Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-06 / 287. szám

4 Szerda, 1978. december 6. „Ez volt a Sarló" Régen várt, hézagpótló mű- lyét, az Üj Szót megnyitja Vet jelentetett meg a Kossuth előttük. A Soproni Fiatalok Kiadó, a pozsonyi Madách vezetője, Csaba József elő­Kiadöval összefogva, a ma és adásokat szervez a sarlósok • jövő ifjúságának okulására, számára Sopronban — a mis­• űazhajú, Ifjú-szivü fórra- kolcl Kőtörő szerkesztői, Er­dalmárok emlékező örömére, dólyben az Erdélyi Fiatalok Sándor László, az egykori cimú lap, Budapesten a „sarlós", a tanulmányok, em- Bartha Miklós Társaság a lékezések, dokumentumok Sarló „legizgalmasabb társa" avatott összeállítója így jel ahogyan Jócsile Lajos ta­lemzi bevezetőjében a vállal- nulmánya regisztrálja. A Sándor László szerkesz­annak Idején Irányítói, Illet- t t 43Q ldal ŰJ(e. ve cselekvő résztvevői voltak .' . . ,, , a mozgalomnak.. elemző- I^^V^6Jó értékelő, sok Ismeretanyagot I^mfietf- D^í közlő írásaikban hol a tanul- DLŐ Kovác's ^^^üaga.mo- Endre Morvay Gyula, és so­JS LSL ThSffi ka" mások, akiket nem kell bemutatni egyetlen könyv­úH^ai t'*™*6 embernek sem. S kl­1 tűnlk a* ^gy a Sarló nem kapcsolatosan fontosnak, lé- ^ a csehszlovákial ma­nyegesnek tartottak." gy^g gazdasági, politikai Fél évszázada alakult meg és kulturális viszonyait vizs­• Sarló, a hajdani csehszlo- gálta alaposan és bátran, ha­vákial értelmiségi fiatalság nem — amint Jullus Fűtik baloldali, demokratikus moz- és Jin Rob Ponitan megnyl­gaima, mely fejlődése során latkozásalból kiderül — tevé­végül is a munkásmozgalom- kenysége lelkes visszhangra ba torkollott, vállalva s hir- talál n cseh és szlovák aj­detve a tudományos szocla- kúak leghaladóbb köreiben Is. lizmiis igazságait. Ragyogó Hiszen a sarlósok a testvéri és tiszta „sarlót" suhogtattak népek összefogása szép ügyé­meg Balogh Edgárék ötven nek is élenjárói voltak, éva a Rozsnyó környéki Kmön öröm Gombaszögön; szikrázó fé­a szegedlek tanulmá­«í 2*lt «„„ számára, hogy a tanuimá­Sttiv" ny°k- megemlékezések között küllőztek . S megdobogUtták , ]jük Dri Kdr0, \ rníXdsf Gaó^fimk énn «*» Proteugornak A Sarló t ^ pedagógiai elvei és aktív sze­hJS^SjSu mM -aiíS» repvállalása a nevelömunká­ben jelenteti meg — az 1929. ban c,mű hoMzabb tanulmá­azeptemberl arfmban — a 4t Ebben „ azerző, az egy­szegedi egyetemi ifjúság falu- £ , Mrlój hangú kutató tevékenvaégérő^I szóló méltatóaban szAmol be tanára terveket:,,... felvettük körünk „,„„, ifjúságának célkitűzései közé • Ó^ZZ, elég időt, pénzt és energiát a munkavédelmi helyzet. Az. a magyar alföld és tanya- ^edTS^ - Tiemelkedő' A ttM ^^ ^^ h"ev Munkavédelem ­embervédelem Az üzemi baleseti statiszti- Hosszú évek tapasztalatai azt még érvényben lévő szabá­kák mindig lehangoló olvas- mutatják, hogy fokozottabb lyokat nem kell megtartani mányok. Július 31-ig 240 ha- felelősségre vonással, a mun- azon az alapon, hogy úgyis lálos baleset volt; a tavalyi kavédelmi propaganda foko- megváltoznak, év azonos időszakában 198. zásóval, jobb meggyőzéssel Mu talán a legnagyobb Tavaly az első hét hónapban háttérbe lehet szorítani a kó- gond az, hogy helyenként 25 tömeges baleset történt, az ros szemléleteket. Erre van nincs egvségben egymással a idén viszont 39. A súlyos szükség most is, jobban, mint munka és a munkavédelem, csonkulásos sérülések száma korábban. Gyakran különböznek egy­pedig pontosan a kétszerese Ma már a tervezők, a be- mástól a termelés és a bal­a tavalyinak. Különösen a ruházók és a kivitelezők is eset-megelőzés felelősei, mezőgazdaságban súlyosbo- egyre inkább felismerik, hogy szempontjai, szemléletei. Pe­dott a helyzet. A termeiőszö- a korszerű technika fokozott dig a munka és a munkavé­vetkezetekben és állami gaz- biztonságot követel. E felis- delem édestestvérek, nem is dóságokban 90-en haltak merésben nagy szerepet Ját- létezhetnek egymás nélkül S meg üzemi baleset következ- szőtt és játszik ma is a mun- az új szabályok is csak ak­tében. kavédelmi felügyelők, szak- kor lehetnek majd igazán ha­A statisztikai adatokból az emberek szigorúsága, s az, tékonyak, ha betartásukat az tűnik ki, hogy megtorpant az hogy egyre kevésbé enged- emberek védelmeként, a ter­a hét-nyolc évo tartó folya- nek működni olyan üzeme- melés alapvető feltételekén! mat, amelyben — (ha lassan ket, gépeket, amelyek nem fogják fel. ia — fokozatosan csökkent a felelnek meg az balesetek száma. Az Illetékes nak. előírások­Karcagi László Újdonságok Csehszlovákiában ELEKTROMOZDONY A Skoda Művek plzenl gyárából megkezdték az új, 4000 kilowatt teljesítményű elektromos mozdonyok szál­lítását. A mozdonyok 140 kilométer óránkénti sebes­séggel képesek vontatni a szerelvényeket, így egy-egy belőlük a gyorsvonatok ed­digi két mozdonyának a munkáját helyettesítheti. VEZETÉK JA VlTÁS ALAGÜTBAN Nem lesz többé felásott úttest, járda Prága ú.1 Mod­rany városnegyedében: 240x240 centiméter átmérő­jű alagútban helyezik el az összes vezetékeket, amelvek lavítása Itt, a Telízín alatt elvégezhető. (BUDAPRESS —ORBIS) szervek — minisztériumok, szakszervezetek — az elmúlt néhány hónapban felfigyel­tek erre a jelenségre, s több ágazatban is vizsgálatokat indítottak az okok kideríté­sére, a megfelelő intézkedé­sek kidolgozására és beveze­tésére. A vélemények egybehang­Néhány iparágban ugrás­szerű technológiai változás ment végbe, szinte egyik napról a másikra. A mező­gazdaságban a szakosított nagyüzemi termelés elterje­dése, a gépesített vegyszeres növényvédelem, a vegyipar­ban az üzemek automatikus irányítása, a szénbányászat zanak abban, hogy újra erő- ban a gépesített jövesztés és södőben van a termelés és a szállítás, a textiliparban a munkavédelem szempontjait vetélő nélküli szövőgép, s szembeállító szemlélet. A még hosszan folytathatnánk a gazdasági vezetők sok helyen sort, mind óriási fejlődést úgy siettetik az exportot, a hoztak egy-egy gyár, vagy határidőket, a műszaki fej- ágazat életében. A gvorstech­lesztést, hogy közben a mun- nikal haladás ellenére azon­kavédelmi teendők elvégzé- ban — néhány kivételtől el­sére már nemigen hagynak tekintve — évről évre Javul világ nehéz nyomorban küsz- p(x,-g4gtal tevékenységéről ls, kődő néoe viszonyainak ét ~ tftl*hf kH_ötA problémáinak kutatását, ml- a töDD1 közott­nél szélesebb körű és minél A kötetet dokumentumok, alaposabb megismerését, ezek bibliográfiák egészítik kl, s tudományos rendszerezését fotó. Ezek tárgyias Jm n..hTtúu>iit » kéo9t adnak a naoigalom ná­és publikálását... ratlanul hasznos szerepéről, a Pozsonyban Barta Lajos író munkásmozgalomban betöl­támogatja szeretettel a sarló- tött helyéről (Ko«uth—Ma­gokat ez Idő tájt; szocialista dách, 1978.) irodalmi és politikai műhe- Dér Endre a Kreml toronyőrája Ünnepélyesen ée fensége­sen csen* a Kreml torony­órájának ütése. A hangját — szovjet Játékfilmekről ls — sokfelé Ismerik már a világon. De mit tudunk az óra történetéről? Alek­szandr Sztyepanovies Szal­tikov, a Kreml toronyórájá­nak felelős őre a követke­zőket tudja: — A Szpasszkti-torony órájának keletkezéséről nincsenek pontos adataink­Egy 1585-ból való krónika felsorolja a Kremlnek azo­kat a tornyalt, amelvek mellett órásmesterek telle­aítenek szolgálatot. Da hogy ezen a tornyon volt-e óra. és milyen formájú, az nem ismeretet. Ahhoz az órához, amelvel 163 l-ben készített Chris­topher Halloway, Klrlll Szamoljov mester 13 haran­got öntött. Ezek a „negyed­órákat" kongatták. Teltek­múltak az évek, az órát né­hányszor újjal cserélték fel. Az óra- és a harangjáték jelenlegi szerkezetén a kő­vetkező felírás olvasható: „Az órát 1051-ben a Butye­nop testvérek alakították át Moszkvában." 1918-ban Lenin utasításá­ra megkezdődött az 1017 őszén a forradalmi harcok során megsérült óra helyre­állításának munkája. Nyl­kolaj Vasziljevlcs Berensz. u Kreml lakatosa elkészí­tette a hiányzó alkatrésze­ket. Mihail Mihallovlcí Cseremmh tervező Dedlg Lenin kérésére, a harangiá­tókot új dallamra alakította át. A Nagy Honvédő Háború éveiben a toronyóra kifo­gástalanul működött. Igaz ugyan, álcázni kellett — az aranyozott számlapokat különleges festékkel vonták t* A haza órájanak legutób­bi nagyjavítását 1974-ben végezték. Pontatlansága nem több. mint naponként néhány másodpere — ez az egyetlen toronyóra. amely ilyen rendkívül pontosan jár. (BUDAPRESS) A baleseti helyzet súlyos- hogy most átmenetileg rom­bodásúnalt okai közé tartó- lott a statisztika, egyáltalán zlk az ls, hogy helyenként a nem varrható a műszaki fej­munkavédelem nem tud lé- lődés „nyakába", pést tartani a műszaki, tech- Való igaz, hogy a munka­nlkal haladóssal. védelmi szabályok egy része Vannak olyan vélemények elavult. Ezért most a Szak­is, hogy a szabályok egy ré- szervezetek Országos Tanácsa szét tulajdonképpen meg sem az érdekelt szervekkel együtt­lehet tartani, mégpedig kél okból: először azért, mert túl sok a rendelkezés, más­részt pedig azért, mert a sza­bályok egy része fölött már eljárt az idő. Ezek az okok és érvek va­lamiképpen összefüggésben állnak a fejlődéssel. Hiszen a vállalatokkal, szövetkezetek­kel szemben támasztott kö­működve megkezdte a rtiun­kavédelmi szabályok korsze­rűsítését. A szabálytervozet 1979-re készül el. Kialakítá­sánál arra törekszenek, hogy rugalmas és egyértelmű kö­vetelményeket tartalmazzon, biztosítsa a helyi megoldások, kezdeményezések lehetőségét, könnyítse meg az irányítást, a végrehajtást és az ellenőr­vetelmények állandó emelko- zést, határozza meg a veze­dése miatt erősödik fel időn- tők felelősségét, biztosítsa a ként és helyenként az úgy- szakszervezetek jog- és be­nevezett „termeléscentrikus táskörének érvényesülését, szemlélet", amely rosszalló Ágazati jogszabályok, szabvá­értelemben azt fejezi kl, hogy nyok, vállalati rnunkavédel­a gazdasági vezetők és mo. mi szabályok, technológiai, luk a dolgozók is elfeledkez- műveleti és gépkezelési uta­nek sok fontos dologról, egye- sítások készülnek. Ez persze bek közt a biztonságról ls. nem jelenti azt, hogy a ma Jogorvoslat nyugdíjügyben K. B. szegedi olvasónk A felszólalást a társadat Jegyzőkönyvbe mondani. Az szolgálati ideiének megál- lomblztospáil b'zottság meg- eljárás gyorsítása érdekében lepításánál két és fel évet vizsgálja és határozatot hoz. az utóbbi szervnél célszerű B nem vett figyelembe a tár- Abban az esetben, ha a tár- keresetet beadni vagy jegy­sadalomblztoiítárl Igazju- sadalomb'ztosításj bizottság zákönyvbo mondani. A tár­tóság nyugdíjazásakor. Ol- határozatával az igénylő to- sadalombiztosítási szerv vasónk szeretné tudni, hogy vábbra sem ért egyet, jogá- ugyanis a keresetet az ügy milyen jogorvoslati lehető- 'ban áll keresettel élni a irataival és a keresetre vo­ség van a figyelmen kívül bírósághoz. A társadalombiztosítás: bi­ti agy ott idő beszámítására? A társadalombiztosítási icazcatósáe (kirendeltsée) és zottsá" határozata ellen, a I^SSfJ-S kézbesítést követő 30 napon a Nyugdíjfolyósító Igazgató­tóg határozata ellem, ha az aíatóLntoTh^ó az .beszedésével, natkozó észrevételeivel együtt továbbítja az Illetékes bíró­•ágra. ezért az ügyintézés gyoi-sabbá válik, mert a bí­róságnak nem kell időt töl­lgénylő (nyugdíjas, járadé­kos) vagy egyéb érdekelt az­zal vagy annak bármely ren­bízottság székhelye szerint illetékes járásbírósághoz, Bu­dapesten a Pesti Központi az észrevételezésre való fel­hívással. A Járásbíróság, illetve a ^ÍTX'ÍAE; Kerületi Bírósághoz, a követ- Pesti Központi Kerületi Bí­a vatóSatdl eltérőnek vukv k,zókben: a "vm^ra (bale. róság ítélete ellen - annak seti Járadékra) iogosuttaág kézbesítésétől számított 15 jogszabályellenesnek tartja, kérd^ében; a szoigáiBtI Idő napon bslül - további jog­megál'apítása tárgyában; ab- orvoslati lehetőség van fel­ben a kérdésben, hogv üzemi tebbeznl a megyei, Ü'etve a baleset történt-e; a felróha- Budapesti Fővárosi Bfróság­tóság címén visszafizetésre hoz. A másodfokú bírósár köte'ező. továbbá a megtéri- ítélete végérvényes; az C'en tésre kötelező határozat el- további fellebbezésre nincs a határozat kézbesítését kö­vető naptól számított 15 napon belül felszólalhat az igénylő (nyugijas, járadékos) lakóhelye szerinti társada­lombiztosítási bizottsághoz A felszó'alást az első fokú határozatot hozó társadalom­biztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél), illetőleg a Nyugdíjfo'yósftó Igazgató­ságnál kell írásban beadni , ,, ... ott jegyzőkönyvbe kifogásolt határozatot hozó len. A bírósághoz a keresetet lehetőség. Olvasónknak a fentiek sze* három példányban vagy az I1"1, 'ehe^s4ge van ügyének felülvizsgálatára, ha az alap­fokú határozattal nem ért illetékes bíróságnál vagy a vagy mondani. ezernél kell beadni, vagy egyet. Dr. V. M, Országúton — két keréken % Petőfi gyalog járt. s ha te- kénytelen ugyanott közleked­het te: szekéren. Bizonyára ni, ahol a hatalmas kamlo­kerékpárral közlekedett volna nok, a százas tempójú sze­Jeles költőnk, ha e praktikus mélygépkocsik. Ilyen körül­járművet akkoriban már ls- mények között pedig a lassan merik. Mert hogy kell-e nyo- haladó járművek folytonos mósabb érv igazolásul, mint baleseti forrást Jelentenek, az, hogy a bringa gyorsabb, mindenekelőtt a türelmetlen, mint a talpalás, ugyanakkor erőszakos autósok miatt, egészséges testedzés. Bizony indoko,t ,anne „ A pedálos kétkerekű rene- különválasztás. Számoljunk szánszát éli motorizált ko- csak: nagy általánosságban runkban. Vállalkozó kedvű egy kilométernyi út megépí­flatalok mesélik: jó dolog or- tése 10 millió forintba kerüL szágot-világot látni kerék- Ha vele párhuzumosan. de a párral is. feladatnak megfelelő üt épül­Már a harmadikos-negye- L'JSiJ*1: dlkos gyerekek bringát kér- művek részérft a költ*B a nek szüleiktől Jutalmul a jó bizonyítványért. Nehogy bár- leren""m ki is szemrehányást vél.len fölfedezni az előbbi mondat­ban; sietve hozzáteszem: jó, hogy kérhetik s kaphatják az efféle ajándékokat. Már az egészen apró gyerek hamar szakemberek szerint kilomé­félmlllló forinttal nőne. Nos, a többletköltség 5 százalékos, ennél pedig lé­nyegesen nagyobb arányban nőne a köriekedés biztonsága és a forgalom gyorsasága ls. Ma már az Ifjúság közleke­megtanul egyensúlyozni a dési nevelésének mozgalmi nyeregben, akár úgy ls, hogy kerete az óvodáktól a közép­a váz alatt pedáloz, ha tör- fokú oktatási Intézményekig ténetosen még nem éri fel az terjed. Nemzetközi Iskola ülést. Kupa kerékpáros verseny * „-_,, _„_ szerveződik Időről Időre az Sok fzSő rnegtanftta avere- Altal6n0» Ukolal korosztály két több-^evlwebb bfztonság­SziíSí'Guruln1, de Utím SfflöSSu- • Közlekedni! kén!tés A r<indör.,4K „ Qr. Szomorú tény, hogy két szágos Pedagógiai intézettel éve ezerhatszázhetvennúgy karöltve megkezdte a köz­blclklls okozott közlekedési lekedési nevelés további le­balesetet. százan életüket hetőségelnek feltárását, vesztették, 721-en súlyosan, . . , , 853-an könnyebben megsérül- uidn .h^ H^^'f tek. A tavalvi esztendő mér- aho iu. á ta ános le­tek, A tavalyi esztendő mér- . . lese ezt ls túllicitálta: 19 zá- koUack másodlkoklettek az zalekkal nőtt a kerékpárosok ^oIAJk a Közlekedésblzton okozta balesetek száma. Vas ^fírnhan TÍÍT" megye különösen negatív re- " •«•«[ kordot állított fel: háromszor p^I,kodf6f annyian haltak meg. mint ' Ped g.aBtf eev évvel korábban lepülést át véli a nugvforgal­egy evvel koruDDan. mu főút A ködekedárt A közlekedés, a gyalogosé- úttörők azonban példás ren­nál gvorsabb helyváltoz'atás det tartanak, különösen a gyermekeknek - w „ . 4X ..... élmény. Miért mondom ezt? Folytatható a jó példák ro­A mindent tudó statisztikák ra: Békés megvében az el­«»m holWnoV hnffv mÚIt Mr0m évbe" B » IT* 111 j<5 -SSorban a "Kalabb k^ fnHnt társadalmi iUőwrban a legt ataltbb kor- munkáva, 1H köllekp(14M )éi, osztály tagjai vétenek az éle- szópi:rkot létesítettek F-ilít­tüket óvó szabályok ellen. A günk egy hasonló létesítményt gyerekek számára a bringa Pécsről ls, ahol nz ország több közlekedési eszköznél — egyetlen főfoglalkozású okta­szórakozás. Belefeledkezve túsvezetőjo dolgozik. A Kö»­sokszor nem is veszik észre fedési park eszközállnmá­a rájuk leselkedő veszélye- nyábu — egyebek mellett — ket. A felnőtté a felelősség, ötven keréknár tartozik, szí­nek! kell vigyáznia. Sokszor goni érarend szerint gyaktv kevés ez Is. Nem lehet üre- TO|nak rajtuk a város isko­•sen is súlyos teherautóval — lásal ha csak harminc-negyven ki- M|ne!mk net71 c,kkkent)k lométeres sebességgel halad a szUldk fela.„ltlit A szül6. ts - néhány méteren belül ukj bü)jj(ke menny) m(n 'T1®«41Inl- cienre tnní'la gvermekét. ló Egyelőre nincs arra lehe- ha kicsit közlekedési szak­tőség, hogy útjainkon elkü- emberré lönüljön a gyorsabb és a las- a ko, súbb forgalom, a különféle nemesin közlekedési technika. Kevés meg kej| kivételtől eltekintve a kerék- beket páros vagy a lassú jármű F. Gy. lev o • iáj'ni, kúz.í tanítaVi" tídflJ is

Next

/
Thumbnails
Contents