Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-19 / 298. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP S Z EGED VÁR OSI Bl Z O TT SÁGÁ N AK LAP J A 68. évfolyam 298. szám 1978. december 19., kedd Ara: 80 fillér (V ív vége előtt ló\ dolgoztak a hajójavítók Nem is olyan távoli már: a tervek szerint megújhodik a folyami hajózás. Érthető, mert viszonylagos lassúsága mellett számos előnve van. A tolóhajók kevesebb ener­giát fogyasztanak, mint a közúti járművek, s nagv sú­lyú rakományok szállítására képesek, olcsón. A vízi fuva­rozás egész technológiája is megújulóban van; ma már nem vontatják, hanem tol­ják a motoroshaiók az egyetlen egységgé összekap­csolt uszályokat. A MAHART távéi hajója­vító üzeme sikeres évet zár az idén; ez évi termelési tervüket november utolsó napjáig hét százalékkal tel­jesítették túL Legyártották az összes exportra készült uszályt; ezek a csehszlovák vizeken teljesítenek majd szolgálatot. Az eredményben kooperáló partnerük, a du­naharaszti üzem is osztozik. Feladatuk az uszályok iaví­tása is; ebben az esztendő­ben húsz vízi járművet va­rázsoltak újjá Tápén. A pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de ha meggondoljuk, hogv már de­cember elsején 107 százalé­kos teljesítménnyel dicse­kedhettek. könnyű megjó­solni, hogv alaposan túltel­jesítik a tervüket. Ez első­sorban a munkatermelé­kenység növekedésének kö­szönhető. hiszen az ered­ményt a tavalyival azonos létszámmal érték el. Gépe­sítették az anyagmozgatást, ami ebben az iparban na­gyon fontos, hiszen sokmá­zsás munkadarabokkal dol­goznak a hajóépítők, mun­kába állítottak egy sor fél automata hegesztőberende­zést, s kitűnően vizsgázott az új darupálya is. A modernebb technika kezeléséhez nagyobb tudású szakembergárdára van szük­ség. ezért is van, hogy az üzemben szinte mindenki tanul. Húsz munkás végzett hegesztőtanfolyamot. nyol­can szereztek minősített he­gesztői képesítést, hat dolgo­zó vette át a szakmunkás­bizonyítványt. A továbbta­nulási kedvre jellemző az is. hogy húsz szakközépiskolá­suk van, s hogy harminc éven aluli dolgozóik vala­mennyien rendelkeznek már általános iskolai végzettség­geL A KSZV teljesítette a szovjet exportot öt nappal a határidő előtt, már december 15-én vagon­ba kerültek a KSZV-nél az idei szovjet ponyvaexport utolsó darabjai. A gyors munkában a legnagyobb ér­demük a nyers szövetet ké­szítő újszegedi, jutagvári és pécsi szövödék dolgozói­nak van, a kikészítés és az útra bocsátás viszont már kizárólag az Űj szegedi Szö­vőgyár munkásainak hírne­vét öregbíti. Az idén kétféle minőségű félkender ponvva­szövetet rendeltek a válla­lattól a szovjet külkereskedel­mi szervek: az úgynevezett 274. és a 4117. szakmai szá­mú ponyvákat, összesen 3 millió 700 ezer négyzetmé­ter mennyiségben. A válla­lat kereskedelmi apparátu­sának dolgozói — a külke­reskedelmi szervekkel együtt — gondosan végezték mun­kájukat: már jó előre meg­szerezték a fuvarokmányo­kat biztosították a vagono­kat. s így december 15-én az idei utolsó szállítmány is elindulhatott a szovjet határ relé. Amíg az üzemekben az lS78-as export mielőbbi el­készítésén szorgoskodtak, addig a külkereskedők már * jövő évi szállításokról folytattak tárgyalásokat. szerint jövőre csak a 4117­es ponyvából gyárt szovjet exportra a KSZV, összesen 3 millió 500 ezer négyzet­méternyit Ez igen kedvező a vállalat számára, mert a 4117-es ponyvaszövet gyár­tása sokkal jövedelmezőbb, mint a 274-es ponyva terme­lése. Az 1979-es esedékes ponyva mennyiségből egyéb­ként már az első negyedév­ben közel egymillió négy­zetméter szállítását vállal­ta a KSZV. Érdekesség még, hogy a vállalat ajánlatot tett a szovjet külkereskedel­mi szerveknek konfekcionált iapponyva szállítására is. Ilyet eddig a KSZV nem exportált a Szovjetunióba, s így — sikeres tárgyalások esetén — új, nagv felvevő képességű piac nyílna meg a vállalat számára. Ytít&titQ$ ájftóii tanácskozása A MÁV Szegedi Igazgató­ság területén dolgozó újítók, újítási ügyintézők, szakvé­leményezők, elbírálók és szocialista brigádok tagjai az újítómozgalom eredmé­nyeiről és a további lehető­ségekről tanácskoztak teg­nap. hétfőn délelőtt Szege­den, a Technika Házában. Az idén januártól szentem­ber végéig 581 újítási ja­vaslatot nyújtottak be az igazgatóság területén, ebből elfogadtak? 285-öt. s mindet be is vezették. Az újítások eredménye elérte a 4 és fél millió forintot. Az úiító vas­utasoknak 320 ezer forintot fizettek ki munkájuk elis­meréseként. A tanácskozás végén Saj­tos Péter vasútigazgató-he­lyettes az újítómozgalom legeredményesebb résztvevő'' között 80 ezer forint jutal­mat osztott ki. Kiváló Dol­gozó kitüntetésben részesül' Csüllög Bálint vésztői. Kun Sándor szentesi és Ördögh Perenc kecskeméti vasutas. Holnap kezdődik az országgyűlés téli ülésszaka Az elmúlt napokban befe­jeződött az országgyűlés té­li ülésszakának előkészítése, s az állandó bizottságok ta­nácskozásai után várhatóan a jövő évi költségvetésről és az új büntető törvénykönyv javaslatáról döntenek a kép­viselők. A szerdán, holnap kezdő­dő parlamenti ülésszak előtt a költségvetés törvényjavas­latát megvitatták a megyei képviselőcsoportok, és az országgyűlés 11 állandó bi­zottságának tagjai. Sokolda­lú. konstruktív vitában ele­mezték az idei gazdálkodás tanulságait, a jövő évi nép­gazdasági terv és a költség­vetési előirányzat összefüg­géseit. Véleményt formáltak az ágazatok 1979-es elképze­léseiről, a fejlesztésre, ku­tatásra és a társadalmi ki­adásokra fordítható állam­háztartási milliárdok sorsá­ról. A bizottsági vitasorozat száznál több hozzászólásé-. ból summázható a végső megállapítás: a Pénzügymi­nisztérium, az Országos Tervhivatal és más ágazatok vezetői, munkatársai körül­tekintő, a gazdasági helyze­tünket reálisan felmérő elő­készítés után állították össze a jövő évi költségvetési ter­vezetet. A reális lehetőségeknek megfelelően a legtöbb tárca jövő évi költségvetési elő­irányzata is alacsonyabb ütemben nő az ideinél. Az előkészítés egyik legfonto­sabb mozzanataként hang­súlyozta a pénzügyminiszter: a parlamenti bizottságok az ország érdekeit szem előtt tartó, felelősségteljes elem­zés után mondtak véleményt az ágazatok előirányzatáról. Említésre méltó az is. hogv az elmúlt időszakban hozott politikai határozatoknak megfelelően — a nehezebb gazdasági helyzet ellenére — az égető gondokkal küsz­ködő egészségügyi ágazat az átlagosat jóval meghaladó, az ideinél mintegy 9 száza­lékkal magasabb költségve­tésből gazdálkodhat maid. Jogalkotásunk jelentős ál­lomása az új büntető tör­vénykönyv tervezeteit ugyancsak megvitatja az or­szággyűlés. Szénbányászok sikere A hétfő délelőtti műszakban felszínre szállítottak a Bor­sodi Szénbányák idei terv­teljesításéhez szükséges utol­só tonna szenet. A Borsod Szénbányák az idén 5 millió 130 ezer tonna szenet küldőt' felszínre, annak ellenére hogy a májusi vízbeömlés mintegy 70 000 tonnás ter­meléskiesést okozott. A terv határidő előtti tel­jesítéséhez jelentősen hozzá­járult, hogy a Fekete-völgyi szénbányát mintabányává alakították kL Csongrád msgyei párlkiildöltség uiazott a Vajdaságba Háromfős pártküldöttség itazott tegnap Jugoszláviába Csongrád megyéből. A dele­gációt vezeti Gyírjás Mihály, t megyei pártbizottság titká­ra. Tagjai: Kapás Sándomé, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja, a Szegedi Ken­derfonógyár igazgatója és Sebestyén István, a csongrá­di városi pártbizottság titká­ra. Három napot töltenek a Vajdaságban. Küldöttségünket a JKSZ vajdasági vezetősége hívta meg, hogy a két testvérmes. gye kapcsolataira, együttmű­ködésére vonatkozó megálla­podások keretében tanulmá­nyozza a pártélet időszerű kérdéseit, a politikai munka helyi tapasztalatart. ' A delegációt a röszkei haj­tárátkelőn Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára búcsúztatta. Takarékoskodjunk az energiával! Miniszteri tájékoztató Az utóbbi években némileg csökkent hazánkban az ener­giafelhasználás növekedésé­nek üteme. Energiahelyze­tünk azonban megköveteli, adottságaink pedig lehetővé is teszik, hogy még takaréko­sabban gazdálkodjunk a vil­lanyárammal, az olajjal, a gázzal és más tüzelőanyagok­kal — állapította meg hétfői sajtótájékoztatóján Simon Pál nehézipari miniszter. Az energiahordozók hazai ter­melése immár nem képes kö­vetni a növekvő igényeket, az idén az ország szükségle­tének 53 százalékát fedeztük saját forrásainkból, 47 száza­lékát pedig külföldről sze­reztük be. Jövőre még inkább külföl­di beszerzésre kényszerülünk, energiaszükségletünk nagyobb részét kell importból fedezni. Szükségszerű tehát, hogy az eddiginél hatékonyabban, ta­karékosabban gazdálkodjunk az energiával. A tervidőszak első éveiben a legkézenfek­vőbb lehetőségek kihasználá­sával és a szocialista munka­verseny eszközeivel az ország 184 nagy energiafelhaszná­lója együttvéve még évente egymilliárd forint értékűnél több energiát takarított meg, de erőfeszítéseik az idén már lanyhultak, holott a szükség az ellenkezőjét indokolná. A vállalatok a jelenlegi tervidőszakban eddig 1,1 mil­liárd forint értékű állami tá­mogatást kaptak a körülte­kintőbb energiagazdálkodást célzó beruházásokra. Ehhez saját anyagi erőforrásaikat hozzátéve körülbelül kétmil­liárd forint értékű beruházás megvalósítását kezdték meg. Ezek befejezése után évente mintegy 20 millió dollár ér­tékű energiahordozót takarí­tanak meg. Ezen felül évi 130 ezer tonna drága tüzelő­és gázolaj felhasználását válthatják fel az olcsóbb földgázzal és egyéb energia­hordozókkal, ami újabb te­temes megtakarításra nyújt lehetőséget. A vállalatok lényegében jövőre sem számíthatnak több energiára, tehát a ter­melés növelését hatékonyabb energiagazdálkodással kell megalapozni. A nehézipari ágazat évek óta valamennyi energiahordozóból kielégítet­te az ország igényeit, s fel­adata, hogy a jövő évben is a népgazdaság rendelkezésé­re bocsássa a valóban szük­séges mennvis^zet, de nem vállalkozhat túlbiztosításra a pazarlás fedezésé-e. Hosszú évek óta nem volt az o-szóé­ban ene-giakorlá'o'ós. és most sem terveznek iiven in­tézkedéseket, de a kedvezőt­len kö-üiménvek kényszerű összejátszása esetén — ha a szükség megkívánia —. egves válla'atok. terme'ésériek kor­látozására sor kerülhet, ami a lakosságot nem érinti, bár maguk a háztartások is sokat tehetnek az energiatakarékos­ságért. Néhány villanvégő, ki­sebb áramfogyasztó felesleges használatának kikapcsolása a háztartás költségvetésében alig észrevehető megtakarí­tás, de az ország háztartásá­ban már a sok kicsi is sokra megy. Társadalmi ügy tehát az energiatakarékosság. % (MTI) Textilipari Minőség, fegyelem Az év második felében a korábbinál folyamatosab­ban kapta az árut a tex­tilruházati ipar gyáraiból a belkereskedelem, s ez ja­vította az idei szállítások összképéit. Az ipar kínálata tovább bővült. Bizonyos faj­ta termékekből, például bé­biholmikból azonban —job­bára az idegenforgalomtól érintett területeken — idő­szakos hiány adódott. A gyárakban a munka terme­lékenysége valamelyest nőtt, figyelemre méltó eredmé­nyeket mutathatnak fel a konszerűsitésrs törekvő gyártmányfejlesztők is — tájékoztatta hétfőn Szabó Imre könnyűipari minisa­terhelyettes a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőségét. Az ülésen, amelyre meg­hívták a vállalatok vszfc.' titkárait is. a jövő év főbb feladatainak sorában nyo­matékosan aláhúzták a mi­nőségjavítás és a szerződé­ses fegyelem fontosságát. Az eLőadó is rámutatott: (íj exportpiacokat szerezni. a meglevő piaci kapcsolato­kat erősíteni csak tartósan jó minőségű termékekkel, a szállítási fegyelem szigorú betartásával lehet A központi vezetőség vé­-ezetül felhívta az üzemek csaknem 20 ezer szakszer­vezeti tisztségviselőjét, hogy a munkahelyeken támogas­sák a hatékonyabb, fegyel­mezettebb munkát célzó gaz­dasági intézkedéseket. (MTI) Kő, szén, cukorrépa Vasárnap is élénk munka folyt az ország vasúti cso­mópontjain. Győr-Sopron megyében a szigetközi, a rábaközi és a hansági állo­másokon elsősorban cukorré­pát rakodtak. Több mint 300 vagonnyit kapott a Petőházi Cukorgyár. A győri teherpályaudvar iparvágányain a gyárak hét­fői munkakezdéséhez raktak ki nyersanyagokat, gépeket. A nemzetközi tranzitforga­lom Sopronnál. Rajkánál és Hegyeshalomnál meghaladta az ötszáz vagont — nem sok­kal maradt el a hétköznapi tói. Az igazgatóság öt megyé­nyi területén a nap folya­mán 16 ezer tonna árut ra­kodtak az állomásokon. A cukorrépán kívül követ, sze­net és műtrágyát indítottak útnak a vasutasok. A Bátaszéki Vázkerlmia- és Cserépryárban az idén nvoie­vanegymil'ió kis méretű tég'í-ak mcgfe'e'ő fa'azób>' l;o4 kcszíte-.ek. A kerzmia anyagból kézü't. vázszerkezetű épí lőelemeket első'orban a kislakátépítők használják. A gyá» újdonága a svájci licenc alapján november óta gyártott noro'ontég'a A könnyű és jól hőszigetelő épí'őanvagból eb­ben az évben már ötszázezer darab készül. Kéoünkönt Orosz István gépkezelő a vázsze-kezetű falazóelemek minő­ségét ellenőrzi l

Next

/
Thumbnails
Contents