Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-16 / 270. szám

68. évfolyam 270. szám 1978. november 16., csütörtök Ara: 80 fillér Kádár János Franciaországban Megkezdődtek a tárgyalások Képünk Kádár János és Giscard D'Estaing négyszemközti tárgyalásáról készült. (Telefotó: AP—MTI—KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának tagja, Valéry Giscard ZfEsiaingnek, a Francia Köz­társaság elnökének meghívá­sára — felesége társaságá­ban — szerdán hivatalos lá­togatásra a Francia Köztár­saságba utazott. Kíséretében van Púja Frigyes külügymi­niszter, • Bíró József külkeres­kedelmi miniszter és Katona István, az MSZMP KB osz­tályvezetője. Veress Péter, a Magyar Népköztársaság nagy Követe a Francia Köz­társaságban, Párizsban csat­lakozott a kísérethez. Kádár Jánost és kíséretét • Fennegyi repülőtéren Lo­Qonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Benkei András oelügyminiszter, Be­recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Hácz Pál külügyi államtit­kár, Urbán Lajos közleke­dés- és postaügyi miniszté­riumi államtitkár búcsúztat­ta. Jelen volt Francois-Xa­vier Thiollier, a Francia Köztársaság budapesti nagy­követségének ideiglenes ügy­vivője. • A legmagasabb tisztelet­adással fogadták a francia főváros Orly repülőterén Ká­dár Jánost, szerda délután. Néhány perccel fél négy előtt tűnt fel a különgép, amelyen az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az Elnöki Tanács tag­ja és felesége, valamint kí­sérete Párizsba érkezett. A magyar és francia zászlókkal díszített kormányváró épüle­te előtt a köztársasági gárda és a tengerészgyalogság első tüzérezredének díszalakula­tai sorakoztak fel. A külön­gépből kilépő Kádár Jánost és feleségét elsőként Valéry Giscard D'Estaing köztársa­sági elnök és felesége kö­szöntötte. A repülőtéren csatlakozott Kádár János kí­séretéhez Veress Péter pá­rizsi magyar nagykövet. Felcsendült a Himnusz és a Marseillaise, majd Kádár János és Valéry Giscard D'Estaing ellépett a díszala­kulatok előtt Ezután a Köz­ponti Bizottság első titkárá­nak bemutatták a fogadta­tásra megjelent francia hi­vatalos személyiségeket, akik között ott volt Raymond Barre miniszterelnök, Jacques Chabándelmas. a képviselő­ház elnöke, valamint a kor­mány és a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a megérkezésnél Raymond Bressier, Franciaország bu­dapesti nagykövete és a pá­rizsi magyar kolónia szá­mos képviselője. Valéry Giscard D'Estaing rövid üdvözlő beszédében a következőket mondta: Tiszteit Első titkár Űr! Franciaország és Magyar­(Folytatás a 2. oldalon.) Közös magyar - ppszláv Tisza-kutatás Szerződést írtak aiá Újvidéken A közelmúltban beszámol­tunk arról, hogy megállapo­dást kötöttek Ungváron a Tisza-kutatásban való ma­gyar—szovjet együttműkö­désre. A napokban hasonló jellegű szerződést írtak alá Újvidéken. Az Űjvidéki Ál­lami Egyetem és a szegedi József Attila Tudományegye­tem közötti együttműködési szerződés keretében a jugo­szláv intézmény biológiai in­tézete, illetve a szegedi in­tézmény növénytani tanszéke kidolgozta a közös kutatási témákat Ezzel új lehetőség nyílt a vizsgálatok hatéko. nyabbá tételére, mivel azok most már a folyó egészére ki­terjednek. A tervek szerint kiemelten foglalkoznak a víztárolóknak a Tisza növény- és állatvilá­gára gyakorolt hatásával, va­lamint a vízminőséget befo­lyásoló tényezőkkel. Ezért kö­zös hossz-szelvény vizsgála­tokat is végeznek. A folyó legfelső szakaszáról indulva, azonos víztömeggel utaznak végig a Tiszán alkalmi la­boratóriummal felszerelt ha­jón. Közben mintákat vesz­nek és megállapítják, melyik szakaszon milyen kémiai, vagy egyéb változások követ­keznek be a víz összetételé­ben, hol, milyen szennyező­dések érik a folyót. Másik fontos cél a jelenlegi állapo­tok felmérése alapján a ter­mészet- és környezetvédelmi feladatok, továbbá a táj re­konstrukciós tervek megva­lósításának elősegítése. A távlati kutatási programot a későbbiekben szükség szerint kiegészítik. A kutatásokat a magyar és a jugoszláv fél külön-külön, vagy közösen végzi és a begyűjtött anya­gokat kölcsönösen kicserél­heti. A vizsgálatok eredmé­nyeit a Tisza-kutató bizott­ság kiadványában közlik. A kiadvány szerkesztésébe két jugoszláv szakember is be­kapcsolódik. Az együttműködési szerző­dést dr. Horváth Imre tan­székvezető egyetemi tanár, a Tisza-kutató bizottság elnöke és dr. Pujin Vlasta egyetemi tanár, az Űjvidéki Állami Egyetem biológiai intézeté­nek igazgatója írta alá. A Komszomol küldöttségének programja Borisz Nyikolajevics Pasz­tuhov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének tagja, a Komszomol Központi Bizott­ságának első titkára, az össz­szövetségi Lenini Komszomol hazánkban tartózkodó kül­döttségének vezetője szerdán a KISZ KB székházában elő­adást tartott a szovjet ifjú­ság, a Lenini Komszomol munkájáról, tevékenységéről a KISZ központi, valamint budapesti apparátusa részé­re. Az előadáson jelen volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára. A Komszomol küldöttsége ezután ellátogatott az ifjúsá­gi szövetség Komócsin Zol­tán központi iskolájába, ahol Barabás János, a KISZ KB titkára tájékoztatta a ven­dégeket a KISZ politikai képzési rendszeréről, s a po­litikai képzésnek a magyar ifjúság eszmei-politikai ne­velésében betöltött szerepé­ről. Nemzetközi szeminárium az európai dolgozó nök helyzetéről Szerdán a Gellért Szálló­ban folytatta munkáját az európai dolgozó nők helyze­tével foglalkozó nemzetköri szeminárium. A résztvevők — Európa csaknem vala­mennyi országa demokratikus nőszervezeteinek, több euró­pai szakszervezet és nemzet­közi szervezet képviselői — Duschek Lajosnénak, a SZOT titkárának elnökletével ple­náris ülést tartottak. A fel­szólalásra jelentkezett kül­döttek — Finnország, az NDK, Írország, Svájc, Len­gyelország, Anglia, Olaszor­szág, Románia nő-, illetve szakszervezeti mozgalmainak képviselői arról szóltak: or­szágaikban miként érvénye­sül a női egyenjogúság a munkában, a tanulásban, az anya- és gyermekvédelem­ben, az egészségvédelemben. Állást foglaltak a nemzetkö­zi együttműködés, a béke, a leszerelés mellett. (MTI) Feladatok a mezőgazdaságban Exportképes termékekre van szükség Az elmúlt két évben a me­gye mezőgazdasági termelése, a tervezettnek megfelelően, s az országos átlagnál gyor­sabban, 9 százalékkal emel­kedett a IV- ötéves terv át­lagához viszonyítva. Az V. ötéves terv hátralevő évei­ben további 7-9 százalékos, 1979-ben pedig 4-5 százalé­kos termelésnövekedésre van szükség. Ezen belül jövőre a nagyüzemekben 6-7 százalék­kal, a háztáji és kisegítő gazdaságokban pedig 1-1,5 százalékkal kell növelni a termelést — mondta Szabó Jánosné, a megyei tanács el­nökhelyettese tegnap, szer­dán, Szegeden megtartott ér­tekezleten. Szilágyi Ernő, a megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője elnökleté­vel a termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek elnökei és párttitkárai, valamint a felvásárló, feldolgozó és szol­gáltató vállalatok igazgatói és párttitkárai a mezőgazda­ság és élelmiszeripar 1978. évi célkitűzéseinek várható teljesítéséről és az 1979. évi feladatokról értekeztek. Ezen részt vett Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizott­ság titkára, Molnár Lajos, a TESZÖV elnöke és Zsibók András, az Állami Gazda­ságok Országos Központja Békés—Csongrád megyei fő­osztályának igazgatója. Közeledik az év vége, amikor a mezőgazdasági üze­mek számot adnak gazdál­kodásukról. Egyidejűleg a jövő évi terveket is készítik. Szabó . Jánosné elmondta, hogy az előzetes felmérések szerint a megye mezőgazda­sága' másfél-két százalékkal teljesítette túl a tavalyi eredményt. A kedvezőtlen időjárás miatt a növényter­mesztési ágazatban a vártnál kevesebb termést takaríthat­tak be a gazdaságok. Többet termett viszont a kukorica, a hagyma és a burgonya. Az állattenyésztési ágazat a ter­veket túiteljesítette. Nem­csak a tejtermelési, hanem a sertéshizlalási és baromfite­nyésztési' eredmények is ja­vultak. Kedvezően változott meg a takarmányozás koráb­bi gyakorlata. Összességében elmondható, hogy jobbak voltak az idén a termelés anyagi és műszaki feltételei. Nőtt az iparszerűen művelt területek aránya, elérte a 98 ezer hektárt, s ez a nagy­üzemi szántóterületnek 47 százaléka. Előre gyártott elemek a BYM-httl A Beton- és Vasbetonipari Művek budapesti gyárában évente mintegy 600 millii forint értékű építőelemet ké­szítenek. Legújabb termékül a vázpanel, amelyből óvodák bölcsődék, iskolák építhető) Ezenkívül évente negyvene; kilométernyi hídgerenda is készül a gyárban. Jövőre'termelési szerkal zet nem változik, de a gaz­daságoknak törekedniük keU arra, hogy az egyes növé­nyek termesztését a jelleg­zetes . tájkörzetek szerint koncentrálják. A következő évre a gabona vetésterülete már adott. Más növények közül célszerű növelni a ku­korica vetésterületét. To­vábbra is fontos a zöldség­és gyümölcstermesztés fej­lesztése. Évről évre sok kárt okoz a megyében a belvíz. Ezért az üzemek a veszé­lyeztetett körzetekben a komplex meliorációt mi­előbo készítsék el. A felvá­sárló és feldolgozó, valamint értékesítő vállalatok hama­rosan megkötik a jövő évi szerződéseket. A jiáztáji és a kisegítő gazdaságok termelé­sét továbbra is összehangol­tan és szervezetten íi^nyít­sák a nagyüzemek, s gon­doskodjanak a megterme-ií áru felvásárlásáról. Különö­sen a kisállattenyésztésben rejlő lehetőségeket célszerű jobban kihasználni. Az elkövetkezendő évek­ben nagyobb hangsúlyt kap majd a minőségi termelés. Olyan, piacképes árut állít­sanak elő a mezőgazdasági üzemek, amivel exportfel­adatainkat teljesíteni tudjuk. Jövőre a mezőgazdasági cik­kek tőkés országokba irá­nyuló exportjának tíz, a szo­cialista országokba irányul* exportnak pedig hat-hétszá­zalékos növelését tervezzük. Ez csak jó minőségű, ver­senyképes áruval teljes: thetűs Ábrahám Vince, a TE­SZÖV titk<Va hozzászólásá­ban elmondta, hogy az elő­zetes felméréseik szerint 1978-ban a megye szövetke­zeteinek eredménye a múlt évhez képest 102 százalék lesz. A költségek azonban ennél jobban emelkedtek, 1977-hez viszonyítva 110 százalékra. Három százalék­kal csökkent a termelöszö­vetkezetekben dolgozók szá­ma. Várhatóan az idén • bruttó jövedelem 87, a szö­vetkezeti nyereség pedig 64 százaléka lesz a tavalyinak. Ezt részben a kedvezőtlen időjárással lehet magjarázni. Nem lehet azonban mindent az időjárás számlájára írni, mert körülbelül 20 százalék­ban a vezetés ' színvonalára vezethető vissza a gyengébb eredmény. Popdi József, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője a mezőgazdasági üzemek haté­konyabb és eredményesebb gazdálkodásának fontosságá­rpi szólt Vannak még tarta­lékok, melyeket a minőségi termelés fokozása érdekében célszerű kihasználni. A kor­szerűsítést szolgáló beruhá­zásokat ezután is indokolt növelni. Sok a tennivaló a "elvásárlás és forgalmazás te­én. Meg kell tanulni végra kereskedni, ehhez azonban az üzemek piacképes árut termeljenek. A társulásokban és a rendszerekben rejlő le­hetőséget ezután is hasz­nálják ki a gazdaságok. Aa .•Ikövetkezendő években több gondot fordíthatnának a szövetkezetek a káderután­pótlásra is. R.F, MRfco , VILÁG PROLETARJAt.EGYÉSÖLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents