Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-11 / 240. szám

4 Szerda, 1978. október 11. Irány u vízi űt! Hajókatanti szárazon — Fiúk, van egy óriási ötleten.. Hallottatok már arról, hogy öszi nagy szállítások? Igen, gondoltam. Arról ls, hogy micsoda Izgalom van akkor, amikor a vállalatok sorban állnak vagonokért, a vasút meg egy darabot se ad? Na, ml marad még? Marad a közút, amelyiken egymást érik a teherautók. Na és még mi? Hát a víz. Párthatározat, kormány-állásfoglalás használjuk ki a vízi utat. A DÉLÉP kezdeményezett. Kavicsot szállít uszályon. Megbeszéltem a hajóssal, lejövünk vele a kavicsbányából Szegedre. Jöttök? — Hurrá, megyünk. Csapat Indul. Üzenet, levél, telex, telefon. Mindenki vár, mindenki nyilatkozik. Rajta, két nap utazás a Tiszán. Halló, Miskolc. Aranyesillag-szólló? Kellene nekünk egy kétszemélyes.. i — Van, háromra is, csak jöjjenek. Mentünk. Vé3h László, a tévéhíradó operatőre felmálházva és nem kevésbé megrakodva Várkonyl Balázs, a rádió tudósítója. — Fiuk, ez nem a Hotel Interkontlnentál. — Hót nem. Mit nevetsz? — Kőművesek aludtak a szobában. — Hogyhogy? — Tégla van az ágyad alatt. — Ne viccelj, ez a lába... Nem esik bele a szú. Ismered József Attilát? — Miért? — ... aludj el szépen, kis Balázs... — Aludnék, de csíp. — Az nem lehet, egy nagyvárosi szállodában Ilyen nincs. Ez az átkos múlttal együtt kipusztult — Jó, maradunk annál, hogy poloska nincs, de ezek a piros pöttyök olyanok, mintha az átkos múltbóí... Kétmillió év demográfiája Magyar modell a nemzetközi vitafórumon Rónai László, a tiszakeszl Tisza menti Tsz szállítási osztályvezetője vár, és elmondja; nagy gondjaik voltak a téesz kavicsbányájából kitermelt sóder értékesítésével, pontosabban annak elszállításával. Sokszor előfordult, hogy a MAV-tól, érthető okok miatt (bár a magyarázattal ők nem voltak kisegítve) nem kaptak vasúti kocsit, s hiába tervezték azt, hogy a kavicsbányájukat fejlesztik, és fokozzák a kitermelést, bizonytalannak látszott a Jövő. Jelentkezett a szegedi Délmagvarországi Magas- ós Mélvépítő Vállalat, ho-v szállítsunk oda nagyobb mennyiségű bányakavicsot. Az áru a vizsgálatnak és az Igényeknek megfelelt, a szállítást megkezdtük, csak épp ide is közbeszólt a vagonhiány. Ekkor jött az ötlet, szállítsuk vízen. Mi megszerveztük a berakodást, a DÉLEP az áru fogadását és a nyáron megkezdtük a szállítást. — Jó, köszönjük. Irány a kikötő. Ülünk a hajóra és... Fábián Gyula, a téesz elnöke kölcsönös előnyöket emleget. — Hosszú távú szerződést kötöttünk, amely szeptember 1-től érvényes, és legalább öt évig biztosítja a kétoldalú kapcsolatot Ezek szerint a DÉLÉP folyamatosan kapja az építőanyagot, a téesznek pedig állandó vevője van. Amióta a megállapodás érvényben van, nagy tételben nem is adunk másnak kavicsot Szerepel többek között a megállapodásban. hogy közös erővel fejlesztjük a kavicskitermelést — Ha a DÉLÉP segít a kitermelésben, ez nemcsak a téesznek hasznos? — Nem, mert ha mélyebb rétegekből termelhetünk, akkor onnan jobb minőségű anyagot szállíthatunk, de a vállalat ezt ugyanolyan áron kapja, mint a mostani, harmadosztályú sódert Megéri mindkettőnknek. — Mit jelent ez konkrétan? — Az első ütemben egy nagyobb kapacitású kotrót állítanánk be közös beruházásban, másodikként úszókotrót, majd pedig kavicsosztályozót. Ha a körülmények engedik. — A vízi szállítással sikerült-e a vagonhiányt „kiheverni"? — Igen. Most már folyamatosan rakjuk az uszályokat. Ott a kikötő, nézzék me® s — Jó munkát! — Köszönjük, nincs. — Mióta? — Tegnap ment el az utolsó uszály. — Nekünk azt írták, mára jön. — Hát ha irták, akkor várják. — Várjuk. Mi csak várunk, várunk, az uszály mintha tudomást sem venne arról, hogy számítunk rá. Telex ide, telefon oda, naptári egyeztetés, „hajóskapitányi" biztatás, olyan üres a Tisza, mintha befagyott volna. — Hideg van. — Végre egy hitelt érdemlő kijelentés. Menjünk Innen. — Mondja bátyám, hol az uszály? — Jön az. Valahol. — Akkor tudjuk meg, hol? — Halló, Szeged, halló, MAHART, halló, Szolnok, halló, Kisköre. Keresünk egy uszályt. — Muszáj? — Ajjaj. Rohanás buszhoz, vonathoz, kocsi, szekér, autóstop, Kisköre. Konténeres szállítás a levantei tengeren Az NDK Kereskedelmt A több mint 25 éve megFlottájának újabb szolgálta- alapított Rostocki Hajózási tása áll a partnerek rendel- Vállalat 200, összesen 1,8 kezésére a Földközi-tenger millió tonna hordképességü térségében. Ez év íebruárjá- hajóval rendelkezik. A Földei közt-tenger afrikai területén tói kezdve rendszeres konté- „i,^,,, a a u.u nerszolgálatot látnak el — Nem látták? — Elment. -r Stop! Elvinne? — Gyerünk. Szolnok. — Nem látták? — Elment, Szegedre. — Megyünk mi is. Autóbuszon Vásárhely felől. át az algyői hídon. — Fiúk, ha most meglátom az uszályt, megüt a guta. — Ott van. Éppen rakják ki, amint az a képen is látható, merthogy Somogyi Károlyné fotóriporter nem ment el azért Miskolcra, hogy a szegedi hajót fotózhassa. Kapovits Gábor, a DÉLÉP szállítási osztályvezetője óvatos: — Az biztos, hogy hosszabb távra ellátnak építőanyaggal, de a képlet nem olyan egyszerű, mint ahogy az Iskoláskönyvekben leírják. Egyelőre nem olcsóbb a vízi szállítás, viszont tény, hogy van. Tudomásul kell vennünk, hogy az élet rákényszerít erre a megoldásra is Szándékosan nem írtunk árakat, mert ezek azok, amelyekben folyik a „huzakodás" és bizonyára minden érdekelt elmondja erről a véleményét, de a DÉLÉP és a tiszakeszi téesz kezdeményezte akció máris visszhangra talált több szegedi vállalatnál, és érdeklődnek a tiszai szállítás lehetőségeiről. Érdemes odafigyelni! Igriczl Zsigmond Nem mindennapos tudományos esemény szinhelye volt Sárospatak. A „bodrogparti Athénban" a világon első ízben megrendezett paleodemográíiai tanácskozásra 16 országból — a tengeren túlról is — több mint félszáz kutató sereglett össze. A nemzetközi méretű eszmecserén a demográfusokon kívül antropológusok, régészek és anatómusok vettek részt. A „paleodemográfia" jelenleg még alig ismert fogalom; értelmezése olykor a tudósvilágban is gondot jelent. Ennek az a magyarázata, hogy viszonylag fiatal tudományág, amely a kétszázéves múltra visszatekintő, nagy hagyományokkal rendelkező demográfiából fejlődött ki. Az új diszciplína azonban márlában rövid, 25—40 év alatt játszódik le. A leletek arra engednek következtetni, hogy fejlődésünknek ebben az időszakában az átlagos életkor alig érte el a húsz évet, 45—50 évig pedig minden százezer ember közül legfeljebb néhány élt. A csecsemőhalandóság a mainak ötvenszerese volt, a gyermekkor későbbi szakaszában százhúszszor többen haltak meg, mint korunkban. Az emberi nem megmaradásának ez a csökkent: előbb száz, később 25—40 évre fogyatkozott. A népességkutatás jelenleg alkalmazott módszereit elemezve, megvitatták azt a modellt, amelyet magyar antropológusok készítettek. Törvényszéki boncolások kapcsán ugyanis az derült ki, hogy életkor-megállapító módszereink korszerűtlenek, rendkívül félrevezetőek és csak egészen pontatlan becsléseket eredményeznek. Ennélfogva az válságos időszaka a csiszolt kőkorszakig tartott. Utána az életfeltételek javulásával a népesedés üteme gyorsulni kezdett: a megduplázódás Ideje 500— 1000 évre csőkkent. Nagyon rendkívül ásatásokkal feltárt forrásanyagok vizsgálata is helytelen módszerekkel történik. Nemeskéri János egyetemi tanár és munkatársai olyan eljárást dolgoztak ki, amely különböző — eddig jórészt elhanyagolt — téflgyelemreméltó változást n.vezők figyelembevételével idézett elő a népesség öszt* merész ívelésű pályát szetételében a bronzkor: időfutott be. óriási — eddig nem remélt — távlatokat ryitva a további kutatások számára. Nem kevesebbet tett lehetővé, mint azt, hogy a régészeti és antropológiai leletek felhasználásával — mintegy kétmillió évre visszamenőleg — megbízhatóan nyomon követhessük szaporodásunk bonyolult folyamatát. A pataki tudósplénum a kezdetektől egészen napjainkig áttekintette a népességszaporodás fejlődésmenetét, és tudományosan elemezte annak valamenynyi jelentős fázisát. Mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az emberiség történetének „hajnalán" milyen feltételek határozták meg a halandóságot, az élettartamot és a lélekszám növekedését. Megállapította, hogy az ővilágon belül a szaporodás sajátosan, nagyon lassú itemben történt: Európában, Afrikában és Ázsiában fél- és egymillió év között az egy nemzedékben élt népiesség száma alig haladta meg a néhány százezret. A lélekszám hosszú tízezer éveken át csak igen mérsékelten növekedett, megkétszereződése pedig százezer évekig tartott. Ezt ma már még elképzelni ls nehéz, különösen, ha figyelembe veszszük, hogy napjainkban ugyanez a folyamat áltaszámításunk előtt 1900— 1500 évvel — ellentétben a mával — a férfiak élettartama megnövekedett, a nőké viszont — főként a gyermekágyi szövődmények következtében — kissebbedett A római korban a szaporulat már differenciált; nagy területi különbségek jellemzik: a Földközi-tenger mellékén, az antik Rómában, a Közel-Keleten és És-ak-Afrikában jóval kedvezőbb volt a halálozási arány, mint Ázsiában vagy Európ» belsejében. A népesedés ütemének az időszámításunk utáni VI— VII. század adta a legnagyobb lendítőerőt. A szaporodás gyors tempója az egész középkoron át tartott, sőt, egyre fokozódott; a XIX—XX. század fordulóján a biológiai tudományok és a társadalom általános fejlődése előkészítette a később bekövetkező demográfiai robbanási Ekkorra a népesség megduplázódásának ideje rendkívüli mértékben le— koponyavarratok, végtagcsontok szivacsos állományának felritkulása, szeméremcsont felületi változása — pontosabb megközelítésre ad módot A népesedési folyamat megfelelőbb értelmezését elősegítő eljárásukat a gyakor"at már igazolta is. Egy kora Árpád-kori temető feltárásakor nagy pontossággal tudták megállapítani, hogy milyen halandóság mellett, milyen ütemben fejlődött egy kis település népiessége. Sőt, azt is kikövetkeztették, hogy a nemzedékek során hogyan alakult a lélekszám, és a nemek és életkor szerint hogyan oszlott meg. A „magyar Iskola* modelljét a nemzetközi szakértők megfelelő módosításokkal elfogadták. Leszögezték, hogy antropológusaink ajánlott módszere a kutatómunkát lényegesen megkönnyítheti és pontosabbá teheti. Erre va16 tekintette! a jövő kutatások módszertanát ennek alapján dolgozzák kl. Oláh Béla Automata hegesztő Szovjet szakemberek nagy több mint 100 munkást ha» átmérőjű csöveik hegesztésé- lyettesít, és így évente köze! hez automata berendezést 1 millió rubel megtakarítását készítettek. Egy-egy ilyen eredményezi. berendezés mindenféle hegesztési műveletet elvégez, A családi segélyről például 48 rostocki hajó vesz i at, ha a sorkatonával a részt a forgalomban, 342 298 7ös háztartásban élő levantei kereskedelemben, tonna rakodási lehetőséggel.' tartott B. L.-né szegedi olvasónk fiát sorkatonai szolgálatra hívták be. Olvasónk menye és pár hónapos unokája eltartó nélkül maradt. Kérdezi: ilyen esetben a sorkatonai szolgálatra bevonult hozzátartozók milyen segélyre Jogosultak, s honnan kell azt kérni? A sorkatonai szolgálatot teljesítő személy munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozója részére családi segélyt kell folyósítani. A családi segélyre jogosultság szempontjából a bevonult feleségét, élettársát akkor kell munkaképtelennek tekinteni, ha legalább *3y gyermek eltartásáról kell gondoskodnia, va3y legalább hat hónapja terhes, vagy veszélyeztetett terhesnek nyilvánították, vagy pedig ha felsőfokú oktatási Intézmény nappali tagozatán tanul, illetőleg szakmunkástanuló. A családi segély összeköelhozzátartozónak jövedelme, keresete nincs, havi 1100 forint Minden további személy esetén ez az összeg személyenként havi 550 forinttal emelkedik. Ha a hozzátartozónak jövedelme, keresete vagy nyugdíja van, a családi segély olyan összeg, amely a különböző forrásokból származó jövedelmet egy eltartott esetén 1100 forintra, két eltartott esetén p>edig 1650 forintra egészíti ki, rendelet szerint Annak vizsgálatánál, hogy a hozzátartozó eltartásra szorul-e, mindennemű rendszeres keresetét és jövedelmét a kérelem benyújtását megelőző háromhónapi átlaga alapján kell figyelembe venni, Ide nem értve persze a sorkatona bevonulása előtti keresetét. Egész évre vonatkozó kereset és jövedelem esetén az átlagszámításnál az egyévi jövedelem tizenketted részét kell alapul venni. Nem kell keresetként számításba venni a családi pótlékot, a tanulmányi ösztöndíjat, a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon levő (gyermekgondozási segélyben részesülő) nőnek az idegen gyermek gondozása fejében kapott díjazást, a lakbér-hozzájárulást és a vakok személyi járadékát. A családi segély megállapítása a lakóhely szerint illetékes községi, városi tanács egészségügyi szakigazgatási szerve hatáskörébe tartozik. Ide kell a kérelmet is benyújtani A tanács egészségügyi szakigazgatási szerve a beszerzett bizonyítékok alapján a kérelem benyújtásától számított 30 napion belül határozatot hoz a családi segély megállapítására. A kérelem elutasítása esetén a határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani a határozatot hozó tanácsi szervhez. A családi segélyt legkorábban a bevonulást követő hónap első napjától kezdve lehet megállapítani és folyósítani. Dr. V- M. Jelenleg a Szovjetunióban a csővezetékek hossza meghaladja a 170 ezer kilómé* tért, és naponta 40—50 kilo* méterrel lesz hosszabb. A hegesztőik évente 3 millió varratot készítenek. A munkaigényes műveletek jelentőa részét Nyugat-Szibériában, a legfőbb kőolaj- és földgáalelőhelyeken, szigorú éghajlati viszonyok között végzik il. Hasonló az éghajlat Kö:ép-Ázsiában is. Napjainkban Tyumeny közel felét adja a szovjet kőolajnak, és több mint harmadát a földgázkitermelésnek. E termékek szállításához az 1976—1980. évek időszakában több tízezer kilométer távvezetéket keli kiépíteni. Fel kell használni mindazokat a tartalékokat, amelyek a távvezeték-építési és -szerelési munkálataiban rejlenek, többek között meg kell gyorsítaná a esővezeték hegesztését. Ma már a munka termelékenységét jelentősen növelni és a munkakö-üiményeket megjavítani rsak a hegesztési folyamait 3épiesítésével és automatizálásával lehet. Az új szovjet hegesztőberendezést a cseljabinszki és a kárpiátaljai munkahelyeken próbálták kl — sikerrel, ÍAPN) > 4 V