Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-21 / 274. szám

8 Kedd, 1978. november 2í: M/ kerül az asztalra? Adatok táplálkozásunkról 'Szőlőmunkák közben: A csecsemőtől az aggas­tyánig évente átlagban min­den magyar állampolgárra 70 kiló hus jut az elfogyasz­tott mennyiségből. Ez pon­tosan húsz kilóval tőbb, mint amennyit 1960-ban megettüqk. A prognózisok Bzerint a nyolcvanas évek végére, de legkésőbb az ez­redfordulóra az egy mázsát is elérjük. Sebestyén Miklós, a Belkereskedelmi Minisz­térium osztályvezetője az Egészségnevelés című folyó­iratban azt Írja erről: a mennyiségi adatok alapján fogyasztási színvonalunk ál­talában meghaladja gazda­sági fejlettségünket. A jö­vőt illetően az a cél, hogy korszerűbbé váljon élelmi­szer-fogyasztásunk összeté­tele, és táplálkozás-élettani szempontból kedvezően vál­tozzon a táplálkozási szer­kezet. Jelenleg az évenként elfo­gyasztott húsnak több mint m fele sertéshús, ugyanany­nyi, mint Ausztriában, Len­gyelországban és az NDK­ban. A marhahús 14—15 százalékkal részesedik ét­rendünkből; az európai or­szágok átlj^a 25—50 száza­lék között mozog. Ugyanak­kor a magyar háztartások­ban is mind népszerűbb a baromfi. Az utóbbi másfél évtizedben körülbelül 60 százalékkal emelkedett fo­gyasztása, így — évi átlag­ban — 15 kilónyit eszünk személyenként belőle. Ezzel a „teljesítménnyel" a má­sodik helyet íoglaljuk el Eu­rópában. A hallal viszont „hadilábon" állunk, jóllehet kétszer annyi pontyot, ke­szeget stb. vásárolunk, mint 1960-ban. Ez ugyanis még mindig csak 2 kiló 80 deka fejenként és évenként. Hiába riogatnak bennün­ket évtizedek óta az egész­ségügyi szakemberek, még mindig túlságosan szeretjük a nehéz, zsíros ételeket. Zsírfogyasztásunk az elmúlt években tovább emelkedett, és ma már meghaladja a személyenkénti 30 kilót. Külföldön általában 60—70 százalék a növényi eredetű zsiradékok aránya. nálunk Csotrogány, a iőpőttő még a 20 százalékot sem éri el. Pedig 1960 óta eb­ben is tekintélyes — há­romszoros — az emelkedés. Tejből, folyékony tejter­mékből 120 liter jut mind­egyikünkre a kívánatos 200 liter helyett. Szokásaink vál­tozásának eddigi üteme alapján azonban a jövő év­tized közepére minden bi­zonnyal elérjük ezt a szin­tet. A disznóhús és a zsfr mellett a cukor is ludas ab­ban, hogy hazánk megköze­lítőleg minden harmadik la­kosa túltáplált. Évente ugyanis személyenként 40 kiló cukrot vásárolunk, s ez még akkor is nagyon sok, ha egy részéből szeszes ital lesz. Burgonyafogyasztásunk viszont évről évre csökken. A mai 60—65 kiló a felsza­badulás előttinek alig a fe­le. Az elmúlt években nagy­jából azonos mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget et­tünk meg. Ez ugyan nem kevés, 85 kiló zöldséget és 71 kiló gyümölcsöt jelent évente, az ideális azonban az előbbiből 130 kiló. az utób­bibői 90 kiló lenne. Élvezzük, túlságosan ls az í- Tudna kommendálni egy ©Épészt? — Gépészt? A bácsika kucsmát viselt, s •z ábrázata tanácstalannak látszott, megpróbálta meg­magyarázni : — Tudja, kellene nekem egy csotrogány,., — Az meg ml? — kérdez­tem vissza. — Lópótló — mondja a kucsmás ember —, sokan csinálnak ilyeneket, de én já­ratlan vagyok a mesterek kö­zött ök csinálják, hogy egy szép pergamenre lemásolják ennek a csotrogánynak a ter. vét, aztán csak be kell vinni valamelyik hivatalba, ahol erre a papirosra ráteszik a pecsétet és a mester máris gyárthatja a csotrogányt. Nos, tud nekem egy gépészt egy csotrogányrajzolót kommen­dálni? — kérdez ismét a kucsmás? — Nem, sajnos, nem tu­dok, de a dolog már érde­kel... Mórahalom. A szakszövet­kezet kapuja előtt ácsorognak a lópótlók. A vizsgáztató bi­zottságot várják. Itt nézelő­dik a rúzsai Katona Antal is, aki az imént megszólított Többen is csodálják, nézege­tik az okos szerkezeteket. Az egyik kistraktor akár gyári konstrukció is lehetne. Csak a tüzetesebben szemlélő veszi észre, hogy maszek gyárt­mány. Tanács Géza — Rú­zsáról jött — büszke is alko­tására. — Ezermester? — kérdem. — Ezermester? Legföljebb télezer. — Kell ehhez ennyi szak­ma? — Döntse dl I — Pompás Jármű. — Lehetne jobb is. Ha új­ra csinálnám, módosítanék egy-két dolgon. Mellette Endródl Károly gépe. Az alkotó fiatal ember és vállalkozó szellemű. — A bontóból vettem egy kis buszt. Aztán magam kre­áltam ilyenre. — Mennyi terhet visz el? — Tiz mázsát. =r HÍ hajtja 1 — Pannónia-motor, a ma­ga 250 köbcentijével I Tudja, olcsóbb egy ilyen csotrogányt összeeszkábálni, mint a fu­varosra várni és folyton fi­zetni. Így nincs időhöz kötve az ember. Frank András járgányát akár szériában lehetne gyár­tani. Borítólemezén díszítő csíkok is vannak. — Nyolcezer forintért csi­náltattam, az anyagot én ad­tam, — Szívesen csináltatnék én is, kihez forduljak? — Aligha hiszem, hogy va­lamelyik mesterrel meg tud egyezni. A környékben min­den hozzáértő teli van mun­kával. De mondja el ezt Kálmán Sándor, ö csinálta az enyémet. — Nem vállalok többször Ilyen munkát Rengeteg do­loggal jár, aztán a vizsgán meg drukkolhatunk, hogy megkapja-e a járgány az en­gedélyt, vagy sem. — Most mi a baj? — Ügy mondják az elő­írásnál gyorsabban megy. Persze, csak üresen. Mondja, miért baj ez? — Nem tudom. Lehet vele lassan is menni — szerin­tem ... Régebben sokszor lehetett találkozni olyanokkal, akik saját találmányú, praktikus megoldású, elmés szerkeze­tekkel, egyszerű gépezetekkel próbálták megkönnyíteni munkájukat. Tulajdonképpen a rengeteg ócskaságból, kiha­jított gépalkatrészből, rozsdás fogaskerekekből, használha­tatlan vasdarabokból formál­tak újat, hasznosat. A „csot­rogányok" azt hirdetik, hogy a találékonyság ma is jellem­ző a falusi emberekre. A mórahalmi országúton vidáman szaladoznak le és fel ezek a különleges jármü­vek. Egy kérdés azért mégis motoszkál bennem, úton Sze­ged felé. Annyi téesz-mellék­üzemágról hallani, ahol min­denfélét gyártanak. Nem len­ne talán ésszerű, ha ezek az üzemek esetleg ilyen keresett szállítóeszközöket is gyárta­nának? Persze, szebben is nevezhetnénk, lehetne háztáji furgon, ha ez másképp hang­zik. A lényeg azonban ma­radna. Radics Ferenc / Árpád-kori templomra bukkantak Pécsváradon szőlőmunkák Endre király egy pénzérmé­közben középkori falmarad- je megerősíteni látszik a fel­ványok, emberi csontok és tételezést. Későbbi kutatással kerámiatöredékek kerültek tisztázzák majd, hogy való­napvilágra. A hely és a le'.e- ban a történelem viharaiban tek alapján a régészek arra eltűnt Árpád-kori templom­követkéztetnek, hogy Árpád- ról, vagy más középkori épü­kori templom romjaira buk- létről van-e szó. (MTI) kantak. A hajdani városká­nak ez a része mindig lakott volt: erre húzódott a német vendéglakosok utcája. Sokan még ma is Német utcának emlegetik. Oklevelek tanú­sága szerint a középkorban Szent Mihály temploma állt a Zengő déli lejtőjén. Uttöröváros épül A sokoróaljai dombvidék egyik festői fekvésű völgyé­ben, társadalmi összefogás­sal épül a győri úttörővá­ros. A 15 hektáros terület tereprendezésével már el­készültek, s megkezdték a főépület alapozását, vala­mint a sportpályák építését. A győri úttörőváros lakó­I épületei mellé 20 kispálya, (szabadtéri színpad és me­I dencés uszoda kerül. A kiemelkedő hely. a te mető közelsége, az előkerül' kerámiaanyag, továbbá II. Jégtörő flottilla Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tiszalö­ki műhelyében befejeződött i jégtörő hajók idei nagy­javítása. Az öt hajóból álló flottillát, amely a téli hóna­pokban a Tisza és a Bodrog jegét szabdalja szét, most rövidhullámú rádió adó­vevő készülékekkel is fel­szerelték. Az URH-készülé­kek lehetővé teszik, hogy a hajókat közvetlenül „vezé­nyeljék". Papa, mama és a MÉH Amennyi hulladékot mi amikor mások a családi ösz­összegyűjtöttünk kis korunk- szefogást dicsőítik? Van, tói nagy korunkig, azt el- akinek az apukája ötven ki­mondani is nehéz. Voltunk lót is összegyűjt, én gyűjtsek élvezetTTirekiriT húsz- élvasgyűjtők, a rongygyűjtés legalább hatvanat. Nálunk elvezeti szereket. Ma husz- élenjáróij a papírgyűjtés úgyis papirosból áll a világ, szór annyi kávét iszuhk, mint 15 évvel ezelőtt. Sör­és dohányfogyasztásunk a kétszeresére, égetett szeszes­ital-fogvasztásunk pedig a két és fél szeresére emelke­dett. Ugyanakkor az üdítő italokkal is megbarátkoz­tunk. Jelenleg kétszer any­nyit öntünk le a torkunkon belőlük, mint másfél évti­zeddel ezelőtt. ígv már 44 literrel részesedünk a fel­hörpintett kólákból, tonikok­ból, márkákból. Parkerdő rr az Őrségben Ujabb parkerdőt hoznak létre Vas megyében, az ör­ségben, Máriaújfalutól ke­letre. A szép tájon készül­nek a szalonnásütőhelyek oadok, asztalok, sétányok, -endezik az erdő bővizű forrásának környékét. A parkerdőt a jövő év tava­szán adják át rendeltetésé­nek. legjobbjai, kaptunk annyi kössem össze, és hozzam ha­jutalomkönyvet. alig győztük za. De ho'.nap itt legyen, azt is begyűjteni később, mert holnapután jön érte az Megtanultam tehát, miből autó. lesz új gép a gyárban, és Milyen autó? Teherkocsit miből új papiros az irkához vezet az egyik apuka, meg a könyvhöz. Amikor régtől fogva ő járja forrásaink elapadtak, magá- végig az egész osztályt, a tói a hulladékgyűjtőtől is szóregi családi háztól a tar­gyűjiöttünk. Ketten szóval jáni panelsorig. Addig ter­taríottuk az átvevőt, hárman mészetesen nem dolgozik adogatták ki a hátsó keríté- apuka a vállalatnak, mert sen a jobbnál jobb ócskává- belátta, hogy ez hazafias sat, rezet, ólmot, és négyen ügy. A munka is az, de az szépen behúzták kis kocsival mégsem annyira hazafias, a nagv kaoun. A rézzel buk­tunk le. Ráismertek, futhat- * tunk hazáig. Az is odaveszett a fuvarból, amit valóban mi ^ . , „ . evűitöttünk Kötögetem tehát a papi­gyujtouunK. rost, és érzem, nagy hát­y rányban vagyok. Az egyik mama valamilyen kartono­' ... .i.í zóbah dolgozik, a karton­papír pedig sokkal nehe­zebb. Rossz pályát válasz­tottam, ha üresedés lesz a Mindig azt hittem, olyan ez a mánia is, mint a többi, és elmúlik, mint a bárány­himlő. Dehogy múlik. Azt kartonozóban, én is_ oda mondja a lányom, segftsek, , , .. , mert ők mindenképpen sokat su'yu papirOÍ!' amit "íság­akarnak gyűjteni. Különben n.ak mondanak, nem az iga­is, mindenkinek segít aouká- • ja is, anyukája is, nagypa- Itt van a szomszédban az pa. nagymama mind állja a öreg néni begyűjtője, ha sarat, csak épnen én hátrál- meglódítanám a köteget, nék meg? Csak neki kelljen éppen oda esne le az ajta­elsomfordálnia a fal mellett, ja elé, de nem tehetem. A papírgyűjtésnek szertartása van. Ide nem szabad beve­zetni az ésszerű munkaszer­vezést, mert különben is, ilyenen csak az töri a fejét, aki nem szeret dolgozni. Haza kell tehát vinnem a papirost, vigyáznom kell rá másnapig, hogy más ro­hambrigád el ne gyűjtse az ajtónk elől. Majd jön érte a másik papa teherautója, elviszi az iskolába, és mi­után bejárta a várost ke­resztbe-hosszába, csak az­után mehet a hulladék­gyűjtő vállalat teherautójá­ra. Roth néni tehát kima­rad az üzletből, elvégre őa vállalat embere, ez pedig az úttörők lelkes társadalmi összefogása. Kötögetem a csomagot, és észreveszem, hogy a nagy akarat csodákat művel. Már az egész folyosó nekem gyűj­ti a papirost, vagy hagyja, hogy asztaláról elvigyem. Botrány is lesz ebből, mert elviszek olyasmit, amit nem lett volna szabad vinnem, és átteszek az egyik asztalról a másikra olyat, aminek nem ott van a helye, a helytelen­ség pedig mindig baiokat szül. De ez belső ügv. és egyébként sem panaszkodni akarok. Nekem most lelke­sednem kell. mert egv válla­lat meghirdette a lelkesedés! akció+. és ahhól egv tisztessé­ges jó apa ki nem maradhat. Ameddig madzaggal győz­tem, addig kötöztem, aztán jött a bökkenő. Hogyan vi­szem én ezt haza? Biciklivel? A város közepétől a város széléig? Csupa jótét lélek la; megyek. Ez a könnyű faj­Vásárlói kalauz Minta szerinti A hagyományos vásárlás köztudottan úgy történik, hogy az árut kiválasztjuk, kifizetjük és hazavisszük vagy elszállíttatjuk. A keres­kedelmi forgalom növekedése azonban a minta szerinti vá­sárlás formáját is kialakí­totta. Ilyenkor az üzletben, az áruházban csak a kívánt típusú, minőségű árut vá­lasztjuk ki. de nem azt a darabot, amelyet majd meg­kapunk. A minta szerinti árusítást az tette szükségessé, hogy a boltok, áruházak raktár­területe általában szűkös, de egyébként is gazdaságo­sabb ha csak mintadarabo­kat mutatnak be, a készletet ped'g központi raktárban tá­rolják, s a vásárlókat innen szolgálják ki. Ez az árusí­tási forma természetesen a nagy terjede'mű áruknál — bútor, híradástechnikai cik­kek, háztartási gépek stb. — terjedt el. Ha minta szerint vásáro­lunk. ügyelnünk kell arra, hogy az eladó — kötelezett­ségének megfelelően — a mintának megfelelő árut szolgáltasson ki. Ezért az áru átvételekor alaposan győződ­jünk meg róla, hogy ponto­san azt kaptuk-e, amit meg­rendeltünk. Ha például a bú­torszövet színe, a hűtőgép típusa, vagy az áru bármi­lyen más tulajdonsága nem egyezik meg a mintával amelynek alapján választót­tunk, a küldeményt ne ve­gyük át. Ugyanígy járjunk el akkor is, ha az árunak va­lamilyen minőségi hibája van. Előfordul, hogy a szállítók megtagadják a visszafuvaro­zást, sőt az is. hogy a mintá­tól való eltérést csak később, tüzetesebb vizsgálatánál vesz­szük észre. Ebben az eset­ben minél előbb, de legké­sőbb 3 napon belül jelezzük kifogásunkat, annak a bolt­nak. amelyben az árut vásá­roltuk. Három napon belüli jelentkezésünk esetén ugya­nis a kereskedelem a jótál-1 lássál értékesített hibás ter­méket is feltétlenül köteles kívánságunkra kicserélni. ' kik ebben a házban, meg­kérem tehát az egyiket, lel­kesedjen velem, és hozza ha­za autójával a sok köteget. Üttörő becsületszavamra ígé­rem, ha két szép gyermeke annyira fölcseperedik, hogy neki is gyűjtenie kell hazafi­as lelkesedésből, visszaszol­gálom. Amíg unokáim nem lesznek, néhány évig ráérek. Autóval is vihetnénk a leg­közelebbi begyűjtőbe, sok benzint megtakaríthatnánk vele — ráadásul a másét! —, de autóval sem vihetjük ide, mert ott a vállalat embere az átvevő, ez pedig társadal­mi megmozdulás. Berakjuk a kocsiba dél­után. estig akárhova megy a kollégám, viszi magival, és fülébe csöng a harci üzenet: elfelejteni nem szabad, mert akkor ég és föld összeszakad. Fölcipeljük a negyedik e-ne­letre. és kiderül, rosszul dol­goztunk. Csak ötven kiló. Nem baj. itthon is van hoz­zácsapjuk. és fáiós derekú nagvnapa is fölcipette a pin­céből a magáét Most már csak az a dolgom, hogy meniek el másnap Fölsővá­rosból A'sóvárosba. rakiam föl a biciklire a nagvnanáét, és hozzam be a város köze­pére. az iskola udvarára. Lelkesedésem a régi, akko­ra tornyot rakok a csomag­tartómra, a nagyharang el­férne benne. Hatan rámkö­szönnek. és azt mond iák, kérjek inkább fizetésemelést, ne csúfoskodjak utca'iosszat, de ők nem értik a lényeget: ez egy jól szervezett akció, sántákon, bénákon kívül azt senki el nem szalaszthatja. összetalálkozom az autós na­pával is. Amíg a kocsiját rakják, elmondja, hogv ő ugvan lelkesedik, mert lánya neki Ls van, de ha őszinte akar lenni, akkor bizony 5 ráfizet erre. Énítkezik éopen. Negyven forintot fizet a mesternek, harmincat a segí­tőnek. óránként. Kivette a szabadságot, mert neki sok­kal kisebb az ó-abére. de közbejött a panírgyűités Szá­mítsam ki — nem számítjuk, mert ez olyan munka, amit közgazdásznak se illik kiszá­mítania. Csavarhatnám a szót vább, hiszen az iskola udva­rán akár kisebb 'szülői érte­kezletet is tarthatnánk. Pa­pa, mama, mindenki elmond­ja, hogy ő most valóiában dolgozik, csak éopen elugrott egv órácskára, és utána már nem is megy vissza. Ne ezen rágódjunk, hanem nvissuk ki a szemünket. Ugranak a gye­rekek. ma'dnem a bi"'vlirnet Ls elviszik hulladék gyanánt, oivan készségesek Annyira lelkesek, mind a huszonnyolc kilót lemérettk még egyszer. Az ő csoportiuknak is. Hát nem élelmes ez a mos­tani generáció? Mintha csak magunkat „átnám. Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents