Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

8 Szombat, 1978. december 36. fin autók divatja •MjjPF Olyan „öszvér" veterán au'óválfozut, amelynél a régmúlt Idők egy-egy konstrukciós érdeke iséjét Ötvözték a gépjár. mdícchnika legújabb vívmányaival, ugyanakkor humoros megoldásokat ls alkalmazlak, fgy kerültek e furcsa gépkocsiban egymás mel é a gumilabdáé autóduda, a radar, a képmagnó, a szerelvényfalra erősített ébresztőóra és a háztartási biztosítékok. Az autó egyébként formailag és szerkezetileg nem utánoz egyetlen régebbi típust sem, teljes egészében a fantázia szüleménye egy Norvégiában készült film szálpára Az elmúlt évtizedekben divatba jöttek a veterán autók, a sok évtizedes múltú gépkocsik (ezek közé általában az 1940 előtt készült gépjárműveket sorolják). Szerte a világon közel 200 autómúzeum van. és több ezerre tehető a magánkézben levő veterán autók száma, amelyek ezámára versenyeket rendeznek, tulajdonosaik klubokba tömörülnek, folyóiratokat adnak kl, sőt néhány nagv gumigyár a 60—70 év előtti típusokhoz alkalmas speciális gumiköpenyeket íz készít. Több nagy múltú szerelőcég veterán autók összeszerelésére és kijavítására szakosodott. és szép számmal akadnak kereskedők, akik csak 1940 előtti autó- és motorkerékpár-típusokhoz való alkatrészeket árusítanak. Mivel a „kiérdemesült" autók száma véges, több nemigen lesz belőlük, legfeljebb kevesebb, az 1940-ig használt gyertyás, karbldos és elemes lámpákat, a porlasztókat, a hűtőket, a fékeket, a sebességváltókat és a különböző alkatrészek legnagyobb részét „utángyártják". de mondhatjuk úgy is, hamisítják. Amerikában életre kelt egy olyan irányzat, hogy a 40—50 év előtti stílust követő műanyag vagy alumínium karosszériákba a legmodernebb Ford vagy Jaguár motorokat építik be. melyekkel óránkénti 150—130 kilométeres sebességet ls elérhetnek a járművek. A szem — mint műszer Nagyobb műtétek alatt a beteget fenyegető egyik legnagyobb veszély a vér oxigéntartalmának a csökkenése. Ilyen veszély elkerülésére sokszor vesznek a betegtől vért, de az bizony nehézkes, és az eredményre fél órát Is várni kell. Ezért amerikai mérnökök és orvosok viszonylag nem túl költséges eszközt kísérleteztek kl, amely a műtét alatt állandóan figyeli és mutatja a beteg vérének az oxigénszintjét. Az eszköz egy nagy, régimódi kontaktlencséhez hasonlít Miután a beteget elaltatják, az áttetsző műanyag lencsét. — akkora, mint egy Kétfilléres — a szemgolyó fehér része, az úgynevezett iclera fölé helyezik. A szemhéjon belül a lencse külső felületén egy sor barázdába érzékelőket helyeznek el, amelyek a kötőhártyában levő oxigént mérik. Ezekből vékony drótok vezetnek egy jelzőberendezéshez. A szem kötőhártyója kiválóan alkalmas az oxigénszint mérésére, mivel ez látja el oxigénnel a szaruhártyát amelynek nincsenek saját véredényei. Az elmúlt két év folyamén e lencsével több betegen mérték kísérletképpen az oxigénszintet és semmiféle műtéti utóhatást nem tapasztaltak. A kutatók szerint az új eljárás több adattal szolgál, mint a szokásos vérmintavétel. Azonkívül a beteg oxigénszintje állandóan követhető a jelzőberendezésen, s így az a lehető legkorábban figyelmezteti az orvosokat arra, hogy sokk veszélyezteti a beteget, jóval korábban, mint ahogy vérnyomásméréssel vagy vérmintavétellel észrevehető. A tudomány tormolSerSvé válik A tranzisztortól a „gondolkodó" autóig A tranzisztort 1948-ban fedezte fel három amerikai kutató, és evvel megindult a félvezetők által forradalmasított elektrotechnika diadala. Kl ne emlékezne, milyen csodaszámba ment tizenöthúsz évvel ezelőtt egy tranzisztoros zsebrádió, amely azért volt kisebb, mint az addigi típusok, mert az elektroncsöveket tranzisztorokkal helyettesítették. A méretek mér akkor is óriásit csökkentek, de ázt még a legmerészebb fantáziával sem lehetett elképzelni, hogy mit hoznak a következő évtizedek a félvezető-technikában. Erről a robbanásszerű fejlődésről és annak itthoni követéséről beszélgettem dr. Gyulai Józseffel, a Központi Fizikai Kutatóintézet főosztályvezetőjével, az ionimplantációs célprogram vezetőjével. — Mi tette lehetővé, hogy ma már nemcsak zsebrádiót, hanem zsebszámológépet is nagy tömegben állíthatnak elő? — Ehhez mindenekelőttarra volt szükség, hogy a nagyon bonyolult áramköröket pld méretben tudjuk előállítani. A szllíciumkrlstály alkalmasnak bizonyult, hogy felületére idegen atomokat — főként bórt, foszfort és arzént —• juttatva kialakuljon a tranzlsztormflködés és evvel a digitális áramkör. Az integrált áramköröket a 6X6 milliméteres szilídumkristály lapkán alakítjuk kl. Korábban a szilíciumszeleteket magas* hőfokú -w-lOOO- °C — kályhába helyezték, és ott a bór, a foszfor és az arzén gőzei bedifflndáltak (behatoltak) a szilíciumkristályba. Bár a magas hőfokú diffúzió már sikeres technika volt, az implantáció még jobbnak tűnt — Az lonlmplantádós technika során a 49 ezer és 400 ezer volt közötti nagyfeszültség hatására felgyorsuló bór-, foszfor- és arzénionok lépnek be a szilícium felületére. Ez ma már igen elterjedt módszer. Segítségével egy 8X6 mm nagyságú szlliclumlapkán 5-8000 tranzisztor funkcióját ellátó egységet lehet létrehozni. A 6X6 milliméteres lapkák a miniatürizált áramkörök egységei. A technika színvonalától függ, hogy egy ilyen lapkán hány „atom méretű" tranzisztor helyezhető el. A tömeggyártás 5-6000 tranzlsztorfunkciot tesz lehetővé. Semmi akadálya azonban. hogy tovább növekedjék az l négyzetcentiméterre elhelyezhető tranzisztorok száma. és így az 1980-as évekre elérhető az 1 millió tra-v zisztorfunkcló is négyzetméterenként Ekkorra a ma még szobányi méretű IBM 380-as számítógép családlgyufás-doboz nagyságú lesz. Sokak véleménye szerint a digitális áramkörök forradalma olyan jelentős, mint a tranzisztor felfedezése volt és a technika fejlődésének eddig el sem képzelhető távlatait nyitotta meg az emberiség előtt. — Hallhatnánk néhány példát arra vonatkozólag, hogy a digitális áramkörök mire is használhatók a gyakorlatban, a ma már közismert zsebszámológépeken és digitális karórákon kívül? Templomok sziklában Etiópiában számtalan sziklatemplom van; csupán az északi Tlgral vidéken száznál is több. Ezek a kopt (egyiptomi keresztény egyház) templomok vagy barlangtemplomok, vagy egyetlen tömbből kifaragott úgynevezett monolittemplomok. Az egyik leghíresebb monolit'emplom a lalibe'al Szent György-templom. Ezt — és még Jó néhányat e vidéken — az etióp építészek egyetlen tömör szlk'atömbbűl vésték kl. Tizenkét méteres árkot mélyítettek négyzetes formában a vörös tufába, és a középen meghagyott tömböt belülről kereszt formájú templommá képezték kl, boltívekkel, kupolával és ablakokkai. Lalibelában összesen 12 monolittemplom áll. Építésük sorén 100 090 köbméter kőzetet távolítottak el. A kopt templomok korának meghatározása mind ez ideig nem sikerüU. A szakemberek szerint 300 és 1500 Között épülhettek. A C-vitamin — új szerepben Ujabban megállapították, hogy a C-vítaminnak nemcsak az Influenza és a nátha megelőzésében van olykor haszna, hanem egyébként ls jótékony hatású. Tengerima'acokkal kísérleteztek, s egyik alkalommal éppen csak annyi C-vitamint adtak noki'.t, hogy skorbutot ne kapjanak, a másik alkalommal jóval többet. Három hónap múlva kiderült, hogy azoknak az állatoknak a szervezetében, amelyek kevés vitamint kaptak, nagyon kevés koleszterin alakult át egyéb anyagokká, a másik csoport állataiban viszont sok. Ha ez a hatás emberen Is érvényesülne, akkor azt jelentené, hogy C-vilamin adásával csökkenteni lehetne a vér koleszterintartalmát, s ezáltal megelőzni az érelmeszesedést. (A nagy koleszterintartalom előseg'tl az érelmeszesedést és a szívinfarktus kialakulását.) Cukorbajoa tengerimalacokkal is kísérleteztek. Különböző C-vitamin adagok mc'lett ellenőrizik a vércukrukat. Ha naponként 11 gramm C-vitamlnt adtak nekik, akkor a megengedett vércukorszint tartásához 32 egység inzulin helyett elég volt 13 egység. Halak nyomában A világszerte fogott évente átlagosan 65—70 millió tonna halnak a nagytöbbségét az ember a tengerekből, az óceánokból fogja kl. A tengeri halászat az elmúlt évszázadokban, amikor még csak töredékét fogta a mostani halzsákmánynak, nem sokban különbözött az édesvíz! halászok munkáiétól: a fogás a halászok nemzedékekre visszanyúló tapasztalataitól és sokban a szerencsétől függött A tengeri halnyomozás egyik évezredes múltra visszatekintő hagyománya, hogy a halászok azokra a helyekre kormányozzák a bárkájukat, ahol tömegesen találhatók sirályok, kormoránok, pelikánok. fregattmadarak. Erek a halfogvasztó vízimadarak ott csoportosulnak, ahol a tenger Kísérleti berendezéssel keresik a halrajok helyét szovjet terített asztalt kínál nekik. szakemberek A régi tapasztalatot ma is feUzfr) KÖZEIÉBEN ÚSZÓ. hanem Napjainkban Inkább az gyakran felhasználják a ten- a tenger mélyén lapuló, vagy echolot, vagyis a hangvisszageri halászok, de napjaink csapatban vonuló halak is verődéjt regisztráló készüléórlás tömegű zsákmányának felfedezhetők. A radart pél- ket használják erre a célra. x dául a második világháború Az érzékeny műszert renda megtalalasára önmagában uUn a halászatba y, >beve. gzerlnt a hajó oldalán helyekevés volna. tették": 1948-ban két ameri- zik el. A kapott adatokból A fejlett technikával fel- kal halbiológus adta hírül. Pontosan kiszámítható, hogy szerelt halászhajók számára hogy a kaliforniai partok ho>- lTlilyen noélvségben tara szakemberek különféle előtt jelentős szardínlacsopor- , Smetflk nagyságára ^lemódszereket dolgoztak ki, tokra bukkantak a radar se- het következtetni, sőt az éramelyekkel már nemcsak a gítségéveL zékenyebb készülékek még a halak nagyságát ls jelzik. * Jelenleg újabb módszerek Általános hallásromlás? tSSfZSSrZ*: gével bemérik az egyes tengerszakaszok felszíni vízhőmérsékletét. Ahol hideg és meleg tengeráramlatok találkoznak, biztosra vehető a haltáplálék szervezetek és így a halak csoportosulása. A jövő lehetősége a Föld körül keringő műholdak bekapcsolása a halak felderítésébe, és ezek Földre sugárzott Jelel képezik a halászok Iránytűjét Az ember hallása nem a legjobb az élőlények között, és az új vizsgálatok tükrében még gyengébbnek mutatkozik — elsősorban a környeze* zajszintjének a növekedése miatt. Az átlagos embert hallás felső határa 100 évvel ezelőtt a 20 000 hertzes hang meghalláaálg terjedt, s a mostani átlagos halláshatár mintegy 16 000 hertz. Az aacheni kutatók vizsgálatai szerint a 70 évee szudáni négerek hallóképessége lényegesen jobb. mint a nyugatnémetországi 30 éveseké. Míg régebben általában csak az idősebbek hallása romlott, újabban — főleg a zaj miatt — gyakran növekszik a fiatal hallássérültek száma ls Ezenkívül gyakran okoznak hallássérülést a gyermekbetegségek (vörheny, kanyaró), az agyrázkódás (közlekedési balesetek), továbbá némely anyagcsere- és vérkeringési zavar ls. — Az a tény, hogy az emberiség megtanult a kettes számrendszerben számolni, és a technikák fejlődése lehetővé tették a miniatürizálást, megváltozott a számítógépekkel kapcsolatos elvárások szemlélete is. Korábban úgy képzelték, hogy minden városban lesz egy óriási komputer, és az majd megold minden feladatot. Ezt hitték az automatizálás csúcsának. Napjainkra azonban kiderült, hogy néhány tíz vagy száz dollárért mindenkinek lehet saját komputere a lakásában vagy az autójában. A fejlődés a helyi vezérléstechnika Irányába mutat. Egy autóba beépített mikroszámítógéppel például rengeteg üzemanyagot takaríthatunk meg. Az autó betanítható bármilyen feladatra: automatikusan tompítja a reflektort, vé3zmegállást hajt végre. Ilyen autók hamarosan kaphatók lesznek ott, ahol fejlett a miniatűr áramköröket előállító ipar. Kizárólag a tervezők fantáziáján múlik, hogy mire használják fel ezt a lehetőséget Ha forgalmi jelzőlámpákba építenek be kis számítógépet, az „intelligens" Jelzőlámpa segít megakadályozni a bonyolult kereszteződésekben kialakuló forgalmi dugót. Ezt már például a VILATI Is felhasználhatná Budapest jelzőlámpáiban. Ma már vannak olyan bányagépek, repülőgépek és mindenfajta szerszámgépek, amelyek bonyolult feladatok elvégzésére alkalmasak a bennük levő mikroszámítógép segítségével. — Milyen a digltálil áram. körkutatis és -gyártás hely• zete itthon? — A téma fontossága miatt a szocialista országok is nagy erőket fordítanak az iparág fejlesztésére. Ha utolsóként is, de most már hazánk is mindent megtesz, hogy a lemaradás ne fokozódjék. Mi nem törekedhetünk másra, mint hogy kialakítsunk egy xövető ipart Erre azért van szükség, mert a licenc- és a know-how vásárlások lehetőségét a nemzetközi helyzet erősen befolyásolja. A hazai kutatás és gyártás tulajdonképpen az 1970-es években Indult meg. és elsődleges célja, hogy meglevő lemaradásunk ne növekedjen. Ezért hozták létre azt a kutatásfejlesztési társulást, amely a Központi Fizikai Kutatóintézet, a Műszaki Fizikai Kutatóintézet, a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet és a Távközlési Kutatóintézet között jött létre példakísérletként. A társulás célja, hogy a külön-külön meglevő lehetőségeket összevonja, és így biztosítsa a kutatás és a kísérleti gyártás sikerét. A társulás eredménye például az a 2000 igen-nem információ tároláséra képes memória, amelyet már a kutatás-fejlesztési társulás hozott létre. Azt tervezzük, hogy a HIKI 1980-ra megvalósítja a kísérleti gyártás feltételeit. A tömeggyártás Magyarországon az Egyesült Izzót jelenti. Az Egyesült Izzóban már működik egy szerelősor, amely a félvezető technológia befejező műveletét végzi. A gyárnak lehetősége van, hogy az Egyesült Államoktól vásárolt félkész áramköröket befejezze, és így termeljen értéket. Á digitális áramkörgyártás a technológiák csúcsát jelenti. Teljesen más feltételeket igényel egy ilyen szerelőcsarnok, mint amilyenek eddig rendelkezésünkre álltak. Egy porszem, egy vízcsepp is selejt termeléséhez verethet. A technológiai fegyelem szigorú betartásával lehet csak elérni eredményt. Ha n társulás kutatógárdája e'.ég hatékonyan dolgozik, 1980 után megvalósíthatók lesznek az akkor szükséges technológiák. Számunkra ma az a legfontosabb. Várkonyi Anna