Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-23 / 276. szám
Csütörtök, 1978. november 23. 3 II hűtőgépgyár Jubileuma Hármas jubileumához érkezett a Jászberényi Hűtőgépgyár: húsz évvel ezelőtt kezdte meg a háztartási hűtőszekrények hazai gyártását — két évtized alatt négymillió készülék hagyta el a gyárat —, a szifonüzemben elkészült a tízmilliomodik autószifon, a radiátorüzem pedig kibocsátotta az ötmilliomodik négyzetméter modern fűtőtestet. A Lehel hűtőgép a világpiacon is versenyképes, garantált minőségű termék. Az Itt készült hűtőgépek felét exportálják. (MTI) Befejeződött a KGST gyógyszer-szakértői konferencia — Hazánkban évente 10-30 új gyógyszert törzskönyveznek. Az engedélyezés során rendkívül körültekintő és — ezzel összefüggésben — rendkívül időigényes vizsgálatoknak vetik alá az új hazai és külföldi medicinákat —mondotta Bayer István profeszszor, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatója abból az alkalomtól, hogy szerdán befejeződött Budapesten a KGST-országok gyógyszerszakértőinek háromnapos konferenciája. Építés helyett gépesítés a mezigazÉsáihan A mezőgazdasági üzemek •z idén eddig 300 millió forinttal többet költöttek gépek. berendezések vásárlására. mint az elmúlt év azonos időszakában. Az Agrokervállalatok teleoein november elejéig 6,8 milliárd forint értékű gépi felszerelést adtak el. Mindez igazolja az előzetes várakozást, tudniillik azt, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek az idén a géoészeti fejlesztést részesítik előnyben az építészeti beruházásokkal szemben. Nemcsak arról van szó, hogy szűkös az építőipari kapacitás — igaz, ez is gondot okoz —, sokkal inkább arról, hogy a nagyüzemek a korszerű gébekkel alaposan lerövidíthetik a betakarítási időt, valamint a talajművelési munkák szezonját. fgy megtérül az anyagi befektetés. Hozzá iárult a gépvásárlás fokozódásához az is, hogy az Agrotröszt erőfeszítése nyomán az idén egész sor gép és műszaki berendezés lekerült a hiánycikkek listájáról. Az elmúlt évben még nem volt elegendő a 120 lóerős és a nagy traktorokból, márpedig ezek különösen jó szolgálatot tesznek a gyorsított talajmunkáknál. Ezekkel a gépekkel lehet „kitérni" a fagy elől. Idén a 120—300 lóerős új traktorokból már megfelelő volt a választék, sőt a Rába—180-as új traktort november 4-től 20 százalékos árleszállítással hozzák forgalomba, ily módon ez a gép is „elérhető" a legtöbb mezőgazdasági nagyüzem számára. Javit az ellátáson az is, hogy a szovjet Traktoroexport megkezdte a K—701-es 300 lóerős traktorok szállítását. Ezekből eddig 60 érkezett és az első példányokat rövidesen átvehetik a megrendelők. A traktorok raktári készlete egyébként újabb év végi gépbeszerzést tesz lehetővé, amenynyiben a mezőgazdasági üzemek egy részének maradt anyagi ereje újabb gépek vásárlására. (MTI) A tanácskozáson szó esett arról: hasonló kontrollon mennek keresztül a szocialista országokban is a gyógyszerek, s az utóbbi években a vizsgálatokat mindenütt — nálunk is — a korábbinál nagyobb gondosság jellemzi. Teljés mértékben indokolt ez a nagy figyelem, a hatékony gyógyszerek mindegyike ugyanis lényegében toxikus anyag, méreg. Rendkívül pontosan kell tehát minden egyes esetben megállapítani azt a dózist, azt a határértéket, amelyen belül a szer ténylegesen gyógyít, s amelyen túl ártalmas lehet Hazánkban — a tapasztalatok és a konferencia felszólalói tanúskodnak erről — eredményesen törekszünk a szélsőségek elkerülésére, a sorrendben harmadik KGSTszakértői konferenciának éppen az volt a célja, hogy együttmunkálkodással megpróbálják közelíteni egymáshoz vizsgálati módszereinkel és engedélyezési eljárásainkat. A konferencia bebizonyította: megvan a lehetőség arra, hogy belátható időn belül és fokozatosan egységesítsük azokat — mondotta Bayer István. (MTI) Béiyegkiáliítás Bélyegkiállítás nyílt tegnap a Magyar Űjsógírók Országos Szövetsége székházában A magyar munkásmozgalom története címmel, a KMP megalakulásának és a Vörös Űjság első száma megjelenésének 63. évfordulója alkalmából. A kiállítás egyik ritkasága az 1919 júniusában, a tanácsok I. magyarországi gyűlése alkalmából kiadott sorozat, amelyen a világon először szerepelt Marx és Engels portréja. Elutazóit a jugoszláv ifjúsági küldöttség A Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség vajdasági választmányának küldöttsége tegnap Hódmezővásárhelyre látogatott. Elkísérték őket Tóth Zsuzsanna és Kulcsár Péter, a KISZ megyei bizottságának titkárai. A vendégeket a KISZ városi bizottságán Kerekes István városi titkár fogadta. Tájékoztatást kaptak a Feiujiolták, bőví:ették a Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyárát. A rekonstrukció folyamatos termelés mellett vaíó ult meg. A kapacitás jelentősen bővült. Évente mintegy huszorőlmillin darab különféle <rolyás,"!ar>''-ry készül ott, A képen: a gyár új szerelőcsarnokának részlete városról és az ifjúsági mozgalom helyzetéről. Ezt követően Mártélyon Serényi Gézának, a Radnóti Miklós Üttörőház igazgató iának kalauzolásával megtekintették az ifjúsági és képzőművésztábort. Vásárhelyre visszatérve ellátogattak a csúcsi fazekasházba, megnézték a Vásárhelyi népművészet e kiemelkedő ágának emlékeit, és a legszebb fazekasmunkákat. Ezt követően a Rákóczi Termelőszövetkezetben látták vendégül a jugoszláv delegáció tagiait, majd a délutáni órákban visszatértek Szegedre. A KISZ megyei bizottságán összegezték a háromnapos látogatás tapasztalatait. A vendégek — Milán Miladinovie, a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség vajdasági választmányának elnöke. Teodora Konrád és Drescsan Ugren Maria — a késő esti órákban elutaztak Szegedről. A küldöttséget a röszkei határátkelőhelyen Bódi György, a KISZ megyei bizottságának első titkára búcsúztatta. Műfordítók megbeszélése Makai Imrének, az írószövetség műfordító-szakosztályának titkára vezetésével szerdán szekcióülésekkel folytatódott, majd befejeződött Budapesten a magyar— szovjet műfordítói tanácskozás. Fodor András költő vezetésével ugyancsak eredményes munkát végzett, és véget ért a bolgár—magyar műfordítói tagozat tanácskozása í* 1 KMP megalakulásának , évieráuEóia írta: dr. Ördögh Piroska egyetemi docens H atvan évvel ezelőtt, 1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Népünk szocializmust építő jelenünkből tekint viszsza e forradalmi eseményre. A KMP olyan sorsdöntő pillanatban született, amikor két feladat megoldása volt napirenden: a még befejezetlen polgári demokratikus átalakulás befejezése és a már megoldásra váró szocialista feladatok végrehajtása. 1918. október 30-áról 31-ére virradó éjjel győzött a nép forradalma. „Mi nem akartuk még átvenni a hatalmat... A nép maga csinálta meg a forradalmat, a nép maga vette kezébe a hatalmat és adta át a Nemzeti Tanácsnak" — írta emlékiratában Károlyi Mihály. A Nemze'i Tanács elfogadta a győztes nép kezéből a hatalmat, de ezzel befejezettnek tekintette a forradalmat. A nép viszont leplezetlenül jelét adta, hogy ennyivel nem éri be, de többet egyelőre nem tehetett, mivel nem rendelkezett a forradalom továbbvitelét vezető egységes szervezettel. Ügy adta át az SZDP-t is magában foglaló Nemzeti Tanácsnak a hatalmat. hogy nem mondott le a kormánv polgári demokratikus programján túlmutató célkitűzéseiről. Erre biztosíték volt az, hogy a tömegek mozgalma — bár egységes vezetés nélküli volt — mégsem volt kizárólagosan spontán mozgalom, hanem voltak tudatos vezetői és szervezői, mindenekelőtt az ipari proletariátus szocia'ista munkásmozgalmában. A forradalom már a győzelem napján kettős jellegű volt. Annak, hogy a nép többet várt a forradalomtól, mint a kormánv. egyik tünete volt a munkástanácsok életre hívása az SzDP és a szakszervezeti vezetők hozzájárulásával. amit azzal a céllal tettek, hogy leszereljék a nép forradalmi törekvéseit. A tanácsok azonban egyre nagyobb tekintélyre tettek szert, különösen vidéken, ahol beleszóltak a közigazgatás, majd később a város, megye irányításába. A tömegek nyomására került sor november 16-án a népköztársaság kikiáltására. A Nemzeti Tanács pártjai megkísérelték reformokkal, ígérgetésekkel leszerelni a tömeget, nem riadtak vissza az erőszaktól sem. Megindult a munkásmozgalom nagyarányú polarizációja is. 1918. novemberében már nyílt ideológiai harc bontakozott ki a magyar munkásmozgalom reformista és forradalmi szárnya között. A forradalmi irányzat képviselői gyűléseken, röplapokon, cikkekben hirdették, hogy Magyarországon a tőkés rend megreformálása helyett annak megdöntése, a szocialista forradalom megvalósítása, a tanácshatalom megteremtése az időszerű feladat. A forradalmi szocialisták november 16-án megjelent röplapja kimondta: „... a forradalom csak akkor mondható eredményesnek, ha a dolgozó nép uralmival végződik ... Sorsunkat magunk akarjuk intézni! Szocialista köztársaságot akarunk!" Megtörténtek az első, bizonytalan lépések a szocialista ellenzék erőinek szervezeti összefogására is. November közepére alábbhagyott ugyan a forradalom lendülete, de a forradalom továbbvitelét követelők tábora nem zilálódott szét, az osztályharc változatlanul folyt. Az országban kettős hatalom jött léire, a „népköztársaság" kormányszervei az egyik oldalon, a munkás-katonatanácsok a másikon, amelyekhez 1919 elején paraszttanácsok is kapcsolódtak. A tanácsok ereje — éppen az egységes vezetés hiánya miatt — arra nem volt elegendő, hogy a hatalmat megragadva gyakorolni is tudja, ezért adta át azt, de arra elegendő volt, hogy meggátolja az „új rend" megszilárdulását. A kettős hatalom azonban nem állhatott fenn sokáig, egyiknek meg kellett semmisülnie. Az, hogy a munkások és a parasztok mikor kezdik el a harcot, a halalom teljes birtoklásáért, a forradalmi munkáspárt létrejöttétől függött. Ennek megvoltak a feltételei. Mindenekelőtt a SzDP-on belül kialakult új baloldali ellenzék Landler Jenő, Hamburger Jenő, Nyisztor György. Zádor Pál, Varga Jenő, akik az SZDP 1918. október 13-i rendkívüli kongresszusán bekerültek a pártvezetésbe is. akik ezen a kongreszszuson azonnali békekötést, a nemzetiségiek önrendelkezési jogát, a meg nem művelt földek felosztását és állami eszközökkel termelőszövetkezetek létesítését, egyes üzemek és bankok államosítását követelték, amelyek az MSZDP-n belül maradva vélték megvalósíthatóknak. Ennek a csoportnak nagy szerepe volt « forradalom továbbfejlődésében, formailag azonban csak 1919. március 21-én csatlakoztak a forradalmi párthoz. Az új forradalmi pártnak egyik fontos alkot'eleme volt az MSZDP régi baloldala: Vágó Béla. László Jenő, Rudas László, Hirossik János, akik elhatárolták magukat a hivatalos vezetéstől, de nem tartották magukat eléggé erősnek az önálló fellépésre. Ideológiailag és a propaganda terén független ellenzéki kör létrehozásától várták a szociáldemokrata munkásmozgalom forradalmasítását. Másik eleme a régi baloldallal tartó ellenzéki üzemi és szakszervezeti bizalmiak voltak: Chlepkó Ede. Ficdler Rezső, Hikádé Aladár. Cservenka Ferenc, Mosolygó Antal, Szaton Rezső és vitték a KMP-be az üzemi munkások egy részét. 1917 oroszországi októberének közvetlen hatására illegalitásban jött létre a forradalmi szocialisták az antimilitarista akciók szervezése révén szoros kapcsolatban voltak a Galilei Kör baloldali taglalnak csoport iával (Korvin Ottó, Saüal Imre, Ducsynszka Ilona, Sugár Tivadar, Haász Árpád), ök Szabó Ervint tekintették eszmei vezetőjüknek és szocialista irányú változást követeltek. A forradalmi szocialisták összeköttetésben voltak a Magyarországon levő orosz hadifoglyokkal is. A szocialista mérnökök és tisztviselők (Hevesi Gyula) a forradatmi szocialistákkal együtt lelkesen üdvözölték a bolsevikok programját, de nem sokra becsülték a politikai harcot, fgy nem csatlakoztak rögtön az alakuláskor a KMP-hez. Egyes pártokon kívül álló baloldali értelmiségiek: Lukács György, Bolgár Elek, Fogarasi Béla különféle megfontolásból ugyan, de már novemberben a forradalom továbbviteléért szálltak síkra. Kassák Lajos „Ma" című folyóiratának gárdájából egyesek: Révai József, Komját Aladár már bolsevik típusú szocialista forradalmat igényeltek, de a párt szükségességét még nem ismerték fel. Mindez amellett szól. hogy itthon érlelődtek a forradalmi párt létrejö.tének feltételei. A kormánypolitika tehetetlensége november utolsó hetére kezdett nyilvánvalóvá lenni. Az ellenzéki erők a tehtte'lenség megszüntetése, az előrehaladás érdekében megkísérelték önálló szervezet, illetve kör alakítását, ami a tudatosodás jele volt, de még nem elegendő a forradalmi párt alaki tásához. A párt megalakításához a döntő lökést az Oroszországból hazatért és ott kommunistává fejlődött hadifoglyok adták meg: Kun Béla, Münnich Ferenc. Karikás Frigyes. Pór Ernő, Szamuely Tibor. Az 1918 novemberében kis csoportokban hazatért mintegy 200 főnyi hadifogoly kommunista, köztük is elsősorban a • Leninnel közvetlen kapcsolatban álló Kun Béla kifejezetten azzal a céllal érkezett haza, hogy megalakítsa a magvar munkások új típusú forradalmi pártját. Kun Bála november 17-én érkezett haza és azonnal megkezdte tárgyalásait az itthoni* forradalmi erőkkel a párt megalakításáról. A napokon át tartó heves viták eredményeképpen 1918. november 24-én megalapították a Kommunisták Magyarországi Pártját, Kun Béla vezetésével. A KMP történeti színre lépésével a ma. gyar nép, a magyar munkásmozgalom történetében új fejezet kezdődött. A párt megalakulását kővető hetekben a katonatanácsoknak, egyes baloldali hagyományokkal rendelkező városi és falusi szociáldemokrata pár'szervezeteknek számos tagja lépett a KMP-be, ám a tagság zöme a fiatal munkások, a munkanélküliek, a rokkantak soraiból kei-ült ki. A KMP programját — amely december 7-én, a Vörös Űjság első számában jelent meg —, a volt hadifogoly kommunisták fogalmazták meg a lenini elvek alapján és szóbeli agltációjukban is ismertették. A program a forradalom továbbfejlesztését, a proletárdiktatúra megvalósítását tűzte ki célul. A KMP vezetőinek többsége olvasta Lenin „Áprilisi téziseit" a békéről, a földről. a munkásellenőrzésről szóló dekrétumokat. Leninnek az imperializmusról, az Állam és forradalom, Á proletárforradalom és a renegát Kau'slty című m'veit, de nem ismerték a „Mi a teendő?", az „Egy lénás előre, két lépés hátra" c. lenini műveket. Kun Béla még ennél is többet ismert, erre utal a „Harc útja" címen megjelent füzet bevezetője, amelyhez Lenin-életrajzot írt. Lenin kutatta, találta meg és alkalmazta sikeresen a történelemben először azokat az eszközöket, amelyek segítségével az orosz ploretariá(Folytatás g 4. oldalon.)