Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-17 / 271. szám

VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 68. évfolyam 271. szám 1978. november 17., péntek Ara: 80 fillér Folytatódtak Kádár János párizsi BRibeszéiései Az MSZMP KB első titkára találkozott Georges Marchais-val, az FKP főtitkárával Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja — aki Valéry Giscard D'Estaing köztársasági elnök meghívására tartózkodik Párizsban — csütörtök délelőtt megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. A Champs Elysées-t és a Charles De Gaulle-Etoile teret fél órára lezárták a ceremónia alkalmából, s az államfői szintű protokollnak megfelelően kétoldalt ötven díszegyenruhás motoros kettős oszlopa fogta közre az MSZMP KB első titkárának és kíséretének gépkocsioszlopát. A kegyeletes aktusra a vendéglátók részéről Maurice Plantier, a hadviseltek ügyeinek államtitkára kisérte el Kádár Jánost. A Diadalívnél O'Mahonny tábornok, Párizs helyettes katonai kormányzója és az örökmécses bizottságának tagjai fogadták. Kádár János ezután a vendéglátók kalauzolásával megtekintette a francia impresszionista festők remekeinek állandó kiállítását a történelmi emlékű Jeu de Paume-ban (labdaházban). Látogatás a párizsi városházán Kádár János a déli órákban felkereste a párizsi városházát. ahol Jacques Chirac polgármester és felesége köszöntötte. A magyar és francia zászlókkal díszített épület gobelinszalonjában a polgármester bemutatta Kádár Jánosnak a városi tanács tagjait és Párizs más vezető közéleti személyiségeit, maid a Központi Bizottság első titkára bejegyezte nevét a francia főváros aranykönyvébe. A városháza impozáns dísztermében — a párizsi diplomáciai kar számos tagjának és sok ismert francia közéleti személyiségnek a jelenlétében — a Himnusz és a Marseillaise hangjai után Jacques Chirac mondott üdvözlő beszédet. — Franciaország fővárosa örömmel üdvözli az ön személyében Magyarországot, kontinensünk egvik legrégebbi nemzetét. Párizs annak is örül, hogy az ön személyében azt a férfit fogadhatja, aki több mint két évtizede irányítja e Franciaországgal baráti nép sorsát, és aki olyan hatékonyán járult hozzá országa gazdasági, társadalmi és emberi fejlődéséhez. Ön honfitársai körében olyan tekintélynek örvend, amelyet csak a bölcs, kiegyensúlyozott és a méltóságra és haladásra vágyó emberek törekvéseinek tiszteletben tartásával lehet kivívni. A polgármester a továbbiakban rámutatott, hogy Európa nemzetei ugyanahhoz a civilizációhoz tartoznak és ugyanazokból a szellemi, erkölcsi forrásokból merítenek. Ebből a távlatból nézve, nincsenek kicsiny vagy nagy nemzetek, hanem csak nemzetek vannak, amelyek vigyázva ő~dk méltóságukat és becsületüket. Kádár János csütörtökön Párizsban megkoszorúzta az Ismeretlen katona sírját. Mellette a francia kormány képviseletében Maurice Plantier államtitkár. (Telefotó: UPI—MTI —KS) — Ez a közös meggyőződés még egy újabb érzelmi vonást kölcsönöz a bennünket összefűző kapcsolatoknak. ön első titkár úr. ennek az évszázados barátságnak a nevében látogat el hozzánk, és ez a látogatás történelmi esemény lesz a francia—magyar kapcsolatokban — jelentette ki a polgármester. Jacques Chirac szavaira válaszolva Kádár János a következőket mondotta: Tisztelt Polgármester Ürl Hölgyeim és Uraim! Köszönöm, és szívből viszonzom üdvözlő szavait. Tisztelettel köszöntöm önt, polgármester úr, és Párizs város tanácsának jelenlevő képviselőit Örömmel jöttem ebbe a nagy múltú, hagyományokban gazdag, nevezetes és szép városba. Élek az alkalommal, s átadom önöknek, fővárosuk lakóinak és vezetőinek a magyar főváros, Budapest lakosságának és vezetőinek üdvözletét. Párizs nagy szerepet játszott a magyar szellemi és kulturális életben. Sok magyar alkotónak adott otthont a francia főváros. Közös múltat idéz a munkások és az ellenállók Párizsa is. A századfordulón, az I. világháborút követően itt keresett menedéket és munkát sok hazánkfia, a II. világháborúban itt harcoltak vállt vállnak vetve a magyar és a francia antifasiszta ellenállók. Közös múlt, hogy mindkét főváros közvetlenül is sokat szenvedett a második világháborúban. A felszabadulás után Budapest romokban hevert. Bakosai a szabadság légkörében nagy lelkesedéssel, de 6Úlyos nélkülözések árán építették újjá. Ma egyik büszkeségünk fővárosunk, amely hazánknak politikai, gazdasági és kulturális központja, s országunk lakosságának egyötöde számára nyújt munkát és otthont. Amikor a második világháború után a magyar— francia kapcsolatok fejlődésnek indultak, a két főváros, Párizs és Budapest is felvette egymással a kontaktust, közvetlen érintkezés kezdődött képviselőik között. Az országépítő tevékenységhez békére van szükség. A magyar kormány kitartóan az új háború veszélyének elhárításán, az enyhülés megszilárdításán fáradozik. Jelenlegi utam is ezt a cél szolgálja. Mind a magyarok, mind a franciák sokat szenvedtek már háborúktól, békés, alkotó munkát akarnak. Ebben biztosan egyetértünk és együtt is működhetünk. A Francia Köztársaság elnökével, s más felelős tényezőivel folyó tárgyalásainkon a francia—magyar > jóviszony fejlesztését, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok bővítését kívánjuk elősegíteni. Polgármester úrnak és valamennyi munkatársának sok sikert és jó egészséget kivánok felelősségteljes tevékenységükhöz. Kívánom, hogy Párizs városa, az emberi kultúra, a szellemi kincsek egyik évszázados központja ne ismerje többé a pusztítást, a viszontagsagokat, békében fejlődjék és virágozzák tovább, lakói jólétben éljenek — fejezte be a beszédet Kádár János. A városházáról az MSZMP (Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizott ság első titkára az ünnepi beszédet mondja Ölést tartott a megyei pártbizottság Ünnepi megemlékezés a KMP 60. évfordulóján Tegnap Szegeden, a pártiskolán ülést tartott az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága, amelyen részt vett Tóth Szilveszterné, az MSZMP KB tagja és Horváth Árpád, a Központit Bizottság munkatársa is. A pártbizottság ülésén Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára elnökölt, meleg szavakkal köszöntötte az ülésen reszt vevő veteránokat, majd dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára emlékezett meg a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának közelgő 60. évfordulójáról. Beszédében többek között a következőket mondotta: —• Ezekben a hónapokban ünnepeljük a magyar forradalmi mozgalom, a dolgozó magyar nép történetének három jelentős évfordulóját. Az 1918. október 31-én győzedelmeskedett magyar polgári demokratikus forradalom, a Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. november 24-i megalakulásának és az 1919. március 21-én létrejött Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulóját — kezdte ünnepi beszédét, majd így folytatta: — Emlékezünk tiszteletadással a 60 év harcának és harcosainak. Emlékezünk a tanulságok áttekintésével, választ keresve i ebből á ma problémáinak megoldására, á jövőbe vezető út meghatározására. — A hat évtized eseményéi bizonyítják, hogy pártunk kiállta a történelem próbáját. A magyar történelemben sok politikai párt létezett, de egynek sincs olyan maradandó hatása népünk életére, történelmünk alakulására, mint a mi pártunknak. A párt megalakulása és harca — annak tanulságai túlmutatnak hazánk határain. Már megalakulásának is nemzetközi jelentősége volt. Tevékenységével bizonyította, hogy a leninizmus nemcsak orosz, hanem nemzetközi érvényű tanítás. Az • ünnepi megemlékezés további részében szólt arról a korról, amelyben a forradalmi erőknek szüksége volt olyan pártra, amely következetesen és megalkuvás nélkül tudta szolgálni a munkásosztály forradalmi célkitűzéseit. A KMP ilyen pártként alakult, tevékenykedett. Hangsúlyozta, hogy a párt létrejövetele új fejlődési szakaszt jelentett a magyar munkás- és forradalmi mozgalom, a magyar nép történetében. A pártnak az 1918— 19-es forradalmi időszakban a polgári demokratikus forradalom és szocialista forradalommá való átfejlődésáben meghatározó szerepe volt. Sjzólt azokról a szocialista vívmányokról, amelyet a párt kezdeményezésére valósítottak meg, illetve határoztak el a Tanácsköztársaság 133 napos fennállása alatt. Emlékeztetett arra, hogy a magyar munkásosztály, a magyar nép hősies kísérlete 1919-ben elbukott, de a nép szívéből és tudatából a párt beültetett érzések és eszmék továbbra sem vesztek ki. Ennek volt köszönhető, hogy a Horthyfasizmus negyedszázada alatt is mindvégig élt a forradalom eszméje. Ennek tulajdonítható, hogy a második világháború végén a szovjet hadsereg által felszabadított országunkban az új népi hatalom azonnal tömegbázisra tudott támaszkodni. Részletesen foglalkozott dr. Komócsin Mihály a forradalom legkövetkezetesebb harcosai, a kommunisták elleni terrorral. Méltatta annak jelentőségét, hogy a folyamatos súlyos veszteségek ellenére egy pillanatra sem szünetelt hazánkban a párt munkája. Ha nem is ? ikerült az egész ország területét átfogó, centralizáltan irányított szervezeti hálózatot létrehozni, minden jelentősebb városban, de különösen az üzemekben működtek a kommunista sejtek, a kommunista csoportok. A negyedszázados illegalitás harcaiban megedződött kommunista párt később az új forradalmi helyzetben, közvetlenül a felszabadulás után világos programmal lépett a nép elé. Vezető szerepet játszott a régi rendszer maradványainak felszámolásában, az új népi hatalom kiépítésében, az infláció felszámolásában, a háborús romok eltakarításában. Szövetségi politikájával a különböző erőket fel tudta sorakoztatni az ellenforradalmi reakciós erők újraéledése és támadása ellen, a demokratikus és szocialista vívmányok érdekében. A továbbiakban ismertette azokat az eredményeket, gondokat, problémákat, amelyek jellemezték a párt harcát, tevékenyságét a felszabadulás utáni országépítő, gazdaságot fejlesztő munkát. Visszatekintett a hat évtizedes múltra, amely nem volt könnyű, hiszen győzelmek és vereségek, sikerek és kudarcok váltogatták egymást. Kiemelte: eddigi utunk bizonyítja, hogy a párt történelmi misszióját csak úgy töltheti be, ha rendszeresen elemzi ipunkájárak tanulságait, ha a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásával választ ad az élet által felvetett új és új kérdésekre. Majd így íoly*. tatta: — A párt helyes politikájának gyakorlati végrehajtása elsősorban a part erején, a feladatokra való alkalmasságán múlik. Ezért mindenkor figyelmet kell fordítani a párt összetételének, egységének, ütőképesságének erősítésére. Pártunk a mupkásosztály pártja, de egyben a nép pártja is. Magvát, derékhadát a munkások alkotják. Tömegbázisában, fey a párt összetételének alakulásában is jelentős szerepet játszik a másik nagy dolgozó osztály — a munkásosztály hű szövetségese —, a parasztság. A párt megalakulásakor és azóta is a magyar szellemiség számos kiválósága lépett a párt soraiba vagy szimpatizánsként közvetlenül segítette a párt munkáját. Magától értetődő dolog, hogy a kommunista párt, amely a jövőt építi, a jövő nemzedékére mindig nagy figyelmet fordított és fordít ma is. Megtalálható^ a párt soraiban: a két világháború közötti áldozatos harcokban részt vett kommunisták; a felszabadulás utáni ofszágépítő munkában, a múlt rendszer és a háború romiainak eltakarításában példamutatóan tevékenykedők: aa ellenforradalmi lázadás következményeinek felszámolását, a politikai és gazdasági konszolidációt végigvivők. És pártunk soraiban ott vannak az utóbbi két évtizedben felnőtté vált fiatalok. E generációk harmonikusan együttműködve valósítják meg a párt politikáját A párt egysége, fegyelme, a lenini nor„ mák, különösen a kollektív vezetés, a bírálat-önbírálat, a demokratikus centralizmus elveinek alkalmazása, a kommunisták példamutatása mind-mind olyan kérdés^ amely a párt ütőképességét^ vezető szerepének érvényességét eredményezheti. — Történelmi tapasztalata* ink bizonyítják, hogy a párt vezető szerepének érvényesülésével kapcsolatban meghatározó a párt mindennapos gyakorlata, módszerei. A párt csak úgy lehet a nép vezetője, ha szolgálja a népet Ezután arról szólt, hogy pártünk hat évtizedes tevé(Folytatás a 3. oldalon.)