Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-15 / 295. szám

5 Péntek, 1978. december 8. # Itt a „másik Falstaff" Operabemutató előtt a Kisszínházban Különleges operabemutatóra készülnek a Kisszínházban. A windsori víg nők jó okkal keltheti föl a műfaj kedvelőinek érdeklődését, hiszen az ismert textus, az irodalmi nyersanyag Shakespeare-é, melyből Verdi Falstaff ja is született, s ment az elmúlt évadok átütó operasikereként Szegeden. Most alkalom nyílik élőben ismerkedni a „másik Falstaffal", melynek szerzőjéről jóval kevesebbet tud a nagyérdemű. Érthetően, hiszen Ottó Nicolait (1810—1849) — Mascagnihoz, Leoncavallóhoz és másokhoz hasonlóan — úgynevezett egyoperás komponistaként tartjuk számon. S bór írt még színpadzenét, hármat, neve ma már szinte kizárólag A windsori víg nók plakátjairól olvasható. Ezért aztán annyit feltétlenül hasznos elmondani róla, hogy Mozart, Beethoven, Illetve Wagner között a romantikus német nemzeti opera megteremtéséért folytatott küzdelemben volt fegyvertársa Webernek, Flotovnak, Lortzingnak; hogy egvebek között megalapította a Bécsi Filharmóniai Társaságot; hogy többször járt Pesten is; s tragikusan rövid élete főművét alig két hónappal halála előtt mutatták be Berlinben, az első négy előadást maga dirigálta, s már nem élte túl a nyolcadikat — A kisszinházi premiert (melyet a Bohémélethez hasonlóan kecskeméti bemutató előz meg december 18-án) Horváth Zoltán rendezi, aki korábban a Falstaffot isszinreállította, elsőrangú produkcióban, s nem először dolgozik Nicolai operájával. Vele beszélgettünk. — A dátumokkal hadilábon állok — tárta szét karJát tanácstalanul a probaszünetben. — hat évé ügyködöm Szegeden, előzőleg kilenc évet töltöttem Pécsett, ott rendeztem valamikora Windsori! S később Szegeden a Falstaffot. így kiváltképp izgalmasnak tűnt számomra a visszatérés NIcolaihoz. A két, nagyjából hasonló cselekmény ű darab zenei különbözősége főleg a karakterek ábrázolásában hívja tetemre a rendező fantáziáját. Elkerülhetetlen persze az összevetés, noha az irodalmi anyag azonosságán. túl messzire nem jutunk vele: a 19. század derekának német és a század végének olasz zenéje még csak szembesíthető zenetörténeti megvilágításban, hanem az igazi különbözőséget Nicolainak és az éreitt Verdinek egyéni kvalitásaiban kellene nyomoznunk, s ennek kevés az értelme. Egészen egyszerűen tudomásul vesszük, hogy Verdinek ezzel a filozófikus bölcs ességű remekművével nem versenyeztethetjük a Windsorit, mert éppoly mulattató, szórakoztató céllal született, mint mondjuk a Don Pasquale vagy a Szerelmi bájital, s ml ezeket a vígoperákat sem tekinthetjük csökkent értékűeknek. A windsori víg nők muzsikája erősen poentírozott, karakterisztikus, sok-sok effektussal, amit aprólékos munkával kellett beállítani. Mondhatom tehát, fárasztóbb rendezői feladatot adctt azoknál a zenedrámáknál, ahol kiáll az énekes, s előadja az áriát: rendezheti ezt bárhogyan bárki, lényegtelenné silányul, ha az énekes indiszponált vagy gyenge. — Az a Bohémélet, amit a kisszinházi közönség hall, voltaképpen kényszermegoldás. A windsori vig nók viszont — bár orchestrális igényei szintúgy meghaladják a zenekari árok adottságait — alkalmasabbnak tűnik a helyiséggondokkal küzdő operatársulat szerepeltetésére. Vajon „alkalom szülte tolvajlás" eredménye ez a premier vagy több annál? — Régóta tervezzük, előbbutóbb sorra került volna. Nem utolsósorban azért, mert társulatunk kiválóságának, Gregor Józsefnek kínál parádés szerepet, s szeretnénk ugyanabban az évadban fölmutatni közönségünknek Verdi meg Nicolai Falstaffját Amire természetesen csak akkor nyílik mód, ha játszhatunk a Szabadság moziban, tehát elkészülnek az átalakítással. A windsori víg nők kisszinházi bemutatóját december 22-én Pál Tamás vezényli (a későbbiek során Várady Zoltán és Molnár László is dirigálja az előadásokat). A díszleteket vendégművész. Csikós Attila tervezte, a jelmezeket Vágvölgyi Ilona, a harmadik felvonásban jelentékeny balett koreográfiáját dr. Báróthy Zoltánná. Az egyes szerepekre többen is készülnek. Vígné Bajtay Horváth Ágota és Varsányi Mária lesz, Dusné Lengyel Ildikó, Gortva Irén és Farkas Éva, Falstaff Gregor József, Víg Gyimesi Kálmán és Vághelyi Gábor, Dus Szakály Péter, Annuska Berdál Valéria, Bálint Ilona és Vámossy Éva, Fenton Réti Csaba és Rotnhányi Attila, Ványadt Szabady József és Bárdi Sándor, Caius dr. Kenessey Gábor, Kocsmáros Huszár Ferenc, Pincér SzékelyhídiI György, s a három polgár Martinék Csaba, Herczeg Ferenc, Fekete Imre. N. L Szeged követeként térek haza Szeptember közepétől közel három hónapon át vett rész! a szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészkarán az angol tanszék munkájában Mark Markovics Szegaty professzor, a leningrádi Herczen Főiskola tanszékvezető tanára. Mint a főiskola Szovjetunió-szerte egyik legjobban felszerelt nyelvi laboratóriumának tudományos vezetője, és mint angol nyelvtanár kapcsolódott be a szegedi egyetemen folyó nyelvoktatásba. Megbízatásának utolsó napjaiban kértem interjút Szegaly professzortól. — Ha jól tudom, nem először tölt hosszabb időt a szegedi egyetemen... — Valóban, harmadszor vagyok Itt. Ezelőtt két évvel, még előbb pedig 1972-ben jöttem Szegedre az egyetem meghívására előadásokat tartani, illetve részt vállalni az audiovizuális módszerekkel történő nyelvtanításban. A leningrádi főiskola és a szegedi egyetem közötti jó kapcsolatnak tudható be, hogy körülbelül tíz év óta igen szoros a baráti és tudományos együttműködés. Mindkét helyről többen Jártunk már egymás Intézményében, és nekem személyes szerencsém, hogy mar harmadszor lehettem Itt. Sok jó barátom és ismerősöm van, szívesen jövök... És csak úgy tréfaképp: amikor hazaérkezem tanácskozás Pusztaszeren Tegnap, csütörtökön a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének kertészeti szakosztálya, a Feigvői Állami Gazdaság pusztaszeri kerületében szőlőiéi mesztési tanácskozást rendezett. Dr. Eifert József, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintozet tudományos főmunkatársa a környező termelőszö. etkezetek és szakszövetkezetek kertészeti szakvezetőinek A szőlőtermesztés tápanyagigénye címmel tartott előadást. A metszési módszerekről Bányai Antal, az intézet tudományos munka lat sa tájékoztatta a megieienteket Ezután gyakorlati bemutatóra került sor. ahol a szakemberek értékelték az alföldi szőlőtermesztésben alkalmazható metszéseket. Helyzetfelmérő tanulmány a nemzetiségekről Az utóbbi másfel évtizedben megszaporodtak a helytörténeti kutatások, mind több monográfia látott napvilágot a Dél-Alföld három megyéjében, Bács-Kiskunban, Csongrádban és Békésben is. E talu- es városmonográfiák elsősorban a középkori kutatási eredményeket, az új- és legújabb kori búvárkodásoké' összegzik — sokszor a teljesség igénye nélkül. A tölszaporodott helytörténeti monográfiák és a folyamatos szorgos kutatómunka meofelelö alapot jelenthet e tájegység nemzetiségeinek külön vizsgálatához, történeti feltárásához. a munkálatok megindításához Ezt hivatott elősegíteni dr. Hegyi Andrásnak, a JATE adjunktusának a Nemzeti kérdés a Dél-Alföldön című témakörhöz készített, közelmúltban megjelent helyzetfelmérő tanulmánya. A munka pontos leltárt készít a Dél-Alföld helytörténeti kutatásainak eddigi eredményeiről, az itt élő nemzetiségi csoportok történetét, életét, hagyományait földolgozó tanulmányokról. A gazdag irodai -ni gyűjteményt értékes és tanulságos táblázatok egészítik ki. melyek a népesség anyanyelvéről, a községek lakosainak anyanyelv szerinti megoszlásáról adnak pontos, tájékoztató képet. Még mindig kevesen vannak Az elmúlt években tovább javult a mezőgazdasági nagyüzemek felsőfokú végzettségű szakemberellátása. Az egyetemet, főiskolát végzett és kellő tapasztalattal is rendelkező szakemberek azonban még mindig kisebb arányban állnak a kedvezőtlen adottságú téeszek rendelkezésére, mint ahogyan az kívánatos lenne — ezt állapította meg az a MÉM-elernzés, amely a két évvel ezelőtt hozott rendelkezés fogadtatását mérte fel. Korábban a gyengébb adottságú és az átlagosnál roszszabbul fizető termelőszövetkezeteket elkerülték a mezőgazdászok. Több közös gazdaságnak nem volt egyetlen felsőfokú végzettségű szakembere sem. A MÉM 1977 elején kiadott rendelete alapján a három-ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező mérnökök. állatorvosok, gépészmérnökök olyan mértékű állami támogatásban részesülnek, amely keresetüknek akár 50 százalékát is elérhetik, ily módon a gyakorlattal rendelkező szakemberek anyagilag is megtalálják számításukat ezekben az üzemekben, amelyek, egyebek között, éppen hiányos szakemberellátásuk miatt kerültek nehezebb helyzetbe. Az elemzés szerint a kedvezőtlen adottságú téeszek szakemberellátása javulóban van. De vannak még tartalékok, hiszen országosan jelenleg 1500 mezőgazdasági mérnök nem a képzettségének megfelelő beosztásban dolgozik a gazdaságokban, elsősorban azért, mert nem akarja elhagyni a városi környezetet. Az elemzés szerint, bár sikerült javítani az üzemi vezetők képzettségi színvonalát a gyenge adottságú gazdaságokban, további erőfeszítésekre van szükség a még üres állások betöltésére. (MTI) Leningrádba, már szinte úgy tekintem magam, mint a szegediek, és elsősorban' a szegedi egyetem ambassadora, követe... Mintegy viccként mondom. Az viszont már valóban igaz, hogy mindig érdeklődöm a hozzánk érkező magyar egyetemistáktól, főiskolásoktól. nincs-e közöttük valaki innen, a Tisza partjáról? Mert az számomra külön öröm, és azonnal találunk beszédtémát — Háromszori itt-tartózkodása után hogyan összegezné az egyetemen folyó nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatait? — Nagy változásokat észleltem az oktatástechnikai berendezések területén, és természetesen alkalmazásukat illetően ls. Tehát feltöltődnek tananyaggal, a módszertani fejlődés észrevehető. Három modern nyelvi laboratóriumot használnak az egyetemen, amelyek korábban még nem voltak meg. Kihasználtságuk igen nagyarányú, s mind a vizuális, mind az audiális oktatásban alkalmazzák. A módszertannal kapcsolatban említem, hogy tapasztalatom szerint nagyot lépett előre a magyar nyelvű szakirodalom ls. A módszertani kutatás problémái előtérbe kerültek. Mindezek eredményeként a hallgatók rövidebb idő alatt, könnyebben és tökéletesebben gyakorolják be a nyelvi anyag fonetikai és grammatikai részét Fontos körülmény a berendezések komplex felhasználása, amely persze a tanárokat nagy feladatok elé állítja. Létre kell hozniuk az oktatásnak egy modernebb, teljesebb változatát, amely egyesíti magában a hagyományos módot és az eszközök kínálta lehetőséget Tehát teljesen új 5ratípusok értendők ezen. Ebben van nagyobb tennivaló Szegeden, a laboratóriumok alkalmazásának módszereiben. Természetesen, ha azt kérdezné, hogy mi ebben sokkal előbbre járunk-e?, nem adhatnék egyértelmű igenlő választ. Ténylegesen nagyobbak a tapasztalataink, már csak abból kiindulva is, hogy főiskolánkon közel húsz évvel előbb kezdtük a laboratóriumok alkalmazását a nyelvtanításban. — Bár tudományos kutatás tölti ki munkája nagy részét, Szegeden gyakorlati jelleggel kapcsolódott be az oktatásba .,. — Tekintve, hogy annyira tanár is vagyok, angol szakos nyelvtanár, mint az oktatási módszerek kutatója... Gyakorlatokat tartottam a harmadéves "angol szakos hallgatóknak. A most indult fordítói szakon is bevontak az angol, és még az orosz nyelv oktatásába. Legalább 35—40 emberrel kerültem így kontaktusba. — Ha már szóba került a kontaktus... Az oktatástechnikai eszközök nem gátolják a kapcsolatteremtést? —• Ez bizony érdekes 4a nagyon nehéz kérdés, amelyre nem könnyű válaszolni. Ezt a kérdést nemcsak ön teszi fel, hanem foglalkozik vele a nemzetközi szakirodalom is. Véleményem szerint a technikai eszközök alkalmazása nem zárja ki a tanár és a hallgató személyes kapcsolatát. Persze, a nagyobb eredmények érdekében valamit azért áldozni kell... A probléma részletes kifejtésére több óra is kevés lenne — Szegaly professzor, mint fiatal főhadnagy, részt veti a Magyarország felszabódításáért folytatott harcokban, és rövid ideig Szegeden is volt. Amikor közel harminc év múltán ismét a városba érkezett, mi volt az első érzése, gondolata? — Igen, a háborús sora Magyarországra ls elhozott A fasizmus ellen vívott harcban súlyos ütközetekben vettem részt Debrecen környékén, Kiskunhalasnál és a Balaton vidékén. Ezeket a neház, áldozatos csatákat azt hiszem mindenki ismeri... A szovjet déli hadsereg legfiatalabb tisztjeként harcoltam. Szegeden már a háború befejeződése, legalábbis Európa területén történt befejeződése után jártam, rövid Ideig. Emlékszem a Tisza felrobbantott hídjára, éa mellette az uszodára. Amikor hosszú idő elteltével az egyetem meghívására Szegedre jöttem, leírhatatlan boldogsággal utaztam. Nagynagy izgalommal mentem kl Újszegedre és fürödtem meg aSZUE úszómedencéjében... Becsei Péter Gyermeknevelés - a tévében rejkilencedik adás azt a Kárpáti tett, ám lényeges ténvt kúközremüködő tatja, hogy miért ,.iagad" a a Családi gyermekre a felnőtt viselFilmmérleg Arany Hugó, Ezüst Alad- poaottan állapítható meg: a din, Ezüst Kagyló, Bronz magyar filimek sikeres évet Sárkány, Ezüst Galamb, hagynak maguk mögött Arany Nofretete, Ezüst Ser- A ^^^ erkölcs. el_ ^rrnT^rfilmek^ma" ismeréseken túl filmgyártáfesztiváldíiai sunk reprezentánsai, jelenwativamuai t&. bevételéket is hoztak. A magyar filmek forgalmazá, ,,, .. . , sa a nem szocialista orszátovy Vaxytól Montrealig. és kban az 1977 évihez ké_ Tunisztol Salzburgig 15 ku- • „ . Hasznos és érdekes soro- nevelési tanácsadó műsorra zó félelemmel, valamint az zatnak ígérkezik a tévé köz- kell számítanunk. ígérik az agresszióval foglalkozik. A művelődési főosztályának új, alkotók (Alberti Józsei szer 13 részes műsora, a „Hogy keszti, a rendező nálam különb legyen..." A György). A gyermek személyiségének pszichológusok. _ _ fejlődésével foglalkozik — k°r műsoraihói is ismert dr. kedése, miért sokkal íontoújszülöttkortól a Kainaszko- Ranschburg Jenő, valamint sabb a szülői példa, mint tig. Korántsem valamiféle ár. Popper Péter, inkább akármely közvetlen nevelői nevelés- és fejlődésléiektani módszer. Kilenc-tízéves kortényekre hívja maid fel a ban nagyon jelentőssé válszülők figyelmét Ezek ls- nak a gyermek életében meretében ugyanis k!-ki el- kapcsolatai a többiekkel, gondolkozhat: vajon való- kortársaival; nem ritkán tó a magyar filmek ban szerzett között. A kiküldött játékfilmek 12 fesztiválon Karlönféle díjat nyertek, mérés övezte bemutatásu,. pest jelentősen nőtt: a bevétel az elóző évi 28 millió forinttal szemben iden elrkat Ehhez hozzá véve, hogy , „ ot> . . „ . a rövidfilmek nem kev^ érte a 38 miUi6t Am! a vá" s^hb. mint 18 különféle dijat „gyűjtöttek" a nemzetsárlókat illeti, az NSZK 17 millió forintos részeseközi fesztiválokon, megaiar déseel vezet. ban helyesen neveli e gyerekét? Az első adás szombaton. 16-án délután lesz, a elme: Mit hoz magával? A témája oedig: a gyermekvárás, milyen elképzelések élnek a szülőkben, szüleien iő gyermekükről, hogyan kezdik meg a nevelését ? A második részben a szülő és a gyermek érzelmi kapcsoiatainak veszélyeztetik e kapcsolatteremtések a családban kialakított értékrendet is. Ezt mutatja be a tizedik rész, míg a következőben a testvérek és egvkék neveléséről, maid a fiúk és lánvok eltérő nevelésének kérdéseiről lesz szó. Végül: összefoglalják. hogv egyes nevelés' módszerek milyen gvermeki személyiséget alakítanak alakulásáról, feilödéséröl A következtetés: még a test hallhatunk, majd a mozgás, véreket sem szabad „egy a gondolkodás, a beszéd, játéktípusok fejlődésének formán" nevelni; a szülők nevelői magatartása akkor kérdései következnek. A he- jó, ha figyelembe veszik tedik és a nyolcadik rész a gyermekük szülőknek annyi gongot oko- egyéni tulajdonságát. valamennyi