Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

Szombat, 1978. december 23. 3 A népgazdaság jövő évi terve (Folytatás az t. oldalról•) Ipar Á terv szerint az ipari ter­melésben erőteljes szerkezeti változást kell elérni. A vál­lalatok, szövetkezetek a ke­resletnek megfelelően növel­jél? a belföldi értékesítést, az államközi kötelezettségekkel összhangban fokozzák a szo­cialista kivitelt és bővítsék a nem rubel elszámolású gaz­daságos kivitelt. Meg kell ja­vítani a belföldi kooperációs kapcsolatokat. Növelni szük­séges a gazdaságosan előállít­ható féltermékek, alkatré­szek, részegységek és készter­mékek gyártását. Ezt a mű­szaki fejlesztés meggyorsítá­sával, a technológia és a gyártmányok korszerűsítésé­vel, a termékek minőségének javításával, a kereskedelmi tevékenység fejlesztésével kell elérni. Az erre képes vállalatok termelésüket je­lentősen bővíthetik. A gazda­ságtalan, a nem, vagy csak nehezen értékesíthető termé­kek termelését az eddigiek­nél határozottabb intézkedé­sekkel kell visszaszorítani. Ezt a hazai kereslet megfe­lelő kielégítése mellett kell végrehajtani. A terv előírja, hogy a ter­melő- és a kereskedelmi vál­lalatok jobb együttműködé­sével folyamatosabbá kell tenni az anyagok, a közbenső és a késztermékek forgalmát, elő kell segíteni a termelés és értékesítés folyamatossá­gát, meg kell szüntetni a készletek ésszerűtlen, indoko­latlan felhalmozását, haszno­sítani kell a felesleges kész­leteket Az ipar állóeszköz-állomá­nya az 1979. évben is körül­belül 7 százalékkal — a ter­melés tervezett növekedésé­nél gyorsabban — bővül. Az iparban a termelés növelését teljes egészében a termelé­kenység emelésével kell meg­alapozni. Építőipar A beruházások mérsékelt növekedése miatt 1979-ben az építési-szerelési teljesítmény csak kismértékben haladja meg az 1978. évit. A folya­matban levő. elsősorban az 1979—80. években befejezen­dő, nagyberuházásokat kivi­telező szervezeteknél ugyan­akkor számottevően nő az építési feladat Az építőipari kapacitásokat ezekre a beru­házásokra és a Paksi Atom­erőmű építésére kell összpon­tosítani. A terv számol az­zal, hogy a hatékonyság, ezen belül a munka termelékeny­sége az építőiparban szintén javul, ezért az 1979. évi épí­tési feladatok a jelenleginél kevesebb létszámmal telje­sülnek. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban is el­sőrendű követelmény a ter­melés hatékonysága. A terv azzal számol, hogy az eszkö­zök jobb, különösen a mű­trágyák, növényvédő szerek, gépek, fehérjetakarmányok takarékosabb és gazdaságo­sabb használatával legalább 2-3 százalékkal emelkedik a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez. A műtrágya-felhasználás 9 szá­zalékkal, a növényvédőszer­felhasználás 8 százalékkal nö­vekszik, kielégítőek a mező­gazdasági gépek beszerzési lehetőségei. A terv a növénytermelés 5 százalékos növekedésével számol. Ezt a terméshozamok javításával kell elérni: a ga­bonatermés 2 százalékos, a zöldségtermelés 5 százalékos, a gyümölcstermelés 6-7 szá­zaiékos növelésével Az állattenyésztés termelé­sének 2 százalékkal kell nö­vekednie. A szarvasmarha­és ezen belül a tehénállo­mány, valamint a tejterme­lés tovább emelkedik. A vá­gósertés-termelésben. az ed­dig elért színvonalra építve, további növekedést kett elér­pi, Ezt a nagyüzemi férőhe­lyek jobb kihasználásával és a takarmánykereslet megfe­lelő kielégítésével kell meg­alapozni. Fontos feladat a takarmányfelhasználás javí­tása. Szállítás­hírközlés 1979-ben az áruszállítási teljesítmények az ez évinél lassabban emelkednek. A terv az összes áruszállítás 3-3,5 százalékos, ezen belül a vasúti szállítás 1 5-2 száza­lékos. a közúti szállítás 6-6 5 százalékos növekedésével számol. A személyszállítási teljesítmények várhatóan 5­5 5 százalékkal nőnek, itt a közúti közlekedés fejlődése meghaladja a vasútét. To­vább korszerűsödnek az utak, vasutak és a járműpark. To­vább fejlődik a távbeszélő­hálózat. A lakosság jövedelmei, fogyasztása, életkörülményei A terv a lakosság fogyasz­tásának 2,5-3 százalékos nö­vekedését irányozza elő. Az egy lakosra jutó nomináljö­vedelem 7, a reáljövedelem 2 százalékkal, az egy keresőre jutó nominálbér 6, a reálbér 1 százalékkal, a termelőszö­vetkezeti dolgozók reálkere­sete egy százalékot némileg meghaladóan nőhet. Fokozni szükséges a jövedelmeknek a végzett munka szerinti diffe­renciálását. A terv előirányozza, hogy 1979. január l-től differen­ciáltan emelkednek a régeb­ben (1970. december 31. előtt) megállapított nyugdíjak: az 1971-től megállapítottak kö­zül pedig a minimális nyug­díjak és a járadékok. Egy­idejűleg nagyobb lesz a há­zastársi pótlék. Növekszik a tanácsok szociális segélyezési kerete. A fogyasztói árszínvonal várhatóan 4 7-4,9 százalékkal emelkedik. Ezen belül — az áthúzódó hatásokat is figye­lembe véve — 2 8 százalék­kal a központi árintézkedé­sek árszínvonal-növelő hatá­sa. ' A kiskereskedelmi forga­lom összehasonlító áron 3-4 százalékkal növekedhet. A terv célja, hogy a termelő­és a kereskedelmi vállalatok nagyobb gondot fordítsanak a vásárlók igényeinek miné' jobb kielégítésére, a válasz­ték bővítésére. A terv az 1979. évben az ötéves tervben számítottnál valamivel több, összesen 90 ezer lakás felépítését tűzi ki célul. Állami erőtől mintegy 31 ezer lakás épül. A taná­csok és a kivitelezők fonto; feladata, hogy javuljon az új lakónegyedek alapfokú in­tézményellátottsága: a laká­sokkal összehangoltan épül­jenek meg a bölcsődék, óvo­dák, általános iskolák és más létesítmények. Az egészségügyi és szociá­lis ellátásban a kórháziágy­ellátottság tovább javul. 1400 új gyógyintézeti ágy lé­tesül. A járóbeteg-ellátást 50 új általános és gyermekor­vosi körzet, napi 650 Ú1 szak­orvosi óra szolgálja. Mintegy 4200 bölcsődei hely létesül. Közel 19 ezer új óvodai hely és mintegy 900 általános is­kolai osztályterem épül. az utóbbiak háromnegyede kor­szerű. új iskolákban. Tovább javulnak a szakmunkáskép­zés körülményei az iskolák­ban és tanműhelyekben. Az egyetemek és főiskolák nap­pali tagozatára tizenhateze-­hároms'áz úi első éves ha"­gató vehető fel. A szociá)'~ otthoni helyek száma szeré­nyen gyarapodik, Beruházások A szocialista szektor beru­házásaira 204 206 milliárd fo­rint, az 1978. évi várható tel­jesítésénél folyó árakon szá­mítva 4-5 százalékkal maga­sabb összeg fordítható. A be­ruházások volumene az 1978. évihez hasonló. A beruházá­si eszközöket a folyamatban levő beruházásokra kell összpontosítani. Űj állami nagyberuházás nem kezdődik. A vállalati beruházások összege kismér­tékben emelkedik. Az export­képességet növelő vállalati beruházások továbbra is előnyben részesülnek. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külgazdasági kapcsola­tok fejlesztésének elő kell se­gítenie a hatékonyság továb­bi növelését, a gazdasági egyensúly javítását. A ter­melés és belső felhasználás előirányzataival összhangban a kivitelt a behozatalnál gyorsabb ütemben kell nö­velni. A rubel elszámolású áruforgalom — az államközi megállapodásoknak megfele­lően — 7-8 százalékkal nö­vekszik. Megindulnak a Szovjetunióból a gáz- és a villamosenergia-szállítások az orenburgi gázvezetéken, illet­ve a Vinyica—Albertirsa kö­zött felépített 750 kV-os táv­vezetéken. A terv feladatul adja, hogy' a külkereskedelmi vállalatok törekedjenek új piacok meg­szerzésére, a tartós együtt­működési kapcsolatok kü­lönböző formáinak kialakítá­sára, a piaci lehetőségek jobb kihasználására. Ezért tovább kell fejleszteni a termelővál­lalatokkal a közös érdekelt­séget és az együttműködést. A termelővállalatok feladata a gazdaságosan értékesíthető termékek termelésének foko­zása. minőségüknek, műsza­ki színvonaluknak javítása, a ' szerződések időben, megfele- ! lő ütemezésben történő tel- i jesítése. a kapcsolódó szol- j gáltatások színvonalának nö­velése, a gazdaságtalan kivi­tel fokozatos megszüntetése. Sajtexport Mennyi tejet iszunk — Összegezés A terv végrehajtását szolgáló intézkedések Csomagolják a zacskós tejet Az 1979. évi népgazdasági terv előírja, hogy a gazda­ságirányítás központi és he­lyi szervei a terv céljainak megfelelő, az össztársadalmi érdekeket kifejezésre juttató egységes irányító tevékeny­séget folytassanak. Követke­zetesen hajtsák végre a köz­ponti döntéseket és intézke­déseket, folyamatosan kísér­jék figyelemmel a gazdasági folyamatokat, szükség esetén kezdeményezzék és tegyék meg a célok elérését szol­gáló további intézkedéseket Az 1979. évi terv fő gaz­daságpolitikai céljainak meg­valósulását szolgálja más in­tézkedések mellett a gazda­sági szabályozó rendszer egyes elemeinek módosítása. Ezek célja olyan gazdálko­dási feltételek létrehozása, amelyek a vállalatokat a ter­melés szerkezetének erőtel­jesebb változtatására, a gaz­daságos kivitel bővítésére, a takarékosabb gazdálkodásra és a minőségi követelmények előtérbe helyezésére készte­tik. A módosítások összhang­ban vannak az irányítási rendszer alapelveivel. Követ­kezetesebben és egyértelműb­ben közvetítik az irányítási rendszer alapvető követelmé­nyeit. Fokozzák a gazdasági hatékonyság növelésére és a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítására irányuló ösztönzést. Teret engednek egyúttal annak, hogy a vál­lalati és a személyi jövedel­mek a tényleges teljesítmé­nyektől függően differenciá­lódjanak. A . gazdasági szabályozó rendszer módosítása, az egyéb döntések és intézkedé­sek csak akkor lehetnek eredményesek, ha azokat c gazdasági irányítás és a gazdálkodás minden szint­jén egységesen és követke­zetesen végrehajtják. A terv ezért előírja, hogy az álta­lános gazdálkodási feltétele­ket egyedi engedményekkel könnyíteni nem lehet Az 1979. évi terv eddigi eredményeinknek, a népgazda­ság további fejlődésének, hosszabb távú céljainknak jobb megalapozását szolgálja. A Minisztertanács felhívja dolgozó nénünket, hogy a terv céljait megértve, teljes alkotó ereiével vegyen részt az azok eléréséért folyó munkában. (MTI) Ünnepi csúcsforgalom után a postán A lakosság segítsége — Ügyeleti szolgálat az ünnepekben Nem volt hiábavaló a ké­rés: a közönség nagyban se­gítette a posta munkáját az­zal, hogy korábban adta fel az ünnepi jókívánságokat és a csomagokat. Az idei csúcs­forgalom korábban kezdődött, s jobban széthúzódott Az adatok legalábbis ezt jelzik, hiszen a forgalom már a hét közepén tetőzött. A posta dolgozói ígérik, hogy az ünnepekre szánt va­lamennyi küldemény időben a címzettekhez kerül. Ma tel­jes hétköznapi, de késlelte­tett szolgálatot tartanak: a levélkézbesítők a szokásosnál később indulnak körzetükbe A csomagkézbesítést 50—60 kocsival megerősítik, a rövid­iáratok többször is fo-dul­nak. hoev még a reggel ér­kezett küldeményeket is ki­vihessék. Az ünnenek alatt már csak ügvelett szolgálat lesz a nostánál. December 24-én, 25-én és 26-án csak az expresszküldemányeket, s a gyorsan romló tartalmú cso­magokat viszik házhoz. A le­vélkézbesítés ekkor szünetel. A fővárosban először decem­ber 26-án ürítik a postaládá­kat, gyűjtik össze az ünnepek alatt bedobott leveleket, la­pokat. (MTI) A Csongrád megyei Tejipa­ri Vállalat csaknem minden gazdasági mutatóban túltel­jesítette az 1978-ra előirány­zott tervet. Ez évre 130,4 mil­lió liter tej felvásárlását ír­ták elő, s mint Csápenszki István igazgató elmondta, 12 százalékkal túlteljesítve, 133 millió litert vásároltak fel. Ennek egy része zacskós és kannás tejként jutott a fo­gyasztók asztalára, mégpedig 44 3 millió liter. Ez viszont azt jelenti, hogy százezer li­terrel kevesebbet vásárol­tunk, mint amennyire a vál­lalat számított. Volt tej a boltokban, de nem fogyott el. Sem a vállalatnak, sem a kereskedelemnek nem ked­vező ez. Több fogyott a tervezett­nél az Ízesített, csokis, ka­kaós tejből, amelynél 2,7 mil­lió literrel szemben 3 millió fogyott A tejipari vállalat túlteljesítette a vajgyártási tervét, s 142 vagon helyett 154-et gyártott, amelyből ex­portálni is tudott. A vállalat háromféle sajtot készít, ezek közül kettő kerül hazai fo­gyasztásra, mégpedig a trap­pista és az óvári, a kisteleki sajtüzemben gyártott 121 va­gonnyi krémfehérsajt viszont kizárólag exportra került. Az exporttevékenység mel­lett említést érdemel, hogy az idén először vált lehetővé a megye mezőgazdasági üze­meinek ellátása takarmány­tejporral. Jóllehet év végéig a tervezett 135 vagon helyett csupán 128 vagon készül el, ez azonban így is meghalad­ja a megye egész évi teljes szükségletét, amely ugyanis 100 vagon. Ennek a jelen­tőségét akkor érthetjük meg igazán, ha tudjuk: korábban a takarmánytejport nyugati importból szereztük be. Az év folyamán több rek­lamáció hangzott el, és kriti­ka érte a vállalatot azért, mert szegényes volt az élel­miszerboltokban a sajtok vá­lasztéka, illetve esetenként alig lehetett sajtot kapni. Bár jogos, hogy az észrevételeket a tejipari vállalatnak címez­zék, az is az igazsághoz tar­tozik, hogy a kereskedőnek, háziasszonynak egyaránt kel­lemetlen akadozó sajtellátá­sért nem elsősorban a me­gyei vállalat felelős. A tö­megárut, ömlesztett sajtokat gyártó répcelaki sajtgyárban például géphiba is akadá­lyozta a folyamatos ellátást, így a megyébe sem jutott elegendő mennyiségű és vá­lasztékú sajtszállítmán--. Ér­demes egy kis összehasonlí­tást tenni a tejtermékek fo­gyasztásában, Bizonyára ke­vesen tudják, hogy Csongrád Budapest után a tejivóik me­gyéje, míg országosan az egy lakosra jutó tejfogyasztás 152,8 liter, addig Csongrád megyében 173,4. Az idén az üzemfejleszté­sek között szerepelt a tej­porgyártást elősegítő beren­dezés, a nagy teljesítményű elősűrítő felszerelése mind a makói, mind a szegedi üzem­ben, amely a tejporgyártás kapacitását növelte. A szak­emberek üzemi kísérleteiben fontos helyet kap az új ter­mékek előállítása. Jelenleg tart a próbagyártás és folya­matos minőségi ellenőrzés egy új, az eddigi tapasztala­tok szerint változatos, kelle­mes ízű termékcsalád, a csongrádi krémtúró előállí­tására. Magyar­közlekedési A magyar—jugoszláv köz­lekedési és hírközlési • albi­zottság december 19-e és 22-e közölt Budapesten tartotta XI. ülését. A két küldöttség — Urbán Lajos közlekedés­éi pos'.aügyi államtitkár és Milenko Sikics szövetségi közlekedési és távközlési mi­niszterhelyettes vezetésével — értékelte a vasúti szállítá­sok idei eredményeit, s ha­tározatokat fogadott el a vasúti áru- és személyfuva­rozás — ezen belül az utas­ellátás — színvonalának to­vábbi növelésére. Az ülésen megtárgyalták a murakeresz­jugoszláv tárgyalások túri és a szabadkai közös vasúti határállomások építé­sének feladatait, a drávai ha­józás megindításának, vala­mint a Mohács—Bezdán kö­zötti közös dunai határellen­őrzés feltételeit. Az albizottság hangsúlyoz­ta a közúti határátkelőhelyek kialakításának jelentőségét, tárgyalt a két országot össze­kötő utak. autópályák építé­sének előkészítéséről, végül foglalkozott a légi közleke­dési és postai együttműködés fontosabb kérdéseivel is. (MTI) Felüljárók Pénteken reggel birtokba vehették a közlekedők Buda­pest két új közúti felüljáró­ját, 6 az Üllői út csaknem két kilométer hosszan újjáépített kezdeti szakaszát, amelyet a Nagyvárad tértől a Könyves Kálmán körútig teljes szé­lességben — kétszer két nyomvonalon —, innen az Ecseri útig pedig kétszer egy sávon adtak át az építők. (MTI) Kitüntetés A Népköztársaság Elnök! Tanácsa Csaba Imrét, a Veszprém megyei Napló fő­szerkesztőjét nyugdíjba vo­nulása alkalmából, több év­tizedes munkásmozgalmi és újságírói munkássága elis­meréseként a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára pénteken adta át. 1

Next

/
Thumbnails
Contents