Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-14 / 294. szám

ÍCsfitSrtSk, 1978. december 14. 3 Szabálytalan magyarázat egy kézfogásra ÍSfttJbel&i az írásnak az az előzménye, hogy megkértek a kőművesek, festők, bádogost*, ne írjam meg, mennyit kaptak a jutalomból. Mert így, karácsony előtt különösen jól jött az a pénz, le6z miből ajándékot venni. Ám ha megjelenik az újságban, hány felé osztották a 15 ezer forintot, villámgyorsan átvándorol a boríték a feleség táskájába... Igazoltan távol egy kolléga. A többiek ott ültek tegnap az IKV tanácstermében, ahol Prágai Tibor tanácselnök-helyettes hirdetett eredményt az idei homlokzatfelújítási versenyben. Murányi Ferenc és Bálint István brigádjai — valamennyien a Szegedi Építőipari Szövetkezet munkásai — a Kárász utca 16. számú ház felújítói lettek a győztesek. Emlékeznek rá olvasóink, az a nagy, tornyos sarki épület a Dugonics tér sarkán. Tokodi Ferenc a szövetkezet bádogos-, tetőfedő, és szigetelőrészlegének vezetője: „Azon a házon a torony okozta a legtöbb fejfájást. Nehéz munka volt, mihez kösse ki magát a bádogos, a felhőkhöz? Alomból, ha felriadtam, tudtam, a Kárász utca 16. miatt ébredek. Forgalmas utca, sűrű állványerdő. Különleges volt a feladat — s kevesen vagyunk hozzá Nincs utánpótlás. Az egész megyében mindössze hat ipari tanuló ismerkedik ezzel a szakmával." Mennyit keresnek a szakmunkások? „Háromezerötszáz és ötezer között." , Kószó József, az IKV igazgatója: „Ez a város az országban először áldozott arra több 6záz milliót, egyetlen ötéves terv alatt, hogy a városmag épületeit megóvja a Napirenden A cigánylakosság helyzete Tanácsok, vállalatok, üzemek, intézmények, különböző társadalmi szervek rendszeresen figyelemmel kísérik a cigánylakosság helyzetének alakulását, beilleszkedésüket a mindennapi életbe. Tegnap, szerdán Szegeden, a megyei tanács székházában a megyei tanács mellett működő, cigánykérdésekkel foglalkozó kordinációs albizottság Összegezte az eddigi eredményeket, a hozott intézkedések hatását, és meghatározta a további legfontosabb feladatokat. A bizottság megállapította, hogy a cigánytelepek felszámolásának üteme a kormányhatározat hatására és a megyei tanács állásfoglalásának megfelelően jól halad. Különösen szép eredményeket értek el Makón, ahol már nincs cigánytelep, Hódmezővásárhelyen pedig lakásokat korszerűsítettek erre a célra. Szegeden lépcsőzetes lakáscserékkel számolják fel a szociális körülményeknek nem megfelelő telepeket A tanácsok erőfeszítése azokon a helyeken nem járt eredménnyel, ahol a telepeket a kiköltöztetés után nem bontották le, ugyanis előfordult hogy az üres helyekre más megyékből ide telepedtek. A bizottság foglalkozott a cigányóvodák helyzetével, amelyek megkönnyítik a tanulás kezdetét, s ennek hatására kevesebb gyermek ismétli az első osztályt. A cigánylakosság munkavállalását a megvei tanács munkaügyi osztálya figyelemmel kíséri, és nagy gonddal foglalkozik a képzéssel. Rendszeres az egészségügyi ellenőrzés, a tanácsadás, és ebben a Vöröskereszt és a népfrontaktivistákon kívül más tömegszervezetek is segítenek. Továbbra is nagy szükség van a cigánylakosság tudatformálására. Link Mihálynak, az albizottság elnökének beszámolója után dr. Török Judit, a Vöröskereszt megyei szervezetének titkára szólt arról, hogy a vöröskeresztes aktivisták milyen segítséget nyújtottak az egészségügyi ellátás javításában, a tudatformálásban, az egészségnevelésben. Ábrahám Illésné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa beszámolt arról, hogy a cigánylakosság miként vesz részt a népfront lakóterületi munkájában. Végső búcsú a Zobák-bányai gázkitörés áldozataitél A komlói temetőben szerdán délután mély részvéttel kísérték utói só útjára a múlt hét csütörtökön Zobák-bányaüzemben bekövetkezett tragikus kimenetelű gázkitörés három áldoza át, Horváth István vájárt. Rupa Róbert vájárt és Rizmayer László segédvájárt A bányász-tiszteletadáson megjelentek a megyei és Komló város párt-, állami ós társadalmi szerveinek vezetői, a Mecseki Szénbánya Vállalat és a társüzeBSk képviselői. A ravatalnál Kerényi József, Zobák-bánya szakszervezeti bizottságának titkára, a sírnál Deák József, az üzem munkaügyi osztályának vezetője köszönt el az elhunytaktól a hozzátartozók, a vállalat, az üzem, a bányásztársak nevében. Végső búcsút vettek lakóhelyükön a szerencsétlenség három másik áldozatától is. Füle Gyula vájárt Nagymányokon, Bartók József vájárt Váralján és Szász Mihály vájárt Bonyhádon helyezték örök nyugovóra. (MH) Somogyi Károlyné felvétele lassú, ám állandó pusztulástól. A felújításban dolgozók tehát fontos várospolitikai tevékenység részesei. Érezzük is 1975 óta, hogy rajtunk a szegediek szeme, de még a nem idevalósiaké is. Tudjuk, hogy értékmegőrzők lettünk." A színes műanyag festék tartós bevonat, jól meg kell hát fontolni, mit, hogyan színezzünk. Vita volt annak idején a szegedi hídfő „eperfagyi" házáról, a Tábor utcában azután „az ugyanabból a vödörből festett" épület díszei már világos színt kaptak. Melyik a szebb? Erről az eredményhirdetés utáni beszélgetésen is vitatkoznak még. Meg arról i6 szó esik, hogy az eddig elkészült 346 homlokzat felújítói szeretnék, ha az utcán sétáló emberek néha a szemmagasságnál feljebb is néznének. Például az Idei versenyben dicsérő oklevéllel jutalmazott Tábor utca 5. és Hunyadi János sugárút 15. számú házra, amelyek festők, ácsok, bádogosok, kőművesek, s még ki tudja, hány szakma mesterei ügyességét dicsérik. Jó karban lévő város kínálja házsorait az elismerésre — jut eszembe a képtelen hirdetésszöveg. Sietve átfogalmazom, hogy szalonképes legyen: három kivitelező vállalat, az IKV, a Szegedi Magas- és Mélyépítő és a Szövetkezet tucatnyi brigádja' 'lleti dicséret, hogy a Sze gedre oly jellemző eklektikur városkép megőrzéséhez tudásuk. képességeik javával járultak hozzá. S ezek után talán nem szükséges megmagyarázni ennek az írásnak a címét sem. csak arra kérni íz olvasót: a képünkön megörökített oklevél-át adáshoz gondolatban képzelje hozzá a maga, a szomszédja, a munkatársa, a családtagja gratuláló kézfogását. P. K. Tervszerűség és közművelődés M |int nagyüzemek — egymást közt... Tervegyeztető tárgyalásokra készülnek a művelődésügyi szakemberek, ilyentájt, december vége felé. Ezekre a megbeszélésekre ki-ki viszi a maga elképzelését: jövőre ilyen tanfolyam, olyan sorozat. ez meg az az előadó, kiállító, vitavezető, zenész, színész, sportember, politikus, pszichológus... Az egyeztető megbeszélés, mint az elnevezéséből Ls kiderül, részben azért van, hogv elkerüljék az úgynevezett átfedéseket, azonos jellegű-tartalmú programok ne legyenek — mondjuk a két szomszédos művelődési házban. Aztán: ne felejtődjenek el a/ évfordulók; a pénzek okos használata céljából több intézmény közösen rendezzen-finanszírozzon kulturális eseményeket. Nem utolsósorban: nagyjóból át tudják tekinteni a művelődési fotvamat egy évét, a városi közművelődés új periódusát A közművelődést tehát: tervezik. Az év végén vagy az új elején már rendben sorakoznak a papírok, amelyekre a programokat gépelték. Mostanában ráadásul azzal is megpróbálkoznak, hogy a városi művelődési otthonok az üzemi közművelődési bizottságokkal is összehangolják elképzeléseiket; meg azokkal az intézményekkel és tömegszervezetekkel, melyek — amolyan mellékmunkában — közművelődéssel is fog'alkoznak. Ideális esetben — ha mindenki precízen, határidőkre készíti tervelt nagv szervezések és elég sok idő árán a begyűjtésen meg az egyeztetésen is túl vannak — a művelődésügy irányítói „egészben látiák", vagyis átfogóan értékelhetik is a város közművelődési életét. Nem volt ez mindig így. Az áttekinthetőségre az egész város egvéves művelődési programjának értékelésére pillanatnyilag is csak az erős törekvést lehet érzékelni. Korántsem elképzelhetetlen azonban, hogv az imént említett „ideális eset" egyszer csak — talán a most következő évben — valóságos lesz. Előáll akkor a közműve'ődés tervszerűsége. Vajon? Nem szeretnénk kétségbe vonni mindazoknak az erőfeszítéseknek az értékét és hasznát, amelyekkel létrejött a fent vázlatosan leírt rend, a tervezés-egveztetés rendszere. Mindazonáltal: akárhogy nézzük. egvszerűen csak terveket látunk. Megfogható, konkrét összefűzött papírlapokat rajtuk a programlistát Nincsenek átfedések, megvannak az évfordulók, és összehangoltak az úgynevezett naev események. De a tervszerűség, úgy tűnik föl — más. , A népművelők persze tudják ezt, sőt azt is. hogy mi lenne a tervszerűség lényege. Jobban tudják, mint bárki, aki csak kívülről szem'éli munkájukat hogy az új évi kulturális kínálat ezerféle szemoont alapján állt össze; csak egyetlen, alapvető jelentőségű megfontolás nem szolgált kiindulásként: mit szeretnének a fogyasztók? Eleinte érdektelenségre panaszkodtak: a kulturális rendezvényekről, a művelődésnek jóformán mindenfajta alkalmáról hiányoznak az aktív korosztályok képviselői; a kereső 15—45 évesek. Elkövetkezett a „belátókorszak": munka, család, szerzésmásodállás; megtanult szakmák, kialakult íztésnormák, „beállt" érdeklődések. Mit Kezdjen velük a közművelő? Mostanában már többen azon gondolkodnak: tényleg, vajon mit is kellene elkezdeni? Mert nem jó belenyugodni, hogy a hagyományos művelődési programok csak azoknak jók, akik lesznek és voltak aktívak... Csakhogy á hagyomány nagy erő. az újítás veszélyes-nehézkes-munkaigénves. Könnyű kimondani, hogy ennek a valóban nagyon elfoglalt, sok gondú-bajú korosztálynak valami más kellene a művelődésben, mint amit most kínálnak. Ezt a „mást" bele kellene írni a tervekbe. Ki mondja meg: mit? A válasz, úgy hisszük, kézenfekvő, ök maguk, a „mozdíthatatlan" korosztály; és mindazok a szakemberek, akik az ő mindennapjaikat reálisan látják, meg a hétköznapjaik minőségéből következő műve»lődéfi igényeiket vagy igénytelenségeiket is. Előállna a tervszerűség. Mert úgy lehetne a programlistákat összeállítani, hogy a kiindulási alap, a feltétlen, első rangú szempont a közönség megismert és méltányolt igénye és érdeklődése lenne. Utópia)? Olvasom, hogy diákok és népművelők kopogtattak be egy falu minden házába, kérdezősködtek, fölírták, amit hallottak, „fölmértek". Az addig néptelen, bár „gazdag" hagyományos művelődési programot kínáló községi művelődési házban napról napra nőtt a forgalom, amint a kipuhatolt valódi igényeknek igyekezett megfelelni. Hallom, hogy a közművelődési -'őadé beállt a gvári szalag mellé, hátr a közelről sikerül kitudnia a titkot: mit hallgatnának, látnának a munkások, ha lenne kitől, hol, mikor? Tapasztalom, hogy a szociálpszichológusnak a korszerű életnormákról, társaskapcsolatokról szóló, sok példával hétköznapi szintre „emelt" előadásain ott ülnek ama bizonyos munkától fáradt, „örülök ha élek" jelszavú 30—40 évesek. Egyenesen tömegeinek, ha véletlenül kifognak egv lakberendezéssel foglalkozó, a praktikumra éoülő szaktanácsadást Találkoztam tanácsta'an anyákkal, akik „éntudatos" gyerekükkel egvütt keresgéltek hozzáértőt: mondaná meg, ml történjen a dackorszakban? Ismerek „aktív korúakat". akiknek még soha senki sem próbálta meggyőzően bizonyítani, nem biztos, hogy vasárnap délután az alvás a legpihentetőbh. M |:nek folytatni! Ki kellene végre találni egy módszert amelv lehetővé tenné, hogy a népművelőknek no kelljen „kitalálni" a tervezés előtt a művelődési programokat. Járhatnának többet a mostani és a leendő közönség közé; ne kényszerülnének a „salát elképzeléseiket" papírra vetni ilyentájt, december vége felé, hanem tervezhetnének, a szó igazi értemében — igények és lehetőségek összevetésével. Sulyok Erzsébet A növekvő forgalomban kevesebb baleset Tegnap délelőtt Szegeden, tonsági Tanács a TIT Kárász utcai székhá- Az eseményen zában tartott ülést a Csongrád megyei Közlertedésbizelnöksége. közlekedők okozták fcalese* megjelent teink 55 százalékát. Ez egyHuszonnégyezerrel több Áz 1978. évi országos épí- kenységet kell elvégezni a tőipari termelés megközelíti termelékenység és a takaréa 160 milliárd forintot, és kosság további növelésével, növekedése meghaladja a Hangsúlyozta, hogy az eredtervezettet — állapította ményes munka fontos témeg Ábrahám Kálmán épí- nyezője az anyagfeihasznátésügyi és városfejlesztési lás csökkentése, a termelésminiszter az Építőipari Tu- ben lekötött álló- és forgódományos Egyesület szerdán eszközök jobb kihasználása megtartott év végi vezetősé- az énítési munkák koncentgi ülésén. rációja és a termelés szerA nagyberuházások közül vezettsége kell, hogy legyen 1978-ban tizenkettőt ad át A termelési szerkezeiben elaz építőipar az előző évről ső helyen a nagvberuházááthúzódókkal egvütt — sok, a lakásépítés, vaiamin' mondotta a továbbiakban a a szociális és egés/ségiigv' miniszter. Az V. ötéves terv- beruházás áll Mindezek re előirányzott lakásépítés mellett meg kell kezdeni a 64 százalékra teljesül ez év termelési szerkezet módosívégéig. Ez azt is 'elenti, tásót. a fenntartási építés hogy az összes lakásépítés javára. 24 ezerrel haladja meg a Az egyesület vezetőség' tei7eze,t^- * ülése további részében főtitAz 1979. évi feladatokról kárj beszámoIóra iuta]. mak kiosztására került sor szólva elmondotta, nogv jövőre 163,5 milliárd forintnyi hazai építési-szerelési teve-. (MTI) Horváth Gyula, a megyei úttal azt is jelzi, kik között pártbizottság képviseleté- kell elsősorban fokozni a ben. A testület tag..ai elő- jogpropaganda tevékenvséször Simon József alezre- get, például a már bevált desnek, a megyei KBT ügy- közlekedési akadémia elővezető elnökének előterjesz- adássorozatok keretében, tését hallgatták meg me- A közlekedési murái javtgvénk közúti baleseti hely- tása érdekében kezdemény ezetéről, amelyet az első há- xtt vitában többek között romnegyed év alapián ké- Horváth Gyula hangsúlyozszítettek. A közlekedésbiz- ta, hogy motorizációs fellőtonsági tanácsok aktívahá- désünkkel lépést tartott melózatánák széles körű pro- gyénkben az úthálózat íajpagandatevékenysége is ér- lesztése, illetve az u'ak felzödik, tükröződik a balese- újítása is. Mindez feltétlenül tek alakulásában. Ez év első kedvező hatású volt közlekilenc hónapjában a tavalyi kedésbiztonságunkra. Dr. hasonló időszakhoz viszo- Kelemen Miklós vezérőrnyítva 626-ról 579-re csök- nagyi megyei rendőrkapikent a balesetek száma, de tány árra hívta fel a figytíkilenc hónap alatt 69 halá- met, hogy a kerékpárral los baleset volt közulainkon, közlekedők nagy része nem tízzel több, mint egy évvel szabályismeretek hiánva mikorábban. att vét a KRESZ eilen. KöA balesetet okozók „rang- zöttük sok a járművezetői sorában" 32 százaiékas rész- engedéllyel rendelkező, arányukkal a személygépko- akiknek szabálysértéseit a :si-vezetők állnak az élen, rendőrség a továbbiakban akiket a kismotorosok kö- szigorúbban bírálja majd el, vetnek. E két járműíélével mint eddig. t