Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

4 Vasárnap, T978. december 17. • i Klubkrónika Több mint hét éve már... keskeny pallókon egyensúlyozva, fejünket behúzva a bolthajtások ivei alatt, laposüvegekkel melegítve magunkat. téglákkal teli talicskákat egyensúlyozunk a pincében. A lányok bekötött fején rétegben a por, fenekükön feszül a farmernadrág a sürgés-forgásban. Azt mondogatjuk, félig komolyan, félig tréfásan: ha ez a klub kész lesz. minket különleges jogok illetnek majd meg. Elkezdtük az egyetemet, elkezdtük épiteni a klubját. Azután 1973 tavasza, óriási szenzáció: elkészült, megnyílt a József Attila Tudományegyetem KISZ-klubja. Nagy nekibuzdulás. Csoda-e: már kezdetben Igen figyelemreméltó eredmények. Nyilván az újdonság erejelendülete. friss energiái miatt is, de valószínűleg személyes szempontok szintén szerepet játszottak: ilyen is van már, ugyan ml mindent lehet ott csinálni? Gazdag program, nagy nevek: hirtelen magasra szökő színvonalgörbe — az első hullámhegyet jelentette az első korszak. Később... változott a vezetőség, új igazgató került a klub élére, egv év múlva újabb. Anélkül, hogy az egyszemélyi vezetést abszolutizálnánk. az alkalmatlan Jelző alól nem menthetjük fel őket. Egyre több lett az üresjárat, „ad hoc"-programok, szervezetlenség, a vezetőség fejére nőtt rendezőgárda, viták jelezték a második, „völgyes" periódust A fél évtized utolsó fázisáról szólva mór önmagunkat kellene ismételnünk. Jó fél éve irtunk e hasábokon a JATE-klub általános közművelődési funkciójáról. Mert az utóbbi egy-másfél év alatt eddig emelkedett fel ismét a képzelt színvonalgrafikon vonala. Országos hírűvé vált az intézmény, a műsorszolgáltató jelleg megtartásával igazán klubszerűvé vált: az úgynevezett szakmai csoportok létrehozásával városi szintűvé nőtt a hallgatóságot aktivizáló közművelődési munka. Ami egy több éve elhasználódott, lecsúszott, csupán ivós-discós, többé-kevésbé felszínes klubot tett igazán Klubbá, helyezett vissza eredeti rangjára. Az idei májusi programfüzetben, a Klubvisszhang című rovatban, ilyeneket írtak erről: „Mindaz, amit mostanában a klub ad és adhat az egyetem hallgatóságának, a kezdeti Idők nagy nekibuzdulásában produkált. a JATE klubját országos hírűvé tevő színvonalra emlékeztet." Az ecvetem KISZbizottsága a KISZ KB vörös vándorzászlaját kapta. Egyszóval: a második hullámhegy ... Történetek, kísérletek filmszalagon A Dél-alföldi Filmszemléié, melyet Gyulán rendeznek januárban, s az áprilisi országos amatőrfilmszemlére készül a Juhász Gyula Művelődési Központ amatőrfilmeseinek klubja Afféle házi selejtezőnek számított tehát a klubtagok péntek esti bemutatkozása, versenye. Kilenc amatőrfilmes hozta el idén készült úti-, dokumentum- és rövid játékfilmjeinek javát; alkotásaik többsége most vizsgázott először közönség, illetve bíráló bizottság előtt. Tizenöt film — a szám önmagában ls jelzi, hogy eredményes esztendőt hagynak maguk mögött a szegedi amatőrf limesek. Sokkal Inkább Jellemezhető azonban a klubtagok igyekezete annak elemzésével, miként rögzítik filipazalagru ötleteiket, • hogyan hatnak alkotásaik közönségükre Igényesebb forgatókönyvek, az amatőrfilmezés mesterségbeli fogásainak egyre biztosabb Ismerete, a filmes kifejezésmód elsajátítása — általában fgv Jellemezhetők a klubbeli műhelymunka legfrissebb termékei. Egy-egy alkotóról szólva Illendő azt js hozzáfűzni: gondolati gazdagsag, operatőri-rendezői tehetséggel fűszerezve. Hiszen például Kiss Károly, aki Ablak című játékfilm lével nyerte meg a klub háziversenyét, szinte mindent tud már dramaturgiáról, színészvezetésről, technikáról; groteszk vagy ironikus köntösbe bújtatott történetei nemcsak a pezó szórakoztatását szolgálják, hanem arra ls késztetik, hogy a felvázolt életformából véleményt Is mondjon. A második helyezett Péter László Libera me és A hajó címmel bemutatott két filmje Igazán filmes gondolkodásra vall. A fekete-fehér technikával készült Ltbera me egy közúti baleset krónikájából nő megrázó erejű dokumentummá, a motorizáció áldozatainak gyászmiséjévé. Másik filmjében a gyermeki tisztaság és brutalitás ütközőpontjait fedezi föl, Játékfilmes eszközökkel, sikeresen Tarjányi Béla harmadik díjjal Jutalmazott játékfilmje, a Homokterápia egyszerű alapötletre épül <— reumás lábakra legjobb gyógyír, ha strandoló ifjú hölgyek után futkos a sajgó végtagok tulajdonosa ám az ötletből tucatnyi kedves, emberi pillanatot bont ki a szerző, s szereplőit — szintén tehetséges amatőröket! — úgy mozgatja, hogy még a két nem. a két korosztály jellemzőiről is van mondanivalója. Vági László m „szakmavalamennyi fogását, a filmezés minden rejtelmét — hivatásosokhoz is méltóan — Ismeri, használja is ezeket kísérletnek rzánt filmjeiben, melyekért a verseny egyik rendezői-operatőri különdíját kapta. Ugyancsak ritka erény amit Hencz Alajos mutat föl, szintén különdíjjal Jutalmazott Tavaszi szél című filmjében. A természet Igazából csak olyan mániákus szenvedéllyel, szeretettel mutatható meg, mint az övé. S ami a képsort filmmé teszi — az arányérzékről árulkodó szerkesztés — nos, ez ugyancsak dicséretes tulajdonság, mely megkülönbözteti őt a természetet, tájat „egy az egyben" filmeaőktőL P. K. mély és komoly: igazában csak apró-cseprő adminisztratív dolgok számítottak fontosnak, nem volt rugalmas az irányítás. Az igazán tartalmi jellegű kérdések csak annyiban számítottak: legyen valami, csak ne „balhé". Az anyagi kérdések fölöttébb egészségtelen utóhatásaként a kultúra egyszerű munkásai így magukra hagyatottnak érezték magukat, érdektelenségre, közönyre panaszkodtak. Az egyetem anyagi lehetőségei korlátozottak ugyan, de jobb csoportosítással, s kicsit több jóakarattal, „lezserséggel" többet és hatékonyabban lehetett volna segíteni. A nemtörődömség, és ezzel párhuzamosan a szervezetlenség, bizonyos mértékben a hullámhegyeket is végigkísérte. És most? 1978 december eleje óta a klub technikai okok (felújítás) miatt zárva, de ez a tény „krachot" (és szellemi felűjításigényt) is szimbolizál. A legutóbbi vezető. aki a fél évtized négy igazgatója közül a leghoszszabb időt töltötte itt és a legnagyszerűbb eredményeket produkálta, eltávozott Az októberi programfüzetben olvashattuk dr. Csernus Sándornak, az egyetem KISZ-titkárának véleményét: „A színvonal megőrzése érdekében az irányító állami és társadalmi szerveknek a továbbiakban ls komoly erkölcsi támogatást kell adniuk, s meg kell találni az anyagi segítségnyújtás lehetőségét is." A korábbi vezetők, a klub körűi tevékenykedők szerint ez a támogatás nem volt igazán így az egyik fél. A másik szerint? Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy az egyetem gazdasági és állami vezetése csak látszólag olyan egység, amilyennek gondolnánk. Az állami vezetés támogatta a klub tartalmi-érdemi munkáját, a gazdasági vezetésről távolról sem lehetne ezt ilyen egyértelműen kijelenteni. Sőt!. Hivatkozhatnak a szigorú gazdasági rendelkezésekre. de tudni kellene: magas színvonalú kulturális munka még soha, sehol sem „termett" — hosszabb távon — merevséggel, rugalmatlansággal. Receptet adni nem lehet, csak konstatálni a helyzetet; mindaz, amivel éveken át gyenge és kiváló klubvezetők e»varánt küszködtek, a jövőben (hogy a sajnos szükségszerű visszaesés legalább ne legyen olyan nagy és annvlra tartós) ne irritálja annyira a klubért tenni akaró, lelkes és lelkiismeretes fiatalokat. Egyéb, feszültségekkel terhes ellentmondásokra sem ártana jobban figyelni: a klub hivatalosan KISZklub. Fenntartása, funkciója jóval több: állami. A KISZbizottsággal folytatott, olykor ádáz és elkeseredett viták-veszekedések is a Iclubkrónikához tartoznak. Folytathatnánk a sort. Hiszen egy országos hírnévnek örvendő, szakmailag is tekintélyes eredményeket felmutató klub sorsa, enyhén szólva, nem lehet közömbös... Domonkos László — Az ember fogja a csomagját, megindul a kijárat felé. Kilép a kapun, ráérősen megy az utcán; hadd rohanjanak a többiek, várja őket a munka, a család, a szerető. — Engem nem vár senki. Hová sietnék? Amikor először ültettek le, nős valtam. De az asszony nem várt meg, odébbállt. Igaza volt Megfogadtam én sokszor, hogy nem iszom, aztán mégsem így történt Ha részeg voltam, mindig csináltam valami hülyeséget Loptam, mert kellett a pénz italra. Rajta vesztettem. Nekivágtam a határnak, elkaptak. Ültem is érte. Kiszabadultam, s egyszer megint rámjött a mehetnék. Egyenesen a kocsmából indultam útnak. Igazoltattak, persze nem volt útlevelem. összevissza jő néhány évet töltöttem Sopronkőhidán. ... És most ismét útban vagyok — hazafelé. KíifiíH a kapun Szabadulás után nehéz az életbe visszatalálni. Van, aki nem is tesz érte sokat, van, aki már odabenn megfogadja: soha többet visszakerülni, ezután minden másképp lesz. Van, akinek a család, a szülők, a barátok segítenek az „akklimatizálódásban". Másoknak egyedül kell megtenniük az első lépéseket A társadalom a maga eszközeivel Igyekszik támogatni a „lábadozókat", „mankót" kínál a megkapaszkodáshoz. Az 1976-ban életre hívott utógondozás rendszerével, a kérve- kéretlenül felkínált hivatásos pártfogói apparátussal próbálja — több, kevesebb sikerrel — a normális élet menetébe visszaterelni a társadalom törvényeinek megszegőit. Sopronkőhida, Márianosztra — és a többi — nem Jó ajánlólevél. Épeszű ember nem is dicsekszik veié- De eltitkolni — legalábbis az újrakezdéskor — lehetetlen. Az első napok a hétköznapi élet, a munka „kellékeinek" beszerzésével telnek: szükség van személyi igazolványra, munkakönyvre, munkahelyre és lakásra, na és tanácsra, emberi segítségre, kell venni ruhát, esetleg bútort ls. A megyei bíróság hivatásos pártfogóinak szobájának ajtaján senkinek nem kell kutatnia, mikor van félfogadás. Az emberek — havonta több mint százan — egymásnak adják a kilincset — Már vártuk magát. Márianoeztráról szabadult Van már munkahelye? — Fel tetszeném kérni magát, hogy úgy, ahogyan azt már a börtönben is kértem, ha lehetne, autószerelőként segítsen elhelyezkedni. Odabenn is ezt csináltam. Tegnap jártam a régi cégemnél, visszavennének. Mondta is a mester: „Fiatalember, magának arany van a kezében, úgy ért a munkájához. Kár, hogy iszik." — Most mielőtt idejött, mennyit ivott? — Csak két nagyíröccsöt, doktor úr, de nem nyilvános helyen, eltiltottak az italkimérő helyek látogatásától. — örülök, hogy ezt tudja, de... — Na igen. Tudom. Nem jól kezdem. Nem ls ellenzem én a pártfogói felügyeletet, rám fér. Alávetem magamat. Ügy is csak magammal tolnék ki. Tudom, maga is, az anyám is jót akar. Nem fogok visszaélni a bizalmával Megállok én a lábamon, doktor úr. Ha nem szórom el a pénzt — nem akarom én itt most megmagyarázni a dolgokat —, de hat év alatt két Zsigulit is vehettem volna. Ha a börtönéveket Is számolom, akár hármat is. — Most kl kell váltania a munkakönyvét, fényképet kell csináltatnia a személyi igazolványba. Van pénze? —- Nincs! A kétezer forinton, amit szabaduláskor kézhez kaptam, ezeket a ruhákat vettem, amiket most rajtam lát Kérném is, hogy utaljon ki a börtönkeresményemből háromezer forintot, télikabátot kell vennem! A harmincéves, négyszeresen büntetett autószerelő, pepita átmeneti kabátban, egy Rejtő-könyvből előlépő, rozzant világfi pózában veszd át az utalványt Rekedt hangon helyesel, a vagányok bizalomgerjesztőre igazított mosolyával nyugtatja meg a hivatásos pártfogót: a télikabát blokkját — bizonyítékképpen — természetesen be fogja mutatni. * — Jöjjön csak beljebb! Az előbb beszéltem a társadalmi pártfogójával a művezetőjével. Azt mondta, magát már egy hete nem látták a műhelyben ... — Most jövök az SZTKból, doktor úr! Megrándult a csuklóm, meg aztán Itt van ez a régi csontkinövés, egyre jobban fáj, meg fogom műtetni magam. — Legalább betelefonált volna a főnőkének, hogy beteg! Már többször ült munkakerülésért. Itt, ebben a székben mondta nemrég, ezután minden másként lesz S a heverőt, amire a múltkor pénzt kért, megvette-e? — Hát... A heverőt azt nem, de vettem egy Sokolt: olyan egyedül vagyok. — De kabátot sem vett még mindig ez az orkándzseki van magán!? — Nem tudom beosztani a pénzt... — Négyezer forintot keres havonta, ennél kisebb Dénzrből is élnek emberek. Kénytelen leszek letiltatni a fizetéséből — a maga érdekében. — Nősülök, doktor úr! Legyen szíves tízezret kiutalni a pénzemből! Ica — tudja, bemutattam már magának — végre beleegyezett. A szülei befogadnak minket, bútort ls vettek. Igaz, gyereket hoz magával az asszony, de nem baj. Végre nekem is lesz csalódom, talán saját gyerekem is. Két éve ismerjük egymást, doktor úr, nemsokára letelik a pártfogói felügyelet Jöjjön el a lakodalomba! Szép ruhát veszek az aazszonynak, lesz olyan az esküvőm, mint akárki máséi Eljönnek a munkatársaim is, a társadalmi pártfogóm vállalta a tanúskodást A vőlegénynek enyhén deresedik a halántéka, eddig nem gondolhatott a házasságra. Tizenhat évet OJt; nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt Ladányi Zsuzsa Honvédségi szakmunkástanulói ösztöndíj Tiszthelyettesnek jelentkezz hetnek a szakmunkásképző Intézetek tanulói. A Honvédelmi Minisztérium azok jelentkezését várja, akik vonzódnak a katonai életpálya ót> tiszthelyettesi hivatás iránt, vállalják, hogy a szakmunkásképesítés megszerzése után elvégzik a tiszthelyettesi iskolát, majd a Magyar Néphadseregben tiszthelyettesként szolgálatot teljesítenek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, büntetlen ós feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság. egészségi alkalmasság, az előírt tantárgyakból — magyar, matematika és mórtan, fizika, kémia, történelem, valamint gyakorlati tárgyak — legalább jó (4-es) tanulmányi eredmény. Szükségéé a szülő vagy gondviselő beleegyezése ls. Az ösztöndíj elnyerésére a gépszerelő, a szerszámkészítő, a villanyszerelő, a mechanikai műszerész, a távközléstechnikai hálózatszerelő, és a gép! forgácsoló szakmákban tanulók pályázhatnak a megfelelő jelentkezési lap krtöltéséveL A Jelentkezési lapot a szakmunkásképző iskolákban és a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságokon lehet beszerezni. Mellékelni kell: saját kezűleg irt önéletrajzot, erkölcsi bizonyítvánjd, s a tanulmányi eredményt bizonyító okmányt. A honvédségi ösztöndíjasok — tiszthelyettesi iskola hallgatói állományba vételükig — havonként 250—500 forint összegű társadalmi ösztöndíjban, és a szakmai kategóriától, az évfolyamtól, valamint az; Általános tanulmányi eredménytől függően a szakmunkásvizsga letételéig tanulmányi ösztöndíjban és ösztöndíj-kiegészítésben részesülnek. A tiszthelyettesi képzés Időtartama egy év. A hallgatók tanulmányaik befejezése után hívatásos tiszthelyettesi állományba kerülnek és a néphadsereg csapatainál képzettségüknek, képességeiknek megfelelő beosztást kapnak. A szakmunkásképző intézetek első és második évfolyamán tanulók az oktatási év Időtartama alatt, a harmadikos tanulók pedig 1979. január 31-ig pályázhatnak. Magyar filmek külföldi Hét európai szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia. Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjetunió filmkereskedői vettek részt a héten a magyar filmek szokásos év végi „árverezésén". A bemutatott tíz, 1978-ban készült Játékfilm általában tettBzett a szakembereknek, amit tükröz az átvett filmek száma is. Legtöbb filmet Bulgária vásárolta: öt filmet a mozihálózatban, kettőt a televízlóban mutatnak be. Csehszlovákia és Lengyelország hathat, az NDK és a Szovjetunió négy-négy, Jugoszlávia és Románia pedig háromhárom új magyar játékfilm átvételére írt alá szerződést. A legnagyobb sikert a Móricz Zsigmond regényéből A nyomok vallanak készült: „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" cíinű film aratta, amelyet egy kivételével valamennyi országban bemutatják. A több mint harminc fesztiváldíjat nyert televíziós gyermekfilm, a „Keménykalap és krumpliorr" mozifilm változata is sikert aratót: öt szocialista országban fogják vetíteni. Radó Sándor dokumentumregényének filmváltozatát, a „Dóra jelenti", valamint Bacsó Péter alkotása, az „Áramütés", ugyancsak öt-öt baráti állam filmkedvelőihez jut el. Figyelemre méltó a Kovács András rendezte „Ménesgazda" fogadtatása, amely speciális magyarországi témát dolgoz fel, kópiái ennek ellenére eljutnak Lengyelországba és Jugoszláviába is. Málta szigetén, Valletta fővárostól nem messze, nemrég furcsa keréknyomokat találtak. Azt lehetett gondolni, hogy ezt évről évre ugyanabban az irányban haladó szekerek kerekei hagyták maguk után. Régesrégen azonban — márpedig ezek a nyomok igencsak régiek — Málta szigetén a kerék nem volt különös becsben. A barázdák eredetének okát nehéz kideríteni, a máltai tudósok azonban úgy vélik, hogy ezeket vontatott sarogiyák vágtáik yol-. asfélék, mint amilyened ket valamikor az északamerikai Indiánok használtak teherszállításra. Ezeknek segítségével a régi máltaiak usyanis földet szállítottak fel a köves hegviejtőkre: a teraszos földművelésnek szüksége volt a völgyekből származó tej> mőtalajra. Bizony, igen sokszor kellett felvonszolnl a súlyos szánokat a hegyoldalba — pontosan annyiszor, hogy ezek a mély nyomok ölökre megmaradjanak a mészköves talajban. %