Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-17 / 271. szám

6 Péntek, 1978. november 17. 3 ölést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatá­si Hivatala közli: a Mi­nisztertanács csütörtökön ülést tartott Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tájékoztat­ta a kormányt a Német De­mokratikus Köztársaságban tett baráti látogatásáról. A Minisztertanács jóváhagyó­lag tudomásul vette a tájé­koztatót Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság üléssza­káról. A kormány elfogadta a jelentést és megbízta a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési ter­vet az ülésszakon elfoga­dott határozatok végrehaj­tására. A Minisztertanács elfo­gadta a Svájc, illetve Ja­pán külügyminiszterének magyarországi hivatalos lá­togatásáról szóló külügymi­niszteri beszámolót. A kormány megtárgyalta és elfogadta a honvédelmi törvény végrehajtásának ta­pasztalatairól szóló jelen­tést Az Állami Ifjúsági Bi­zottság elnöke jelentésben összegezte az ifjúsági test­nevelés és tömegsport fej­lesztéséről szóló kormányha­tározat végrehajtásának ta­pasztalatait. A Miniszterta­nács jóváhagyólag tudomá­sul vette a jelentést, va­lamint a határozat végre­hajtásával kapcsolatos to­vábbi teendőket tartalma­zó feladattervet. A legfőbb ügyész, a bel­ügy-, valamint az igazság­ügy-miniszter jelentést tett az ifjúkori bűnözés helyze­téről. A kormány elfogadta a jelentést, határozatot ho­zott a megelőzést szolgáló további feladatokról. A kormány megtárgyalta és elfogadta az igazságügy­miniszter előterjesztését a szabadságvesztésből szaba­dult személyek utógondozá­sáról szóló 1975. évi tör­vényerejű rendelet végre­hajtásának tapasztalatairól és az utógondozás szerve­zeti továbbfejlesztésének le­hetőségeiről. A Minisztertanács tit­kársága vezetőjének előter­jesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szer­veket. hogy vizsgálják meg az országgyűlés októberi ülésszakán elhangzott kép­viselői észrevételek, javas­latok megvalósításának le­hetőségeit és tájékoztassák arról az országgyűlés elnö­két, valamint az indítvá­nyozó képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Napirenden fiz energiagazdálkodás A megye mezőgazdasági üzemeiben a legtöbb ener­giára az üvegházi és fólia­házi kertészetek üzemelteté­séhez van szükség. Ezután következnek az állattenyész­tési telepek és a szárítóüze­mek, majd a traktorok és erőgépek. A helyes energia-; gazdálkodás ma már nagy­ban befolyásolja a mezőgaz­dasági termelés eredményes­ségét. Nem mindegy ugyan­is, hogy mennyi energiát használnak fel egy-egy ter­melési folyamatban az tízé­re-' az mennyibe kerül. / ; A-ra mindegy, hogy az elektromos áram vagy a földgáz felhasználása a napszak mely időszakára esik. Rendelet szabályozza, hogy a csúcsfogyasztás ide­jén az önköltség többszörö­sét teszi ki az áram- vagy a gázdíj. Az Energiafelügve­let Szegedi Körzetének vizs­gálata szerint az ene-gia­hordozók ára nagyon eltérő. Legolcsóbb a pakura, ennek ellenére alig használják az üzemek. Igaz, a megye spe­ciális helyzetben van. bőven található vidékünkön ter­málenergia. Az összehasonlí­tásból az is kiderül, hogy a legdrágább az elektromos áram. Az energiagazdálkodás ja­vítása, valamint a jobb gép­kihasználás érdekében a me­gye termelőszövetkezetei ré­szére a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a TESZÖV és az Energiafel­ügyelet Szegedi Körzete versenyt hirdetett meg A részvétel feltételeiről, a ne­vezésről. az értékelés alap­elveiről, az elnyerhető dí­jakról tegnap, csütörtökön tájékozódhattak a környező termelőszövetkezetek mű­szaki vezetői és energetiku­sai a Móra Ferenc Tsz köz­pontjában rendezett tanács­kozáson. Ezen részt vett Gyuris Szilveszter, a megyei tanács vb osztályvezető-he­lyettese is. Befejeződött az európai dolgozó nők szemináriuma Az európai dolgozó nők helyzetével foglalkozó nem­zetközi szeminárium har­madik napján, csütörtökön is plenáris ülésen tanácskoz­tak az európai országok nő­szervezeteinek és szakszer­vezeteinek képviselői a Gel­lért-szállóban. Tizenhatan jelentkeztek szólásra. Az el­ső két napon 30-an fejtet­ték ki véleményüket a nők egyenjogúságának érvénye­süléséről, az azzal kapcso­latos tennivalókról. A vitát Mirjam Vire­Tuominen, az NDN és Da­niela Kubatova, a Szak­szervezeti Világszövetség képviselője foglalta össze — a délután folyamán. Ezután közös nyilatkozatot fogad­tak el a szeminárium részt­vevői, s ezzel befejeződött a háromnapos tanácskozás. Tanácskozás a településhálózat fejlesztéséről A gazdaság és a társada­lom általános fejlődésének tapasztalatai és az urbanizá­c.ó várható alakulása arra készteti az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztériumot, hogy felülvizsgálja az 1971­ben jóváhagyott település­hálózat-fejlesztési koncepci­ót, illetve a megyei terve­ket Az elképzeléseket csü­törtökön a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, te­lepüléspolitikai bizottságá­nak ülésén tárgyalták meg. Ünnepi megemlékezes a KMP 60. évfordulóján (Folytatás az I. oldalról.) kenységében és napjainkban is mindig jelentős szerepet játszott és játszik a szocia­lista hazafiság és az interna­cionalizmus eszméinek együt­tes érvényesítése. Pártunk történelmünk során tettekke' bizonyította, hogy a nemzeti érdekek harcosa. A szocia­lizmus nemzetünk jövője, ezért a legsajátosabban nem­zeti érdek megvalósítása. Az­által, hogy pártunk a magyar népet, a szocializmusért küz­dő, a szocializmust építők tá­borába vezette, népünk az emberi haladás élvonalába került. Soha nem tévesztjük szem elől nemzetünk érde­keit, de ugyanakkor azt is valljuk, hogy nemzeti érde­künk szorosan összekapcso­lódik a nemzetközi haladás ügyével. A felszabadulás utá­ni fejlődésünk eredményei­ben mérhetően ott találjuk a szocialista országok segítsé­gének hatását Különösen je­lentősnek tartjuk a magyar és a szovjet nép barátságát. A szocializmus első országa számunkra nemcsak példa, hanem közvetlen fegyvertárs a harcban, segítőtárs gond­jaink, problémáink megoldá­sában. A Szovjetunióhoz való viszony, a magyar—szovjet barátság fejlesztése pártunk külpolitikájának sarkalatos tétele. Az ünnepi megemlékezés további részében az előadó megyénk munkás- és kom­munista mozgalmának forra­dalmi harcaira, eseményeire emlékeztetett. Szólt azokról a dokumentumokról, amelyek tanúsítják, hogyan alakultak meg és tevékenykedtek me­gyénk városaiban a kommu­nista csoportok. Hangsúlyoz­ta, hogy a horthysta ellenfor­radalmi bandák a kommu­nisták és haladó emberek el­len alkalmazott terrorja sem tudta felszámolni megyénk­ben a kommunista mozgal­mat. Majd így folytatta: Az ünnepség résztvevői — Csongrád megyében, a felszabadulást követő napok­ban azonnal megalakultak a kommunista pártszervezetek. Szeged, mint az első felsza­badult nagy város, bázisává vált a kommunista pártnak. Itt alakult meg a Magyar Kommunista Párt legálisan működő Központi Bizottsága, itt szervezte meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front zászlóbontását. Innen kezde­ményezte az ideiglenes nem­zetgyűlést és a kormány megalakítását Végül arról szólt, hogy a magvar kommunisták úgv járulhatnak hozzá leginkább az imperializmus ellen folyó nemzetközi harchoz, ha jó] oldják meg a gazdasági épí­tőmunkában jelentkező fel­adataikat. Ezzel adunk meg­felelő alátámasztást a nem­zetközi békeharcban halla­tott szavunkhoz és így tu­dunk hazánk nagyságrendjén túlterjedő hatással lenni a nemzetközi helyzet alakulá­sára. Feladataink a szocializ­must építő munkában jelen­tősek, munkánkban jó irány­tűül szolgál pártunk XI. kongresszusának határozata és a kongresszuson elfogadott programnvilatkozat — mon­dotta befejezésül az előadó. A pártbizottság ünnepi meg­emlékezésén a veteránok ne­vében köszöntötte a pártot Pusztai József, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitünte­tettje. Felszólalt dr. Petri Gá­bor. az Elnöki Tanács tagia. a S30TE rektora, valamint Pádár Lászlóné, az Úttörő Szövetség megyei elnöke az ifjúság nevében mondott kö­szöntőt. A mezőgazdaság feladatai A megyei pártbizottság ez­után meghallgatta a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját, az MSZMP Központi Bizottsága 1978. (Október 12-i üléséről, ame­lyen, mint közismert, a nem­zetközi helyzet elemzése mel­lett napirenden szerepelt az építőipar helyzete és felada­tai, valamint a 15 évre szóló új lakásépítési terv. A tájé­koztatót a pártbizottság tu­domásul vette. Ezt követően annak a fel­adattervnek a megtárgyalá­sára került sor, amely az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i határo­zata megyei végrehajtásának tennivalóit tartalmazta, a me­zőgazdaság és élelmiszeripar kérdéseiről. A megyei párt­végrehajtóbizottság írásos előterjesztéséhez Szabó Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést. A napirenddel kapcsolatos vitában a következő elvtár­sak szólaltak fel: dr. Szu­csán Sándor, a szentesi járá­si pártbizottság első titkára, dr. Szalontai József, a vásár­helyi városi pártbizottság el­ső titkára. Boldizsár Sándor, az ATI VÍZIG párttitkára. Sívos Sándorné, a kövegvi Béke Tsz tejháritezelője. Zsi­bók András, a Békés—Csong­rád megyei állami gazdasá­gok főosztályvezetője. Darázs Sándorné, a Szegedi Kon­zervgyár igazrrgtóía. Vajda Gvörgv. a DÉMASZ igazga­tóm. Dobsa Ferencié, a S-e­ggdi Paprikafeldolgozó makói ülepének munkásnőie Árendás Gvörgv. a szeCT,tti ^elszabadulás Tsz elnöke, Jáhni László, a szegedi lárá­-•i pártbizottság első titká-a. Ábrahám Vince, a TttSZ<">V J megyei titk<Sra Csikós Mi-' bály, az ÉDOSZ megvei tit­kára és dr. Somogyi Ferenc, a csongrádi városi pártbizott­ság első titkára/ A vitában elhangzottakat Szabó Sándor fogalmazta meg, majd a megyei pártbi­zottság a napirenddel kap­csolatban a következő hatá­rozatot hozta: A megyei pártbizottság 1978. november 16-i ülésén a Központi Bizottság 1978. már­cius 15-i határozatának szel­lemében megtárgyalta a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ságnak a mezőgazdaság és élelmiszeripar megyei hely­zetével és továbbfejlesztésé­nek feladataival foglalkozó előterjesztését. A jelentést a szóbeli kiegészítéssel a vitá­ban elhangzott észrevételek­kel és javaslatokkal együtt egyhangúlag elfogadta. A megyei pártbizottság megállapította, hogy me­gyénk mezőgazdasága és élel­miszeripara az elmúlt 15 év alatt korszakos jelentőségű fejlődésen ment keresztül. Az élelmiszer-termelés meghatá­rozó bázisává, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek és élelmiszer-feldolgozó üze­mek váltak. Ezeknek az üze­meknek döntő szerepük van megyénkben a párt agrárpo­litikája eredményes megva­lósításában. A hatékonyabb munka, a növekvő termelés hozzájárul a lakossági igények, valamint az export magasabb színvo­nalú és jobb minőségben tör­'énő kielégítéséhez. Az anya­gi-műszaki ellátottság, a ki­alakult üzemi nagyság-endek, különböző egvütt-nűködési formák és a kooperációk le­hetővé teszik a további len­dö'etes előrehaladást, a gaz­dálkodás tartalékainak az ed­diginél is jobb hasznosítását A nagyüzemek, mint társa­dalmi. közösségi szervcetek jeletttősen hoz'áiáruttak a szocialista viszonyok fejődé­séhez. a társadalmi rendsze­rünk demottatizmusának ki­bontakoztatásához. a mun­kás-paraszt szövetség erősí­téséhez. Megállapította a pártbizott­ság azt is. hogy a nagyüze­mek mellett a háztáii és ki­segítő gazdaságok a helyes politika folytán jól szolgál­ták termeléspolitikai céljain­kat. A megyei pártbizottság az eddigi erőfeszítésekért, az eredményes munkáért elis­merését és köszönetét fejezi ki. egyben felhívja a párt­szervek és az alaDSzerveze­tek, a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek, a me­zőgazdasági nagvüzemek, a felvásárló és feldolgozó vál­lalatok kommunistáit, a ve­zetőposztokon dolgozókat, va­lamint a szövetkezeti és murt­káskollektívákat, hogy lehe­tőségeik minél teljesebb ki­használásával aktívan mun­kálkodjanak a további előre­haladás érdekében. Biztosít­sák a Központi Bizottság ha­tározatának érvényesülését, a feladattervben megjelölt fej­lesztési tervek és célkitűzé­sek megvalósulását. A pártbizottság határozatá­ról a megye két napilapjá­ban később közlemény jele­nik meg. Végül a megyei pártbizott­ság személyi kérdésekben döntött. Szögi István elvtár­sat, a szegedi járási pártbi­zottság titkárát kinevezte a megyei pártbizottság párt-és tömegszervezetek osztálya vezetőjévé. Korom Mihály hazaérkezett Moszkvából Az SZKP Központi Bizott­sága meghívására november 14—18. között a Szovjetunió­ban tartózkodott Korom Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Moszkvai tartózkodása idején Korom Mihálv szívé­lyes, elvtársi légkörben megbeszéléseket folytatott Jakov Rjabowal, az SZKP Központi Bizottsága titkárá­val, az államélet pártirányí­tásának időszerű elvi-politi­kai kérdéseiről. Korom Mihály és a kísé­retében levő Rácz Sándor csütörtökön hazaérkezett Budapestre. II Komszomal-küldöttssg Fejér megyében A Lenini Komszomol kül­döttsége. amely Borisz Nyi­kolaievics Pasztuhovnak. az SZKP KB tagjának, a Kom­szomol KB első titkárának vezetésével tartózkodik ha­zánkban, csütörtökön Fejér megyébe látogatott. Útjára elkísérte Maróthv László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ KB első titkára. A vendégeket a vá­ros és a Dunai Vasmű veze­tői tájékoztatták Dunaújvá­ros fejlődéséről, valamint az üzem eredményeiről. Ezt kö­vetően a Dunai Vasműbe lá­togattak, ahol találkoztak a KISZ-szervezet vezetőivel, majd megtekintették a nagy­üzem néhány gyáregységét Magyar— nigériai vízügyi tárgyalások Crommwel Osmaró Ibie­nek, a nigériai szövetségi • kormány szállítási miniszté­riuma államtitkárának veze­tésével november ;2—16. között az afrikai ország víz­ügyi küldöttsége tárgyaláso­kat folytatott hazánkban a magyar vízügyi vállalatok vezetőivel a Niger folyó al­só, 400 km-es szakaszának szabályozásában kialakítha­tó együttműködésről. A megbeszélések folytatására rövidesen magyar szakértői '.elegáció utazik Afrikába. A nigériai küldöttség csütör­tökön elutazott hazánkból. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents