Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-05 / 286. szám

4 Kedd, 1978. december 5>: 5> \ > : usra elkészül Kábán, az épü'ő Hajdúsági Cukorgyárban a lengyel építők már a gépek na y részét is beszerelték. A gyár, amely évente hat-hé ezer vagon cukrot állít majd elő, jövő év má­jusára e ké zül, a köve'kező feldolgozási szezonban pedig megkezdi a próbaüzemelést. Képünkön: A gyár szennyvíz­tisztító medencéi. Foglalkozása: anyagmozgató A kifejezés igen árnyalt, csonyabb az országos átlag- az összes anyagmozgatási, finomkodó, de ez van, s a nál — állapították meg a raktározási, csomagolási, ki­hazai iparban foglalkoztatót- statisztikai összegezés készi- szállítási célú állóeszközök tak közül százezreket illet- tői. Amíg országosan az bruttó értéke 1437 millió fő­nek ezzel a megjelöléssel: anyagmozgatók 26,5 százaléka rint volt, az összes állóesz­anyagmozgató. A tavalyi ada- végzi munkáját géppel, a me- közöknek 11 7 százaléka. Az tok szerint a minisztériumi gyében csupán 10.6 százaié- anyagmozgató állóeszközök­iparban a fizikai dolgozóknak ka. A megyei ágazatok közül nek csaknem kétharmada in­csak alig több mint a fele csak a vegyipar és az igen gatlan — raktár, garázs —, végez a vállalati alaptevé- kis részarányt képviselő ko- egytizede jármű, és csak kenységnek megfelelő mun- hászat — vagyis a szegedi mindössze 26,8 százaléka gép. kát, a felénél valamivel ke- vasöntöde — anyag nozgatá- berendezés. Elgondolkodtató vesebb pedig kisegítő tevé- sának gépesítettségi színvo- ez az összetétel különöskép­kenyseget foly tat. Eztx az nala haladja meg az országo- pen akkor, amikor munkaerő­arányok korábban is hason- sat, a jelentős súlyú ágaza- hiányra panaszkodnak az lóak voltak, al'g változnak tíz tok közül különösen alacsony iparvállalatok, esztendő során. A kisegítő te- a fafeldolgozó- és textilipar- Sokszor halljuk vállalati vékenységen dolgozók legna- ban e tevékenység gépesített- vezetőktől. hogy alaposan gvobb része — az összes fi- sége. meggondolják. vegyenek-e zikai dolgozók közel 15 szá- A szállításban és rakodás- gépeket az anyagmozgatáshoz, zaléka — anyagmozgatási, ban használható gépek óra Természetesen a gép nem ol­szállítási, rakodási, belső nem csekély kiadást jelent csó, s olykor bizony rossz anyagmozgatási, raktározási, a vállalatok számára. Mégis tapasztalatok is vannak, mert szállítói, csomagolási felada- az az érzése az embernek, hol ez, hol az hiányzik a ja­A szőlő és a többiek ültetvények között szélesre vásárlást taposott homoki út vezet a szervezné Szegedi Állami Gazdaság ásotthalmi szőlőtermesztő te­Akácsuhángos és nyárfás A termelési technológia gesz- ságosságát a takarmányozás ligetek, magas törzsű szőlő- tora a gazdaság lenne, a fel- jelentősen befolyásolja. A pincegazdaság gazdaságban egy kiló halhús­hoz 2 1 kilogramm keményí­* tőér:ékű takarmányt haszná­— Munkát Keresek — nyi- lünk fel. lepének központjához Aziro- tok be Ásotthalmon, a Sze- — Ez jobb az országos át­dának használt ódivatú ta- gedi Állami Gazdaság sertés- lagnál. nyai házat még ma is régi- telepének irodájába. — Jobb, de tovább is le­Van. Éppen ez ügyben hetne csökkenteni a költsé­Kiss ge'.cet. Beszélgetésünk közben ki­— Mennyit lehet keresni? derül az is, hogy legjobban — Ügy 3300-3700 forint kö- a ponty szereti a Fehér-tói rül, természetesen a beosz­tástól függően. — Több műszakban? — Két vagv három műsza­kot lehet vállalni. Szomba­ton és vasárnap is van dolog módi kerítés, öreg kiskapu őrzi. Ami új, a házhoz öltő- telefonáltam — fogad zőket „ragasztottak". A szo- Géza telepvezető, bábán a plafonról rézveretes petróleumlámpa lóg le. 11a ezt egy műgyűjtő meglátná? Persze villany van. Középen asztal. Hárman hajolnak fölé, Borbás holtán ágazatvezető, Siket Sándor növényvédős és Darázs Endre telepvezető. környezetet. Próbálták a nö­vényevő halaltat, a pettyes és fehér busót is meghonosítani — nem nagy eredménnyel. A fehér busa nem nőtt, a pety­tyes busa meg nagyon nőtt. Ehelyett azonban minden két közben elette a táplálékot a Akkor mennyi legyen a hétre három szabadnap jár. ponty elől. A magyar ember Bemutatkozom. nem kedveli különösképpen — Kár — mondja. — Job- a növényevő halakat. Az ban örültem volna egy mun- amúr, a másik növényevő hal kaválJalónak. viszont hasznos segítőtársa — Sok a „vándormadár"? lehetne a halászoknak. Na­— Azt nem mondhatom, gyon gondosan és módszere­A telei 1072-ben épült, első sen tisztítja a csatornákat. foszfor és a káli? — kérdi az asztaltól távolabb várako­zó Ksoli János traktoros. — Kész a táblázat. E sze­rint rakodjon. Csak az elő­írt mennyiséget szórja ki — magyarázza egyikük. Kepli átveszi a kis irkát, gondosan kettőbe hajtja úgy. hogv kívülre kerüljön a .tói ismert egyszeregy. Aztán munkászubtonya süllyeszti. — A műtrágyázás a leg­főbb teendőnk. Talajvizsgá­latok alapián a központunk­tói megkantuk. mennyit szó-hatónk ki hektáronként — fordul hozzám Borbás Zoltán. — Reggelente eloszt­juk a feladatot, s aztán me­gyünk a szél-ó'sa minden iránvába. Magasművelésű szőlőinket már' metsszük. A hagvománvos te-iileteken ta­karjuk a tőkéket. A telepvezető a metózők­höz indul, a növényvédős a mfitrágvázók után. Az ága­tokon ügyködik. Környezetünkben sem jobb a helyzet — olvashatjuk a KSH legutóbb összegezéséből, az időszerű , - _, , . . kérdések között szereplő ta- * ÍE hogv az ilyen gének beszer- vítási munkáknál. Nem ritka, zését. vásárlását hagyják hogv három targonca javítá­utoljára a beruházásoknál, a sánál föl kell áldozni a ne­korszerűsítéseknél. A minisz- gyediket. hogy pótalkatrész­tériumi ittar 480 millió fo- hez jussanak, rint értékű anyagmozgató géopel és berendezéssel ren­közreadott ékezik. De ha tekintetbe vesszük, hogy ez az összeg. 3. Bár nem érvként, csak úgy ebben a n u 1 mánvokból Megállaoítiák rendezések értékének mind- mellékesen még hosv a fEalkozáLú" ö'sze 62 akkor ér- munkaerőéhséges an^gmoLatók megveiTrá- ékelhetjük alacsony arányát, azt mondják, hogv olcsóbb. nva közf^azontT fz orS- elégtelen voltát. Az ágazatok ha kézi erővel végeztetik el L Az^Mí ottmul közül a viszonvlag nagy a rakodási, anyagmozgatási K azonban enné? a tót- anyagmozgatási igényű éoítő- munkákat. Ehhez a jelenlegi „"Jl'hh m! anvag- és élelmiszerinarban. bérpolitika is segítséget If^Z^LcZ^n do " valamint a hozzávetőlegesen nyújt, hiszen a szakképzetlen gízók üs vSek7? rnurSl ^.üett anyagmozgatással ren- munkaerőt magasan dotálják. fdeiük egy részéből arZt delkező vegyiparban a leg- Elsősorban persze atórt. mert íűejuK egy reszeoen anya„ nagyobb az anyagmozgató másképp nem juthatnak hoz­gépek. berendezések aránya. ?á. csak úgv, ha nagvobb Rendkívül alacsony viszont bérösszeget csoportosítanak ót mozgatást, a gépek anyaggal való kiszolgálását, illetve az 2SSS. - a állapotok- az anyagmozgatók vonalára. szállítását a geptol és egyéb hQz vjS7nnyítva is _ a fa. De mindez csak időleges va­lami, s ezt a vállaltok szak­dolgozóink többsége ma is itt tavakat. A baj akkor kezdő-1 könnyűiparban valamivel van, ádaiahan az ásotthalm; dik, ha e'fogy a taolalek és , rakodást, lótást-futást. Sok-e, vagy kevés az anyagmozgatók száma, s egy­általán mitől függ az alap­tevékenységet végzőkhöz min'sztérh.mi inar- zők száma is vé<~s. mért arányuk? Ez bizony ne- t' -', ' . . hezen állapítható és mérhető ban az idei esztendő elején meg, mert sok mindentől [ ••••••«^•• függ. Részben az ágazati sa­játosságoktól. részben a gé­pesítettség eltérő színvonalá­tól. Az élelmiszeriparban a legmagasabb az anyagmozga­tók száma, a nehézipar az •átlagot képviseli, míg a tanyavilág lakói. Szeretnek a pontynak szánt takarmányt i!t. Megtalál >.ák számításukat is megeszi, s ettől elpusztul zsebébe Vannak azért hűtlenek is. — nincs a tömény abrakhoz Most két állatgondozónk hozzászokva. Természetesen hiányzik. Helyettük kellcné- harcsát is tenyésztenek, de nek ú'a'r. Pedig — sóhajt — csak annyit, amennyi a ha­ko-szerűsítünk is. hogy keny- lászcsárdánr-.k kell. nyítsitók a fizikai munkán. Ha valami gazdaságos, az­— Űi telep, s már korsze- zal érdemes foglalkozni. Eb­rűsítik? bői a .meggondolásból hatá­— Bevezettük a legújabb, rozott úgy a gazdaság, a sze a ketreces ta-tási módszert, gedi Felszabadulás és a sán javítjuk a szellőzést. dorfalvi Magyar—Lengye" — Mennyi hízót adnak el Barátság Termelőszövetkeze' évente? hogy közösen új halastavaka — Nyolc és fél cer má- létesítenek. A sándorfalvi ú' zsányit. Az árbevétel 27-30 mentén levő szikes legelőn millió forint. A telei nyere- 1982-re 537 hektárnyi tórend­sége ennek a 3-10 százaléka, szer készül. Tervezik azt is A korszerűsítés után két és hogy haltenyésztési rendszeri fél ezer mázsával tudunk alapítanak. zatvezető nedig a legújabb többet hizlalni stattt-ttikai jelentéshez fog hozzá. Ásotthalom. Pusz'a-né-ses és Rúzsa futóhomo''ió~a szo­rult a gazdaság szőlője. A homokot másra al'V-a tó^et­ne hasznától. A sz"1'" mé'yen gyökeresedik. így e'é-i a n«i­ves talatóónát. Persze 1054 óta. amikor az állami gaz­dasághoz kerö" a szőlős, na­gyon sokat változott a sor­és tőtávolság. vaizTünt a termesztési technológia. A terméseredmánv is meg-iun­lázódott. A feüőöés iskoiáiát Az ól'ami gazdaságok te- Szőlő, sertés, hal — a rületi főosztályának legutób- nagyüzem termelési értéké­bi kimutatása szerint egy nek 03.70 százalékát e há­kitó élősúly előállításához 3,95 kilogramm tnka-mánvt '-""znólt fel az ásotthalmi te­lep. — Nem a lezíobb, de nem is a leg-osszabb eredmény. A ketreces eljárás beveze'é­sével negyven-netyvenöt de­kával is csökkenhet a takar­mány felhaszn <51 ás. * Jövedelmező ágazatuk a baltenvésztés. Tava'k terüle­rom termék adja. Kiegészí­tik egymást Békés egymás mellett élésük gazdaságos és hatékony termelést tesz lehe­tővé. Persze sok még a ten­nivaló. tudják ezt az állami gazdaság házatáián is. Ezért korszerűsítik, fejlesztik to­vább e három ágazatot. Radics Ferenc alacsonyabb az arány. A nagy mennyiségű nyersanya­got, illetve készterméket megmozgató ágazatok közül megyénkben például az élel­miszeriparban minden ne­gyedik dolgozó anyagmozga­tást végez. Az igaz, hogy az építőanyag-iparban még en­nél is magasabb, a fafeldol­gozó-iparban pedig köze! azonos az anyagmozgatói lét­szám aránya. Nagy eltérés nincs az országos arányokhoz képest a szegedi és a kör­nvékbeli vállalatoknál. Az anyagmozgatók tábora is há­rom részre osztható: 38 szá­zalékuk szállítási és rakodási munkákat, 33.5 százalékuk belső am'agmozgatást, míg 28.5 százalékuk raktározási és szállítói csomagolást végez. Bár gyakran hírt adnak a vállalatok vezetői arról, hogv komoly pénzösszegeket köl­tenek az anyagmozgatás gé­pesítésére, mégis kevés a megfelelő gép. Csongrád me­gyében az anyagmozgatás gé­pesítettségi színvonala ala­feldolgozó- és a textilipar­ban. emberei is tudiák. hogY Még egv összetételt érde- mindennek van határa, még mes megfigvelni: a mesvei az anvag-nozga+á«ra jelentke­a -yévos. Gazdagh István Tanácskoztak az országiyílés tisztségviselői Hétfőn, tegnap a Parla­mentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnö­kei, a fővárosi és megvei '•épviselőcsonortok vezetői. \ megbeszélésen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­•a. a Hazafias Nénfront Or­szágos Tanácsának főtitká­ra. tapasztalatairól adott tájé* koz'atót. Elmondotta, hogy a törvényjavaslat a társa­dalomra veszélyes cselek­ményekkel szembeni véde­lem nyújtására készült, s <1 szocialista társadalmi együttélés szabalvainak megtartására és a törvények ttszteletére nevel. Ennek Apró Antal, az MSZMP érdekében megha'ározza a Politikai Bizottságának tag- bűncselekményeket és az ja, az országgyűlés elnöke ismertette a parlament so­ron következő, téli üléssza­kának előkészítésével kap­csolatos teendőket. Ezt kö­vetően dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter es dr. Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese beszámolt az 1979-es koit­alkalmazható büntetéseket, intézkedéseket. A lavaslat leszögezi: a fejlett szocia­lista társadalmat építő Ma­gyarországon már nincse­nek feloldhatatlanul ellen­tétes érdekű társadalmi osz­tályok. Hazánkban a szo­cialista társadalmi együtt­ségvetési törvényjavaslatról, fíés{ szabáiyoknak olvan ál. valamint a népgazdaság 1978. évi fejlődéséről, és a jövő évi tervjavaslatról. Dr. Markója Imre igaz­5ágügy-miniszter az új bün­tetőtörvénykönyv- javaslat­iól, és a társadalmi viták végigíátta a gazdaság. F.gve te 1311 hektár. Az idén szélesebbek lettek a sorkö­zök. A régi. e kö~«tóe tol­lemző gyatógrnűve'ésű. sű~ű­soros szölőü' '»<•*-&-me'-°t fo­ugyan a tavalyinál kevesebb ke-ült a halászok bálójába 103 vagonnyi hal. több iva­dékot nevettek viszont fel kozatosan felváltották az gondolva a következő estten­úiabbak. Három méte-re is szétosűsztak a sorok. Csong­rád megyében az ásottóalmi ke-ü'etben létosütt pitó-5­szé1 °s soros, maeasműve'toű szőlőölte'vénv. .T°'»iV" 2«d hektó-<—») nv5- 11 ven. Emel­lett bekto-nví még a ba­gvom'-vos S-51Ö- plie1 az^-t génnel is dotóozh'tóak é­áUomi «a-vs-iság kövpt,re-ő ötéves •->—-'-en 1 ez-k korsz—ű-tté-e. P'­dőkre és a környező halgaz­daságok-a. Becsei AttUa ága'atvezetőt keresem a Fehér-tói halgaz­daság Irodá'án. — K;nt van a "halászokkal — mn-tták. — ivrerre keressem? — Kilomáte-eket ke" gye tóyntn'a a tavak között, e1 is tévedhet. j A-» állami gaz daság kö'nontiába men,'ev 'isiik, hogv a rii'-»'W- ahol Gősi János főé«a-a've­di Pinregazdasiggal kötosen szőlőterm°sztési rendszert S7er\revrt-'r. E——o*r,i'< ho't­pontiáröl '-i-no-iftani Csong­rád íregye szőlőtermesztését. zető tiiéknztat a hatószatrói — Egy hektáron átlagoson 915 kiló hatót neve'önk. 18 ezé- fo-int ér'é1fV,en Termé­szetesen a tenyésztés g,azda­Űtépítö katondk Közhasznú társadalmi mun- 1 millió forint. Az útépítés- tegnap, hétfőn délelőtt a sze­kák segítésére az idén szo- hez szükséges anyagot a vá- gedi városi tanácsházán ben­cialisla szerződést kötött a rosi tanács biztosította, de sőséges találkozón küszöntöt­szegedi honvéd helyőrség és az útépítés minden munka- ték a városi tanács képvise­a Szeged városi tanács társa- fázisát katonák végezték. Az lői az útépítő katonák, a dalmi munkát szervező szak- útpadkát is megteremtették, helyő-ség ve-etőinek kéovise­bizottsága. A munkaszerző- valamint az esővíz-levezető lóit. Prágai T'.bor. a S-egec' désben a szegedi egység arra csatornákat. A helyőrség ka- városi tanád általános etoök­vállalkozott. hogv Üj3zege- tonái több mint 1 kilonéter helyettese mondott köszöne­den a I övötóe utcát szilárd hosszban énítptték meg. tet- tet az útóiítő katoná'i-na'' burko'a'úvá építi, s ezzel az ték szilárd bu-kolatúvá a A szegedi honvél hel-5—'v otíoniak és a körn"éken la- Lövö'de utctt. Ennek so-án raran"sno'ttna!< S'.urcz Már­kók régi panaszát megs-ön- körülbelül 3 ezer kohmifr fonnak áto'tta a uá-osi 1a~t'-cs teti. Az út ugvams erős idő- 'ö'det mozgattak meg és 1100 cmh>':lan*át a társadalmi ben, tavasszal és ősztől kezd- köbméter kohősalakot tömő- munkáért az egységnek. ve szinte járhatatlan volt. Fí,te,V,ek' A szegedi honvéd helvőr­kívill rövid tdo alatt valósi- , , , ség katonái a továbbiakban is végeznek társadalmi mun után kát, a köz javára. a lakosság örö­A katonák - ígéretük sze- ™ rint — építették meg az utab m^re s munkájuk értéke több mint Az út elkészülése talános, ismert és elismert rendszere alakult ki, amely­nek tiszteletben tarlása mindenkitől elvárhaló. Ezért büntetőjogunk — az egész nép érdekében — a szocialista társadalom alap­vető együttélési szabályai­nak megsértését bünteti. A 'órvényjavaslat védő és ne­/elő jellegű, tehát megelőző "eladatot is betölt. A javas­'at kimunkálása során nagy 'igyelmet fordítottak arra, hogy — megszilárdítva az addigi jogalkotási gyakorla­tot — a bűncselekmények­ről kizárólag a bünletőtör­énykönyv rendelkezzen. A vitában felszólalt Cse­őtei I ászló. Darvasi István, "egedűs Lajos, Juratorics Hadár. Kovács Károly. La­atos Pál. Lukács János 'Tartón János. Pesta László, Polyák János. Rctszi Kc.­oly, Sándor József. Szabó ózse' és 'ridov Ivánné országgá ülési képviselő.

Next

/
Thumbnails
Contents