Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-23 / 276. szám

Csütörtök, 1978. november 23. 3 II hűtőgépgyár Jubileuma Hármas jubileumához ér­kezett a Jászberényi Hűtő­gépgyár: húsz évvel ezelőtt kezdte meg a háztartási hűtőszekrények hazai gyár­tását — két évtized alatt négymillió készülék hagyta el a gyárat —, a szifon­üzemben elkészült a tízmil­liomodik autószifon, a ra­diátorüzem pedig kibocsá­totta az ötmilliomodik négy­zetméter modern fűtőtestet. A Lehel hűtőgép a világ­piacon is versenyképes, ga­rantált minőségű termék. Az Itt készült hűtőgépek felét exportálják. (MTI) Befejeződött a KGST gyógyszer-szakértői konferencia — Hazánkban évente 10-30 új gyógyszert törzskönyvez­nek. Az engedélyezés során rendkívül körültekintő és — ezzel összefüggésben — rend­kívül időigényes vizsgálatok­nak vetik alá az új hazai és külföldi medicinákat —mon­dotta Bayer István profesz­szor, az Országos Gyógysze­részeti Intézet igazgatója ab­ból az alkalomtól, hogy szerdán befejeződött Buda­pesten a KGST-országok gyógyszerszakértőinek há­romnapos konferenciája. Építés helyett gépesítés a mezigazÉsáihan A mezőgazdasági üzemek •z idén eddig 300 millió fo­rinttal többet költöttek gé­pek. berendezések vásárlásá­ra. mint az elmúlt év azonos időszakában. Az Agroker­vállalatok teleoein november elejéig 6,8 milliárd forint ér­tékű gépi felszerelést adtak el. Mindez igazolja az előze­tes várakozást, tudniillik azt, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek az idén a géoészeti fejlesztést részesítik előnyben az építészeti beruházásokkal szemben. Nemcsak arról van szó, hogy szűkös az építő­ipari kapacitás — igaz, ez is gondot okoz —, sokkal in­kább arról, hogy a nagyüze­mek a korszerű gébekkel ala­posan lerövidíthetik a beta­karítási időt, valamint a ta­lajművelési munkák szezon­ját. fgy megtérül az anyagi befektetés. Hozzá iárult a gépvásárlás fokozódásához az is, hogy az Agrotröszt erőfeszítése nyo­mán az idén egész sor gép és műszaki berendezés lekerült a hiánycikkek listá­járól. Az elmúlt évben még nem volt elegendő a 120 ló­erős és a nagy traktorokból, márpedig ezek különösen jó szolgálatot tesznek a gyorsí­tott talajmunkáknál. Ezekkel a gépekkel lehet „kitérni" a fagy elől. Idén a 120—300 lóerős új traktorokból már megfelelő volt a választék, sőt a Rába—180-as új trak­tort november 4-től 20 szá­zalékos árleszállítással hoz­zák forgalomba, ily módon ez a gép is „elérhető" a legtöbb mezőgazdasági nagyüzem számára. Javit az ellátáson az is, hogy a szovjet Trak­toroexport megkezdte a K—701-es 300 lóerős trakto­rok szállítását. Ezekből ed­dig 60 érkezett és az első példányokat rövidesen átve­hetik a megrendelők. A trak­torok raktári készlete egyéb­ként újabb év végi gépbe­szerzést tesz lehetővé, ameny­nyiben a mezőgazdasági üze­mek egy részének maradt anyagi ereje újabb gépek vá­sárlására. (MTI) A tanácskozáson szó esett arról: hasonló kontrollon mennek keresztül a szocia­lista országokban is a gyógy­szerek, s az utóbbi években a vizsgálatokat mindenütt — nálunk is — a korábbinál nagyobb gondosság jellemzi. Teljés mértékben indokolt ez a nagy figyelem, a hatékony gyógyszerek mindegyike ugyanis lényegében toxikus anyag, méreg. Rendkívül pontosan kell tehát minden egyes esetben megállapítani azt a dózist, azt a határér­téket, amelyen belül a szer ténylegesen gyógyít, s ame­lyen túl ártalmas lehet Hazánkban — a tapaszta­latok és a konferencia fel­szólalói tanúskodnak erről — eredményesen törekszünk a szélsőségek elkerülésére, a sorrendben harmadik KGST­szakértői konferenciának ép­pen az volt a célja, hogy együttmunkálkodással meg­próbálják közelíteni egymás­hoz vizsgálati módszereinkel és engedélyezési eljárásain­kat. A konferencia bebizo­nyította: megvan a lehetőség arra, hogy belátható időn be­lül és fokozatosan egysége­sítsük azokat — mondotta Bayer István. (MTI) Béiyegkiáliítás Bélyegkiállítás nyílt teg­nap a Magyar Űjsógírók Or­szágos Szövetsége székházá­ban A magyar munkásmoz­galom története címmel, a KMP megalakulásának és a Vörös Űjság első száma meg­jelenésének 63. évfordulója alkalmából. A kiállítás egyik ritkasága az 1919 júniusá­ban, a tanácsok I. magyar­országi gyűlése alkalmából kiadott sorozat, amelyen a világon először szerepelt Marx és Engels portréja. Elutazóit a jugoszláv ifjúsági küldöttség A Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség vajda­sági választmányának kül­döttsége tegnap Hódmező­vásárhelyre látogatott. Elkí­sérték őket Tóth Zsuzsanna és Kulcsár Péter, a KISZ megyei bizottságának titká­rai. A vendégeket a KISZ városi bizottságán Kerekes István városi titkár fogad­ta. Tájékoztatást kaptak a Feiujiolták, bőví:ették a Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyárát. A rekonstrukció folyamatos termelés mellett vaíó ult meg. A kapacitás jelentősen bővült. Éven­te mintegy huszorőlmillin darab különféle <rolyás,"!ar>''-ry készül ott, A képen: a gyár új szerelőcsarnokának részlete városról és az ifjúsági moz­galom helyzetéről. Ezt kö­vetően Mártélyon Serényi Gézának, a Radnóti Miklós Üttörőház igazgató iának ka­lauzolásával megtekintették az ifjúsági és képzőművész­tábort. Vásárhelyre vissza­térve ellátogattak a csúcsi fazekasházba, megnézték a Vásárhelyi népművészet e kiemelkedő ágának emléke­it, és a legszebb fazekas­munkákat. Ezt követően a Rákóczi Termelőszövetkezetben lát­ták vendégül a jugoszláv delegáció tagiait, majd a délutáni órákban visszatér­tek Szegedre. A KISZ me­gyei bizottságán összegezték a háromnapos látogatás ta­pasztalatait. A vendégek — Milán Miladinovie, a Jugo­szláv Szocialista Ifjúsági Szövetség vajdasági vá­lasztmányának elnöke. Teo­dora Konrád és Drescsan Ugren Maria — a késő esti órákban elutaztak Szeged­ről. A küldöttséget a röszkei határátkelőhelyen Bódi György, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára bú­csúztatta. Műfordítók megbeszélése Makai Imrének, az írószö­vetség műfordító-szakosztá­lyának titkára vezetésével szerdán szekcióülésekkel folytatódott, majd befejező­dött Budapesten a magyar— szovjet műfordítói tanácsko­zás. Fodor András költő ve­zetésével ugyancsak eredmé­nyes munkát végzett, és vé­get ért a bolgár—magyar mű­fordítói tagozat tanácskozása í* 1 KMP megalakulásának , évieráuEóia írta: dr. Ördögh Piroska egyetemi docens H atvan évvel ezelőtt, 1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Népünk szo­cializmust építő jelenünkből tekint visz­sza e forradalmi eseményre. A KMP olyan sorsdöntő pillanatban született, amikor két feladat megoldása volt napirenden: a még befejezetlen polgári demokratikus át­alakulás befejezése és a már megoldásra váró szocialista feladatok végrehajtása. 1918. október 30-áról 31-ére virradó éj­jel győzött a nép forradalma. „Mi nem akartuk még átvenni a hatalmat... A nép maga csinálta meg a forradalmat, a nép maga vette kezébe a hatalmat és ad­ta át a Nemzeti Tanácsnak" — írta em­lékiratában Károlyi Mihály. A Nemze'i Tanács elfogadta a győztes nép kezéből a hatalmat, de ezzel befejezettnek te­kintette a forradalmat. A nép viszont lep­lezetlenül jelét adta, hogy ennyivel nem éri be, de többet egyelőre nem tehetett, mivel nem rendelke­zett a forradalom to­vábbvitelét vezető egységes szervezettel. Ügy adta át az SZDP-t is magában foglaló Nemzeti Tanácsnak a hatalmat. hogy nem mondott le a kormánv polgári de­mokratikus programján túlmutató cél­kitűzéseiről. Erre biztosíték volt az, hogy a tömegek mozgalma — bár egységes ve­zetés nélküli volt — mégsem volt kizá­rólagosan spontán mozgalom, hanem vol­tak tudatos vezetői és szervezői, minde­nekelőtt az ipari proletariátus szocia'ista munkásmozgalmában. A forradalom már a győzelem napján kettős jellegű volt. Annak, hogy a nép többet várt a forra­dalomtól, mint a kormánv. egyik tünete volt a munkástanácsok életre hívása az SzDP és a szakszervezeti vezetők hoz­zájárulásával. amit azzal a céllal tettek, hogy leszereljék a nép forradalmi törek­véseit. A tanácsok azonban egyre na­gyobb tekintélyre tettek szert, különö­sen vidéken, ahol beleszóltak a közigaz­gatás, majd később a város, megye irá­nyításába. A tömegek nyomására került sor november 16-án a népköztársaság ki­kiáltására. A Nemzeti Tanács pártjai megkísérelték reformokkal, ígérgetések­kel leszerelni a tömeget, nem riadtak vissza az erőszaktól sem. Megindult a munkásmozgalom nagy­arányú polarizációja is. 1918. novemberé­ben már nyílt ideológiai harc bontako­zott ki a magyar munkásmozgalom re­formista és forradalmi szárnya között. A forradalmi irányzat képviselői gyűléseken, röplapokon, cikkekben hirdették, hogy Magyarországon a tőkés rend megrefor­málása helyett annak megdöntése, a szocialista forradalom megvalósítása, a tanácshatalom megteremtése az időszerű feladat. A forradalmi szocialisták novem­ber 16-án megjelent röplapja kimondta: „... a forradalom csak akkor mondható eredményesnek, ha a dolgozó nép ural­mival végződik ... Sorsunkat magunk akarjuk intézni! Szocialista köztársaságot akarunk!" Megtörténtek az első, bizony­talan lépések a szocialista ellenzék erői­nek szervezeti összefogására is. November közepére alábbhagyott ugyan a forradalom lendülete, de a forradalom továbbvitelét követelők tábora nem zilá­lódott szét, az osztályharc változatlanul folyt. Az országban kettős hatalom jött léire, a „népköztársaság" kormányszervei az egyik oldalon, a munkás-katonataná­csok a másikon, amelyekhez 1919 elején paraszttanácsok is kapcsolódtak. A taná­csok ereje — éppen az egységes vezetés hiánya miatt — arra nem volt elegendő, hogy a hatalmat megragadva gyakorolni is tudja, ezért adta át azt, de arra ele­gendő volt, hogy meggátolja az „új rend" megszilárdulását. A kettős hatalom azon­ban nem állhatott fenn sokáig, egyiknek meg kellett semmisülnie. Az, hogy a mun­kások és a parasztok mikor kezdik el a harcot, a halalom teljes birtoklásáért, a forradalmi munkáspárt létrejöttétől füg­gött. Ennek megvoltak a feltételei. Min­denekelőtt a SzDP-on belül kialakult új baloldali ellenzék Landler Jenő, Hambur­ger Jenő, Nyisztor György. Zádor Pál, Varga Jenő, akik az SZDP 1918. október 13-i rendkívüli kongresszusán bekerültek a pártvezetésbe is. akik ezen a kongresz­szuson azonnali békekötést, a nemzetisé­giek önrendelkezési jogát, a meg nem művelt földek felosztását és állami esz­közökkel termelőszövetkezetek létesítését, egyes üzemek és bankok államosítását kö­vetelték, amelyek az MSZDP-n belül maradva vélték megvalósíthatóknak. En­nek a csoportnak nagy szerepe volt « forradalom továbbfejlődésében, formailag azonban csak 1919. március 21-én csatla­koztak a forradalmi párthoz. Az új forradalmi pártnak egyik fontos alkot'eleme volt az MSZDP régi balolda­la: Vágó Béla. László Jenő, Rudas Lász­ló, Hirossik János, akik elhatárolták ma­gukat a hivatalos vezetéstől, de nem tar­tották magukat eléggé erősnek az önálló fellépésre. Ideológiailag és a propaganda terén független ellenzéki kör létrehozá­sától várták a szociáldemokrata munkás­mozgalom forradalmasítását. Másik eleme a régi baloldallal tartó ellenzéki üzemi és szakszervezeti bizalmiak voltak: Chlepkó Ede. Ficdler Rezső, Hikádé Aladár. Cser­venka Ferenc, Mosolygó Antal, Szaton Rezső és vitték a KMP-be az üzemi mun­kások egy részét. 1917 oroszországi októberének közvet­len hatására illegalitásban jött létre a forradalmi szocialisták az antimilitarista akciók szervezése ré­vén szoros kapcsolat­ban voltak a Galilei Kör baloldali taglal­nak csoport iával (Korvin Ottó, Saüal Imre, Ducsynszka Ilo­na, Sugár Tivadar, Haász Árpád), ök Szabó Ervint tekintet­ték eszmei vezetőjüknek és szocialista irá­nyú változást követeltek. A forradalmi szocialisták összeköttetésben voltak a Ma­gyarországon levő orosz hadifoglyokkal is. A szocialista mérnökök és tisztviselők (Hevesi Gyula) a forradatmi szocialisták­kal együtt lelkesen üdvözölték a bolse­vikok programját, de nem sokra becsül­ték a politikai harcot, fgy nem csatla­koztak rögtön az alakuláskor a KMP-hez. Egyes pártokon kívül álló baloldali értel­miségiek: Lukács György, Bolgár Elek, Fogarasi Béla különféle megfontolásból ugyan, de már novemberben a forrada­lom továbbviteléért szálltak síkra. Kassák Lajos „Ma" című folyóiratának gárdájá­ból egyesek: Révai József, Komját Ala­dár már bolsevik típusú szocialista forra­dalmat igényeltek, de a párt szükséges­ségét még nem ismerték fel. Mindez amellett szól. hogy itthon érlelődtek a forradalmi párt létrejö.tének feltételei. A kormánypolitika tehetetlensége november utolsó hetére kezdett nyilvánvalóvá len­ni. Az ellenzéki erők a tehtte'lenség megszüntetése, az előrehaladás érdekében megkísérelték önálló szervezet, illetve kör alakítását, ami a tudatosodás jele volt, de még nem elegendő a forradalmi párt ala­ki tásához. A párt megalakításához a döntő lö­kést az Oroszországból hazatért és ott kommunistává fejlődött hadifog­lyok adták meg: Kun Béla, Münnich Fe­renc. Karikás Frigyes. Pór Ernő, Szamu­ely Tibor. Az 1918 novemberében kis cso­portokban hazatért mintegy 200 főnyi ha­difogoly kommunista, köztük is elsősor­ban a • Leninnel közvetlen kapcsolatban álló Kun Béla kifejezetten azzal a céllal érkezett haza, hogy megalakítsa a magvar munkások új típusú forradalmi pártját. Kun Bála november 17-én érkezett haza és azonnal megkezdte tárgyalásait az itt­honi* forradalmi erőkkel a párt megala­kításáról. A napokon át tartó heves viták eredményeképpen 1918. november 24-én megalapították a Kommunisták Magyar­országi Pártját, Kun Béla vezetésével. A KMP történeti színre lépésével a ma. gyar nép, a magyar munkásmozgalom tör­ténetében új fejezet kezdődött. A párt megalakulását kővető hetekben a katonata­nácsoknak, egyes baloldali hagyományokkal rendelkező városi és falusi szociáldemok­rata pár'szervezeteknek számos tagja lé­pett a KMP-be, ám a tagság zöme a fia­tal munkások, a munkanélküliek, a rok­kantak soraiból kei-ült ki. A KMP prog­ramját — amely december 7-én, a Vörös Űjság első számában jelent meg —, a volt hadifogoly kommunisták fogalmazták meg a lenini elvek alapján és szóbeli agl­tációjukban is ismertették. A program a forradalom továbbfejlesztését, a prole­tárdiktatúra megvalósítását tűzte ki cé­lul. A KMP vezetőinek többsége olvasta Lenin „Áprilisi téziseit" a békéről, a föld­ről. a munkásellenőrzésről szóló dekrétu­mokat. Leninnek az imperializmusról, az Állam és forradalom, Á proletárforrada­lom és a renegát Kau'slty című m'veit, de nem ismerték a „Mi a teendő?", az „Egy lénás előre, két lépés hátra" c. le­nini műveket. Kun Béla még ennél is többet ismert, erre utal a „Harc útja" cí­men megjelent füzet bevezetője, amely­hez Lenin-életrajzot írt. Lenin kutatta, ta­lálta meg és alkalmazta sikeresen a tör­ténelemben először azokat az eszközöket, amelyek segítségével az orosz ploretariá­(Folytatás g 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents