Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-21 / 274. szám

7 Kedd, 1978. november 2í: Á szokásnak nincs hatalma Az ünnepélyes és kevésbé tesszük a feltehetően nagy elvontságait, mellőzi zsargon­ünnepélyes évfordulós mű­sorokból, filmekből és a meg­emlékezés egyéb formáiból — jutotot a hétre. Meg vetélke­dőkből. Voltak még sport­műsorok is. Mindez este, a íőműsorban. közönséget érdeklő műsoro- ját és a laikust is jótékonyan kat — aztán csak kialakul- bekapcsoló vitákban tapaszt' nak majd a frontok. Előfize­tőt nem veszítünk, ez fix." Így képzelem a műsorszer­kesztő monológját. Mi más, ha nem ez a moz­gatja történelmi Ismeretkö­rünk hézagait; meggyőzően bizonygatva közben azt is, hogy az ismerethalmazunk mit sem ér, ha rossz a néző­Minthogy az utóbbi időben ditó szándék késztette, hogy pontunk, vagy ha egyáltalán valamiképpen érdeklődésem például: a hét egyetlen tévé- nincs olyan szemrészünk, szélére kerültek a fentebb játékát este 10 óra után amelyből együtt látunk teg­Eoroitak (ráadásul A jég- kezdje? Akár a nemrég el- napot-mát-holnapot. (A so­szifleí foglyait meg a Zalka hunyt Kormos István portré- rozat főbb részében szegedi Máté-filmet a moziban már fümjét? Hogy a történelmi tudósok is megszólaltak, a megtekintettem, midőn újnak ismeretterjesztés nagy tettét, legutóbbiban Trogmayer Ottó számítottak, és nem emlé- nA magyarok elődeiről és a & Kürti Béla régészek.) keztem katartikus hatásuk- honfoglalásról" szóló 6oroza- ^ sz<)> mint száz: a régen ra), a doboz elé délután ül- tot délután 5 óra körűire vart sorozatról rengetegen tem. Nem egyszerűen a kö- programozza? Talán nem gondolhatják, joggal. ..végre telességtudat terelt, hanem jgaZ) hogy számtalanszor hiú- e8>" nekem való műsor". — mint az eddigiekből talán nyoltuk a mostanihoz ha- Csakhogy folyton délután kiderült — a műsorszerkesz- sonió sorozatot? Hányszor megy, amikor a kíváncsi diák tőség is. Dicsérem érte. Nem m0ndtuk, írtuk, hogy a végre útközben van, a napköziből árt, ha a nézőt időnként rá- felnőtt televíziónak rendkí- hazafelé, a felnőtt is min­döbbentik: a testi-szeliemi Vjij lehetőségei vannak a2 denhol jár-kel-intéz, csak restség az egészséges élet- áj és új generációk történeti nem ül a lévé előtt rend hiányának a jele, hogy tudatának alakításában! esténként beteszi magát a Merthogy más, hagyományo­fotelbe. csak ül. csak néz, és Mbb fórumok (lásd: iskola) várja, hogy szórakoztassák, mindenféle feltárt és még is­„Hat csak várja. Vagy meg- meretlen okok miatt ezt egy­tanulja böngészni azt a heti általán nem tudják a kívá­műsort, aztán talál legalább natos színvonalon megcsele­egyetlen magának való adást, kednji és m0st itt van a ki­vagy nem. Vagy föladja a tűnö sorozat, amelyben több hosszú évek alatt kialakult tudományág tudósa tisztelet­szokását, hogy este akar néz- , .. , , . ni. vagy sem. Mindenesetre reméltó erőfeszítéssel teszi délutánra, illetve éjszakára közérthetővé szakterületének Befejeződött a magyarországi délszlávok kongresszusa Tisztségviselőket választottak A Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetsé­gének VIII. kongresszusa va­sárnap folytatta és befejezte munkáját az MSZMP Pest megyei bizottságának okta­tási igazgatóságán. A kongresszuson nagyra értékelték a Szövetség kiadói tevékenységét. amelynek eredményeként az utóbbi időben megjelent a délszláv hozzáfűzték: az országos adó harmadik műsorába iktatott heti 30 perces délszláv mű­sort a kedvezőtlen vételi vi­szonyok és az URH-s készü­lékek hiánya miatt kevesen hallgathatják. Ezért szeret­nék, ha azt a Petőfi vagy a Kossuth adón sugároznák. Hasonló okokból kérték, hogy a tv pécsi körzeti studiójá­nak havi 15 perces délszláv néprajzi sorozat első két kö- műsorát lehetőleg az l-es te te, s rövidesen napvilágot lét a harmadik kötet is. Többen Is elmondták: örülnek annak, hogy a Ma­gyar Rádió ez év júliusától bővítette délszláv adását, de csatornán közvetítsék. A nyu­gati határ mentér élő hor­vát és szlovén lakosság kí­vánságát tolmácsolta az a javaslat, hogy a rádió győri stúdiója is sugározzon hor­vát, szlovén műsort. Szóvi tették, hogy a szövetség Na­rodne Novine cimü lapja több napos késéssel érkezik az előfizetőkhöz. , A kongresszus elfogadta a beszámolót és a határozati Javaslatot, s egyetértett az alapszabály módosítására tett javaslatokkal, majd meg­választotta az országos vá­lasztmány 66 tagját, és a tisztségviselőket. Az új elnök Rusz Márk, a főtitkár ismét Mándics Mihály, a titkár is­mét Gyúrok György lett. A kongresszus az elnök zárszavával fejeződött be. Nincs kétségem, ki gon­dolja meg magát korábban: a műsorszerkesztés vagy a néző. Természetesen az utób­bi. Hisz tévé nélkül úgysem bírja sokáig, ha este nem kap semmit, előbb-utóbb „átszervezi magát" délutánra. Máskor: éjszakára. Mi, egyébként, mégis csak moz­díthatóbbák vagyunk, mint egy egész apparátus?! S.E. Kem zavarok? «— Dehogynem. Ezt monda- zenét, az aztán mindent meg­nám annak is. aki azt az oldott. Havonta egyszer je­ilyen című rádióműsort ki- lentkezik majd... kell, nem találta. — Rékai Gábornak? De hiszen ö az első alkalommal, múlt héten szerdán este a Kossuthon elmondta, a rá­dióújság előzetes „csevelyé­ben" meg is írta, hogy mind­egyik beszélgetés után akár személyesen, telefonon vagy levélben folytathatják az elég egyoldalúan megkezdett eszmecserét. — De én nem alkarok foly­tatni semmit. Idehallgasson, ha én minden hozzám csa­— Ne szűkítse le ennyire. Egy valóban nagy témát is bedobott. A hűségről... — Az égvilágon semmi újat, egyénit nem hozott ki belőle. Egyébként is ha már ilyen magasröptű, izgalmas témába kapunk be­le, legalább ne ennyire la­ülni és mesélni akárhogyan... — Egyetlen mozdulattal, fölösleges udvariaskodás nél­kül ' megszakítható az efféle beszélgetés.., Gondolom, így is tett a múlt héten... — Kapaszkodjon meg: nem. Mondtam már ugyan, sok a valóban dolSC«n. gondom-bajom is van elég, de az ember min­dig bízik abban is: hátha a pos közhelyre futtassuk ki, következő beszélgetőpartner hogy „utolsókból lesznek az kedvesebb, megértőbb, embe­elsők!" Azután észrevette .. . magát, néhány maszeknak nbb Magáv£Ü <*é«en nevezett közmondásról be- Jo1 eldumáltunk... A műszaki tájékoztatás szerepe A műszaki fejlődés együtt jár az információ gyarapodá­sával is. Ezekből a szakembe­rek nehezen válogathatják ki a számukra legfontosabbakat, a folyóiratokat, szaklapokat rendszeresen olvasók pedig caak részben tudják elsajátí­tani a legújabb ismereteket. A válogatásban és a tájékoz­tató anyagok megszerzésében sokat segíthet az Építésügyi Tájékoztatási Központ, az ÉTK, amely — hogy megis­merje a szakemberek véle­ményét — legutóbb három éve tartott Szegeden tájé­koztatási ankétot. Ezt követ­te tegnap, hétfőn délután az az építésügyi tájékoztatási érte­kezlet, amelyet a Technika Házában tartottak tervezők és kivitelezők számára. Heim Jánosnak, a DÉLÉP termelési igazgatójának meg­nyitó szavai után dr. Csanády László, az ÉTK főosztályve­zetője és Vereczkey György, az ÉTK osztályvezetője tar­tott előadást a műszaki tájé­koztatás szerepéről és lehe­tőségeiről. ! Rendezés a Tihanyi-félszigeten Kiszabadítják az elburján- őszi napokban megkezdte a zó növényzet sűrűjéből a Ti- tájrendező munkát, és a leg­hanyi-íélsziget ritka geoló- 6zebb képződmenyek megkö­giai képződményeit. A híres zeli lésére a környezetbe jól gejzírkúpokból idén már falépcsóket épitett Ki­alig látszott néhány csonk, ^ helyreállítják az annyira benőtte a bozót. Az . . . , / , , , . Országos Környezet- ésTer- e™61 padokat, asztalokat es mészétvédelml Hivatal az a turista-jelzőtáblákat. (MTI) Farkasének Katona Judit első kötete szélt, hallhatólag nagyon igyekezett, hogy elég mély — Köszönöm. Talán még egyszer Rékairól is elmond­pódó vadidegen pasas elme- _ futtatásaira replikáznék, és intellektuális, ugyanakkor a ^ folytatnánk. amellett, hogy mennyi mas mégis könnyed és szellemes J — , „ dolgom van, akkor már meg- legyen. De — nem szégyen! nekem is meg kellene kér­bocsásson. de leszállna a... — mások is belebuktak már deznem: nem zavarok? — Jó, jó, de figyeljen csak ilyesmibe... — Azt mondanám, amit — Túl szigorú... mégsem neki is: ha nincs jobb dol_ akármilyen vállalkozás ez. a Magyar Rádióban eléggé példa nélkül áll... — A tévében nem... pedig azt szidják többször és sok­szor méltán. De Vitrayt csak ide. Tegyük fel. hogy igaz Rékai Gábor kiindulópontja: a rádió bensőséges, intim műfaj is lehet. Rádiós-álma az a hallgató, aki — 6 ma­ga irta így — a készülékhez, tehát Rékai mellé ül, és op­timistán, bizolammal, érdek­lődéssel figyel anra. amit az úgy lehetne „rádiósítani", ha önként felajánlkozott beszél- a túlsógosan átfogó és mély getőpartner három évtizeu- , ,,... w nyi tapasztalatai alapján el- ^^ <™nt P01^' * mondhat neki. Mintha való- szadik század cirnu Bertoluc­ban beszélgetnének, tehát a ci-film apropóján századunk lehetséges ellenérveket is a i^anyúan bonyolult kérdé­rádiós fogalmazza meg Leg- akaratlanul is profa­alabbis az adasido alatt. , ^ , ,, , . , .. - Na ne mondja. És mi- m2alt tegIalása) helyett egy" ről beszélt legelőször? Arról, nemubb, határozottabb vo­hogy minden dolog megter- nai vezetéssel, különleges je­meli önnön ellentétét, ami lenségek felé közelítenénk, egy Beat les-számról jutott így előbb meghökkentővé eszébe. Aztán arról, hogy az változtatva, végül emberivé, egyik legfurcsább érzés a elfogadhatóvá varázsolva azt. várakozás. Közhelyek ezek Kontaktus csak így jöhetne vagy nem? Ha kifogyott a létre, á la telekommuniká­mondókájából. felerősítette a ció. Hiába csevegünk, előbb úi OTP-fiók Kisteleken Az Országos Takarékpénz- gatóságának vezetője. Az új tár új fiókot nyitott tegnap, létesítmény 800 ezer forintba hétfőn Kisteleken. Az ünne- került, s lehetővé teszi, hogy pélyes megnyitón jelen volt a takarékpénztár dolgozói Ott. József, a nagyközségi ta- kulturált körülmények között nács elnöke, Papp István a fogadják az ügyfeleket. Az nagyközségi pártbizottság tit- . kára és Török László, az epulet a OTP Csongrád megyei Igaz- szépíti. Domonkos László Új postaépület Két évig épült, határidőre elkészült és hétfőn felavatták az új mosonmagyaróvári postát. A modern épület jól illeszkedik a városképbe. A mosonmagyaróvári postaépü­let elkészülte nagyszabású postai fejlesztés fontos ál­lomása. az kisteleki utcát is Életünk-est A Bartók Béla Művelődési „évfordulós termékek" bő so­Központ Írástudók felelőssége rát gazdagította, pusztán című új sorozatának bekö- ürügyet talált Ady személyé­szöntő programját szombaton ben-szellemében a történel­este rendezték meg. Az or- mi önvizsgálatra. Erről a szág másik sarkából, Szom- földről, ennek a földnek je­bathelyről jöttek el az Éle- lenbe ágyazó történelméről tünk című folyóirat munka- szól felelősségteljesen, elkö­tánsai. Itt volt a főszerkesz- telezetten, vívódva. Az Ady­tő, Pete György, az alkotókat féle magatartásmódén meg­pedig Apáti Miklós, Ágh Ist- fogalmazására törekedett ak­nán, Bella István és a szege- kor, amikor lírai hősét a vi­di Baka István képviselte. A lágháború szorításában szám­műveket Ruttkai Éva és Fo- vetésre késztette. Néhány dor Tamás tolmácsolta. Ady-sor és Adyval kapcsola­Hadd essen ezúttal szó az tos emlék jelenti a fogódzó­est egyetlen produkciójáról, kat. Baka verset írt, nem Baka István Háborús téli éj- színpadi művet. Mérő Béla szaka című művéről, melyet érdeme, hogy e színpadsze­a zalaegerszegi Reflex Szín- rűtlen hosszú versben meg­pad tagjai mutattak be Mérő látta a drámai lehetőséget, s Béla rendezésében. Ezen az ezt ki is tudta teljesíteni. A esten, ebben a produkcióban szöveg mellé társul hívta a ugyanis egy irodalmi mű koreografált színpadi moz­kapcsán a zalaegerszegi ama- gást, a zenét és a fényeffek­tőr együttes fölkérésére az tusokat is Képes volt feszült­Ady-centenárium kapcsán ír- séggel teli félórába sűríteni a ta oratóriumát, a mű a szom- századelő nagy forradalmi bathelyi Életünkben jelent nemzedékének ma is érvé­meg, s most vegre elerkezett ... Szegedre is. tanulságu sorsát. Baka nem a hagyományos L Űj kötetes költővel bővült a Szegeden élő lírikusok tá­bora. Katona Judit 65 versé­nek füzérét Farkasének cím­mel ajánlja a Magvető. S minthogy a kötet a „költök országában" valamiféle ava­tási szertartás, illő e helyütt úgy regisztrálni az aktust, hogy Katona Juciit — akinek verseit nem utolsósorban a lap hasábjairól ismerheti az olvasó — átjutott a Rubico­non. Alea iacta est — mon­dotta volt Julius Caesar, ha nem is egészen hasonló hely­zetben, s ez a bizonyos „koc­ka el van vetve" Katona Ju­ditnak is. Immáron vállalnia kell a minősítés, az esztéti­kai mérlegelés ódiumát Szomorú kötet a Farkas­ének. Mindjárt az indító ver­se (Monológ) eloszlat bármi­kussá sorvasztja Katona Ju» dlt kötetét. Ha valaki leta­karná a címlapot, s a szerző nevének ismereté nélkül kez­dené olvasni, gyorsan rájön­ne, női kéz vetette papírra a sorokat. Ami persze önmagá­ban véve nem baj. Csupán az a tudat vált ki ambiva.­lenciát, hogy éppen a nők ér­zelmi életétől várna az ol­vasó színesebb változatossá­got, érzékenységet hangulati­emocionális gazdagságot. Ka­tona Juciit versei visszafo­gottak, riadtak, szorongáso­sak. Formailag sem merész­kednek túl a hagyományok teremtette ösvényeken. Mint­ha a költészet elzúgott for­radalma érintetlenül hagyta volna ezt a lírát egyszerűen • nem vesz tudomást a művé­szet régióiban ezer darabra féle kétséget, hogy itt netán hallott világmindenség komp­vidám farkasok dala hallik majd. Hányatott gyermekkor, az anya messzi éveket beár­nyékoló, vérthányós halála, az árvaság menhelyi traumái, nyolclépéses kis lakés, sze­génység, nélkülözés. Az anya likatívebb tükrözésének lehe­tőségeiről. Ügy is jellemez­hetnénk, naiv művészet (sic: a kötetnek Varga Judit ter­vezte boritólapja), melyre az irodalomban könnyen bigy­gyeszthetó a vad: anakroniz­mögül egyfajta puritán őszin­teség villan elő. Ami olykor lecsapódik, mint meleg téli szoba párája a jégvirágos ablakon, bensőséges sorok­ban („Hátára fordul már a csend, küzd egyre s nem tud lábra állni"), máskor meg megaláztatása és elvesztése ,-^de; természeti képel hosszan elcipelt teher a köl­tőnőnek. Erről szól a versek­nek jó kétharmada. S noha emberileg érthető, hihető egy ilyen tragédiából tartósan ki­bomló válság („mióta láttam, émelyegve élek"), csökönyös visszatérte a rövid, szinte ki- . , . zárólag oldalnyi terjedelmű rorszírozottan megvastagszik vagy azt meg sem haladó <"A f®} mar tehetetlen, há­tára billent"), vagy képzava­ros asszociációkba tolul („fiam szemébe mártom bú­tól vesszőzött életem"). Min­denesetre nem nélkülözi a költészethez sem ártalmas önbizalom afféle kevély tü­neteit, mikor a szólított idea, kolléga a klasszikusokból, József Attila tudníilÜK, majdhogynem sajáj. hangján idéződik föL Ügy is mini oer Attila, s így is, hogy: „Alvó­kat nézve még vasalnak, fér­fiingeket, gyűrött vágyat • álmukban puha csöndet varr­nak" — Incselkedik a kisör­dög hozzátenni, „aludj el szépen, kis Balázs..." Katona Juditnak irodal­munkba beköszönő kötete a szegedi lírának (van ilyen?) feltétlenül nyeresége. N. L vagy azt meg sem haladó költeményekben, fásulttá te­szi az olvasót Mert mit kí­nál az anya elvesztésének nehéz hordalékán túl Katona Judit lírája? Az anyaság nemkülönben megszenvedett, a múlt emlékeitől menekü­lésképtelen nehéz sóvárgását, meg a csendes szemlélődés­nek Terekben, Napimádók­ban, Gyümölcsfákban, Napló­ban, öregekben, öregek szén­rajzában szétmálló lenyoma­tait — kívüle alig mást. Így aztán szinte kilógnak a sor­ból oly „elfekvő" témák, mint a szegedi nyomdászoknak ajánlott A betű születése, vagy a természeti képekben kibomló szerelmes versei (Hálaének, Szerelmes vers). A tematikus bezártság sze­gényessé, érzelmileg aszketlr

Next

/
Thumbnails
Contents