Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-23 / 276. szám

Csütörtök, 1978. november 23. 3 Tegnap, szerdán a KISZÖV klubjában ülést tartott a Csongrád megyei szövetkezetek koordinációs tanácsa. Az ülésen megvitatták a társadalmi tulajdon helyzetéről, valamint a belső ellenőrzés továbbfejlesztéséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló jelentést, s elfogadták a szövetkezeti sportéletről adott beszámolót Mivel Horváth Jánosnak, a koordinációs tanács soros elnökének megbízatása lejárt, a tanács elfogadva lemondását, előterjesztése alapján újabb kétéves Időtartamra elnökéül megválasztotta Ocskó Imrét, a MÉSZÖV elnökét A tanácskozás munkájában részt vett Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. laoszékfogiaió előadás a szegedi kiskereskedelem A Szegedi Orvostudomá- keresztül, míg úgvnevezett nyl Egyetem Tanácsa rendkívüli nyilvános ülést tartott tegnap, szerdán délelőtt a szemészeti klinika tantermében. Keretében dr. Molnár János egyetemi tanár, a SZOTE Orvosi-Biológiai Intézetének igazgatója tartotta meg tanszékfoglaló előadását A sejtmag pre-mRNS-t tartalmazó ribonukleo-protcinjeinek szerkezete és funkciója címmel. Az előadás az intézet új kutatási profiljának, a modern molekuláris biológiának egy területét ölelte föl. A sejtmagban szintetizálódó hírvivő RNS (mRNS) a DNS-ben tárolt genetikai információ egy részét tartalmazza és viszi át a citoplazmába, ahol az a fehérjeszintézisben megszabja és irányítja a speciális fehérjemolekulák felépítését. A pre-mRNS a sejtmagon belül bonyolult kémiai változások egész sorozatán megy „érett", fehérjeszintézisre képes mRNS-molekula lesz. Mindig sokkal többféle molekula szintetizálódik, mint amennyi aktívan részt vesz a fehérjeszintézisben. Nagy részük tehát soha nem jut ki a sejtmagból, ott bomlik el. A szintenizálódó RNSmolekulák a sejtmagban specifikus fehérjékhez kapcsolódnak. így a fenti kémiai változások is ezen fehérje partikulumok felszínén mennek végbe. Dr. Molnár János kutatásai a pre-mRNS-t tartalmazó ribonukleoprotein partikulumok szerkezetével, molekuláris anatómiájával foglalkoznak, továbbá a premRNS molekulával komplexet képező fehérjék szerepét vizsgálják az mRNSmolekulák sejtmagon belüli átalakulásában, módosításában és szelektív transzportjában. December 22-től január 3-ig Téli szünet Alig egy hónap választja el a diákokat a téli szünettől. December 22-től január 3-ig nem csöngetnek órára az ország 3856 általános iskolájában 1107 00 diáknak s az 529 középiskolában 198 000 tanulónak. A téli szünet ideje alatt a napközi otthonok nem zárják be kapuikat, a nevelök játékos, vidám programokról gondoskodnak. Az általános iskolai napközikbe 407 000-en járnak, 32 000-rel többen, mint tavaly. A szünetben azonban nemcsak a napközis pedagógusokra vár feladat, az osztályokban tanítók felkészülnek a félévi osztályozó értekezletekre, hiszen a félévi bizonyítványt a szünet utáni első tanítási napon osztják ki. Az idén is az ellenőrző könyvbe kerülnek az osztályzatok, de nem kapnak félévi jegyeket az elsősök, az ötödikesek, más osztályok tanulói pedig az idén először tanult tárgyakból. téli szünetet követő időszakban különösen fontos szakaszába érkezik a nyolcadikosok továbbtanulásának előkészítése. Az idén a tavalyinál kétezerrel több, 118 ezer diák fejezi be a tanulást az általános iskola nyolcadik osztályában. A továbbtanulni szándékozók a „jelentkezési lap továbbtanulásra" elnevezésű nyomtatványt töltik ki, amelyet — megfelelő jellemzéssel — az általános iskolák legkésőbb március 20-ig továbbítanak n középiskolákba. A tanulók két iskolát tüntethetnek fel. függetlenül azok típusától. A jelentkezési lapon különféle diákszociális Juttatásokat is lehet kérni: diákotthon, tanulószoba. menza igénylése esetén a jelentkezési laphoz csatolni kell a szülők munkáltatói által kiállított kereseti kimutatást. Ismert a tanév további programja is. A tavaszi szünet 1979. április 5-től április 17-ig. a tanítás az általános iskolákban és a gyógypedagógiai intézményekben általában 1979. június 15-ig tart. Ott azonban, ahol a június 10-ig teljesítették a kötelező 192 tanítási napot, a hátralevő időben már kirándulhatnak. sportolhatnak a gyerekek és megtarthatják a pótló foglalkozásokat is. A tanév befejezésének legkésőbbi időpontja június 20. A középiskolák I—II—III. osztályaiban 1979. június 9-ig, a IV. évfolyamokon 1979. május 12-ig tart a tanítás. A közös érettségifelvételi vizsgák ideje 1979. május 21—22, az érettségi vizsgák a középiskolák nappali tagozatain 1979. május 14-én. a dolgozók középiskoláiban 1979. május 28-án kezdődnek. December második félében, az egyes intézmények sza bályzatának megfelelően megkezdődik a vizsgaidőszak az egyetemeken és főiskolákon, ahol mintegy 65 ezer nappali tagozatos hallgató sajátítja el az ismereteket. Könyvvásár Mintegy 130 kötet, több mint 4,5 millió példányban a klasszikus és a mai külföldi, valamint a hazai írók legkiválóbb alkotásaiból. Ez a téli könyvvásár kínálata — hangzott el szerda délelőtt a Zeneművészek Vörösmarty téri klubjában tartott sajtótájékoztatón, ahol azt is bejelentették, hogy j idén először — december 4-től — gyermekkönyvhetet Ls rendeznek hazánkban. Ajándék Bensőséges ünnepséget rendeztek tegnap délután a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola I. számú Gyakorló Altalános Iskolájában. Az Éneklő Ifjúság háromszoros nagydíjas énekkara, az iskola Bartók gyermekkórusa fogadta a DÉLTEX és a Szegedi Ruhagyár képviselőit, E két intézmény támogatásával a kórus új egyenruhái kapott. A jersey szoknyák nadrágok, mellények anyagál a DÉLTEX bocsátotta az iskola rendelkezésére, a ruhai gyár Móra Ferenc szocialista ' brigádjának tagiai varrták meg. A kórus jövőre ebben az egyenruhában utazik grúziai vendégszereplésre. Jelentős helyet foglal el Szeged gazdasági életében is a kereskedelem. Ahogy emelkedett az életszínvonal, úgy nőtt az igény vele szemben, úgy fejlődött a forgalma. A városi párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén hangsúlyozták, hogy a keres-' kedelmi dolgozók nehéz munkában állnak helyt, s ezért köszönet illeti őket Azt is megállapították azonban, hogy a hálózat nem bővült a forgalom növekedésével arányosan, s a munka hatékonysága, a kiszolgálás kulturáltsága sem mindenütt olyan, mint kellene, Szegeden tavaly a kis- és nagykereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom 11,5 ezer embert foglalkoztatott, 20 százalékkal többet, mint 1970-ben. A dolgozók átlagbére 2747 forint volt havonta, amely 14 százalékkal volt magasabb a hét évvel korábbinál. A munkaerőhiány itt is érezteti a hatását: a munkaképes korúak aránya csökken, az első ízben munkába lépők száma nem pótolja a kilépőket, a más foglalkozás után nézőket. E korlátozó tényezőket a vállalatok üzletpolitikájukban kénytelenek figyelembe venni, A kiskereskedelem forgalma a jelenlegi ötéves tervben az elképzeléseknél mérsékeltebben alakult, tovább fokozódott a boltok leterheltsége, az alapterület nem nőtt a terveknek megfelelően. Ez azért is jelentős probléma, mert a működő hálózat korszerűtlen, az új kiszolgálási formára nehezen alakítható át, vagy ha igen, akkor a boltok zsúfolttá, kényelmetlenné válnak. A IV. ötéves terv idején a városi kereskedelmi eladótér 15 583 négyzetméterrel bővült, aminek hatására az élelmiszer-ellátásban — elsősorban a lakótelepeken — lényegesen javult a helyzet. Az V. ötéves terv első két évében 7800 négyzetméterrel nagyobbodott a hálózat, s így most az ezer lakosra jutó bolti terület nagysága szerint a 19 megyeszékhely között Szeged a 16., a vendéglátóhely nagysága szerint pedig a 14. helyen áll. A vállalatok anyagi erejükhöz mérten igyekeznek minél több olyan gépet, berendezést beszerezni, amelyekkel gyorsítani és könnyíteni lehet a kiszolgálást. Az önkiszolgáló-üzletek száma és aránya számottevően megnőtt: az ÉLIKER-nél például tavaly ilyenekben bonyolódott a forgalom 84,6 százaléka, a Deltánál pedig 52 százaléka. A nagykereskedelemben szinte teljesen gépesített az anyagmozgatás, könnyebbé vált a munka, javult a boltokba szállítás hatékonysága. Minden erőfeszítés, korszerűsítés ellenére egyre nyomasztóbbak a munkaerőgondok. Miről is van szó? A szegedi kereskedelem munkaerőhelyzetének elemzésekor nem hagyható figyelmen kívül a szakma egyik sajátossága: a nők aránya több mint 65 százalékos. A munkarend, a munkaidő-beosztás kevésbé tud igazodni a bölcsődék, óvodák nyitvatartásához, s ez tovább növeli az itt dolgozó nők hátrányát az iparban foglalkoztatottakkal szemben. Ráadásul a kereskedelmi dolgozók bérezése is elmarad a népgazdaság többi ágazatától, s a férfiak átlagbére magasabb, mint a nőké. Az ok: a segédmunkások közül a férfiak általában nehéz fizikai munkát végeznek. A másik sajátosság a több műszak és a sok esetben kedvezőtlen munkaföltétel. A Szeged és Vidéke ÁFÉSZ szegedi üzlethálózatának 75 százalékát a város peremkerületeiben üzemelteti. Főleg a rosszul fölszerelt, technikai fejlesztésre alkalmatlan üzletekben nincs ki a létszám. Hasonló gondokkal küzd a Szegedi ÉLIKER is. A munkaerőgondok enyhülése a következő években várható, mivel 1978 áprilisától több kereskedelmi vállalatot mentesítettek a kötelező közvetítés alól, s a munkaerőigény kielégítése szempontjából „A" kategóriába sorolták őket. A vállalatok többsége figyelembe veszi, Próbaüzem előtt Megkezdte munkáját Kabán a Hajdúsági Cukorgyár építkezésénél a magyar és lengyel szakemberekből alakított átadási-átvételi bizottság. A közösen kidolgozott ajánlások alapján láttak munkához azokon az objektumokon, amelyek készen állnak a próbaüzemelésre. A maláji tigris Ötvenéves a hattyastelepi iskola A közelmúltban ünnepelte fennállásának 50 éves évfordulóját a hattyastelepi általános iskola. A félévszázados intézmény megifjodva és felújítva várta az ünnepségre volt tanárait, diákjait — és persze a maiakat. Bensőséges pillanatokban volt részük a megielenteknek. Együtt érezhették, mit jelentett és mit jelent még ma is a telep életében az iskola. A virággal köszöntött nyugdíjas pedagógusok, az iskola történetének felelevenítés^ Ady Üzenet egykori j§r kólámba című verse — mindmind segített az emlékezésben. Az iskola tanulóinak műsora után a szegedi szimfonikus zenekar több tagjának koncertje következett, majd az ÉDOSZ-együttes táncai és az algyői citerazenekar számai. Az iskolában az elmúlt ötven év történetét bemutató kiállítás is nyílt Végül mai nevelők és régi diákok késő estig beszélgettek. felidézve a múltat — emlékezve egy iskolára, amely nemzedékeket adott és ad a társadalomnak. Színes olasz—francia— NSZK kalandfilm. írta: Emilio Salgari. Fényképezte: Marcello Masciocchi. Zene: Guido és Maurizio de Angelis. Kendezte: Sergio Sollima. Főbb szereplők : Kabir Bedl. Carole André, Philippe Leroy. Kalandfilm — ez áll már közvetlenül a cím alatt és ugyan miben különbözik egyik kalandfilm a másiktól? Elsősorban a kalandok minőségében. A jól ismert üldözés-harc-menekülés szentháromságán belül kisebb eretnekségekben. Olyanokban, mint például az atmoszféra, a miliő — egyszóval az a „körítés", amely a kisebb-nagyobb izgalmak szinte észrevétlenül fontos kellékévé válik, egyfajta díszletoluszt, hangulatot biztosítva. A múlt századi Malájföld, görbe kardokkal, egzotikus arcokkal, őserdőkkel és tigrisekkel telített világa valamennyire eredeti, legalábbis érdekes. Főleg színes filmen, csodaszép felvételeken. (Rosszmájúan azt is mondhatnánk, nem is az az érdekes, ami errefelé a filmen történik, hanem maga a táj. Megkapó varázsa úgyis haszontalan reménytelenséget sugall: láthatunk-e valaha „élőben" ilyesmit?) Ami a híres Sandokant illeti: mi mást tehetnénk, mint — jobb híján — üdvözöljük, vagy legalábbis konstatáljuk megjelenését hazai mozijainkban is. A hatvanas évek végén világszerte feltámadt e maláj Robin Hood, ezen egzotikus Rózsa Sándor mítosza. Sandokané, a maláji tigrisé, aki a hódító angol hatalom ellen — kalózkodik, szép szemű szerelméért tigrist öl meg röptében, és mellékesen kiválóan forgolódik úribb körökben is. Lévén gazdag, valaha meggyilkolt szülők gyermeke, igazságos bosszút álló, következésképpen lélektani motivációkkal rendelkezni köteles hős. Ami az utóbbit, a lélektani hitelességet illeti, jobb, ha hagyjuk, hiszen a kiváló indiai színész, Kabir Bedi, az elképesztőnél is elképesztőbb história képtelenségszabványain belül is kiváló. Legföljebb ott ordít már kicsit a dolog, amikor legfőbb ellensége. a brit imperializmus előretolt gyarmati bázisembere, Sir James Brooke, „a fehér rádzsa" Shakespeare-idézeteket vagdos a nem különben kiváló ifjú ezredes, Fitzgerald úr fejéhez. De nem ez az igazán fontos. A fontos az, hogy Sandokan többször meghal, természetesen többször feltámad. és végül Mariannával (Carole André) létrejött zűrzavaros kapcsolata is valahogyan révbe jut. legalábbis perspektivikusan. Közben némi keleti-karategörbekardos világ, icipici humor és valamicskével több vontatottság a cselekményben, pihenésként-felüdülésként ismét a szép távol-keleti miliővel. Kaland van bőven, kalandfilm a Sandokan, híres régi kalandfilmeket folytató-továbbvivő alkotás, hosszú sorokkal a pénztárak előtt, holtbiztos kasszasiker. Mit lehet hozzátenni vagy akár: mit lehet tenni? Törődjünk bele. Domonkos László hogy a szabad munkaerőforrás kimerült, s a belső tartalékok föltárásával, átcsoportosítással próbálja föladatát megoldani. A szakmunkás-utánpótlás is fontos kérdés. Ennek forrása a fiatalok taníttatása és a felnőtt dolgozók szakmunkásokká képzése. Ez Szegeden 1976 óta korszerű körülmények között történik. A Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskolának mintegy 700 hallgatója van, az évenkénti beiratkozási lehetőség 300 fő. A vállalati igények meghaladják a keretszám adta lehetőségeket. örvendetes, hogy egyre többen kapcsolódnak be az oktatásba, fölismerve annak fontosságát. Évről évre növekszik az érettségizettek száma. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a kereskedelmi szakközépiskolában végzettek közül viszonylag kevesen választják élethivatásul a kereskedelmi szakmát. A vendéglátás szakember-utánpótlása is egyre nehezebb ott, ahol nincs borravaló. Az éjszakába nyúló, valamint a vasárnapi munkaidő-beosztás miatt nem vonzza a munkaerőt. Egyes munkakörökben állandó a hiány: szakács, cukrász, élelmiszer- és vegyi eladó soha nincs elég. Jelentős a fluktuáció főleg a több műszakos, valamint a nehéz fizikai munkát igénylő beosztásokban, bár az utóbbi időben mérséklődött a mozgás. A stabilitás irányába hat az átlagbérek növekedése, a törzsgárda kialakulása és megbecsülése, a 44 órás munkahét bevezetése, a műszakpótlék, a munkavédelmi és munkakörülményeket javító több intézkedés. A kereskedelmi pártszer* vezetek cselekvési programjukban rendszeresen foglalkoznak a munkaerő-gazdálkodással, a gazdasági vezetőket beszámoltatják. Sajnos, munkájukban néha inkább a rutin, semmint az elmélyültség dominál. A beszámoltatások gyakran egyoldalúak, megesik, hogy a pártvezetőség és a tagság nem elég kritikusan vizsgálja a munkaerőhelyzetből, illetve a belső szervezetlenségből adódó városellátási fogyatékosságokat. Szeged kereskedelmi és vendéglátó-hálózatának fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű az épülő nagyáruház és a DOMUS bútoráruház. Ezeknek a létszámigénye 661 ember lesz. A munkaerőforrások apadása és az egyre növekvő kereskedelmi feladatok elvégzése tehát szükségessé teszi, hogy a vállalatok tervszerűbben gazdálkodjanak a munkaerővel, haladéktalanul tárják föl a belső tartalékokat, més több erőt fordítsanak a kulturáltabb kiszolgálásra és « korszerű technika beszerzésére, a szociális ellátás javítására. A munkaerőgondok enyhítése végett többet kellene tenni a vásárlói szokások megváltoztatásáért: akinek módjában áll, az ne naponta, hanem hetente, vagy havonta szerezze be a szükséges árucikkeket. A kereskedelmi tervek teljesítése politikai föladat, ezért a pártszervezetek is különös gonddal foglalkozzanak ai akadályok elhárításával. Díjátadás Szerdán Kecskeméten át. adták a júliusban megtartott XVI. országos bor- és üdítőital-verseny dijait. Az 1030 benevezett borból 750 kapott arany-, ezüst-, illetve bronzérmet,