Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-17 / 13. szám

St ás fél millió ütss, négy határállomáson Tavaly összesen 3 millió 25 ezer 681 személy — 31,1 570 ezer 521 magyar és ide- százalékkal több, mint a kogen állampolgár lépte ót a határt a röszkei átkelőhelyen, vagyis 20.45 százalékkal több, mint 1977-ben. A legnagyobb forgatom a harmadik negyedévben volt Akkor a korábbi év hasonló időszakához 35 százalékkal, rábbi évben — lépte át a határt A hercegszán'ói közúti átkelőhelyen pedig 541 ezer 33 utas — 21 százalékkal több. mint 1977-ben — áteresztésére került sor. A tompái hatórkapun — viszonyítva amelynek kinyitása 1978 jú1 millió 335 niusban történt — 394 ezer ezer 751 fővel többen jelent- személy és 113 ezer 943 járkeztek ki-, vagy beutazásra, mű érkezett, Növekedett a járműforgalom is a szegedi határkapuban. Egymillió 110 ezer távozott. vagy A Duna-Tisza-közi négy határállomáson tehát össze.. - „ „.,„„ sen 5 millió 521 ezer 671 személy - 36 százalékkal 990 a vasúton, és 235 a vízen érkezett, vagy távozott A tompái határkapu kinyitása ellenére is növekedett a személy- és járműforgalom Kelebián és Her- állampo'gár volt cegszántón is. A kelebiai ^ ^ 5 vasüti átkelőhelyen 1 millió több, mint 1977-ben — utazott külfö'dre, vagy érkezett hazánkba. S az öt és fél milliónál több utas közül 1 millió 650 ezer 933 személy Gazsó Béla n Munkásmozgalmi Múzeum kiállításai A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját köszöntik a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum idei főbb rendezvényei. Három kiállítás egy Időben — március 2-'.ől május 12-ig — emlékegjet majd történelmünk dicsőséges 133 napjára. A Proletárok előre című tárlat megismerteti a látogatókkal a Magyar Tanácsköztársaság idején kiadott plakátokat, köztük azokat a harcra, a munkára mozgósító, a Tanácsköztársaság vívmányait népszerűsítő grafikai alkotásokat, amelyek az utóbbi években jutottak a múzeum gyűjteményébe. E kiállítások időszakában művészettörténeti, • numizmatikai, filatéliai előadásokat tartanak a múzeumban. (MTI) Megúrul a hortobágyi csárda Még az idén hozzákezdenek a kilenclyukú híd melletti hortobágyi csárda felújításához. A híres C3árda kétszáznyolcvan esztendővel ezelőtt fogadta az első vendégeket. Bármilyen masszív ls a puszta közepén álló épület, most mégis felújításra szorul. A program szerint megerősítik a pince alapzatát és a csárda falait Örökös — a szociális otthon Összes vagyonát és több mint 150 ezer forintnyi készpénzét hagyta a sárospataki szociális otthonra a közelmúltban elhunyt Osváth Mihályné, aki hat esz'endőt töltött az otthonban. Végakaratában vagyonát és készpénzét testálta az intézményre, az iránta tanús'tott szeretetért s gondos bánásmódért Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a készpénzt és még később értékesítendő öröklakása árát az otthon lakói életének könnyebbé, kényelmesebbé tételére kell fordítani. Az első vásárlásból heverők, szép szőnyegek, kárpitozott bútorok kerültek a szobákba, a társalgóba pedig egy új zongora, mivel mindig vannak, akik játékukkal szórakoztatni akarják társaikat, (MTI) Miért a Kék halvány Csillag? Veszteséges vendéglátás A Szeged és Vidéke ÁFÉSZ ezzel célt érnének, hiszen az ha többen tartanának igényt Kék csillag étterme és presz- autósoknak amúgy is sok- az előfizetéses étkezésre. Jészója 1977-ben nyílt meg a felé kell figyelni ezen a sza- lenleg 500—300-an ebédelnek tarjani Olajbányász téren, kaszon. naponta, de az előfizetéses Azzal a céllal, hogy kultu- Elképzelhető az ls, hogy az vacsorákat mindössze 50— rált étkezést és szórakozást épület tetején neonreklámot 60-an igénylik. Ezzel szembiztosítson a környéken la- helyezzenek el, azonban ez ben 200—300 adag vacsorát kóknak. Azt tartják, hogy az túlságosan költséges lenne, is tudnának biztosítani naasztalterítőről legkönnyebb Egymillió forintba kerülne ponta a közelben lakóknak, következtetni egy vendéglő csupán egy, kék színnel vilálátogatottságára. A Kék csil- gitó neoncsillag felszerelése, lagban makulátlan tiszták a Ezért, úgy tűnik, terítők... A hétvégi estéken javíthatna a helyzeten, ha a ls nyugodtan választhat a Kék csillag többféle módon Tervezik, hogy különleges '."Í'TÍ te"" magyaros ételspecialitásokat inicaDO az főznsk a jövóben az érdeklődés növelésére. Már most vendég, hogy a zenekar mel- állhatna a környékbelié* délri fiekke^ ís a tónLtó" lett, vagy attól távolabb rendelkezésére. Például a a foglaljon-e helyet. Míg a hétköznapon 10-től 24 óráig pe3Senye" belvárosi éttermekben és sző- és vasárnap 8-től 24 óráig «, rakozóhelyeken alig lehet nyitva tartó presszó éjféltől szabad asztalt találni ilyen- hajnali 4 óráig bárként fo- .. . „ ... . kor. Egyszóval kevesen jár- gadná a vendégeket. Ennek lifn" nak a Kék csillagba. Pedig komoly akadálya, hogy a lé- ™ajd látszólag minden adott ah- tesítményt lakóházak veszik hoz, hogy népszerű legyen a körül. A zene könnyen zaközonség körében. varhatná a sikerük lesz ezeknek az ínyencségeknek. És a következő évben a tera nagyobb forgalmat a Kék csillag étteremnek és preszAz éttermi teszszépen be, nyugat A bárt csak úgy ™ ^^ — rendezett, az emeleti presszó lehetne megnyitni, ha a mí'ÍS sarasra as tfssa. ss tagú szalon-, az utóbbiban ^ venttekKonii. Ezpedig dolnak tervszéskor három'agú tánczenekar ját- "labb költséget jelentene. szik. Az étel- és italkínálat Köveiné a forgalmat az te. Jámbor Ernő 6emmivel 6em szegényesebb, mint más II. osztályú vendéglátóhelyen. A felszolgálók és a konyhai dolgozók fiatalok. Nem hiányzik részükről a lelkesedés és a szakértelem sem. Jó helyezéseket értek el a szakmai vetélkedőkön. A vezetők és a helyettesek te rendelkeznek munkakörüknek megfelelő szakképesítéssel. Mégis 1978-ban körülbelül 1 millió forinttal volt kevesebb a forgalom a tervezettnél. Vajon mi az oka az egymillió forint körüli veszteségnek? Az ÁFÉSZ vezetősége szerint kedveződen fekvésű a Kék csillag főbejárata. Nem szerezhetnek tudomást a 47-es úton érkezők arról hogy ö'ven méternyire éttermet, presszót találnak. Táblát, vagy transzparenst kellene elhelyezni az út mentén, ez azonban veszélyeztetné a biztonságos közlekedést. Ráadásul nem is biztos, hogy ld; 3 nyelvek az iskolában Itthon is, világszerte is, megnőtt az érdeklődés az idegen nyelvek tanulása iránt. A nemzetközi gazdaság' és politikai kapcsolatok fejlődése, a mindinkább világjelenséggé váló turizmus. és még sok más tényező azt mutatja, ho-vnem társadalomnak. Miként felszínes, gyorsan múló di- többi tantárgy esetében, vatról van szó, hanem hoszszútávú társadalmi igényről. 0 Az Idegen nyelvek tanításának jelentősége annál nazyobb, minél elszigeteltebb egy nyelv. A társadalmi szükségletek oldaláról nézve hazánkban nem kielégítő az idegen nyelveken beszélők számaránya, emiatt nagy a feszültség a növekvő igények, s ezek kielégítésének mérté • ke és színvonala között. MI lehet ennek az oka? Vajon csupán az, hogy nehéz Idegen nyelveket oktatni olyan országban, ahol az anyanyelv rendszere távol esik az oktatott nyelvekétől? Aligha fogadhatjuk el a magyarázatot Mások középiskolát tekintik a bajok fő forrásának, mivel nagyon kevés olyan fiatalt bocsát szárnyra, aki egy idegen nyelvet is elsajátított a négy esztendő alatt. Kétségtelen, hogy nem megnyugtató az iskolai nyelvoktatás színvonala, de a mostani helyzetért nemcsak az iskola felelős, hanem mindannyian azok vagy utó. A közömbös szülők, a lusta gyerekek; mindegyikünk, ha azt várjuk, hogy az iskola csodát tegyen: órarendi keretben tanítson meg szélni oroszul — netán metül, vagy angolul is olyan fiatalokat, akik nek érdekében vajmi vesét tesznek. szerepét, felelősségét, mert az idegen nyelvek tanítása elsősorban közoktatási feladat. Da hát az iskola a maga lehetőségeivel r.cm tud „készterméket", azaz idegen nyelven jól beszélő szakembereket szállítani a a az idegen nyelvek tanításában is az alapok lerakása tartozik az általános és a középiskola feladatkörébe — a legfontosabb szaktárgyi jártasságok és készségek kifejlesztése. A társadalmi követelményeknek megfelelő idegennyelvtudással rendelkező szakemberek képzése a felsőoktatási intézményekre vár. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az alsó és középfokú iskolákban folyó nyelvtanítás ne szorulna magújításra. E Ezzel persze nem kívánjuk csökkenteni az iskola Vessünk egy pillantást a mai helyzetre! Az általános iskolák felső tagozatán mindenütt tanítják az orosz nyelvet — heti három óráezt ban. Mennyiségi szemponta ból ez óriási eredmény, még akkor te, ha a gyerekek nyelvismerete — a legjobbak kivételével — egyelőre nem éri el az iskolán kívül is használható tudásszintet. Hadd emlékeztessünk rá, hogy a felszabadulás előtt egy-egy évjáratnak csak öt százaléka tanulhatott idegen nyelvek Ma az aránv a 10—14 éveseiméi tulajdonképpen száz százalék, de a középiskolás korúaknái is meghaladja az ötven százalékot Középiskoláink közül a legintenzívebb nyelvtanítás a gimnáziumban folyik, ahol az oroszon kívül még egy másik nyelvet te tanulhatnak a diákok. A szakközépiskolák nyolcvan százalékában viszont csak egy idegen nyelvet tanítanak, az oroszt, heti két órában, a szakmunkásképző intézetekben pedig a vendéglátóipari és a kereskedelmi jellegűek kivételével nincsen nyelvtanítás. Egyik napról a másikra nem lehet,föloldani a társadalmi igények és a nyelvoktatás jelenlegi helyzete közötti feszültséget Gyökeres változásra csak az évszázad utolsó évtizedében kerül majd sor. Addigra minden bizonnyal sikerül megteremtenünk a nélkülözhetetlen mennyiségi feltételeket: több nyelvtanárt munkába állítani, az iskolai osztályokat két csoportra bontani a nyelvi órákon. A* 1986-ig terjedő időszakban elsősorban a minőségi tényezőket — a tanítási módszereket, a nyelvtanárok pedagógiai és szakmai kultúráját, az oktatástechnikai eszközöket, a tanulási kedvet — kell fejleszteni. 0 benéenkeA nyelvtanulás eredményessége sok feltétel kedvező együttállásától függ. Kitűnő tanárokra, kis létszámú csoportokra feltétlenül szükség van. Mindez azonban keveset ér, ha a tanulónak nincs szorgalma, kitartása. ha a siker érdekében nem kéDes erőfeszítésekre. Ez utóbbihoz a szülők a mostaninál több támogatást nyújthatnának az iskolának, mert végül te szándéka ellen egyetlen gyereket sem lehet megtanítani más nyelven beszélni. Végezetül azt se hagyjuk számításon kívül, hogv nemcsak az iskolai tanórákon lehet idegen nvelvet tanulni, hanem a tanítási órán kívül iskolai szakkörökben, nyelvi szaktáborokban, a művelődési házak szakkörein és tanfolyamain is. Biztosan előbbre jutunk. ha ezeket a .belső t«r+»,4kokat" az cHigteknél jobban kihasználjuk. P. Kovács Imre Palyauálcssztás efiaftQ Hová az általános iskolából? Több mint 118 ezer nyol- tásai, a pályaválasztási kiál- az az alapelvünk, hogy mftv cadikos fejezi be az idén ta- lítások, a szülők fórumai, den gyermek tehetséges. Kétnulmányait az általános te- mindez arra utal, hogy a ségtelen, hogy az iskolai érkolákban, s várhatóan — a gyerekek, szülők érzik, tud- tékelés, az osztályozás bizokorábbi évekhez hasonlóan ják: a pályaválasztás felelős- nyos sorrendet állit fel a — több mint 90 százalékuk ségteljes döntés — mondotta gyermekek között, de gyatovábbtanuL A jelentkezési Szabó László, az Oktatási kori tapasztalat, hogy az lapokat az elkövetkező he- Minisztérium általános isko- „életben" felborul az iskolai lai főosztályának vezetője. — Nálunk — az tekben töltik kl. Megsokasodtak mostanában a gyerekek szervezett üzemlátogasorrend. Helytelen tehát a gyermek jövőjének megváa gyerekeknek a nyolcadik fiM**™*^ ^ folytatta a nj osztály befejezésekor, tehát Agrokémiai társulás Megvásárolták a helikoptert Csongrád megyében az el- műtrágyák és növényvédő lében központi, Algyőn peső agrokémiai társulás — szerek idejében' való beszer- dig egy kisebb tárolót épímint már arról korábban zése, gondos tárolással a ha- tenek ki. Az algyői híd köbeszámoltunk — szegedi kör- tóanyagok minőségének meg- zelében megkapják az olajzettel jött létre 15 téesz, óvása, a növényvédelmi szak- ipartól azt a már részben szakszövetkezet és két álla- tanácsadás kiterjesztése. szilárd burkolattal ellátott mi gazdaság, valamint az A társulás tevékenységét területet, amelyen je'enleg AGROKER Vállalat részvé- a szegedi Üj Élet Tsz irá- különböző hídépítési anvatelével. A taggazdaságok nyitja. A szövetkezet elnöke, gokat tárolnak. Mindkét hecé'ul tűzték ki, hogy anvagi Kaczor Balázs arról tájékoz- lyen iparvágányok könnyítik erőforrásaik koncentrál ásó- tatot', hogy először munka- meg az áru fogadását és géval a mezőgazdaság kemizá- kapcsolatoka' a'ak'tanak ki pesített rakodárát. A koráblását — területükön — inari az együttműködés szorosabbá bi tervek ől e'térően csak szintre emeljék, a termelő tételére. Az üzemelés kezde- Mórahalmon hoznak létre eszközöket hatékonyabban tét jelenti, hogy már megvá- tárházat, mivel Kiskundokihasználják, megteremtsék sároltak egy helikoptert, rozsmáról a szállító eszköa korszerű technológiák al- ^nkáToz *kk* idő alatt el kalmazásanak feltételeit. Eb- iát. A későbbiekben a kis- tudják vinni a kemikáliákat bői adódnak a feladatok: a kundorozsmai állomás köze- a homoki gazdaságokba. a bi TO14 éves korukban kell nyilat- ^utvanyból kiindulni. Előkozniuk arról, milyen Irány- forduJ; bogy a, «™náziumba ban, milyen életpálya felé f^rtett tanú lóról evy-ket indulnak tovább. Ez jó ideig £ Í1J"," kltan° ,kf2" még változatlanul így les£ tE^L Az életkorukká, függ össze ** P** tehát, hogy az esetek többségében a gyerekek számára már a továbbtanulási lap kitöltésekor figyelembe kell a szülők választanak pályát. Yf""1' hogv P*W*ul a sv»ba Ez viszor* faiizioia-i hnm iesxo, a szülők Ez viszont feltételezi, hogy k5műve,s- az ácf „ .„MIAU toraortzir állványozó szakmahoz is keik képesSete^tódMk^mi szUkség van ~ többek köiránt érdeklődnek, s táj'éko- ?b4t ~ bizonyos matematizottak legyenek a választható Kal luaa-srapályák köréről is. Mindez — Az iskola eddig arra oedig nem önmagától és ön- törekedett, hogv szervesen magában alakul ki, hanem beépítse munkájába a pátaaobbari a folyamatban, amit választást, s az új neve'taiáltaIában úgy nevezünk, oktatási terv ezt a ta-taenlogy az iskolai és a szülői cif. tovóbb . . . , , ... , vánia a nevelőktől a még tuíaz Kapcsolata. Késő azon- dotosabb munkát, és nemban. ha ez a kapcsolat csak csak az osztályfőnöki órákon, a pályaválasztáskor válik hanem minden egyes szakélővé. Ilyenkor fordul elő, tárgy keretében, s a tanítás! hogy a választásnál egyedüli órán, illetve az Iskolán kívüli mérce a gyermek tanulmá- tevékenységben te — monnyi eredménye lesz. Nekünk dotta Szabó László