Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

2 Péntek, 1978. novemlber 24: A moszkvai tanácskozás nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) agressziós, rev&nsista és hegemohistn célokai szolgál. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok Bzükségesnek tartják felhívni valamennyi békeszerető erő figyelmét arra, hogy mindez komoly károkat okoz a béke és a biztonság megszilárdításának és a nemzetközi együttműködés fejlődésének. A politikai tanácskozó testület ülésén részt vevő államok, amelyeknek meggyőződése, hogy a béke és a haladás szakadatlanul növekvő erői képesek új, jelentős sikerek kivíváséra a békéért és a népek szabadságáért folyó harcban, kinyilvánítják eltökéltségüket, hogy a többi békeszerető állammal, az összes haladó és demokratikus erővel és a széles néptömegekkel együttműködve új ösztönzést adnak a helsinki záróokmány, mint egységes egész, megvalósításának, annak, hogy új megállapodások szülessenek az együttműködés fejlődését és az európai, valamint a világméretű, valóságos biztonság elérését céltó konkrét intézkedésekről és lépésekről. Készek arra is, hogy teljes aktivitással és energiával vegyenek részt a legfontosabb nemzetközi problémák megoldásában. II. A békét és a nemzetközi biztonságot, az enyhülést, a népek függetlenségét, gazdasági és társadalmi fejlődését fenyegető legnagyobb veszély a fegyverkezési hajsza folytatása és fokozódása, ütemének és méreteinek növekedése. A fegyverkezési hajsai fokozódása, amelyért a legagresszívabb imperialista körök felelősek — nyilvánul meg a NATO-tanácskozás washingtoni ülésén elfogadott határozatokban, amelyek több tízmilliárd dollárt irányoznak elő katonai célokra, az amúgy is felduzzasztott katonai költségvetések növelésére. Ezen az ülésen új, évtizedekre szóló programot fogadtak el, amely fegyveres erőik fejlesztését szolgálja. E lépések szöges ellentétben állnak a helsinki záróokmány állásfoglalásaival és újabb akadályokat támasztanak Európa államai és népei kölcsönös megértése és békés együttműködése útján. A Varsói Szerződésben részt vevő szocialista országok határozottan fellépnek a fegyverkezési hajsza fokozásának politikája, a katonai zsarolás kísérletei ellen. Ismételten kijelentik, hogy ők maguk sohasem törekedtek és nem törekednek katonai fölény kivívására, katonai erőfeszítéseik kizárólag védelmi képességük biztosítására Irányulnak és mindig Ls erre fognak irányulni. Abból indulnak ki, hogy az európai és világméretű katonai egyensúlyt nem a fegyverzet növelésével, hanem csökkentésével, konkrét, különösen nukleáris leszerelési intézkedések határozott foganatosításával kell fenntartani. A fegyverkezési verseny további fokozásának, méretei növelésének, a fegyverrendszerek további tökéletesítésének következményei mind veszélyesebbek a népekre nézve. Ennek megfelelően a politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok úgy vélik, hogy a jelenlegi körülmények között a nemzetközi politika legfontosabb feladata: mielőbb döntő fordulatot elérni a fegyverkezési hajsza megszüntetéléról és a leszerelésről folyó tárgyalásokon, mert ezt követeli a népek, az egész emberiség civilizációjának alapvető érdekei A népeknek nem új nukleáris rakétarendszerek, ballisztikus rakétákkal felszerelt tengeralattjárók, szárnyasrakéták kifejlesztésére van szüksége, hanem mindenfajta atomfegyver gyártásának teljes megszüntetésére és az atomenergia békés felhasználására. Az emberiség érdekeit nem a már meglevő tömegpusztító fegyverfajták tökéletesítése, új fegyverek — közlük a neutronfegyverek — fejlesztése szolgálja, hanem ezek gyártásának megszüntetése, valamennyi fajtájának betiltása. A népeknek nem a hagyományos fegyverek további fejlesztésére és tökéletesítésére, nem azok pusztító erejének további tokozására van szüksége, hanem a meglevő fegyveres erők és fegyverzet olyan csökkentésére, amely nem okoz kárt egyetlen állam biztonságának sem, olyan hatékony intézkedésekre tehát, amelyek elvezetnek a katonai enyhüléshez és leszereléshez. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt országok határozottan fellépnek azért, hogy olyan hatékony intézkedésekre kerüljön sor ezeken a területeken, amelyek meg tudják állítani az államok — mindenekelőtt a különösen nagy katonai potenciállal rendelkező hatalmak — katonai erejének növelését, elvezetnek a fegyverzet tényleges csökkentéséhez. Ebben a vonatkozásban az a legfontosabb, hogy tárgyalások kezdődjenek mindenfajta nukleáris fegyver gyártásának betiltásáról és a meglevő készletek fokozatos csökkentéséről, egészen teljes felszámolásukig. Ezzel párhuzamosan el kell érni a nukleáris fegyverek alkalmazásának végleges betiltását és azt, hogy minden álIdm mondjon le az erő alkalmazásáról az államközi kapcsolatokban. A Varsói Szerződés tagországai jelentősnek tartják a megállapodások elérését a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati fegyverzetek korlátozásáról. Meggyőződésük, hogy hatalmas Jelentősége lenne, ha mielőbb sikerrel befejeznék a szovjet—amerikai tárgyalásokat a hadászati támadófegyverzetek korlátozásával kapcsolatos második megállapodásról és áttérnének olyan új megállapodások megkötésére e fegyverzetek csökkentéséről, amelyekhez a többi nukleáris hatalomnak ls csatlakoznia kell. A politikai tanácskozó testület ülésén kéoviselt államok síkraszállnak azért, hogy mielőbb fejezzék be a tárgyalásokat a fegyverkezési hajsza korlátozásáról, illetve megszüntetésének más vonatkozásairól is. A Varsói Szerződésben részt vevő országok, mint európai államok különleges Jelentőséget tulajdonítanak az európai katonai enyhülés, a leszerelés kérdéseinek. A tagországok Ismét megerősítik, készek mindent megtenni az európi biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya azon közismert ajánlásának megvalósításáért. hogv a katonai szembenállás csökkentésével és a leszerelés előmozdításával hatékony intézkedésekre kerüljön sor az európai politikai enyhülés kiegészítésére és a biztonság megszilárdítására. A részt vevő tagállamok minden módon hozzá kívánnak járulni a közéo-európai haderők és fegyverzet kölceönös csökkentésiről folyó tárgyalások síkeréhez. Számos konstruktív javaslatot tet'ek a megbeszélések tárgvát képező alapvető kérdések megoldására. A tárgyalások döntő haladását célzó újabb jelentős erőfeszítésük az az 1978. június 8-án beterjesztett, javaslat volt, amely átfogja a megvitatás alatt álló kérdések egészét, és biztosítja az érintett térségben a Jelenleginél lényegesen alacsonyabb szinten, a két fél fegyveres erőinek azonos nagyságái. A tárgyalás azonban csak abban az esetben mozdulna el a holtpontról, ha a másik fél válaszát ugyanilyen konstruktív szellem hatná át. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok, amikor kinyilatkoztatják azon törekvésüket, hogy továbbra ls minden erőfeszítést megtesznek más államokkal együtt a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és a leszerelés kérdéseinek sikeres megoldásáért, hangsúlyozzák a bizalom jelentőségét az államközi kapcsolatokban. Határozottan fellépnek azoknak az elveknek a szigorú tiszteletben tartásáért, amelyek elvetik az erő alkalmazását és az erőszakkal való fenyegetést az államközi kapcsolatokban, fellépnek azért, hogy minden vitás kérdést kizárólag békés eszközökkel, tárgyalások útján oldjanak meg. Ennek megfelelően a tanácskozáson képviselt szocialista országok intézkedéseket javasolnak egyetemes szerződés megkötésére az erőszakról történő lemondásról a nemzetközi kapcsolatokban. Javasolják, hogy az összeurópai tanácskozás résztvevői vállaljanak kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak elaőként nukleáris fegyvert egymás ellen, hogy a NATO és a Varsói Szerződés ne növelje tagjainak számát, hogy a két fél ne lépje túl az 50 —60 eaer fős szintet azfeurópai hadgyakorlatokon, hogy az összeurópai értekezleteken egyeztetett bizalomerősítő intézkedéseket terjesszék ki a Földközi-tenger térségére is, hogy történjenek intézkedések a nukleárla fegyverrel nem rendelkező államok biztonsága garanciáinak erősítésére. A tanácskozás résztvevői megerősítik országaik készségét, hogy az Észak-atlanti Szövetség feloszlatásával egy időben feloszlatják a Varsói Szerződés szervezetét, s első lépésként a katonai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve, felszámolják katonai szervezetüket Ez nagy jelentőségű lépés lenne a tartós béke megszilárdításában. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok tisztában vannak azzal, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetésének erőn e'lénfelei vannak, mindétvekVi&tt azok az imperialista körök és monopóliumok, amelyek érdekeltek a fegyvergyártás állandó bővítéséber. és a fegyverkészletek növelésében, miután számukra ez a meggazdagodás forrása, s egyben a független országok és népek leágazásának eszköze. A tanácskozás résztvevőinek, meggyőződése, hogy a fegyverkezési hajsza híveinek ellenállása megtörhető, ha a béke megőrzésében és megszilárdításában érdekelt erők tevékenyek és egységesek lesznek. Ebbeli meggyőződésűket azok az elmúlt másfél évtized során elért eredmények támasztják alá, amelyek a fegyverkezési versenyt néhány területen korlátozó kétés többoldalú szerződések és megállapodások rendszerében fejeződnek ki. A népek életbevágó érdekei most lényegesen többet követelnek. A fegyverkezési hajsía megszüntetésében lehetőség van határozott előrelépésre. Minden erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy ez megtörténjék. süket, hogy a tényleges demokrácia és a valódi humanizmus összeegyeztethetetlen a gazdasági, a társadalmi és a politikai egyenlőtlenséggel, a nemzetiségi és a faji diszkriminációval. Csak a szocializmus tartja tiszteletben a politikai, az állampolgári, a gazdasági, a szociális, a kulturális és egyéb jogokat, a társadalom minden tagjának a munkához, a tanuláshoz, a kultúrához, a tudományhoz, az állam irányításában való részvéte'hez való jogát. Az új társadalmi rendszer keletkezésétől elválaszthatatlan az a törekvés, hogv valósággá váljanak az alapvető emberi jogok, az emberhez méltó, kizsákmányolásmentes életre, a személyiség sokoldalú kibontakoztatására való jog. Az emberi jogok és a szabadság zászlaja — a szocializmus zászlaja. A tanácskozáson részt vevő szocialista országok sohasem engedték meg és a jövőben sem fognak megengedni semmiféle beavatkozást belügyeikbe. Amikor ezt kijelentik, a leghatározottabban hangsúlyozzák, hogy továbbra is a nemzetközi kapcsolatok kedvező irányú fejlesztésére törekednek, arra, hogy elhárítsák a nemzetközi kapcsolatokat zavaró mesterséges akadályokat V. III. í omi ss ,>. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere során a küldöttségek szükségesnek tartották aláhúzni, hogy a nemzetközi enyhülést veszélyezteti az az imperialista politika is, amely a gyarmati uralom, a fajüldöző rendszer elnyomása alóli felszabadulásért az újgyarmatosítás ellen, a függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő népek ellen irányul. Bár az imperializmus politikája az utóbbi időben kifinomultabbá vált, céljai nem változtak. A szocialista országok felléptek és fellépnek e politika ellen, amely szembenáll az emberiség történelmi fejlődésének objektív követelményeivel A szocialista országok megerősítik szolidaritásukat a népek küzdelmével, amely a gyarmatosítás, az újgyarmatositás, az imperialista uralmi rendszer és elnyomás bármely formája ellen folyik. Segítséget és támogatást nyújtottak és nyújtanak a felszabadult országok népeinek, s a jövőben is fejlesztik a sokoldalú elvtársi együttműködést az új szocialista orientációjú államokkal. Határozottan támogatják Zimbabwe és Namíbia népeinek a nemzeti függetlenség mielőbbi kivívásáért folytatott önfeláldozó harcát. Az ülés résztvevői ismételten megerősítik az lRazságos és tartós közel-keleti békéről, a térség helyzetének igazságos és átfogó politikai rendezéséről vallott elvi álláspontjukat. A rendezésnek magában kell foglalnia: az Izraeli csapatok kivonását az 1967-ben megszállt összes arab területről; a palesztinai arab nép elidegeníthetetlen önrendelkezési Jogának érvényesítését saját állama megteremtésének jogával együtt; a térség valamennyi állama biztonságának és függetlenségének szavatolását, beleértve Izraelét is. A tanácskozáson képviselt államok támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak a koreai nép nemzeti eszméje megvalósulására irányuló konstruktív kezdeményezéseit, az ország minden idegen beavatkozás nélküli, független, békés és demokratikus egyesítését. A szocialista országok a felszabadult országokkal fenntartott kapcsolataikban szigorúan tiszteletben tartják az egyenjogúság, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönösen előnyös együttműködés elvét. A tanácskozáson képviselt államok meggyőződése, hogy politikájuk — amelyet a népeknek a szabadságért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott harcával kapcsolatban folytatnak — világos és elvi politika, amely hozzájárul a béke megszilárdításához, a népek szabadsága nagy ügyének sikereihez. A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt országok megvitatták a sokoldalú együttműködés fejlesztésének és erősítésének kérdéseit. Nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a politikai tanácskozó testület 1876. évi bukaresti ülése óta az együttműködés, amely a marxizmus—leninizmus elvein, az egyenjogúság, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök, a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás és az internacionalista szolidaritás elveinek tiszteletben tartásán alapul, még kiterjedtebbé, még sokoldalúbbá vált és átfogja a politikai, a gazdasági, a tudományos-műszaki, az ideológiai és a kulturális tevékenység mind szélesebb területeit Az ülés résztvevői klfeje. zésre Juttatják azon változatlan törekvésüket hogy kiterjesszék és tökéletesítsék az együttműködést egymás között' a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémák megoldásában. Kifejezték továbbá azt az óhajukat és akaratukat hogy bővítsék a szocialista és a kommunista építésről folytatott tapasztalatcserét, fejleszszék a kapcsolatokat a pártés az állami munka minden szintjén, a szakszervezetek, az Ifjúsági, a nő- és más társadalmi tömegszervezetek között Az ülés részvevői megállapítják, hogy nagy lehetőségek és tartalékok vannak a szocialista országok kölcsönösen előnyös, megalapozott szerződési rendszerre támaszkodó gazdasági kapcsolatainak további elmélyítésére és kiterjesztésére. Hangsúlyozzák azoknak a sokoldalú együttműködést szolgáló célprogramoknak a fontosságát, amelyeket a KGST Bukarestben megtartott XXXII. ülésszakán fogadtak el az 1990-ig terjedő időszakra. Megállapították, hogy a tanácskozáson képviselt országok két- és többoldalú kapcsolatai sikeresen fejlődnek a tudomány, a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás területén, a rádiók és a televíziók között, az emberek közötti érintkezésben, valamint a turizmusban. Megelégedéssel hangsúlyozták a testvéri szocialista országok űrhajósaiból álló nemzetközi legénység űrrepüléseinek jelentőségét Ezekben kifejezésre jut barátságuk és gyümölcsöző együttműködésük a világűr békés célokat szolgáló meghódítása terén. Együttműködésük folytatódik ezen a területen. A politikai tanácskozó testület ülésének részvevői hangsúlyozzák pártjaik és kormányaik töretlen eltökéltségét hogy szüntelenül erősítik a barátságot és az egyenjogú együttműködést országaik, valamennyi szocialista ország és a -jelenkor összes haladó erői között Meggyőződésük, hogy a jelenlegi viszonyok között amikor az imperializmus továbbra is az uralom, az elnyomás és az egyenlőtlenség politikáját folytatja, az új típusú nemzetközi kapcsolatok létrejötte, a szocialista országok egysége és összeforrottsága különleges jelentőségű. Csakis ezen az úton járva biztosíthatók a legsikeresebben minden új társadalmat építő nép érdekei, a szocializmus tekintélyének, a szocialista országok szerepének növekedése a világban, a nemzetközi élet megújulásának ösztönzésébert; az enyhülés elmélyítésében, a béke megszilárdításában. VI. IV. Veszélyes tendenciákat szül a nemzetközi helyzet fejlődésében az Imperialista köröknek az a politikája is, amely egyfelől ösztönzi és támogatja a fasiszta és más reakciós rezsimeket az emberi jogok durva és tömeges niegsertésében, másfelől az emberi jogok problémáját megpróbálja felhasználni a szocialista országok belügyeibe való beavatkozásra. a szocialista társadalmi rendszer elleni támadásokra. A szocialista országok határozottan feliénnek az államok belügyeibe való mindennemű beavatkozással szemben, síkraszállnak valamennyi nép azop jogának szigorú .tiszteletben tartásáért, hogy saját maga döntsön sorsáról. Ismételten egyöntetűen kifejezik azon meggyőződéA politikai tanácskozó testület ülé3én képviselt államok — miközben ismételten megerősítik eltökéltségüket, hogy megsokszorozzák erőfeszítéseiket a béke megszilárdításéért, a biztonság megerősítéséért, az enyhülés folyamatának fejlesztéséért és a nemzetközi együttműködés kiterjesztéséért — a következő felhívást intézik Európa országaihoz, a világ valamennyi államához és népéhez: ELŐSZÖR: Lépjenek határozottan arra az útra és következetesen tartsanak ki azon, amely elvezet a békéhez, az enyhüléshez, a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak, vagy az ezzel történő fenyegetés elutasításához, minden vitás kérdés békés rendezéséhez, az agresszív háborúk feltétel nélküli elítéléséhez, az államok közötti háborúk teljes kizárásához, a fegyverkezési haisza megszüntetéséhez, a hidegháború maradványainak végleges felszámolásához Az emberiség alma a háborús konfliktusok nélküli világról nem utópia — elérhető és megvalósítható mindazok körös erő feszi téselvel, akik készek harcolni érte. MÁSODSZOR: A közeli jövőben érjék el, hogy az öt nukleáris nagyhatalom — a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Kina — folytasson tárgyalásokat abból a célból, hogy az államok fegyvertárából száműzzék a nukleáris fegyver minden fajtáját, és a nukleáris energiát kizárólag békés célokra használják. Az emberi elme nem azért fedezte fel a legnagyobb energiát — az atommag energiáját —, hogy lerombolja a civilizációt. A legnagyobb bölcsesség ma nem a fegyverkezési hajsza fokozásához és a nukleáris katasztrófa veszélyének növeléséhez kell, hanem ahhoz, hogv megszabadítsuk az emberiséget egy új háború fenyegetésétől. HARMADSZOR Szilárdan tartsanak ki amellett, hogy a legjelentősebb katonai és gazdasági potenciállal rendelkező országok, mindenekelőtt az öt nagyhatalom, az ENSÉ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, amelyek különös felelősséget viselnek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért — első (Folytatás a 3. oldalon.) 4 tt *