Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-05 / 235. szám

8 Csütörtök, 1978. október 5. A tapasztalatok szerint igsn keyés azoknak a perek­nek a szá,ma, amikor az ar­ra rászoruló szülők kérik gyermekeik, Illetve leszárma­aóik tartásra kötelezését. A kérdés társadalmi jelentősé­ge sem elhanyagolható, an­nak ellenére, hogy a társa­dalombiztosítás ma már a la­kosság mintegy 97 százalé­kára terjed ki, vagyis az Idős, munkaképtelen szemé­lyek eltartása elsősorban a társadalmat terheli. A társadalom erőfeszítései mellett — Indokolt esetben — a terhek viselésélben a gyermekeknek (néha az uno­káknak) is osztozniuk kell A Családjogi Törvény a rászoruló szülők eltartását — házastárs hiányában, vagy ha a házastárs tartásra nem kö­telezhető — elsősorban a leszármazókra hárítja. A rendelkezéssel ellentétes és a közfelfogás szerint is elíté­lendő magatartás, ha valaki — bár vagyoni, jövedelmi vi­szonyai megengednék — nem hajlandó önként teljesíteni erkölcsi és jogi kötelezettsé­gét, inkább a társadalom, egyéb hozzátartozók, sőt ide­genek segítségére számit. Az eltartásra szoruló szü­lők érdekeit messzemenően szem előtt tartó jogi szabá­lyozás megtelelő érvényesü­lésére, az egységes gyakorlat kialakítására a Legfelsőbb Bíróság az Igazságügyi Mi­nisztérium adatalt ls figye­lembe véve, és a legfőbb ügyésszel egyetértve „Irány­elvék"-et adott ki, később — a szükséghez képest — eze­ket módosította. Az egységes irányelvek mindenekelőtt leszögezik, hogy szülőtartásra az a szülő jogosult, aki kereseti, jöve­delmi és vagyoni viszonyai­nál fogva teljesen vagy részben nem tudja magát el­tartani, de nincs tartásra kö­telezhető házastársa sem. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy a rászorultság vizsgá­latánál nemcsak a tartást igénylő szülő keresetét, jöve­delmi stb. viszonyait kell számba venni, hanem vagyo­ni viszonyait is. Nem szorul tartásra az a szülő, aki élet­kora, vagy egészségi állapota miatt a saját eltartásához elégséges jövedelemmel ugyan nem rendelkezik, de olyan ingó vagy ingatlan va­gyona van, amelynek érté­kesítése vagy hasznosítása, például haszonbérbe, bérbe adása elvárható lenne tőle a rászorultsága akár időle­ges megszüntetésére, vagy csökkentésére. Az elvárható­ságról a bíróságok az öcszes körülmények körültekintő vizsgálata alapján döntenek. Nem lehet például a tartást igénylő szülőtől megkövetel­ni a személyes szükségletére szolgáló vagyantárgya'.mak — a megszokott ingóságok­nak, az általa lakott családi háznak, öröklakásnak stb. — értékesítését, hasznosítását. Az idős emberek általában mélyen kötődnek a hosszú évtizedek óta megszokott életkörülményeikhez, a kör­nyezethez, ezektől súlyos megrázkódtatás nélkül nem tudnak elszakadni. Rámutatnak az irányelvek arra is, hogy az életkornak, különösképpen a nyugdíjkor­határ betöltésének komoly jelentősége lehet, ez azon­ban egymagában nem ala­pozza meg a szülőtartás iránti igény jogosságát. A bíróságnak minden esetben tisztázni kell a tartást igény­lő egészségi állapotát, csalá­di viszonyait, életkörüimé­nyett. Elképzelhető, hogy a tartást igénylő szülő már el­érte a nyugdíjkorhatárt, több gyermeke felnevelésé­nek nehéz terhét évtizede­ken át hordozta, emiatt tes­tileg törődött állapotba ke­rült, de maradék munkaere­jének megfeszítésével még csekély jövedelemre szert tudna tenni. A helyes társa­dalmi közfelfogás szerint erre nem kötelezhető, ez nem várható el tőle, pusz­tán azért, hogy a leszár­mazók a tartási kötelezettség alól mentesüljenek. Megint más megítélést igényel an­nak a szülőnek a tartási igé­nye, aki elérte ugyan a nyugdíjkorhatárt, de testi és szellemi erejének teljes bir­tokában kívánja megélheté­sének terhét a gyermekekre áthárítani, jóllehet nincse­nek olyan okok, amelyek öt kereső tevékenységében aka­dályoznák. Külön foglalkoznak az irányelvek az örökbe foga­dott gyermek és a nevelt gyermek tartásra kötelezhe­tőségének kérdésével. Az örökbe fogadott gyermekkél szemben általában nem ér­vényesíthet tartási igényt a vér szerinti szülő, kivéve, ha saját, tehát a tartást igénylő szülő házastársa fogadta örökbe a gyermeket. A neve­lőszülő a nevelt gyermeké­vel szemben akkor jogosult tartásra, ha a nevelt gyer­mek tartásáról, ellátásáról közös háztartásban hosszabb idén át ellenszolgáltatás nélkül, tehát ingyenesen gondoskodott A Családjogi Törvény sze­rint nem jogosult tartásra az a nagykorú, aki magatar­tása miatt arra érdemtelen­né vált. Az irányelvek úgy foglalnak állást, hogy tar­tásra érdemtelennek csak azt a szülőt lehet tekinteni, aki a gyermekével' szembeni kötelezettségét oly súlyosan megsértette, hogy a társa­dalmi felfogás szerint sem méltó a tartásra. Ez a hely­zet akkor következik be, ha a szülői kötelezettségek megsértése az alapvető er­kölcsi elvek teljes semmibe vételére mutat, ezért a tar­tási igény elutasítását a szü­lői hivatás megbecsülésére irányuló általános nevelés érdeke ls Indokolja. A szülőtartási kötelezettség — az anyagi helyzethez ké­pest — arányosan oszlik meg a tartást igénylő gyermekei (mostoha és nevelt gyerme­kei) között. Amennyiben az egyik leszármazó a szülőnek személyes gondozást is nyújt, nemcsak az eltartással kap­csolatos kiadásokat, hanem a gondozás személyes teljesíté­sét, illetve annak ellenérté­két is figyelembe kell ven­ni a gondozást teljesítő ja­vára. Ha valamelyik gyer­mek mentesül a tartási kö­telezettség alól teljesítőké­pessége hiánya miatt, a tar­tás a többi kötelezett között oszlik meg. Ha a többi kö­telezett által nyújtott tartás nem elegendő, a gyermekek mellett az unokák is köte­lezhetők. Előfordulhat pél­dául, hogy valamelyik gyer­mekre egyéb tartási teher is hárul. Olyan, amely a szülő­tartási kötelezettséget meg­előzi, például gyermektar­tás, házastársi tartás. Az egy sorban kötelezhetők te­kintetében érvényt kell sze­rezni annak az erkölcsi kö­vetelménynek, hogy a szülő eltartásáról elsősorban a le­származó gondoskodjék, aki­nek érdekében a szülő a munkaerejét huzamosabb időn át hasznosította. A szülőtartás mértékét a szülő szükségletei, illetőleg a kötelezett kereseti, jövedel­mi, vagyoni viszonyai és tel­jesítőképessége gondos szám­bavétele alapján kell meg­határozni. A szükséges tartás nem jelenthet szűkös tartást A bíróságok a jogosult és a kötelezett életviszonyainak sokoldalú, alapos rizsgála ta­vai állapítják meg az igaz­ságosságnak és a méltányos­ságnak megfelelően a tartás mértékét Á Családjogi Törvény ren­delkezései, illetve az irányel­vekben foglaltak megnyugta­tóan szolgálják az elesett munkaképtelen szülők érde­keit, s nem helyeselhető az, ha az arra jogosult szülő pusztán gyermeki szeretet­ből nélkülözésnek teszi kl maigát s mellőzi a jogi sza­bályozás, illetve a bíróság segítségének igénybevéte­lét Dr. Csohány László Kellemest a hasznossal A szabad idő három alkotó­részre bontható: pihenés, szórakozás és fejlődés. A té­nyek arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunióban nö­vekszik a szabad idő egyik legfontosabb funkciójának — a személyiség szellemi és fi­zikai fejlesztésének — a sze­repe. íme néhány példa. A munkaidón kívül több mint 180 millió állampolgár veszi igénybe a mintegy 4 milliárd könyvvel rendelke­ző 360 ezer könyvtár szolgál­tatásait. Száz szovjet ember­re évenként 600 könyv jut. ám a kiadók még mindig nem tudták kielégíteni az olvasók igényelt A Szovjetunió minden má­sodik állampolgára rendsze­resen Jár múzeumba. A szín­házi és cirkuszi előadásokat hozzávetőlegesen az ország lakosságának háromnegyede nézi meg. Ennél csak a film­színházak látogatottsága na­gyobb. A lakosság növekvő érdek­lődésének és lehetőségeinek megfelelően állandóan bővül az egyetemek, különféle kul­turális létesítmények és klubok hálózata. Huszonöt­millió ember — nagyjából minden tizedik szovjet ál­. lampolgár — foglalkozik | kedvtelésből a művészetek [valamelyik ágával. A ten­' dencia szerint ez a szám nö­vekedni fog. A Szovjetunióban 55 mil­lióan sportolnak szervezeti körülmények között. A sport fogalmába tartozik a turiz­mus, a természetjárás. Az országban aktívan mű­ködnek a társadalmi szerve­zetek. A kulturális és törté­nelmi emlékek védelmére alakult szervezetek például i több millió állampolgárt ' fognak össze. Tagjaik között nemcsak szakembereket, ha­nem munkásokat, kolhozpa­rasztokat, egyetemistákat, is­kolásokat és háztartásbelie­ket találhatunk. Ettek a szer­vezetek jelentős önállósággal és kiterjedt jogokkal rendel­keznek. A mozirajongók klubháló­zata is egyre szélesebb. A filatelistúk szervezete 240 ezer tagot számlál. Az egyesületeken kívüli magá­nos bélyeggyűjtők száma még ennél is sokkal jelentősebb. Szép számú klub és szakkör ad otthont a gyűjtés szerel­meseinek, akik ezeket a fó­rumokat használják fel, hogy bélyegeket, érmeket cserei­jének. A klubokban tanácso­kat adnak az érdeklődőknek, tapasztalt gyűjtők mondanak véleményt, és tartanak elő­adásokat. (APN) in évtizede A Gyorsuló idő sorozatban nemrégiben megjelent gaz­dag tartalmú kötet az egy­kori szegedi diák, Lánczos Kornél — itt szerzett egye­temi diplomát — nagyértékű munkája A szerző a témá­nak legavatottabb írója, hi­szen hosszabb ideig volt Einstein közvetlen munka­társa. A imúlt század utolsó ne­gyedétől, de inkább a szá­zadfordulótól a műszaki és a tudományos eredmények mindinkább beleszólnak az emberiség életébe. A tudo­mányos megismerés mérhe­tetlenül dinamikus fejlődése minőségi, forradalmi válto­zást jelent, és távlatilag is megváltoztatja a aiviiizáoió jellegét. A műszaki-tudomá­nyos forradalom egyik nagy előrelendít ője volt az „új fizika", s benne Einstein munkássága Ennek a hatal­mas munkásságnak, amely az emberi gondolkodás egyik legjelentősebb tíz évét is magában hordja, egy részét ismerhetjük rneg a lánczosi műbőL Nem tudománytörté­neti írás akar ez lenini, ha­nem inkább amolyan utó­vallomás a nagy tanítóról, egyben a tudiás és a tudo­mány igen gazdag tárházá­nak közérthető nyelven írt idegenvezetője, A relativitáselmélet, a Rrawm-íéle mozgás, a fotó­effektus és több fizikai je­lenség magyarázatát is adja a szerző, akinek elsődleges érdeme, hogy mondanivaló­ját nem rejti érthetetlen ma­tematikai formalizmusokba, hanem könnyen érthetővé testi munkáját Lánczos m könyvekről A Bauhausról Á híres német építészeti és iparművészeti műhelyis­kolát, a Bauhaust — amely előbb Weimarban, majd 1926 decemberétől kezdve Dessau­ban működött — 1919-ben alapította Walter Gropius építész. Az új építészeti stí­lus mesterműveként számon­tartott dessaui épületkomple­xum öt tagból állt: a mű­helyszárnyból, az igazgatási központbál, a tantermekből, az atóát és a menzát magá­ban foglaló szárnyból éj a műteremházbál. Diákok és tanárok együtt dolgoztak új főiskolájuk fellesztésén. A Bauhaus fogalommá vált, nem utolsósorban az itt ta­nító kiválóságok révén. Olyan művészek tanítottak termei­ben, műhelyeiben, mint Hannes Meyer, Ludvig Mies, Paul Klee és a magyar szár­mazású Moholy Nagy, Pap György. A haladó gondolko­dású művészeket, tanárokat tömörítő Bauhaus azonban nem sokáig élt: 1932-ben a helyi reakciós erők üldöz­ték és egy évvel később a fasiszták véglegesen bezár­ták az intézményt. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a há­ború utáni években a na­gyobb épü'etkárokat helyre­hozva, szakiskolát létesített ezen a helyen. Később a mű­emlékvédelmi törvény szelle­mében megkezdték a nagy­múltú intézmény épületének teljes restaurálását. Az ere­deti állapotot nemcsak a külső homlokzatokon állítot­ták helyre — amelyek egyéb­ként még ma is modernek, több mint fél évszázad múl­tán —, hanem a belső mun­kálatoknál is erre törekedtek. „Beutaló" Nagyfára Becsléseik szerint hazánk­ban a súlyosan veszélyezte­tett alkoholisták száma 400 ezer, a gondozód hálózatban pedig 150 ezer beteget tar-' tarnak nyilván. A fluktuáció igen nagy: évente 10—15 ez­ren gyógyulnak, de a bete­gek száma mégsem fogy el, mert mindig újabb ezrek szorulnak kezelésre, gondo­zásra 15 év alatt az elme­ojztályckon kezelt idült al­koholisták száma 67 száza­lékkal nőtt. Általában a bűncselekmények 25—30 szá­zalékát ittas állapotban kö­vetik el. Az állami gondozot­tak csaknem fele a szülők alkoholizmusa miatt kerül intézetbe. Megdöbbentő tény: Magyarországon az alkoho­lizmus anyagi kihatása már eléri, sőt meghaladja az al­koholból származó állami bevételt. • Az alkoholisták gyógyke­zelésé nemcsak egészségügyi, hanem igen fontos társadal­mi érdek. Nélkülözhetetlen a társadalom, a munkaihely és lakóközösségek segítsége ebben a nehezen szervezhető orvosi munkában, amelynek hatékonyságát adminisztratív eszközökkel is biztosítani kell. Ezért látott napvilágot júniusban az egészségügyi miniszter 3/1978. számú, va­lamint az igazságügy-mi­niszter 6/1978. számú rende­lete, mely értelmében ez­után: ha felvilágosítással, meggyőzéssel nem lehet célt érni, hogy az alkoholista alá­vesse magát a kezelésnek, úgy a kötelező gondozás el­rendelését a lakó- vagy munkahely szerinti elsőfokú egészségügyi hatóságnál le­het kezdeményezni. Hivatalból is indítható az eljárás akkor, ha az egész­ségügyi hatóság tudomást szerez a kötelező gondozást indakló körülményekről, vagy a felettes szerv utasít­ja az eljárás meg'indítására. Ennek kezdeményezésére jogosult az alkoholista házas­társa, az egyenesági rokona, testvére, vagy más érdekélt személy, illetőleg bármely ál­lami szerv (.'intézet, intéz­mény, vállalat), szövetkezet vagy társadalmi szervezet Érdékeltnek kell tekinteni különösen az f 'koholista kör­nyezetében élő személyeket akiket a beteg magatartásá­val veszélyeztet például kis­korú gyermekének fejlődését saját egészségét, környezeté­nek biztonságát vagy ha is­mételten súlyosan zavarja a közrendet illetve munkahe­lyén a munkát Előfordulhat, hogy a bejelentő feleség az alkoholista férjtől való fé­lelmében, fenyegetése miatt visszavonja kérelmét akkor megfelelő környezettanul­mány után hivatalból elren­delik az elvonókúra megkez­dését illetve a kötelező inté­zeti gyógykezelést Az eljárás alá vont sze­mélyt minden esetben meg­hallgatják, s' ha önként vál­lalkozik a kezelésre, meg­szüntetik a hivatalos eljárást. Ha a beteg akadályozza a gyógyulását vagy a fél évig tartó kezeiéi nem jár siker­rel, ez esettben a tanács egészségügyi szak'gazgatási szervénél lehet * kezdemé­nyezni az eljárás megindí­tását. A részletes környezet­tanulmány után, az orvos­szakértői vélemény alátá­masztásával, a szerv javasol­ja a területileg illetékes ügyészségnél az alkoholista beteg Nagyfára való beuta­lását. Ha az ügyész a javas­lattal egyetért, indítványt nyújt be a járásbírósághoz, mely — népd ülnökök közre­működésével — határoz az intézeti kezelés elrendelésé­ről. Az alkoholizmus elleni küzdelemnek az intézet az utolsó állomása. Sokat olvastunk, hallot­tunk már a nagyfai intézet­ről, mely 1975-ben alakult, és ahol jelenleg 60 egészség­ügyi szakember dolgozik. Az állam mintegy 25 millió fo­rintot biztosított az intézet fejlesztésére, folyamatosain készülnek az épületek, s a teljes kiépüléssel ezer lakója lesz Nagyfának. Az új ren­delet megkönnyíti a betegek beutalását Itt a kezelés a személyes szabadság tartós korlátozásával jár. Két évig is eltarthat, vagy indokolt esetben megismételhető. Nagyfa nem büntetőintézet — orvosok, pszichológusok, nevelőik foglalkoznak a ki­siklott életű emberekkel. A jelenleg Itt gyógyulok több mint fele házas, de sok köz-, tük az elvált is. Negyven év az átlag életkor. Szabadon mozozhatnak az intézet te­rületen, napi nyolc órát dolgoznak, mezőgazdasági és ipari üzemekben. Munkáju­kért rendes fizetést kapnak, amiből az intézet haza is küld. Keresetük egy része takarékba kerül, és a bérből zsebpénzt is adnak a beteg­nek. Természetesen az inté­zet — személyemként 60— 80 forint körüli — költségé­hez is hozzá kell járulni. Nagyfa célja, hegy az Itt kezeitek a társadalom hasz­nos tagjaiként kerüljenek vissza az életbe. Az alkoholisták gyógyítása közügy, ezt segítik az új rendeletek ls, és ezt kell se­gíteni mindannyduTikna1c. A. X. könyvéből még Einstein sa­ját szava ls könnyebben ért­hető, mint könyveiből. A most recenzált mű minden fejezete egyértelműen azt bizonyítja, hogy EMnstedn gieve mennyire összeforrt a korai kvantumelmélet né­hány döntő fontosságú ered­ményével. Munkásságának jelentőségét talán még ma sem érzékeljük eléggé, a jövő tudománya és techni­kájaemeli majd méltó rang­jára. A könyv megismerésekor arra a tényre is fel kell hív­nunk a figyelmet, hogy Lán­czos Kornél a húszas évek végén került kapcsolatba Einsteinnel akkor, amikor a nagy tudós egyre inkább magára maradt, a modern fi­zika főáraimlatától eltérő programját követve. Terts l6tvóm, a magyar fordító nyelvezete érthető, kerüli a felesleges szakzsar­gonokat Minden érdeklődő olvasó számára érthetővé a fordító munkáján ls keresz­tül válik a mi A relaitivitás­elmélet fontos alapjai Lán­czos könyvéből jóval Jtóny­nyebben megismerhetők, mint a matematikai köntös­be bújtatott tankönyvekből vagy egyetemi jegyzetekből. Talán nem túlzunk, ha azt a véleményt is megkockáztat­juk, hogy ez az a mű, amely­ből Einstein legjobban meg­ismerhető. Lánczos Kornél eredeti, angol nyelvű könyve 1974­ben jelent meg Londonban. Ennek a munkájának sajnos már csak rövid ideig örül­hetett, mert ugyanennék az évnek júniusában hunyt él Budapesten. Az Írországban élit, és az utóbbi évtizedek­ben a dublini egyetem volt tanára halála előtt még járt isicolavárosában, Szegeden, és a fizikus vándorgyűlés résztvevőivel együtt tisztel­gett a legnagyobb magyar fizikus, Eötvös Loránd dom­borműve előtt a panteonban. Lánczos könyvének meg­ismerésére ingerlő ismerte­tést legméltóbban Einstein égjük gondolatával fejezhet­jük be: „A sors iróniája, hogy az emberek, hibáimon és érdemeimen túlmenően, igencsak bálványoztak és tiszteltek engem. Ez valószí­nűleg a sokuk számára el­érhetetlen vágyból fakadt, hogy megértsék azt a né­hány gondolatot, amelyek­hez gyenge erőimmel, foly­tonos küzdelemben jutot­tam." Máskor, kisebbik fiá­nak így válaszolt, aki apja hírességét kérdezte: „Tudod, kisfiam, egy vak bogár egy futball-labdán mászott, és nem vette észre, hogy az gömbölyű. Nekem nagy sze­rencsém volt, és észrevet­tem." Mindkét idézet egy­ben azt is mutatja, hogv ilyen tömören írni, illetve válaszolni Einsteinen kívül alig tudott volna valaki. Einsteint megérteni, szü­letésének közel 100 év múl­tával és jó hatvannal elmé­letének közzététele után is vágya az emberiségnek. Ezt a vágyunkat Lánczos Koméi könyvéből jószerivel kielé­gíthetjük, és akkor már nem is tartjuk tőlünk olyan tá­vollevőnek Einsteint, a leg­nagyobb modem fizikust (Magvető Kiadó, Budapest, 1978.) Bátyai Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents