Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-05 / 235. szám

8 Csütörtök, 1978. október 5. A tapasztalatok szerint igsn keyés azoknak a pereknek a szá,ma, amikor az arra rászoruló szülők kérik gyermekeik, Illetve leszármaaóik tartásra kötelezését. A kérdés társadalmi jelentősége sem elhanyagolható, annak ellenére, hogy a társadalombiztosítás ma már a lakosság mintegy 97 százalékára terjed ki, vagyis az Idős, munkaképtelen személyek eltartása elsősorban a társadalmat terheli. A társadalom erőfeszítései mellett — Indokolt esetben — a terhek viselésélben a gyermekeknek (néha az unokáknak) is osztozniuk kell A Családjogi Törvény a rászoruló szülők eltartását — házastárs hiányában, vagy ha a házastárs tartásra nem kötelezhető — elsősorban a leszármazókra hárítja. A rendelkezéssel ellentétes és a közfelfogás szerint is elítélendő magatartás, ha valaki — bár vagyoni, jövedelmi viszonyai megengednék — nem hajlandó önként teljesíteni erkölcsi és jogi kötelezettségét, inkább a társadalom, egyéb hozzátartozók, sőt idegenek segítségére számit. Az eltartásra szoruló szülők érdekeit messzemenően szem előtt tartó jogi szabályozás megtelelő érvényesülésére, az egységes gyakorlat kialakítására a Legfelsőbb Bíróság az Igazságügyi Minisztérium adatalt ls figyelembe véve, és a legfőbb ügyésszel egyetértve „Irányelvék"-et adott ki, később — a szükséghez képest — ezeket módosította. Az egységes irányelvek mindenekelőtt leszögezik, hogy szülőtartásra az a szülő jogosult, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyainál fogva teljesen vagy részben nem tudja magát eltartani, de nincs tartásra kötelezhető házastársa sem. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy a rászorultság vizsgálatánál nemcsak a tartást igénylő szülő keresetét, jövedelmi stb. viszonyait kell számba venni, hanem vagyoni viszonyait is. Nem szorul tartásra az a szülő, aki életkora, vagy egészségi állapota miatt a saját eltartásához elégséges jövedelemmel ugyan nem rendelkezik, de olyan ingó vagy ingatlan vagyona van, amelynek értékesítése vagy hasznosítása, például haszonbérbe, bérbe adása elvárható lenne tőle a rászorultsága akár időleges megszüntetésére, vagy csökkentésére. Az elvárhatóságról a bíróságok az öcszes körülmények körültekintő vizsgálata alapján döntenek. Nem lehet például a tartást igénylő szülőtől megkövetelni a személyes szükségletére szolgáló vagyantárgya'.mak — a megszokott ingóságoknak, az általa lakott családi háznak, öröklakásnak stb. — értékesítését, hasznosítását. Az idős emberek általában mélyen kötődnek a hosszú évtizedek óta megszokott életkörülményeikhez, a környezethez, ezektől súlyos megrázkódtatás nélkül nem tudnak elszakadni. Rámutatnak az irányelvek arra is, hogy az életkornak, különösképpen a nyugdíjkorhatár betöltésének komoly jelentősége lehet, ez azonban egymagában nem alapozza meg a szülőtartás iránti igény jogosságát. A bíróságnak minden esetben tisztázni kell a tartást igénylő egészségi állapotát, családi viszonyait, életkörüiményett. Elképzelhető, hogy a tartást igénylő szülő már elérte a nyugdíjkorhatárt, több gyermeke felnevelésének nehéz terhét évtizedeken át hordozta, emiatt testileg törődött állapotba került, de maradék munkaerejének megfeszítésével még csekély jövedelemre szert tudna tenni. A helyes társadalmi közfelfogás szerint erre nem kötelezhető, ez nem várható el tőle, pusztán azért, hogy a leszármazók a tartási kötelezettség alól mentesüljenek. Megint más megítélést igényel annak a szülőnek a tartási igénye, aki elérte ugyan a nyugdíjkorhatárt, de testi és szellemi erejének teljes birtokában kívánja megélhetésének terhét a gyermekekre áthárítani, jóllehet nincsenek olyan okok, amelyek öt kereső tevékenységében akadályoznák. Külön foglalkoznak az irányelvek az örökbe fogadott gyermek és a nevelt gyermek tartásra kötelezhetőségének kérdésével. Az örökbe fogadott gyermekkél szemben általában nem érvényesíthet tartási igényt a vér szerinti szülő, kivéve, ha saját, tehát a tartást igénylő szülő házastársa fogadta örökbe a gyermeket. A nevelőszülő a nevelt gyermekével szemben akkor jogosult tartásra, ha a nevelt gyermek tartásáról, ellátásáról közös háztartásban hosszabb idén át ellenszolgáltatás nélkül, tehát ingyenesen gondoskodott A Családjogi Törvény szerint nem jogosult tartásra az a nagykorú, aki magatartása miatt arra érdemtelenné vált. Az irányelvek úgy foglalnak állást, hogy tartásra érdemtelennek csak azt a szülőt lehet tekinteni, aki a gyermekével' szembeni kötelezettségét oly súlyosan megsértette, hogy a társadalmi felfogás szerint sem méltó a tartásra. Ez a helyzet akkor következik be, ha a szülői kötelezettségek megsértése az alapvető erkölcsi elvek teljes semmibe vételére mutat, ezért a tartási igény elutasítását a szülői hivatás megbecsülésére irányuló általános nevelés érdeke ls Indokolja. A szülőtartási kötelezettség — az anyagi helyzethez képest — arányosan oszlik meg a tartást igénylő gyermekei (mostoha és nevelt gyermekei) között. Amennyiben az egyik leszármazó a szülőnek személyes gondozást is nyújt, nemcsak az eltartással kapcsolatos kiadásokat, hanem a gondozás személyes teljesítését, illetve annak ellenértékét is figyelembe kell venni a gondozást teljesítő javára. Ha valamelyik gyermek mentesül a tartási kötelezettség alól teljesítőképessége hiánya miatt, a tartás a többi kötelezett között oszlik meg. Ha a többi kötelezett által nyújtott tartás nem elegendő, a gyermekek mellett az unokák is kötelezhetők. Előfordulhat például, hogy valamelyik gyermekre egyéb tartási teher is hárul. Olyan, amely a szülőtartási kötelezettséget megelőzi, például gyermektartás, házastársi tartás. Az egy sorban kötelezhetők tekintetében érvényt kell szerezni annak az erkölcsi követelménynek, hogy a szülő eltartásáról elsősorban a leszármazó gondoskodjék, akinek érdekében a szülő a munkaerejét huzamosabb időn át hasznosította. A szülőtartás mértékét a szülő szükségletei, illetőleg a kötelezett kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai és teljesítőképessége gondos számbavétele alapján kell meghatározni. A szükséges tartás nem jelenthet szűkös tartást A bíróságok a jogosult és a kötelezett életviszonyainak sokoldalú, alapos rizsgála tavai állapítják meg az igazságosságnak és a méltányosságnak megfelelően a tartás mértékét Á Családjogi Törvény rendelkezései, illetve az irányelvekben foglaltak megnyugtatóan szolgálják az elesett munkaképtelen szülők érdekeit, s nem helyeselhető az, ha az arra jogosult szülő pusztán gyermeki szeretetből nélkülözésnek teszi kl maigát s mellőzi a jogi szabályozás, illetve a bíróság segítségének igénybevételét Dr. Csohány László Kellemest a hasznossal A szabad idő három alkotórészre bontható: pihenés, szórakozás és fejlődés. A tények arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunióban növekszik a szabad idő egyik legfontosabb funkciójának — a személyiség szellemi és fizikai fejlesztésének — a szerepe. íme néhány példa. A munkaidón kívül több mint 180 millió állampolgár veszi igénybe a mintegy 4 milliárd könyvvel rendelkező 360 ezer könyvtár szolgáltatásait. Száz szovjet emberre évenként 600 könyv jut. ám a kiadók még mindig nem tudták kielégíteni az olvasók igényelt A Szovjetunió minden második állampolgára rendszeresen Jár múzeumba. A színházi és cirkuszi előadásokat hozzávetőlegesen az ország lakosságának háromnegyede nézi meg. Ennél csak a filmszínházak látogatottsága nagyobb. A lakosság növekvő érdeklődésének és lehetőségeinek megfelelően állandóan bővül az egyetemek, különféle kulturális létesítmények és klubok hálózata. Huszonötmillió ember — nagyjából minden tizedik szovjet ál. lampolgár — foglalkozik | kedvtelésből a művészetek [valamelyik ágával. A ten' dencia szerint ez a szám növekedni fog. A Szovjetunióban 55 millióan sportolnak szervezeti körülmények között. A sport fogalmába tartozik a turizmus, a természetjárás. Az országban aktívan működnek a társadalmi szervezetek. A kulturális és történelmi emlékek védelmére alakult szervezetek például i több millió állampolgárt ' fognak össze. Tagjaik között nemcsak szakembereket, hanem munkásokat, kolhozparasztokat, egyetemistákat, iskolásokat és háztartásbelieket találhatunk. Ettek a szervezetek jelentős önállósággal és kiterjedt jogokkal rendelkeznek. A mozirajongók klubhálózata is egyre szélesebb. A filatelistúk szervezete 240 ezer tagot számlál. Az egyesületeken kívüli magános bélyeggyűjtők száma még ennél is sokkal jelentősebb. Szép számú klub és szakkör ad otthont a gyűjtés szerelmeseinek, akik ezeket a fórumokat használják fel, hogy bélyegeket, érmeket csereijének. A klubokban tanácsokat adnak az érdeklődőknek, tapasztalt gyűjtők mondanak véleményt, és tartanak előadásokat. (APN) in évtizede A Gyorsuló idő sorozatban nemrégiben megjelent gazdag tartalmú kötet az egykori szegedi diák, Lánczos Kornél — itt szerzett egyetemi diplomát — nagyértékű munkája A szerző a témának legavatottabb írója, hiszen hosszabb ideig volt Einstein közvetlen munkatársa. A imúlt század utolsó negyedétől, de inkább a századfordulótól a műszaki és a tudományos eredmények mindinkább beleszólnak az emberiség életébe. A tudományos megismerés mérhetetlenül dinamikus fejlődése minőségi, forradalmi változást jelent, és távlatilag is megváltoztatja a aiviiizáoió jellegét. A műszaki-tudományos forradalom egyik nagy előrelendít ője volt az „új fizika", s benne Einstein munkássága Ennek a hatalmas munkásságnak, amely az emberi gondolkodás egyik legjelentősebb tíz évét is magában hordja, egy részét ismerhetjük rneg a lánczosi műbőL Nem tudománytörténeti írás akar ez lenini, hanem inkább amolyan utóvallomás a nagy tanítóról, egyben a tudiás és a tudomány igen gazdag tárházának közérthető nyelven írt idegenvezetője, A relativitáselmélet, a Rrawm-íéle mozgás, a fotóeffektus és több fizikai jelenség magyarázatát is adja a szerző, akinek elsődleges érdeme, hogy mondanivalóját nem rejti érthetetlen matematikai formalizmusokba, hanem könnyen érthetővé testi munkáját Lánczos m könyvekről A Bauhausról Á híres német építészeti és iparművészeti műhelyiskolát, a Bauhaust — amely előbb Weimarban, majd 1926 decemberétől kezdve Dessauban működött — 1919-ben alapította Walter Gropius építész. Az új építészeti stílus mesterműveként számontartott dessaui épületkomplexum öt tagból állt: a műhelyszárnyból, az igazgatási központbál, a tantermekből, az atóát és a menzát magában foglaló szárnyból éj a műteremházbál. Diákok és tanárok együtt dolgoztak új főiskolájuk fellesztésén. A Bauhaus fogalommá vált, nem utolsósorban az itt tanító kiválóságok révén. Olyan művészek tanítottak termeiben, műhelyeiben, mint Hannes Meyer, Ludvig Mies, Paul Klee és a magyar származású Moholy Nagy, Pap György. A haladó gondolkodású művészeket, tanárokat tömörítő Bauhaus azonban nem sokáig élt: 1932-ben a helyi reakciós erők üldözték és egy évvel később a fasiszták véglegesen bezárták az intézményt. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a háború utáni években a nagyobb épü'etkárokat helyrehozva, szakiskolát létesített ezen a helyen. Később a műemlékvédelmi törvény szellemében megkezdték a nagymúltú intézmény épületének teljes restaurálását. Az eredeti állapotot nemcsak a külső homlokzatokon állították helyre — amelyek egyébként még ma is modernek, több mint fél évszázad múltán —, hanem a belső munkálatoknál is erre törekedtek. „Beutaló" Nagyfára Becsléseik szerint hazánkban a súlyosan veszélyeztetett alkoholisták száma 400 ezer, a gondozód hálózatban pedig 150 ezer beteget tar-' tarnak nyilván. A fluktuáció igen nagy: évente 10—15 ezren gyógyulnak, de a betegek száma mégsem fogy el, mert mindig újabb ezrek szorulnak kezelésre, gondozásra 15 év alatt az elmeojztályckon kezelt idült alkoholisták száma 67 százalékkal nőtt. Általában a bűncselekmények 25—30 százalékát ittas állapotban követik el. Az állami gondozottak csaknem fele a szülők alkoholizmusa miatt kerül intézetbe. Megdöbbentő tény: Magyarországon az alkoholizmus anyagi kihatása már eléri, sőt meghaladja az alkoholból származó állami bevételt. • Az alkoholisták gyógykezelésé nemcsak egészségügyi, hanem igen fontos társadalmi érdek. Nélkülözhetetlen a társadalom, a munkaihely és lakóközösségek segítsége ebben a nehezen szervezhető orvosi munkában, amelynek hatékonyságát adminisztratív eszközökkel is biztosítani kell. Ezért látott napvilágot júniusban az egészségügyi miniszter 3/1978. számú, valamint az igazságügy-miniszter 6/1978. számú rendelete, mely értelmében ezután: ha felvilágosítással, meggyőzéssel nem lehet célt érni, hogy az alkoholista alávesse magát a kezelésnek, úgy a kötelező gondozás elrendelését a lakó- vagy munkahely szerinti elsőfokú egészségügyi hatóságnál lehet kezdeményezni. Hivatalból is indítható az eljárás akkor, ha az egészségügyi hatóság tudomást szerez a kötelező gondozást indakló körülményekről, vagy a felettes szerv utasítja az eljárás meg'indítására. Ennek kezdeményezésére jogosult az alkoholista házastársa, az egyenesági rokona, testvére, vagy más érdekélt személy, illetőleg bármely állami szerv (.'intézet, intézmény, vállalat), szövetkezet vagy társadalmi szervezet Érdékeltnek kell tekinteni különösen az f 'koholista környezetében élő személyeket akiket a beteg magatartásával veszélyeztet például kiskorú gyermekének fejlődését saját egészségét, környezetének biztonságát vagy ha ismételten súlyosan zavarja a közrendet illetve munkahelyén a munkát Előfordulhat, hogy a bejelentő feleség az alkoholista férjtől való félelmében, fenyegetése miatt visszavonja kérelmét akkor megfelelő környezettanulmány után hivatalból elrendelik az elvonókúra megkezdését illetve a kötelező intézeti gyógykezelést Az eljárás alá vont személyt minden esetben meghallgatják, s' ha önként vállalkozik a kezelésre, megszüntetik a hivatalos eljárást. Ha a beteg akadályozza a gyógyulását vagy a fél évig tartó kezeiéi nem jár sikerrel, ez esettben a tanács egészségügyi szak'gazgatási szervénél lehet * kezdeményezni az eljárás megindítását. A részletes környezettanulmány után, az orvosszakértői vélemény alátámasztásával, a szerv javasolja a területileg illetékes ügyészségnél az alkoholista beteg Nagyfára való beutalását. Ha az ügyész a javaslattal egyetért, indítványt nyújt be a járásbírósághoz, mely — népd ülnökök közreműködésével — határoz az intézeti kezelés elrendeléséről. Az alkoholizmus elleni küzdelemnek az intézet az utolsó állomása. Sokat olvastunk, hallottunk már a nagyfai intézetről, mely 1975-ben alakult, és ahol jelenleg 60 egészségügyi szakember dolgozik. Az állam mintegy 25 millió forintot biztosított az intézet fejlesztésére, folyamatosain készülnek az épületek, s a teljes kiépüléssel ezer lakója lesz Nagyfának. Az új rendelet megkönnyíti a betegek beutalását Itt a kezelés a személyes szabadság tartós korlátozásával jár. Két évig is eltarthat, vagy indokolt esetben megismételhető. Nagyfa nem büntetőintézet — orvosok, pszichológusok, nevelőik foglalkoznak a kisiklott életű emberekkel. A jelenleg Itt gyógyulok több mint fele házas, de sok köz-, tük az elvált is. Negyven év az átlag életkor. Szabadon mozozhatnak az intézet területen, napi nyolc órát dolgoznak, mezőgazdasági és ipari üzemekben. Munkájukért rendes fizetést kapnak, amiből az intézet haza is küld. Keresetük egy része takarékba kerül, és a bérből zsebpénzt is adnak a betegnek. Természetesen az intézet — személyemként 60— 80 forint körüli — költségéhez is hozzá kell járulni. Nagyfa célja, hegy az Itt kezeitek a társadalom hasznos tagjaiként kerüljenek vissza az életbe. Az alkoholisták gyógyítása közügy, ezt segítik az új rendeletek ls, és ezt kell segíteni mindannyduTikna1c. A. X. könyvéből még Einstein saját szava ls könnyebben érthető, mint könyveiből. A most recenzált mű minden fejezete egyértelműen azt bizonyítja, hogy EMnstedn gieve mennyire összeforrt a korai kvantumelmélet néhány döntő fontosságú eredményével. Munkásságának jelentőségét talán még ma sem érzékeljük eléggé, a jövő tudománya és technikájaemeli majd méltó rangjára. A könyv megismerésekor arra a tényre is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy Lánczos Kornél a húszas évek végén került kapcsolatba Einsteinnel akkor, amikor a nagy tudós egyre inkább magára maradt, a modern fizika főáraimlatától eltérő programját követve. Terts l6tvóm, a magyar fordító nyelvezete érthető, kerüli a felesleges szakzsargonokat Minden érdeklődő olvasó számára érthetővé a fordító munkáján ls keresztül válik a mi A relaitivitáselmélet fontos alapjai Lánczos könyvéből jóval Jtónynyebben megismerhetők, mint a matematikai köntösbe bújtatott tankönyvekből vagy egyetemi jegyzetekből. Talán nem túlzunk, ha azt a véleményt is megkockáztatjuk, hogy ez az a mű, amelyből Einstein legjobban megismerhető. Lánczos Kornél eredeti, angol nyelvű könyve 1974ben jelent meg Londonban. Ennek a munkájának sajnos már csak rövid ideig örülhetett, mert ugyanennék az évnek júniusában hunyt él Budapesten. Az Írországban élit, és az utóbbi évtizedekben a dublini egyetem volt tanára halála előtt még járt isicolavárosában, Szegeden, és a fizikus vándorgyűlés résztvevőivel együtt tisztelgett a legnagyobb magyar fizikus, Eötvös Loránd domborműve előtt a panteonban. Lánczos könyvének megismerésére ingerlő ismertetést legméltóbban Einstein égjük gondolatával fejezhetjük be: „A sors iróniája, hogy az emberek, hibáimon és érdemeimen túlmenően, igencsak bálványoztak és tiszteltek engem. Ez valószínűleg a sokuk számára elérhetetlen vágyból fakadt, hogy megértsék azt a néhány gondolatot, amelyekhez gyenge erőimmel, folytonos küzdelemben jutottam." Máskor, kisebbik fiának így válaszolt, aki apja hírességét kérdezte: „Tudod, kisfiam, egy vak bogár egy futball-labdán mászott, és nem vette észre, hogy az gömbölyű. Nekem nagy szerencsém volt, és észrevettem." Mindkét idézet egyben azt is mutatja, hogv ilyen tömören írni, illetve válaszolni Einsteinen kívül alig tudott volna valaki. Einsteint megérteni, születésének közel 100 év múltával és jó hatvannal elméletének közzététele után is vágya az emberiségnek. Ezt a vágyunkat Lánczos Koméi könyvéből jószerivel kielégíthetjük, és akkor már nem is tartjuk tőlünk olyan távollevőnek Einsteint, a legnagyobb modem fizikust (Magvető Kiadó, Budapest, 1978.) Bátyai Jenő