Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

2 Szombat, 1978. október 14. Közlemény az MSZMP Közpenti Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Találkozó, amely előmozdította a társadalmi haladás, a mus elleni harcot. A találkozóin a magyar fiatalok küldöttsége méltóképpen képbéke, a népek közötti barát- viselte ifjúságunk, népünk sá« ügyét és az iimperializ- törekvéseitII. A Központi Bizottság áttekintette az építő- és építőanyag-ipar helyzetét. meghatározta továbbfejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az építőipar munkájáról szóló 1964. évi határozata elérte célját, az iparag fejlődése meggyorsult. Nagy teljesítményekre képes építő- és építőanyag-ipar jött létre, amely növekvő arányban járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, a namzeti vagyon gyarapításához. f Az építőipar termelése . 1960 óta megháramsrortttódött. Az utóbbi években a termelés növekedése a munka termelékenységének emelkedéséből származott Ipari és mezegazdasági üzemek százai épültek fel, illetve bővültek új egységekkel. Köztük olyan jelentős létesítmények, mint a Gagarin Hőerőmű, az Ajkai Tiimíöldgyár, a Péti Műtrágyagyár, a Hejócsabai Cementgyár, a Dunaújvárosi Hullámpapírgyár, a Gyulai Húskombinát, a Zalaegerszegi Hűtőház. Felújult és bővült az ország úthálózata, megkezdődött az autópályák építése. A már kiépült metróvonalak lényegesen javították Budapest tömegközlekedését Az építőipar eredményeiről tanúskodik a 15 éves lakásépítési terv túlteljesítése, az egészségügyi, oktatási, kulturális és sportintézmények bővülő hálózata és sok más, a lakosság életkörülményeit javító létesítmény. A nagyarányú építkezés nyomán városaink fejlődtek, nagy részük korszerű városközponttal és lakótelepekkel gazdagodott Több új szocialista város született Sokat változott a községek arculata is hazánkban. Lényegesen előrehaladt az építés iparosítása, emelkedett műszaki színvonala Szélesebb körben alkalmazzák a korszerű építési módokat és technológiákat. Az építőipari gépek teljesítménye négyszeresére nőtt.. Tíz házgyár létesült, amelyek összkapacitása évi 30 ezer lakás felépítését teszi lehetővé. Megkezdődött a könnyűszerkezetes építési program végrehajtása Építőanyag-ipari üzemek rekonstrukciója és új üzemek létesítése lehetővé tette a népgazdaság és a lakosság igényeinek jobb kielégítését. Az építő- és építőanyagipar fejlődésével egyidejűleg javultak az ágazat dolgozóinak élet- és munkakörülményei, növekedett a szakmai hozzáértésük, politikai és általános műveltségük. A Központi Bizottság elismeréssel állapította meg, hogy az építőipar jelentősen hozzájárult társadalmi, gazdasági és településfejlesztési céljaink megvalósításához. Az eredmények fó forrása az építő- és az építőanyagipar dolgozóinak mintegy a felét kitevő törzsgárda, valamint a szocialista brigádok helytállása, példamutatása. A Központi Bizottság az építő- és építőanyag-ipar nagy eredményeinek elismerése mellett rámutatott arra is, hogy objektív és szubjektív okok miatt az ágazat fejlődése nem volt egyenletes, és elmaradt az igények növekedésétől. A feladatok teljesítését ma is nehezítik az építőipar belső aránytalanságai. Elmaradás főleg a szak- és szerelőipari, a közművesítés!, a mélyépítési és az épületfenntartás! tevékenységben mutatkozik. Az építőipari gépek sokfélesége miatt nehéz az alkatrészellátás. A munka szervezettsége nem igazodik kellően az építés Iparosodásának követeiményeihez; nem megfelelő a gépek és a munkaidő kihasználása, még sok a jogos minőségi kifogás. A feladatok tervszerű teljesítését, a beruházások programszerű megvalósítását hátráltatja, hogy sokszor nem megfelelő a beruházások előkészítése, az építésben részt vevő vállalatok együttműködése. A rendelkezésre álló építőipari kapacitáshoz képest még mindig sok a megkezdett beruházás. Az indokoltnál hosszabb a kivitelezési Idő, gyakran túllépik az előirányzott költségeket. A lakásépítés tervszerűségét, folyamatosságát nehezíti a hiányos területelőkészítés. A lakosságnak sok gondot okoz, hogy a lakásépítés ütemével nem tart lépést az iskolák, az egészségügyi és a szolgáltatólétesítmények megépítése. 2

A Központi Bizottság • megállapította: a XI. kongresszus határozataiban, a párt programnyilatkozatában kitűzött célok megkövetelik az építőipar teljesítőképességének jelentős növelését, az irányítás, a szervezettség színvonalának emelését. Az építő- és az építőanyag-Iparnak az eddiginél tervszerűbben, hatékonyabban, jobb minőségben kell kielégítenie a gazdaság fejlesztését, és az életkörülmények javítását szolgáló építési • Igényeket. Az építőipar erőforrásait mindenekelőtt az állami nagyberuházások, az exportárualapok bővítését szolgáló beruházások meggyorsítására, a lakások és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények felépítésére kell összpontosítani. Ezzel egy időben nagyobb figyelmet kell fordítani az épületfenntartása, -felújítási munkák meggyorsításához szükséges feltételek biztosítására. Folytatni kell az építés Iparosítását Hazai adottságaink és a szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetőségeinek jobb kihasználásával javítani szükséges az építő- és építőanyag-ipar technikai felszereltségét, műszaki színvonalát, anyngés alkatrészellátását. Ösztönözni kell a korszerű építési módok gyorsabb és nagyobb arányú elterjedését. Alapvető követelmény a vezetés, az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelése, a rendelkezésre álló eszközök és munkaerő ésszerűbb felhasználása. Az építőipai- termelésének a növekedése a jövőben is a munka termelékenységének emelkedéséből származzék. Halaszthatatlan teendő a munkaerő-gazdálkodás javítása, a tervszerű foglalkoztatás biztosítása. A szakmai képzés és továbbképzés, a közép- és felsőfokú szakoktatás igazodjék még inkább a gyakorlati követelményekhez. Az anyagi és erkölcsi elismerés az eddigieknél jobban fejezze ki az elvégzett munka minőségét, a kiemelkedő teljesítményt. Szélesebb körben kell alkalmazni a teljesítménybérezés olyan formáit, amelyek a szervezettebb, a jobb minőségű és a hatékonyabb munkára ösztönöznek. Lényegesen javítani kell a munkafegyelmet, a munkaidő kihas znáiását. A gazdasági és műszáki tervezésben, a kivitelezésben egyaránt szigorúan érvényesíteni keli a takarékosságot. Az építőanyag-ipar fő feladata, hogy az építőipar és a lakosság igényeit egyenletesebben, javuló színvonalon elégítse ki. Hasznosítsa jobban a hazai nyersanyagvagyont, bővítse az építőanyagok kínálatát, növelje a gazdaságos exportot. Fejleszteni kell az építési ágazat ipari hátterét. A kohászat, a gép- és a vegyipar, a fa- és a textilipar gondoskodjék az ehhez szükséges kapacitásokról. Az ipar, a kereskedelem és a szállítás magasabb színvonalon elégítse ki az építőipar szükségletelt. Tovább kell javítani az építő- és építőanyag-ipar dolgozóinak élet- és munkakörülményeit, szociális, kulturális ellátását. A változó munkahelyből, a családtól való távollétből eredő hátrányok ellensúlyozására intézkedések szükségesek. Folytatni kell a munkásszállók építését és a meglévők korszerűsítését. O Az építési igények és •*» az építőipar kapacitása közötti jobb összhang megteremtése megköveteli a központi tervező és irányító munka színvonalának emelését. A népgazdasági terv jobban alapozza meg az építőiparnak a többi ágazattal arányos, összehangolt, a szükségletekhez igazodó fejlesztését. A gazdasági szabályozó rendszer segítse elő, hogy az építőipar fejlődése és munkája szorosabban kapcsolódjék a népgazdasági tervben előirányzott feladatokhoz; számoljon az építési ágazat sajátosságaival. Nagy figyelmet kell fordítani a beruházási folyamat szervezettségének javítására, a beruházók, a tervezők és a kivitelezők kölcsönös érdekeltségének fejlesztésére, együttműködésük erősítésére, a szerződések fegyelmezett teljesítésére. A beruházó, a tervező és a kivitelező közösen alakítsa ki a megvalósítás programját. Érdekeltségük és felelősségük szorosan kapcsolódjék az elfogadott program végrehajtásához. Az építő- és építőanyagipar előtt álló feladatok magasabb követelményeket támasztanak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium irányító munkájával szemben is. A minisztérium fordítson megkülönböztetett figyelmet a műszaki-technikai fejlődés meggyorsításának elősegítésére, az állami, a szövetkezeti, a házilagos építőszervezetek arányos fejlesztésére. Ösztönözze és támogassa a vállalatok kezdeményezéseit. A minisztérium erősítse kapcsolatait az egyes építőipari szervezeteket irányító, felügyelő főhatóságokkal és a tanácsokkal. Az építőipar országos vállalatai összpontosítsak tevékenységüket a népgazdaság legfontosabb beruházásainak megvalósítására. A területi állami építőipari vállalatok készüljenek fel növekvő és többirányú feladataik ellátására, fejlesszék az ehhez szükséges szerelő-, szakipari és egyéb kapacitásaikat. A mezőgazdasági építkezések jelentős részét ezután is a mezőgazdasági üzemek építőszervezetei végezzék. Az építőipari szövetkezetek, a tanácsok irányítása alatt működő vállalatok továbbra is elsősorban a lakosság építési Igényeit elégítsék ki. Az építő- és építőanyagipari vállalatok az eddigieknél szélesebb körben alkalmazzák a korszerű irányítási és vállalatszervezési módszereket. A szakosítás előnyeinek kihasználása érdekében erősítsék és fejlesszék tovább a vállalatközi együttműködést. J A tudományos kutatás jobban kapcsolódjék az építőipar igényeihez, feladataihoz. Az ágazati kutatómunka a rendelkezésre álló kapacitások ésszerűbb, koncentráltabb felhasználásával segítse a korszerű gyártási eljárások megalapozását. A kutatóintézetek aktívabban vegyenek részt tudományos eredményeik gyakorlati be- nyosított elemek széles körű lévő előnyöket. Növelni kell vezetésében; fordítsanak fl- alkalmazása, az anyagi lehe- a lakásépítő szövetkezetek gyeimet a külföldi kutatási tőségeinkkel arányban álló, szerepét a személyi tulajdoeredmények átvételére, al- rendeltetésüknek jól megfe- nú többszintes lakóházak és kalmazására, továbbfejlesz- lelő létesítmények tervezése, a családi házak építésében. A tésére. A műszaki tervezők, az épí- magánlakás-építést megfeleA műszaki tervezés fontos tőművészek mindezt figye- lő hitelekkel, előkészített tefeladata: az új technológiák, lembe véve törekedjenek esz- rületek biztosításával, a haaz anyaggal és energiával ta- tétikus, változatos, a környe- tósági eljárások egyszerűsítékarékoskodó építészeti meg- zettel összhangban álló épí- sével, a típustervek választéoldások, a tipizált és szabvá- tészeti megoldásokra. III. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a lakásépítés és -gazdálkodás feladat, O A lakásépítés és -feinaitartás olyan társadalmi kának bővítésével, építőgépek kölcsönzésével továbbra is segíteni kell. Növekvő mértékben kell támaszkodni a lakosság azon készségére, hogy saját eszközeivel és munkájával is hozzájáruljon a lakásépítéshez. A lakásigények gyorsabb amelynek anyagi , " ... ' 1990-ig szóló tervének irány- terhelt az állam és a lakos- £ "^fjr elveit. Megállapította, hogy a la . . , , . . „, , káshelyzetben fordulatot gazdasági lehetöségeMkkrt, eredményezett az 1961—1975. eletszínvonal-politikaa célközötti 15 éves lakásépítési játokkal összhangban kell terv sikeres befejezése. 1 megállapítani, millió 50 ezer új lakás fel- A lakásigények kielégítéséépítése. Ebben az időszak- ben a továbbiakban is többban az ország lakosságának féle formát kell alkalmazni, egyharmada, több mint egy- Ezek ösztönözzenek a lakosmillió család költözött új la- ság, a vállalatok, szövetke- gyermekes csaladok, a fiatal kásba. A lakásépítés az utób- zetek és intézmények erőfor- hazasok es az ipari munkábi években is lendületesen rásalnak fokozottabb bevo- sok az átlagosnal gyorsabban folytatódott: az idei várható nására; segítsék elő a lakás- jussanak lakáshoz, teljesítéssel együtt az V. öt- építési terv biztonságos teljesítését. Az állami bérlakások száa lakásgazdálkodás szerves részévé. A tanácsok az új állami lakások egy részét közvetlenül használják fel a lakáscserék ösztönzésére. A lakásépítésben és -gazdálkodásban a jövőben is biztosítani kell, hogy a több4

Az előirányzott lakás• építés, felújítás és korszerűsítés járuljon hozzá tervrst^i. ssns sasyHsuffíií «vMb*n - . Jekwlegi 23 홣£ "'SSt.RiCt éves terv első három évében több mint 270 ezer lakás épül feL A lakásviszonyok további javítása a jövőben is fontos M" ellátásban meglevő különbséfeladat. Arra kell törekedni, szemben — a fel- . települések között u . , , ' épulo uj lakásoknak mintegy geKet a lelepultseK KOZ°11hogy az állam és a lakosság 30 százaléka állami bérlakás Az V. ötéves terv lakásépíegyüttes erőfeszítésével 1990- legyen. tési és -gazdálkodási céljaiig a lakásigények nagy része A személyi tulajdonú laká- nak megvalósítása eredmefókozatosam kielégíthető le- sok építésének formái a jó- nyesen folyik. A következő won A7 úi lakások ér>ítós* vőben is a lakoss᧠igényel- évtized lakásépítési és lakásgyen. AZ uj íaxasoK epitese nek diíferenciáIt kielégítését gazdálkodási feladatait az ötvel egyidejűleg meg kell szolgálják. Jobban ki kell éves népgazdasági tervekben gyorsítani a régi lakások használni a szövetkezésben kell konkrétan előirányozni, felújítását és korszerűsíté- if sét; javítani kell a lakásgazdálkodást. 1. Az építő- és az építőanyag- A Kommunista Ifjúsági ipar, a lakásépítés eredmé- Szövetség fokozza felvilágonyeihez nagymértékben hoz- sító és szervező tevékenyséA második 15 éves la- zájarultak a pártszervezetek, gét, befolyását az építő- és kásépítési terv 1976— a tömegszervezetek, társadal- építőanyag-iparban dolgozó 1990 között 1 millió 200 ezer mi mozgalmak. fiatalok körében. Segítse a uj lakas felépítesét irányoz- A feladatok sikeres teljesí- fiatalok beilleszkedését a 23 el°- tése érdekében tovább kell munkába. Mozgósítsa tagsáA népgazdaság teherbíró- erősíteni a párt gazdaságira- gát, az ifjúmunkásokat a képességével összhangban nyitó, politikai szervező és vállalati tervek határidőre kell növelni a lakások átla- ellenőrző munkáját. Az épí- és jó minőségben való teljegos alapterületét, és javíta- tő- és építőanyag-iparban sítésére. rú keil felszereltségüket, mi- dolgozó pártszervezetek tá- A sajtó, a rádió és a telenőségüket A sokrétű es vál- mogassák a vállalatok gazda- vízió segítse elő a tervek tozo igények kielégítésé ye- sági vezetését a tervszerűbb, megvalósítását, az eredmégett novelru szukseges mind hatékonyabb munka feltété- nyeket és a gondokat reélia nagycsaládok ^elhelyezésé- leinek megteremtésében, moz- san ismertesse, a közvéle. ™ egyV"l gositsák a párttagságot és az mény formálásával járuljon fakátot mind a evermékte- egész kollektívát a határoza- hozzá az építő- és építőÍSi&X^ és^TSK- tokban foglalt feladatok meg- anyagipar dolgozóinak megdüláilók részére megfelelő valósítására. A vállalatok ve- érdemelt, nagyobb társadalkisebb lakások arányát zetal 3°bban támaszkodjanak mi megbecsülésehez. Folytatni kell a nyugdíjas- az üzemi demokrácia intéz- A Központi Bizottság felházák építését is. menyeire, igényeljék éshasz- hívja a kommunistákat, a Ar líi lakások „a,vnhh rá nositsák a dolgozók észrevé- társadalmi, az állami, gazdasze k^ceStö^i^ű telAek> javaslatait sági vezetőket, az építőipar kivitelezésben és mintegy A szakszervezetek a terme- es epitőanyag-ipar dolgozoit, 50—60 százaléka több szintes lést segíl0 tevékenységükkel, munkásosztályunkat, népünépületékben létesüljön. A a munkaverseny-mozgalom ket, segítsék elő az ország nagyvárosok és általában a felkarolásával, érdekvédelmi gazdasági fejlődését, a dolgovárosek lakáshelyzetét gyor- ®® nevelési feladataik jó el- zók életkörülményeinek tosabb ütemben kell javítani, látásával járuljanak hozzá az vábbi javulását biztosító épí» Az új lakásoknak mintegy ágazat dolgozóinak eredmé- tési feladatok sikeres megkétharmaőa a városokban, nyes munkájához. oldását, ezen belül Budapesten 300 ' ezer lakás épüljön fel. A városi lakások növekvő hányadát városrész nagyságú negyedekben kell felépíteni. Az oktatási, egészség- A Központi Bizottság úgy vei ezelőtt történt megalaku ügyi, kereskedelmi és más határozott, hogy a magyar lásáról, a dolgozó magyar szolgáltatólétesítmények az munkásosztály marxista—le- nép történetének e kiemelúj lakásokkal egy időben ké- ninista forradalmi élcsapaté- kedő eseményéről novemberszüljenek el. A községekben nak, a Kommunisták Ma- ben ünnepi ülésen emlékezik a jövőben is zömében egye- gyarországi Pártjának 60 év- meg. (MTI) di családi házak épülnek, de elő kell segíteni a beépíthető területek ésszerűbb hasznosítását, a telepszerű, több lakásos családi házak számának növelését O A lakások fenntartása, * felújítása, korszerűsítése az eddiginél több figyelmet, tervszerűbb munkát igénylő fontos feladat. Gyorsítani kell az elmaradt és az esedékes felújításokat. A folyamatos karbantartással egyidejűleg — 1990-ig — 100—120 ezer komfort nélküli, állami tulajdonban levő lakásból mintegy 50— 60 ezer jól felszereít. nagyobb alapterületű lakást, kell létrehozni, 70—80 ezer félkomfortos lakást pedig komfortossá kell átalakítani. Elő kell segíteni, hogy a lakosság a saját munkájával is fokozottabban vegyen részt a lakások karbantartásában. IV. Losonczi Pál fogadta a norvég parlamenti küldöttséget Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken, tegnap az Országházban fogadta Guttorm Hasennek, a norvég törvényhozás, a Storting elnökének vezetésével hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó norvég parlamenti küldöttséget. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke és Rolf Jerving, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. * A novég parlamenti küldöttség délután a növénynemesítés egyik központjába. Martonvasarra látogatott. A vendégeket elkísérte Rolf Jerving A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetében dr Rajki Sándor, az Intézetigazgatója fogadta a vendégeket, s tájékoztatta őket a tudományos intézmény munkájáról, a búza- és a kukoricanemesítésben, valamint az alapkutatásokban e'.é • eredményeiről. A vendégek megtekintették a kutatóintézel különleges növényházát, a fitotrsnt. Ezután a kutatóintézet miklóspuszte'' ténbházál keresték fel