Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-05 / 235. szám

8 Csütörtök, 1978. október 5. Elhunyt Kiss Pál 35 éves korában elhunyt Kiss Pál elvtárs, aki tulaj­donosa volt a Szocialista Hazáért Érdemrendnek, a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatának és a Felszabadu­lási Jubileumi Emlékérem­nek. Kiss Pál 1918-ban lépett be a Magyarországi Szociál­demokrata Pártba és a Ma­gyarországi Építőmunkások Országos Szövetségébe. 1919­től e szakszervezetben töltött be különböző funkciókat. 1944-ig, Szeged felszabadulá­sáig aktívan tevékenykedett a Szociáldemokrata Pártban, majd 1944. október 11. után. Szeged felszabadulását köve­tően részt vott a Kommu­nista Párt megalakításában. 1947-ig a Móravárosi Kerületi Pártszervezet titkára volt. 1948-tól nyugdíjaztatásáig a termelőmunka különböző te­rületein tevékenykedett. Volt tanácstag, részt vett a buda­pesti XV. kerületi munkás­őrség megszervezésében. Hamvasztás utáni búcsúz­tatásáról később intézkedünk. MSZMP Szeged városi bizottsága Hit ígér a televízió? A televízió negyedik ne­gyedévi műsora is megemlé­kezik hazánk jelentős .törté­nelmi évfordulóiról, az őszi­rózsás forradalomnak és a Kommunistáik Magyarorszá­gi Pártja megalakulásának 30. évfordulójáról, illetve a Magyar Tanácsköztársaság jövőre esedékes, hat évtize­des jubileumáróL Forradal­mak nemzedéke címmel egyebek között Landler Je­nő, Károlyi Mihály, Szabó Ervin, Jászi Oszkár, Lukács Ifivezetők a DÉLÉP-nél Két évvel ezelőtt az ifi ve­zetők negyedik országos ta­lálkozóján részt vevő küldöt­tek még nem beszéltek a munkásifik tevékenységéről. Akkor elsősorban a középis­kolás, főiskolás Ifi vezetőkről esett szó. Az idén — az ötö­dik országos találkozón, melynek Szeged adott otthont — már három munkacsoport is tanácskozott az üzemekből, vállalatoktól, téeszekből ki­kerülő ifivezetők helyzetéről, feladatairól. Az egyik szek­cióülés vendéglátója a DÉ­LÉP KISZ-bizottsága volt Nem véletlenül esett rájuk a választás, hiszen az itt dol­gozó fiatalok mindent meg­tesznek azért, hogy megbíza­tásukat a lehető legeredmé­nyesebben teljesítsék. Bálint Piroska teljesít­ínényelszámoló a DÉLÉP el­ső számú ifije. Azért ragasz­tom rá ezt a titulust, mert a múlt év óta ő a vállalati KISZ-bizottság úttörőfelelőse. Vele beszélgettem arról, hogy mit is jelent munkásfiatal­nak lenni. — Legfontosabb feladatunk Bz, hogy felkészítsük az út­törőket a KISZ-életre — mondja Bálint Piroska. — Emellett segítünk a gyere­keknek a pályaválasztásban és gondoskodunk szabad ide­jük hasznos eltöltéséről. Azt hiszem, előnyösebb a helyze­tünk, mint például egy kö­zépiskolás ifivezetőnek, mert mi kint vagyunk az életben, dolgozunk, több a tapaszta­latunk. — Mit jelent ez a gyakor­latban? — A gyerekeket meghív­juk KISZ-rendezvényeinkre, közös kirándulásokat, sport­versenyeket szervezünk, ösz­szehozzuk őket szocialista brigádjainkkal, ősszel a pá­lyaválasztási hetek alkalmá­val bemutatjuk nekik mun­kahelyeinket, megismertetjük őket egy-egy szakmával. — Hány ifivezetö van a DÉLÉP-nél? — Nem sokan, húszan va­gyunk. A fejlődést és lelkese­désünket bizonyítja, hogy 1976-tan csak hárman vé­geztek ilyen munkát. Jelen­leg tizenöten a tarjáni l-es számú általános iskola 1727­es Váci Mihály Úttörőcsapa­tát patronáljuk, a többiek az úttörőházban és — a bejá­rók—a lakóhelyükön ifi­vezetők. — Kik alkotják ezt a gár­dát? — Van köztünk kétgyere­kes családapa, családanya, mérnök és szakmunkás egy­aránt. Mindannyian megszál­lottak vagyunk. Talán pályát tévesztettünk, de az is lehet, hogy egyszerűen csak szeret­jük a gyerekeket, s nem szé­gyenlünk játszani velük. — Milyen a kapcsolat az iskolával, a pedagógusokkal, az úttörővezetókkel? — Röviden: nagyon jó. Tényleg, nemcsak az együtt­működési szerződést írtuk alá, gmit aztán papíron ad­minisztrálunk. Az ifiklubunk­ba rendszeresen eljönnek a csapatvezetők, a legtöbb osz­tályfőnökkel megkonzultáljuk a teendőket. Számítanak ránk, meghívnak bennünket minden rendezvényre, amit az iskola szervez. — S a DÉLÉP, a KISZ-bi­zottság hogyan támogatja ezt a munkát? — A tarjáni iskola testne­veléstagozatos, ezért nagy se­gítség, hogy használhatjuk vállalatunk sportpályáját. Legutóbb, az ifivezetők or­szágos találkozóján a DÉLÉP vendégházát kaptuk kölcsön a tanácskozások idejére. A KISZ-ben teljes értékű mun­kának számít ez a tevékeny­ségünk. KISZ-bizottságunk évente 5-6 ezer forintot for­dít a közös rendezvények költségeinek fedezésére, az úttörők megajándékozására. Nem kis felelősség gyere­kekkel foglalkozni, még ifi­vezetőként sem, különösen úgy, ha nincs egységes tema­tika, nincs kialakult gyakor­lat, a módszereket ki-ki sa­ját maga kénytelen kikísér­letezni. A DÉLÉP-es fiatalok a szó szoros értelmében úttö­rőmunkát végeznek ebben, s hogy milyen eredménnyel, azt bizonyítja: ők is részt vesznek majd a hatodik or­szágos ifi találkozó előkészí­tésében. R. L Mini hajók ­mini Dunán György, Jász Dezső, Korvin Ottó emlékét elevenítik föL Ehhez csatlakozóan tűzik Is­mét műsorra a Századaink sorozat korábbi adásait, va­lamint azokat a dokumen­tumfilmeket, tnelyek a párt hat év.tizedes történetét fog­lalják össze, illetve a kom­munista ifjúmunkások moz­galmára emlékeztetnek. Be­mutatják Hollós Ervin—Há­mori Ottó A zárka című filmjét, mely 1944-ben ját­szódik, s hőse egy fiatal kommunista. Az első világ­háború végnapjainak válság­helyzetét idézi föl a Mire a levelek lehullanak, Szabó György—Hajdufy Miklós té­véfdlmje. A budapesti művészeti he­tekről több közvetítést ad a televízió. Bemutatja Hidas Frigyes operáját, Karinthy Ferenc Bösendorfer című egyíelvomásosára, a kétsze­mélyes játék főszereplői Barlay Zsuzsa és Gáti Ist­ván. Beszélgetések Szokra­tésszel címmel Radsinszkijt rendezett tévé® Imre Mihály­fi Imre. öt résziből álló hangversenysorozat kereté­ben díjnyertes karmestere­ket is láthat a néző. Gazdagnak ígérkezik a té­véjátékok-filmek, szórakoz­tató összeállítások választé­ka is. Két részben kerül képernyőre Erich Kástner Az eltűnt miniatűr című írásá­nak változata, Málnay Le­vente rendezésében. Bulla Elma és Páger Antal a fő­szereplői Makk Károly tévé­filmjének, mely Déry Tibor Philemon és Bauciszát mu­tatja be. Mecénás kerestetik a címe Jean Silvain kortárs francia író vígjátékának, s a Jó estét — a Vígszínház­ban Fejes Endre Jó estét nyár, jó estét szerelem cí­mű regényének színpadi vál­tozatát úgy örökíti meg, hogy közben a bemutató kö­zönségének véleményét is megtudjuk. Brecht és Feuchtwánger átdolgozásá­ban kerül képernyőre Mar­lowe Angliai II. Edward éle­te című drámája, amit Hor­váth Z. Gergely rendez; s osztrák—magyar együttmű­ködéssel idézik föl Schu­bert emlékét a kornipoindsta születésének 150. évfordulója alkalmából. Színre kerül Menotti egyfelvonásos ope­rája, A telefon, s felvétel­ről sugározzák a Budapesten nagy sikerrel szerepelt Boney M. műsorát Folyta­tódik a Röpülj páva verse­nye, ahol a korábbi vetél­kedőkön továbbjutott közös­ségek mutatják be újabb produkcióikat. A filmiműso­rok érdekessége, hogy ismét megjelennek a képernyőn Alekszej Tolsztoj Golgotájá­nak hősei, az ötödik-tízen-, harmadik rész bemu tatása előtt fölelevenítik a korábbi epizódokat Nemzetközi díj­nyertes francia film a Vörös plakát, mely 1944-ben ki­végzett partizánoknak állít emléket. A Csendes-óceán egyik szigetén rekedt ame­rikai és japán katona kény­szerű összezártságának kró­nikája a Pokol a Csendes­óceánon című amerikai film. Egy család története eleve­nedik meg a tizenhárom ré­szes Mogador lakói című francia sorozatban, s bemu­tatják Leslie Hoivard és Norma Shearel főszereplésé­vel a Rómeó és Júliát is. A karácsonyi ajánlatból fölhívjuk a figyelmet Jevge­nyij Svarc A király mezte­len című drámájának tévé­változatára, a magyar—ka­nadai kooprodukcióban ké­szült Drága kisfiam! című filmre, a hat részié elosztott Verne-adaptációra A rejtel­mes szigetre, valamint a filmek közül A törvénysértő seriffre, a néhai sláger Beatles-filmre (Egy nehéz nap éjszakája), A riksakuli­ra és a Robiul Hood nyilára.. Gombolyag Patakpartos,. elitérben holdsütötte őzikékkel még nincs; van viszont kiscicás. A matricán két kismacska üldögél egy azúrkék díványpárnán, s mit csinálnak, vajon mit? Mi sem természete­sebb, hogy játszadoznak így pamutgombolyaggal. Íme, itt van, feltáma­dott a giccsfestés klasz­szikusainak egyik leg­hírhedtebb mutatványa. Nézem a poháron az árat. Kilenc forintba ke­rülnek a macskák, azzal a gyönyörű, téglapiros gombolyaggal. Van po­hár gombolyag és cicák nélkül is. Az viszont csak hat forint hatvan fillérbe kerül. Itt lehet a gombolyag elásva! Egy matrica ára lehet talán húsz fillér is... A giccset kell tehát meg­fizetni. Es fizetik is. Napok óta figyelem a pohara­kat a polcon. Ez fogy. Az olcsóbb nem. Veszik a cicákat gombolyagos­tul az apukák és anyu­kák gyermekeiknek, hadd fejlődjön annak a gyereknek a vizuális kultúrája, hadd tudja meg, hogy mi az az iga­zi szépség. Napok óta füstölgők már ezen. De ez még mind semmi. Bekapcso­lom a televíziót, s néz­zük fiammal a tévét. Mese. A címe: Egér a Marson. Vannak benne persze cicák is, mert egér macska nélkül fél­karú óriás, legalábbis mesefilmen. És ekkor mit látok? Nem hiszik el. Megelevenedik a po­hár látképe a képer­nyőn. Igen, jő egy macs­ka a hozzá tartozó gom­bolyaggal. Ebbe már bele lehet gabalyodni, pontosan úgy, ahogyan a kismacs­ka a gombolyagba... P.F. I A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpontban rádió­irányítású hajómodellek segítségével a „kicsinyített" Dunán vizsgálják a magyar—csehszlovák együttműködéssel meg­valósuló Gabcsikovo—Nagymaros vízlépcsőrendszer nagy­marosi zsilipjének hajózhatóságát Az OKT a Balatonról Várkóncertek és örgonaes- tén az illetékes központi tek, könnyűzenei és folklór szervek segítségét kérték az műsorok, szabadtéri játékok ülésen. és filmvetítések szórakoztat- Az OKT elnöksege felhívta ták a Balatonpartján üdülő- a figyelmet: mivel az üdü­ket a nyáron: eddigieknél lési idény meghosszabbodik, gazdagabb volt a program, (a Somogy és a Veszprém a kulturális ellátottság, de megyei tanács, az Országos még nem kielégítő — állapi- Filharmónia, az Országos totta meg az Országos Köz- Rendező Iroda az elő- és az művelődési Tanács elnöksé- utóidényben is tervezzen ge az elmúlt idény tapasz- programot. A jövő évi műsor talatainak elemzésekor. A összeállításakor vegyék fi­magyar tenger mellett nya- gyelembe mind a helyi la­ranta pihenő mintegy 5 mii- kosság, mind a vendégek kí­lió hazai és külföldi vendég, vánságát. csakúgy mint a helybeli la- _________________ kosok, igénylik a tartalmas szórakozást, művelődést. Az elnökség felkérte az Országos Idegenforgalmi Ta­nácsot: a továbbiakban ís támogassa anyagilag az egy­re több hallgatót vonzó ko­moly zenei hangversenyeket. Az ülésen javasolták azt is: az ÖIT segítse eiő a ba­latonmenti szabadtéri szín­padok rekonstrukcióját, mű vei zömmel ezek a nyári rendezvények szinterei, azon­ban — a balatonfüredi szín­pad kivételével — korsze­rűtlenek. Számos más mű­velődési létesítmény ls ela­vult. Ezek felújításához szín­z októberi Tiszatáj A folyóirat űj számának lírai anyagából több kitűnő verset külön is megemlíthet­nénk, a kiemelés helyett azonban az összkép nyújtot­ta egyenletes színvonalra hívjuk föl a figyelmet Üj költeményeivel szerepel Ágh István, Tóth Bálint, Kiss Anna, Tolnai Ottó, Oravecz Imre, Tamás Menyhért és Hervay Gizella. Az egy év­vel ezelőtt elhunyt nagy költő, Kormos István emlé­két idézi Szöllősi Zoltán és Zalán Tibor verse. Fodor András esszéje Nagy László égyik verséhez (Az Ország­ház kapuiéiban, 1946) kap­csolódik. Devecseri Zoltán versének (Bordal Nagy László emlékezetére) szántén „a Hóhajú • Lovas" a hőse. Hosszú idő után ismét novel­lával jelentkezik a Tiszatáj hasábjain Ördögh Szilvesz­ter. Ez év júniusának elején a Magyar írók Szövetsége ta­nácskozást rendezett Szege­den a Magyar irodalom, kri­tika, valóság a hetvenes években címmel. Ennek a konferenciának az anyagát is kézbe veheti most az ol­vasó. Szabolcsi Miklós beve­Programok az MTESZ-aél Holnap, pénteken délután a Magyar Természettudományi és Műszaki Egyesületek Szer­vezetének két szakosztályá­nál lesz rendezvény Sze­geden, a Technika Házában. A Magyar Kémikusok Egye­sülete Csongrád megyei cso­portjának szervezésében dr. Fálíalvy Aladárné, az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem adjunktusa „Hogyan ké­szítsük fel tanítványainkat kémiából a felső fokú ok­tatási Intézmények felvéte­li vizsgáira" címmel tart előadást. Holnap este fél 6-kor pe­dig az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület megyei cso­portjának ifjúsági tagozata rendez a Techn'ka Házában szakmai programot, melyen az „Ausztriai történelmi kertek" című élőadás hang­zik el. zető előadása hatalmas bizo­nyító anyag birtokában, vá­zolja föl a mai magyar iro­dalom helyzetét Garai Gá­bor azt hangsúlyozza, hogy „Nem két tábor áll itt egy­mással szemben: alkotók és kritikusok tábora. Az író, a költő — ha az önteltségtől tudata el nem homályosult — első és könyörtelen kri­tikusa önmagának, ikimojid­va vagy kimondatlanul. S ha elismerjük az író jogát a kritikához, ki vitatná el az alkotó rangját a hivatásos kritikustól?" Fekete Gyula a kritika hitelévél, az elit és a tömegkultúra viszonyával foglalkozik. Almást Miklós — többek között — arról a .sokkhatásról" 6zól, „arnely­lyel a hetvenes évek válto­zásai jelentkeztek az írók tudatában, életérzésében." Tóth Dezső két kérdéssel foglalkozik részletesen hoz­zászólásában. („Az együk az, hogy vajon mennyire kon­zekvens a marxista kritikai magatartás az irodalomban megjelenő jogos társadalom­kritikai mozzanatok megíté­lésében." „A másik, ugyan­csak mélyebb átgondolást kívánó jelenség, hogy az el­múlt évtizedben általában megnőtt az irodalomban je­lentkező polgári minőségek presztízse, feljebb kerültek az értékiistán.") Agárdi Pé­ter a hatvanas és a hetve­nes évek irodalmát hasonlít­ja össze. Pozsgay Imre a valóság, az irodalom és a kritika közötti „járható út" •kereséséhez ad megszívlelen­dő szempontokat. Az össze­állítás Szabolcsi Miklós vi­tazáróját és Dobozy Imre felszólalását is tartalmazza. Fülöp László Krúdy mély­világa című .tanulmányát a Szindbád szerzője születésé­nek századik évfordulója al­kalmából közli a Tiszatáj. Olvasható az Örökség rovat­ban Móra Ferenc egyik el­feledett, Krúdy Gyuláról szóló írása is. Nem jelent meg kötetben a Vallomások kis állomásokról című Krú­dy-rikk sem. — A két hábo­rú közötti haladó mozgal­mak együk legjelentősebbiké­re, a sarlósok mozgalmára Czine Mihály emlékezik szép szavakkal, Csatári Dániel jó­részt ismeretlen dokumentu­mokat publikálva tekinti át a Sarló történetét. A Kelet-európai Nézőben két írás a román—magyar művelődési kapcsolatokkal foglalkozik: Arvay Árpád a? erdélyi román színjátszás kezdeteiről ír, Olasz Sándor Bátay Árpád munkásságát méltatja. Cora Irimeu köny­vét Csorba Csaba ismerteti. Az év egyik legjelentősebb verseskötetéről (Nagy Lász­ló:. Jönnék a harangok ér­tem) Czime Mihály írt kriti­kát Galgóczi Erzsébet no­velláit Szüádi János, Tamás Menyhért verseit Varga La­jos Márton bírálja. Tóth De­zső tanulmánykötetét Vörös László elemzi. Az elmúlt év magyar néprajzi kiadványa­it Kósa László foglalja Zsz­sze. A Művészet rovatban a szegedd Játékok idei pro­dukcióit Nikolényi István értékeli. Ugyancsak ezen a nyáron mutatták be nagy si­kerrel a gyulai Várszínház­ban — Harag György rende­zésében — Székely János drámáját. Ei-ról az előadásról Ablonczy László ír. A Mű­teremlátogatás sorozatban Grezsa Ferenc Szabó Ivánt mutatja be. (A folyóirat ok­tóberi száméit is Szabó Iván munkái illusztrál ják.) — A nemrég elhunyt Féja Gézá­tól Annus József búcsúzik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents