Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-11 / 266. szám

Szombat, 1978. november 11. 3 Előkészületek a békekongresszusra Á december 1-én összeülő IX. békekongresszus előké. született vitatták meg az Országos Béketanács pénteken, a Parlamentben tartott ülésén. Sebestyén Nándorné, az OBT főtitkára beszámolt az előkészületekhez szorosan kapcsolódó nemzetközi és hazai békemozgalmi eseményekről. Elmondotta, hogy a BVT nyári, moszkvai elnökségi ülésén, a nemzetközi tanácskozásokon, fórumokon az Országos Béketanács küldöttei hasznos javaslatokkal járultak hozzá a sokoldalú békemozgalmi kapcsolatok erősítéséhez. A tanácskozás második napirendi pontjaként az OBT tagjai a kongresszus tartalmi és szervezési előkészületeiről kaptak tájékoztatást Az állásfoglalás-tervezet összeállításához kilenc munkabizottságot hoztak létre, és megválasztották már a kongresszusi küldötteket is. (MTI) Beruházások Több mint 150 típusterv áll a mezőgazdasági beruházók rendelkezésére, a tervek műszaki színvonala a korábbinál lényegesen magasabb. A mezőgazdasági tervezők köre idén bővült, 4 mezőgazdasági nagyüzem, valamint több termelőszövetkezeti és állami gazdasági építőszervezet kapott tervezési engedélyt, ily módon tovább lehet javítani a beruházások műszaki előkészítését — egyebek között ezt állapították meg az országos beruházási műszaki tanácskozáson pénteken a MÉM-ben. Az ipari üzemek és a cigány dolgozók A cigánycsaládok helyzete százalékuk fejezi be eredmé- ban nyolcvanan, a szegedi az elmúlt évtizedekben sokat nyesen a 8. osztályt. A kicsi- városgazdálkodásnál kilencjavult különösképpen az nyek szociális helyzete és venen, a vízműveknél harlitóbbi években gyorsult föl családi körülményei eleve mincan, a vásárhelyi féma változás üteme. Az állami hátrányosak, ugyanis sok gye- technikai vállalatnál ötvenen, határozatok végrehajtásának, rek a magyar szavakat sem a szentesi baromfifeldolgozószociálpolitikai intézkedések- ismeri. Éppen ezért az óvo- nál hatvanan. A cigány dőlnek és társadalmi összefogás- dákban és az iskola-előkészí- gozók többsége harminc éven nak az eredményeit jelzi az tő tanfolyamokon megkülön- aluli fiataL is, hogy az 1971. évinél már böztetett figyelemmel kell Milyen emberek? Hogyan mintegy 30 százalékkal több őket nevelni, segíteni a ta- állják meg a helyüket a cigány férfi és nő állt munkaviszonyba az idén. nulasban. gyárban? A szakszervezeti Csak akkor lesz kézzelfog- tisztségviselők sok szép pél* ható eredmény, ha gyorsab- dával is találkoztak. Sokan ban számolják föl a putri- szorgalmasak, részt vesznek a A kétségtelenül szamottevo telepeket. Ez a beilleszkedés szocialista brigádmozgalomfejlodés ellenére a cigány- egyik legfontosabb mozzana- ban. a paprikafeldolgozó malakossag társadalmi beillesz- ta. A jelentős építési ked- kői telepén 58 cigány munkedéset még ma is sok ne- vezmények hatására ez a fo- kás közül 35-en, a szentesi hezség és ellentmondás jel- ]yamat az utóbbi években baromfifeldolgozóban hatvan. í6"12? — állapítottak meg a fölgyorsult, de újabban meg- bői negyvenen tagjai szociakozelmultban a Hazafias torpanás van. Ennek való- lista brigádnak. Sokan birtoNépfront titkársági ülésén. sz(nű oka az> hogy növeke- kosai a Kiváló Dolgozó kiAzt is elmondtak, hogy meg dett az előtakarékosság ösz- tüntetésnek, a baromfifeldolnagyobb segítséget kívánnak szege, emelkedtek a lakások gozónál pedig az egyik cigány adni a ciganylakossag továb- árai. Dicséretes, hogy sok he- munkás elnyerte az Élelmibi munkaba állításához, az iyen, városban és falvakban szeripar Kiváló Dolgozója allampolgán jogok és köte- egyaránt, olcsó telket, bon- miniszteri kitüntetést is. A lessegek megismereséhez, tott építőanyagot adnak se- munka mennyiségi és minőpakorlásahoz, valamint kul- gftségül az építkezni kívánó ségi követelményeit rendesen turá is neveléséhez és a tan- cigánycsaládoknak. Csongrád teljesítik, ezt bizonyítja, hogy kötelezettségi torvény betar- megyében is követhetnék a keresetük mértéke nem matasahoz. E célok jegyeben szabolcsiak példáját, mivel rad el az átlagtól. A szalámihivtak nemrégiben életre a ott a HNF vállalt védnöksé- gyárban öt olyan cigány cigányság helyzetével foglal- get a cigányok lakásépítke- munkavállalót is dicsérnek. Vft7ft ,l>M7/,Ho„I,/,t t* A UMU , kinek a fizetese jóval az atlag fölött van, meghaladja a négyezer forintot Többségük azonban — sajnos — csak segédmunkás, betanított munkozó albizottságot is a HNF ^se fölött országos szervezetében. Az együttműködés új, gyümöl- Jelenleg folyamatban van a esőző formáit keresik a me- dorozsmai cigánytelep fölszágyei és a helyi népfrontbi- molása. A kiköltöztetéssel zottságok, a tanácsok és más ^^ ^ » d£ják a nem rendelkezik az álta. tarsadalmi szervezetek, így a yiskokat, hogy ne tudjanak . ;<.i,0ia „ n,^,^., A_ szakszervezetek is. A Szak- *jabb családok betelepedni, ™e™J t szervezetek Csongrád me«vei amire az előző években szám- ™eK a™ szervezett ísszervezeies v,soii0raa megyei kolal oktatáson legfeljebb az Tanacsának elnoksege ugyan- 131311 példa volt. Az iden áibdán ,, ^a^a^ W csak áttekintette azt a föl- mar a dorozsmai cigányte- osztályáig jutmérést, melyet munkabizott- leprol iskolai előkészítőbe jár ságuk terjesztett elő a me- a gyerekek többsége, a ma- * gyénkben élő cigány munka- Syar beszéd alapelemeit meg- A kollektívába való beilvállalók beilleszkedésének, tanulják a kicsinyek. Dorozs- leszkedés is lassú folyamat. szociális támogatásának ér- mán erőfeszítéseket tesznek Bár a cigány dolgozók zöme dekében végzett munkáról, az iskolák a gyerekek napkö- tagja a szakszervezetnek, sőt tapasztalatokról és a tenni- Zls elhelyezésére is. Me- egyre szaporodik azoknak a valókróL gyenkben jelenleg 142 gyer- Száma is, akik tisztséget is Azt már összegezésük ele- meknek biztosítják a rend- kaptak a társadalmi szerv* jén kijelentik, hogy a szak- sze,res ftk?zé,st,' ™!ls ta" zetekben. A baromfifeldolgo- szervezetek közreműködése nula^ felteteleket Az ugyne- zónál négyen, a ruhagyárban nem eléggé következetes. Az verett ciganyiskolak anyap ketten viselnek bizalmi tisztiparvállalatok sem „tapsol- ellatottsaSa — az allami ta- séget. A vállalatok - dicsénak", ha cigányember jelente mogatas "le"e,tt. az uzf retes módon - támogatják kezik felvételre, legfeljebb mek: munkahelyi közössegek, lakásépítési terveiket Több belenyugodnak ebbe. Pedig "0?lal1Sta, bf>Sadok patroná- vállalat ad anyagi segítsésok jó példával találkozhat- lasaval sokat Javult get is. nak a gyakorlati életben, a * Mindenki tudja, a cigányok cigányemberek közül egyre .. .. - , , . kimozdítása a régi, megszotöbben szorgalmas munkárai- „ koflebbro1 „1S kott életből nem egyszerű felvá valnak a gyárnak. rád meil^ adat Mesterkélten siettetni , , J rad "legyében élo 6333 ci- ^ érdemes. A szakszerveDe hol is kellene kezdeni? ganv lakos közül körülbelül 7efL tisztségviselők arra a - meditálnák a munkahelyi 3364 munkaképes korú, eb- megállapításra jutottak, hogy vezetők és a társadalmi szer- bol 1717 férfi és 1647 nő. Fo- a cigány munkavállalók vezetek tisztségviselői. Ké- lyamatos munkaviszonyban helyzetének rendszeres javízenfekvő, hogy az alapoknál, jelenleg megközelítően 1108 tasa a szakszervezeti munká a gyerekeknél. De a taná- férfi és 845 nő, összesen 1953 szerves része ezért a mincsoknak is gondot okoz a ci- ember áll. A szakszervezeti dennapos föladatok között gánygyermekek iskolázása, a munkabizottság előre is kije- keR foglalkozni gondjaikkal tankötelezettségi törvény ér- lentette, hogy sem a munkavényesítése. Ma még igen helyi vezetők, sem a társagyakori a bukás, és sokat kö- dalmi szervezetek külön nem zülük — mivel túlkorosak — foglalkoznak a cigány dolgofelmentenek. Az idén kör- zók helyzetével. Véleményük nyezetünkben például 60 szerint a cigány dolgozókat gyermeket mentettek föl az nem elkülönítve kell kezelni, iskolalátogatás alól, többsé- hanem mint bármely embert, gükben lányokat, akik 14—11 Adatok ugyan vannak arról, éves koruk ellenére — élet- hogy mely üzemekben dolközösségben élnek! Az orszá- goznak nagyobb számban cigos adatok is azt bizonyít- gányok. A paprikafeldolgozó ják, hogy a cigánygyerekek- szegedi és makói üzemeiben nek csak egyharmada jut el közel százan, a szalámigyáraz általános iskola felső ta- ban hatvanan, a konzervgosatába, s mindössze 10—25 gyárban százan, a ruhagyárGazdagh István Törvényt H

gyakorta a közmondást, amikor mentegetni akarjuk magunkat, a szituációt vagy éppen a „mundért". Mentegetni vagy igazolni. S akárhogy is nézzük, igazsága van a népi bölcsességnek, hiszen a szükség nagy úr, s a szükségben levőtől azt sem lehet túlságosan rossz néven venni, ha olykor fölrúgja a szabályokat, s a legjobbnak tűnő, a leggyorsabb utat választja, hogy magamagán segítsen. Ám mi történjék akkor, ha a kényelmesség, a tehetetlenség, a tudatlanság, a megszokás hatására rúgjuk fel a törvényt s csináljuk azt amit nem lenne szabad tennünk? Amikor nem hogy a törvény, hanem egyenesen a szükség ellenében cselekszünk? Ha a tehetetlenség törvényt és szükséget bont, azt már semmiféle bölcsességgel, sem józan paraszti ésszel nem lehet igazolni. Sajnos, minálunk manapság nagymértékben általánossá lett, hogy szükséggel, s törvénnyel nem sokat törődve tesszük, amit megszoktunk, ami kényelmesebb és egyszerűbb számunkra. Évek óta szinte másról sem hallani nálunk, mint arról, jobban, értelmesebben kellene dolgoznunk, jobb minőségű, jobban eladható termékeket kellene készítenünk. Sajnos, a vállalatok nagy részénél mindebből csak azt hallották meg, amit szerettek volna hallani: vagyis, hogy növelni kell a rentabilitást, a gazdaságosságot s ezt kapásból úgy fordították: a vállalati nyereséget Ez többé-kevésbé sikerült is a vállalatok nagy részének, csak éppen azt nem fontolták meg, miből van a nyereség, a jobb munkából-e, vagy egészen másból. S az is érthető, hogy mindezt nemigen fontolgatták. Hiszen ha nyereségre többféleképpen is szert lehet tenni, a cégek jó része nyilván az egyszerűbb, kézenfekvőbb, a hagyományos, kényelmes utat választja. A szükséget és törvényt bontó kényelem pedig egyre nagvobb tehertételként nehezedik a magyar népgazdaságra. A járt utat járatlanért el ne hagyj elve tovább már nem folytatható, mert szükségszerűen csődhöz vezet Ha nem következik be szem'é'etvá'tás a vállalatok vezetésében, akkor jóval nehezebb helyzetbe kerülhet az ország, mint amilyenben most is vagyunk. Fejlődő vállalat, nagyobb létszám, több gép, nagyobb terme'és — sajnos, sok gazdasági vezető számára ezek a tények egyen'őek a prosneritással. Pedig ez nem így van. Ám a vezetők jó része még ma sem tudta kivonni magát a „termeli többet" bűvköréből. Ennek következtében az utóbbi időben naevrészt a gazdaságtanul eladható áruk terme'ése futott föl. Éooen azoké, amelyek előállítását csökkenteni kellett volna. S ami megint csak sajnálatos, ezek a vezetők sokszor még a nyereség növekedésével is igazolni tudják magukat önmaguk, a dolgozók és a vállalati pártvezetőség előtt. Igen ám, csakhogy 1977-ben a vállalatok nyereségeinek több mint a fele a különböző állami támogatásokból adódott. Vajon hogyan lehet nyereséges az a téesz, amelynek nyereségében három év alatt 50 százalékról majdnem 80 százalékra emelkedett az állami támogatás, szakszerűbben szólva, a nyereség támogatástartalma? Nyilván, látszólagos nyereség ez, amelyet az ország fizet. Igaz, mindez csak kis része az összképnek. Mert mindehhez az is hozzátartozik, hogy nem javult a beruházások hatékonysága, hogy az alacsony műszakszám miatt a gépek kihasználtsága rosszabb, mint a környező szocialista országokban, s messze alatta marad a fejlett tőkés országokénak. Nemigen javult termékeink minősége, korszerűsége, sőt, a szomszédos országokéhoz viszonyítva relatíve romlott. Hogy hogyan? Például a következőképpen. A téeszek rájöttek, hogy öntözéssel, műtrágya felhasználásával növelni lehet az alma, a hagyma, a cukorrépa termését, nagyságát, súlyát. És a minőség? Azóta romlott a jonatán íze, a hagyma minősége, s ezzel nyilván versenyképessége is. S a nagyobb cukorrépa a maga kisebb cukortartalmáva1 csak a szállítást és a gyárak munkáját nehezítette, a cukortartalom szerinti átvétel bevezetése előtt jókora és érdemtelen pusz jövedelemhez juttatva a téeszeket. Gazdaságosság, minőség! Ezeket a célokat kellene a vezetőknek elsősorban szem előtt tartaniuk, ehelyett sok vállalatnál még mindig úgy cselekszenek, ahogyan tán indokolt lett volna tizenöt éve, de ma már hiba. Amíg a KGST-országok nagy részében az első félévben öt-hat százalékkal nőtt a termelés, nálunk a növekedés meghaladta a hat százalékot. S e növekedésben jelentős szerep jutott a gazdaságtalan termékeknek. S amíg a szocialista országok nagy részében 4—6 százalékkal emelkedtek a beruházások, nálunk meghaladták a kilenc százalékot. Ez sem jó jeL Gazdaságosság! Vajon a támogatások áttekinthetetlen rendszerében hogyan lehet ma megállapítani, gazdaságos-e egy vállalat, vaav sem? A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága nemrégiben kipróbált több módszert is. Az egyik szerint: ha egv vállalat több támogatást kap az államtól, mint amennyit adó címén elvonnak tőle, akkor gazdaságtalan. S vagy félszáz nagyvállalat nettó jövedelme mínusznak bizonyult, s még vagy hatvan a zéró körül ingadozott Köztük egész könynyűipari ágazatok bizonyultak veszteségesnek. Vállalatok tucatjai foglalkoznak azzal, hogv a drága import energiába és nyersanyagba drága munkát befektetve voltaképpen — veszteséget gyártsanak. N-il ván való, hogy ezen a helyzeten változtatni kell. A társadalmi és az egyéni fogyasztás meghaladja a nemzeti jövedelmünk adta lehetőségeket s ezt eddig is a költségvetés terheinek és az államadósság növelésének számlájára tudtuk biztosítani. A változás igénye most már égetően jelentkezik, s minden nap, amivel később vagyunk hajlandó belátni valódi teendőinket, veszélyezteti életszínvonalunknak nemhogy a növekedését hanem fönntartását is. S még csak nem il csodákról van szó. Ha csak annyit elérnénk végre, hogy exportra a szerződés szerinti minőségben, időben, kicsit jobb csomagolással szállítanánk, amink van, már vagy 20—25 százalékkal nagyobb árbevételt érthetnénk el. Sajnos, a vezetők nagy része ma még mindig olyan körülmények között akarja magának és a dolgozóknak biztosítani a stabilitást, ami csak az állami terhek növelésével biztosítható. Csakhogy ez keptelenség. Lépnünk kell, s meg kell változnunk. Törvény és szükség egyaránt parancsolja ezt a számunkra. Közeli jövőnk, életszínvonalunk azon múlik, tudunk-e éretten, valóban a népgazdasági érdekek szerint cselekedni és dolgozni, vagy a népgazdasági érdekekre hivatkozva, ezután is megpróbáljuk-e, ahol csak lehet csoport-, vagy vállalati érdekeinket érvényesíteni, hagyva magunkat elámítani a látszatprosperitás előbb-utóbb nagyonis sokba kerülő mámorától. Szávay István Budapest, Ulánbátor Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke Ulánbátor tanácsa elnökének meghívására küldöttség élén pénteken a Mongol Népköztársaságba utazott A küldöttség tárgyal a két főváros közötti együttműködésről, kapcsolatainak bővitéséről. Iskolába — tanyáról Bányászsikerek Túlteljesítették időarányos tervüket az ötödik ötéves j terv első felében az országos érc- és ásványbányák dolgozói — jelentette be Gagyi Pálffy András igazgató, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének pénteki ülésén. Az idei várható eredményekkel együtt három év alatt a vállalat bányáinak termelése 24, a munka termelékenysége pedig még ennél is dinamikusabban, 28,9 százalékkal emelkedett Somogyi Károlyné felvétele