Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

ím / <r/^0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* V" tó t; 68. évfolyam 277. szám 1978. november 24., pántok Árat 80 fillér L LAPJA Irta: Fodor László, az MSZKP KB agitációs és propagandaosztályának helyeties vezeiője TÖRTÉNELMÜNK aranybetűs évfordulójára emlékezünk. A szocialista forradalmak hajnalán, a lenini e'zms ihletésére, ma hatvan esztendeje, 1918. november 24én alakult meg a Kommunisták Magyarországi -Pártja. Létrejötte korszakos jelentőségű népünk életében. Olyan erő született, amely magasra emelte a marxizmus—leninizmus zászlaját, s hatvan esztendőn keresztül vezette és vezeti munkásosztályunk, dolgozó népünk nehéz, küzdelmes harcát az igazságosabb társadalmi rendért, a szebb, boldogabb holnapért, a szocialista Magyarország megteremtéséért Olyan párt alakult akkor, november végén, amelyre illettek Marxnak és Engelsnek „A Kommunista Párt Kiáltványá'-ban, a tudományos szocializmus alapokmányában megfogalmazottak: „az osztálypártban kommunisták tömörülnek, akik a gyakorlatban minden ország munkáspártjának leghatározottabb, szüntelenül továbbhaladásra ösztökélő részét alkotják: az elmélet terén a proletariátus többi tömegeivel szemben az az előnyük, hogy tisztában vannak a proletármozgalom feltételeivel, menetével és általános eredményeivel". Pártunk 1918 őszén forradalmi helyzetben alakult meg, 1918. október 31-én győzött--a polgári demokratikus forradalom, amely megdöntötte az Osztrák—Magyar Monarchiát és kivívta Magyarország állami önállóságát. S november közepén kikiáltották az akkori idők legdemokratikusabb köztársaságát. Az őszirózsás forradalom véget vetett a háborúnak, megteremtette a polgári szabadságjogokat, s ezzel lehetőség nvflt a szabadabb gazdasági-társadalmi fejlődésre. Azonban a polgári demokratikus program 1918 végén és 1919 elején már nem volt elég-éges. Naoirendre került a szocialista forradalom. Ahhoz azonban, hogy a munkásosztály kivívja a hatalmat, új, nem szociáldemokrata pártra volt szükség. Ma. hatvan év távlatából, tisztelettel em'ékezünk azokra, akik a forradalom ügyét továbbvivő erőt, a munkásosztály forradalmi é'.c:aoatát. a kommunista pártot létrehozták: a baloldali szociáldemokratákra. a forradalmi szocialistákra; és a Nagv Októberi Szocia'ista Forradalomban részt vett és Szovjet-Oroszországból hazatért magyar internacionalistákra. A budapesti. Városmajor utca 42-es számú házban összegyűlt három forradalmi, csoportba tartozók, akik létrehozták a Kommunisták Magvarországi Pártját, a szocialista forradalom megvívásának szükségességét hirdették meg. A Vörös Újságban ezt írták: „Az egyetlen kiút a szocializmus A szocializmus, amely nemcsak a termelés anarchiáiét szüntetné meg, de azt a lelki anarchiát is, amelybe a kapitalizmus az emberiséget süllyesztette. A termelés köztulajdonba vételével visszaadná elvesztett hitét, de elvesztett munkakedvét is az emberségnek. Elérkezett tehát az ideje a szocializmus megvalósításának. Es a pro'etariátus érzi az erőt, s az akaratot is magában ezért a megvalósításért síkraszállni." Ritkán adódik a történelemben, hogv egy párt forradalmi célja ilven rövid idő alatt va'óra váljon, mint a KMP-é. Négy hónappal a kommunista párt megalakulása után a két munkáspárt — az MSZDP és a KMP — egye-.ülétevel győzött a proletárforradalom. k'kiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG a munkásosztály, a do'gozó nép küzde'mének eredményeként, fegyveres telke'és nélkül jött létre, elsőként igazolva ezzel a gyakorlatban azt a marxi—lenini felfogást, hogv a polgárháború nem egyedüli útja a szocialista forradalmaknak. A KMP tevékenységét, a gazdaságszervezési. államéoítési, szociális és kulturális erőfeszítéseket, a Tanácsköztársaság 133 napjának tetteit, eredményeit nehéz vo'na mind felsoro'ni. A Tanácsköztársaság a, kommunista párt segítségével — melynek ebben az időben a fővároson kívül erős szervezetei voltak Debrecenben, Nagyváradon, Szegeden, Salgótarjánban, Sátora'jaújhelyen. Pápán stb. — köztulajdonba vette a 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket, kisajátította a 100 holdnál nagyobb földbirtokokat, és intézkedéseket tett az életviszonyok megjavítására, a nép kulturális színvonalának emelésére, s megteremtette a magyar Vörös Hadsereget. ÍNfagy lendülettel kezdtek hozzá az új típusú szocialista állam létrehozásához. A magyar munkásosztály tette — pártja vezetécével — egyben nagy jelentőségű internacionalista tett is volt. Segített terjeszteni a szocialista forradalom lángját az európai országokban, támogatást nyújtott az élethalálharcát vívó SzovjetOroszországnak. Lenin szavaival szólva, „a vakot is látóvá tette", s bebizonyította, hogy a proletariátus diktatúrájának megteremtése a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet törvényszerűsége. A fiatal Tanácsköztársaságnak úgy kellett léteznie, hogy szinte az első pprcektől fegyveresen is meg kellett védelmeznie a magyar proletárdiktatúrát Az imperialista hatalmak nem tűrték, hogy a SzovjetOroszország mellett még egy munkásállam legyen, és felhasználva a román, a csehszlovák és a jugoszláv burzsoá kormányt katonai intervencióba kezdtek. A Tanácsköztársaság igen nehéz helyzetbe került a Vörös Hadsereget több mint háromszoros túlerő támadta. Es ez a hadsereg, melyet sebtében mozgósítottak a proletárdiktatúra, az ország függetlensége védelmében, sikereket tudott elérni. Dicső hadjáratot vezetett északon, ahol a felszabadított területeken a cseh és a szlovák kommunisták kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Hogy miből táplálkozott a Vörös Hadsereg sikeres hadjárata? Abból, hogy a Tanácsköztársaság háborúja igazságos, forradalmi háború volt. Egyidejűleg harcolt a nemzeti önrendelkezésért és a proletárforradalom vívmányainak megvédéséért. „A háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolók ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagia a ti pártotokon áll" — üzente Lenin 1919. május 29-én. A túlerőben levő ellenség és a belső ellenforradalom azonban visszavonulásra kényszerítette a Vörös Hadsereget. Magyarországra igen nehéz idők következtek. A fehér terror, a 25 éves Horthy-rendszer. A magvar proletariátus szívéből azonban még a fékte'en fehér terror sem tudta kitépni a felejthetetlen 133 napot. Jellemző, hogy a pro'etárdiktatúra leverése utáni időszakban a párt illegális sejtjei rövid időn be'ül kiépültek, s 1920 tavaszán már megjé'entek az országban áz első kommunista propagandaanyagok, hírül adva: él. do'gozik a párt. A húszas évek közepén még legális 'fedőszervet, a gyorsan nép(Folytatás a 3. oldalon.) Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről 1978. november 22—23-án Moszkvában ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testülete. A politikai tanácskozó testület ülésén áttekintették az európai helyzet alakulásával összefüggő időszerű kérdéseket és véleményt cseréltek az általános nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A tárgyalások középpontjában az enyhülési folyamat fejlődéséért, a leszerelésért vívott harc további lépései álltak. A tanácskozás részvevői a Varsói Szerződés tagállamainak egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában ismertették helyzetértékeléseiket, következtetéseiket és javaslataikat. Megállapodtak abban, hogy a Szovjetunió, mint a tanácskozás házigadája, a nyilatkozatot az ENSZ hivatalos dokumentumaként fogja terjeszteni és annak tartalmát az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam kormányának tudomására hozza. A tanácskozás részvevői, híven a kommunista és munkáspártjaik kongresszusán elfogadott elvi irányvonalhoz, a politikai tanácskozó testület ülésén ismét megerősítették szilárd elhatározásukat, hogy folytatják következetes küzdelmüket az általános békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a leszerelésért, az enyhülésárt, a népek közötti bizalom és barátság erősítéséért. A tanácskozás résztvevői nem kímélik erőiket annak érdekében, hogy korunk eme legidőszerűbb feladatai gyakorlati megoldást nyerjenek. Megállapodás született arról, hogy meghátározott idő múlva a külügyminiszterek bizottságának ülésén a helyzet alakulásának figyelembevételével áttekintik a nyilatkozatban foglalt feladatok teljesítésével kapcsolatos további teendőket. Az ülés részvevői jelentést terjesztenek kormányaik elé a végzett munka eredményéről. A politikai tanácskozó testület meghallgatta Viktor Kulikovnak, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának, a Szovjetunió marsalljának jelentését az egyesített parancsnokság gyakorlati tevékenységéről. A politikai tanácskozó testület ülése a testvéri barátság és az elvtársi együttműködés légkörében végezte munkáját A moszkvai tanácskozás nyilatkozata A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság. a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1978. november 22—23-i moszkvai ülésén áttekintették az európai helyzet fejlődésének időszerű kérdéseit, és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A tárgyalások középpontiban az enyhülési folyamat éjlődéséért, a leszerelésért vívott harc további lépései álltak. Az ülés résztvevői megállapították, hogy az utóbbi időben még erősebbé vált a népek, valamennyi haladó és békeszerető erő eltökéltsége, hogy véget vessenek az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus agresszív és elnyomó politikájának. Mind szélesebben bontakozik ki a békéért, az enyhülésért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a szabadságért és a társadalmi haladásért, a békés, egyenjogú nemzetközi együttműködésért vívott harc, a nemzeti függetlenség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, alapján. E harcban jelentős, kedvező eredmények születtek. Az enyhülés tendenciája. amelynek során valamennyi állam egyenjogúságát elismerik és tiszteletben tartják. mind nyilvánvalóbb hatást gyakorol a világ fejlődésére általában. Ugyanakkor megnövekedett az imperialiista és a reakciós erők aktivitása, megpróbálják befolyásuk alá vonni a független államokat és népeket, ösztönzik a fegyverkezési versenyt, durván beavatkoznak más államok belügyeibe, ami veszélyezteti az enyhülés folyamatát, s szembenáll a népeknek a békére, a szabadságra, a függetlenségre és a haladásra Irányuló törekvéseivel. Az események fejlődése egészében igazolta a Varsói Szerződés tagállamainak „A nemzetközi enyhülés új eredményeiért, az európai biztonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fejlesztéséárt" című nyilatkozatában foglalt értékelést, amelyet a politikai tanácskozó testület 1976. évi bukaresti ülésén fogadtak eL I. Az ülés résztvevői különös figyelmet szenteltek az európai biztonság megszilárdításának és az együttműködés fejlesztésének. Megállapították, hogy az európai kontinensen jelentős kedvező változások mentek végbe. Ezt elősegítette, hogy a kontinens államainak kapcsolatai az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglalt elvek szellemében fejlődnek. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet befejezése óta hasznos munka folyt a tanácskozáson kidolgozott elvek és megállapodások valóraváltásáért, amely megalapozta a további előrehaladást. Az élet igazolta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rögzített hosszú távú program helyesen határozza meg a béke érdekében teendő intézkedéseket, és megbízható irányt ad a további tevékenységnek. Fontos tény, hogy a belgrádi találkozón az összeurópai értekezlet minden résztvevője megerősítette készségét a helsinki értekezlettel elkezdett folyamat folytatására, bár számos lényeges, gyakorlati jelentőségű konstruktív javaslatban — többek között a biztonság katonai aspektusaiban — nem született megállapodás. Kedvező az a megállapodás, amely szerint 1930-ban megtartják a részt vevő államok képviselőinek soron következő találkozóját Madridban, az össz-európai tanácskozással megkezdődött sokoldalú folyamat keretében. A kontinens népei azt várják, hogy a madridi találkozó ténylegesen előmozdítia az európai biztonság és együttműködés ügyét, és különösen a Icatonai enyhülés, a leszerelés előrehaladásához járul hozzá. A mostani tanácskozáson képviselt szocialista országok kinyilvánítják eltökélt szándékukat, hogy hozzájárulnak a madridi találkozó sikeréhez. Kezdettől fogva világos volt azonban, hogy a határozott előrehaladás az európai értekezlet által kijelölt úton, éppúgy, mint a világbéke megszilárdítása. csak akkor lehetséges, ha minden állam következetesen tevékenykedik ebben az irányban. Sajnálatos, hogy az események nem teljesen így alakultak. Megtörténik, hogy nyíltan megsértik az államok kapcsolatainak általánosan elismert elveit, súlyosan fenyegetik a békét éa a nemzetközi biztonságot, a népek szabadságát és függetlenségét. Kísérleteket tesznek a nemzetközi viszonyok javulásának megállítására, sőt e folyamat visszafordítására. A fegyveres erők és fegyverzetek növekedése nem állt meg, hanem folytatódik. Még nem sikerült hatékony intézkedésben megállapodni a katonai enyhülés és a leszerelés érdekében, és ez fenyegeti az európai biztonság megszilárdítása folyamatának fejlődését. Nem szűntek meg, sőt néhány vonatkozásban növekedtek a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés akadályai. Ellenséges politikai kampányokat folytatnak a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok. és más haladó, demokratikus erők ellen. Az imperialista és reakciós erők támadása, amely a népeknek a szilárd békéért és a nemzetközi biztonságért vívott nehéz harcban elért eredményei ellen irányul, (Folytatás a 2. oldalon.)