Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-17 / 271. szám

6 Péntek, 1978. november 17. postaláda társszerzőnk az olvasó E he'i potta'ádirkban Isirét több, gyakran visszatérő téír lal ta'álkozhat az o vasé. Szó esik többek közöli az aulóbu'zon, vlllairo on és eya'o-osan köziekedék gondjai­ról, a távffl és sz m' teásáról To mic o'.juk azoknak az ol­vasótoknak kérdéseit, észrevétel'14. akik a te'evízlókészfl'.é. kek javításával, a ..k'taga'ot'." kn'yák so-sával kapcsolat­ban vetették oap'rra -o-alkat, mcTtalábato összeállításunk­ban az H'e4ékerek válasza ls az előző Postaládában felve­tőit panaszokra. ezát. A számla egy ballonka­bát kitisztításáról tanúsko­dik. A kabát — olvasónk sze­rint — aktóber 14-én, szom­baton a 22-es autóbuszon piszkolódott össze, mégpedig azért, mert a kisgyerekes szü­lők közül sokan cipőstől az ülésekre áUítják az aprósá­gokat. Hasonló panasznak már mástól is helyet adtunk összeállításunkban, most sem mondhatunk mást: mindany­nyiunk érdeke, hogy a bu­szokon az ülések tiszták le­gyenek. Valóban jó lenne, ha a szülők ölbe vennék vagy leültetnék utazáskor gyerme­küket. Ismét a távfűtésről Lapunkban nemrég tájé­koztattuk olvasóinkat arról, hogy milyen előírások alap­ján, hogyan történik a köz­ponti fűtés számlázása. En­nek ellenére több érdeklődő levél érkezett szerkesztősé­günkbe, melyekben a levél­írók kérik, térjünk vissza is­mét erre a kérdésre. Varga Károlyné Marós utcai olva­sónk például azt sérelmezi, hogy a pótfűtés és a fűtési szezonban számlázott fűtési díj között nincs különbség, sőt: o pót fűtés díja nemegy­szer több a rendes fűtési dij összegénél. A városgazdálko­dási vállalat Joetaná"sosa ér­deklődésünkre elmondta: jog­szabály (NTM-rendelet) szab­ja meg azt. hogv a vállalat mennyit számlázhat, ponto­sabban mennyit köteles szám­lázni a pótfűtés fejében. Amint azt már lapunkban megírtuk, a oőtffltés díja na­ponta és légköbméterenként 7 fillér. Olvasóinknak igazuk van abban, hogy a pótfűté­6irt sem kell kevesebbet fi­zetniük, mint má<kor, ez aTonban nem a vállalat ,.ön­k4nveskedésén." múlik. A pót­fűtésen ugyanis — s ez is magyarázat a díiszabásra — nincs állami dotáció. Közlekedésről A közlekedés gond tóiról majd minden összeállítá­sunkban szó esik. Először Barna Péter leveléből Idé­zünk, aki arra figyelmeztet, hogy sok szülő nem tudato­sítja gyermekében azt, mifé­le veszélyeket rejt magában a sötétben, s kivilágítatlanul, szabálytalanul való kerékpá­rozás. Egyetértünk olvasónk­kal; a felvilágosítással, a köz­lekedés szabályainak elsaját­tí'ta'ásával sok beleset meg­előzhető. Huhn Lajos orvostanhall­gató évfolyamtársai nevében fogott tollat. Egyes villamos­vezetőkre panaszkodik, akik — szerinte — újabban azt a szokást vezették be, hogy nem várják meg a villamos után futva Igyekvő embere­ket. Méltatlankodására egy konkrét esetet Idéz példa­ként, mely vele, s évfolyam­társaival tőrtént meg. A na­pokban társadalmi munkába igyekezett társaival, de cso­portjuknak csak egy része tudott a vtllamo6ra felszállni, a többiek, mivel kissé késve érkeztek, lemaradtak. Levél­írónk javaslatával, miszerint a villamosvezetőknek türel­mesen ki kellene várniuk azt a néhány percet, amíg a ké­sők fel tudnak szállni — nem értünk egyet. Többek között azért nem, mert máskor ol­vasóink éppen 'amiatt pa­naszkodnak, hogy a villamo­sok késnek, a vezetők nem alkalmazkodnak a menet­rendhez. Gyalogosan közlekedőit ne­vében fogott tollat Békete­lenről Simon J6járt István. Mint l-'a, végre szép járdát kapott a Napos út. Ennek mlnder.ki örül, annak már ktvíebé, hogy a malom szom­szédságában egy „világosban bárány, sötétben vadállat", egyszóval egy kutya rtogatia a járókelőket. Sokan a vér­mes eb miatt félve mennek végig a járdán. A Patyolat egy számlájával Illusztrálja Varga Károlyné Maros utcai olvasónk pana­Tanfo!yamok hidegben A Postás művelődési ház­ban indított tanfolyamon Is­merkedik a szabás-varrás tudnivalóival Nagy Istvánné olvasónk. Sajnos, mindannyi­szor hidegben tartották a fog­lalkozásokat, ahogyan hideg­ben gyakorolnak te balettis­kola csöppnyi hallgatói is. A művelődési otthonban nincs fűtés, mert noha a DÉGÁZ már korábban megkezdte a fűtés szerelését, késve derült ki, hogy két mágnesszelep beépítésére is szükség van ahhoz, hogy a házban meleg legyen. A Prometheusz Vál­lalat szegedi kirendeltségé­nek vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy késve rendel­ték meg tőlük a mágnessze­lepeket. A fűtés beindításá­hoz nélkülözhetetlen szele­pekből jelenleg egyetlen da­rab sincs a Prométheusznál, de a vállalat vezetősége az érintettek gondjait átérezve intézkedett, hogy minél előbb orvosolhassák a panaszt Győrből sikerült egy mág­nesszelepet szerezni, a hét végére remélhetőleg megér­kezik a másik ls. Sorokban Modern modulos televízió­készüléket vásárolt nemrég Dékán y Józsefné és férje. Nagy bánatukra az oly any­nylra reklámozott, korszerű készülék már többször meg­hibásodott. Olvasónkat ez na­gyon bántja, mert — mint írja — két kisgyermekével gyermekgondozási szabadsá­gon van otthon, s a tévézés lenne m'r.den szórakozása. Mint levelében írja, azt sze­retné megtudni, melyek a többször elromlott készülé­kek kicserélésének feltételei, illetve mikor köteles a Gelka az elhúzódó javítás idejére cserekészüléket biztosítani. Kérdéseire a garanciafüzet­ben egy'ől egvig választ kap­hat. A Gelka-szervtzben egyébként általános taoasz­talat, hogv a vásárlók több­sége egyáltalán nem, vagy csak futólag tanulmányozza át a garanciafüzetben foglal­takat. Többször szóltunk már ró­la, hogy „kitagadott" kóbor kutyák sok helyütt rettegés­ben tartják az embereket, főként az időseket és a kis­gyermekeket. Onczai Gyula. az é'latvédő egyesütet t'tkára jóllehet éppen emiatt fogott tollat. levelében arra hívja fel a figyelmet, hogy noha az egve-ület telepe megtelt, még's szívesen átveszik a kutyákat azoktól a tulajdo­nosoktól, akik valamilyen ok­nál fogva nem tud iák tovább maguknál tartani azokat. Ezeket a kutyákat egv-két hét alatt elhelyezik, mindöszg Kátyúzás — szeméttel Történt, hogy tavaly no­vemberben a városgond­nokság kitisztította Tápén a Gerle sori vízelvezető árko­kat. A kiásott föld az árok­ból a padkára került, el­szállítása azonban váratott magára. Mindaddig, amíg a közeli házakból oda nem hordták a szemetet is. A földkupac így már szemét­tel, limlommal tarkítva ék­telenkedett az utcán, közel egy évig. Idén aztán végre megje­lent a Gerle soron egy pót­kocsis traktor, mellyel az árokból kiszedett földet — a szeméttel együtt — el­szállították. Nem túl mesz­sze, a Zágráb utca 3. szá­mú ház elé, mégpedig azzal a céllal, hogy a Gerle sori rakománnyal eltüntessék a járművek keréknyomait az úton. A kátyúzásnak neve­zett művelet végeredmé­nyeként most tejes zacskót, tejfölöspoharat, ócska ba­kancsot, műanyag szivacsot, olajosnakont, s mindenféle konzervdobozt kellett a ke­réknyomokba döngölve látni. A fenti sorokat Pósa Pál nyugdíjas olvasónk tapasz­talatai, alapján vetettük pa­pírra, egyetértve vele: az efféle kátyúzás nem válik a város szépségének és tisz­taságának dicséretére. Gazdasági szabályozó eszközök sze az a kérésük, hogy ezt az igényt előbb írásban vagy személyesen közöljék az ér­deklődők az egyesület képvi­selőivel, Pleskó Józsefnével, a Rókusi feketeföldek 65. szám alatt Antal Mihály táviratkézbe­sítő a postások munkáját megkönnyítendő, arra szeret­né lapunk hasábjain felhív­ni a lakosság figyelmét, hogy pontosan címezve adják fel küldeményeiket, köztük a táviratokat is. Sokszor ugyan­is valóságos nyomozásba kell a kézbesítőnek kezdenie, ha a táviratot időben el akarja juttatni a címzetthez. Válaszol az illetékes November 10-1 postaláda rovatunkban két olyan levé! is szerepelt, melyben az ol vasók a Csongrád megye Vendéglátó Vállalat szolgál tatásait kifogásolták. Az ész revételekre Dékány László, t vállalat Igazgatója a kővet­kező választ adta: „Az Ao­rópénz címmel jelzett levél­ben kifogásolt Marx téri lán­gossütő boltunk vezetőjét és dolgozóit az aprópénz törvé­nyes fizetőeszköz szerepéről, valamint az elfogadási köte­lezettségről írásban felvilágo­sítottuk. Egyben felhívtuk fi­gyelmüket a fogyasztókkal szembeni kötelező udvarias magatartásra ls. Mórocz Ká­rolynak a Felsővárost étte­remmel kapcsolatos észrevé­telére, a panasz megjelené­sének Időpontjában rögtön reagáltunk. Bőle István a vá­sárlók könyvébe jegyezte oa­naszát. Azt a felszolgálót, aki Jogtalanul többet szá­molt, fegyelmi úton felelős­ségre vonjuk." Iskolabuszok címmel meg­jelent írásunkra a Volán sze­mélyforgalmi osztályától ér­kezett válasz. A zsúfolt 17-es járat tehermentesítésére a Volán két autóbuszt felvál­tott a modern, csuklós, 145 férőhelyes busszal. Az újabb járművek megérkezésig azon­ban továbbra is gondot okoz a meghibásodott autóbuszok Pótlása. A tartalékállomány­ban ugyanis meglehetősen ki* létszámú ute'kö'ö-séget be­fő v-dó térművekke' rendel­kez'k a Volán. Az év v黫g a helyi közlekedés gyorsf'á­sára. a zsúfoltság megszünte­tésére a tervek szerint vala­mennyi autóbuszvonalon új tíousú. nagy befogad ók éne*­ségű járművekkel cserélik ki a jelenlegi kocsiparkot összeál'ftotta: Ladányi Zsuzsa Tréfából ugyan, de azt mondják a szakemberek: könnyebb fölsorolni, mi nem tartozik a gazdasági szabá­lyozó eszközök közé. mint azt elmondani, hogy e bo­nyolult kapcsolatrendszer miféle elemekből tevődik össze. Valóban, mert a köz­gazdasági szabályozók — ahogy a mlndennanos szó­használat egyszerűsíti a címben szereplő fogalmat — az áru- és pénzviszonyok megjelenítésének egyik fő terepeként a gazdaságirányí­tási akarat közvetítői. Cél­iuk: a vállalati munka te­relése — részben korlátozá­sokkal. részben kívánatos, mert sikert, eredményt ígé­-ő feladatok kitűzésével — az össztársadalmi érdekek­kel minél jobban egvező. s ugyanakkor a csoport- és egyéni érdekeket ts kie'é­yftő. azokat összehangoló útra. Döntést, magatartást, tö­rékenységet — fejlesztési :élokat. termelési, értékesí­'ésl gyakorlatot, mindezek­ben stratégiát és taktikát — befolyásoló eszközök rend­szere ez, s a hangsúly a •endszerre. tehát az elemek egyeztetett, összehangolt jel­egére. működésére jut \mennytben ugyanis a rendszer bizonyos elemel nem aktfvak, vagy nem ugyanabban az irányban hatnak, mint a többi. a rendszer egészében fennaka­dások mutatkozhatnak. Illő most már választ ad­ni arra. hogv a korábbi mondatokban kétszer is sze­renlő elemek kifejezésen mit értsünk. S itt utalunk a be­vezetőben állókra, arra tud­niillik. hogv a fölsorolás ko­rántsem lehet teljes, éppen a részletek gazdagsága mi­att. A gazdasági szabályozó eszközöknek ré"e: az ár-, a hitel-, a jövedelem-, a kül­kereskedelem-. a fejlesztés­(berubázás) szabályozás. a termékforgalmazás rendjé­-ek kialakítása, a terület­feitasztési célok elérésének módszertana, a tanácsi gaz­dálkodás mikéntjének kije­lölése stb. Mindezek — s a nem em­lítettek úgyszintén — to­vábbi részekre tagolódnak Hiszen például a jövedelem­•zabályozásba tartozó adó­zás. elvonás és támogatás újabb csoportokra bomló fo­galmakat ölelnek fel. mint ahogy az árszabályozáshoz sorolt tényezőknél — árfor­mák, árkalkuláció stb. — hasonló a helyzet. Kissé el­időzve ennél a két említett szabályozási elemnél. né­hány adatot segítségül véve mondandónk gvakorlatia­-abb megvilágításához. Az állami költségvetés bevéte­lei között a legnagyobb té­telt a vállalatok (mezőgaz­dasági szövetkezetek) befi­zetései alkotiák. Tavaly e? az összeg 235 milliárd forin­tot tett kl. A köznapi gon­dpivodás számára már-má­fölfoghata+,an summában az •szközlekötési járulék éop­úgv benne van. m'nt a ter­melési és a földadó, s hogv e források aránya mikén4 alakul — mennyiben szá­míthat azokra a költségve­tés, milyen mértékig terhe­lik azok a termelőket — azt a gazdasági szabályozók esz­közrendszere hivatott kije-1 lölni. * Másfelől közelítve ugyanahhoz a gondolati mag­hoz: ártámogatásokra, ter­melési támogatásokra s4b. 1977-ben a költségvetés 124 milliárd forintot adott ki. Ugyanez a tétel 1970-ben még csak 43,7 milliárdot ért el. azaz a két szám összeve­tése arról tanúskodik, nem épnen a kívánatos Irányban, s nem kellő következetesség­gel működik a szabályozók­nak ez a csoportja. A gazdasági szabályozó eszközök rendszerének ge­rincét a gazdaságpolitika alakítja ki, s azért, hogy a gerinc — rajta a megfelelő­en elhelyezett Idegekkel, inakkal, erekkel, azaz sza­bályozási részletekkel — a népgazdasági terv végrehaj­tásának segítője legyen. A szabályozó eszközök rend­szerének meghatározása te­hát elválaszthatatlan a ter­vezőmunkától. (A népgazda­sági tervezés történetében első ízben a negyedik ötéves terv — elfogadta az ország­gyűlés 1970. október 3-án — szentelt külön törvénvrészt a gazdaság) szabályozó esz­közök rendszerének. Ennek megfogalmazásában már benne rejlik az is, hogy a változó célokat nem lehet változatlan gazdasági sza­bályozókkal elérni. A kor­szerűsítés — finomítás — elengedhetetlen. szüntelen folyamat, de ugvanakhor e munka nem válhat szeszé­Ívesen — váratlanul — be­köve4kezővé. Éppen ezért az eszközrendszernek egyszerre kell kielégítenie a rugalmas­ság és a stab'lftás — lát­szatra szembenálló — köve­telményét. • ,.A népgazdaság te-vszerű, arányos fejlődését 101 segí­tette gazdaságirányítási rendszerünk" — ál tanította meg az MSZMP Központi Bizottságának hatórozata. melyet az 1978. áprllti 19— 20-1 ülésen fogadtak el. Amiben a szabályozó eszkö­zök minősítése ls benne van, ám úgy, hogy a vezető párt­testület kitért arra ls. hogy a továbbfejlesztés, a meg­változott feltételekhez igazí­tás szükségszerű. Lázár Gábor gyűjtemény A nagykanizsai Thury György Múzeum kereken 900 néprajzi tárggyal gya­rapodott a legutóbbi gyűj­tések eredményeképpen. Kü­lönösen sok ré3i parasztbú­tor-szőttes és női viseleti ruhadarab került birto­kukba. A megye délszláv ajkú településein folytatott •gyűjtés volt a legsikeresebb: « községből 300 értékes, a nemzetiségi lakosság kul­túráját őrző néprajzi tárgy­gyal gyarapodott a múzeumi gyűjtemény. Zalakarosról 100 éves parasztbútor, kőzte fej­szével megmunkált, durván faragott sarokpad és ácsolt asztal. Zalaszentjakabról pe­dig szintén egy 100 éves fa­lusi posta berendezési tár­gyai kerültek a nagykanizsai múzeumba. A lengyel könyvkiadás A Czytelnik Könyvkiadó a népi Lengyelország születé­sével egyidős: 1944-ben első­ként kezdte meg a munkát Feladata főleg a modern len­gyel irodalmi alkotások, a dokumentumtrodalom, a mai idegennyelvű irodalom nép­szerűsítése, de megtalálhatók kiadványai között történelmi, szociológiai, filozófiai művek, valamint a szórakoztató Iro­dalom alkotásai. A Czvte!­nik kiadványlistáján 7634 könyvcím szerepel, az össz­kladványszám pedig 200 mil­lió. Ebben az évben — főleg a mai lengyel Irodalom alko­tásaibői — 208 művet adnak ki. 9 millió példánvban. A kiadott könweknek több mint a fele első kiadás. A lengvel Irodalom kiváló­ságai mellett — mint leon Kruczkow«1d. Zofla NaF'ows­ka, Jan Parandowski. Tade­•isz Breza. Konstpp+y Ilde­'ons Galczyn«kl. Wladvslaw Broniewskt, Jaros'aw Iwa*z­kiewlcz. Román Bra+nv. Ta­deusz Komvtcki. Wojciech Zukrowskl. Jerzy Putrament — s'ót kannak az úl. most induló írónemzedék tagjai ls. A kiadó sok érdekes sor»í zatot bocsát közre Ilyen „A három évtized dokumentum­Irodalma". a „Naplósorozat", amelyben az orvosnaplók, méraöknaolók után most . A nők naolói", a „Tisztviselők naplója" következik. Az ..Em­beri kérdések" című népsze­rű esszésorozat, valamint c „Tudat és történelem" újabb kötetei is hamarosan az ol­vasókhoz kerülnek. Az Idén az eddigiek mel­lett két útóbb sorozatot indít a Czytelnik. Az egyikben. » tudományos-fantasztikus iro­dalom legjobb alkotásait, a másikban, a Panorama so­rozatban. a legérdekesebb népszerű tudományos műve­ket adják ki A hazai írók megismerte­tésén kívül ez a lengvel ki­adóvállalat fontos feladata nak tekinti a világirodalom közvetítését. Szovjet, ameri­kai. franca, spanyol, német szépirodalmi művek kénvi­selik ez évben a világirodal­mat a listán. Ezenkívül a vi­lágirodalom esszétermárének a Javát ls- közrebocsátják. Cementgyártás Kubában A cementgyártás fontos iparáé Kubában: csupán eb­ben az esztendőben 24 ezer többemeletes lakóház. 27 or­vosi rendelő, szállodák, isko­lák. ipari üzemek egész sora megépítéséhez kell ez az épí­tőanyag. A terv erre az esz­tendőre kétmillió 750 ezer tonna termelését írta elő. Az eddigi eredmények szerint si­kerül is teljesíteni. Az államosított építőanvag­|ipar fejlesztésével egy időben aa fővároscentrikus építkezési Irányzat is megváltozott, 1975-ig 153 falusi település épült ki. s úiabb 71 építésé­hez kezdtek hozzá. A cemen4gyártás újbóli megindítása számtalan ne­hézséggel járt. Még a hatva­nas évek végén, a hetvenes évek elején, a korábbi ter­melésnek jóval alatta marad­tak, 1971-ben azonban már elérték, sót túlhaladták az évi egymillió tonna termelési kapacitást. Ebben az időben két új ce­mentgyárat építettek, egvet Siguaney-ben, cseh technoló­gia alapján és egy másikat Nuevitasban (Camagüey), NDK-segítséggel. A követke­zőkben hozzákezdtek a leg­régibb. 1918-ban létesített marlel 1 cementgyár bővítésé­hez, korszerűsítéséhez ts. Az építőanyag-iparban 1979 és 1980 között 500 millió pe­sot (605 millió dollárt) költe­nek bővítésekre, beruházá­sokra.

Next

/
Thumbnails
Contents