Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-15 / 295. szám

4 Péntek, 1978. december 8. # postaláda társszerzőnk az olvasó Kftzetadik a varácsonv. Hömpölyög az embertömeg ftz utcán, a boltokban. Elképzelhetetlenek a mindennapok, apróbb bosszúságok, pörlekcricsek nélkül. Akármennyire Is igyekszik a kereskedelem, mégis akad hiányzó áru. Nem az az ajándék Jut a szeretettnek, amit akar. Vagy éppen az elpusztult játékhoz nincs alkatrész. Mert ugye, nemcsak ajándékokat vásárolnak az emberek ünnepek előtt. Rítt csinál a vásárló, ha nem találja, amit keres. Miután megúnta a vándorlást üzlctról üzletre, fogja ceruzáját és papírját, és ahová csak lehet, megírja bánatát. Nincs is ebből semmi baj. hiszen közös akarattal hátha könnyebb lesz a változás. Ila pedig nincs teljesen igaza a kesergőnek, akkor választ kap az illetékesektől. A nos tani Postaládánkba Jutott ebből Is, abból ls. gárút két oldalén. Többen panaszkodnak, nyilvánvalóan jogosan, nyilvánvalóan türelmetlenül a térdig érő sárra. rendezetlenségre. Fél részt adnak igazat az egyiknek. ugyanannyit a másiknak — mármint a tanácsnak, mint Illetékesnek, és a panaszos ottlak óknak. Valóban kevés a pénz, nem futja mindenre, de ez nem lehet takaró a szervezetlenségre. fejetlenségre — írja többedmagával J. József né olvasónk, az új városrészből. — Néhány lépés járda valóban mákszem a kőrengetegben, nem biztos, hogy a pénz miatt hiányzik éppen. Főleg akkor, ha másféle, az ésszerűségtől eltérő irányra, tehát a kacskaringóra jut forint. Elképzelhető az is. hogy a tervezői tollból éppen kifogyott a tus, amikor az új városrész 125ös és 139-es épületei közé az átjárót be kellett volna rajzolni. Az sem kizárt, hogy az ott lakók törnek szívesen maguknak utat a vadonba, mintsem a kész járdán mennének. Ugyanis Turjánba, a 125-ös épületből csak a Rózsa utcán át, kerülővel lehet eljutni. Nem biztos, hogy a tyúktojás vitához hasonlót kérünk" —, fejezi be levelét olvasónk. Közértben — Jaj, de fura alak! — mondja munkatáranőjéhez fordulva a fekete, csinos lány, az önkiszolgáló bolt elárusítónője. A férfi már hosszú percek óta gondolkodik, hogy melyik fajta felvágottból vásároljon. A két lány epésen nevet. Mi több: kacag. Bevetnek mindent, hogy a lehető legnagyobb mértékben megszégyenítsék 4 az előttem álló férfit, aki vörös arccal, arasznyira öszszehúzódva nézi őket. Elgondolkodom. Tulajdonképpen kl is gúnyolhatnák, bokán is rúghatnák. Ország-világ előtt porrá őrölhetnék maradék önérzetét. Hiszen a férfi tényleg ártatlan. Hogy miért? Mert hirtelen azt hiszi, hogy megtalálta a kielégítő megoldást. Kihúzza magát és a panaszkönyvet kéri. Sz. I. Szeged, Bódi Vera utca Villamos erőmű a termáivíz energiájával? Köszönetek Hagy Ida, az alsóvárosi gaoclálls otthon lakója írja: „Az idén is eljött hozzánk a Télapó, hogy a sok öregnek és betegnek örömet szerezzen. Mindnyájan gyermeki örömmel fogadtuk és vettük át a Télapótól az ajándékcsomagot. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik közben jártak az örömszerzésben." A Marx téren árusító mozgó kenyérbolt eladóját dicséri Kocsis Lajos. Dorozsma, Kun utca 16. Mint Írja, szerették, mert udvarias és előzékeny volt. Egy idő óta azonban hiányzik, baleset érte. Mivel levélírónk is rokkant nyugdíjas, hiányolja a megszokott kenyeres kocsit, reménykedve jobbutast kíván mindenki által ..csak Jánosnak" Ismert eladónak. Ágas-bogas 'Az URH-rádlózásról mondja el véleményét Süli Dezső (Semmelweis u. 3.) olvasónk. Szegedet hozza példának, hogy itt ellentétben a többi nagyvárossal, elég gyengén fogható a harmadik műsor sztereóadása. (A Kossuth és a Petőfi URHműsora érzékeny antennával Jól vehető). Azt nem érti, miért Szentes sztereóvételi körzete a legkisebb. Több rádióstársa nevében szeretné, ha a kornak megfelelő rádióműsort hallhatna. Ügy véli egyik régi olvasónk, aki többek nevében írt. hogy a Pálfy utca csak a Füzes utca kereszteződéséig tart. mert csak odáig vezették be a gázt. Szerinte az utcának másik fele is van, és ez is a városhoz tartozik. Azt is megérti, hogy egyszerre mindent nem lehet, de attól fél, úgy járnak, mint a betonúttal, annak Is vége szakadt a Dobó utcánál. Olyan ötlet kálváriáját írja meg Imre Mátyás (Derkovits fasor 66 ), amely az utasoknak és a buszvezetőknek is előnvös. A világító buszjelző táblák sorsát veti papírra. Augusztusban a Volán 10. sz. Vállalat ka műszerésze a jobb kocsik Ihasználás és a gyorsabb közlekedés segítésére akkumulátorról világító, számmal ellátott táblát szerkesztett. A prototípust elfogadták. papírt ls készítettek róla. s a Trösztnél is megállapították, hogy az ötlet nyereséges. De még mindig kézzel cserélik a táblát a sofőrök a járat változásakor. Epésen közli véleményét Kovács Mihálv (Dalos u. 8.) a villamosközlekedésről. A 4-es vonal járatain akadt fönn, a lépcsőzetes mnnkakezdteből adódónak véli a lawrtúbb for?n'mat. Tapasztalta. hoT néha e<rv óra alat* t'rta mee a vttlamos a vá<?óhH és Fodortelep között az utat. A város peremén „Épül a város pereme, a hivataltól ráragadt térképízű gévvej, » Csongrádi su; Másik, a város peremére utaló levelet Kiss László küldte, a Budapesti körútról: ,Az új városrész névadására teszek javaslatot Szeged építése a nagy árvíz után kezdődött meg. ekkor teremtődött meg a Jelenlegi sugárutas-körutas formája. Rövidesen az árvíz századik évfordulójáról emlékezünk meg, amely alkalomból lehetne az új városrésznek a Víziváros nevet adni. Hazánk több városában szerepel ez a név. Nem tudom, miért kapták, de azt tudom, hogy Szegeden még indokolt is lenne. Ugyanis a Csongrádi sugárút végén van egy emléktábla is, ahol annak idején betört az ár. Minden bizonynyal Szeged lakói hamar megszeretnék az új városnevet. amely illene a körülötte levő nevek sorába — Tarján, Tabán, Víziváros.. „Tudom, hogy a távfűtés problémáival foglalkozó levelek Önöknél már nem számítanak újnak, de esetünket annyira felháboritónak érzem, hogy kénytelen voltam papírra vetni. Az Északi városrész. 339-es épületében egymás felett levő Öt lakásban már két hete nem fűtik a konyhát és a klsszobát. A szerelők a hiba harmadik napján kijöttek, a radiátorok negyedórára langyosak is lettek, aztán kihűltek. Azóta szinte mindennap kéri valamelyik lakó, hogy újra jöjjenek. de az eredmény semmi. Még az is. vitás, horo az TKV, vc?v a városzazd-Mkodási vállalat hatáskörbe tartozik-e az ÖTV. A fűtés őszi karbantartását az TKV végeztette el... Az áldatlan állapotban az a le-mo-szahb, ho.sv a kisszoba a legtöbb családban a gverekeké. Éjszaka állandóan takargatnom kell őket... Megkérdőlelezném a többi lakó nevében is, köteles vagyok-e egész havi fütésdíjat fizet; nl, ha a szolgáltatást csak részben tudom igénybe venni?" — írja Káhlesz Zoltánná, a B épület I. emelet 4-ből. Hiánycikkek Farkas Józsefné (Ybl Miklós u. 14.) levelét tízen írták alá, mielőtt postára adták. Azt írja, egy hónapja minden reggel érdeklődik a TÜZÉP Vállalatnál, hogy jött-e kazánba való szén, s mindig azt a választ kapta, hogy nincs, nem jött. Mihály Sándorné hiányolja az üzletekből a karácsonyfaégőkbe való pótégőket Amint említi. Kormány utca 22. szám alatt lakó olvasónk, készlet az van, de pótégő sehol sincs. Furcsának tartja, hogy csak jövőre lesz — ezt a választ kapta az üzletben —, pedig a szezonja most kezdődne. Válasz a válaszra „Mindjárt azzal kezdem, hogy milyen üzlet az, amely nem üzlet. Ha egy vásárló meg akarja venni azt a valamit, amit lát. és mégsem tudja, akkor úgy érzi, becsapták" —, írja Űjházy Ernő (Csanádi u. 12. III. 10.). Meg is indokolja, hogy miért érzi becsapottnak a vásárlót. Ügy tapasztalta, a kirakat nem tartozik az üzlethez. Azt tartja olvasónk, ez inkább merev kereskedelem, mint rugalmas. (Igaza van! A szerk.). A" Csongrád megyei tanács vb kereskedelmi felügyelősége nevében Fodor Pál. a felügyelőség vezetője Informálta szerkesztőségünket a „Fogyasztói kifogásokéról. ,A vásárlók érdekeinek védelmében szeretném ismertetni a kirakatba tett áruk kezelésével, illetve eladásával kapcsolatos szabályt A Kereskedelmi Általános Üzleti Szabályzat előírása szerint a „Kirakatba csak olyan árut lehet elhelyezni, amelyből az üzletben kellő mennyiség van... A fogyasztó kívánságára a kirakatban levő árut is be kell venni és az áru megvásárlását a fogyasztó részére lehetővé kell tenni!" Az előírás egyértelműen bizonyítja tehát hogy nem fogadható el a Centrum Áruház Igazgatójának a PIKÓ modellvasút kiszolgálásával kapcsolatos, a Délmagyarorszég Postaláda rovatában (múlt hét pénteki szám) közzé tett válasza. Az üzletből már elfogyott és a kirakati utolsó darab áru megvásárlását tehát. nem szabad kirakat szétbontásának idejéhez kötni, hanem a vásárlási szándék felmerülésekor kell a kirakatot szétbontani. Az ajándékozási időszakban — így karácsony táján ls — a szabály megismerése a vásárló számára hasznos lehet. Egyébként a Centrum Áruházban a vásárlók kifogásalt kifogástalanul szokták elintézni". Sorokban Szűcs Árpád felsővárosi olvasónk a tarjánl 10-es buszra panaszkodik. Néha már a Centrum Áruháznál megtelik, s mire az új városrészbe ér, nem lehet fölférnl rá. Azt is említi olvasónk, nem minden járat csuklós. Kérdi, jobban öszsze lehetne-e hangolni, irányítani a járatokat a csúcsforgalom idején. Ugyancsak a buszjáratokról mond észrevételt Horváth Istvánné (Rózsa Ferenc sgt 93.), nem mindig pontosak a járatok. Kovács Ferencné levelét elküldtük jogi tanácsadónknak. Rózsa Istvánné (Nádas u. 16/B.) levélírónk panaszát megértjük, de úgy érezzük, a vásárláskor kettőjüknek kellett volna megegyezniük. A vásárlónak joga van elvárni az udvariasságot, de a vevőnek tudnia kell, hogy mit akar, mielőtt az árut leszámlázzák. Simon Istvánné (Brüsszeli körút 13.) és Dani Károlyné (Koloszár-udvar 3.) személyesen jártak bent szerkesztőségünkben. Elmondták, hogy a Móra Ferenc Termelőszövetkezettel kötöttek részesművelői szerződést még a tavasszal. Egy hold paprikát vállaltak fejenként a Zöldfás dűlőben. Ügy szólt az alku. hogy ők kétszer megkapálják a földet, s a termés harminc százalékának az árát megkapják. Ez az év rosszabb volt a szokásosnál, nem hozta azt a termésátlagot, mint máskor, és többletmunkát ls kívánt. Ennek ellenére 24 mázsát leszedtek. Igaz, hogy sok megfagyott belőle, de teljesítették a szerződésben vállalt kötelezettségüket. Panaszuk az volt, hogy 180 társuknak nem fizetik kl a járandóságot. Többször voltak bent a téesz irodájában, egyik helyről a másikra küldték őket. Ügy érzik, nem könyöradományért járnak, s arról nem tehetnek, hogy ez az év így alakult. Olvasóinknak javasoljuk, ügyükkel forduljanak a bírósághoz. Válaszol az illetékes December 1-i számunkban megjelent Postaláda-rovatban a Potyka-csárda és a Somogyi-tejivó dolgozóinak munkáját tettük szóvá, olvasóink panasza alapján. Dékány László, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója válaszolt: „Megvizsgáltuk a bejelentést, s az alábbiakat tapasztaltuk. A „Tessék parancsolni" levélben a vendéget ért meglepetés miatt a kiszolgálót figyelmeztettük és felhívtuk figyelmét a pontosságra, udvariasságra. Tekintettel arra. hogy a levélíró neve és címe ismert, így öt közvetlenül ls tájékoztattuk a vizsgálat eredményéről. Molnár Andrásné. a Potykacsárdában szerzett tapasztalataira közöljük, hogy a zenészek figyelmét Ismét felhívtuk a zenekari munkarend megtartására. Az Intézkedésről Molnár Andrásnét is tájékoztattuk." összeállította: Majoros Tibor Mintegy 500 köbkilométernyire becsülik a szakemberek azt a termálvíz-menynyiséget, amelyet hazánk alatt rej. a föld. Olyan sok ez, hogy energiaforrásként hasznosítva — és elvileg a legrosszabb hatásfokkal számolva is — öt-hat évig csupán ebből kl lehetne elégíteni Magyarország teljes energiaigényét. Ráadásul folytonosan megújuló energiaforrásról van szó. A talajon belüli áramlás révén pótlódik és mesterségesen is pótolható a kivett vízmenynyiaég, ha nem folytatnak rablógazdálkodást vele. Olaszországban, Üj-Zélandon, az USA-ban, Japánban már működik geotermikus energiát hasznosító villamos erőmű. Hazánkban mikor épül fel az első? — kérdeztük Szabó Imrétől, a Budapesti Műszaki Egyetem professzorától, a téma neves szakértőjétől. — Tíz évvel ezelőtt ml ts feltettük magunknak a kérdést. Alapos vizsgálatok és számítgatások után meglehetősen kedvezőtlen következtetésekre jutottunk. A termálvíz mennyiségén kívül ugyanis még két nagyon fontos tényezőt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy érdemben foglalkozhassunk egy-egy erőmű létesítésének a lehetőségével. Hazánkban világviszonylatban egyedülállóan jó egyes helyeken a talaj úgynevezett geotermikus gradiense. Ez azt Jelenti, hogy a felszíntől a föld mélye felé haladva rendkívül gyorsan nő a hőmérséklet, körülbelül a világátlagnál háromszorta gyorsabban. Ez ls arra utalna, hogy érdemes lenne nagyon komolyan foglalkoznunk páratlan kincsünk. számunkra újszerű hasznosításával. Ugyanakkor viszonylag alacsony — 30—90 Celsius-fokos — termálvizeink hőmérséklete és ez az energetikai hasznosításhoz kevés. Kedvezőbb helyzetben vannak az említett országok, ahol vulkanikus működés következtében a termálvíz olyannyira gyakran érintkezik izzó állapotban levő anyaeokkal, hogy nem ritka a több száz fokos — a nyomárától függően — gőz állapotú energiahordozó sem. Mindezek ellenére a közelmúltban mégis örömmel fogadtuk a tokai egyetem kutatóinak javaslatát: rendszeres együttműködésünk keretében vitassuk meg az úgynevezett különleges energiahordozók hasznosításának a lehetőségeit. A Budapesten megtartott tanácskozáson a japán tudósok elmondták, hogy a geotermikus erőművekben termelt villamos energia költsége — még az 6 kedvezőbb körülményeik között is — három-hatszorosa a klasszikus hőerőművekének, vagy az atomerőművekének. Ugyanakkor a tanácskozás ráirányította a figyelmet a termálvíz más irányú hasznosítására, s ebben hazánk számottevő eredményeket mutathat fel. Kitűnően és gazdaságosan használhatjuk — és Szegeden már használják — például lakótelepek fűtésére, a növénytermesztés intenzitásának a növelésére, melegházak fűtésére is. Számos külföldi országban hattenyésztésre, vagy a közutak alatt elvezetve az utak hó- és jégmenő sítésére veszik Igénybe a geotermikus meleg vizet. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy nekünk is ezekben az irányokban kell tovább haladnunk. Elvileg a szél lenne ax egyik legolcsóbb energiaforrás, mégsem foghatjuk munkába. Egyebek között azért, mert nem mindig fúj. A szélturbina mellé ugyanis egy meglehetősen nagy teljesítményű akkumulátortelepet is kellene telepíteni annyi villamos energia tárolásához, amellyel a szélcsendes időszakot át tudjuk „vészelni". Ezenkívül — japán tudósok számításai szerint — megfelelően nagy teljesítmény eléréséhez legalább 80 méter átmérőjű szélkerék kellene a turbinához. Ez elvileg a föld felszínével párhuzamos síkban is foroghatna. De akár fölfelé terjeszkednének, akár vízszintesen, sok helyet foglalnának el. A japán tengerparton például körülbelül 100 kilométer hosszúságban kellene szélkerekeket telepíteni,' hogy a távoli ország mai energiaigényét egyedül a szélenergiából fedezhessék. Ügy gondoljuk, hogy a szélenergiának csak akkor lehet jövője, ha valamilyen más energiaforrással párosítva, járulékos, kisegítő tényezőként veszszük figyelembe. Jelentős energiaforrás • Nap is — mondotta végezetül Szabó professzor. — Alapvető energiaforrásként azonban rá sem számíthatunk, mert a Nap is csak kiegészítő energiaforrás lehet. Hazánk ellátásához usvanis körülbelül 100 négyzetkilométer nagyságú ernyőt kellene megépíteni a napisugarak felfogásához. Aa ország egy részét — igaz. nem túlságosan nagv részét — le kellene tehát takarnunk, ugyanakkor gondoskodni kellene arról is, hogy az ernyők mindig a Nap iránvába forduljanak; hogy a légkör ne szennyeződjön. s ho<rv az egész apparátust valakik karbantartsák, időnként megtisztítsák a lerakódó pwrtóL Hazánkban évente körülbelül 2000 órát süt a Nap, a közbülső időt ugyancsak át kellene hidalni valamilyen energiatárolóval. A tudomány és a technika ezt ma már lehetővé teszi. Szamos országban próbálkoznak is vele. de a költségszámítások a termálvízhez és a szélhez hasonlóan a Napra is érvényesek. Deregán Gábor Újító hallgatók Közel egy évtizedre viszszanyúló, tiszteletre méltó hagyományok jellemzik a Kossuth Lajos Katonai Főiskola újítómozgaimát. Régebben a tanszékek tanárainak és hallgatóinak erejéből, lehetőségeiből csak szerényebb oktatási eszközökre futotta, amelyeket a kiképzés megkönnyítésére használtak. A főiskolai rang. a munkában jelentkező tudományos igény törvényszerűen kihatott az újítások színvonalára. Bár az újítási tevékenység a főiskolán elsősorban a tisztképzést hivatott szolgálni, mégis többről van szó. Egyrészt azért, mert az újítások jelentős része alkalmazható a hadserég szinte minden területén, másrészt az újítómunkában jártas hallgatók felavatásuk után erősítik a csapatoknál folyó újítási mozgalom bázisát A főiskola parancsnoksága és pártbizottsága negyedévenként értékeli az újítómozgalom helvzetét. Legutóbb az 1978-as újítási terv eddigi eredményeiről adtak számot, és megállapították. hogy az Idén 13 újítást bíráltak el eddig, amelyből többet a hallgatóik nyújtottak be.