Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-06 / 287. szám

11 Szerda, 1978. december 6. 3 Hatvan éve jelent meg a Vörös Újság Sajtónapi Ünnepségek Budapesten és Szegeden Hatvan esztendővel ezelőtt Jelent meg az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó napja, kedden a MUOSZ székházában ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit és meghívottjait, majd Vadász Ferenc, a Népszabadság rovatvezetője mondott ünnepi beszédet Az ünnepi ülésen első alkalommal adták át az idén alapított arany emléktollakat. Hárs István, az újságíró szövetség elnökségének tagja, a Magyar Rádió elnöke adta át az emléktollakat, amelyekkel a MUOSZ választmánya a nyugdíjba vonult újságírók kiemelkedő tevékenységét, a szocialista újságírásban végzett munkáját életútját ismeri el. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a Vörös Újság megjelenésének 60. évfordulója, a magyar sajtó napja alkalmából arany emléktollat adományozott Antalffy Gyulának, a Magyar Nemzet nyugdíjasának, aki 43 évet töltött el aktív munkával a haladó újságírás szolgálatában, Földes Györgynek, a Lúdas Matyi nyugdíias főszerkesztőhelyettesének több évtizedes úiságírói, közéleti tevékenységéért Gárdonyi Jenő nek, a Magyar Nemzet nyugdíjasának, 62 esztendős újságírói munkássága elismeréseként Komját Irénnek, a MUOSZ alelnökének, a munkásmozgalom. a szocialista újságírás területén hat évtizeden át végzett kiemelkedő tevékenységéért Koncsek Lászlónak, a Népszabadság nyugdíjasának, négy évtizedes újságírói, szerkesztői munkásságáért a párt megyei, központi lapja szolgálatában. Környei Eleknek, az MTI nyugdíjasának, fél évszázados úiságírói életútjáért, Lovas Mártonnak, a Figyelő nyugdíjasának, 54 évig végzett kiemelkedő újságírói tevékenységéért, Nemes Györgynek, az Élet és Irodalom nyugalmazott főszerkesztőjének, az újságírás, a társadalmi élet területén elismert életútjáért Poll Júliának, a Magyar Szemle nyugdíjasának, a szocialista újságírás területén végzett negyedszázados tevékenységéért, Rév Miklósnak, a Népszabadság nyugdíjas rovatvezetőjének, kiemelkedő fotóriporteri munkásságáért, Ritter Aladárnak, az Esti Hírlap nyugdíjasának, tipográfiai munkásságáért, a tördelőszerkesztők képzésében végzett tevékenységéért, Székely Bélánénak, a Magyar Televízió nyugdíjas rovatvezetőjének, a Tv-híradóban két évtizeden át készített riportjaiért, Vaád Ferenc nek, a Népszava nyugalmazott rovatvezetőjének, négy évtizedes újságírói tevékenysége elismeréséül és Várnai Vilmosnak, a Magyar Rádió nyugdíjasának, a szocialista újságírás, a magyar rádiózás területén végzett négy évtizedes munkájáért. Ezután az újságíró szövetség Rózsa Ferenc-termében Komját Irén, a szövetség alelnöke ünnepi beszédben emlékezett meg az évfordulóról. Koszorúkat helyeztek el a Vörös Újság márvány emléktáblájánál, a forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala, a Népszabadság, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete, a Művészeti Dolgozók Szakszervezete, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képviselői. Az ünnepséget követően a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és az újságíró szövetség a sajtónap alkalmától fogadást adott, amelyen részt vettek a lapok és a sajtószervek vezető munkatársat A Vörös Újság megjelenésének 60. évfordulójáról bensőséges ünnepségen emlékeztek meg az MSZMP központi lapja, a Népszabadság széleházában. Az épület előcsarnokában Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ünnepélyesen felavatta Vigh Tamás szobrászművész alkotását, a Vörös Újságot olvasó munkást ábrázoló bronz emlékmüvet. Beszédében méltatta a forradalmi újságírás hat évtizedes múltját. Ezután koszorúkat helyeztek el az emlékműnél az MSZMP Központi Bizottsága nevében Győri Imre, valamint Grósz Károly és Katona István, a KB osztályvezetői, a Minisztertanács Tájé-, koztatási Hivatala részéről Várkonyi Péter államtitkár, elnök, és Lengyel László elnökhelyettes, a Népszabadság szerkesztő bizottsága, párt- és KISZ-szervezete nevében Rényi Péter főszerkesztő-helyettes, Vadász Ferenc, a pártbizottság titkára és Oláh Ágnes KISZ-titkár, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete képviseletében Lux János titkár és Szántó Jenő, az elnökség tagja koszorúzott. Elhelyezte a megemlékezés koszorúját a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében Gyurkó Géza alelnök és Pásztor János főtitkárhelyettes, valamint a Hírlapkiadó Vállalat képviseletében Csollány Ferenc igazgató, Kapitány Gyula, a pártbizottság titkára, és Losonczi Éva, a KlSZ-szervezet titkára. Az ünnepségen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője. A sajtónap alkalmából tegnap, kedden délelőtt Rózsa Ferencnek, a kiváló publicistának, az illegális Szabad Nép szerkesztőjének, a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának újszegedi emléktáblájánál koszorúzási ünnepséget rendeztek. A városi pártbizottság képviseletében Deák Béla titkár, a városi tanács nevében Prágai Tibor elnökhelyettes, a helyi sajtóorgánumok és a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat munkatársainak, dolgozóinak képviseletében Rácz Lajos, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztője koszorúzott. (Erre az alkalomra a szegedi Tömörkény István gimnázium és művészeti szakközépiskola szobrászszakos hallgatói újrafaragták az emléktáblát, a programban pedig közreműködött az iskola énekkara, dr. Mihálka György karnagy vezetésével.) A sajtónapon tegnap délután ünnepséget rendeztek a szegedi Sajtóházban. Az eseményen részt vett Török József, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja. a szegedi városi pártbizottság első titkára, dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese, Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke, Vass Henrikné, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatóhelyettese. Ott voltak a megye városainak és járásainak pártbizottsági és tanacsi vezetői, a Szegedi Nyomda és a postaigazgatóság vezető képviselői. A sajtónapi ünnepségen Török. József, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a szegedi városi pártbizottság első titkára mondott beszédet. Beszédének első részében emlékeztetett a hatvan évvel ezelőtti történelmi eseményekre, elemezte a Vörös Újság tevékenységét, pártszervező és fölvilágosító munkáját. Kitért az új típusú sajtó helyi termékeinek tevékenységére. Vázolta az illegalitás kommunista újságjainak mozgósító, eligazító szerepét. Szólt a sajtó kiemelkedő munkásairól, szerkesztőkről, publicistákról, írókról. Beszédében fcitérf o napjainkban megjelenő helyi lapok, folyóiratok és üzemi újságok felelősségére és céljaira Felhívta a figyelmet a megnövekedett és differenciáltabb feladataira, a fejlett szocialista társadalom építésében. Emlékeztetett arra. hogy a kommunista újságírás a párt és a nép szolgálata. Az ünnepi beszédet követően Rácz Lajos, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztője átadta a szerkesztő bizottság emlékplakettjét (Szabó Iván Munkácsy-díjas Kiváló művész alkotását) Zékány Jánosnak, a Hírlap hódmezővásárhelyi kiadása vezetőjének. Vass Henrikné a pártsajtó aktivistáit és terjesztőit jutalmazta. Nemes Dezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Népszabadság főszerkesztőiének a megbízásából a központi pártsajtó terjesztésében kiemelkedő munkát végzőknek oklevelet és emlékplakettet nyújtott át. Ezt az elismerést kapta Oskovias, György, a hódmezővásárhelyi állattenyésztési főiskola tangazdasági pártbizottsága titkára, Pálfi László né. a KSZV újszegedi gyára pártvezetőségének titkára. Luc Ferenc, a szegvári postahivatal vezetője és Bakó János, az üllési postahivatal vezetője. Vass Henrikné a Hírlapkiadó Vállalat kollektívája nevében köszönetet mondott Pusztai Jánosnak. a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat nyugalomba vonuló igazgatóhelyettes-főkönyvelőjének több évtizedes munkájáért, és ajándékot nyújtott át neki. Számadás az emberekről arabka papírra felírta magának a legfontosabb adatokat, azután felállt és beszélt. Élőszóval, kicsit visszatekintve, kicsit előrenézve beszélt az esztendőről, leginkább pedig az emberekről. Megemlékezett a nagy próbatételekről és azokról, akik azt levezették, elmondta az elmúlt év emlékezetesebb kudarcait, de anekdotáit is. Azokban a régi, mai mércével mérve kicsi szövetkezetekben nem volt ritka az olyan beszámolóbeszéd, amelyben minden tag vagy, legalább minden család neve előfordult. Azután jött a méretek növekedése, és a sokoldalú elemzés igénye. Szabályok írták elő, hogy mi legyen a beszámolóban. és ennek bizonyításául a beszéd szövegét csatolni kellett a beterjesztendő jegyzőkönyvhöz. Az elnök kénytelen volt leírni a szöveget, és ebt>en valósággal nyüzsögtek az adatok, másra nem jutott se hely, se idő. Ennek ellensúlyozására találták ki, hogy a számokat előre kiküldik, így a beszámoló már a szöveges elemzésre korlátozódhat. De az emberekre így is alig maradt benne hely. Csak a típusszöveg: „tagságunk segítségével", valamint a szocialista brigádokról való — elő is irt — megemlékezés. Nagyon jó lenne most ezen a gyakorlaton módosítani egy kicsit. A számokat mindenképpen ki kell küldeni, de talán az elemzést is jó lenne, mert a sokezer hektárok sokmillió forintjaiból adódó következtetéseket az egyszerű parasztember legfeljebb többszöri elolvasás után tudja követni. Kellene viszont, nagyon kellene ismét többet beszélni az emberekről. Akár úgy is, hogy jó, a leírt szövegben legyenek benne az „elvárások". De az elnök időnként tegye le a papírt, és saját szavaival, saját emlékezetére támaszkodva beszéljen az emberekről. Nagy próbatételeknek és ezek levezetése során a hétköznapi hőstetteknek most sem vagyunk híján, anekdoták is teremnek, ha nem is az irodákban, de a műhelyekben, az irányítópultoknál, a vezetőfülkékben feltétlenül. Azon kívül pedig keményedik a gazdasági helyzet, a helytállás anyagi elismerése — legalábbis széles körben — egyre nehezebb. A jövedelem behatárolt, mindenféle juttatást szabályoznak, mégpedig szorosan, mert szoros az ország gazdasági helyzete, a mezőgazdaságé éppen úgy, mint az iparé. De hát akkor az emberek legalább a szónoki emelvényről elhangzó szavakból érezzék, hogy fontosak ők ebben a hatalmas szerkezetben, hogy tesznek olyat, ketten-hárman vagy akár egyedül, ami az ezerfőnyi közösség históriájában is említésre méltó. És érezzék, hallják, hogy igaz, behemót gépek mozognak a határban, vegyszerek adagolásától várják az istállókban is az eredményeket, de mindezek mögött és fölött az ember áll. Az elnöktől sőt a zárszámadási anyag előkészítőitől is átállást kíván ennek az új módszernek meghonosítása. Kicsit át kell hangolódni, ha az elnök a beszéd — legalábbis gondolati — előkészítés során be akarja tűzdelni, jó sorrendbe akarja rakni az eredmények elérésének emberi mozzanatait is. D

, megéri a cél a fáradságot. A zárszámadások — kor pottnak tűnő kifejezés, de ideitlő — emberközpontúságának visszaállítása. Mert lehet, hogy a régen áhított ebédlő felépítésére jövőre sem le3z pénz. Ezt azonban a joggal türelmetlenkedő emberek hamarabb megértik, ha a zárszámadás egész légköréből kicseng, hogv nena azért marad el a beruházás, mert itt nem tartják fontosnak az embereket. És lehet, hogy az 1979-es terv elkészítése során a személyi jövedelmeket kicsit szűkmarkúbban kell majd előirányozni, miközben a megoldandó feladatok növekednek. De ezt is könnyebb lesz elérni, ha a közösségi megnyilatkozásokba visszahozzuk azokat a régen oly kedves. néha szövetkezetszerte hegekig emlegetett, egv-egy ember magánéletében pedig haláláig szép emlékként őrzött emberi mozzanatokat. Földeáki Béla rr JOVOfG Új rendelet a magánépítkezésekről 1979. január 1-én rendelet lép hatályba a magánerőből házilagosan végezhető építési munkákról. A korábbinál egyszerűbb eljárással segíti a sajátház-építőket az építésügyi ós városfejlesztési nvniszter új rendelete. Az új Az ujszegou. «.uzia í ereii -ejileaiaoia koszorúzásánál (balról Jobbra); Prágai Tibor, Deák Béla, Rácz Lajos A mezőgazdasági nagyüzemekben mind több helyen vezetik be a számítógépes adatfeldolgozást: az egyenként több százmillió forintos termelési értéket előállító gazdaságokban a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda segítségével számítógépekkai teszik biztonságosabbá, könynyebbé a gazdasági döntéseket. a belső tartalékok feltárását. az üzemegységek irányítását. valamint a különféle szakmai adatok nyilvántartását Az utóbbi 5 évben 250 millió forintos beruházással 900 könyvelőgépet vásároltak a tremelőszövetkezetek és 400 gazdaságban teljes egészében átálltak a gépi ügyvitelre. A számítógépes programokat a mezőgazdasági üzemekben két formában valósítják meg. Az egyik lehetőség, amikor a gazdaság kisebb teljesítményű elektronikus számítógépet vásárol a hozzá tartozó adatrögzítő tárolókkal együtt. Ilyen berendezést alkalmaznak két fővárosi gazdaságban — a Rozmaring és a Duna Tsz-ben —, valamint a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben. A másik lehetőség: több nagyüzem összefogásával elektronikus számítógépközpontot. tehát egy nagyobb gépegységet tartanak fenn Az első ilyen számítóközpont a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Irodában lesz: R—22-es számítógépet alkalmaznak Erre a nagyobb teljesítményű berendezésre több termelőszövetkezet küldi majd az iroda szakembereinek segítségével a gép „nyelvére" lefordított pwamot. (MTI) jogszabály nemcsak a lakás, építésre vonatkozik, hanem üdülők, horgásztar.yák, valamint melléképületek, gazdasági épületek építésére, és a fenntartási, az atalakítási, korszerűsítési munkálatokra is. amelyeket házilagosan végez az építtető. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy — az eddigiektől eltérően — külön engedély nélkül négyszintes — tehát háromemeletes — lakóházak, üdülők vagy horgásztanyák épüljenek. Az új rendelet házilagos építési munkának minősíti a gvárilag előállított, tehát a házgvári termékekből összeszerelt, vagv az építőipari szövetkezetek által készített félkész házak befe;ező munkáit is. amennviben azt. vagy annak túlnyomó részét az építtető maga végzi el. Következetesen ragaszkodik azonban a rendelet az építési munkák szakszerűségéhez, az iltalános érvényű hatósági előírások, szabálvzatok. szabványok érvényesítéséhez, tekintve. hogv erek az ^et- és Vagyonbiztonságot szolgálják.