Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-23 / 276. szám

4 Csütörtök, 1078. novem!»er 23. n KMP megalakulásának 60. évfordulója (folytatás a 3. oldalról.) tus „megtette az ugrást a szükségszerű­ség birodalmából a szabadság országába" írta Kun Béla. A magyar kommunisták ls a világfor­radalom hívei voltak. A magyar kommunisták a nép forradal­mi megmozdulásait figyelve állapították meg. hogy „most a magyar proletariátus oroszul beszél — oroszul cselekszik". Azt is észrevették, hogy a proletariátus a for­radalmat csak szövetségesekkel vívhatja ki. A legfőbb szövetségesnek a szegény­parasztságot tekintették, mert a földért ví­vott küzdelmében érdekelt a forradalom­ban. Ezért iktatták programjukba a föld­kérdés rendezését. Kisajátítást, köztulaj­donba vételt hirdettek és társas műve­lést követeltek. Ez a követelés 1919. már­cius 21 -e előtt az ellenforradalmi reakció legerősebb támaszának, a földbirtokos osz­tálynak gazdasági erőforrásától való meg­fosztásával, annak gyengítésével és így a forradalmi tábor erősítésével volt egyenlő. Az 1919 első három hónapjának földfog­lalásai. a társas gazdaságok létrehozása tényekkel Igazolta eme célkitűzés helyes­ségét ebben az Időpontban. Felismerték a magyar kommunisták, a nemzetiségi dolgozókkal való összefogás szükségességét is. Kimondták, hogy „min­den nemzeti elnyomás gátja a saját fel­szabadulásának." A nemzeti kérdés meg­oldását a tanácsköztársaságok nemzetkö­zi föderációjában látták. Bár elméletileg a dolgozók önrendelkezési jogát hirdették, gyakorlatukban a lenini elvek szellemé­ben Jártak el és szigorúan tartották ma­gukat a nemzetek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásához. Jelentős mérték­ben segítette a nemzetiségi politika terén folytatott helyes gyakorlatot a KMP inter­nacionalista jellege. Rögtön megalakulá­sa után elkezdte a nemzetiségi munkások és katonák csoportjának szervezését A lenini eszméket követték a magyar kommunisták akkor, amikor az új, forra­dalmi párt létrehozását követelték. Ezt az Igényt fogalmazta meg még 1918 május­ban Kun Béla „Mit akarnak a kommu­nisták" című első programadó dokumen­tumban, amely a párt megalakulását kö­vetően, az agitációs és propagandamunká­hoz is útmutatóul szolgált. A KMP forradalomban Jött létre és megfelelő szervezeti előzmények, tapasz­talat, vezetési gyakorlat nélkül azonnal forradalmat kellett vezetnie. Ez a körül­mény nehezítette munkáját Mindenek­előtt forradalmi propagandaszervezet volt. Szervezeti, cselekvési egysége 1919. már­cius 21 -lg még csak formálódóban volt. A KMP tagjai a tömegekkel gyorsan tud­tak kapcsolatot teremteni, mivel a párt programja az ő ösztönös kívánságaikat fo­galmazta meg. A párt tagjai a legfonto­sabb kérdésekre azonnal reagáltak, min­den alkalmat felhasználtak a reakció le­leplezésére, a tömegek tudatossá neve­lésére. Így következett be. hogy míg a KMP taglétszáma 1919. márciusáBan né­hány tízezer volt, tömegbefolyása százez­rekre tehető. E-ergléját a fővárosra és körnvékére összpontosította a KMP. ahol a forradalom fő ütközetei zajlottak. Ugyanakkor néhány vidéki helységben ls erős bázist sikerült teremtenie. így Szegeden Is Szeeedre december 12-»61 Járt a „Vörös Ütsáe". A KMP szegedi szer­vezetének megalakulására 1919. január 1­én tömeggyfllésen került sor. Csongrád megye más vámsaiban !s megalakult a helyi szervezet. Makón már december 4­én, Hódmezővásárhelyen 1919 februárban. Ahogy Budaoesten és környékén, űgv a vidéken Is nőtt a kommunisták befo­lyása. Nacy gondot fordított a párt a szakszervezetek taglalnak megnyerésére a kommunista frakciók segítségével. 1919. január 27-én formailag Is megalakult Bu­dapesten a kommunista katonák csoportja. Februártól mér ott is alakultak katonata­nácsok. ahol addig nem voltak. A legna­gyobb befolyása a pártnak a munkanél­küliek. rokkantak körében volt. Az új esz­tendőben azonban már jelentős munkás­tömegek is csatlakoztak a KMP politikája mellé. A földkérdés megoldásának elma­radása a parasztokat ls a nárt felé vonzot­ta. az oroszországi megoldást követelték. Az e«"értelmfl osztálvpolitika hiánya néhány h*naora. amfg az osztályok harca el nem dőlt. lehetővé tette, hogy a Nem­zeti Tanács kormányon maradion, de csak mint látszathntnlom, mint a mérleg nyel­ve, amelv súlytalanul Ingadozott a forra­dalmi nép és az ellenforradalmi burzsoá­zia között. Míg a decemberi kormányvál­ság idején a budapesti Katonatanács fegyveres tüntetése nyomán került sor a személycserékre, addig a 1919 januári kor­mányválság sorsa a budapesti Munkásta­nácsban dőlt el. A Berinkey-kormány leg­főbb sajátossága a kispolgári jellege volt. Bázisa már sokkal szűkebb, mint elődjéé. Az ellenforradalom most nyíltan fellépett a kormány ellen, ezt mutatta a különböző ellenforadalmi szervek alakulása. „Nagy­atádi" Szabó István kormányba kerülése csak erősítette kispolgári jellegét. A kom­munisták egyre jelentősebb, szervezettebb tábort tudtak maguk mellett, de a baloldali szociáldemokraták ls egyre inkább belső el­lenzéke, mint támogatói voltak az új kor­mánynak. 1919. februárjának végétől egy­re inkább önálló, bár szervezetlen erőként léptek fel. így Hamburger és Nylsztor a földkérdés szövetkezeti megoldása érdeké­ben támogatták a földbirtok elfoglalásét, Varga Jenő a gyárak államosítására dolgo­zott kl tervet. A kommunisták a forradalom eddigi vívmányainak megvédése mellett, annak továbbfejlesztéséért küzdöttek. Szükséges­nek tartották az SZDP bírálatát és köve­telték a forradalmi csoportok felfegyver­zését. Követelték a munkástanácsok ha­talmi szerepének növelését, a földműves tanácsok alakítását. A kormány a KMP és a tömegmozgalom letörésére törekedett 1919. január 28-án a Munkástanács elfo­gadta a kommunisták kizárását a taná­csokból, a szakszervezetekből, az SZDP­ből, ezt a határozatot megerősítette az MSZDP februári kongresszusa, február 20-án pedig provokációt hajtottak végre, amely ürügyül szolgált a kommunista ve­zetők letartóztatására. A kormány az ül­dözéssel egy időben bizonyos reformokat, kőzte földreformot ls elfogadatt, de e re­formok a tömegeket nem elégítették ki, a kommunistákat pedig nem sikerült szét­verni. Juhász Gyula szavai Jól tükrözik a helyzetet: „Az új hit hívei nem alkusz­nak. Aki vértanút csinál belőlük, az csi­nálja nekik a legsikeresebb propagandát... a világtörténelem új fejezete kezdődik, de az iniciálé nem latin betű, se gót, hanem cirill." A februári letartóztatás után a párt Il­legalitásba ment és meggyorsította a fegy­veres felkelésre való felkészülést, de óvott a sietségtől. Az MSZDP-n belüli baloldal nyíltan nem lépett fel a kommunisták le­tartóztatása ellen, de nem is támogatta azt, sót a provokáció kiderülte után eluta­sította a kormány által áprilisra hirdetett választásokat, mint ami a polgári rendet erősítené, és tárgyalt a kommunistákkal. Érlelődtek a két párt egyesülésének a fel­tételei. Űj mozgalom indult a közigazga­tás ellen. Számos helyen a munkástaná­csok vették 6t a város, megye irányítását Szegedén a direktórium március 14-én el­mozdította Somogyi polgármestert, és he­lyére Wallisch Kálmán került. A szocialista forradalom irányába nagy lépés volt előre, hogy március 17-én a nagyüzemek bizalmiai elfogadták a KMP programját Március 18-án 5000 csepeli munkás tett hitet a proletárdiktatúra mel­lett A minisztertanács tiszta szociálde­mokrata kormány alakításáról tárgyalt. Ilyen körülmények között érkezett meg 20-án a Vix-Jegyzék, amely a kormányt bel- és külpolitikailag is lehetetlenné tette. A Vix-jegyzék akkor érkezett, amikor a szocialista forradalom győzelme már csak napok kérdése volt, de megbénította a hatalmon levők ellenállását, így egyik oka volt a forradalom békés győzelmének. A győzelem alapvető oka viszont az volt, hogy a KMP és a baloldali szociáldemok­raták megnyerték a tömegek többségét és vállalták a hatalomra jutás felelősségét. A hatalomátvétel a munkásosztály felelősség­vállalását, a nemzet érdekeivel való azo­nosulását ls kifejezte. n szocialista forradalom 1919. március 21-én viszonylag békésen, fegyveres felkelés, polgárháború nélkül, de nem parlamenti úton győzött. A polgári demok­ratikus átalakulás a saiátog magyarországi viszonyok következtében szocialista forra­dalommá fejlődhetett tovább. 1918 októbe­re nélkül nem következhetett volna 1919 márciusa. A kettő között szoros, ám dia­lektikus kapcsolat van. meri if»tf) márciu­sa 1918 októberének ellenében, annak ta­gadásaként jött létre. Min 191» októbere létrejöhetett ú) típusú párt nélkül. 1919 márciusának feltétele volt a KMP meg­alakulása és tevékenysége. Ebben van a párt megalakulásának történelmi jelentő­sege. postaláda férfi. Egészen egysze rflwii képtelen tartósan csalódni bárkiben is. Az a rögeszmé­je, hogy az emberek alap­vetően jók. csak néha el­rontja őket valami. Alkal­masint." társszerzőnk az olvasó Óra üveg Most kivételesen csütörtöki lapunkban közöljük Posta­ládánkat, s — falán éppen az előrébb hozott megjelenési idő miatt — a megszokottnál kevesebb olvasónk levelét tudjuk közreadni. Azért — tél lévén — lesz szó fűtésről, közreadunk egy emberi, vagy éppen „embertelen" történe­tet, s most is válaszol az illetékes. A téma örök: nincs fűtés* Mielőtt Nagy András so­raiból idéznék, elmondanám, ml történt levélírónk első le­velének megjelenése után, körülbelül két hét alatt. (A Postaládában közölt. Nagy András-Írta panaszt különö­sen szívemen viseltem: bete­geskedő gyerekeket érint ugyanis, hogy olvasónk la­kásában — a Bimbó utca 8/B-ben — nincs fűtés.) A Postaláda megjelenésének másnapján telefonon érdek­lődtek a DÉLÉP-től a levél­író pontos címe felől, mond­ván, szeretnének gyorsan In­tézkedni. Az emberbe ilyen­kor visszatér el-eltűnő hite: lám, mégiscsak érdemes volt, nemcsak visszhangra, de se­gítő szándékra is találtak a közölt sorok, szóval hittem, sínen lesz ez a dolog... Egy héttel később Nagy András második levele, majd a kéz­besítés másnapján telefonja kiábrándított: a szándék nem elég. S a gyógykezelés ala­possága sem nyújt védelmet a kórházból a hideg lakásba hazatérő kisgyerek számára. Nos, következzék a második • A Postaláda kéziratának nyomdába küldése után kaptuk a hírt: van már fűtés Nagyék­BáL Történetünknek ez remél­hetőleg már a vége. levél egy részlete: „a levelem megjelenését követő negye­dik napon, hétfőn délelőtt két szerelő jelent meg laká­som ajtajában (nem vagyok benne biztos, de mintha gló­riát láttam volna a fejük fe­lett). Megnézték a hibát, jó­váhagyták meglétét, majd eltávoztak. Távozás közben megtudakolták, hogy ki a házfelügyelő és ki a lakó­bizalmi. Rosszat sejtve indul­tam visszafelé, mivel az ijedtségtől nem tudtam a kérdésre felelni. (Ezúton üze­nem, hogy a lakóbizalml én vagyok, a házfelügyelő pedig a lakók táborában áll fűtés­ügyben). Volt azonban egy nagy haszna megjelenésüknek, megtudtam ugyanis, hogy az én két árva radiátorom tel­jesen külön rendszert képez a ház fűtési rendszerében, ezért nem lehet ott helyben megjavítani. (így tudom csak elképzelni, hogy a házban levő összes többi radiátor langyos, csak ez a kettő hi­deg.) Tehát a főrendszernél lehet a hibát korrigálni, az azonban nem e két angyal, hanem másik két angyal fel­adata, akik elvégzendő fel­adatukról értesülni fognak — biztosan. Hideg van tehát továbbra is." Egyszerű történet „A férfinak gyakran mond- meggyőződött róla, hogy a ták az ismerősei, hogy naiv, klasszikus fájdalomról van jóhiszemű ember. Egészen szó, magára kapott egy ru­egy bizonyos napig azonban hadarabot, s a megbeszéltek nem hitte el. Az említett na- szerint, megkocogtatta a pon egy kissé megingott kö- szomszéd ablaküvegét. Bent­rülöttc a világ. ről azonban mélységes csend Történt pedig, hogy a férfi' válaszolt. Erősebben kocog­feiesége elérkezett az utolsó tátott, majd még erősebben, hónapba, annak is a kritikus mint ahogv a fájdalom is időszakába: csupán egv-két egvre erősebben jelentkezett, nap kérdése volt. mikor nő Kétségbeesett erőlködése meg kis családink létszáma, azonban mindvégig sikerte­A férfi előrelátó volt, elin- len maradt. Végül megértet­tézte, hogy felesége még a te. hogy a szomszéd család fáidalmak megjötte előtt kór- ezen az éjszakán szokatla­házba kerüljön. Megszerezte nul mélyen alszik... a beutalót, amellyel másnap Ekkor már két óra, vagy reggel kellett volna befeküd- még több is lehetett. Az nie az asszonynak. asszonynak egyetlen válasz­Ügy gondolta, reggelig már tása maradt: elindult a vá­nem lesz baj; bemehet dol- ros szélénél is kijjebb levő goznl a munkahelyére, ahol úton, hogy majd csak lesz éjszakai műszakos volt. De valami... hogy bebiztosítsa a dolgot, De nem lett semmi. Az átment a szomszédhoz, akt- úton egyetlen gépkocsi sem vei amolvan átlagos vlszonv- járt, még véletlenül sem. ban voltak. Soha közöttük Nyögve, kínlódva, verejték­hangos szó nem hangzott el. cseppekkel a homlokán ju­hát a férfi úgy vélte, a szom- tott el a mintegy fél kilo­széd biztosan segít maid. ha méternyire levő bakterházig, netán még az éiszaka folva- Szinte beesett az ajtón, s mán megérkezne a várva alig-alig tudta mondani a várt bébi. Nem gondolta, szolgálatot teljesítő, idős hogy szükség lesz rá. csak vasutas bácsinak, hogy azon­be akarta magát biztosítani, nali segítségre van szüksége. Akinek 6zép és kénvelmes A vasutas nem késleke­autója van, minden bizony- dett: azonnal felhívta a men­nyal embersége is van hozzá tőszolgálatot, ahonnan a meg­— gondolta. jelölt helyre perceken belül A szomszéd — furcsa mód kocsit küldtek ki. Az asz­kelle+lenül — megígérte az szonyt bevitték a kórházba. e«e+leges segítséget. A férfi Nemsokára egészséges fiú­viszonvlag megnvugodva gyermeket szült, ment el dolgozni. Feleségével Ezzel körülbelül el is ju­mp(rv,o,„Ai+<» hogv — ha lön- tottunk a történet végéhez, oének a fá«4«nk —. ko~og- Most az következne, hogy az fauna meg a szom«-4d ahla- elbeszélő valamiféle követ­Mnak üvegét, s ő azonnal keztetést vonna le. Ám esze tü-mi fog. ágában sincs így tenni. Ez Így történt. Mintha ironi- az elbeszélő ugyanis — ba­zálna a sors, az asszonynak rátái szerint — ugyanolyan éllel egy óra körül heves naiv és Jóhiszemű ember, görcsei támadtak. Amikor mint a történetben szereplő Bőié István olvasónk írja, karórájának üvegkorongja kipattant a helyéről. Semmi baj, gondolta levélírónk; gyerünk az óráshoz. Gondo­lata együgyűnek bizonyult, mert — mint kiderült — egy kipattant óraüveget nem is olyan egyszerű helyére tetet­ni. Alkalmatos szerszáma e művelethez ugyan minden mesternek van. mégsem vál­lalnak efféle piszlicsáré mun­kát. Mintha csak összebe­széltek volna, mindegyikük arról próbálta olvasónkat meggyőzni, jobban jár, ha új üveget rakat a régi helyére. Szerencséi-e éppen kapható a megfelelő méret, csak egy pillanat — helyben megvár­ható — s ismét üveg alatt ketyeg a szerkezet. De miért vegyen új üveget, amikor a réginek semmi baia — aka­dékoskodott levélírónk —, nem repedt, nincs összekar­colódva. egyetlen darabkája sem hiányzik. Annál jobb, érvelt a ki tudja hanyadik mester, tegve el az üveget, jó lesz tartaléknak, ha ne­tán az is kiesik, amit most., újonnan az óra keretébe he­lyezünk. Olvasónk nem érti az ér­velést — hétköznapi ésszel mindez valóban nehezen fo­gadható el, de ugyebár mi nem vagyunk órajavítók. Válaszol az illetékes Kétszer volt bútorügy a november 10-i Postaláda sze­replője, kétszer tér ma is vissza, az illetékesek válaszá­val. A Delta Kereskedelmi Vállalattól a Nem furcsa? című írásra érkezett levél. „A cikkben emiitett Kál­vin téri bútorbolt válla­latunkhoz tartozik. Az ér­vényben levő ügyviteli szabályozás szerint a tartós fogyasztási cikkek értékesíté­sénéi az árudáknak név ée cím szerint számlát kell ki­állítani. Ez szükséges azért, mert a garanciális iavítások során már több esetben elő­fordult. hogv a lavüást vég­ző vállalat elutasította az in­dokoltságot. mivel a szám­lán feltüntetett név és lak­hely nem egvezett meg a tápvleges helven levő áruval. Ezt az indoklást azzal tá­masztotta alá a javító válla­Ist. hogv azonos termék ese­tén a vevő ismeretségi köré­ben kicserélheti a számlát éa már leiárt szavatossági ideifl árura is érvényesíteni akarja a javítást. A bútorok esetében bfrő­sági el.iárásná! vagyonmeg­osztás esetén is töhh esetbe® kértek már vállalatunktó! számlamásolatot, melv bizo­nyítla a tulajdonjogot Jelen esetben ugyan kis értékű áruról van szó, de az ügy­viteli szabályzat eRvségesen vonatkozik minden garanciá­lis termékre. Sajnálatos, hogy a pénz­táros helytelenül tájékoztat- * ta Szalontai Imre vevőt, hogy az általa vásárolt terméknek nincs jótállása Az érvény­ben levő jogszabályok alap­ján a bútoripari termékek­nél 200 forint egyedi egység­ár felett a termék jótállás­sal rendelkezik. Ennek meg­felelően intézkedtünk, hogy a számlán feltüntetett vevő megkapja a vásárolt .Pista' ülőke (225 forintos termék) jótállási jegyét. A bútoripari termékek cso­magolása. azok terjedelmes­sége miatt a jelenlegi keres­kedelmi gyakorlatban nem alkalmazott, mivel megfelelő méretű csamagolóanyagot nem is gyártanak." összeállította: Pálfy Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents