Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-14 / 294. szám

ÍCsfitSrtSk, 1978. december 14. 3 Szabálytalan magyarázat egy kézfogásra ÍSfttJbel&i az írásnak az az előzménye, hogy megkértek a kőművesek, festők, bádogo­st*, ne írjam meg, mennyit kaptak a jutalomból. Mert így, karácsony előtt különö­sen jól jött az a pénz, le6z miből ajándékot venni. Ám ha megjelenik az újságban, hány felé osztották a 15 ezer forintot, villámgyorsan át­vándorol a boríték a feleség táskájába... Igazoltan távol egy kollé­ga. A többiek ott ültek teg­nap az IKV tanácstermében, ahol Prágai Tibor tanácsel­nök-helyettes hirdetett ered­ményt az idei homlokzat­felújítási versenyben. Murá­nyi Ferenc és Bálint István brigádjai — valamennyien a Szegedi Építőipari Szövetke­zet munkásai — a Kárász ut­ca 16. számú ház felújítói lettek a győztesek. Emlékez­nek rá olvasóink, az a nagy, tornyos sarki épület a Dugo­nics tér sarkán. Tokodi Ferenc a szövetke­zet bádogos-, tetőfedő, és szigetelőrészlegének vezető­je: „Azon a házon a torony okozta a legtöbb fejfájást. Nehéz munka volt, mihez kösse ki magát a bádogos, a felhőkhöz? Alomból, ha fel­riadtam, tudtam, a Kárász utca 16. miatt ébredek. For­galmas utca, sűrű állvány­erdő. Különleges volt a fel­adat — s kevesen vagyunk hozzá Nincs utánpótlás. Az egész megyében mindössze hat ipari tanuló ismerkedik ezzel a szakmával." Mennyit keresnek a szakmunkások? „Háromezerötszáz és ötezer között." , Kószó József, az IKV igaz­gatója: „Ez a város az or­szágban először áldozott arra több 6záz milliót, egyetlen ötéves terv alatt, hogy a vá­rosmag épületeit megóvja a Napirenden A cigánylakosság helyzete Tanácsok, vállalatok, üze­mek, intézmények, különbö­ző társadalmi szervek rend­szeresen figyelemmel kísérik a cigánylakosság helyzetének alakulását, beilleszkedésüket a mindennapi életbe. Teg­nap, szerdán Szegeden, a me­gyei tanács székházában a megyei tanács mellett műkö­dő, cigánykérdésekkel foglal­kozó kordinációs albizottság Összegezte az eddigi eredmé­nyeket, a hozott intézkedé­sek hatását, és meghatározta a további legfontosabb fel­adatokat. A bizottság meg­állapította, hogy a cigányte­lepek felszámolásának üteme a kormányhatározat hatására és a megyei tanács állásfog­lalásának megfelelően jól halad. Különösen szép ered­ményeket értek el Makón, ahol már nincs cigánytelep, Hódmezővásárhelyen pedig lakásokat korszerűsítettek er­re a célra. Szegeden lépcső­zetes lakáscserékkel számol­ják fel a szociális körülmé­nyeknek nem megfelelő tele­peket A tanácsok erőfeszítése azokon a helyeken nem járt eredménnyel, ahol a telepe­ket a kiköltöztetés után nem bontották le, ugyanis előfor­dult hogy az üres helyekre más megyékből ide teleped­tek. A bizottság foglalkozott a cigányóvodák helyzetével, amelyek megkönnyítik a ta­nulás kezdetét, s ennek hatá­sára kevesebb gyermek is­métli az első osztályt. A ci­gánylakosság munkavállalá­sát a megvei tanács munka­ügyi osztálya figyelemmel kí­séri, és nagy gonddal foglal­kozik a képzéssel. Rendszeres az egészségügyi ellenőrzés, a tanácsadás, és ebben a Vöröskereszt és a népfrontaktivistákon kívül más tömegszervezetek is se­gítenek. Továbbra is nagy szükség van a cigánylakos­ság tudatformálására. Link Mihálynak, az albi­zottság elnökének beszámo­lója után dr. Török Judit, a Vöröskereszt megyei szerve­zetének titkára szólt arról, hogy a vöröskeresztes akti­visták milyen segítséget nyújtottak az egészségügyi ellátás javításában, a tudat­formálásban, az egészségne­velésben. Ábrahám Illésné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa beszámolt arról, hogy a ci­gánylakosság miként vesz részt a népfront lakóterületi munkájában. Végső búcsú a Zobák-bányai gázkitörés áldozataitél A komlói temetőben szer­dán délután mély részvéttel kísérték utói só útjára a múlt hét csütörtökön Zobák-bá­nyaüzemben bekövetkezett tragikus kimenetelű gázkitö­rés három áldoza át, Horváth István vájárt. Rupa Róbert vájárt és Rizmayer László segédvájárt A bányász-tisz­teletadáson megjelentek a megyei és Komló város párt-, állami ós társadalmi szervei­nek vezetői, a Mecseki Szén­bánya Vállalat és a társüze­BSk képviselői. A ravatalnál Kerényi József, Zobák-bánya szakszervezeti bizottságának titkára, a sírnál Deák József, az üzem munkaügyi osztá­lyának vezetője köszönt el az elhunytaktól a hozzátar­tozók, a vállalat, az üzem, a bányásztársak nevében. Végső búcsút vettek lakó­helyükön a szerencsétlenség három másik áldozatától is. Füle Gyula vájárt Nagymá­nyokon, Bartók József vájárt Váralján és Szász Mihály vájárt Bonyhádon helyezték örök nyugovóra. (MH) Somogyi Károlyné felvétele lassú, ám állandó pusztulás­tól. A felújításban dolgozók tehát fontos várospolitikai tevékenység részesei. Érezzük is 1975 óta, hogy rajtunk a szegediek szeme, de még a nem idevalósiaké is. Tudjuk, hogy értékmegőrzők let­tünk." A színes műanyag festék tartós bevonat, jól meg kell hát fontolni, mit, hogyan szí­nezzünk. Vita volt annak ide­jén a szegedi hídfő „eperfa­gyi" házáról, a Tábor utcá­ban azután „az ugyanabból a vödörből festett" épület dí­szei már világos színt kap­tak. Melyik a szebb? Erről az eredményhirdetés utáni beszélgetésen is vitatkoznak még. Meg arról i6 szó esik, hogy az eddig elkészült 346 homlokzat felújítói szeret­nék, ha az utcán sétáló em­berek néha a szemmagasság­nál feljebb is néznének. Pél­dául az Idei versenyben di­csérő oklevéllel jutalmazott Tábor utca 5. és Hunyadi Já­nos sugárút 15. számú házra, amelyek festők, ácsok, bádo­gosok, kőművesek, s még ki tudja, hány szakma meste­rei ügyességét dicsérik. Jó karban lévő város kí­nálja házsorait az elismerés­re — jut eszembe a képtelen hirdetésszöveg. Sietve átfo­galmazom, hogy szalonképes legyen: három kivitelező vál­lalat, az IKV, a Szegedi Ma­gas- és Mélyépítő és a Szö­vetkezet tucatnyi brigádja' 'lleti dicséret, hogy a Sze gedre oly jellemző eklektikur városkép megőrzéséhez tudá­suk. képességeik javával já­rultak hozzá. S ezek után ta­lán nem szükséges megma­gyarázni ennek az írásnak a címét sem. csak arra kérni íz olvasót: a képünkön meg­örökített oklevél-át adáshoz gondolatban képzelje hozzá a maga, a szomszédja, a mun­katársa, a családtagja gratu­láló kézfogását. P. K. Tervszerűség és közművelődés M |int nagyüzemek — egymást közt... Tervegyeztető tárgyalásokra készül­nek a művelődésügyi szakemberek, ilyentájt, december vége felé. Ezekre a megbeszélésekre ki-ki viszi a maga elkép­zelését: jövőre ilyen tanfolyam, olyan so­rozat. ez meg az az előadó, kiállító, vita­vezető, zenész, színész, sportember, politi­kus, pszichológus... Az egyeztető megbeszélés, mint az elne­vezéséből Ls kiderül, részben azért van, hogv elkerüljék az úgynevezett átfedéseket, azonos jellegű-tartalmú programok ne le­gyenek — mondjuk a két szomszédos mű­velődési házban. Aztán: ne felejtődjenek el a/ évfordulók; a pénzek okos használa­ta céljából több intézmény közösen ren­dezzen-finanszírozzon kulturális eseménye­ket. Nem utolsósorban: nagyjóból át tud­ják tekinteni a művelődési fotvamat egy évét, a városi közművelődés új periódu­sát A közművelődést tehát: tervezik. Az év végén vagy az új elején már rendben so­rakoznak a papírok, amelyekre a progra­mokat gépelték. Mostanában ráadásul az­zal is megpróbálkoznak, hogy a városi művelődési otthonok az üzemi közműve­lődési bizottságokkal is összehangolják el­képzeléseiket; meg azokkal az intézmé­nyekkel és tömegszervezetekkel, melyek — amolyan mellékmunkában — közművelő­déssel is fog'alkoznak. Ideális esetben — ha mindenki precízen, határidőkre készíti tervelt nagv szervezések és elég sok idő árán a begyűjtésen meg az egyeztetésen is túl vannak — a művelődésügy irányí­tói „egészben látiák", vagyis átfogóan ér­tékelhetik is a város közművelődési életét. Nem volt ez mindig így. Az áttekinthe­tőségre az egész város egvéves művelődé­si programjának értékelésére pillanatnyi­lag is csak az erős törekvést lehet érzékel­ni. Korántsem elképzelhetetlen azonban, hogv az imént említett „ideális eset" egy­szer csak — talán a most következő évben — valóságos lesz. Előáll akkor a közmű­ve'ődés tervszerűsége. Vajon? Nem szeretnénk kétségbe vonni mind­azoknak az erőfeszítéseknek az értékét és hasznát, amelyekkel létrejött a fent váz­latosan leírt rend, a tervezés-egveztetés rendszere. Mindazonáltal: akárhogy néz­zük. egvszerűen csak terveket látunk. Megfogható, konkrét összefűzött papírla­pokat rajtuk a programlistát Nincsenek átfedések, megvannak az évfordulók, és összehangoltak az úgynevezett naev ese­mények. De a tervszerűség, úgy tűnik föl — más. , A népművelők persze tudják ezt, sőt azt is. hogy mi lenne a tervszerűség lényege. Jobban tudják, mint bárki, aki csak kí­vülről szem'éli munkájukat hogy az új évi kulturális kínálat ezerféle szemoont alap­ján állt össze; csak egyetlen, alapvető je­lentőségű megfontolás nem szolgált kiin­dulásként: mit szeretnének a fogyasztók? Eleinte érdektelenségre panaszkodtak: a kulturális rendezvényekről, a művelődés­nek jóformán mindenfajta alkalmáról hiá­nyoznak az aktív korosztályok képviselői; a kereső 15—45 évesek. Elkövetkezett a „belátókorszak": munka, család, szerzés­másodállás; megtanult szakmák, kialakult íztésnormák, „beállt" érdeklődések. Mit Kezdjen velük a közművelő? Mostanában már többen azon gondolkodnak: tényleg, vajon mit is kellene elkezdeni? Mert nem jó belenyugodni, hogy a hagyományos mű­velődési programok csak azoknak jók, akik lesznek és voltak aktívak... Csak­hogy á hagyomány nagy erő. az újítás veszélyes-nehézkes-munkaigénves. Könnyű kimondani, hogy ennek a valóban nagyon elfoglalt, sok gondú-bajú korosztálynak valami más kellene a művelődésben, mint amit most kínálnak. Ezt a „mást" bele kel­lene írni a tervekbe. Ki mondja meg: mit? A válasz, úgy hisszük, kézenfekvő, ök maguk, a „mozdíthatatlan" korosztály; és mindazok a szakemberek, akik az ő min­dennapjaikat reálisan látják, meg a hét­köznapjaik minőségéből következő műve»­lődéfi igényeiket vagy igénytelenségeiket is. Előállna a tervszerűség. Mert úgy le­hetne a programlistákat összeállítani, hogy a kiindulási alap, a feltétlen, első rangú szempont a közönség megismert és méltá­nyolt igénye és érdeklődése lenne. Utópia)? Olvasom, hogy diákok és népművelők kopogtattak be egy falu minden házába, kérdezősködtek, fölírták, amit hallottak, „fölmértek". Az addig néptelen, bár „gaz­dag" hagyományos művelődési programot kínáló községi művelődési házban napról napra nőtt a forgalom, amint a kipuhatolt valódi igényeknek igyekezett megfelelni. Hallom, hogy a közművelődési -'őadé be­állt a gvári szalag mellé, hátr a közelről sikerül kitudnia a titkot: mit hallgatná­nak, látnának a munkások, ha lenne kitől, hol, mikor? Tapasztalom, hogy a szociál­pszichológusnak a korszerű életnormákról, társaskapcsolatokról szóló, sok példával hétköznapi szintre „emelt" előadásain ott ülnek ama bizonyos munkától fáradt, „örülök ha élek" jelszavú 30—40 évesek. Egyenesen tömegeinek, ha véletlenül ki­fognak egv lakberendezéssel foglalkozó, a praktikumra éoülő szaktanácsadást Talál­koztam tanácsta'an anyákkal, akik „éntu­datos" gyerekükkel egvütt keresgéltek hozzáértőt: mondaná meg, ml történjen a dackorszakban? Ismerek „aktív korúakat". akiknek még soha senki sem próbálta meggyőzően bizonyítani, nem biztos, hogy vasárnap délután az alvás a legpihente­tőbh. M |:nek folytatni! Ki kellene végre ta­lálni egy módszert amelv lehetővé tenné, hogy a népművelőknek no kelljen „kitalálni" a tervezés előtt a mű­velődési programokat. Járhatnának többet a mostani és a leendő közönség közé; ne kényszerülnének a „salát elképzeléseiket" papírra vetni ilyentájt, december vége felé, hanem tervezhetnének, a szó igazi érte­mében — igények és lehetőségek összeve­tésével. Sulyok Erzsébet A növekvő forgalomban kevesebb baleset Tegnap délelőtt Szegeden, tonsági Tanács a TIT Kárász utcai székhá- Az eseményen zában tartott ülést a Csong­rád megyei Közlertedésbiz­elnöksége. közlekedők okozták fcalese* megjelent teink 55 százalékát. Ez egy­Huszonnégyezerrel több Áz 1978. évi országos épí- kenységet kell elvégezni a tőipari termelés megközelíti termelékenység és a takaré­a 160 milliárd forintot, és kosság további növelésével, növekedése meghaladja a Hangsúlyozta, hogy az ered­tervezettet — állapította ményes munka fontos té­meg Ábrahám Kálmán épí- nyezője az anyagfeihaszná­tésügyi és városfejlesztési lás csökkentése, a termelés­miniszter az Építőipari Tu- ben lekötött álló- és forgó­dományos Egyesület szerdán eszközök jobb kihasználása megtartott év végi vezetősé- az énítési munkák koncent­gi ülésén. rációja és a termelés szer­A nagyberuházások közül vezettsége kell, hogy legyen 1978-ban tizenkettőt ad át A termelési szerkezeiben el­az építőipar az előző évről ső helyen a nagvberuházá­áthúzódókkal egvütt — sok, a lakásépítés, vaiamin' mondotta a továbbiakban a a szociális és egés/ségiigv' miniszter. Az V. ötéves terv- beruházás áll Mindezek re előirányzott lakásépítés mellett meg kell kezdeni a 64 százalékra teljesül ez év termelési szerkezet módosí­végéig. Ez azt is 'elenti, tásót. a fenntartási építés hogy az összes lakásépítés javára. 24 ezerrel haladja meg a Az egyesület vezetőség' tei7eze,t^- * ülése további részében főtit­Az 1979. évi feladatokról kárj beszámoIóra iuta]. mak kiosztására került sor szólva elmondotta, nogv jö­vőre 163,5 milliárd forintnyi hazai építési-szerelési teve-. (MTI) Horváth Gyula, a megyei úttal azt is jelzi, kik között pártbizottság képviseleté- kell elsősorban fokozni a ben. A testület tag..ai elő- jogpropaganda tevékenvsé­ször Simon József alezre- get, például a már bevált desnek, a megyei KBT ügy- közlekedési akadémia elő­vezető elnökének előterjesz- adássorozatok keretében, tését hallgatták meg me- A közlekedési murái javt­gvénk közúti baleseti hely- tása érdekében kezdemény e­zetéről, amelyet az első há- xtt vitában többek között romnegyed év alapián ké- Horváth Gyula hangsúlyoz­szítettek. A közlekedésbiz- ta, hogy motorizációs fellő­tonsági tanácsok aktívahá- désünkkel lépést tartott me­lózatánák széles körű pro- gyénkben az úthálózat íaj­pagandatevékenysége is ér- lesztése, illetve az u'ak fel­zödik, tükröződik a balese- újítása is. Mindez feltétlenül tek alakulásában. Ez év első kedvező hatású volt közle­kilenc hónapjában a tavalyi kedésbiztonságunkra. Dr. hasonló időszakhoz viszo- Kelemen Miklós vezérőr­nyítva 626-ról 579-re csök- nagyi megyei rendőrkapi­kent a balesetek száma, de tány árra hívta fel a figytí­kilenc hónap alatt 69 halá- met, hogy a kerékpárral los baleset volt közulainkon, közlekedők nagy része nem tízzel több, mint egy évvel szabályismeretek hiánva mi­korábban. att vét a KRESZ eilen. Kö­A balesetet okozók „rang- zöttük sok a járművezetői sorában" 32 százaiékas rész- engedéllyel rendelkező, arányukkal a személygépko- akiknek szabálysértéseit a :si-vezetők állnak az élen, rendőrség a továbbiakban akiket a kismotorosok kö- szigorúbban bírálja majd el, vetnek. E két járműíélével mint eddig. t

Next

/
Thumbnails
Contents