Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

4 Vasárnap, 1978. november 26. Befejeződtek a szakmunkás­tanuló- és ifjánkésnapok A KISZ Csongrád megyei bizottsága, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa és a megyei tanács vb művelő­désügyi osztálya október 7. és november 25. között má­sodízben rendezte meg a me­gyében a szakmunkásta­nuló és ifjúmunkásnapokat. A másfél hónapos rendezvény­sorozat jól szolgálta a mun­káséletre készülő fiatalok és az Ifjúmunkások kapcsolatá­nak erősítését; több ezer szakmunkás és szakmunkás­tanuló ismerkedett egymás­sal a különböző tapasztalat­cserék, üzemlátogatások, po­litikai, kulturális, .sportver­senyek alkalmával. Rangos eseménynek számított a hód­mezővásárhelyi 602. számú Magyar—Vietnami Barátság Ipari Szakmunkásképző In­tézet névadó ünnepsége, a szegedi Móra Ferenc szak­munkásképző új ifjúsági há­zának átadása, az olajipari ifjúsági napok, a szakmun­kástanuló-olimpia, valamint a textiles ifjúsági találkozó. Ugyancsak kiemelkedő ese­mény volt Szegeden fiatal műszakiak és közgazdászok tanácskozása, s az „Egyete­misták és főiskolások a szak­munkásképzésért" című fó­rum. A szalámigyárban a harminc éven aluli targonca­vezetők mérték össze ügyes­ségüket, bizonyították szak­mai felkészültségüket, a Technika Házában pedig szá­nxítástechnikai szakemberek­nek rendeztek konferenciát. Találkoztak egymással szocia­lista brigádvezetők és szak­munkástanulók, a pályavá­lasztási hetek keretében ál­talános iskolások, úttörőrajok kerestek föl számos üzemet, gyárat. * Tegnap, szombaton dél­után az újszegedi KISZ ve­zetőképző központban került sor a szakmunkástanuló­4s Ifjúmunkásnapok záróün­nepségére. Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bi­zottságának első titkára mél­tatta a SZIN jelentőségét, ezt követően pedig a megye szakmunkástanuló intézetei­nek irodalmi színpadai adtak kulturális műsort. Féllépett még a csongrádi ÁFÉSZ táncegyüttese, és szerepeltek a vásárhelyi Magyar—Viet­nami Barátság szakmunkás­képző intézet laoszi diákjai is. Országos honismereti diákkonferencia Egerben Szombaton gazdag prog­rammal folytatódott Egerben a harmadik országos hon­Ismereti diákkonferencia. A konferencián Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára tar­tott előadást „Szocialista ha­zafiság és proletár interna­cionalizmus" címmel, majd válaszolt a fiatalok kérdé­seire. Ezután Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályveze­tője tartott előadást „A mun­kásmozgalomtörténeti okta­tás, kutatás helye, szerepe az ifjúság nevelésében" cím­mel. A délelőtti program be­fejező részeként a honisme­reti munka időszerű felada­tait isrpertette dr. Székely György akadémikus, az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem rektorhelyettese. A konferencia délután szekcióülésekben folytatta munkáját. Büfé az iskolában Lehetőség a megoldásra Szomorú tapasztalatuk a pedagógusoknak: az általá­nos. és középiskolás gyere­kek többsége éhesen, reggeli nélkül ül be az iskolapadba. A korai kelés, a rohanás, az energiát emésztő tanulás, a figyelem, nem egy gyerek­nél az izgalom — éhgyo­morra — bizony alaposan károsítja a fiatal szerveze­tet. Az uzsonnakészítésre azonban kevés munkába já­ró édesanya ér rá manap­ság. Mi hát a leendő, hogy a gyerekeik megfelelő rend­szerességgel táplálkozzanak akkor is, ha szüleiktől tá­vol vannak? Elméletben a válasz ké­szen van rég, és igen ké­zen fekvő módon: vásárol­ják meg a d'ákok az isko­lában a tízórait. Ismeretes azonban az évek óta tartó huzavona az iskolabüfék és egyáltalán az iskolatej kö­rül. Tudja szülő, pedagógus, kereskedő és a tejipar szak­embere, papolja az orvos: különösen a fejlődő szer­vezetnek „élet, erő" a tej. Gyerekeink azonban mind­máig — tisztelet a kivé­telt képviselő néhány isko­lának — nem jutnak nap­közben ehhez az értékes táp­lálékhoz. Leírtuk sokszor, évek óta szinte mindig ugyanúgy: a pedagógus szá­mos más, felelősségteljes ok­tató, nevelő feladata és az egyébként is sok, ezzel ösz­szefüggő adminisztrációs munkája mellett nem láthat­ja el az árubeszerző, a pénztáros és a boltos fel­adatát is. Ezzel , mindenki egyetértett — és minden maradt a régiben. A napokban azonban ör­vendetes hír jutott el szer­kesztőségünkbe is: megtört a jég, s a város egyik ál­talános iskolájában 790 gye­rek vásárolhat szendvicset, péksüteményt, tejet, kakaót és üdítő italt. A tarjáni lil­ás számú iskola kínálja a jó példát. Hogy miként? Van tanár, akinek nemcsak a gyerekek szellemi táplálé­ka a szívügye. Van aktív szülő' munkaközösség, van­nak segítőkész szülők. Mind­ez persze nem elég egy po­hár tejhez. Az építők már a tervasztalnál dolgozva gondoltak- erre: üres büfé­helyiség — az előírásoknak megfelelő — kínálkozott is a szándék valóra váltásához. És ami reményt kelt arra; hogy a többi iskola tanulói is hozzájuthatnak a tíz­óraihoz, a tanárok igény­bevétele nélkül: a vendég­látó vállalat segítőkész hoz­záállása. A tarjáni Iskolá­ban ugyanis ők működtetik a büfét, fél 8-tól fél 2-ig, egyik nyugdíjas alkalma­zottjuk az elárusító. Nyil­vánvaló, hogy a vállalat szá­mára nem „üzlet" ez a bü­fé, noha havi 20—21 ezer forintos forgalmával nem is veszteséges. A vendéglátó nem zárkózik el attól, hogy más szegedi iskolákban is nyit — a gyerekek érde­kében — ilyen büféket. Tudjak, a feltételek ke-' vés helyen adottak. A szü­lői munkaközősségek oda­adása azonban nemcsak a lelkesedésig, a szervezésig terjed. Sok szülő bizonyá­ra szívesen vállalná ilyen büfének alkalmas helyiség kialakítását, leválasztását ls. Így talán — mindannyiunk megnyugvására — vala­mennyi iskolás gyerek ko­rának megfelelő táplálko­zásáról tudnánk gondoskod­ni. Ch. A. Közlemény az MSZMP Csongrád megyei bizottságának üléséről (Folytatás a 3. oldalról.) színvonal, bővüljön a hűtőkapacitás és korszerűsödjön a csomagolás. A gyárt­mányfejlesztés segítse a különböző piaci igényeknek jobbnn megfelelő áruk terme­lésének növekedését, a tőkés export foko­zását. # A húsfeldolgozó ipar fejlesztése a fel­dolgozás színvonalának emelésére a higié­niai és minőségi követelmények biztosítá­sára irányuljon. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát törekedjen Szegeden a Maros utcai üzem és a Makói Kolbászgyár re­konstrukciójának megvalósítására, az ex­portot és a hazai ellátást segítő gyárt­mányfejlesztésre. • A konzerviparban a gyártóvonalak teljesítőképességének növelése, az anyag­mozgatás fejlesztése, a Szegedi Konzerv­gyár teljes rekonstrukciója szükséges. A kapacitásbővítés tegye lehetővé a kiemel­kedő termést biztosító években is a zavar­talan feldolgozást • A tejipar a megyei fogyasztás Igé­nyeinek (minőség javítása, választék bőví­tése) kielégítésén túl az export bővítését szorgalmazza, törekedjen az ellátást biz­tonságosabbá tevő városi decentrumok létrehozására, a begyűjtés technikai felté­teleinek javítására. A szentesi tejüzem megépítését tekintse kiemelt feladatnak. # A baromfiipar a folyamatban levő re­konstrukció színvonalas megvalósításával, a feldolgozás technológiáját és kapacitását fejlessze. Elsősorban az exportigényeknek megfelelően a minőség javítását és a nagy testű baromfi feldolgozását helyezze elő­térbe. Biztosítsa a piac igényeihez jobban igazodó baromfi-, tojástermeltetést, a zökkenőmentes felvásárlást A gabonaipar a megtermelt termék minőségének megóvására, a növekvő ab­raktakarmány-szükséglet mennyiségi és minőségi kielégítésére fordítson megkülön­böztetett figyelmet Valósuljon meg Sze­geden és Szentesen a tárolótér bővítése, a megyeszékhelyen új malom építése. • A sütőipar növelje a termékek válasz­tékát, minőségét. Korszerűsítéssel, együtt­működés kialakításával javítsák a megye lakosságának ellátását. # A boripar szélesítse tovább a mező­gazdasági üzemekkel korábban kialakított kooperációs kapcsolatait. Készüljön fel a tröszti forrásból megvalósuló, 700-800 hek­táros termelési célgazdaság létrehozására, üzemeltetésére. Fokozza az üdítő ital, va­lamint a gazdaságosan exportálható mi­nőségi borok gyártását 5. Az erdó- és fagazdaság fejlessze az együttműködést a mezőgazdasági üzemek­kel. A gyenge minőségű földterületek jobb hasznosítása érdekében nugyobb ütemben valósítsanak meg erdőtelepítést Kiemelt feladat Szeged város zöldövezetének meg­valósítása. melyhez szélesebb körben épít­sünk a lakosság öntevékenységére is. 6. A mezőgazdaság fejlődését a szocialis­ta szektorra, a nagyüzemekre alapozzuk. Növekedjen tovább az állami gazdaságok szerepe. Eredményeikkel mutassanak pél­dát a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és a haltenyésztésben, a vetőmag-előállítás­ban, a talajművelés ben, valamint a korsze­rű üzemszervezési, termelési módszerek el­terjesztésében. Eszközeik jobb kihasználá­sát fokozzák a szövetkezetekkel való szo­rosabb kooperációval is. Dolgozzanak ki költségkímélő beruházási módokat, kezde­ményezzék azok széles körű elterjesztéséi­Árutermelésükben törekedjenek magasabb feldolgozottságú termékek (hús, tej, bor, takarmány és vetőmag stb.) arányának növelésére. * # A termelőszövetkezetekben fontos fel­adat a szocialista vonások erősítése, az ön­álló vállalati gazdálkodás feltételeinek fej­lesztése, a szövetkezeti demokrácia széle­sebb körű kibontakoztatása, a közös tevé­kenység szélesítése, a szervezettség foko­zása. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek fejlesztési terveinek megfelelően alakítsák ki az egyszerűbb, az adottságuknak jobban megfelelő termelési szerkezetet, a biztonságosabb és kiegyen­súlyozottabb gazdálkodás feltételeit, az állami támogatás differenciáltabb és kon­centrált felhasználását # A szakszövetkezetek a közös tevé­kenység fejlesztését helyezzék előtérbe. Kezdeményezzék az együttműködést a kör­nyező termelőszövetkezetekkel. # A háztáji és kisegítő gazdaságok ter­mélesét nagyobb tervszerűséggel szervez­zék és sokoldalúan támogassák a mező­gazdasági nagyüzemek, az ÁFÉSZ-ek, a felvásárló és feldolgozó vállalatok. Terme­lésük hatékonysága javításának érdekében az anyagi-technikai eszközök (kézi eszkö­zük, kisgépek, szaporító- és kémiai anya­gok stb.) biztosítására, értékesítési bizton­ságukra a nagyüzemek továbbra is fordít­sanak nagy figyelmet. Szervezettebbé kell tenni a nem mezőgazdasági foglalkozásúak által művelt kiskertek megfelelő eszközök­kel történő ellátását és az eladásra felkí­nált termékek felvásárlását is. E felada­tokból az ÁFÉSZ-ek — szakcsoportjaik fej­lesztésével és bővítésével — vállaljanak az eddigieknél többet, a szervezőmunkát han­golják össze a termelőszövetkezetekkel. 7. A mezőgazdasági nagyüzgmek fordít­sanak fokozott gondot az anyagi-műszaki bázis fejlesztésére, az anyagok és eszközök takarékosabb hasznosítására. A gépesítés területén a hatékonyság fi­gyelembevételével különösen a nagy telje­sítményű erőgépek és géprendszerek beve­zetését — az igények alapján a kisebb ka­pacitású eszközök bővítésével összehangol­tan — szorgalmazzák. A munkafolyamatok komplex gépesítettségének megvalósítása (például a zöldség- és gyümölcstermesztés­ben) igényli a javítóbázisok szakosított és összehangolt fejlesztését és az alkatrész­ellátás zavartalan biztosítását. A feltéte­lek megteremtését alapozzuk az üzemek közötti kooperáció (társulások stb.) kiala­kítására is. A talajerő-gazdálkodás javítását a mű­trágya felhasználásában mutatkozó el­maradásunk behozásával és a növényvé­delem hatékonyságának növelésével kell biztosítani. Valósuljon meg Szegeden, Ma­kón. Hódmezővásárhelyen és Szentes tér­ségében az agrokémiai centrum. Váljon általánossá a laboratóriumi talajvizsgála­tokon alapuló tápanyag-utánpótlás. E cél biztosítása érdekében talajvizsgáló labora­tórium építése szükséges. A biztonságos termelés érdekében — a komplex belvízrendezési programra ala­pozva — mielőbb készüljenek el az üze­mi tervek. Makó és Hódmezővásárhely térségében gyorsítsák meg a talajjavítást A csongrádi vízlépcső megvalósítása ki­emelt feladat Az öntözés fejlesztése ér­dekében a vízlépcső megépítését követően épüljön meg a Nagytőke—Székkutas öntö­zőhálózat. Az itt elhelyezkedő mezőgazda­sági nagyüzemek időben készüljenek fel az öntözési lehetőségek megteremtésére. A minőségileg magasabb szervezeti for­mák feltételei fokozatosan jöjjenek létre. Az agráripart egyesülés létrehozására kell törekedni. 8. A mezőgazdasággal szemben egyre nö­vekvő követelmények nélkülözhetetlenné teszik a tudomány eredményeinek gyors és hatékony elterjesztését. Valósuljon meg az agrárkutatás és a gyakorlat szorosabb koordinációja. Indokolt a regionális kuta­tási tevékenység összekapcsolása, a terme­lési rendszerek hatékonyabb segítése. Ke­rüljön előtérbe a tájjellegű kultúrák komplex kutatása, nagyobb potenciális termőképességű fajták előállítása (búza, kukorica stb.), korszerűbb termelési tech­nológiák kidolgozása. Különösen a fű­szerpaprika, vöröshagyma és a hajtatott zöldségfélék kutatására kell kiemelt fi­gyelmet fordítani. 9. A termékforgalmazás zavartalansága igényli a kölcsönös érdekeltségen alapuló, hosszabb távra szóló szerződéses kapcsola­tok bővítését. A mezőgazdasági- termé­kek minőségének megóvása, a növekvő la­kossági igények választékos kielégítése megköveteli a kereskedelmi hálózat fej­lesztésének gyorsítását Korszerű tárolók létesítésével, technikai felszereltségük ja­vításával növelni kell a konyhakész fél­termékek előállítását, választékát Töre­kedni kell a különböző termékek fogyasz­tókhoz történő szállítási útjának rövidí­tésére. A felvásárlás ütemezése, a tárolás, előfeldolgozás terén fokozzák a koordiná­ciót a kölcsönös segítségnyújtást. 10. A személyi feltételek javítására az ágazat gyors ütemben növekvő feladatai, a mezőgazdasági dolgozók számának további csökkenése miatt megkülönböztetett figyel­met fordítsanak. Javuljon az üzem- és munkaszervezés színvonala, a munkaerő­gazdálkodás hatékonysága Kiemelt figyel­met igényel a kádermunka, a káderképzési és utánpótlási célkitűzések maradéktalan és tervszerű végrehajtása. A mezőgazda­sági termelés iparosodása megköveteli a speciális képzettségű szakemberek számá­nak növelését. Ebben a megyében működő felső- és középfokú oktatási Intézmények, szakmunkásképző intézetek vállaljanak na­gyobb szerepet. 11. Szocialista mezőgazdaságunk és az élelmiszeripar jelenlegi fejlettségi színvo­nala alapján mind nagyobb segítséget tud nyújtani a város- és községpolitikai fel­adatok végrehajtásához. Ezért nagyüzeme­ink vállaljanak az eddigieknél nagyobb szerepet a települések gazdasági, társadal­mi célkitűzéseinek megvalósításában. A tagság és dolgozók érdekében fejlesz­szék a szociális és kulturális ellátás szín­vonalát Lehetőségeikhez mérten járulja­nak hozzá az óvodák, bölcsődék, iskolák, kultúrházak, sport- és egyéb közösségi lé­tesítmények megépítéséhez és fenntartásá­hoz. Fordítsanak nagyobb gondot az üdülési, pihenési igények kielégítésére, nyugdíjas és idős tagjaik anyagi támogatására. A me­zőgazdasági nagyüzemek kapcsolódjanak be a szegedi, gyógyászati célra alkalmas termálvíz hasznosításába. A mezőgazdaság és élelmiszeripar előtt álló feladatok eredményes végrehajtása ér­dekében szélesítsék tovább a szocialista munkaversenyt, a brigádmozgalmat, érjék él, högy valamennyi rpezőgazdasági nagy­üzemben működjenek szocialista brigádok. A megfogalmazott célok és feladatok nagyszerű távlatokat nyitnak Csongrád megye mezőgazdasága és élelmiszeripara számára. Az eredményes megvalósítás me­gyénk minden dolgozójától odaadó és lel­kiismeretes munkát igényel. A kitűzött célok végrehajtásában nagyon jelentős a kommunisták kezdeményezése és példamu­tatása. A pártszervek és pártszervezetek poli­tikai irányító munkájában alapvető fel­adat: a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztése, a gazdálkodás haté­konyságának javítása, a termelési szerke­zet népgazdasági igények szerinti alakítá­sa, a tudományos-technikai forradalom eredményeinek felhasználása, a háztáji termelés segítése. A termelést segítő és ellenőrző tevé­kenységük során foglalkozzanak a munka­és üzemszervezéssel, a dolgozók munka- és életkörülményeivel, a szocialista munka­verseny fejlesztésével. Tegyék még terv­szerűbbé, céltudatosabbá a kádermunkát Javítsák tovább a személyzeti munka fel­tételeit. Szerezzenek érvényt az üzemi és szövetkezeti demokráciának. A pártszervezetek rendszeresen erősítsék soralkat a termelőmunkában élen járó munkásokkal, tsz-tagokkal, tekintélyes szakemberekkel. Fejlesszék tovább a párt­tagság eszmel-politlkai-szervezeti és cse­lekvési egységét Munkájukban erősödjön a felsőbb pártszervezetek és saját határo­zataik végrehajtása érdekében végzett munka. Az SZMT. a Hazafias Népfront, a KTSZ sajátos eszközeikkel (védnökségvállalás, akcióprogramok, társadalmi munka szerve­zése stb.) segítsék a határozat végrehajtá­sát Az állami és érdekképviseleti szervek nyújtsanak hatékony segítséget a mezőga­daság és az élelmiszeripar előtt álló fel­adatok megvalósításához. A megyei párt­bizottság felhívja a vezető pártszervek és pártalapszervezetek, társadalmi és tömeg­szervezetek, tanácsok, a mezőgazdasági szocialista nagyüzemek, a felvásárló és feldolgozó vállalatok kommunistáit, a ve­zető posztokon dolgozókat, valamint a szö­vetkezeti és munkáskollektívákat, hogy lehetőségeik minél teljesebb kihasználásá­val. aktívan munkálkodjanak a kitűzött célok erdeményes megvalósítása érdeké­ben. *

Next

/
Thumbnails
Contents