Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-19 / 298. szám

A Kedd, 1978. december 19. Kommentár Kína és az USA Mikor Carter, az Egyesült Államok elnöke ünnepélye­sen bejelentette, hogy orszá­ga 1979. január elsejétől fel­veszi a teljes jogú diplomá­ciai kapcsolatukat a Kínai Népköztársasággal, sietett hozzátenni: reméli, hogy a Szovjetunió „Jól fogadja" majd a döntést. Nos, az Egyesült Államok mai veze­tői is igen Jól tudják, hogy hosszú évtizedeken keresztül éppen a Szovjetunió állott ki teljes nagyhatalmi súlyával azért, hogy a Kinai Népköz­társaságot elismerjék és fel­vegyék az ENSZ-be. Éppen most aktuális emlé­keztetnünk arra is, hogy ez a szovjet magatartás Jottányit sem változott akkor sem, amikor — egyedül és kizá­rólag Peking hibájából — megromlott a szovjet—kínai viszony, sót akkor sem, ami­kor a maoista külpolitika alapja a kzovjetellenesség lett. Moszkvában a kétoldalú kapcsolatok rohamos hanyat­lása ellenére sem tértek el attól az alapállástól, hogy külpolitikát csak reális ala­pokon lehet csinálni, a rea­litás pedig az, hogy Kína ügyelt Pekingből és nem a tajvani fővárosból, Tajpej bői Intézik A Szovjetunió és a szocialista országok mindig is vallották a diplomáciai kapcsolatok, az államközi érintkezés fontosságát, és most Is azt teszik. Egészen más kérdés azon­ban az, hogy egy-egy ilyen kapcsolat milyen előjellel születik meg és mire kíván­ják azt felhasználni Hogy a kérdés mennyire jogos, azt világosan mutatja a kínai­japán kapcsolatfelvétel, amelynek kapcsán Peking egy pillanatra sem csinált titkot abból, hogy a Tokióval létrejött kapcsolatot egy har­madik ország, a Szovjetunió ellen kívánja „értékesíteni". Az ilyen magatartás ellen­tétes az ENSZ alapokmányá­val éppúgy, mint az elemi diplomáciai gyakorlattal és a nemzetközi szokásjoggal. És ne feledjük: Pekingben már most, a kapcsolatfelvétel be­jelentését közvetlenül köve­tően magas helyről hallat­szanak olyan hangok, hogy az amerikai—kínai közeledést „a hegemonlzmus" (ez a kí­nai szóhasználat szerint a Szovjetuniót jelenti) elleni harcra kell felhasználni. Ha két ország felveszi egy­mással a diplomáciai kapcso­latokat, abban önmagáin nincs kivetnivaló. Ha azon­ban ezt hidegháborús, az enyhülést fenyegető célokra használják fel, akkor a hely­zet egészen más. Peking ré­széről nyilvánvalóan ez a szándék, hogy valóban így lesz-e, az nagyban Washing­tonon múlik. Harmat Endre r" "" BREWNVKV ÜDVÖZLETE ,t Leonyld Brezsnyev üdvö­zölte az Atommas volgo­donszki üzem építésének résztvevőit abból az alkalom­ból, hogy határidő előtt üzembe helyeztek egy há­rommillió kilowatt kapacitá­sú modern reaktorberende­zést. „Az ország legnagyobb atomerőműve berendezéseit előállító vállalat első részle­gének rövid idő alatt történt felépítése jelentős hozzájá­rulás az atomenergetika gyor- i sitott ütemű fejlesztési prog­ramjának megvalósításához amé.yet a párt XXV. kong­resszusa tűzött ki feladatul" — hangzott egyebek közöti az üdvözlet HAZAÉRKEZETT AZ MSZMP KÜLDÖTTSÉGÉ Az övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára állal vezetett pártküldöttség, amely a Béke és Szocializmus című folyóirat, s a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága által rendezett nem­zetközi konferencián vett részt, hazaérkezett Szófiából. NAGY JANOS LATOGATASA Nagy János külügyminisz­ter helyettes látogatást tett Belgiumban és Luxemburg­ban. Eszmecserét folytatott Raoul Schoumakerrcl, a belga külügyminisztérium fő­igazgatójával, Illetve Char­les Reichlinggel, a luxem­burgi külügyminisztérium főtitkárával a kétoldalú kap­csolatokról és nemzetközi kérdésekről. Nagy Jánost fogadta Henri Simonét bel­ga külügyminiszter, vala­mint Jean Hamilliis luxem­burgi ügyvezető külügymi­niszter. ROIJBANTASOK LONDONBAN Az angol városokban ki bontakozott merényletsorozat hétfőn elérte Londont Ke­véssel éjfél után egy belvá­rosi legényszállás parkolójá­ban és a környezeti ügyek minisztériuma előtt robbant egy-egy gépkocsira szerelt pokolgép. Négy ember ki­sebb sérülést szenvedett. A mostani angliai robbantás­sorozat tettesei még nem je­lentkeztek, de a rendőrség egyértelműen az IRA-t gya­núsítja. 0 Spanyol KP konferenciája o Madrid (MTI) Országos konferenciát tar­tott a hét végén a Spanyol Kommunista Párt. A konfe­rencia vasárnapi ülésén fel­szólalt Santiago Carrillo is, és aláhúzta a Spanyol Szoci­alista Munkáspárt és a Spa­nyol Kommunista Párt ve­zetői között a múlt hét végén lezajlott találkozó jelentősé­gét, mindazonáltal rámuta­tott, hogy ezen nem volt szó semmiféle baloldadl alterna­tíva kidolgozásáról, aem a népfront valamilyen formá­ban való felélesztéséről. Carrillo újból leszögezte: olyan kormány alakítására van szükség, amelynek szé­les bázisa van a parlament­ben és az országban, és amely képes a legfontosabb feladatok megoldására, ké­pes mozgósítani a népi erő­ket. A kommunisták úgy vé­lik, hogy ezt az új, demok­ratikus többséget, az új kor­mányt most kell megalakíta­ni, anélkül, hogy új általános választásokra várnánk. Eb­ben azonban nem értenek velünk egyet szocialista elv­társaink. Ennek ellenére azt mondták, hogy ha Suarez miniszterelnök a helyzet bo­nyolult voltára és a jelenle­gi nehézségekre hivatkozva felhívná őket egy ilyen kor­mányban való részvételre, igenlő választ adnának. Ez azt jelenti, hogy olyan hely­zetbe jutottunk, amelybe a szó most Suarez miniszterel­nöké. Majd meglátjuk, vajon Suarez nagy politikus-e vagy pedig csak a körülmények terméke. Gromiko és Vance találkozója Szovjet-amerikai kapcsolatok Marchais nyilatkozata • Párizs (MTI) Georges Marchais. az FKP főtitkára elutasította a bal­oldali pártok összekötő bi­zottságaínak összehívására vonatkozó szocialista javas­latot. A bizottság a francia oaioldal 1972-es közös prog­ramjának aláírása után főtt létre, és utoljára a márciusi választások előtt tanácsko­zott. Azóta, mint ismeretes, a francia baloldal egykori közös programjának aláírói lyzótt heves polémia folyik, mind a választási siker el­maradása miatti felelősség ról, mind pedig az időszerű politikai kérdésekről. Georges Marchais. az FKP főtitkára a dél-franciaorszá­gi Vaucluse megyében tett Iatogatása során szombaton újságíróknak válaszolva ki­jelentette: „bennünket nem érdekelnek azok a mester­kedések, amelyeket Francois Mitterrand alkalmaz annak a gyászos politikának álcá­zására, amelyet a szocialista párt folytat, miután szakí­tott a közös programmal és a baloldal egységével". £> Moszkva (MTI) Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter e heti talál­kozója előtt a szovjet sajtó az elmúlt napokban számos cikkben elemezte a szovjet­amerikai kapcsolatok helyze­tét, várható alakulását. A Szovjet—amerikai kereskedel­mi tárgyalások kapcsán el­hangzott magas szintű meg­nyilatkozások, elsősorban Leonyid Brezsnyevnek, az amerikai üzletemberek tisz­teletére adott vacsorán el­mondott beszéde ugyancsak bőséges alapot adtak a vi­szony elemzéséhez. Ami a közvetlen feladatot, a hadászati támadó fegyve­rek korlátozásáról szóló meg­állapodást illeti, a szovjet sajtó lehetőséget lát a meg­egyezésre, de egyúttal figyel­meztet arra ls, hogy még mindig vannak nehézségek és hogy különösen bizonyos amerikai körök állásfoglalása teszi problematikussá a vég­leges megállapodást A Prav­da vasárnapi számában hangsúlyozta: az utóbbi idő­ben vannak kedvező fejlemé­nyek, mindenekelőtt a Szov­jetunió fáradhatatlan erőfe­szítései és a világközvéle­ménynek a SALT—2 megkö­tését támogató határozott ál­lásfoglalása eredményeként. Ezzel egy időben azonban a hidegháborús körök tevé­kenysége is megerősödött és ez veszélyezteti a tárgyalá­sok stkerét. A szovjet lap fi­gyelmeztet az abban rejlő veszélyre te, hogy a SALT—2 ellenfeleit az amerikai kor­mányzat más fegyverkezési programok ígéretével igyek­szik lecsendesíteni. Danyll Kramlnov, az Is­mert szovjet külpolitikai kommentátor a Za Rubezsom című külpolitikai hetilapban megjelent cikkében a többi között a kapcsolatok perspek­tíváját érintő amerikai elkép­zelésekkel foglalkozik. Kraminov véleménye az. hogy az Egyesült Államok sa­játos programot szab meg: a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztése előtt más — egyéb­ként a Szovjetunió által te sürgetett — nemzetközi érvé­nyű megállapodásokat akar kötni, így a nukleáris fegy­verkísérletek eltiltásáról. a fegyverkereskedelem szabá­lyozásáról és más kérdések­ről és egyúttal mintegy „bi­zonyságokat" akar szerezni arról, hogy a Szovjetunió Af­rikéban és másutt nem al­kalmazza az amerikai kifeje­zés szerint „konfrontációé po­litikát", vagyis nem nyújt támogatást a szabadságukért küzdő népeknek. A szovjet újságíró vitába száll ezzel az elképzeléssel, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok által hirdetett „konfrontációé politika" nem létezik — il­letve éppen az imperialista hatalmak kényszerítenek ki bizonyos konfrontációt Afri­kában. Szovjet részről igen kemé­nyen elítélik azokat, akik a szovjet—amerikai kapcsola­tok megrontására, a viszony kiélezésére törekszenek, és ehhez hazug ürügyéket ke­resnek. A Pravda hétfői szá­mában Jurij Zsukov említ meg egy ilyen példát. a U. S. News and World Re­port című amerikai hetilap­nak egy cikkét, amely a szov­jet—amerikai kereskedelem fejlesztése ellen hadakozik, azzal a hamis állítással, hogy az ilyen fejlődés a Szovjet­unió katonai potenciálját erő­sítené. Az ismert szovjet hír­magyarázó leszögezi: a Szov­jetunió szívesen vásárol ame­rikai technikát, az Egyesült Államokban készített beren­dezéseket, de meg tud lenni ezek rtélkül te, az amerikai üzletemberek viszont nagy értékű rendeléseket veszíte­nek el, ha a kereskedelem fejlesztésének ellenfeleire hallgatnak. IAr*rM,r> TAVI Camp Dávid után , Lesz-e béke az olajfák alatt? • Kairó (UPI) Az izraeli kormány haza­hívta a washingtoni béke­tárgyalásokon részt vevő ka­tonai küldöttségét azzal az indoklással, hogy az Egyip­tommal folytatott tárgyalá­sok lényegében befeleződ­tek, s a kormány nem lát­a értelmét annak. hogy zimbolikus képviseletet tartson Washingtonban — közölte a Tel Avhr-i televí­zió vasárnap. A katonai delegáció haza­hívásával Izrael újból meg­erősítette azt az állásoont­ját, hogy nem hallandó megvitatni az Egyiptommal megkötendő szerződéshez benyújtott amerikai—egyip­tomi módosító javaslatokat, hanem kizárólag a szerző­déstervezetnek november elején elkészült változatát kész aláírni. Az UPI hírügy­nökség magas rangú izraeli személyiségeket idéz. akik szerint ha Egyiptom vissza akarla kapni a Sínai-félszi­getet. kénytelen lesz felül­vizsgálni álláspontját, s el­fogadni Izrael nézeteit a •zerződésrőL Kairóban — ahol megle­pően szelfd hangnemben reagáltak Izrael elutasításá­ra — éppen az ellenkezőjét állítják a lapok. A hétfői Al-Ahramból kitűnik. Kai­ró az Egyesült Államok nyo­másától reméli Izrael maga­tartásának megváltozását. A lap szerint az Egyesült Ailamok Izrael miatt nem áldozza fel gazdasági érde­keit — az arab kőolajat az arab országokban befekte­tett tőkét, s az arab orszá­gokhoz fűződő barátságát. „El fog Jönni az a nap — írja az A1 Akhbar —. amikor a Fehér Ház Tajvanhoz ha­sonlóan fel fogja adni 1 zra­eil te" — ad hangot remé­nyeinek a kairól lap. Kuvaiti lapértesülések szerint Anvar Szadat elnök felkérte Szaúd-Arábiát és Marokkót az Egyiptom és a s.adati politikát elítélő arab országok közötti közvetítés­re. Tóth Béla Móra Ferenc betuósvényein 36. A lap szalagcímei különben így szaladnak: Przemysl dicsőséggel elesett A védősereg élelem fogytán adta föl a várat. A veszteség az utolsó kirohanáskor, amivel csapataink át akarták törni az ellenség gyűrűjét tízezer halottal kezdődött. Foglyul esett 44 ezer katona; gyalogság, tüzérség és a népfölkelők, to­vább 4S ezer hadiszolgálatos; munkás, lóápoló, vasúti és távíró személyzet továbbá 28 ezer kór­házi kezelésben levő beteg és sebesült, összesen mintegy 130 ezer ember! Móra nem állhatja ki, hogy fel ne jajduljon. Még 18 éves koromban esett egy ólomtömb a bal lábam fejére, ami összetörte csontjaimat. Nem sánM kálók, de csak ortopéd cipőben tudok járni.' Ortopéd katonai bakancs pedig nincsen Néznek az orvosok, tanakodnak fölöttem, szeret­nék már, ha bemaradnék. De hát most is csak untauglicnek minősítenek. Különben Móra akarata szerint, Pankának meg Lippai Pistának a vezényletével és könyveiből, magántanulóskodom az állami gimnáziumban. Már egy évet összevizsgáztara belőle. Jószerével magam is iskolaszagú vagyok. Sok diákot Isme­rek, mivel a rendszeresen megjelenő évkönyve­ket Itt szedegetjük minden májusban a mi nyomdánkban. Elrémülök, hiszen most is össze­találkozom velük, ahogy a napilapnak szedem a nevüket. A szegedi iskolák is hadba vonulnak immár. A róluk szóló tudósítást Kisteleki irja, a félő és köteles hazafiság palástjaiba burkolózva. Egy hónap múlva tíz-tizenöt parancsoló, fe­nyegető, bizalmas papír érkezik Harsány! Elemér királyi ügyésztől Mórához. Némely témában re­peták is következnek. Tilalomból. Hol az árak emelését tiltják meg közölni, hol a veszteségek pontos leírásának közlését, hol a nerjízetlségiek ellen folyó pöröket, hol a nemzeti lobogót leté­pők pőréről való tudósításokat és a hadiszállí­tók, Kávéházi Konrádok bűntényeit tiltják kö­zölni. Tiltják a Zeppelin-léghajó Szeged fölötti elre­pülfcének irányait közölni. Hogy merről Jött, merre megy. Tilos a gabonarekvirálásokról hí­reket szellőztetni. Tilos a fővezér vonatának Sze­geden való áthaladását megírni. Móra éppen hat helyről kapja a tilalmakat. A miniszterelnökség sajtóosztályától, a szegedi ki­rályi ügyészségtől, a szegedi főispántól, a Csong­rád megyei főispántól, Szalay József rendőrka­pitánytól, a kerületi katonai cenzúrától. Tilos továbbá a hadikölcsönre való jegyzés eredményeit közölni. A katonai ruházatok színeit szigorú következmények terhe mellett közölni tilos. A ragályos betegségek terjedését sem sza­bad közölni. De ilyen tilalmak is járnak: — Értesítem a főszerkesztő urat, hogy a né­met császár őfelsége utazásáról a galíciai harc­térre, részletek közlése még abban az esetben is tilos, ha a német lapokban megjelentek te azok. A katonai cenzorok talán nem váltották be a felsőbbség hozzájuk fűzött reményeit, mivel nem lehettek elég kemények eleinte az újságok meg­renctezabályozásában, gyakran változtak. Leg­többnek csak a nevét ismertük, az arcát soha nem láttuk. Tömörkény rendíthetetlen. Olyan szinten ír, ahogy húsz évvel ezelőtt. Szépprózát rajzol, Móra vezércikket. Tömörkény az ötödik kötetére írja rá a nevét, Mórának nincs önálló kötete. Amiket most is ír, mind lángoló, világot fölgyújtó Írá­sok, de nem szépirodalom. Tömörkény hajléko­nyan követi a háború roppant tipródásainak nyo­mait az embereken, tneggázolásának nyomait a lélekben. A 15-ös év nyarán Etal is Tóni cfmű Írásá­ban az egész akkori magyar világot fölfedi. — ...Történt azután, hogy a nagy bajuszú és nagy szakállú király kiszólt a szőr közül, hogy aki katonának érzi magát kint a homokon, ne várjon tüllem levelet, mert egyéb dolgom is van most, nini, minthogy mindön katonának levelet irkáljak. Etal elköszönt Tónitói, mert az a frontra ment, ahogy sok ezren elköszöntek a homokon férjeik­től. Így tették ezt ekkoriban, ha a szó szétvert a tanyák közt. S Tóni is e'.köizönt még tavaly, az a Tóni. akit Ditsó Antalnak hívtak, még an­nak idején. Jön tőle a levél szorgalmasan. Ha kis dével írja alá, akkor Tóni a tűzvonalban tartózkodik, de ha oagv dével, akkor a pihenőn. Innen tudja Etal, a feleség, hogy mi a sora Ditsőnek. Etal, mikor válaszol, ezt írja neki: (folytatjuk.) i

Next

/
Thumbnails
Contents