Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

Vasárnap, 1978. november 26. 3 n mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, fejlesztésének feladatairól Közlemény az MSZMP Csongrád megyei bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága 1978. november 16-i üléién megtárgyalta az MSZMP Közoonti Bizottságának 1978. március 15-i határozata alapján a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól szóló jelentést Az ülésen elfogadott határozatot rövidítve, az alábbiakban ismertetjük. '•I A megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának fejlődése Csongrád megye gazdaságában a kedvező adottságok (jó minőségű talaj, napsütéses órák magas száma, a termál- és gázenergia jelenléte, öntözési lehetőségek stb.) következtében a mezőgazdaság és élelmiszeripar jelentős arányt képvisel. Ezek az ágazatok adják az évi össztermelés mintegy 40 százalékát s foglalkoztatják az aktív keresők közel egyharmadát Adottságaink teljesebb kihasználását a gyakori belvizek, a szélsőséges csapadékeloszlás, a ta'ajok vízháztartásának problémája, a feldolgozó ipar szűkös kapacitása gátolja 1. A mezőgazdasági aktív keresők aránya a szocialista átszervezést követően felére csökkent összetételében, minőségében jelentősen megváltozott Lehetővé vált az új technikai és technológiai eljárások alkalmazása. A fizikái dolgozók egyharmada szakmunkás, a termelésirányítók 80-90 százaléka felső-, illetve középfokú iskolai végzettségű. A háztáji és kisegítő gazdaságokban többnyire „mellékfoglalkozásként", illetve családtagként mintegy 150 ezer fő tevékenykedik. A mezőgazdasági földterület az elmúlt 15 év alatt a településfejlesztés, ipari és egyéb létesítmények növekvő területigénye következtében 4 százalékkal csökkent. A művelésbe vont összes terület viszont mintegy 3 százalékkal nőtt A kialakult üzemnagyság — beleértve a szakosodást é6 a különböző eszközök kihasználását is — többségében lehetővé teszi a hatékony iiasznasítást. A föld termőképességének növelése érdekében mintegy 20 ezer hektáron végeztek talajjavítást. A műtrágyafelhasználás 5 évenként csaknem megkétszereződött. Az öntözésre berendezett területek nagysága háromszorosára emelkedett. Elkészült a megye hosszabb időszakra szóló, komplex vízrendezési terve, megkez' clődött végrehajtása is. A három ötéves tervperi ód triban — évenként növekvő íitemben — a mezőgazdaságban, erdő- és vízgazdálkodásban, valamint az élelmiszeriparban közel 14 milliárd forint beruházás valósult meg. A termelőszövetkezetek állóeszköz-állománva négyszeresére, az állami gazdaságoké kétszeresére növekedett A fejlődésben jelentős volt a tudomány eredményeinek egyre szélesebb körű alkalmazása. Üj. nagyobb termőkéoességű búza-, kukorica-, napraforgó-, fűszerpaprika- stb. fajták előállítása és termelésbe vonása valósult meg Jelenleg — a fejlett technológiát és eljárásokat képviselő — 16 növénytermesztési és 10 állattenyésztési iparszerű termelési rendszer található. (A szántóterület mintegy 50 százalékára terjed ki.) 2. A tulaldonviszonyok gyökeresen megváltoztak. Ma már a szocialista tulaidonformához tartozik az összes földterület 97,2 száza'éka (ezen belül az állami 23,2 százalék). Az osztatlan termelőszövetkezeti földtulaidon aránya már meghaladja az 51 száza'ékot (a szakszövetkezetekben a 13 százalékot). / A termelőerők gyors fejlődése, a következetes po'itikai és ideológiai munkánk eredményeként tovább erősödött a parasztság szocialista arculata, a sajátos osztályvonások álta'ánossá válásának folyamata. Az iparszerű termelés elterjedésével a munkaszervezetek kollektív jellege erősödött a szövetkezetekhez való kötődés általános alaojává a föld és a munkaeszközök he'yett a végzett munka vált. A termelőszövetkezetekben a közösből származó évi részesedés meghaladja a 33 ezer forintot. Az á'lami gazdaságok dolgozóinak egy fóré eső éves jövedelme 37 ezer forint. 3. A megye mezőgazdaságának bruttó termelése az elmúlt 15 évben másfélszeresére növekedett Búzából több mint kétszere~ére, kukoricából közel másfélszeresére nőtt a termelés volumene, a sertésállomány 70 százalékkal, a baromfiállomány 90 százalékkal emelkedett. E négy ágazat adta a mezőgazdaság bruttó terme'éri értéknövekedésének közel 90 száza'ékát. A kertészeti ágazatokban a szántóföldi zöldségtermelés ös-ztcrülete mintegy 25 százalékkal növekedett. A fóliás 342. az üvegházi terület 36 hektárral gvaraoodott és jeleni-— eléri a 402. illetve a 41 hektárt Az állattenyé-ztés fejlődésével, az állomány ."yaraoítúsával 13 százalékkal emelkedett az átlatsűrűség, és 1977-ben meghaladta. 100 hektárra vonatkoztatottan, a 44 darabot Az ágazat termelésnövekedése döntően a sertés- és a baromfitenyésztésből származott A szarvasmarha-állomány 14 százalékos növekedése elmaradt a tervezettől. A mezőgazdaság gyorsabb és egyenletesebb fejlődését, a meglevő adottságok. jobb kihasználását néhány sajátos megyei gond (belvízrendezés megoldatlansága, az anyagi erőforrásokat igénybe vevő beruházások stb.) nehezítette. 4. A mezőgazdaság nyersanyagbázisán Jelentős élelmiszeripar fejlődött ki. A termelőágak termeléséből való részesedése 17 százalék (országosan 14). Az ágazatban közel 12 ezer fő dolgozik. A termelés az elmúlt 15 évben az országost jelentősen meghaladva, csaknem 3,5-szeresére növekedett. Az élelmiszerek széles választékát állítják elő vállalataink, a szakosodás azonban — a tejipar kivételével — lassú. A termékek minősége, csomagolása, tárolása és hűtése több területen (konzerv-, tej-, baromfiipar stb.) elmarad a növekvő követelményektől, amely akadályozza az exportlehetőségek nagyobb mértékű kihaszná'ását. A feldolgozó- és tárolókapacitás — főleg a tartósító- és tejiparban — nincs összhangban a mezőgazdasági termeléssel. ami időnként fékezte a feilődést, illetve veszteségeket okozott a nép? laságnak (áruromlás, szállítási többletköltségek stb.). 5. Az erdő- és fagazdaságban kialakulóban van a faipar vertikuma. A feldolgozás gyorsabban, míg az erdőtelepítés mérsékeltebb ütemben fejlődött. A furnérgyártás jelentős volumenű importfaanyagot is igénvei. A helyi fafajtákra alapozva, a bútorgyártás dinamikusan fejlődik. A válla'at számottevő fejlesztést valósított meg az elmúlt 15 év alatt. 6. A termékforgalmazás — és annak kapcsolatrendszere — a termelési biztonság megteremtésére irányult (garantált és védőárak bevezetése, a szerződéses kapcsolatok bővülése). A termelési rendszerek elterjedése egyúttal a hosszabb távú együttműködés alapjait teremtette meg. A mezőgazdasági üzemek, az élelmiszeripari és felvásárló vállalatok között kialakulóban vannak a hosszabb távra szóló együttműködési formák (hosszú távú szerződések, közös beruházások, ültetvénytelepítések a hagyma-, fűszerpaprika-, szőlő- stb. termelésben). A felvásárlási szervezet továbbfejlesztése, az integrátori hálózat kialakítása kedvezően befolyásolta a nagyüzem1, kistermelő tevékenység fejlődését. Ennek ellenére még számos gond (a szűk raktározási kapacitás, az átvétel és kiszerelés hiányos gépesítése, a minőségi viták stb.) nehezíti a zavartalan felvásárlást. Esetenként a szerződéses fegyelem megszegése, az alkalmazott árpolitika hibái, a közös érde' kéltség hiánya is hátráltatja a felvásárlás tervszerűségét Az állami irányítás összességében jól szolgálta az ágazatnolitikánk eredményes megvalósítását A korszerű termelési eljárások bevezetésének segítése (a különböző programok, tapasztalatcserék szervezése), a középtávú tervek, fejlesztési koncepciók kidolgozása eredményesen segítette a mezőgazdaság fejlődését A TESZÖV munkája — a megalakulást, különösen az egy szövetség létrehozását követően — gyorsan fejlődött és sokoldalúvá vált Jelentős szerepet vállalnak az érdekképviselet mellett a korszerű termelési eljárások üzemekben történő bevezetésében. A pártirányítás hatékonyságát mutatja, hogy a kongresszusi határozatokban rögzített feladatok fő vonásaiban megvalósultak. A politikai munka eredménye, hogy sikerült a párt agrárpolitikáját társadalmi üggvé tenni, megismertetni és elfogadtatni a társadalom széles tömegeivel és mozgósítani őket a politika végrehajtására. A különböző társadalmi és tömegszervezetek (KISZ-, szakszervezet. Hazafias Népfront stb.) sajátos eszközeikkel eredményesen szolgálták a oárt agrárpolitikájának végrehaitását. Különösen az ifjúsági védnökségvál'alások. építőtáborok, munkaversenv-szervezés. községnolitikai feladatok segítése volt kiemelkedő. II. A továbbfejlesztés feladatai Az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatnak, agrár- és szövetkezetpolitikánknak megfelelően a KB 1978. március 15-i határozata alapján tovább folytatjuk a nagyüzemi mezőgazdaság és az éle'miszeripar szelektív, dinamikus fejlesztését; szocialista vonásainak erősítését, az adottságok, a tartalékok jobb kihasználását, a gazdálkodás hatékonyságának fokozását, a termékek minőségének javítását Főbb célkitűzéseink: — adottságainknak, a tájkörzeteknek megfelelő termelési szerkezet kialakítása, a szakosodásban, az üzemek közötti együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása; — a mezőgazdasági termelés mennyisége és az élelmiszeripari feldolgozókaoacitás közötti feszültség mérséklése, a munkamegosztás további elmélyítése, a vertikális integráció kiszélesítése; — a termékek feldolgozottsági fokának növelése, a minőség, a korszerűség, a csomagolás színvonalának, a forgalmazás feltételeinek javítása, az élelmiszer exportárualapok bővítésé; — a mezőgazdasági nagyüzemek dinamikus fejlesztése, a mezőgazdasági össztermelésben való részarányuk növelése, szocialista vonásaik erősítése; — a hagyományos termelési módszerek alkalmazása, a háztáji és kisegítő gazdaságok sokoldalú támogatása; — a gazdá'kodás minden területén a takarékossági követelmények érvényesítése, a hatékonyság javítása, a veszteséges termelés fokozatos megszüntetése; — a szakember- és szakmunkás-ellátottság javítása, a szakmai színvonal emelése; — a termeléspolitikai célok megvalósítását segítő kutatás szélesítése, a tudomány eredményeinek gyakorlatban történő gyorsabb alka'mazása. I. Kiemelkedő társadalmi érdek nemzeti kincsünkkel, a földdel való ésszerű és takarékos gazdá'kodás. csökkené'ének lassítása. termőképességének megóvása, illetve javítása. Ennek érdekében: A a műve'ésre alka'mas teriiletek indokolatlan, más célú igénybe vételét meg kell akadályozni; A a parlagterületek, a kihasználatlan tanyatelkek művelésbe vételével növeljük a termőterü'etet; és gondoskodjunk mindenütt a termőföld beműveléséről; e a komplex belvízrendezés meggyorsításával, meliorációval és okszerű — laboratóriumi vizsgálatokra alapozott — talajerőgazdálkodással elősegítsük a hatékony és biztonságos termelés feltételeinek megteremtését; • a szőlő-, gyümölcs-, erdő- és gveptelepítés, halastóépítés, az ipari objektumok a gabonatermesztésre kevésbé alkalmas, gyengébb termőképességű területeken valósuljanak meg; a szántóföldi zöldségtermelés egy részét a jó termőképességű földekről fokozatosan a homoki területekre (burgonya, paprikafélék, paradicsom stb.) helyezzük át; A a csapadékhiánya® területeken az öntözés feltételeinek megteremtése (víztározók, új öntözőfürtök, meglevő felszíni és felszín alatti vizek hasznosítása), a korszerű technológiák és géprendszerek hatékonyabb alkalmazása érdekében az önkéntes földcserével gyorsuljon meg a nagyüzemi táblák kialakítása. 2. A növénytermelésben jobban kell ügyelni az egyes növények területelhelyezésénél a talaj- és éghajlati adottságokra. A tájkörzetek termelési tapasztalataira alapozva fejlesszük tovább a megyénkre jellemző mezőgazdasági kultúrákat. Makó vidékén a hagvma, a gyökér-zöldségfélék. Szentes környékén a haitatott és szántóföldi zöldségtermelés, korai káposzta, karalábé termelése fejlődjön, Csongrád térségében a kukorica-, a napraforgó-termesztés, és a rét-, legelőgazdálkodás fejlődése legyen dinamikusabb. Valósuljon meg a vörösbor-termelő bázisgazdaság Makón, Szentesen és Hódmezővásárhelyen, á kalászosok, a szemes takarmányok, Szeged és a szegedi járás térségében pedig a szőlőgyümölcs, a fűszerpaprika, paradicsom, burgonya, a retek, a saláta, az egynyári szálas takarmányok termesztése, a rét- és lege'őgazdá'kodás fejlődjön az átlagot meghaladó ütemben. A A gabonatermelés struktúráját és minőségét a népgazdaság igényeihez, a megyei szükségletekhez és adottságokhoz kell igazítani. Növeljük a magasabb sütőipari értékű, étkezési búza arányát. A búza vetésterülete mérséklődjön, de a termésátlag, a korszerű fajták elterjesztésével, a technológiai fegyelem javításával, az iparszerű termelési rendszer szélesítésével erőteljesen növekedjen. A kukorica területét; hozamát az adottságok jobb kihasználásával tovább kell növelni. A rozs termelés mennyisége elégítse ki a sütőipar igényét 9 Az ipari növények (cukorrépa, napraforgó, kender stb.) termelésében a béltartalom és a hozam növelése az elsődleges feladat. A kendertermesztési rendszer keretében biztosítsák az ipar szükségleteinek kielégítését, a rost minőségének javítását A A kertészeti ágazatokban fontos feladat a komplex nagyüzemi termelési eljárások kidolgozása és széles körű elterjesztése. A zöldségfélék termesztésénél a szakosodás folytatása mellett a vöröshsgvma, fiiszerpaprika minőségének javítására, a hozam nevelésére van szükség, biztosítva a hagyma-, és az egységes zöldség- és burgonyatermelési tár-sutás hatékony és szervezett működését. A felvásárlás eddigieknél nagyobb szervezettsége, az értékesítés biztonsága és tervszerűsége érdekében alakuljon ki magasabb színvonalú együttműködés a munkaerő-gazdálkodásban, az árukikészítésben. a tárolásban. A fűszerpaprika-termelés korszerűsítés® igényli a helyre vetés arányának növelését, a komplex gépesítés széles körű elterjeszt tését, előfeldolgozók építését. A termelést, a feldolgozást és az értékesítést minél szélesebb körben fogja át az iparszerű termelési rendszer a közös érdekeltség alapján. A szőlő-gvümölcs ágazaton belül a csonthéjasok (szilva, meggy, cseresznye) és a bogyós növények területe növekedjen ütemesebben. Továbbra is nagy gondot kell fordítani az őszibarack-termesztésre, a korszerű eljárások alkalmazására. A szőlőtelepítés és -művelés járjon együtt a hozamok dinamikus emelkedésével. Ennek megalapozása érdekében alakuljon termelési rendszer, amely elősegíti a termelő gazdaságok és a feldolgozó-forgalmazó vállalatok kooperációs kapcsolatainak erősítését. A takarmányigénvek emelkedése miatt szükséges a lucerna terület- és hozamnövelése, az arra alkalmas gyepterületen az intenzív gazdá'kodás megvalósítása, hogy a termésátlag érje el a jelenlegi kétszeresét. 3. Az állattenyésztés a kővetkező Időszakban a növénytermesztésnél gyorsabb ütemben fejlődjön, kihasználva a takarmánynövény-termesztés jó adottságait, a jelentős rét- és legelőterületeket, a növekvő bel- és külföldi keresletet; az állatférőhe'yek számának növelésével, a meglevők rekonstrukciójával, a felvásárló- és feldnlgozókapacitás fejlesztésével, a szakosodás folytatásával és a különböző együttműködési formák kiszélesítésével. A A sertéshústermelésben az átlagot megha'adó feilesztésre van szükség Makó, Hódmezővásárhely és Szentes járási térségében. A nagyüzemek erőteljesen növeljék kocaállományukat. Az előrehaladás nagv tartaléka a takarmányozás, a tartástechnológia korszerűsítése és az állategészségügyi feltételek javítása. e A kedvező juhtenyésztési adottságok mellett korszerű, nagyüzemi módszerek gyorsabb elterjesztésére, az állomány növelésére van szükség a nagyüzemekben. (Elsősorban a szegedi járásban. Szentes es Csongrád térségében.) A hús- és gvapjútermelést a piaci igényeknek megfelelően fejlesszük. Ehhez nyújtsanak hatékony segítséget a megyében működő tudományos intézetek, az élelmiszeripari főiskola állattenyésztési kara, valamint a közelmúltban létrehozott juhtenyésztési együttműködés. e A szarvasmarha-állomány növelésében nagyobb arányú előrelépés indokolt, különösen a szentesi járás és Csongrád város területén. A termelés növekedését a fajlagos hozamok emelésével biztosítsák. A régi férőhelyek jobb kihasználása mellett új, szakosított telepek létrehozása szükséges. Erőteljesen javuljanak a tartástechnológiai, az állategészségügyi viszonyok és a szakszerű, laboratóriumi vizsgálatokon alapuló takarmányozás. • A baromfitenyésztést és tojástermelést a belső fogyasztás és az export lehetősége mértékéig indokolt fejleszteni, főleg a régi telepek rekonstrukciójával. • A kisállattenyésztés (nyúl, galamb stb.) sokoldalú támogatására továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani. A A halhústermelés a meglevő halastavak bővítésével és a holtágak hatékonyabb hasznosításával fokozható. Közös beruházásban valósuljon meg a Szeged körnvéki. mintegy 600 hektáros, valamint a tömörkényi halastavak fejlesztése. Számításba kell venni a korábban rizstermelés célját szolgáló, s jelenleg nem hasznosított szikes területeket ls. Teremtsék meg a víztározókban a haltenyésztés feltételeit. 4. Az élelmiszeripar fejlesztése a termelés és a feldolgozás összhangjának megterem'é-ét segítse elő. A termelés növekedési üteme haladja meg a mezőgazdaság termelését. Javuljon a hatékonyság, a minőség, emelkedjen a feldolgozottsági (FolytatáB a i. oldalon.) t