Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-17 / 271. szám

2 1 Péntek, 1978. november 17: Folytatódtak a magyar-francia tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) KB első titkára és kísérete a közeli Notre Dame-hoz, a hí­res gótikus székesegyházhoz hajtatott, majd a Challlot-pa­lota teraszáról — ahonnan a legszebb kilátás nyílik az Eiffel-toronyra — a város­képbsp gyönyörködött. Innen Kádár János útja a Magyar Népköztársaság nagykövetsé­gére vezetett, é6 itt találko­zott a párizsi magyar kolónia képviselőivel. Elvtársi találkozó a magyar nagy­követségen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön délután a párizsi magyar nagykövetsé­gen találkozott Georges Afar­chois-val, a Francia Kom­munista Párt főtitkárával. Az elvtársi, baráti légkö­rű találkozón Georges Mar­C'nals hangsúlyozta, hogy Ká­dár János franciaországi lá­togatása jelentős állomás a magyar—francia kapcsolatok fejlődésében é6 a helsinki zá­róokmány szellemében hoz­zájárul az európai béke é6 biztonság erősítéséhez. Mindketten aláhúzták, hogy mecserén aláhúzták, hogy a Magyar Szocialista Mun- két párt közös törekvése a káspárt és a Francia Kom- Magyar Népköztársaság és a munista Párt továbbra ls Francia Köztársaság kölcsö­előmozdítja a Magyar Nép- nősen előnyös kapcsolatainak köztársaság és a Francia fejlesztése, a barátság és az Köztársaság együttműködésé- együttműködés további ki­nek elmélyítését és kiszélest- bontakoztatása. Hangsújyoz­tését Kifejezésre Juttatták, ták, hogy a két párt a többi hogy mindkét párt továbbra haladó erővel együtt küzd az . is következetesen harcol az enyhülési folyamat erősítésé­enyhülésért, a népek békéjé- ért, a népek biztonságáért, a ért barátságáért. békéért és a társadalmi ha­Kádár János, és Georges ladásért Marchais megállapította, * hogy a Magyar Szocialista Raymond Barre miniszter­Munkáspárt és a Francia elnök és felesége csütörtökön Kommunista Párt kapcsola-, e6te vacsorát adott Kádár tai a kölcsönös szolidaritás és János és felesége tiszteletére együttműködés jegyében a külügyminisztérium Szaj­eredményesen fejlődnek. na-parti palotájában. A va­Kádár János, az MSZMP csorán — amelyen részt vet­Központl Bizottságának első tek a Központi Bizottság első titkára, csütörtök délután a titkára kíséretének tagjai is párizsi magyar nagykövetsé- — a francia miniszterelnök gen találkozott Francois Mit- és Kádár János pohárköszön­tórrond-nal, a Francia Szo- tőt mondott Élénk sajtóvisszhang nem csupán országaink tör- az útján, amely párhuzamo­ténetének egyik eseménye san halad az enyhülés és az lesz, hanem új korszakot európai béke jövőjének út­nyit közös jövőnknek azon jávai. Kádár János pohárköszöntőie Kádár János csütörtökön felkereste a párt zsi városházát, ahol Jacíues Chirac polgár­mester is felesége köszöntötte. (Telefotó: AP—MTI—KS) cialista Párt első titkárával. A szívélyes hangulatú esz­a Va'éry Giscard D'Estaing és felesége szerdán este dísz­vacsorát adott Kádár János és felesége tiszteletére az Elysée-pa'otában, a francia államfők hagyományos párizsi rezidenciáján. Részt vettek a vacsorán a Központi Bizott­ság első titkára kíséretének tagjai, továbbá Raymond Barre és felesége, valamint számos más vezető francia közéleti személyiség. (Szerdán, az esti eseményről lanzártáig nem kaptunk híranyagot, ezért a díszvacsorán elhangzott po­hárköszöntőket mai lapunkban ismertetjük.) Valéry Giscard D'Estaing pohárköszöntőie PÁRIZS A Le Monde csütörtök délután megjelent pénteki számában részletes tudósí­tásban ismerteti Giscard D'Estaing-nek és Kádár Já­nosnak az előző esti vacso­rán elhangzott pohárköszön­tőit. Giscard D'Estaing po­hárköszöntőjéből azt emeli ki — már a címben —. hogy a kit ország nem teljesíthet­ni kettős feladatát, a füg­getlenség megőrzését és a nyitást a kapcsolatok terén a hidegháború fojtogató lég­körében. Kádár János beszé­déből a lap azt idézi, hogy Magyarország minden tőle enyhülési folyamat közös előmozdítására történt fel­hívást. A tekintélyes kon­zervatív angol lap szerint Kádár János párizsi látoga­tásának „nagv jelképes je­lentősége van". A francia állam láthatólag igyekszik jóvátenni, hogy eddig nem épített ki ilyen szintű kap­csolatot Magyarországgal. BERLIN A Neues Deutschland „Ká­dár János és Valéry Giscard D'Estaing találkozója" cím­mel foglalkozik a látogatás első napjának eseményeivel, és kiemeli: az Orly repülőté­Valéry Giscard D'Estaing francia köztársasági elnök a szerdai díszvacsorán a kö­vetkező pohárköszöntőt mondta: Az ön látogatása nagy esemény országunk történe­tében. Első ízben nyújt al­kalmat a találkozásra a leg­felsőbb vezetők között ép­pen ezért helyénvaló fel­mérni, hogy mi köti össze oly mélyen, történelmi múlt­jukban, Franciaországot és Magyarországot. Több mint ezer éve. hogy a magyar nemzet letelepe­dett a Duna-medencében, Európa szívében. Ez alatt az ezer év alatt nyitva állt minden szellemi, politikai és zalmatlanságtól és a féle­lemtől, ahol a nemzetek — kölcsönösén tiszteletben tartva egymás szuverenitá­sát — megismerhetik és megérthetik egymást, s együtt munkálkodhatnak, s végül, ahol a népek — tudo­másul véve az őket elvá­lasztó különbségeket — köl­csönösen megbecsülik egy­mást Ez az enyhülés politiká­jának értelme. Franciaor­szág állhatatosan folytatja ezt a politikát Immár több mint tíz éve, és az ön láto­gatásában is e politika újabb, örvendetes megnyil­vánulását üdvözölhetjük. Jól tudjuk ugyanis, hogy vallási befolyás előtt, kivet- ön iSi akárcsak mi. nyíltab­bá és bizalomtelibbé óhajtja tenni az európai államok közötti kapcsolatokat az egész földrészem te részét Európa megpróbál­tatásaiból, és osztozott dicső pillanataiban. Franciaország, annak el­lenére, hogy viszonylag tá­vol esik Magyarországtól, szerepet játszott a magyar Az ön látogatása arról ta­núskodik, hogy máris mi­nemzet életében. A Francia- ^en haladást értünk el ezen országból jött szerzetesek, építészek, hercegnők hozzá­járultak a középkori ma­gyar királyság fényéhez. De különösen a szabad­ságnak és a nemzeti gondo­latnak azok a nagy eszméi, telhetőt megtesz a helsinki ren Giscard D'Estaing ésKá- amelyek 1789-ben és 1848 záróokmány ajánlásainak is elveinek valóra váltásáért. A Francé Soir első olda­lán képet közöl az Elysée­palotában rendezett vacsorá­dár János egyaránt hangsú­lyozta óhaját a magyar­francia kétoldalú kapcsola­tok további erősítésére. A nyugat-berlini lapok csü­ról, s néhány mondatot idéz törtökön röviden közölték, Giscard D'Estaing elnök és h°«y Kádár János szerdán Kádár János pohárköszöntő- háromnapos hivatalos látoga­jébőL MADRID Az Arriba című madridi napilap csütörtöki számában kéthasábos cím alatt Kádár János fényképével illusztrált tudósítást közöl a magvar— tásra érkezett a francia köz­társasági elnök meghívására Párizsba. BELGRÁD A jugoszláv rádióállomá­sok szerda esti híradásaikban ban felrázták Franciaorszá­got, találtak mély vissz­hangra országuk életében és politikai gondolkodásábaa E sok találkozás révén a történelem viharos útjain Franciaország megtanulta becsülni Magyarországot, és büszke, bátor, hősies népét, becsülni sajátos és mély kultúráját, becsülni azokat az írókat, művészeket és tu­dósokat, akik a magyar gé­niuszt képviselték. Az ön látogatásának kü­lönös jelentősége van Euró­pa jelenlegi helyzetében. az úton. Szeretném, ha ez a látogatás előkészítene to­vábbiakat, azáltal, hogy ösz­tönzi, a Franciaország és Magyarország közötti pár­beszédet és együttműködést. A párbeszédünkhöz kínál­kozó témák között ma sem íontosabb, sem Időszerűbb nincs, mint a leszerelés. Ha szilárddá akarjuk tenni az enyhülést, akkor azon kell fáradoznunk, hogy az elret­tentésre és a fegyverzetek felhalmozására alapozódó egyensúly helyett olyan új egyensúlyt teremtsünk, amely az ésszerű bizalmon és az önkéntes mérsékleten nyugszik. Ezért javasolja Franciaor­szág helsinki partnereinek, hogy hívjanak össze európai leszerelési értekezletet. Az enyhülés nem csupán . . , ,,,, ... , Franciaország és Magyar- egyfajta légkört jelent, ha­francia csúcstalálkozóról, és beszámoltak arról, hogy„Ká- ország egyaránt mélységesen nem lényegi tartalmat is. ismerteti a magyar—francia gazdasági kapcsolatok állá­sát LONDON Az angol sajtó vezető lap­jai csütörtökön kiemelték, hogy Kádár János látogatá­sával az első csúcstalálkozó valósult meg Franciaország és Magyarország között. A The Times háromhasábos párizsi tudósítása idézi Ká­dár János válaszából az dár János, az MSZMP KB el­ső titkára hivatalos francia­országi látogatásra érkezett, s Giscard D'Estaing elnökkel a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­téséről és Időszerű nemzet­közi kérdésekről tárgyal. Ki­emelték, hogy a magyar párt ragaszkodik nemzeti sajá­tosságaihoz, és hagyományo­san a külvilág felé fordul. A függetlenségnek és a nyi­tásnak e kettős hivatása Ez pedig csakis az államok közötti kétoldalú kapcsola­tok fejlesztésében valósulhat meg. Az a feladatunk, hogy nem teljesíthető a hideghá- kapcsolatainkat és együtt­ború fojtogató légkörében, működésünket olyan szoros­vagy az ideológiai összecsa- sá és sokrétűvé tegyük, ami pásban. megfelel kormányaink szán­E kettős célkitűzés kitel- dékának és országaink lehe­... .... _ jesedéséhez olyan Eurónára tőségeinek. vezetője ezúttal először látó- van s2űkség. ahol az álla_ Találkozónk így válik jnok megszabadulnak a bi- majd valóban jelentőssé, s gatott Párizsba". A szerda esti díszvacsorán Kádár János a következő pohárköszöntöt mondotta: Mindenekelőtt őszinte kö­szönetet mondok a magam és feleségem nevében, tisz­telt elnök úr, a Franciaor­szágba szóló meghívásért, a szívélyes fogadtatásért és üdvözlő szavaiért. Örömmel teszek eleget megbízatásom­nak, amikor átadom önnek, a Francia Köztársaság veze­tőinek és a francia népnek a Magyar Népköztársaság vezető testületeinek, s népé­nek baráti üdvözletét, jókí­vánságait Meggyőződéssel mondha­tom, hogy a magyar nép, amely a szocialista társada­lom felépítésén munkálko­dik. helyesli találkozásunkat, s azt a törekvésünket, hogy Magyarország és Franciaor­szág között az egyenjogú­ság és a kölcsönös előnyök alapján széles körű együtl működés bontakozzék ki. Országaink, népeink kap­csolatai hosszú múltra te­kintenek vissza. A haladó eszmék, a nemzeti függet­lenség magyar hívei nem­egyszer tekintették történel­münk során reménykedve Franciaországra. A felvilá­gosodás gondolkodóinak. a nagy francia forradalomnak az eszméi a maguk korában visszhangot váltottak ki. és követésre Ösztönző példát szolgáltattak a mi hazánk­ban, Magyarországon is. A francia föld századokon át sokszor adott otthont azoknak a magyaroknak, akiket s hazájukból a társa­dalmi haladást szolgáló gon­dolataikért, tetteikért elűz­tek. Így, a két világháború között hazáját elhagyni kényszerülő sok magyar ta­lált munkát, megélhetést Franciaországban. Közös, haladó hagyományaink kö­zött tartjuk számon és be­csüljük, hogy a második vi­lágháború éveiben a fran­cia hazafiakkal vállvetve sok magyar küzdött francia földön a hitleri megszállók ellen a francia és egyszer­smind a magyar nép jövő­jéért Az Igazsághoz tartozik, hogy a magyar—francia hi­vatalos állami kapcsolatok a múltban ellentmondásosan alakultak. Ez nem népeink akarata szerint volt így. Történelme során a magyar nép sok vért áldozott a sza­badságért, s a túlerővel szemben rendszerint kárval­lottja lett a nagy összeütkö­zéseknek. Ennek következté­ben az ország akkori reak­ciós urai az első világhábo­rúban a német imperializ­mus szekeréhez, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság leverése után pedig a népek új veszedelméhez, a hitler­fasizmushoz kapcsolták ha­zánk sorsát Magyarország akkori urai az úgynevezett harmadik birodalom oldalán sodorták bele népünket a második világháborúba. 1945-ben az antifasiszta koalíció — amelynek Fran­ciaország is tag'a volt — gvőzelme és Magyarország felszabadítása nyomán új korszak kezdődött hazánk történelmében. A magyar nén — annyi megDróbáltatás után — végérvényesen saját kezébe vette sorsának irá­nyítását, s régi helyén új ország született. Mód nyílt arra is. hogv a háború sza­kadéka után a magyar­francia kapcsolatok rende­ződjenek. és azok kölcsönö­sen előnyös fettesztésének útiára léniünk. Mai nemze­dékünknek megvan a lehe­tősége rá s mi mindent meg is teszünk annak érdekében, hogv a magvar—francia kapcsolatok a jövőben har­monikusak és barátiak le­gyenek. Mai törekvéseinket ez a találkozás méltóan kifelezi. Örömmel szólhatok arról, hogy kapcsolataink az utób­bi időben gyümölcsözően fejlődnek. A kölcsönös érdekeken alapuló gazdasági együttmű­ködésünk fejlődése örvende­tes, de kereskedelmi, ipari, pénzügyi, műszak í-tudömá­nyos kapcsolatainkban még nagyon sok a kihasználatlan lehetőség. Készek vagyunk arra, hogy Franciaországnak az eddiginél nagyobb he­lyet biztosítsunk a Magyar Népköztársaság külgazdasá­gi kapcsolataiban. Ehhzz az szükséges, hogy meggyorsul­jon az akadályok felszámo­lása; amint az erre Irányuló óhajt korábban rrár kifejez­tük. Csak így tudjuk elérni azt a célt, amit Barre mi­niszterelnök úr Budapesten vázolt, hogy rövid időn be­lül kétszeresére növeljük árucsere-forgalmunkat. Kulturális együttműködé­sünk hosszú múltra tekint issza, és igen széles körű. Mi kormányzati eszközökkel is, és más módon is segítjük, hogy a magyar társadalom legszélesebb rétegei hozzá­férhessenek a francia kultú­ra értékeihez, kiemelkedő alkotásaihoz. A helsinki megállapodások szellemének felelne meg. népeink barát­ságát erősítené, ha a franci­ák is nagyobb lehetőséget kapnának a magyar kultu­rális és tudományos élet eredményeinek jobb megis­merésére. Bizakodással nyugtázzuk, hogy a francia kormány kifejezte készségét ennek elősegítésére. Tisztelt Elnök Ür! Bár megbeszéléseinknek még hérti értünk a végére, örömmel szólok arról, hogy álláspontunk több fontos nemzetközi kérdésben egy­beesik, vagy közel áll egy­máshoz. Enyhülést, erősödő nemzetközi biztonságot, bé­kés -együttműködést aka­runk mindkét részről, nem pedig gyanakvást, a feszült­ség növekedését, háborús konfliktusokat. Természete­sen vannak kérdések, ame­lyekben nézeteink eltérőek. Azt szeretnénk, ha azoknak a kérdéseknek a száma nö­vekednék, amelyekben egyetértünk. A jelenlegi, sok bonyolult problémával terhelt korban minden erőnkkel olvan helyzet kialakításán kívá­nunk munkálkodni, amely­ben zavartalanul és hatéko­nyan kiteljesedik a különbö­ző társadalmi rendszerű or • szágok békés együttműködő se. A program világos. Hel­sinkiben mindketten aláír­tuk azt. A Magyar Népköz­társaság mindent megtes:: azért, hogv a záróokmány­ban foglalt elvek és ajánlá­sok minél teljesebben meg­valósuljanak a gyakorlat- • ban. Elengedhetetlennek tart­juk. hogy a politikai enyhü­lést katonai enyhülés, konk­rét leszerelési intézkedései: kövessék. Mélységesen érde­keltek vagyunk a katona! szembenállás csökkentésére irányuló tárgyalások sikeré­ben. Nyugtalanítanak bennün­ket a békét veszélyeztető fe­szültséggócok. Ezek meg­szüntetésének módjára vo­natkozó álláspontunk vilá­gos. Minden olyan törekvést: támogatunk, amely a konf­liktusok békés, igazságos ét tartós rendezésére, a társa­dalmi haladás akadályainak megszüntetésére irányul a Közel-Keleten, az afrikai kontinensen és a világ bár­mely más ré3zén. Tisztelt Elnök Űr! Hölgyeim és Urc'.m! Feleségem "és munkatársa­im nevében is még egyszei köszönöm a lehetőséget a találkozásra, és a hasznos eszmecserékre. Várakozással tekintek további megbeszé­léseink elé. őszintén kívá­nom, hogy találkozásunk né­peink javát, kapcsolataink fejlesztését szolgálja.

Next

/
Thumbnails
Contents