Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-03 / 285. szám

Vasárnap, 1978. december 3. &j9l M vsggSEKDM JS Olvassatok mindennap! F

éltve őrzöm salátás lapjait az erdő-mező meséinek, melyből még apám ismerkedett rövid nadrágos gyerekként a virágokkal, fákkal, állatokkal nagyanyám zümmögő varrógépe mellett, őrzöm a Hetvenhét magyar népmese szinte velem egykorú példányát, a János vitéz egy kiadását, melybe már első osztályosként magam írtam bele: „Az első könyv, amit vettem." S gyarapodik lányaim könyvespolcán a lapozok, meséskönyvek, verseskötetek sora. A könyv a gyerekeknek is mindennapi társa lehet, eszköze és kifogyhatatlan forrása a világ megismerésének. Bár a gyerek is reggel, a rádió hangjaira ébred, a televízió esti meséjével, diafilmek sokaságával fekszik, a könyv — a mind szebb, érdekesebb kötetek sora — mégsem szorul háttérbe. A könyvet megszeretni, az olvasást napi szellemi táplálékká fejleszteni következetes nevelő tevékenységet feltételez. Szülők, pedagógusok, könyvtárosok, népművelők, írók-költők, könyvkiadók együttes munkáját. Olvassatok mindennap! Ez a hazánkban megrendezésre kerülő gyermekkönyvhét jelmondata. A könyvek szeretetére, az olvasás gyönyörűségére hívja fel a figyelmet. Móra Ferenc azt írta: „Nem fecskemódra kell átsurranni a könyvön. Meg is kell abban merülni.'' Ez a mélységek utáni kutatás vezeti el a gyerekeket az emberhez, az élet megismeréséhez, s táplálja bennük az igényt, hogy saját és mások életét mind szebbé, gazdagabbá tegyék. Ez tanítja meg őket arra, hogy minden emberi gazdagság forrása a munka. A világon több mint 810 millió analfabéta él. Ez a szomorú hadsereg a Jövőben még növekedni fog: az ENSZ adatai szerint a 373 millió iskolás korú gyerek közül kevesebb mint a fele, mindössze 115 millió tanul. A magyar gyerekek mindegyike megtanulja az ábécét, s föltárul előttük a könyvekbe foglalt csoda birodalma. „Gyerekeknek ugyanúgy kell írni, mint a felnőtteknek — csak jobban!" — idézhetjük egyik Jeles írónkat A magyar irodalom legkiválóbb írói és költői ezt a gondolatot mindig is magukénak érezték. Ezért lehet ma oly gazdag a gyermekeknek szóló könyvek tárháza, ezért találhatja meg köztük az első eligazító képeit és szavait a környezetével most ismerkedő kisgyermek és a világ titkaira naponta rácsodálkozó kamasz. Ezért hihető Vidor Miklós gondolata: „Felnőtt- és gyermekirodalom között nincsen sorompóval lezárt határ; szabadon lépheti át bármikor az igazi költő", s ezért hihetünk Hárs Lászlónak ls: ,,A gyermek- és ifjúsági író nemcsak a gyerekekről ír. A világról ir. Világ pedig nincsen felnőttek nélkül." Hogy gyerekeinkből milyen felnőttek lesznek, az ís rajtunk, mai felnőtteken — szülőkön, óvónőkön, tanítókon, tanárokon, könyvtárosokon stb. múlik. A gyermekkönyvhét előlegezi 1979-e-t, melyet az UNESCO nemzetközi gyermekévvé nyilvánított. Erre a „főpróbára" hetvenhét könyvet jelentet meg a Móra és a Kozmosz Kiadó. Az őt nap nem lehet csupán a könyvek ünnepe, társul kell hívni a társművészeteket, meg kell találni azokat a tevékenységi formákat, melyeket el lehet juttatni a gyerekek különböző korosztályaihoz, a könyvekbe zárt üzeneteket. Mesedélutánokat, játékos rendezvények, vetélkedők, gyermekszínhúzi előadások, bábprodukciók, gyerekrajz-kiéllítások, író-olvasó találkozók, ismeretterjesztő előadások egész sora várja majd a gyerekeket. A magyarországi gyermekkönyvhét egyedülálló rendezvény a világon. Példát mutató, nagyszerű kezdeményezés. Annak a felismerése, hogy nem lehet elég korán az emberpalánták kezébe adni a könyvet, annak a felismerése, hogy a könyveket kisgyerekkorba meg lehet szeretni, s vele örökre szóló, jegyességet lehet kötni. Gorkij tanító szavaira figyelmeztet: „Szeressétek a könyvet — a tudás forrását. Csak a tudás válthat meg bennünket, az faraghat belölünk erős lelkületű, becsületes, értelmes embert, aki őszintén szereti embertársait, megbecsüli munkáját, igaz szívvel gyönyörködik szakadatlan nagy munkája pompás gyümölcseiben." Hazánk gyermekkönyvkiadása világhírű. Mind tartalmában-összetételében, mind megjelenési formájában, kivitelezésében. Nem véletlenek a nemzetközi díjak, elismerések. Legkiválóbb íróink és költőink, legrangosabb festőink, grafikusaink közös munkája fölött bábáskodnak a kiadók. Az sem véletlen, hogy néhány évvel ezelőtt Irodalom! folyóiratot alapítottak a 10—14 évesek részére, Kincskereső címmel. Mind-mind az olvasás népszerűsítése, a könyvek megszerettetése, az emberformálás érdekében. Kosztolányi így írt a könyvről levelében a fiának: „... Ennél nincsen nagyobb csoda.'.. Hadd vegyem kezembe a könyvet, mely oly magától értetődő, mint az elemek, s mégis megfoghatatlan, forradalmian egyszerű, mint minden, mihelyt mélyebben szemléljük. Hadd mutasson magasba... Egy életen át majdnem mindenkinek összegyűlik annyi becses észrevétele, fájdalmas mondanivalója, amit senki másra nem bizhal, csak a könyvre. Ez a védekezés és a föllebbezés egy magasabb ítélöszékhez. Ez szolgáltat igazságot a kárvallottaknak ... átszállójegy a leendő századokba, reménység, hogy a néma betűk valamikor megszólalnak, s a papíron elraktározott, szunnyadó eszmék felébrednek másokban. Ez ad nekünk szólásjogot az után is. hogy a könyörtelen természet megvonta tőlünk a szót... Ez hirdeti azt, hogy jobbik részünk fönnmaradhat, hogy mégsincs egészen halál és hogy van föltámadás. Ezt az ereklyét, ezt a fegyvert, ezt a var;zs«zert szeretném kezedbe adni, útravalóul, fiam." T.L. p 1 L W» WBF REICH KAROLY RAJZAI GYULAI LÍVIUSZ ILLUSZTRÁCIÓI Műhibák és botrányok A terrorizmus elleni harc homályai „Ha a kezünkben lennének a Jugoszláviában elfogottak és sikerült volna letartóztatnunk Clart és két társát halálos csapást mérhettünk volna a terroristákra. így azonban ők mértek ránk súlyos csapást" — fakadt ki elkeseredetten szeptember elején Horst Herold, a nyugatnémet Szövetségi Bűnügyi Hivatal (MKA) vezetője, miután a sajtó részletesen kiteregette, mekkora baklövéseket követtek el sorozatosan az NSZK bűnüldözői a legkeresettebb terroristák utáni nyomozás során. A Jugoszláviában bebörtönzött négy vezető terrorista kiadatásának elmaradása persze nem a BKA embereinek hibája, de a felelősség miattuk is az NSZK-t terheli. Nevezetesen azt a nyugatnémet bíróságot, amely megtagadta a Belgrád által cserébe kért hírhedt usztasa vezetők átadását Jugoszláviának. Miután a nyár elején a jugoszláv rendőrség — nyugatnémet információk alapján — Zágrábban lefülelt négy, a Buback-, a Ponto- és a Schleyer-ügy miatt körözött terroristát, úgy tűnt, nem lesz semmi akadálya annak, hogv rövidesen bekerüljenek az NSZK valamelyik szuperbiztosan őrzött fegyintézetébe. A Jugoszláv hatóságok cserébe jogosan kérték, hogv kapják meg azt a néhány usztasavezetőt, akinek lelkén a jugoszláv külképviseletek és személyiségek ellen elkövetett egész sor gyilkos merénylet szárad. Az usztasákat épnen akkor vették őrizetbe az NSZK-ban. de nyugatnémet jobboldali körök nyomására eev bírósági döntés megakadályozta a cserék Már önmagában ez is nagy vihart kavart a közvéleményben, de a felzúdulás akkor lelt igazán hatalmas, amikor kiderült, hogy a nyár közepén tulajdonképpen a BKA kezében volt a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű, legjelentősebb nyugatnémet terrorszervezet három kulcsfigurája. Csak éppen elszalasztották őket, mégpedig olyan dilettáns ügyetlenséggel, amely a terrorizmus elleni kiélezett harcban ma kétségkívül főbenjáró könnyelműségnek s hanyagságnak nevezhető. Az történt ugyanis, hogy a RAF főemberei, akik a nyomozás eddigi adatai szerint tavaly ősszel Schleyer elrablását és kivégzését irányították, a lehető legzavartalanabbul helikopteres felderítő utakat tehettek a szövetségi köztársaság szívében, Hessen és Rajna-Pfalz tartományok határán, Koblenz, Mannheim és Karlsruhe körzetében. A három főember, Christfón Clar, Willy Peter Stoll és Adelheid Schulz júniustól augusztus elejéig bérelt helikopteren négyszer is bejárta a környéket, a pilótának azt mondva, hogy egy film forgatásához keresnek megfelelő helyszint. Az egyik pilóta, egy közéokorú hölgv, egy rendőrségi körözvény alapján azonban felismerni vélte Clart, s miután a második utat megtette velük, jelentette gyanúját a BKA embereinek. Az azonosítás soríV ismételten kivála-ztotta a rend őrségi archívumból Clar kéné minthogv az rendkívül hasonlí tott egyik utasára. Ez augusztu 4-én történt A rendőrség elkezdte figyelni a környékbeli repülőtereket a helikootert bérlőket, s két nappal később le ls fényképezték a háromtagú társaságot amely hosszabb útra indult Nagy apparátussal követni kezdték autójukat, ahelyett hogy már a repülőtéren igazoltatták volna őket. A rutinos terroristák persze észrevették őket, s izgalmas hajsza után sikerült kereket oldaniuk. Katasztrofális műhiba volt ez, amelynek nehezen kiszámítható következményei lehettek volna. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy Clarék egy újabb akciót terveztek, annak helyszínét mérték fel. A számba jöhető célpontok közé tartozott a környéken a frankenthali börtön, no meg a CDU-vezér, Kohl ludwlgshafeni lakóháza is. A sajtóleleplezések persze nyilván visszarettentették a terroristákat majd — a rendőrség kivételes szerencséiére — szeptemberben egv düsseldorfi vendéglőben véletlenül felismerték és lelőtték az egyik főszereplőt, Stollt. A BKA gondjai azonban változatlanok, hiszen egy sor terrorista szabadon járkál az NSZK-ban és szerte Nyugat-Európában. Az idei letartóztatásokban is általában más országok rendőrségei ieleskednek, nem a nyugatnémetek. Sikeresebb hónapok állnak viszont az olasz rendőrség mögött: a Moro-ügy sikertelensége után egvre-másra sikerült felderíteni a Vörös Brigádok különböző rejtekhelyeit, s jó néhány vezető terrorista is a hatóságok kezére került. Sajátos módon, azonban éppen ezek az eredmények robbantottak ki politikai botrányokat az olasz közvéleményben. Az egyik ml'ánói rejtekhelyen ugvanis megtalálták a Vörös Brigádok néhány dokumentumát amelyek új fejleményeket hoztak a Moroügvben. A lapok által szellőztetett hírek szerint a kereszténydemokraták vezére elrablói előtt olyan ígéretet tett hogy kilép pártjából, majd leleolezi az 1964es fasiszta puccskísérlet és az 1969-es milánói bombamerénylet hátterét s politikai felelőseit. Emellett More a Vörös Brigádok „kihatisatásán" állítólag élesen támadta párttá egves- vezetőit s pozitívan nvilatkozott a kommunisták kormányra kerülésének esélyeiről. Nos, eRyes lapok szerint a kereszténydemokrata pártelnök meggyilkolásában ezeknek a nézeteknek döntő szerepük volt. Mind több jel mutat arra, hogy a terrorszervezeteknek magas állású támogatóik és összekötőik lőhetnek az államapparátusban. Nem zárható tehát ki az a következtetés, hogv egves befolyásos körök és személyiségek gátolták a nyomozást, sőt esetleg titkos csatornákon keresztül még ösztökélték is a terroristákat a politikai vonala miatt sokaknak igen kellemetlenné vált politikus meggyilkolására. Persze, minderre nincs kézzelfogható bizonvíték. de ma már biztosra vehető, hogv Itália vezető politikai köreiben és az állami, rendőri anoarátus fe 'elős oosztiain vannak olvan sze mélyek akik — bár nvflván nem zimpatizálnak a terroristákkal — képesek iól kiaknázni azok tevé kenységét salát cé'laikra Ez nedig döntő ténvező lehet a terro rizmus elleni harcban, amelv sen uz NSZK-ban. sem Olaszországban nem hozott eddig igazán megnyugtató eredményeket AVAR KAROLY Grandpierre K. Endre A tapintás csodái tolvajléptekkel bekerítenek Is forrásvíz*zavak őzsutapillantások iívps *zélzendülé*ben • uetsBŐ sziromhéiakká vá'toznak a falak ajtó szemem végleg bezárom mosolygó ketrece* :»• csupasz testünk időtlen pogány ének a tapintás csodái értelmünk meghaladják. •v i