Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-19 / 298. szám

Kedd, 1978. december 19. 3 A VTamos Berendezés és Készülék Művek szárazeleme-yárá^an a különbőzé szárazelem-típusokból összesen hetvennégymillió darabot gyártanak évente. Képünkön: készülnek a 4.5 voltos lapos z eblámpaelemek Január 1-től Kilenc lidzánk űj város térképén Az új esztendő első napjától kilenc várossal több szerepel Magyarország térképén: az Elnöki Tanács 1978. szeptember 29-én tartott ülésén hozott határozatot kilenc nagyközség — Barcs, Berettyóújfalu, Celldömölk. Érd, Fehérgyarmat, Körmend, Lenti, Paks és Vásárosnamény — várossá szervezéséről. Az MTI megyei tudósítói jelentik: hogyan készültek fel erre a nevezetes eseményre, milyen fejlődésről számolhatnak be, s mit tesznek a további városiasodás érdekében. A paksi kishegyen magasodó modern lakótelep, a Duna partját uraló atomerőmű építkezés messziről jelzi az egykori halászfalu sorsának fordulóját, az utóbbi fél évtized példátlan iramú fejlődését. Az idei esztendő volt & gyarapodás kiemelkedő éve. Az atomerőmű lakótelepén nemrég avatták az impozáns munkásművelődési központot, az apróságok új óvodát vettek birtokukba, új iskolát adtak át, amelyet a továbbiakban 32 tantermesre bővítőnek, új állomás fogadja-lndítja a vonatokat A folytatás: a jövő év elejétől működik az évi 80 ezer óra kapacitású autószerviz, elkében már 31 ezret, s az idén már több mint 46 ezren élnek itt. Területe akkora, mint Pest—Buda egyesítésekor a fővárosé volt: 63 négyzetkilométer. „Európa legnagyobb faluja" — rövidesen Pest megye legnagyobb városa lehet. Gondjai éppen a gyors ütemű növekedésből fakadnak, amelyben nagy szerepet játszik a bevándorlás, s amelyet kiemelt fejlesztéssel is rendkívül nehéz követni. Ebben az évben a tervezett 54 Fordított ösztönzés záskörzet 30 községében élő 120 ezer ember ellátásából is 1 részt kell vállalnia. A lakosság jelentős társadalmi munkával vesz részt két sporttelep-építkezésben. A városhálózat szempontjából eddig fehér foltok voltak azon a területen, ahol Szabolcs-Szatmár megye két új városa, Vásárosnamény és Fehérgyarmat elhelyezkedik. A beregi vidék központjának számító Vásárosnamény fejlődése az utóbbi öt évben millió forint helyett mintegy ... rohamo„á rmmcod-ísút 67 millió forintot fordítottak ^WdS^lffauflafSícsa lakótelep bővítésére, út- és járdaépítésre, közművesítésre. 'Zala megye határvidéki járási székhelye, Lenti, az utóbbi években a vidék faipari központjává fejlődött, s lakossága mintegy a négyszeresére növekedett: korszerűen kiépített központjában jelenleg 6500-an élnek. Lakóinak négy faipari üzem és nyolc egyéb ipartelep ad munkát. Tíz év alatt mintegy 700 új lakás épült fél, s a lakások 40 százalékában földgázzal fűtenek. Ezalatt teremtették meg a városi ellátást biztosító üzlethálózatot, kulturális és egészségügyi intézményeket is. A városfejlesztés legfontosabb napigyártó nagyüzeme, a Vörös Október Férfiruhagyár részlege és legújabban az Irodagéptechnikai Vállalat írógépgyára tanúsítja. Korszerű művelődési központ, 220 ágyas kórház, szak-rendelőintézet szolgálja a 8000 helyi' lakos és a vonzáskörzet igényeit. Tisza-parti üdülőkörzete a megye egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. Fehérgyarmat fejődésének határköve az 1970-es Szamosközi árvíz utáni újjáépítés Ekkor láttak hozzá nagy ütemben a vezetékes ivóvízellátás megteremtéséhez, a csatornázáshoz. Meghonosodott az ipar: a HÓDIKÖT üzemében félezer asszony dolgozik, a METRIPONDszül a posta a telefonköz- renden levő feladata Lenti- gyáregységben exportképes ben továbbra is tés. a lakásépíponttal, felújítják a Béke szállót, hozzáfognak a betonelemgyár építéséhez. Az őrség kapuja, a Rábaparti Körmend hosszú, tervszerű munkával jutott el a városi rang megszerzéséig. Az elmúlt három évben 143 millió forintot fordítottak a település fejlesztésére, & ezt település rohamos ipari a lakosság évi 7-10 millió fo- kormmuniália fejlődése. A Dráva menti, somogyi nagyközség, Barcs neve koS'S.^s^niÍXt BelteriUetÍ ÚtjaÍ mérlegeket gyártanak, s ehhez csatlakozik még a MEZŐGÉP Vállalat üzeme, a téglagyár és három ipari vált országosan ismertté. 1971-e» nagyközséggé nyilvánítása óta kezdődött meg a és A nak több mint 80 százaléka kiépített, diákjai közgazdasági szakközépiskolában, gimnáziumban, szakmunkásképző Intézetben tanulhatnak. 270 ágyas kórházában, rintos társadalmi munkával központi ipartelepítési profi egészítette ki Korszerű üz- ram keretében jelentős üaelethálózat is létesült, amely rnek épültek, amelyek ma 12 munkahelyes rendelőínténemcsak a 13 ezer helyi már 3800 főt foglalkoztatnak, lakost, hanem a Körmend és évi termelési értékük több vonzáskörzetében élő 55 ezer mint 900 millió forint embert is kiszolgálja. De a Ipari központ a bihari táj legdinamikusabb talán az szívében Berettyóújfalu — ipar fejlődése volt, amelyben 1608-ban kapta meg ezt a már 5200-an dolgoznak. címet —, de még az 1960-as Celldömölköt, Vas megye évek elején is falusias jellemásik leendő városát koráb- gű településnek számított: zetében a szomszédos kisebb települések lakólt ellátásban részesíthetik. Í

zlelgetem a szavakat. Lehet fordítva ösztönözni? Hiszen ha ösztönzők valakit, akkor cselekvésre késztetek, többre, jobbra, ésszerrűbre és a közösségért való tevékenységre biztatok. Létezik fordított cselekvés? Aligha. Lám, már a szavak is ellentmondanak egymásnak. Hát még a gyakorlat! De ebből a bonyolultnak látszó problémából rögtöri kiderül: rendszerint nem a szándékkal van a baj. Úgy gondolom: érdemes körüljárni, s néhány példával illusztrálni a fordított ösztönzés következményeit. Mert bármennyire ellentmond egymásnak a két szó, a gyakorlat helyenként-létét, másutt burjánzását bizonyítja. Nem a legfontosabbal kezdem. A labdarúgásban például nem premizálnám a döntetlent. Aat bizonyítja ugyanis, hogy egyik csapat sem bírt a másikkal. Eredmény ez? Nem! A sakkban pattnak hívják, az életben hiábavaló erőlködésnek. Miért érdemel plusz elismerést? Előlegezett bizalom? Ehhez is lenne néhány megjegyzésem. Nem egyszer hallom ugyanis: „Nem érdemelte meg, de hátha jobban dolgozik, ha megjutalmazom." A bizalom hajtóerejét nem vitatom, az előlegezett forintokét azonban okvetlenül^ tapasztalatom van rá. A pénz mindig jól jön. De hajtóerő-e, vagy fölvett — s azonnal elfelejtett — „ösztönzés" akkor, ha mögötte nem volt valódi érték? Sok embe-rel, irányítóval, érdekelttel beszéltem. Mindenki másnál, másoknál látta meg a fordított ösztönzés „hátulütőit", és saját portáján védte a mundér becsületét. Nálunk már így szokás. A megkérdezettek véleménye alapján voltaképpen le is mondhattam volna a mai jegyzetről. Mégis ragaszkodom a téijiához, hátha lehet változtatni a fordított ösztönzés gyakorlatán. Egyik-másik vidéken sok a képesítés nélküli nevelő. Kényszerhelyzet. Mert ezernyi pedagógus más pályán dolgozik, mert a képzés nem tud lépést tartani a követelményekkel. Módosították a képesítés nélküliek bérkeretét. Ebből az derül ki, hogy akit nem vettek föl az egyetemre, a főiskolára, aki csak érettségivel rendelkezik — és tanít! —, az annyit, vagy több bért kaphat, mint a diplomás kezdő, vágy a már három éve oktató tanító, tanár. Intézményesítjük a képesítésnélküliség gyakorlatát? Mire ösztönzi ez a diplomás pedagógust? És talán tanulásra a képesítésnélkülit? Ez utóbbiakat természetesen biztatjuk rá. És ha nem hajlanak a szóra? „Legföljebb" több lesz a képesítésnélküli. Elmennek, újabbak jönnek helyettük. A túlzott diplomaczemlélet káros, hiszen a képesítésnélküliek között is sok az elhivatott, a képes -tettek között is sok a pályára alkalmatlan. Az ösztönzés méfis fordított, nem hiszem, hogy jó irányba hat... Csupán azt éltékelem, hogy az illetékesek helyenként megérezték a rendeletben megbúvó feszültséggócokat, s a gyakorlatban módosítottak a „oapírlehetőségeken". (Mert jobban ismerik az életet, s a fordított ösztönzés következményeit) Beszélhetünk kisebb vagy nagyobb jelent "ségű, témákról. A tömegsport kiszélesítése nemzeti program, szükségszerűség. De milyen társadalmi cél az, aminek a megvalósítását szinte megfizethetetlen anvagi terhek gátolják? Egy műanyag ugróléc 950 forintba kerül, s a magasugróállvány 1710 forint, egy medicinlabda 380 forint. A középiskolák sem tudják beszerezni ! Egyetlen mászókötél 842 forint, vagy 1150 forint a tornanad. Nem kellene az árnak jobban megközelíteni a valódi értéket, ha egyszer nemzeti érdekről van szó? A kiskertben szőlőt termelő „maszek" ma még indokolatlan boradót fizet, ha a piacon — és szőlőként — adja el termékét, mert nem tudja bizonyítani, hogy ott adta el. Ha állami felvásárlónak adja, akkor nem adóztatják, elhiszik. Csakhogy az állami cég nem tudja ellátni gyümölccsel a lakosságot. Nemde, kétszer kellene elismerni a szőlőtermelőt, mert aena bort (lásd. alkoholizmus elleni küzdelem) csinál belőle, hanem hozzájárul a lakossági ellátáshoz? Fordított ösztönzés. Ha bort „csinál", akkor is boradót fizet, ha szőlőként adja el, akkor is. A műszerész abban érdekelt, hogy minél többször kelljen javítani a rádió-, a tv-készüléket, s nem abban, hogy hibátlanul adja ki a kezéből. Ki érti ezt? Hallom, hogy a bírósági ügyek elhúzódnak, sokszor a szakértői vélemény késői megszületése miatt. A könyv-, műszaki és egyéb szakértők másodállásúak. Minél később adnak szakvéleményt, annál több pénzt számolhatnak el érte. Fordított öszlönzés? Miért nem azért díjazzák őket, hogy gyors és hitelt érdemlő szakvéleményt adjanak? Kivetni való megfogalmazásban úgy hallottam: „cigányprémiumot" kapnak azok a pedagógusok, akik sok elmaradott, rossz körülmények között élő gyerekkel foglalkoznak. Hivatalosan — és okosan — céljutalomról van szó. A szándék elismerésre méltó. A feltétel: rendszeresen járjon a gyerek, érje el a követelményeket, ne bukjon meg. Egy hivatott megyei vezető azt mondta: „Most vagy gyökeres változásnak kell bekövetkeznie, vagy kiderül, hogy közösen és intézményesen csaltunk ..." Ez utóbbi veszélye fennáll. Előfordulhat, hogy az évi 1000—8000 forint céljutalom reményében nem 'buktatják meg a cigánygyerekeket, hanem kettest kap, átmegy. És később bukik, vagy később sem. Ma még az általános iskolát megkezdett cigánygyerekek 4 százaléka jut el a nyolcadikig, s 27 százalékuk az ötödik osztályig. Jól ösztönzünk? Nem tudom. M

érnökökkel, építőkkel beszélgettem. Azt mondták: „A fordított ösztönzés a vezetők által hangsúlyozott, a laikusok által bevett maszlag: a pénzügyesek rögeszméje." Az ugyanis, hogy a tervezők, a lebonyolítók, az építők abban érdekeltek. hogy minél többe kerüljön egy létesítmény. Tiltakoznak. Igaz, „az az érdekünk: minél kevesebb munkával minél több nyereségre tegyünk szert", de ezt meg is cáfolják mindjárt, hiszen „felelősséget érzünk az emberi környezet icialakításáért" — mondták Tessék igazságot tenni. Elszámolási rendszerünk bonyolult. Tény: alig fordul elő. hogy egy létesítmény a tervezett értéken belül készüljön el, s arra nincs példa, hogy a tervezett alatt... Méltányolom a tervezők álmait: akkor te értéke'em szándékukat, ha életmüvüket akarják viszontlátni egy-egy iskolában, üzemben, lakásban vagy más éoítményben. A valóságtévesztés azonban károkkal jár. Nemcsak az egyénnek, hanem az államnak és a beruházóknak is meghatározott pénzük van a szándék megvalósítására. Akkor mire való az álmodozás? Leg füliebb a sok száz, ezer megvalósíthatatlan terv felhalmozására. A „bukásnak" néha más oka is van, tudom. De miért nem arra ösztönzünk, hogy a lehetőségen belül, vagy azon alul valósuljanak meg beruházásaink? Valaki azt mondta: „Nem a fordított ösztönzésről kell beszélni, hanem az ról. hogy ideje megteremteni az érdekelt« ség cáircvezetó rendszerét." Nem vitatkozom. Valóban nem ártana figyelembe venni az „érdekszférák" összefüggéseit, hogy vitathatatlan legyen mindenki előtt: a társadalmi érdek az elsődleges. Lele Béla Hetven rajz - 32 díj Az 1978 tavaszán Tokióban általános iskola diákja, Damegrendezett 8. nemzetközi rányi Ildikó, a makói Kun gyermekrajz-kiállítás magyar Béla általános iskola tanulódíjait osztották ki hétfőn, ja és a pécsi úttörőház rajztegnap az Országos Pedagó- szakkörének 13 tagja, giai Intézet dísztermében. A A versenyen öt aranyérmet kiállításon különdíjat nyert * saareztek a pajtások, ezeCsillaghegyi Katalin, a keceli ket Szebenyi Valéria, a debArany János általános iskoreceni Bocskai István áltamegfelelő la tanulója. Szabó Zsuzsanna, ^nüs" iskolábói, Simon Attila étik. a debreceni Bocsikai István » makói íTnn Rkia ban vasutastelepülésként tartották számon, s ez a név ma is ráillik, mert az iparban és a közlekedésben dolgozóik fele ma is vasutas, akiknek a csomópont, a rendező-pályaudvar, az építési és vontatási főnökség ad munkát. De már mintegy 2500-a.n dolgoznak más ipari üzemékben. elsősorban a kesztyűgyárban, a Celltexben és a Keripar helyi üzemében. Az elmúlt nyolc év alatt 1120 lakás épült. Érden öt évtizede még csak í>500 lelket számláltak, 1970lakóinak csaknem a fele dolgozott akkor a mezőgazdaságban. Ez az arány napjainkban 14 százalékra csökkent. A 15 500 lakosú nagyközségben ma mintegy 5000 ipari munkás él, akiknek nagyrésze korszerű üzemekben, az Elzett Művek fémtömegcikk gyárában, a tejporgyárban, a Debreceni Ruhagyár itteni üzemében dolgozik. Berettyóújfalu a bihari táj központja: üzlet- és intézményhálózatának a vonDobi Istvánra A Dobi István születésének 80. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségsorozat részeként hétfőn, tegnap kiállítást nyitottak Tatabányán, a Komárom megyei tanács székházában. Dokumentumok, tárgyi emlékek. újságcikkek, fotók, kéziratok és könyvek idézik fel a munkásmozgalom nagy alakjának életútját, pályafutását a szőnyi parasztháztól — az Országházig. Láthatók a kiállításon Dobi István könyvei is, köztük a parasztság jövőjével, a szocialista mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozó írásai. (MTI) a makói Kun Béla általános iskolából. Sípos Ferenc a komlói Fürst Sándor általános iskolából, Tóth Emma ugyancsak a debreceni Bocskai István általános iskolából és Lukács Mária, a kecskeméti Jókai Mór általános iskolából vette át. A nemzetközi zsűri 23 pályázatot jutalmazott ezüstdíiial. A díjakat Timár András, az Országos Pedagógiai Intézet fő;gazgató-helyettese adta át. A kiállításon 66 ország több mint tízezer rajzzal képviseltette magát. A magyar gyerekek 70 alkotással vettek részt a kiállításon, s összesen 32 díjat nyertek. (MTI) Hal az ünnep; asztalra A Halért felkészült arra, hogy az ünnepi asztalról ne hiányozzék a ha* gyományos karácsonyi halétel. Ennek érdekében ezeaa a héten országosan 110 vargán élő hal — a fővárosban kereken 50 vagon — áll a vásárlók rendelkezésére. Kérik a vásárlókat, hogy a, vásárlást ne halasszák az ünnepek előtti utolsó órákra. Az élő hal többsége az ilyenkor legkeresettebb ponty, amelynek csak 40 százaléka első osztályú, a többi kilón aluli lesz. Egyéb nemes halból, csukából, harcsából a tavalyinál kevesebb kerül forgalomba, élő és mélyhűtött pisztráng viszont szinte korlátlanul áll a vásárlók rendelkezésére. A háziasszonyok dolgát könynyítendő ugyancsak az igények szerint szállít az üzletekbe tatai és körösi halzeletet és forgalomba ho* 30 vázon halfilét tonhalat is a Halért (MTI)