Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-10 / 265. szám

8 Péntek, 1978. november 10. Űj szakasz a szovjet ­vietnami kapcsolatokban Közös közlemény a vietnami párt­ós kormány küldöttség x moszkvai lutogaiásáról 0 Moszkva (TASZSE) Az SZKP Központi Bizott­ságánalt, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek és a szovjet kormány­nak a meghívására novem­ber 1. és 9. között hivatalos és baráti látogatáson a Szov­jetunióban tartózkodott a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság pirtr és kormán "kü1­döttsége, amelyet Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára és Pham Van Dong, a Vietnami KP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a Vietnami Szo­cialista Köztarsasdg minisz­terelnöke vezetett.. A vietna­mi párt- és kormányküldött­ség — a látogatás ideje alatt — tárgyal fisokat folytatott a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet küldöttséggel. A tár­gyalásokról közös közleményt adtak ki. A dokumentum emlékez­tet rá: A szívélyessé g, az elvtár­slasság, a nyütság és a köl­csönös tisztelet légkörében folytatott tárgyalásokon a fe­lek tájékoztatták egymást az SZKP XXV. Kongresszusa, il­letve a Vietnami KP IV. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. Megvitatták a szovjet—vietnami kapcso­latok, valamint a különböző területeken kifejtett együtt­működés fő kérdéseit, a köl­csönös érdelei ődésre számot tartó időszerű nemzetközi problémákat. Leonyid Brezsnyev ée Alekszej Koszigin, illetve Le Duan és Pham Van Dong szovjet—vietnami barátsági és együttműködési szerződést írt alá. Az okmány új sza­kaszt nyit a szovjet—vietna­mi kapcsolatok fejlődésében, s célja az SZKP és a VKP, a Szovjetunió és a szocialis­ta Vietnam közötti megbont­hatatlan, testvért barátság és sokoldalú együttműködés to­vábbi elmélyítésének előmoz­dítása. A vietnami küldöttség teg­nap elutazott Moszkvából. November 14 — 16.: Nemzetközi szeminárium az európai nűk helyzetéről 0 Budapest (MTI) Budapesten tartják novem­ber 14—16. között az európai dolgozó nők helyzetével fog­lalkozó nemzetközi szeminá­riumot, a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség és a Szakszervezeti Világszövetség rendezésében. A szeminárium házigazdája a Magyar Nők Országos Ta­nácsa — jelentette be Erdei Lászlóné, az MNOT elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón. Elmondta: ez ideig hetven külföldi vendég jelentette be részvételét. A magyar moz­galmat hattagú delegáció képviseli. A tanácskozást — miként az 1975 a nők nem­zetközi évének kezdete óta rendezett szemináriumokat, öes zejövet eleket — az egyen­lőség, a fejlődés, a béke je­gyében rendezik. Konferencia Madridban 0 Madrid (MTI) Luls Corvalán. a Chilei Kom- A küldöttségben a magyar _ _._.„, „ ... munista Párt főtitkára. katolikus egyházat dr. Ka­Csütörtökön délben meg- A szolidaritási értekezletre cziba József püspök képvi­nyflt Madridban • Chile több mlnt ötven ország küld- seli. irteklztöte nemaCtkÖZl fa? Wpviselőit A magyar Az értekezletet elsőként a értekezlete küldöttséget, amelyben he- szervezésében közreműködő Az értekezleten a chilei de- lyet kaptak a Hazafias Nép- spanyol politikai pártok és mokratikus erőket képviselő front, a SZOT, a KISZ, a személyiségek között Jelen Magy&r Szolidaritási Blzott­van Hortensia Allende asz- ság képviselői, dr. Szentistvá­szony. a meggyilkolt Allende nyi Gyuláné. az MSZMP KB elnök özvegye. Clodomiro Al- tagja, a Hazafias Népfront meida, az AUende-kormány Országos Tanácsának titkára volt külügyminisztere és vezeti. szakszervezetek képviselői üdvözölték, közöttük Santiago Carrillo, az SKP főtitkára. A Béke-világtanács üdvöz­letét Romes Csandrá, a BVT főtitkára tolmácsolta Szolidaritás Chilével Kommentár Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitká­ra mondta egyik nyilatko­zatában: a világ demokra­tikus közvéleményé azzal teheti a legnagyobb szolgá­latot Chilének, ha szolidari­tást vállal az antifasiszta erőkkel. Nos, a csütörtökön Madridban megnyílt világ­konferencia éppen erről az együttérzésről tanúskodik. Amióta PInocheték színre léptek, soha még Ilyen nagy­szabású, több kontinenst át­fogó megmozdulásra nem került sor. Szinte hihetetlen, mégis igaz: hatvankét hónapja tombol a fasiszta diktatúra Chilében. Több, mlnt ötévé katonai junta kormányozza az országot, amely dr. Sal­vador Allende idejében a demokratikus szabadságjogok alkalmazása egyik latin­amerikai mintaállamának számított. A népi egysé" kormánya — megőrizve az ország hagyományos kap­csolatait — szoros együtt­működésre törekedett a vi­lág valamennyi államával, különösen a szocialista kö­zösség tagjaival. Ma Chile a földkerekség egyik legel­sz! geteltebb országa, amely­től még egykori partnerei: a tőkés államok közül is so­kan megvetéssel elfordul­tak. Szolidaritás Chilével! — a jelszó sokszor elhan.-mott az elmúlt őt évben. Most Madridból megsokszorozott hangerővel rázza föl a vi­lágot. Nemcsak érzelmi okokból, hanem racionális érv?V.r*l sí—'„jj .- „i—_ mott, Jogaitól megfosztott chilei r.ép melletti tastvt­ri szolidaritás szükségessé­gét. Pinochet —- legfontosabb szövetségese, az USA nyo­. mására — bizonyos lépé­sekre elszánta magát, hogy a demokráciának legalabb halvány látszatát keltse. Valójában azonban mind­ez szemfényvesztés: az át­kovetelesúket. szabadságot a chilei népnek! Ezt a gondo­latot tolmácsolja a magyar társadalom képviseletében keresztelt titkosrendőrség, sz Madridba utazott küldött­ostromállapotot helyettesi- ség, s ennek Jegyében ta­tő rendkívüli állapot senkit nácskozik a vüágkonferen­nem téveszthet meg. A vi- cia. Azzal a meggyőződéssel, lág becsületesen gondolko- hogy a Pinochet-rezsim mi­c'ó százmilliói — beleértve . ... v , ., ... , hazánk közvéleményét - a e16bb 082402115 €l6dei madridl szolidaritási kon- tos sorsában: elmerül a tör­ferencia alkalmából ismé- ténelem süllyesztőjében, telten kifejezésre juttatják Gyapay Dénes Franciák és magyarok (2.) Tokaji és libamáj Szereti-e a tokajit? —kér­deztem egy este a szállodá­ban az éjszakai portást Lát­szott rajta: borissza ember. A tokajit azonban nem isz­sza. Elzászi, mondta fity­málón, s megvallotta, hogy inkább a délvidéki tőkék nedvét kedveli. Tokajl-hegy világhíres aszú­borát jobban ismerik a ten­geren túl, mint Franciaor­szágban. Minden borivónak e Mekkájában a tokaji el­vész a sok száz fajta nedű között. A Pick és a Hertz szalámi — bár a legtöbb fű­szerüzletben kapható —szin­tén nem olyan népszerű, mint azt mi itthon hisszük. Nagy tételben fogy viszont a libamáj: évente 600 ton­nát szállít Magyarország. A híres francia libamájpás­tétom-készítmények alap­anyagának javarésze magyar. A francia—magyar keres­kedelemre és gazdasági kapcsolatokra jellemző ez a libamáj. A számunkra ha­gyományosan kedvezőtlen — jó évben 40—60, gyengébb évben 35—65 százalékos — kereskedelmi mérleg ma­gyar serpenyőjébe csak rit­kán tudunk „kemény" árut tenni. Élelmiszer-ipari nyersanyagok, könnyűipart termékek szerepelnek ki­viteli listánkon, s csak el­vétve nagy értéket képvi­selő gép, berendezés. Eze­ket inkább a franciák szál­lítják nekünk. Lehet-e ezen a történelmi­leg is kedvezőtlen mérle­gen javítani? Magyarország­nak mindenképpen ez az ér­deke. Vajon van-e erre mód, lehetőség a két or­szág gazdasági szerkezeté­nek, fejlettségének különb­ségei mellett? Ezen töprengtem, míg szinte „lépésben" haladtunk a párizsi motorizált ten­ger közepén. Egyórás dö­cögés után csak némisze­rencsével sikerült a höm­pölygő autófolyamból ki­válni, parkolóhelyet talál­ni a l'Usine NouveUe szer­kesztősége előtt. A lap 80 éve jelenik meg, a maga nemében egyedülál­ló vállalkozás. Üzleti körök­ben a francia ipar bibliájá­nak nevezik. 50 ezer kis­és középvállalat van Fran­ciaországban, a l'Usine Nou­velle hozzájuk akar eljut­ni, az ő érdekükben szól. Pár éve sok energiát for­dítanak a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok szer­teágazó. bonyolult kérdé­seinek megvilágítására. Christian G. Marmain fő­szerkesztő-helyettea tömören összefoglalja a lap állás­pontját. A klasszikus ke­reskedelem formái — elad­ni-venni — szerintük ma rr.ár elavultak. A technikai, technológiai és kereskedel­mi kooperáció sokkal kor­szerűbb módja az együttmű­ködésnek. Sok kutatás, a legújabb tudományos ered­mények alkalmazása, licenc­és know-how eladás —ezek a versenyben maradás föl­tételei. De hol adjanak el? Nyu­gat-Európában négy éve tart a gazdasági visszaesés, csak kevesen keresik a gépeket, technológiákat, beruházási javakat. Nincs vevő. S ez különösen a francia kis- és középvállalatokat érinti ér­zékenyen. A tudományos­technikai haladásban még lépést tudnak tartani, de a korszerű exporttevékeny­ség már meghaladja erői­ket. Szeretnének minél több üzletet tető alá hozni, ugyanakkor mégis tartózko­dók. Többek szerint költsé­ges a szocialista országokkal folytatott kereskedelem, mert a tárgyalások a szoká­sosnál több időt vesznek igénybe. De azt is elismerik, hogy a szocialista üzletfe­lek megbízhatók, és ponto­san fizetnek. Guy Schwartz, a Le Ma­iin gazdasági rovat vezetője tavaly végig utazta az euró­pai szocialista országokat Hosszú cikkben értékelte a francia és a szocialista or­szágok vállalatai közötti kapcsolatokat. Az együtt­működés lehetőségeit mér­legelve Magyarországot az ötödik helyre sorolta. Svéd módon, vaskos, gyalulatlan gerendákkal berendezett brasserie (söröző)-ben, lár­más társaság szomszédsá­gában ültünk le megvitat­ni tapasztalatait Kamionso­főrök tértek be, csör3ött-csi­lingelt az amerikai játék­asztal, s vastag Gitane-füst úszott a levegőben. Ez is Franciaország. Schwartz egy régi fran­cia kereskedőszokást idéz. A Szajna partjáról először a szomszédos országokban néznék szét: mit lehet ven­ni, eladni? Majd a népes, nagy országok felé fordul a figyelem... S Magyar­ország nem tartozik ebbe a sorba. A közömbösségnek történelmi gyökerei is van­nak. A franciak hagyomá­nyosan baráti érzelmeket táplálnak a lengyelek iránt míg Magyarország jó eset­ben ls csak közömbös ma­radt így az együttműködés nek vannak még tártaié kai. Csupor Tibor (Következik: Visszaküldeni a liftet.) SALT- hazánkban tartózkodó kül­TALALKOZÖ döttség csütörtökön az lka­Genfben csütörtökön meg- rus Karosszéria- és Jármű­tartotta soron kővetkező ta- gyárba látogatott. A vendé­geket, akiknek üzemi prog­ramján Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára is részt vett Nagy Gábor ve­rvi„«ir™>,«, aérigazgató-helyettea tájé­Csütörtökön Conakrybs koitatta a vállalat «etérőL munkájáról. lálkozóját a hadászati tá madófegyver-rendszerek korlátozásáról tárgyaló szov jet és amerikai küldöttség. MSZMP-KÜLDÖTTSEG CONAKRYBAN utazott a Magyar Szocia lista Munkáspárt küldött­sége Katona Imrének, a Központi Bizottság tagjá­nak a vezetésével. A dele­gáció a Guineai Demokrata Párt meghívására részt vesz a párt XI. kongresszusán. A VARSÓI KÜLDÖTTSÉG AZ IKARUSBAN Alojzy Karkoszka, a Len­VIZSGALAT Az iráni sah az ellene fo­lyó tüntetések lecsendesíté­sére vizsgálatot kért saját vagyona eredetének tisztá­zására. Az uralkodó külön­leges bizottságot nevezett kl. amely nyilatkozatában közölte: amennyiben a sah vagyonának bármely részé­gyei Egyesült Munkáspárt ről kiderülne, hogy törvény­Központi Bizottságának tit- telen úton került birtoká­kára, a varsói pártbizottság ba, visszajuttatják azt tu­első titkára és a vezetésével lajdonosának. Tóth Béla Móra Ferenc betuósvényein — Csigák regénye. Me'.eg tengerek kék vizeiben, meredek szikla­bércek kopasz ormain, állóvizek sűrű Iszapjában,­sírköveken, mezei torma levelein otthonos a csi­gák nagy nemzetsége. Csöndes élőlények. Szépek, hasznosak, tanulságosak. A gyűjteményt a miniszter Szinyei Otmártól vásárolta. Van közöttük hazai tájékról való, de szép számmal ritkának minősülő is, melyekért a magángyűjtők mesés összegeket fizetnének. A város most köszönte meg a minisztérium aján­dékát. Móra a múzeum pincéjében nyaral a délelőtti szerkesztői órák után és az esti korrektúrázások között És még mindig fér a szekerére. Augusz­tusban öt közieménnyel jelentkezik a szegediek előtt de a félegyháziakat is ugyancsak istápolja, mert a Fé'.egyházl Híradóban ugyanennyi írá:át közlik. Késztermékkel nem gyanúsítható, mivel aktuális ügyekben fogdossa a tollát minden al­kalommal. ír a nyáron megjelent új isko'ai tan­könyvekről, az al:óváro:i búcsúról, öngyilkosje­1 Bitekről, Rúzsa Sándor puskájáról, az arany fül­beva'ós koldutblrőról, s karácsonykor utcán di­dergő szegénygyerekekről. A katonai mércét meg nem ütő huszonhárom éves Mórában hallatlan energiák munkálkodnak. Szálában a tizenhat éves kora óta füstölgő ver­góniával csigabigázjk a múzeum műfényes alag­sorában. Év végére össze is rakja a halott csi­gák házait, a vele váló elszámolást megőrizték a papírok, melyek szerint 45 koronát is kapott a munkájáért Sokra nem ment vele, rnég továb­bi két éven át a tízforintos lakbérű udvari házi­kóban élnek a közben megszületett kislányukkal, Pankával. Pedig Móráék nagyon ki akarnak onnét törni, ahol délelőtt kilenckor lehet elfújni a petróle­um-Ampát, és nyáron már délután ötkor meg kell gyújtani ok, ha látni ls akarják, miből élnek. A Naplóhoz kerülésének évét 73 írással zárja, a következőt 85 nyomdafestékezett munkával. Ebből csak hat alkalommal jelentkezik verssel, tizennyolcszor vezércikkel, és tizenegy tárcáját a Félegyházi Hírlap is közli. Következő évben ií eljut 85 közleményig, amiből szintén ő volt 18 héten át a vezércikkíró, de már a szülővárosá­nak nem tud publikációval kedveskedni. Az évente 311-szer megjelenő Szegedi Napló­ban 1904 őszéig közel 500 írással köszönti az ol­vasókat ami őrületes munkabírásáról, tempóról, szorgalomról tanúskodik, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a csigák elrendezése óta állandóan kapja a múzeumi megbízatásokat is. Hol az ízeltlábúak összegereblyézéséről szólnak a pa­rancsok, hol a lepkeíé'.ék újrahaptákolásáról. És a társadalmi életben is forgolódnia kell. Tömörkénnyel kiskocsmák asztalainál, munka­társak csa'ádi köreiben. A Naplónál való szolgá­lat első évében már fö"o'va3 a Dugonics Társa­ságban Lechner Ödönnel, Vágó Pállal egv aizta1­nál. 1903-ban már Mikszáthtal szerepel egy mű­sorban. Hetvenöt évnyi messzeségből a Dugonics Tár­saság, a szegedi Parnasszus tán a'földi vakond­túrásnak minősül. Azonban nagy írók lábanyo­mai rajta, ha az említetteken kívül még össze­számoljuk, hogy ült a városházi díszterem elő­adói a-zta'ánál Ady Endre. Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Juhász Gyula és Kosztolányi. Nem csoda hát ha Móra fontosnak tartotta * társaságban való szorgoskodást A város művelt olvasóközönségével, legjelesebb vezetőivel ha­vonta itt találkozott Ekkor Páiry Ferenc pol­gármester az irodalmi kör elnöke, aki Tömör­kény a Hüvelyk Matyiban ebben az időben már rendszeresen fehérszemélynek titulál, korára nézvést De hát harag sohasem keletkezett az ilyesféle aranyoskodásokbóL II. Kenyérharc Az 1904-es esztendő Móra és közvetlen kör­nyezete sorsában elhatározó változásokat hozott Tömörkénnyel együtt é'etúljuk olyan célegye­nesbe került ahonnét elláthattak a belvárosi te­mető kapujáig. Igen bérharcos, sztrájkos esztendőnek bizo­nyult ez. Nagy a gazda-ági pangás. Fokozódik a munkanélküliség, drágulások gyötrik a lakossá­got Ennél fogva a külföldre vándorlók száma is emelkedik. Két évvel korábban egész Csongrád megyéből hét kivándorló indult el Amerikába, de ez évben már harminc szedte föl a sátorfá­ját, ami példának okáért Veszprém megyéhez képest kevés, mert onnét 1293 munkaképes férfi kelt át a tengeren túlra. A bérkövete'é:ek a Szegedi Naplóig elérnek Immár. Engel Lajos laptulajdonos is gazda, iga­zi burz uikíméleten-éggel védelmezi a maga pénzügyi érdekeit aki, ha béke honol a lao kö­rül, kedé'yes jóbarát és liberá'is gondo'kor'.á-ú, kefe hajú férfiú, praktikus ember az uto'.ró fil­lérnyi mozdulatig, de a bérüket sztrájkkal köve­telő nvomdátzainak nemet int Erősnek érzi ma­gát. ö a dél-alfö'di nyomdák szövetrégének el­nöke. Befolyást gyakorol a környék nyomdászbé­reire. munkavrtzonvaipa is. A szellemi munká­sok is nyögik az alacsony bérek terheit amiről hol humoro-an, hol keménv komolysággal szól­nak a kenyéradó Engel Lajos laptulajdonosnak. (FolytatjukJ « a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents