Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-14 / 243. szám

Szomtiat, 1978. október 14. 3 / A megyei képviselő­csoport ülése Napirenden: a köxoktafás heipxefe Szegeden ülésezett tegnap, pénteken délelőtt a Csong­rád megyei képviselőcsoport. A népfront városi bizottságá­nak székházában megtartott tanácskozáson, a képviselők munkájában részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke, Szeged or­szággyűlési képviselője. Ott volt dr. Polinszky Károly ok­tatási miniszter, dr. Perjési László, a megyei tanács el­nöke, dr. Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese. Az ülésen Juratovics Ala­dár, a megyei képviselőcso­port vezetője ismertette azo­kat a feladatokat, amelyek­kel az országgyűlés őszi ülés­szakára készülnek fel a kép­viselők. Apró Antal az or­szággyűlés napirendjén sze­replő témákról beszélt. A résztvevők ezután meghall­gatták a Csongrád megye al­só- és középfokú oktatásáról szóló tájékoztatót. Dr. Sódar Mihály, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője egészítette ki a képviselők rendelkezé­sére bocsátott, a közoktatást reprezentatív adatokkal be­mutató írásbeli tájékoztatót. Elmondta: elsősorban a párt-, állami, társadalmi és gazda­sági szervezetek közötti együttműködésnek köszönhe­tő, hogy az óvodai, általános és középiskolai nevelést-ok­tatást, valamint ezek feltéte­leit tekintve országosan is elismert eredmények szület­tek a megyében. Példaként említette, hogy az óvodás korúak 91,4 százaléka (orszá­gos harmadik „helyet" jelent ez a szám) kapott férőhelyet az óvodákban (Szegeden ugyanez az arányszám: 97,9 százalék). Ez az arány azon­ban csak akkor tartható, ha a tervezettnél 3—400-zaltöbb férőhelyet létesítenek, Sze­geden ideiglenes megoldás­ként régi nagy lakásokat óvo­dákká alakítanak, illetve tár­sadalmi összefogással és az üzemek segítségével bővítik az óvodai hálózatot. A terv szerint valósul meg az álta­lános és középiskolák fejlesz­tése. A következő tervidő­szakban az általános isicolai tan- és tornatermek létesíté­sén kívül a gyógypedagógiai és nevelőotthoni intézmény­hálózatot is korszerűsíteni, bővíteni kell. A népgazda­sági, társadalmi igényeken, valamint a központi intézke­déseken alapuló korszerűsí­tést, az úgynevezett profil­tisztítást folytatják a közép­iskolákban. Az eredményes­ség érdekében a kollégiumi férőhelyeket és a gimnáziumi tantermeket bővíteni kell. A közoktatás eredményei között tarthatjuk számon, hogy a középfokon továbbtanulók beiskolázása a népgazdaság igényeihez igazodott; a fel­nőttoktatás siker® is számot­tevőek; a teljesítmények, az utánpótlás-nevelés és orszá­gos versenyek szervezése te­kintetében eredményes az is­kolai sport- és testnev®és. A vitában a témakör több részterületéről kértele továb­bi tájékoztatást a képvise­lők, Vallyon Aladírné, dr. AntilfSy György, Kangyalka Antal. Dr. Perjési László, ki­egészítve a tájékoztatót és válaszolva a képvis®5k kér­déseire. elmondta: a megyé­ben különösen nagyarányú a nők foglalkoztatottsága, ezért az óvodák bővítése re-d'-í­vül fontos, főként az 1990 — 81. közötti időszakra szüksé­ges á'meneti megoldásokat tatáim, hiszen az úi demog ráfiai hullám akkor ,.+etó zik". A gondokkal foglalkoz­va kiemelte, Szegeden na­gyon hiányoznak az iskola' sportlétesítmények; a diák­városnak komplex sportköz ; yontra lenne szüksége. Dr. Polinszky Károly a képviselők kérdéseire vála­szolva kiemelte: a vidéken végzett pedagógusok j ól meg­állják helyüket a különféle oktatási intézményekben. To­vábbképzésük mai rendszere azonban nem tölti be felada­tát, ezért a néhány év múl­va várhatóan felszabaduló „képzőkapacitást" a pedagó­gusok posztgraduál:s képzé­sére kívánják majd felhasz­nálni. A szakközépiskolai ok­tatás problémái között emlí­tette: a végzettek szakirányú továbbtanulása kívánatos, de ennek érdekében a későbbi­ekben meg kell változtatni, differenciáltabbá kell tenni a felvételi rendszert. Dr. Komócsin Mihály hoz­zászólásában azokról a me­gyei sajátosságokról beszélt, amelyek a statisztikai adatok alapján jónak mondhat ó közoktatási helyzet va1 's problémáira utalnak. El­mondta, hogy a sajátos tele­pülésvizsooyok miatt Csong­rád megyében kétszer any­nyian jár-ak az úgynevezett kisiskolákban, mint más me­gyékben (természetesen a la­kosságszámhoz viszonyított arányról van szó). A szak­munkásképzésben ez a me­gye többet vállalt az orszá­gos terhekből: regionális fel­adatait csak nagyobb köz­ponti támogatással lehet megoldani. A testnevelőkép­zós gondjairól szólva rámu­tatott, hogy a szegedi főis­kola bocsátja ki a hasonló intézmények közül a legtöbb te-tnevelő tanárt, a képzés feltételeit tekintve viszont a legrosszabb helyze'ben van. Bányainé dr. Birkás Mária a szegedi oktatási intézmé­ny ->k, különösen a kisegítő is­kolák és nevelőotthonok rossz tárgyi feltétele"ről, az intézmények gazdálkodás' problémáiról, a tartalmi mun­kában — a nngy erőfeszíté­sek árán — etart eredménye­ikről beszélt. Hofgssang Pé­ter. a né->fw* várc.-f. W+ott­ságá"ak alelnöke a szakmun­kásképz-s gond iáiról szólt. A tanácskozás után a kéo­v'.selők ellátogattak a tarjini Szirmai István általános is­kolába. 1 gépipar és a munkaszervezés Apró Antal szegedi látogatása Apró Antal, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés elnöke tegnap, pénteken a délutáni órákban ellátogatott néhány szegedi építkezésre. A megve vezetőinek, dr. Komócsin Mi­hálynak, a megyei pártbi­zottság első titkárának, dr. Perjési Lászlónak, a megyei tanács elnökének társaságá­ban megtekintette többek kö­zött a nagyáruház, valamint a Domus lakberendezési áru­ház énítkezóneit. A látottakról elismerően nyilatkozott. Dr. Polinszky Károly megbeszélése az egyetemen Tegnap, pénteken Szegedre temen. Itt dr. Antalffy látogatott dr. Polinszky Ká- György rektorral folytatott ro'y oktatási min'sz'.er. Dél­után rövid látogatást tett a megbeszélest időszerű okta­József Attila Tudominyegye- tási kérdésekről. G yakran elhangzik olyan vélemény, hogy mi minden értelmes dol­got agycnbeszélünk, aztán lrasan meg is feledkezünk róla. Már kitanultuk — úgy­mond — az aktuális tenni­valók halogatásának módját: am'kor a párt és a kormány határozatot hoz egy-egy élet­bevágó ügyben, akkor rá­kapcsolunk és lépten-nyomon hangsúlyozzuk a megértés és a végrehajtás fontosságát miközben ténylegesen vajmi keveset teszünk érte. Ez persze erős tú'zás, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy kigúnyoljuk saját gyengéin­ket, de azért — valljuk be — némi igazság is rejlik az élce'ődés mögött. Ugye mi­lyen sokféle fórumon meny­nyit hangsúlyoztuk például a munka- és üzemszervezés szükségességét, a pártszervak mégis újra és újra kényte­lenek voltak megállapítani, hogy tulajdonképpen csiga­tempóban lépdegélünk. T alán a város gépipari üzemeiben vették az átlagosnál valamivel komolyabban a munkaszer­vezést, am'nek következté­ben számottevően javult a fegy®em, nőtt a termelé­kenység, jobban kihasznál­ják a gyártási kapacitást, s munkaerőt tudnak fölszaba­dítani. Ennek ellenére itt sem kielégítő még a szerve­; zésfejlesztés, még mindig je­Jlentősek a belső tartalékok. A szegedi gépiparban tavaly is csak 60—70 százalékban működtették a berendezése­ket és a munkaidő-kihaszná­lás sem tökéletes. A sokirá­ínyú politikai és gazdasági | intézkedés kétségtelenül se­; gíti a cselekvési programok | megvalósítását, hiba azon­ban, hogy a szervezési tervek nem tartalmazzák, hogyan ke'l fölkészülni a jövő tech­nikai színvonalának magfe­lelő munka- és üzemszerve­zésre. A kábelgyárban és a vasöntödében szervezési szak­csoportok dolgoznak a párt­határozat végrehajtásáért, néhány h®yen azonban csak a vezetők^ foglalkoznak mun­ka- és üzemszervezéssel. Per­sze mindenütt azt mondják, Emit kell: „a szervezést nem tekintjük reszortfeladatnak, hanem a munkások és a vezetők közös ügyének." Eredmények kétségtelenül vannak. A kébe1 gyárban a normák karbantartása ré­vén, továbbá azzal, hogv egy ember több gépet keze', éven­ként 60 ezer órányi munka­időt takarítottak meg. A vasöntödében jó szervezéssel sikerült csökkenteni a vesz­teségidőt, s a formázógápeket 93—91 százalékban kihasz­nálni. Korszerűsítették az. anyagmozgatást is. A kézi­szerszámgyár precíziós öntö­déjében olyen sorrendbe ál­lították a gépeket, hogy most rövidebb az anyagmozgatás útvonala és kevesebb a kéz­zel végzendő nehéz munka. Az utóbbi két évben 20 szá­zatokkal csökkentették a gazda-tágtatán termékek gyártását és a ,felszabadult kapacitással modem, gazda­ságos ágfűré-zeket készíte­nek. A HÚDGÉP szegedi gyórában szintén átszervezés­sel javították a gépkihaszná­lást MegáPapíthatő, hogy az V. ötéves terv e'ső két esz­tendejében a szervezési in­tézkedések jelentősen hozzá­járultak a be'ső tartalékok föltárásához és hasznosításá­hoz, javították a hatékony­ságot. A gépipari üzemekben 1975 és 1978 között ncmcsak a termelés nőtt 20—75 száza­lékkal, hanem jelentősen a teljesítménybérben dolgozók aránya is. A gyorsabb fejlő­dést azonban akadályozza, hogy kevés a szakember, az ügyes mérnök, a közgazdász. Általában nem megfelelő a közvetlen, tehát a munka­helyi vezetők szervezési kép­zettsége, hiányzik a szakíró, dalom stb. A felső vezetőség még nem mindenütt ismerte föl a komplett szervezési szakcsoport előnyeit. A mun­kások körében is tapasztal­ható bizonyos húzódozás az újtól, ami persze egy-egy szervezési intézkedés rossz előkészítésére valL T öbbet kel'ene tenn' a szervezésben példát mutató, lelkes munká­sok és vezetők társadalmi e'« ismertetéséért, népszerűsítő­sóért. A potttikai tevékeny­ság során jobban kellene ma­gyarázni, hogy a magas szín­vonalú munka- és üzemszer­vezés milyen pozitívan hat a jövedelmekre, az üzemi kö­rülményekre. A vezetők — a művezetőtől az igazgatóig — csak akkor tudnak boldo­gulni, ha elsajátítják, gyara­pítják a szervezési ismere­t®cet és különböző szakem­berekből szervezési • munka­csoportot alakítanak. Manap­ság m'nden lehétőséget meg kell ragsdni hogy a gépipar­ban is olcsóbban iotoiat ter­meljünk, Hfizetődőbken gaz­d'lkodjunk. Kevesebb beszé­det és több eredményt! Jól halad a vetés Késésben a kukoricabetakaritás A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának jelentése szerint most érkezett el az őszi munkák dandárja, amely a gépi és a kézi erők legjobb kihasználását követelt meg a gazdaságoktól. Az október 11-i felmérések azt mutat­ják, hogy az eszi kalászosok alá a talajok 63 százalékát készítették elő. A vetésben a korábbi évekhez képest nincs nagy elmaradás: október 11-i állapot szerint a kalászosok magjának 35 százaléka ke­rült földbe. Ha az időjárás megengedi, naponta most már ötezer hektárt tudnak bevetni a megye nagyüzemei. A szegedi járás homokvidé­kén mielőbb be kell fejezni a rozs vetését. A fővetásű kukorica beta­karítását csaknem háromhe­tes késéssel kezdhették meg. Amíg tavaly ilyenkor a fon­tos takarmánygabona több mint 49 százalékát, mos: csak 15 százalékát ,.fogyasz­tották el" a kombájnok. A termés víztartalma magas ezért a szárítóüzemek éjjel­íappal és vasárnapokon ie lolgoznak. Az 1978-as eszten­dő egyben megszívlelendő ta­aulsággal szolgált: aiánlato: aövelni a rövid tenyészidejű 'ajták arányát, annál is in­kább, mivel a korai kukori­cák az összes vetésterülef­nek csak 13 százalékát fog­lalják el. Gyorsítani kell a napraforgó betakarítását, a termésnek mintegy 49 száza­léka kint van a földeken, esetleges nagyobb esőzé/ek károsíthatják, s ezt kívánatos megelőzni. A cukorrépaszedés kedvező ütemben halad, ugyanez mondható el a burgonyáról, amelynek 99 százalékát szedték fel. A korai borsző­lők után most már sor ke­rül a kadarka szüretelésére. A zöldségfélék — beleértve a fűszerpaprikát és a vörös­hagymát is — 44 százalékát vitték be a földekről. A téli alma szedését nyolc-tíz nap múlva befejezik. Szerencsére nem voltak fagyok és így jó minőségű, exportképes gyü­mölcsöket vihettek a hűtő­házakba, illetve szállítanak közvetlen fogyasztásra, hazai és külföldi piacra. Lakásigénylök, jövedelemhatárok Uj tanácsrendelet Szocialista országok választékcseréle Záró plenáris üléssel, a legyzőkönyv ünnepélyes alá­írásával pénteken befejeződött a KGST-országok belkereske­delmi minisztereinek 19. ju­bileumi ülése a Duna Inter­continental Szállóban. A tagországok — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, Mongoló'a, az NDK. Romá­nia, a Szovjetunió és Viet­nam — küldöttságvezetőinek kézjegyével ellátott doku­mentum megállapítja, hogy a miniszteri tanácskozó testü­let és munkacsoportjai az elmúlt 10 esztendőben ered­ményesen munkálkodtak a KGST-tagországok között: sokol lalú kapcsolatok szer­vezésében és elmélyításé'-en a lakosság áruellátásává' kapcsolatos problémák együt­ces megoldásában. A belkereskedelmi együtt­működés nagyban hozzátá­rult a tagországokban a la­kosság életszínvonalának rendszeres növekedésével já­ró nagyobb igények maga­sabb szintű kielégítéséhez. / vátasztákererében kialakul' gazdasági kapcsolatok bőví­tették a belföldi piacok kí­nálatát. Az életszínvonal növeke­désével változtak a jöve­delmek, és így természete­sen a különböző lakásfor­máknál az igényjogosultság feltételei. Tudni kell, hogy a lakáselosztást, kiutalást kor­mányrendelet alapján helyi tanácsi rendelet szabályozza és a paragrafusok szelleme a szociális körülményeket, a jövedelemviszonyokat a legmesszebbmenőkig figye­lembe veszik. Mivel a leg­utóbb érvényben levő ren­delet négy évvel ezelőtt született, szükség volt arra, hogy az új jogszabályok az élet megváltozott, mai fel­tételeit vegyék jobban fi­gyelembe, és így a lakás­elosztás a társadalmi szük­ségletek a'apján még igaz­ságosabb legyen. Korábban az igény jogosultságot meg­határozó egy főre jutó jö­vedelemhatárokat tartalma­ró rendelkezések már nem feleltek meg a tényleges és a lakáselosztásnál irányadó­nak minősülő jövedelemnek ís árviszonyoknak, így sokszor ellentmondásos hely­zet jöt létre. Például olyan személyek nem kaptak ta­nácsi bérlakást, mint a kis létszámú családok, fiatal házasok, pályakezdők, akik jövedelmük alapján nem vol­tak jogosultak állami lakás­ra. de ez a jövedelem még­sem volt elegendő, hogy drágább lakást vegyenek. Ezért tartotta szükségesnek Szeged megvei város taná­csa, hogy új rendeletet al­kosson és a megválto-o't életkörülmények alapján az egy főre eső jövedalemhatá­-okat a laká—serzésnél mó­dosítsa. Az új rendelet — cmslvet a v'rcsi tanács leg­utóbbi ülé-ín alkotott — vélto-atlsnul érv.'nybon hagyta azokat a para."::a:"u­:okat, amelyek a gyermekü­ket egyedül nevelő szülők­re. a nyugdíjasokra és sok­-yermekes családokra vo­nerikozták. A különböző i-V^tor­xnákra a következő jövede­lemhatárok szerint jogosul­tak az igénylők. Tanácsi bér­es állami lakásra, ha az egy főre eső havi jövede­lem a 2100 forintot nem haladja meg; tanácsi ér­tékesítésű szövetkezeti la­kásra, ha az egy főre eső havi jövedelem több mint 2100 forint, de a 3300 fo­rintot nem haladja meg; OTP térsaslakásra, illet­ve lakásépítő szövetkezeli lakásra, ha az egy főre eső havi jövedelme 3300 forint felett van. Tudni kell azt, hogy az egy főre eső jö­vedelem meghatározásánál illetve kiszámításánál fi­gyelembe veszik az igény­lőnek a vele együttlakó és költöző személyek jövedel­mi. vagvoni viszonyait Az új rendelkezés alapján a Sze-edi Lakás- és Helyiség­gazdálkodási Hivatal az el­következő évre úi jegyzéket állít össze. A változásokat, kérelmeket a lakásigénylők október 3I-ig nyújthatják be az ügyfélszolgálati író­dén. illetve postán küldik ® kérvényüket A gépi adat­feldolgozás pixigramozása miatt az október 31-i ha­táridőn túl beérkezett ké­relmeket csak az 1980. évi névjegyzék-összeállításnál tudják figyelembe ven­ni. A tanácsi rendelet életbe lépése nem j®enti azt, hogy a hivatal az új jöved®ml határoknak megfelelően, au­tomatikusan átsorolja a la­késigénylőt ftaetéce, jöve­delme szerint Csak azigénv­lő kifejezett kérésére tör­térik mindez, amit a )a­k'rígénylő adattapon leset előterjeszteni. Akinek a jö­vedelme a fetaorolt hatá­rekét meghalpdtá. és ma­gasabb lakáml'átási fer­mnra — drágább — jogo­sult. szintén hasznos, ha bejelenti a változást, sa­ját érdekében és az adat­feldolgozás megkönnyítésé­ért. H, AL * J

Next

/
Thumbnails
Contents