Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-14 / 294. szám

4 Csütörtök, 1978. december 14. J^ruifizsggaSat Hangszedők A lemezjátszó hang&zedő tűje letapogatja a barázda íinom változásait, amelyek a hangszedőben elktromos jellé alakulnak, s ezek a jelek működtetik — felerősítés után — a hangszórókat. A feladatra kétféle megoldás alakult ki: készítenek kristály (vagy keramikus), illetve elektromágneses hangszedőket. A kristályhangszedőket az általános igényeket kielégítő lemezjátszókba építik be, mert gyártásuk egyszerűbb, olcsóbb. Jellegzetességük, hogy a tűt (amely rendszerint zafírból készül (három—hét grammnyi súlyerő tartja a barázdában. A tönkre ment hangszedőt kizárólag csak azonos típus másik példányával lehet pótolni, más gyártó hangszedőjét nem lehet a lemezját•toha beszerelni. Az elektromágneses hangszedő sokkal bonyolultabb, ám lényegesen jobb hangminőséget ad. Ilyen hangszedővel — ha az jó minőségű. és a lemezjátszó többi alkatrésze, valamint az erősítő és a hangsugárzók is kifogástalanok — el lehet érni a „Hi-Fi" hangminőséget. azaz a természethű hangátvitelt. Valamennyi technikai jellemző tekintetében, amelyekkel egy hangszedő minőségét le lehet írni (például: a frekvenciaátvitel egyenletessége, a torzítások mértéke, sztereóban a Jobb és a bal csatorna jó elkülönítése, a hanglemez igénybevétele, a szélsőséges zenei effektusok visszaadása stb.), az. elektromágneses hangszedő jobb eredményeket ad, mint a kristályos rendszerű. A tű, amely gyémántból készül, csupán egy-három gramm erővel nyomódik a lemez barázdáiba, tehát kíméli azt. A hangszedő ára a lemezjátszóénak egyharmada—fele is lehet, s mert az elektromágneses rendszer önmagában még nem garantálja a kiváló minőséget — ehhez a jő konstrukció és az Igen gondos gyártás ls elengedhetetlen —, a különböző gyártmányok között érdemes válogatni. A NAGYÍTÓ novemberi számában közli az elektromágneses hangszedök tesztjét. A minőségvizsgálatban azok a típusok szerepelnek, amelyéket a szaküzletek a forgalomban levő lemezjátszókhoz tartalékalkatrészként, vagy önálló típusként árulnak. Tíz hangszedő kapott minősítést, de szó esik néhány olyan típusról is, amelyek már, vagy még nem kaphatók. Kiválónak a Shure V 15/ III. (7800 Ft) bi/nnyult, s ettől alig marad le, bár jó minősítést kapott a Shure M 91 ED (3180 Ft) típus. A két Shure-típus jellemzőinél valamivel kedvezőbbnek bizonyultak a Japan Piezo Co. Ltd. céz YM 113 típusjelű hangszedőjének adatai, de ez az 1630 Ft-os termék körülbelül 2 grammos tűerőnél működik jól, míg a Shure hangszedők csupán 1—1,2 grammal terhelik a hanglemezt. A minőségi sorban közepes minősítéssel az YM 108 következik (szin'én Piezogyártmány, ára 571 Ft), majd az Excel ES—70 F típus (732 Ft), bár ennek egyik példánya nem bizonyuit megfelelőnek. Közepest kapott a 3—3 grammal működő Lenco M 100 (560 Ft) és a Piezo YM 118 (480 Ft), valamint két drága hangszedő: a Supraphon VM 2101 (1580 Ft) és a Philips GP 400 Super M (2640 Ft) is. A némelyik Akai lemezjátszóba beépített Andiv-technika APC-hangszedő (696 Ft) nem megfelelő minőségű, mert a lemez magasabb hangjait nem képes visszaadni. Látható, hogy az elektromágneses hangszedő kényes termék, abban az értelemben is, hogy kíméletes, finom bánásmódot igényel, de abban is, hogy az ár nem mindig szolgálhat iránymutatóul a minőség megítélésében — a drágább nem minden esetben jobb. K S. Gépek exportja A bolgár szerszámgépgyártás exportja 1977-ben az előző évinél 25 százalékkal magasabb volt. A Masinoexport külkereskedelmi vállalat a hazai termékeket 46 országba exportálja. A szocialista országok mellett eljutnak a bolgár gépek az NSZK-ba, Franciaországba, Olaszországba, Nagy-Britanniába, Finnországba, Kanadába, az USA-ba, Görögországba , Törökországba, Irakba, Iránba, sőt — tavaly először — küldtek gépszállítmányt Angolába ls, A fejlődő bolgár iparág 1977-ben több új, korszerű termékkel jelent meg a világpiacon. Hidraulikus gépelemeket, üzemen belüli szállítási rendszer gépsorát, programvezérlésű szerszámgépeket szállított a Szovjetunióba, Az NDK-ba a fémfeldolgozó és a farostlemezbútor-ipar számára szerelőszalagokat exportáltak. Egyiptomba a politechnikai oktatáshoz szükséges gépeket, Szíriába marógépeket, Líbiába, Marokkóba különféle szerszámgépeket küldött A bolgár gépipar együttműködik néhány NSZK-beli gyárral is, famegmunkáló gépek gyártásában. Görögországban bolgár esztergapadokat szereltek fel nem egy gyárban. A jövőben e gépek közös gyártását is tervezik. Családtagi idő es a gyes Mezőgazdasági termelőszövetkezetben családtagként több mint három éve dolgozik B. A.-né szegedi olvasónk. Jelenleg terhes, a szülés márciusra várható. A szülési szabadság lejárta után szeretne gyermekgondozási szabadságra menni. Munkatársaitól úgy hallotta, hogy a családtagként eltöltött idő sem a gyermekgondozási scgélyr% sem a nyugdíjra nem Jogosítja. Olvasónk arra kíváncsi, hogy mit mond ezzel kapcsolatosan a jogszabály, és van-e lehetőség arra, hogy gyermekgondozási segélyre jogot szerezzen? A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok gyermekgondozási segélyre jogosultság feltételeit és mértékét az 1/1967. (II. 26.) FM számú rendelét szabályozza. E szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet női tagja akkor Jogosult gyermekgondozási segélyre, ha a szülést megelőző naptári évben, vagy a szülésit megelőző tizenkét hónapban termelőszövetkezeti tagként legalább 120 napon át részt vett a közös munkában. Tehát a rendelet szerint gyermekgondozási segélyt valóban csak a termelőszövetkezeti tagok kaphatnak, a családtagként dolgozók nem. Helyes az az értesülés is, hogy a nyugdíjhoz szükséges ezol&alati időbe a családtagként. eltöltött évek nem számítanak bele. A rendelet szerint a közös munkában eltöltött időnek kell tekinteni — többek között — azokat a napokat Ls, amelyeken a termelőszövetkezet női tagja a tagsági viszony létesítése előtt családtagként a szövetkezet közös munkájában részt vett, föltéve, hogy ezt az időt a nyugellátás megállapításához figyelembe vehető szolgálati időként (nyugdíjévként) elismerték. Olvasónk helyzetén akkor lehet változtatni, ha belép tagnak, s kéri azoknak a naptári éveknek — legfeljebb azonban öt naptári évnek — szolgálati időként beszámítását, amelyekben mint segítő családtag legalább száz munkanapot közös gazdaságban teljesített. Ilyen kérelmet a belépéstől számított két évig lehet benyújtani annak a szövetkezetnek a székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósávnál (kirendeltségnél), amelynek a kérelmező tagja. A kérelemben meg kell jelölni azokat az éveket, amelyeknek a beszámítását kéri. A beszámításért utólag meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot. Ez évenként a kérelmezőnek a szövetkezetben a kérelem előterjesztését megelőző abban az utolsó évben elért havi átlagkeresetének megfelelő összeg, amelyben legalább száz munkanapot teljesített. A fizetendő nyugdíjjárulékról a társadalombiztosítási szerv határozatot hoz. A nyugdíjjárulékot a határozat kézbesítését követő egy éven belül kell megfizetni. Méltánylást érdemlő esetben a társadalombiztosítási szerv ezt a határidőt egy ízben — legfeljebb egy évvel — meghc6zszabbíthatja. A határidő elmulasztása azzal a következményei iár, hogy a beszámítás érvényét veszti annyi időre, amennyire a kérelmező a nyugdíjjárulékot nem fizette meg. Azt tanácsoljuk, hogy olvasónk kérje tagfelvételét a termelőszövetkezetbe, és utána a fentiek alapján fizesse meg a nyugdíjjárulékot, majd azt követően kérje a gyermekgondozási segély folyósítását. Dr. V. M. Mi újság szomszédainknál? Tallózás a jugoszláv és román lapokban Országos áramtalrarékosság A szénbányákban, hő- és vízi erőművekben foganatosított intézkedések ellenére Jugoszlávia villamosenergia-ellátása napról napra rosszabbodik. A vízi erőművek víztartalékai legfeljebb néhány napig elegendők. ez azt jelenti, hogy az áramtermelés egész terhe hamarosan a hőerőművekre nehezedik. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az egyre félelmetesebb méreteket öltő áramhiány-behozatallal sem enyhíthető, mivel egész Európában hasonló állapotok uralkodnak. Ennek következményéként Horvátországban. Crna Gorában, Macedóniában és Vajdaságban már megkezdődött az áramkorlátozás, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában pedig szintén életbe lépett. Egyedül Szlovénia nem kényszerül ilyen lépésre, mivel a hat év előtti példákon okulva (az egész köztársaság és Ljubljana áram nélkül maradt) óriási erőfeszítések árán (az utóbbi három év összberuházásainak 21,3 százalékát villanyenergetikal létesítményekre fordították) sikerült rendezni ezt a problémát. A jelenlegiek alapján azonban a szlovénok újabb lépést tesznek a bajok megelőzésére: január elsejétől 20 százalékkal emelik az áram árát. Az okok után kutatva ellátogattunk a Jugoszláv Villanygazdasági Közösségbe, Lazar Ljubisa vezérigazgató tájékoztatott bennünket az előzményekről, a pillanatnyi helyzetről és a kilátásokról. — Jóllehet, az Idei év októberéig a vízügyi viszonyok igen kedvezőek voltak, a november, amely általában vízbő hónapnak számít, páratlan aszállyal köszöntött be. A vízhozam, amely az utóbbi 40 év átlaga alapján ebben a hőnapban 2,32 milliárd kWhiram termelésére kellett volna, hogy elegendő legyen — a vizi erőművek termelési terve erre az időszakra 2,13 milliárd KWh — novemberben 886 millió kWh mennyiség előállítására csökkent. Így az októberi akkumulált 595 millió kWh áram kitermelését biztosító vízmennyiség a folyók alacsony vízállása folytán maholnap elfogy. — Másrészt —, mondta Lazar Ljubisa — a novemberi átlaghőmérséklet 4 Celsius-fokkal alacsonyabb a tavalyinál, ez a tény ebben a hónapban 13,7 százalékkal növelte a fogyasztást a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Ennek értelmében a köztársaságok és tartományok áramelosztó vezérigazgatóinak minapi belgrádi tanácskozásán áramtakarékosságról határoztak. A kivitelről és behozatalról A Jugoszláv Gazdasági Kamarában a kivitelről és a behozatalról tartottak tanácskozást. A hazai kivitel és behozatal mintegy 80 százalékát felölelő legnagyobb társultmunka-szervezetek képviselői vettek részt rajta. Az értekezletet Ilija Vakic, a Jugoszláv Gazdasági Kamara elnöke vezette, a munkában részt vett Metód Rotar szövetségi külkereskedelmi titkár, Péter Kostic, szövetségi pénzügyi titkár, Muhamed Hadzic, a külföldi gazdasági kapcsolatok érdekközösségének elnöke, a köztársasásági és tartományt gazdasági kamarák elnökei és a Jugoszláv Nemzeti Bank képviselőt Tilos a nomád juhlegeltetés Vajdaság SZAT képviselőháza törvényt hozott arról, hogy tilos a tartomány területén a nomád juhlegeltetés. Az előírás célja, hogy elejét vegye Vajdaság termőföldjein, erdőiben, gyümölcsöseiben és szőlőiben eddig okozott károknak, valamint, hogy megakadályozza az állatbetegségek terjedéséi. Az elmúlt három év során Szerémség és Bácska mintegy 20 községében az őszi és tavaszi hónapokban több mint 340 juhnyáj, mintegy 80 ezer juh több mint 6 millió dináros kért okozott A juhnyájakat főleg a boszniai tenyésztők hajtották át a Vajdaságba, semmibe véve a tartományi és községi előírásokat. Egyes pásztorok önkényesen feltörték az üresen álló szállásokat, és a havazások idején ide terelték nyájukat. A juhok tulajdonosai ellen mintegy 250 feljelentést tettek, a büntetések azonban igen enyhék voltak, esetenként mintegy 850 dinárt tettek kL Az állattenyésztők oly módon is viszszaéltek az előírásokkal és a nem elég hatékony intézkedésekkel, hogy a tilalom után egy másik község területére hajtották juhaikat A nomád legeltetésről szóló új törvény értelmében Vajdaságban, ahol belterjes mezőgazdasági termelés folyik, nincsenek meg a feltételek a nomád legeltetésre, mert ez veszélyezteti a termelést, és tönkreteszi az őszi és tavaszi vetéseket. A törvény csak a szervezett juhetetést engedi meg a téli időszakban, a szükséges takarmány és a többi feltétel előzetes előkészítése után. Brassó megye ipara A Brassó megyei iparvállalatok román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozói november 25-én teljesítették az ötéves terv első három esztendejéről szóló feladataikat, s az év végéig hatmilliárd lej értékű termeléstöbbletet állíthatnak elő. Az ötéves terv első három esztendeje során az éj, illetve az újratervezett termékek részaránya elérte az össztermelés értékének 32 százalékát, házi gépgyártásban több mint egymilliárd lej értékű gépet és berendezést állítottak elő, 200 ezer megawattóra villamos energiát és csaknem 300 ezer tonna egyezményes tüzelőanyagot takarítottak meg. Az 1200. számjegyvezéilésű eszterga Lekerült a szerelőszalagról az 1200. számjegyvezérlésű eszterga az aradi esztergagyárban. A kiváló műszakiüzemi jellemzőkkel rendelkező űj termék gyártását a jelenlegi ötéves tervben kezdték meg. Az aradi szerszámgépgyártók legutóbb egy vasútikocsitengely-másoló eszterga és több más, nagy termelékenységű fémforgácsoló szerszámgéptípus gyártását kezdték meg. Egyidejűleg műszaki és konstrukciós javításokat eszközöltek a sorozatban gyártott többi szerszámgépet) is. Az újratervezett DRT 32/40 típusú eszterga például csaknem 400 kilóval könynyebb elődjénél, további gyártása során tehát darabonként ennyi fémet takarítanak meg, gyártásideje pedig mintegy 100 órával csökkent. Hajócsavargyár Hat hónappal a határidő előtt indult be részlegesen Galati egyik új ipari egysége, a hajócsavargyár. Az indulás, az illetve felavatás napján az 55 ezer tdw típusú teherhajó csavarját öntötték kL Az új galati vállalat hajócsavarokat és egyéb öntött alkatrészeket szállít az ország valamennyi hajógyárának, és exportra. Megmentik a Szevan vizét A Szevan-tó az örmény hegyek gyöngyszeme. Csaknem 300 kisebb folyó ömlik bele és csun 'r -> lyó ered belőle. Amikor Szovjet-Örményország gazdasági életének viharos fejlődése nagy mennyiségű 1980-ban: Olimpia Sok magyar sportrajongó készül az olimpiára. A MÁV is igyekszik segíteni, hogy az 1980-as nagy moszkvai eseményt minél többen tekinthessék meg. Tervezik, hogy a versenysorozat ideje expressz alatt Budapest és Moszkva között, menetrenden kívül, olimpiai szerelvényeket járatnak, ha erről a magyar és a szovjet vasutak vezetőinek sikerül megállapodniuk- (MTI) elektromos energiát igényelt, megépítették a Szevan-Razdám vízlépcsőt és vízi erőművet. A tó vizével működő turbinák évente 2,5 milliárd kilowattóra elektromos energiát adnak az iparnak és mezőgazdaságnak. Sok vizet használnak a kolhozok és szovhozok földjeinek öntözésére is. Mindez azonban azt eredményezte, hogy a Szevan vízszintje 19 méterrel csökkent, víztükre kisebb lett. A szakemberek kutatásokat végeztek, annak érdekében, hogy megőrizzék a tavat. Elhatározták, hogy a Vardenyiszi hegygerinc alatt, több mint 2000 méter magasan a tenger szintje felett 48 kilométer hosszú alagutat fúrnak, és ezen keresztül a Szev an-lóba zetik az Árpa hegyi folyóvizét. A tudósok kiszámítottál^ hogy az alagúlon évente a tóba juttatott 270 millió köbméter víz Visszaállítja a tó eredeti vízszintjét. Az alagútépítök bonyolult geológiai körülmények között dolgoznak. Az építéshez különleges vasbeton blokkokat alkalmaznak, amelyek képesek elviselni a rájuk nehezedő hatalmas nyomást, ellenállnak a talajvíz-kitöréseknek és a különböző gázoknak. A munka nagy része elkészült, mindössze 750 méter hosszú alagutat kell még megépíteni. Az Árpa—Szevan vízszállító alagút jövőre megkezdi munkáját, ' (AFN1