Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-05 / 286. szám

4 Kedd, 1978. december 5>: lfédett utca Századok emlékeinek őrzése Moszkva egyik legrégibb Utcája, az egykori Nvikolszkaja, ma Október 25-e utca. 1917 novemberében elkeseredett harcok íolvtak itt a junkerekkel, akik befészkelték magukat a Kremlbe. Sok más emlékezetes esemény tanúja is volt ez a XIII. században keletkezett utca. Nevét az ott levő Nylkolszkij kolostorról kapta. Ez az utca volt a régi Oroszország felvilágosodás! központja. Rettegett Iván cár rendeletére 1553-tól a kolostor mellett felépítették az első nyomdát, amelyben 1564-ben Ivan Fjodorov és Pjotr Msztyiszlavec munkájaként megjelept az első könyv, az Apostol. Századok múltán. 1814ben az egykori nyomda helyén gótikus stílusú épületet emeltek, amelyben 1930 óta működik a történelmi-levéltárosi főiskola. A Vörös térhez közelebb 1682-ben nyílt meg ezen az utcán a Szláv—görög—latin Akadémia, Moszkva első felsőoktatási intézménye. Ott végezte tanulmányait 1731—35-ben Lomonoszov, a későbbi nagy tudós, enciklopédista. A Nyikolszkaja utca lett a XIX. század második és a XX. század első felében a kereskedelmi élet egyik központja. Ott nyitottak irodát Moszkva és a környék leggazdagabb kereskedői, vendéglők, kereskedőszállodák épültek, ott állt a híres Szláv bazár nevű étterem és vendégfogadó, amelynek például vendége volt Csehov és Lev Tolsztoj, Csajkovszkij és Saljapin. Ott, ahol a Nyikolszkaja utca a Vörös térbe torkollott, a múlt század végén, felépült a Felső kereskedő sor. Ez ma a GUM-áruháznak ad helyet. Amikor 1934-ben a moszkvai metró első szakasza épült, az Október 25-e utcában több épületet lebontottak. de a két házsor lényegében megmaradt olyannak, amilyen a múlt század végén volt. A közeljövőben restaurálják és védetté nyilvánítják. M. Mclnyikova (APN — KS) „Nagy név" helyett Az ügyvédek feladatáról beszélgettünk dr. Gesztesi Ferenccel, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnökével. — Kezdjük talán szójátékkal, hogy azután komolyra fordíthassuk a szót! Az ugyvédeket emlegetve leggyakrabban három jelzőt hallani: jó, nagypénzű, híres... AZ elsőnél maradva: ki a jó ügyvéd? — Hogy erre válaszolhassak, el kell mondanom, mi az ügyvéd feladata. Kicsit egyszerűsítve a hivatalos meghatározáson: az ügyvéd feladata, hogy a hatóságok jogalkalmazó tevékenységét elősegítve, az ügyvédi törvényben foglaltak megtartásával. a jogszabályok szerint megbízói érdekében eljárjon. Ügyfeleinek jogi segítséget nyújtson, védje jogaikat és törvényes érdekeiket Ez tehát fő vonalakban az ügyvéd feladata. A feladatot persze sokféleképpen lehet teljesíteni. jól, rosszul, közepesen, kitűnően. De valóban jó ügyvéd abból lesz, aki ezt a munkát hivatásszeretettel végzi, s megfelelő egyéni adottságokkal Is rendelkezik. — Mégpedig? — Gondoljon csak Kossuth Lajosra vagy Landler Jenőre! Kossuthot általánosító képessége, világos, logikus okfejtése, szókincse már kezdetben kiemelte pályatársai közül. Kortársai rendkívüli előadóképességű „prókátornak" jellemzik, akit ma már az emberiség legnagyobb szónokai között tartunk számon, olyan egyéniségként, aki egy egész nemzet „ügyvédjévé" vált Nem véletlen, hogy személyiségét példaként emlegetjük az ügyvédek előtt — A szónoki képesség, a logikus gondolkozás, a naprakész szakmai tudás mellett tehát fontos a közéletiségre való hajlandóság Is... — A kamara elnöksége — ez a közelmúltban rendezett közgyűlésen is elhangzott — egyik legfontosabb feladatának tartja az ügyvédi munkaközösségek szocialista tartalmának erősítését, a közösségi szellem kialakulását A ma praktizáló ügyvédség (kivételek persze akadhatnak) igen messze van attól, amelyről elítélően nyilatkozott a közvélemény. Konkrétan a Szegedi Ügyvédi Kamara tapasztalatairól szólva: az ügyvédek közéleti tevékenyeégére ma már a folyamatosság, s nem a kampányszerűség a jellemző. Vannak, akik a kamara vezetésében vállalnak funkciót, mások a jogászszövetségben, megint mások a népfrontnál, illetve a tanácsnál tevékenykednek. Társadalmi munkájuk elismeréseképpen egyre többen részesülnek kitüntetésben, elismerésben. — A társadalmi munkáért nem jár pénz. Márpedig az ügyvédi szakma gyakorlóival kapcsolatban sokszor hallani: nagypénzü... — Aki a munkáját hlvatásszeretettel végzi, annak nem a pénzkeresés az elsődleges szempont Ha a munkaközösségekben úgy dolgoznak, hogy nemcsak saját érdeküket, de a közösség érdekeit is figyelembe veszik — márpedig, mint korábban említettem, a közösségi szellem erősítése állandóan feladataink között szerepel —, akkor az idősebb, tapasztaltabb, szakmailag jói felkészült, gyakran megkeresett ügyvédek segítik a fiatal kollégákat. Például a társas ügyintézéssel. Ez annyit jelent, hogy egy ügyet, rendszerint a sokvádlottas ügyeket, nem egy ügyvéd vállalja. A pályakezdők szakmai és anyagi érvényesülése ezzel is biztosított. — A Szegedi Ügyvédi Kamarában. az öt megyei és az öt szegedi munkaközösségben 106 ügyvéd praktizál. Az állampolgárok szabadon választhatnak, kit bíznak meg ügyük képviseletével. Az ügyvédi munka rengeteget változott a felszabadulás előttihez képest, azt hiszem, megnyilvánul ez abban is, hogy ma már nincsenek „nagy nevek", különösebben híres ügyvédek... — A cél az, hogy minden ügyvéd jól temerje és gyakorolja szakmáját, állandóan fejlessze tudását; hiszen ez az állampolgárok szempontjából is fontos. Csak szakmailag, politikailag jól felkészült ügyvédek segíthetik a szocialista törvényesség megszilárdítását, az igazságszolgáltatás munkáját Éppen ezért nekünk nem „nagy nevek" kellenek, hanem egészséges szellem oen V-WIVCI... kedő. hivatását szerető kakózösségi tagság — s aoban minden név. « Ladányi Zsuzsa Pártmeeffhíz&fás... A Vöröskereszt, mint mozgalom, elválaszthatatlan társadalmunktól, annak célkitűzéseitől az egészségvédelemben, az egészséges életmód kialakításában. Sok tízezren köszönhetik életüket a Vöröskereszt által szervezett önkéntes véradásnak, amely a legjobban érzékelhető e szervezet tevékenységében. Sokan kizárólag erre gondolnak először, amikor a Vöröskeresztről szó esik, pedig e mozgalom szerteágazó és sokrétű munkát ölel fel aktív tagjainak közreműködésével. A szegedi járásban a Vöröskereszt 64 alapszervezetével és 4200 főnyi tagságával, valamint szép számú aktivistáival végzi egészségnevelő munkáját mindazokkal a társszervekkel együtt, amelyek nemes feladatokra mozgósítanak és fórumot adnak az egészségi kulturáltságnak. Az MSZMP szegedi járási végrehajtó bizottsága testületi ülést szentelt annak, hogy áttekinthető képet kapjon a területén munkálkodó vöröskeresztes szervezetekről, különösen a tanyán élő lakosság körében. Túl az évente egyszer vagy kétszer szervezett véradáson, — amelyben a községek la-' kosságának 8—15 százaléka ad térítésmentesen vért, mint például Pusztamérgesen, Üllésen, Sándorfalván —, az egészséges életmódra nevelés sokféle rendezvényein, a Vöröskereszt munkáját a tanyán élők érzik a legjobban. E mozgalom és szervezet tevékenységében új vonás a tanyákon ragadt öregekről is gondoskodni. Ennek a humanitásban gyökerező gondoskodásnak a kapcsán is hangsúlyozta ülésén a járási pártvégrehajtóbizottság, hogy a Vöröskeresztben aktívaként dolgozni a párttagnak éppen olyan pártmegbízatás, mint bármelyik pártalapszervezetben a soros feladat, amelynek elvégzésével megbízzák. A szegedi járási Vöröskereszt tagságának mintegy 32 százaléka tanyán él, s ez könnyíti, de egyben nehezíti is a szervezettséget. Aki itt aktivista, az talál magának társadalmi megbízatást az arra rászorulók érdekében, noha 24-en végeznek főhivatásban házi szociális gondozást. A fiatalok elköltözése után a szegedi járásban közel 4600-an élnek tanyán, többségük öreg, sokan teljesen egyedül vannak. Az egyedülálló öregek gondozásából vállaltak munkát a vöröskeresztes aktivisták. Tavaly 175 idős ember gondozásából vették ki a részüket. Takarítottak, meszeltek, tetőt javítottak, fát vágtak, bevásároltak, ebédet hordtak stb. Kijárni az öregekhez a tanyákra, ha nem is naponta, de hetente rendszeresen és jó vagy rossz időben, s ott néhány órát segíteni annak, akit azelőtt az aktivista nem is ismert — több mint humanitás. Nemcsak felnőttek vesznek ebben részt, hanem — szinte a szegedi járás minden községében — ifjú vöröskeresztesek is, úttörők és KISZ-esek, akik ebédet visznek az öregeknek, s elvégzik helyettük a ház körüli munkát. Ez jellemző a mórahalmi, a deszki, a dóci, a sándorfalvi, a zákányszéki, a balástyai, a csengelei, a forráskút!, a röszkei felnőtt és ifjú vöröskeresztesekre. Hogy munkájuk eredményesebb legyen, házi betegápolási témájú tanfolyamot szerveztek részükre, és arra is megtanították őket, hogy kedvességükkel, figyelmességükkel legyőzzék olykor az öregek bizalmatlanságát, amellyel nemegyszer szembetalálják magukat. Jó hírük bejárta már a tanyákat, és szívesen fogadják segítségüket mindenütt. Részt vesznek az eltartási szerződések társadalmi ellenőrzésében Is, látogatják a szociális otthonok lakóit. Velük, az 5 közreműködésükkel lehet csak eredményes a Vöröskereszt munkája a szegedi járásban is. Éppen ezért táb^ rukat gyarapítani kell hívó szóval, megbecsülésükkel a szervezetben, munkahelyükön, a KISZ-ben, az iskolában. Lődi Ferenc Hetvenül éve lújja Fehér falú, zsúpfedeles házikó, két apró. hunyorgó ablakkal. Afféle szegényes, de tisztes paraszti porta a végtelen kunsági homokon. Föléje kivénhedt eperfa magasodik. úgy mondják, hogy még a betyárvilágban ültették. Ez a romantikus, festői környezet a századdal csaknem egyidős Mákos János népzenész életének csak külső kerete; belső tartalmát a többnyire könnyed, vidám nótázás, a mókás zenélés, muzsikálás adja meg. A mátkópusztai idős „nótafa" pontban háromnegyed százada, hogy „szerelmétkedvesét", ébenfa klarinétját, vagy amint kurtán becézi, a ,dé"-t egy szürkületig tartó vigasságban megkedvelte. — Mögesik, hogy néha egész nap fújom. Van amiSzáz aranyérmes termék A KGST-n belüli munkamegosztás alapján Bulgária foglalkozik pupliningek, pamut- és selyemszövetek, konfekcióruhák. bőr- és szőrmeáruk készítésével. Az 1976—80 közötti Időszakban ehhez még a sportcikkek gyártása Járul. A bolgár könnyűipar fejlettségét mutatja. hogy a KGST-n belül az egv főre jutó pamut- és gyapiuszövetgyártásban az ország a második helyet foglalja el. A bolgár könnyűipar termékei keresettek külföldön. Sikerüket bizonyítja, hogy az elmúlt tíz esztendőben száz termékük nyert aranyérmét nemzetközi vásároKon. A szocialista országok mellett megjelennek a bolgár könnyűipari cikkek az NSZK, Franciaország, NagyBritannia, a skandináv országok, a Közel-Kelet. Ausztrália, Üj-Zéland és Latin-Amerika üzleteiben is. A hetedik ötéves tervidőszakban tovább fejlődik Bulgária könnyűipara: a termelés előreláthatólag 45 százalékkal nő, ugyanakkor új technológiák beveztésével javítják a minőséget is. HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Lakatos Géza György és Botos Borbáia, Kassai László és Szekeres Emília Mária, SzpisJák György és Vénusz Katalin, I Csóti-Gyapjas Imre Józseí és Molnár Eva, Farkas István és Péter Anikó, Bakó János József és Molnár Margit, Varga József Márton és Ladányi Margit, Bezdány Zoltán és Vincze Anna, Czakó Lajos és Kéri Jolán, Bozókl László István és Kormos F.rzsébet lilára, Király István György és Szabó Klára, Csík Gyula és Bodó Piroska házasságot kötöttek. n. kerület szeged: Pálinkás József és Kószó Mária, Avramov László és Hajdú Erzsébet, Bedö József és Pásztl Mária, Kóbori-Kovács Béla és Barna Katalin Mária, Puskás János és Ftlák Etelka házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: ördögit Istvánnak és Borbás IdánAk Csaba, Papp Péter Pálnak élt Márton Ilonának Péter Pál, Dimény Elemérnek és Horváth Zsuzsannának Gábor, Soós Imrének és Zámbó Máriának Zsolt, Szőke Lászlónak és Dobó Gizella Piroskának Zsolt László, Czene Ferencnek és Csukás Piroska Máriának Beáta Hona, Fekete Jenőnek és Czakó Mária Magdolnának Zsolt Péter, Vad János Lászlónak és Csűri Klára Rózsának Péter, Sándor Tibor Ferencnek és Zádorl Ilonának Tamás, Bihari István Andrásnak és Stranszky Annának István, Jámbor Lajosnak és Sneider Annának Gábor Lajos, Kővári Zoltánnak és Csekc Ágnesnek Róbert Attila, dr. Faragó Attilának és Antónl Veronika Máriának Eszter Zsófia, Peték Lajosnak és Monostori Eszternek Eszter Kinga, Méreg István Jánosnak és Szántó Editnek Orsolva, Katona Lászlónak és Onódl Mariannának Krisztián, Feke'e-Nagy András Károlynak és Csányl Mária Margitnak Zsolt. Horváth Lászlónak és Puskás Ilona Etelkának Róbert Tibor. Víg Andrásnak és Hevesi Magdolnának Gabriella. Pető Sándornak és Somodi Klárának Klára, Dudás Károly Lajosnak Családi események és Laczl Katalinnak Katalin Erzsébet, Sílki Tibornak és Cserepes Annának Gyöngyi Edit. Szalma János Istvánnak és Bangó Annának Róbert, Lakatos Ferenc Gergelynek és Kovács Eva Máriának Péter, Kordás Lajosnak és Dávid Erzsébetnek Tímea. Boros Jánosnak és Szénásl Juditnak Gábor, Ábrahám József Zoltánnak és Tóth Éva Ilonának Zoltán Tamás, Kerényl Tibornak és Varjas! Idának Marianna Ágnes, Tóth Györgvnek és Hajó-Kálmán Katalinnak Melinda, dr. Bene Istvánnak és Tábith Klára Évának Tamás. Mihály Lajos Istvánnak és Sólyom Éva Teréziának Csaba. Mézes Sándornak és Zombori Ágnesnek Sándor. Hájas Sándor JOzsefnek és Módok Ágnes Erzsébetnek Helga. Mönich Zsoltnak és Katona Katalinnak Krisztina. Kozma János Andrásnak és Kasuba Erzsébetnek Norbert, Kónya Jenőnek és Kocsis Edit Annának Beáta, Nagy Dezsőnek és Budai Mártának Veronika. Veres Zoltán-ak és Sfoos Máriának Gábor. Kakuk Istvánnak és Horváth Andrea Katalinnak Veronika Krisztina. Bogár Imrének és Kertész Piroskának Gabriella. Szöllősl Józsefnek és Buborl Irmának Zsuzsanna Karolina. Pat'.k Istvánnak és Herczeg Éva Rnzáhának Adr'eon, Dugol'tv I.ás-Iónak és Sfnos Franciskának Dávtrt Márton. Pócza Józsefnek és Szegedi Editnek Főit. Vozár Antalnak és SzHág"1 Zsuzsannának Bog'árlca Zsnzoanna nevű gvermekűk született. III. kerület Szeged: Vőnekl Jánosnak és Haj bel Máriának Tünde Zsuzsanna, Bordás Antalnak és Halász Rozáliának Péter Pál, Végh Bélának és Barta Évának Éva Mária, Molnár József Jánosnak és Hugyecz Erzsébetnek Éva Erzsébet, Szilágyi Istvánnak és Varha Erzsébetnek István, Magyar Sándornak és Korom Aranka Annának Martina Márta, Romhányi Erős Antalnak és Czlrok Irénnek Erika Márta, Török Ferencnek és Harr.óczi Juliannának Mária Katalin. Szabó Illésnek és Miskolczl Máriának Edit Zsuzsanna, Kávai Endre Árpádnak és Petz Annának Anna flona, Szatlimáry Árpád Bélának és Ézsí Mária Gizellának Péter. Bajusz Gyulának és Bódog Juliannának Gyula. Virág Jánosnak és Cslzik Máriának János, Oláh Lajosnak és Rácz Margitnak Mónika Margit, Gózon Jánosnak és Boruzs Katalinnak János nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Tuskó Lászlóné Kilvády Mária. Répás Vlneéné Szél Anna, Takács Istvánná Volenszki Ilona, Süveg Zoltán, Kasza Jenő Sándorné Kecskés Mária, Muhel Sándorné Vlgh Mária, Krisztin Pál, Kiszner Pélerné Horváth Franciska. Szélpál József, Szanka Mihály, Bajusz Andrásné Várad! Rozália, dr. Nóvák István, Magony József. Németh József. Alberti János, Somlói Istvánná Veres Anna. Rostás Ernő Pál. Berényl Józsefné Strausz Erzsébet, Török István. Kovács Miklós, Hevesi István meghalt. II. kerület Szeged: Török Jánosné Domonkos Anna, Fábián Ferenc, dr. Bárány Pélné Bánki Julianna, Kálló Istvánná IUés Ilona. Horváth Ilona, Csikós József, ÜJvárl József, Pap Sándor, Babarczi Ilona meghalt. III. kerület Szeged: Papp litvánná Kószó Mária, Huszta Imre, NagylUés Gáspár, Etschek Györgyné Schilly Janka, Szél István, Cserhalmi Jánosné Mezei Anna, Hegedűs Dezsődé Hegvesi Sára. Vőnekl Jenő. Szélpal Istvánná Szögi Etelka, dr. ROzsavölgv László. Herédl István, Ádám Antalné Gyuris Magdolna. Tóth Lajos. Rozgonyl János, Voksán Lalosné Balog Rozália, Ferenci Antalné Kasza Ilona, Oltványi Miklósné Balog Ilona, Joachtm Károlyne Kozmanovlts Gizella. Cz'rok József. Szőke János, Bánfl Mihály, Hcnák Lajosné Turú Ilona meghalt. kor csak úgy simán, van amikor dalolok is hozzá. Ezt a nótázó, muzsikáló hajlamot még a szülelmtül örökőtem. Hát itt kezdődött l Azután folytatódott tovább, amikor legénykorában vasárnaponként körülülték a tanyát, nótáztak, citeráztak, tarnburáztak, csak úgy kedvtelésből. A háborús években azután kenyérkereset lett belőle; lakodalmakba. bálakba hívták, S „puccosabb" helyeken még keresztelőre is. — Vót úgy, hogy éggy lagziba szúz pengőt ts kerestem, amikor a látóstul vakulásig tartó napszám nyóevan krajcárt tött ki. A feleségöm" nagyon nem szerette, hogy zenélök, valahogy mindig szégyölte. Azt mondta, nem komoly embörnek való ez. komédia az egész. Én pedig csak csinátam tovább, mert muzsikálás nékül nem is tudtam vóna möglönni. Én ütet is mögértöm, mer vagy hatvan évön át mindön áldott vasárnap égyedül űt a tisztaszobában, mer én ebéd után rögvest kereket ódottam. Neköm mindig az vót az érzésűm, hogy a klarinétom szinte a második feleségöm. anynyira hozzám nőtt. Ez bántotta is Mariskát... — Hogyné bántott vóna — veszi át a szót a ház asszonya —, hiszen sosé szeretött itthon lönni. Még az ebédöt is alig tutta kivárni, aztán nyakóba vötte a határt, mönt muzsikálni. Most is sokszor kiáll a szőlőbe möghúzódik a kunyhó mögött, oszt fújja. Azt hiszi, nem látom, olyan, mint a gyerök, mikor bújva cigarettázik. — Vót olyan is, hogy nem bújkátam. Éccör az orgoványl oiacot is körűmuzsikátam. •Táccottam én mán mindőnütt. tán csak a pokóba nem: epörfa tetejin, kazalba, boglyába, kukoricarakás tete.iin. A legemléközetösebb az vót, amikor a kecskeméti tejpiacnál az egyleti vendéglőbe báloztunk. Másfél napig tartott, osztán azt mondta a tulajdonos: ez a kocsma ilyen muzsikát még nem hallott. Azóta is emlögetik, pedig de rég vót! Az Idestova matuzsálemi kort érő muzsikus még mindig jól bírja magát. Erejével persze mór okosan kell gazdálkodnia, a zőldkukoricát azonban még az idén is „rendbe tette". Bár már korántsem „danászik" annyit, mint hajdán ... Oláh Béla