Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-12 / 267. szám

70 Vasárnap, 1978. november 12. Szolidaritás a chilei néppel Folytatódik a madridi világkonferencia 9 Madrid (MTI) Szombaton délelőtt teljes ségek támogatják a tanács­kozáshoz intézett üzenetük­„,, , . _ ben. Többek között, üzenetet ülésen foly ai a munkujat a m konferenciához Ed­Ch, ével való szolidaritás vi- Kennedy amerikai sze­lagertekezlete, amely 70 or- , ' . szagból érkezett küldöttségek nátor és Sandro Pertim, az részvételével csütörtök óta Olasz Köztársaság elnöke, tanácskozik Madridban. ^„„.^^^— A teljes ülés mellett foly­tatja tanácskozását a szak­szervezeti vezetők kerekasz­tal-értekezlete és az ifjúsági világfórum, amelynek részt­vevői — akik között ott van Geraldine Chaplin, a film­színésznő is — a világ ifjú­ságéhoz Intézendő felhívás szövegét vitatják meg. A Pinochet-klikk a konfe­rencia nagy nemzetközi si­kere láttán nyUatkozatban igyekezett pénteken annak hatását ellensúlyozni. A nyi­latkozat „kommunista manó­vernek" minősítette az érte­kezletet, amelynek munkájá­ban katolikus püspököktől, kereszténydemokrata és szo­cialista politikusokon át kom­munistákig különböző de­mokratikus politikai Irányza­tokhoz tartozó küldöttek vesz­nek részt. Az értekezlet munkáját ugyancsak a legkülönbözőbb pártállású politikai személyi­Harcok Bejrúiban # Bejrút (TASZSZ) Szombaton hajnalban tü­zérségi tűz és gépfegyverek ropogása verte fel ismét a libanoni főváros lakosságát. A fegyveres összetűzés az arabközt rendfenntartó erők és a jobboldali milíciák kö­zött 'robbant ki a város több negyedében. A bejrúti rend­őrség szerint húrom ember életét vesztette, hárman pe­dig megsebesültek. fl BT előtt a namíbiai kérdés landó ENSZ-képviselője a Ja­vaslat előterjesztésekor mon­dott beszédében felszólította „IA _ „Wmt60, a Biztonsági Tanács nyugati 3 tagállamait, hogy támogassák .Tanács Namibiával foglalko- „ ® . ' ,,„ # New York (AFP) India, Gabon, Nigéria és Kuvait határozattervezetet terjesztett elő a Biztonsági a tervezetet, mert csak ily zet felszólítja a Biztonági lehet Dél-Afrikát az HMÜteH^to. AJ. 1 -C LI\S>Z, zó ülésén. A határozatterve­Tanácsot, ítélje el a dél-af- ., rikai fajüldöző rezsim által ™í!l6 decemberre meghirdetett egy­oldalú namíbiai választóso­felügyelete mellett választásokra kény szeri teni. Elisio de Figueiredo, An­ni órákban szavaz sági Tanács. Rikhi Dzsalpal, ÜDVÖZLÖ TÁVIRATOK Losonczi Pál. az Elnöki Ta­nács elnöke az Angolai Népi Köztársaság kikiáltásának 3. évfordulója alkalmából táv- vétségé a hadászati támadó iratban üdvözölte dr. Agos- fegyverrendszerek korlátozó­tinho Neto elnököt. Losonczi sáról szóló újabb szovjet­Pál, az Elnöki Tanács elnöke amerikai szerződés aláírását táviratban fejezte ki jókívún- sürgeti a Public Interes Re­ságalt dr. Rudolf KirchschlS- port című folyóirat novem­ger szövetségi elnöknek, az beri számában. A tudósok Osztrák Köztársaság megala- hangsúlyozták, hogy az alá­kulásának 60. évfordulója al- írás halogatása csakis a Pen­kalmábóL BREZSNYEV kat, és szankciókat sürget Sola állandó ENSZ-nagykö­Pretoria ellen. A határozati vete Pénteki sajtónytlatkoza­javaslatról hétfőn, a délutá- tában felhívta a figyelmet ar­a Bizton- ra> hogy a dél-afrikai fajül­dözők veszélyeztetik Angola India ál- területi egységét Az angolai képviselő elmondotta, hogy Pretoria 22 ezer katonát ál­lomásoztat az angolai határ mentén, és emlékeztetett a dél-afrikai katonaság Angola elleni sorozatos támadásaira, az ország légterének többszö­ri megsértésére. Elisio de Fi­gueiredo hangsúlyozta: An­gola nem retten vissza attól, hogy szükség esetén segítsé­get kérjen barátaitól, és tá­mogatásáról biztosította a Délnyugat-afrikai Népi Szer­vezet és a Zimbabwe Haza­Has Front igazságos harcát V FEGYVERRENDSZEREK KORLÁTOZÁSÁT SÜRGETIK Az amerikai tudósok szö­MÜVEI KUBÁBAN Kubában nagy példány­számban Jelentek meg a Tár­sadalomtudományi Kiadó gondozásában Leonyid Brezs­nyev válogatott művei „Le­gyen béke" címmeL SMITH ULTIMÁTUMA Ian Smith rhodesiai kor­mányfő mintegy ultimátum­ként bejelentette, hogy a há­rom együttműködő afrikai politikusból és belőle álló úRynevezett végrehajtó ta­nács már a jövő héten dönt arról, hogy december 31-lg a belső rendezési terv szerint megvalósítják-e a fajüldözök elképzelései alapján megva­lósítandó „többségi uralmat". „TISZTOGATÁS" PEKINGBEN Lln Hu-csla, a pekingi pártbizottság új első titkára bejelentette, elhatározott szándéka, hogy rövid időn belül végrehajtja a főváros­ban az elődje által elszabo­tált politikai, ideológiai és szervezeti tisztogatást. Ilyen értelmű döntést hozott a na­pokban megtartott kibővített ülésén a pekingi pártbizott­ság, azzal vádolva a Vu Te vezette fővárosi adminisztrá­ciót, hogy nem teljesítette a pártközpont utasításait, nem ragadta meg a döntő lánc­szemet, és nem bontakoztatta ki a kampányt a „négyek bandája" és követőik ellen. „BARÁTI LÁTOGATÁS" Kambodzsa központi rádió­adója lelkes hangon kom­mentálta azt az eszmecsere­sorozatot, amelyet az eddigi legmagasabb rangú kínai kü'i'Jttség folytatott a na­pokban Phnom Penh veze­tőivel. A Vang Tung-hszing, a KKP alelnöke vezette kí­nai küldöttség „baráti láto­gatása" tovább erősítette a két nép harci szolidaritását tagon érdekeinek felel meg. A KÁR: Franciák és magyarok (4.) Kelták Maurice Blaizeau a Fran- zaiéka ruccant át az Idén a magyar napok. VándoiJ cia—Magyar Baráti Társaság egy-két napra, vagy egy hét- kiállítás — a szombathely! titkára. Ez az egyesülés kis re a Pireneusokon túlra. Gá- Savarai Muzeum rendezesé­baj társi asztaltársaságból fej- tat szab a nagyobb forga- ben — mutatta be magyar­lődött egész országot beháló- lomnak a magyar vendég- országi faliszonyegeket, helyi zó szervezetté. A második fogadó-kapacitás szűkössége zenekarok magyar müveket is. A társasag régóta szerve- tolmácsoltak. Látogatásunk zett .Magyarországra egy ba- idején járt a társaság Mon­ráti találkozót. Az utolsó pil- tyon utcai székházában a lanatban érkezett meg az ér- bresti művelődési ház igaz­Kállay-kormány titkos támo- tesítés Budapestről: sajnos, gatója, s egy sokoldalú ma­gatásával A háború után az nem tudnak szállodát bizto- gyar kulturális bemutatóról franciák, sítanl, minden hely fog- tárgyalt Blaizeau titkárral. lalt... Ügy tervezik, hogy jövőre . . ,,, tíz városban lép föl az Oye­Mlt tud a francia állam- á társulata a Háry Já­polgar Magyarországról? A Balatonról hallott már, s a világháború idején szökött francia hadifoglyok éltek Magyarországon, a szövetsé­ges hatalmak felé tekingető egykor bújtatott Lyonban találkoztak, s elha­tározták egy szervezet alaki­tását, amely a két nép kö­zötti kapcsolatokat ápolja. Az ötvenes évek politikai cigányzenét is szereti. A mű­légköre nem kedvezett ennek veltebbek, érdeklődőbbek is­a törekvésnek, de a hatvanas merik Liszt, Bartók, évek elejétől már fejlődni, izmosodni kezdett-a társaság. Pedig a körülmények, ame­lyek között dolgoznak, ko­nossal és népművészeti be­mutatók, egyetemi tanárok elóadásai, filmvetítések is szerepeljenek a programban. A történelmi időkbe vissza­nyúlva keresik a két nénet Kodály zenéjét, s a műértők keresik és tisztelik a magyar füme- összekötő szálakat: a Kelták ket, Jancsó Miklós, Mészáros „,'„,,-,„1 m„f,t;<i, iyek között dolgoznak, ko- Márta alkotásait Maurice u^0^ óteri mavvaT ^ rántsem eszményiek. A fran- Blaizeau úgy vél, az érdek- t Sfe ' magyar és francia városok A magyar kultúra, a ma­között. Ezt igyekszik elő- gyáros szokások (például a szágról, s ha Bécsben jár, segíteni a Francia—Magyar konyha) és gondolkodás bo­döbbenten csodálkozik: Ilyen Társaság is, amely ma már mutatása szolgálhat alapul a — ellentétben az 1946-os baj- jobb megértésnek, a kölcsö­társi egyesülettel — széles nős érdeklődés megteremté­körű szervezet. Dísze'nöke sének. Nem gyárak, üzemek, Victor Va-sarely, a világhírű intézmények, hanem a ma­művész. A dfszelnökségben gyar és a francia emberek ciák ugyanis elég rosszul is­merik a földralzot A mai francia polgárban nagyon homályos kép él Magvaror­közel van Budapest? A baráti társaság éppen e gondolatokban, érzelmek­ben meglevő mérföldek rit­kításán fáradozik. Blaizeau úr szerint a földrajzi távol- neves aIkotÓk. művészek, tu- között. S ez a fontos, az ságon kívül más is akadá­lyozza ezt a munkát. Egy né­dósok, közéleti férfiak tevé- egyes francia polgárra vo­kenykednek. A társaság natkoztatott emberi kapcso­mét állampolgár — nyilván a munkáját igazgatóság Irá- lat kitűnő televénye lehet a történelmi hagyományok nyft3a. tegiai az ország min- majdani üzletkötéseknek, a miatt — otthonosabban érzi d«n területét képviselik. A magyar könyvek, filmek, a magát nálunk, mint a fran- vezetőségi tagok mellett van- sport, a zene iránti fokozot­cia Csak ilyen — jellemző nak speciális szervezeteik: tabb érdeklődésnek. Szek­— kicsiséget említsünk mint f,,rn~ zeneértők köre, fila- szárd és Bezons tavaly ün­téliai klub és létezik egy nepelte a testvérvárosi kap­utazási bázisszerv is. Ez szer- csolat 10 éves évfordulóját vezi a magyarországi vtken- Az ünnepségen a bezonsiak deket. tanúim ánvi utakat. s minden rétege részt vett. Ko­a mag"nrorszá"i au*óskl'ib- moly érzelmeken, rokonszen­bal egvüt+roOkőfive bírákat, ven és kialakult érdeklődé­sót lovastalálkozókat hazánk Ben alapul ez a kapcsolat tájain. Jellemző, hogy a kis bá­A társaság ele'nte csak nyás7városban többen ma­vaMrágíű ké%t akfe adS ^e^eménoet Sf - iaen szeránv eszközeivel P<?dig ez nem éppen minden' napos szokásuk a franciák­az étlap: a német vendég a legtöbb étteremben, csárdá­ban saját nyelvén is meg­találja az ételek felsorolását. S az országban Jóval többen beszélnek németül. mint franciául. A két nép közeledését az Idegenforgalmi szokások is nehezítik: a franciák Szíve­sebben mennek a szomszédos Spanyolországba. Le Hövre —/ólunk a francoknak. Ma lakosságának például 80 szá­Kambodzsai felkelők támadásai 9 Hanoi (MTI) geket okoztak az ellenségnek. A kambodzsai vezetés szél- A Kambodzsa felszabadított sőségesen megtorló jellege, a területeiről érkezett jelentó­terrorlntézkedések lázadása, sek szerint november 3-ón a kat váltottak ki a hadsereg, lakosság segítségét élvező fel­a lakosság és a káderek so- kelő egységek megtámadták a raiban az ország több körze- Kompong Cham tartomány tóben. Serakak nevű körzetének Vietnami tájékoztatás sze- egyik katonai támaszpontját, rint a kambodzsai felkelők Az egyórás ütközetben a ka­jó néhány körzet ellenőrző- tonaság 100 halottat, illetve 120 MILLIÓ DOLLÁR Százhúszmlllló dollár kárt okozott Franciaországnak a tavasszal ' zátonyra futott „Amaco Gadiz" nevű tank­hajóból kiömlő 223 ezer ton­na kőolaj — Jelentették be egy párizsi sajtóértekezleten. 1 sét átvették, súlyos vesztesé- sebesültet vesztett. már s magyar kultúra szé'es körű népszerűsítésére is vál­lalkozik. Kiállításokat, be­mutatókat. előadásokat szer­veznek, főleg a vidéki váró­nak ... Egy párizsi mérnök pedig, aki tavaly járt először hazánkban, azóta 15-ször utazott vissza. S már nem­csak a turisztikai érdeklődés sokban. Ott van könnyű dol- vezette, hanem üzleti tárgya­guk, ahol a vezetés balolda- lások is szerepeltek a prog­li. E helyeken rendszerint — ramjában. például Arras-ban — képvi- Blatzeau-ék a városok kisebb selettel is rendelkezik a tár- csoportjain keresztül a lakos­saság, a városi prefektúrától ^ szélesebb rétegeit is ép­pénzt kap a rendezvények deklődésre szeretnék bírnL szervezésére Sikerül-e? Maconban, Soisson-ban, Az eddig történtek bizto­Saint-Quentin-ben például tók. egymást követték októberben Csupor Tibor Tóth Béla Móra Ferenc betüösvényein 9. Móra ebben az időszakban Máról holnapra rovatában így rögzíti a lezajlott eseményekét: — Ahol annyiszor szolgálunk a közérdeknek, ott most legyen szabad valamit írnunk a ma­gunk ügyéről, bajáról is. A magunk ügyéről, új­ságírókéról, akiket alkalomadtán magas szárnya­lású tósztokban a haladás modern papjainak és az újkor prófétáinak szokás nevezni, akik né­mely Önfeledt pillanatunkban magunk is hajlan­dók vagyunk elhinni, hogy rabszodoszok és vá­teszek vagyunk. Pedig dehogy vagyunk azok, dehogy. Szimp­la közkatonái vagyunk az ólomszérűknek, ahol százfejű sárkányokkal küzdünk azokért az Igaz­ságokért. melyek mindenkinek gyümölcsöznek, csat: nekünk nem. Mozgatjuk a tömegeket, ösz­tönözzük a közcselekvést, anélkül, hogy verej­tékünk nyomán nem borostyán, csak. olyan bo­kor is fakadna, amelynek árnyékában meghú­zódhatnánk. A magyar újságírók kenyere még Idáig bizony­talanabb a téglahordó napszámosénál. A mi ma­gánjogi viszonyainkat nem rendezi törvény, a mi munkabéri szerződéseinkre, érdekeinkre nincs is paragrafus, és az újságírót, akinek tolla ma még a közvélemény kifejezője, holnap már föl­dönfutóvá teheti a kenyéradó gazda szeszélye. Az se baj. A sors rendesen a lélek derült har­móniájával kárpótolja az újságírót az anyagiak helyett, és az örök ideaért való küzdés mámora édesitl meg barna kenyerét Csak az biztos le­gyen, az a mindennapi barna kenyér!" Sorsa fordulását a Napló két Jelese hónapok­kal korábban már tudja, s nem készületlenek a vú.lozásra. Tömörkény keserű szájízzel búcsúzik, de egy szó sóhajt nem fakaszt az óhajtott, várt főszerkesztői szék után. M ra úgy emlegeti, hogy: Tömörkénynek és a magyar Iro lalomnak szeren­cséjére rendezte igy a sors a helyzetet. A mú­zeumban legalább alkalma következett írói mi­voltának kibontakoztatására, míg a Napló fő­szerkesztői beosztásában bodorkorpára őrölte volna szét tehetségét a mindennapos robot. Amikor kétfelé osztják életük ébrenlétének Idejét a Napló és a könyvtár között, hónapokig meglátszik hiányuk az újságban. Bizonyosan a bosszúállás szándéka nélkül támad mögöttük ez az űr, amit a maradók, és a2 utánuk lépők, a Mórával személyeskedő Damó Oszkár és az En­gelt mindenben kiszolgáló Farkas Antal, nem tudnak betölteni. De a két író nem olyan kicsi­nyes, hogy az őket dajkáló bölcsőt, a Naplót, ol­csó Jancsi módjára megpiszkolják. ŰJ munka­körük új energiákat követel tőlük. Tömörkény­től, hogy a múzeum teljességével, ügymenettel, kincsekkel, kulcsokkal megismerkedjen, Mórától, hogy a könyvtár zugainak titkát föllámpázza, malmának jérmódját megismerje. A Napló pe­dig apró mínuszos hírekkel tengerlik elő ezekben a hónapokban. Móra havi egy tárcán kívül mást nem tud ad­ni a Naplónak. Tömörkény nagy nyugodtan, ahogy hosszú lábán a gólya, elrévedezik az ese­mények csöndé® vizeinek szélén. Írása megfelel akkori hangulatának. Réti táj. Valaha rét volt a rét, némely része dús legelő, más része nedves, bozótos sumér, amint kénye-kedve szerint gazdálkodott a Tisza. így fut hétlábú tárcájában a gondolat sodrása a munkatárs és múzeumigazgató Tömörkény írá­sának, és kedélyes idíllil fejeződik be. „Vadlu­dak mennek az égen, egy-egy szavuk leér a föl­dig az udvarokba, ahol különféle fehérségek megmozdulnak, öregemberek ezek, akik fehér subákban fekszenek itt-ott. A régi világ marad­ványai, akik falak között aludni nem tudnak. Nem sokáig tart már ez sem. Az emlék a sely­mes suba szőrén a'szik a szabad ég alatt." ­A finoman rajzolt csönd a szerkesztőség és tá.ekán zajongó világ ellensúlyozásaképpen kí­vánkozik ki az íróból. Móra móg jobban szalad új beosztása révén. A Fodor utcába kétszobás, új lakásba költöznek, villannyal világítanak. Nagy lépés életvitelükben, nagy adósság, ami még szaporább tempót köve­tei tőle. És bírja. A Hüvelyk Matyi csipi-csóka versei rendszeresen csipkelődnek a nagy politi­ka és a városi politika visszásságain. De ír kicsi bagatelleket: — Mondd, papa, szükséges-e a Fogadalmi templom építéséhez nadrággomb? — Mlert kérded, fiacskám? — Mert láttam délelőtt, a misén, hogy a per­selybe nadrággombot dobtál. Tömörkény a János kiszólásai rovatában mé­lyen zengő, biztos gordonkáján muzsikál; — Nagyon möggondolja most pajtás, mindön en.bör, hogy mit beszél, mert a város Pillich Kálmán javaslatára állatkertöt akar csinálni! Minden olyan nyugalmasnak látszik, mintha valami meseországban folynának életük olykor­olykor egymásba csapó patakjai. Pedig állandó zab sértő bántások érik őket. Ady ebben az Időben veri Tömörkény fejéhez az antiszemitizmust, a Jeruzsálem el'nyomulása című, a Szeged és Vidéke-beli cikk révén. S el­mondja: az ázsiai állapotú Magyarország leg­ázsiaibb része Szeged tája. tanulja meg, hogy az európaiság, a civilizáció hajnala ott kezdődik, ahol az antiszemitizmus befejeződik. Az Ady aprehendálta cikket nem Tömörkény irta, de azért nem válaszol rá, nem nyilatkozik, védekezik lapja hasábjain. Magában sem pusmo­raszik. Nem akart a nagynevű Adyval össze­akaszkodni, hiszen tudta, hogy számtalan baráti alkalma nyílik 'a tévedés tisztázására. Amellett Adyt éppen a Naplóban, Tömörkénnyel egyet­értve, Domokos László méltatja az Üj versek megjelenése alkalmából. (Folytatjuk.) a * *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents