Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

Szomtiat, 1978. október 14. 3 / A megyei képviselőcsoport ülése Napirenden: a köxoktafás heipxefe Szegeden ülésezett tegnap, pénteken délelőtt a Csongrád megyei képviselőcsoport. A népfront városi bizottságának székházában megtartott tanácskozáson, a képviselők munkájában részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Szeged országgyűlési képviselője. Ott volt dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, dr. Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese. Az ülésen Juratovics Aladár, a megyei képviselőcsoport vezetője ismertette azokat a feladatokat, amelyekkel az országgyűlés őszi ülésszakára készülnek fel a képviselők. Apró Antal az országgyűlés napirendjén szereplő témákról beszélt. A résztvevők ezután meghallgatták a Csongrád megye alsó- és középfokú oktatásáról szóló tájékoztatót. Dr. Sódar Mihály, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője egészítette ki a képviselők rendelkezésére bocsátott, a közoktatást reprezentatív adatokkal bemutató írásbeli tájékoztatót. Elmondta: elsősorban a párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervezetek közötti együttműködésnek köszönhető, hogy az óvodai, általános és középiskolai nevelést-oktatást, valamint ezek feltételeit tekintve országosan is elismert eredmények születtek a megyében. Példaként említette, hogy az óvodás korúak 91,4 százaléka (országos harmadik „helyet" jelent ez a szám) kapott férőhelyet az óvodákban (Szegeden ugyanez az arányszám: 97,9 százalék). Ez az arány azonban csak akkor tartható, ha a tervezettnél 3—400-zaltöbb férőhelyet létesítenek, Szegeden ideiglenes megoldásként régi nagy lakásokat óvodákká alakítanak, illetve társadalmi összefogással és az üzemek segítségével bővítik az óvodai hálózatot. A terv szerint valósul meg az általános és középiskolák fejlesztése. A következő tervidőszakban az általános isicolai tan- és tornatermek létesítésén kívül a gyógypedagógiai és nevelőotthoni intézményhálózatot is korszerűsíteni, bővíteni kell. A népgazdasági, társadalmi igényeken, valamint a központi intézkedéseken alapuló korszerűsítést, az úgynevezett profiltisztítást folytatják a középiskolákban. Az eredményesség érdekében a kollégiumi férőhelyeket és a gimnáziumi tantermeket bővíteni kell. A közoktatás eredményei között tarthatjuk számon, hogy a középfokon továbbtanulók beiskolázása a népgazdaság igényeihez igazodott; a felnőttoktatás siker® is számottevőek; a teljesítmények, az utánpótlás-nevelés és országos versenyek szervezése tekintetében eredményes az iskolai sport- és testnev®és. A vitában a témakör több részterületéről kértele további tájékoztatást a képviselők, Vallyon Aladírné, dr. AntilfSy György, Kangyalka Antal. Dr. Perjési László, kiegészítve a tájékoztatót és válaszolva a képvis®5k kérdéseire. elmondta: a megyében különösen nagyarányú a nők foglalkoztatottsága, ezért az óvodák bővítése re-d'-ívül fontos, főként az 1990 — 81. közötti időszakra szükséges á'meneti megoldásokat tatáim, hiszen az úi demog ráfiai hullám akkor ,.+etó zik". A gondokkal foglalkozva kiemelte, Szegeden nagyon hiányoznak az iskola' sportlétesítmények; a diákvárosnak komplex sportköz ; yontra lenne szüksége. Dr. Polinszky Károly a képviselők kérdéseire válaszolva kiemelte: a vidéken végzett pedagógusok j ól megállják helyüket a különféle oktatási intézményekben. Továbbképzésük mai rendszere azonban nem tölti be feladatát, ezért a néhány év múlva várhatóan felszabaduló „képzőkapacitást" a pedagógusok posztgraduál:s képzésére kívánják majd felhasználni. A szakközépiskolai oktatás problémái között említette: a végzettek szakirányú továbbtanulása kívánatos, de ennek érdekében a későbbiekben meg kell változtatni, differenciáltabbá kell tenni a felvételi rendszert. Dr. Komócsin Mihály hozzászólásában azokról a megyei sajátosságokról beszélt, amelyek a statisztikai adatok alapján jónak mondhat ó közoktatási helyzet va1 's problémáira utalnak. Elmondta, hogy a sajátos településvizsooyok miatt Csongrád megyében kétszer anynyian jár-ak az úgynevezett kisiskolákban, mint más megyékben (természetesen a lakosságszámhoz viszonyított arányról van szó). A szakmunkásképzésben ez a megye többet vállalt az országos terhekből: regionális feladatait csak nagyobb központi támogatással lehet megoldani. A testnevelőképzós gondjairól szólva rámutatott, hogy a szegedi főiskola bocsátja ki a hasonló intézmények közül a legtöbb te-tnevelő tanárt, a képzés feltételeit tekintve viszont a legrosszabb helyze'ben van. Bányainé dr. Birkás Mária a szegedi oktatási intézmény ->k, különösen a kisegítő iskolák és nevelőotthonok rossz tárgyi feltétele"ről, az intézmények gazdálkodás' problémáiról, a tartalmi munkában — a nngy erőfeszítések árán — etart eredményeikről beszélt. Hofgssang Péter. a né->fw* várc.-f. W+ottságá"ak alelnöke a szakmunkásképz-s gond iáiról szólt. A tanácskozás után a kéov'.selők ellátogattak a tarjini Szirmai István általános iskolába. 1 gépipar és a munkaszervezés Apró Antal szegedi látogatása Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés elnöke tegnap, pénteken a délutáni órákban ellátogatott néhány szegedi építkezésre. A megve vezetőinek, dr. Komócsin Mihálynak, a megyei pártbizottság első titkárának, dr. Perjési Lászlónak, a megyei tanács elnökének társaságában megtekintette többek között a nagyáruház, valamint a Domus lakberendezési áruház énítkezóneit. A látottakról elismerően nyilatkozott. Dr. Polinszky Károly megbeszélése az egyetemen Tegnap, pénteken Szegedre temen. Itt dr. Antalffy látogatott dr. Polinszky Ká- György rektorral folytatott ro'y oktatási min'sz'.er. Délután rövid látogatást tett a megbeszélest időszerű oktaJózsef Attila Tudominyegye- tási kérdésekről. G

yakran elhangzik olyan vélemény, hogy mi minden értelmes dolgot agycnbeszélünk, aztán lrasan meg is feledkezünk róla. Már kitanultuk — úgymond — az aktuális tennivalók halogatásának módját: am'kor a párt és a kormány határozatot hoz egy-egy életbevágó ügyben, akkor rákapcsolunk és lépten-nyomon hangsúlyozzuk a megértés és a végrehajtás fontosságát miközben ténylegesen vajmi keveset teszünk érte. Ez persze erős tú'zás, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy kigúnyoljuk saját gyengéinket, de azért — valljuk be — némi igazság is rejlik az élce'ődés mögött. Ugye milyen sokféle fórumon menynyit hangsúlyoztuk például a munka- és üzemszervezés szükségességét, a pártszervak mégis újra és újra kénytelenek voltak megállapítani, hogy tulajdonképpen csigatempóban lépdegélünk. T

alán a város gépipari üzemeiben vették az átlagosnál valamivel komolyabban a munkaszervezést, am'nek következtében számottevően javult a fegy®em, nőtt a termelékenység, jobban kihasználják a gyártási kapacitást, s munkaerőt tudnak fölszabadítani. Ennek ellenére itt sem kielégítő még a szerve; zésfejlesztés, még mindig jeJlentősek a belső tartalékok. A szegedi gépiparban tavaly is csak 60—70 százalékban működtették a berendezéseket és a munkaidő-kihasználás sem tökéletes. A sokiráínyú politikai és gazdasági | intézkedés kétségtelenül se; gíti a cselekvési programok | megvalósítását, hiba azonban, hogy a szervezési tervek nem tartalmazzák, hogyan ke'l fölkészülni a jövő technikai színvonalának magfelelő munka- és üzemszervezésre. A kábelgyárban és a vasöntödében szervezési szakcsoportok dolgoznak a párthatározat végrehajtásáért, néhány h®yen azonban csak a vezetők^ foglalkoznak munka- és üzemszervezéssel. Persze mindenütt azt mondják, Emit kell: „a szervezést nem tekintjük reszortfeladatnak, hanem a munkások és a vezetők közös ügyének." Eredmények kétségtelenül vannak. A kébe1 gyárban a normák karbantartása révén, továbbá azzal, hogv egy ember több gépet keze', évenként 60 ezer órányi munkaidőt takarítottak meg. A vasöntödében jó szervezéssel sikerült csökkenteni a veszteségidőt, s a formázógápeket 93—91 százalékban kihasználni. Korszerűsítették az. anyagmozgatást is. A kéziszerszámgyár precíziós öntödéjében olyen sorrendbe állították a gépeket, hogy most rövidebb az anyagmozgatás útvonala és kevesebb a kézzel végzendő nehéz munka. Az utóbbi két évben 20 százatokkal csökkentették a gazda-tágtatán termékek gyártását és a ,felszabadult kapacitással modem, gazdaságos ágfűré-zeket készítenek. A HÚDGÉP szegedi gyórában szintén átszervezéssel javították a gépkihasználást MegáPapíthatő, hogy az V. ötéves terv e'ső két esztendejében a szervezési intézkedések jelentősen hozzájárultak a be'ső tartalékok föltárásához és hasznosításához, javították a hatékonyságot. A gépipari üzemekben 1975 és 1978 között ncmcsak a termelés nőtt 20—75 százalékkal, hanem jelentősen a teljesítménybérben dolgozók aránya is. A gyorsabb fejlődést azonban akadályozza, hogy kevés a szakember, az ügyes mérnök, a közgazdász. Általában nem megfelelő a közvetlen, tehát a munkahelyi vezetők szervezési képzettsége, hiányzik a szakíró, dalom stb. A felső vezetőség még nem mindenütt ismerte föl a komplett szervezési szakcsoport előnyeit. A munkások körében is tapasztalható bizonyos húzódozás az újtól, ami persze egy-egy szervezési intézkedés rossz előkészítésére valL T

öbbet kel'ene tenn' a szervezésben példát mutató, lelkes munkások és vezetők társadalmi e'« ismertetéséért, népszerűsítősóért. A potttikai tevékenyság során jobban kellene magyarázni, hogy a magas színvonalú munka- és üzemszervezés milyen pozitívan hat a jövedelmekre, az üzemi körülményekre. A vezetők — a művezetőtől az igazgatóig — csak akkor tudnak boldogulni, ha elsajátítják, gyarapítják a szervezési ismeret®cet és különböző szakemberekből szervezési • munkacsoportot alakítanak. Manapság m'nden lehétőséget meg kell ragsdni hogy a gépiparban is olcsóbban iotoiat termeljünk, Hfizetődőbken gazd'lkodjunk. Kevesebb beszédet és több eredményt! Jól halad a vetés Késésben a kukoricabetakaritás A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának jelentése szerint most érkezett el az őszi munkák dandárja, amely a gépi és a kézi erők legjobb kihasználását követelt meg a gazdaságoktól. Az október 11-i felmérések azt mutatják, hogy az eszi kalászosok alá a talajok 63 százalékát készítették elő. A vetésben a korábbi évekhez képest nincs nagy elmaradás: október 11-i állapot szerint a kalászosok magjának 35 százaléka került földbe. Ha az időjárás megengedi, naponta most már ötezer hektárt tudnak bevetni a megye nagyüzemei. A szegedi járás homokvidékén mielőbb be kell fejezni a rozs vetését. A fővetásű kukorica betakarítását csaknem háromhetes késéssel kezdhették meg. Amíg tavaly ilyenkor a fontos takarmánygabona több mint 49 százalékát, mos: csak 15 százalékát ,.fogyasztották el" a kombájnok. A termés víztartalma magas ezért a szárítóüzemek éjjelíappal és vasárnapokon ie lolgoznak. Az 1978-as esztendő egyben megszívlelendő taaulsággal szolgált: aiánlato: aövelni a rövid tenyészidejű 'ajták arányát, annál is inkább, mivel a korai kukoricák az összes vetésterülefnek csak 13 százalékát foglalják el. Gyorsítani kell a napraforgó betakarítását, a termésnek mintegy 49 százaléka kint van a földeken, esetleges nagyobb esőzé/ek károsíthatják, s ezt kívánatos megelőzni. A cukorrépaszedés kedvező ütemben halad, ugyanez mondható el a burgonyáról, amelynek 99 százalékát szedték fel. A korai borszőlők után most már sor kerül a kadarka szüretelésére. A zöldségfélék — beleértve a fűszerpaprikát és a vöröshagymát is — 44 százalékát vitték be a földekről. A téli alma szedését nyolc-tíz nap múlva befejezik. Szerencsére nem voltak fagyok és így jó minőségű, exportképes gyümölcsöket vihettek a hűtőházakba, illetve szállítanak közvetlen fogyasztásra, hazai és külföldi piacra. Lakásigénylök, jövedelemhatárok Uj tanácsrendelet Szocialista országok választékcseréle Záró plenáris üléssel, a legyzőkönyv ünnepélyes aláírásával pénteken befejeződött a KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek 19. jubileumi ülése a Duna Intercontinental Szállóban. A tagországok — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongoló'a, az NDK. Románia, a Szovjetunió és Vietnam — küldöttságvezetőinek kézjegyével ellátott dokumentum megállapítja, hogy a miniszteri tanácskozó testület és munkacsoportjai az elmúlt 10 esztendőben eredményesen munkálkodtak a KGST-tagországok között: sokol lalú kapcsolatok szervezésében és elmélyításé'-en a lakosság áruellátásává' kapcsolatos problémák együtces megoldásában. A belkereskedelmi együttműködés nagyban hozzátárult a tagországokban a lakosság életszínvonalának rendszeres növekedésével járó nagyobb igények magasabb szintű kielégítéséhez. / vátasztákererében kialakul' gazdasági kapcsolatok bővítették a belföldi piacok kínálatát. Az életszínvonal növekedésével változtak a jövedelmek, és így természetesen a különböző lakásformáknál az igényjogosultság feltételei. Tudni kell, hogy a lakáselosztást, kiutalást kormányrendelet alapján helyi tanácsi rendelet szabályozza és a paragrafusok szelleme a szociális körülményeket, a jövedelemviszonyokat a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik. Mivel a legutóbb érvényben levő rendelet négy évvel ezelőtt született, szükség volt arra, hogy az új jogszabályok az élet megváltozott, mai feltételeit vegyék jobban figyelembe, és így a lakáselosztás a társadalmi szükségletek a'apján még igazságosabb legyen. Korábban az igény jogosultságot meghatározó egy főre jutó jövedelemhatárokat tartalmaró rendelkezések már nem feleltek meg a tényleges és a lakáselosztásnál irányadónak minősülő jövedelemnek ís árviszonyoknak, így sokszor ellentmondásos helyzet jöt létre. Például olyan személyek nem kaptak tanácsi bérlakást, mint a kis létszámú családok, fiatal házasok, pályakezdők, akik jövedelmük alapján nem voltak jogosultak állami lakásra. de ez a jövedelem mégsem volt elegendő, hogy drágább lakást vegyenek. Ezért tartotta szükségesnek Szeged megvei város tanácsa, hogy új rendeletet alkosson és a megválto-o't életkörülmények alapján az egy főre eső jövedalemhatá-okat a laká—serzésnél módosítsa. Az új rendelet — cmslvet a v'rcsi tanács legutóbbi ülé-ín alkotott — vélto-atlsnul érv.'nybon hagyta azokat a para."::a:"u:okat, amelyek a gyermeküket egyedül nevelő szülőkre. a nyugdíjasokra és sok-yermekes családokra vonerikozták. A különböző i-V^torxnákra a következő jövedelemhatárok szerint jogosultak az igénylők. Tanácsi béres állami lakásra, ha az egy főre eső havi jövedelem a 2100 forintot nem haladja meg; tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakásra, ha az egy főre eső havi jövedelem több mint 2100 forint, de a 3300 forintot nem haladja meg; OTP térsaslakásra, illetve lakásépítő szövetkezeli lakásra, ha az egy főre eső havi jövedelme 3300 forint felett van. Tudni kell azt, hogy az egy főre eső jövedelem meghatározásánál illetve kiszámításánál figyelembe veszik az igénylőnek a vele együttlakó és költöző személyek jövedelmi. vagvoni viszonyait Az új rendelkezés alapján a Sze-edi Lakás- és Helyiséggazdálkodási Hivatal az elkövetkező évre úi jegyzéket állít össze. A változásokat, kérelmeket a lakásigénylők október 3I-ig nyújthatják be az ügyfélszolgálati íródén. illetve postán küldik ® kérvényüket A gépi adatfeldolgozás pixigramozása miatt az október 31-i határidőn túl beérkezett kérelmeket csak az 1980. évi névjegyzék-összeállításnál tudják figyelembe venni. A tanácsi rendelet életbe lépése nem j®enti azt, hogy a hivatal az új jöved®ml határoknak megfelelően, automatikusan átsorolja a lakésigénylőt ftaetéce, jövedelme szerint Csak azigénvlő kifejezett kérésére törtérik mindez, amit a )ak'rígénylő adattapon leset előterjeszteni. Akinek a jövedelme a fetaorolt határekét meghalpdtá. és magasabb lakáml'átási fermnra — drágább — jogosult. szintén hasznos, ha bejelenti a változást, saját érdekében és az adatfeldolgozás megkönnyítéséért. H, AL * J