Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-04 / 234. szám

4 Szerda, 1978. október '4. Sa . * testvérváros hírei Befejezéshez közeledik a Fekete-tenger „Várna" elne­vezésű legnagyobb szállítási tonplexumánák — az ilji­•sovszki komp áfrelónek épí­tése. Ez a tengeren baztosíl­ja a Szovjetumo és Bulgária közötti vasúti összeköttetést. Jewnleg Várnában szerelik össze a Jugoszláviából kü­lönleges uszályon ideszálli­tott irányitöhidat A vasuta­kat összekötő tengeri úton rövidesen megindul a forga­lom. Tolsztoj születésének 150. évfordulója országos ünnep a Szovjetunióban. Az író em­lékműve előtt, a nevét viselő utcán szeptember 9-én hatal­mas tömeg gyűlt össze: trombitákkal és dobokkal felszerelt úttörőik, komszo­molisták, felnőttek. Dal, vi­dámság járta át áz utcát. Az egyetemisták ajándékkal kedveskedtek a kisiskolások­nak. Este katonazenekar •dott térzenét, s az odesszai színházak művészei és ama­tőr színjátszók szórakoztat­ták a nézőket Megkezdődött az idei évad a város opera- és balettszín­házaban. A tervek szerint értékes klasszikus műveket újítanak fel éjs tovább nép­szerűsítik a szovjet láncmű­vészetet. Bemutatják az odesszai közönségnek Csaj­kovszkij „Csipkerózsika" és „Diótörő" című müveit, Adam „Giselle"-jét, Pugni „Bsmeraldá"-ját, a Sosztako­vics IL és 12. szimfóniája zenéjére írt „Forradalmi szimfónia" című balettet, va­lamint Ukrajna és Oroszor­szág egyesi lésének 325. év­fordulója tiszteletére a Gu­barjeniko zenéjére koreogra­fált „Zaporozsjeiek" című baletett. A gyermekek szá­mára tűzik műsorra Scsedn-in balettjét, „A púpos lovacs­ká"-t és „Carmen szvit" cí­mű darabját kompozíció címe: „A Szov­jetunió alkotmánya", „Olim­pia "80", „A Szabadság szige­tének zászlaja", „örök tűz", „Kis Föld", „HiTosnma vissz­hangjai", „Ürtalá'kozó", „Ka­millavirág a fesztiválra." A Belgarod - Dnyesztravsz­tój terület „Bolsevik" Ter­melőszövetkezetében kísér­letképpen azonos féltételek mellett termesztettek külön­böző ősabúza-fajtákait A hektáronkénti termés meg­oszlása a következő: Sirály: 54,7 mázsa, Bezosztája—1 és Mutáns—57 — 53, Hullám­verés (Priboj) — 51,2, Erút­rospermum—127 — 50,2, Odesszai—51 — 42,6 mázsa. Megnyílt a Leninről elne­vezett parkban a hagyomá­nyos virágkiállítás, a hivatá­sos és amatör kertészek munkáinak bemutatója. Nagy figyelmet keltett Lenen páros és fehér szegfűkből kirakott arcképe, Tolsztoj pannóport­réja (születésének 150. év­fordulóját a napokban ünne­peke az egész haladó embe­riség). Néhány további virág­Odessza telefonhálózatának fejlesztése sikeresen halad a megkezdett úton. A tizedik ötéves terv (1976—1980) cél­kitűzése szerint a városi te­lefonállomások számát 52 ezerre kell növelni- Ennek érdekében több, 5—20 ezer állomás kapacitású automata telefonközpontot állítanak fel Mihail Hjas Odessza Hallaná méltatlankodó, a bosszúságtól elragadott szü­lőtől az intelmet: „Így nem lesz belőled más. csak mun­kakerülő!" A feddés értelme szerint a munkát elkerülni, henye, céltalan életet élni elítélendő, szégyenletes do­log. „Felnőtt ember maga dönti el, hogyan él" — hal­lani az ellenvetést, melyből kdérten! azt, hogy a mum­feakeriilő életmód is lehet magánügy. Válóban? A bűnüldözés szótanában a munkakerülőkre találni egy szakkifejezést: káemkások. Jeleníését az emberek több­sége tálán nem is érti. A közveszélyes munkakén-ülés­ből a nyelvhasználat során lett káemká; nyilvánvalóan azon praktikus okból, hogy célszerű a gyakran leint, ki­mondott. egy bizonyos kö­zösségen belül közismert sza­vakat rövidíteni. Akik jói tudják, mit ta­kar az összevonás, egyrészt soha nem panaszkodhatnak arra, hogy nincs munkájuk — többek között éppen a káemkásek „jóvoltából" —, másrészt maguk „fáradoz­nak" azon, hogy a betűszó egyre közismertebb legyen. A fáradozást persze okkal tettük idézőjelbe, ami viszont a káeimká „fertőző" mivoltát illeti, szó sincs stilisztikai fo­gástól. A közveszélyes mun­kakerülés ,ragadós", aki hajlandóságot érez a csavar­gó, semmittevő életmód iránt, könnyen megirigyli azt aki munka, jövedelem — fizetés — nélkül is meg­él, netán nem is akárhogyan. „Ha neki megy, én is meg­próbálom" — alapon sokan ^epigonokiká" vádnak. „Akkor érzem magam sza­badnak, ha a magam ura vagyok, nem kényszerítenek semmire, nincsenek kötele­zettségeim." Húszéves isme­rősömtől hallottan, akit a papa és a mama elitairt. „Nem sikerült a gyerek felvételije, 'készül a következőre, meg aztán hadd pihenjen, élvez­ze a fiatalságát." Élvezi is, csak éppen azt nem képes megérteni, miért kell dolgoz­ni. És nem örül az új far­merdzsekinek, a motorke­rékpárnak — másnak autó­ja van ... Nem véletlenül hozakodtam elő a fenti pél­dával, jó néhány szülő, merő jószándékból ugyan, helyte­len életszemléletet alakít ki gyermekében. A túlzásba vitt aggódás — a gyereket kí­mélni igyekeznék a minden­napi élet erőpróbáitól —, sokszor ahhoz vezet, hogy a fiaitalok a gyerekkorból ki­növe~sem képesek eligazodni az értékek rendjében. A rendőrségi közlemé­nyekben rendkívül gyakoriak a fiaital — huszonéves — fel­nőttek munkakerülő élet­módjáról tudósító hírek. Persze az esetek túlnyomó többségében nem az elké­nyeztetett gyerekekből lesz káemkás, hanem azokból, akik kezdettől rendezetlen családi körülmények között éltek, . olyan környezetben, ahol a szülők maglik is mun­kakerülők, azaz nem mun­kából, hanem egyéb — sok­szor törvénybe ütköző — ügyeskedésekből élnek. Mert nyilván akkor is meg kell élni, ha nincs munkáiból származó jövedelem. S noha nálunk nincs munkalkény­szer, hogy ki, miként, miből éh cseppet sem magánügy. A munkakerülő életmód ugyanis szinte mindig bűn­cselekményekkel — legtöbb­ször lopással — párosul. A bűnüldöző szervek ezért he­lyeznek különös hangsúlyt a munkakerülők felderítésére, a megelőzés a bűnözés visz­szaszorításának egyik legcél­ravezetőbb módszere. A börtönből szabadulta­kat a társadalom az utógon­dozói rendszer lehetőségeit felhasználva igyekszik visz­szasegítend az élet rendes menetébe. A nyilvánvaló céh hogy csökkenjen a visz­szaesők szórna. Sokat tehet­nek ezért a munkahelyek is, a munkahelyi kollektívában kedvezően befolyásolható az ember személyiségének, szemléletének alakulása. A bűnöződ hajlam, a munka­kerülő életmódra épülő szemlélet nem irtható 'ki egy csapásra, még akkor sem, ha a lehető legtökéletesebben működnek, kapcsolódnak össze az uitogondozóá rend­szer fogaskereket S ettől még messze vagyunk. A gon­dok kötegéből csak néhá­nyat ki emelve: hiába segíti mondjuk a hivatásos pártfo­gó munkához a „priuszost", ha nincs lakás. Ha a börtön­ből szabadult nem rendelke­zik szakképzettséggel, s ne­tán a megerőltető fizikai munkát nem bírja, aligha kap olyan fizetést, melyből fizetni tudná az albérletet. A nőknél még nagyobb a gond: Csongrád megyében nem létezik számukra mun­kásszálló, 6okan ,.jóindulatú" ismeretlen férfiak „vendég­látását" élvezik, .természet­beni fizetség" ellenében. A káemká felszámolása olyan probléma, melyet gyakran jellemeznék a „száz­lábú" hasonlattal. Mert a megelőzésnek is számtalan feltétele van — megimtesak szemezgetve a nehézségek körül —, még rrEmdig nem sikerült kellően megoldaná az állami gondozottak felké­szítését az életre, a felnőtt­séggel járó kötelezettségekre. (Az intézet oltalmából kisza­kadva közülük igen sokan kerülnék szembe a törvény­nyel.) A csökkent értelmi képességű gyerekek munká­ra nevelése is a megoldandó feladatok közé tartozik. Szervezett megelőző mun­kával, a bűnüldözés eszkö­zeinek segítségével, az utó­gondozói rendszerben rejlő lehetőségek felhasználásával a közveszélyes munkakerü­lők száma bizonyára csök­kenthető. Persze a munkát a fiataloknál kéli kezdeni, mégpedig otthon, a család­ban, s az iskolában: nem másként, mint a tisztességes, egészséges életszemlélet ki­alakításával. Ladányi Zsuzsa Szüneteltetett KISZ-élet? Nem kell ahhoz álruhába Az biztos, több kitartás kel- gyarázzuk, a KlSZ-alapszer­öltözni, vagy titkon beosonni lene. vezet felbomlásának körül­a hátsó kapun, hogy meg- Mlf „ „ ményeiről beszélgetünk, s az tudjuk, mi történik egy te- ^'aU újságíró elsősorban a párt­tézmény kerítésén belüL De ^ alapszervezet véleményére nem kell állomásvezetői en- — A szolgálat minimum kíváncsi, gedély sem hozzá, hogy meg- 10—12 óra, de van 24 órás is. _ Maga nem kért tőlem győződjünk róla: mentőséknél Aki mondjuk reggel 7-től es- enge^iyt _ mondja a fő­bizony nem fenékig tejföl az te 7-ig dolgozik, otthonról el- orvosnő a párttátkárnak —, élet indul munkakezdés előtt egy hogy újságírót akar a ven­Legutóbb a Népszava jú- slrárat.K^ fsXko- dé^obában lius 9-i számából értesülhet- ^^ g0ndolni. Mikor és ho- Nem érdemes tovább rész­tunk arról, hogy Wnondott va menjen az ész létezni a rövid közjátékot az Országos Mentőszolgálat beosztás után' Tény a men Kifelé jövet arra gondoltam. C^^ád megyrt szatózerve- tó4Uomas nem kötf kellőkép- ^jon képes « zeti bizottsága többek kötótt agához a fiatalokat, azért mert eppen az OMSZ- l feljebb a2zal_ ho& a fia_ hoz hű. regi dolgozók nem ^ á lók s€m keresnek kapták meg az előirt, köte- „ renéét.ee túlUrá szolgálatvezető. A szakszer­lező béremelést, s mert a fő- ^tecseneTolyan felteta bizottSá« ^ a KISZ-szervezet, ahol az első számú vezető szemében a párttitkár is csupán egy szolgálatvezető. A szakszer­igazgatóság olyan embert ja­vasolt miniszteri (meg is kapta), hangot kiváltó lemondásával dicséretre Jel 'te, hogy csorba esett az egy termelőüzemnek. Itt csu- üzemi damokráci4n. Igai, ez aki — _ pán az marad, aki megszál­szakszervezet, yelemenye sze- lottjává váUk ' ^ szak. a rint — nem erdemei te meg. manak Engem a szegedi mentőál- • lemondás az OMSZ fő­igazgatósága és az Országos Szakszervezeti Bizottság , m. _ , . . . . . — Ezek szerint itt olyan a döntése ellen Szól, mellyel a z ílatakt nolgálati beosztás, akkora a Csongrád megyei mentószol­helyzete érdekelt — vannak túlterheltség hoau nincs lét- gálát állami vezetője sem vagy harmincan 30 éven alu- M™ ™™ ™ értett egyet. De ki ellen, liak -, ugyanis megtudtam, ™°sultsaW « KISZ-nek. vagy J^^ ^ a hogy 14 fős KISZ-szervezetük — Nem erről van szó, szervezet felbomlása, a tim­nemrég bomlott föl. Ezzel mindössze érzékeltetni akar- talok érdektelensége? megszűnt létezni a Csongrád tam egy-két sajátos problé- „ megyei mentőszolgálat első mát Az eddigi vezetőség nem J^^^^S^SSSL^TSÍ és egyetlen KISZ-kollektívá- volt képes tömegbázist ki- *** megszólítottam az ud­varon, hogyan vélekedik KISZ-szervezet J.!lkArettern Mt fl £££ ° KISZ-szervezet felbomlásá­titkart, ó hogyan vélekedik hogy amikor lejárt a megbí- ^ Nem ^ véleménye errőL zatása, vezetőségválasztó tag- Attól tartok mégis, a hiba * ©rulest sem hívott össze. nemcsak a fiatalokban kere­Legrosszabb példát egyéb­Amikor 1974-ben Horváth ként a KISZ-titkár mutatta: * Ferenc pártmegbízatásként nem ment el a hatnapos tit­kapta, hogy segítsen a fiata- kárképzőre, nem járt titkári Bot ki Józsefet, a városi lóknak KISZ-szervezetük értekezletekre. A pártalapszer- KISZ-bizottság titkárait te­megalakításában, nem gon- vezet írásos beszámolót kért lefonom hívtam föl. Elimand­dolta, hogy négy évvel ké- tőle, mindhiába. A jelentés ta, hogy tud a szegedi men­sőbb — párttitkárként — a mai napig várat magára, tős fiatalok problémádról, ne­mennyi bosszúságot okoz Én mentem el a városi KISZ- héz szoigálatukróL ö is ab­majd neki ugyanannak a bizottságra, s a városi titkár- ban bízik, akár csak Hor­KlSZ-szervezetnek a felbom- ral úgy határoztunk, egy-két váth Ferenc: egy-két év lása. évig szüneteljen á KISZ- múlva taJéin mindent újra - A kezdeti lelkesedés vi- él€t- Addi6ra talán jönnek J^­szonylag hamar megtört - agilisabb fiatalok, akik más, ^,JOmnék ag^bb KlSZ~ mondja Horváth Ferenc. — ió1 működő KISZ-szerveze- ta«aK­Persze, nem is mehetett iga- tekben szereztek tapasztala- Erre minden remény meg­zán jól a KISZ-munka, mi- tokat van, mert mentőseknél nagy vei a titkárok állandóan cse- * a fluktuáció, és nagy szük­rélődtek. Az egyiket behívták „nlt„„ „,„„ ^ van a munkaerőre^ is, . . , , ....... — Nem voltam mág men- át böngészni a Dél­katonának, a másikat áthe- tóállomáson, de ahogy be- magyarorazág Muríraalkal­lyezték, a harmadikat fegyel- léptem a kapun, a hangulat- mak című rovatát Szeptem­mivel elbocsátották, és so- bó1 itélve ÚM túnt- iu Pél' ber 16., szombat: „A mentő. rolhatnám tovább a példákat ^ katonás f^^ a a rend uralkodik... laki és a csongrádi mentő­- ön szerint kizárólag a Horváth Ferencnek nern állomásra felvesz nyolc ál­titkárok cserélődese miatt jut Meje a válaszra Mintha talánost végzett, 20-40 év hagyott alább a lelkesedés? megállapításomat alcarná iga- kőzött levő férfiakat mentő­- Ezt nem állítom. Mos- zolni, belép az ajtón dr. Be- ápolónak, a szegedi mentő­tanában olyan nagy nyomás nedek Judit. Bemutatkozik, állomásra pedig legalább nehezedik a mentőállomás és közli velem, hogy 6 a kétéves gyakorlattal rendd­dolgozóira, hogy nem csoda- Csongrád megyei mentőszol- kezó gépkocsivezetőket" lom, ha a fiataloknak nem gáiat első számú vezetője, s Nem hiszem, hogy csak a* sok kedvük van a mozgalmi hogy az intézmény belső éle- idő — és jelen esetben • munkához. Részben megér- téről csak neki van joga az fluktuáció — képes meggyó­tem őket Különösen az éj- újságírót tájékoztatni. Hor- gyítamd minden bajt. szakai szolgálat fárasztó. Ma gamról tudom, egy idő után úgy elfásui az ember, hogy még könyvet sincs kedve kézbe venni. Rettentő sok le­mondással jár ez a 6zakma, kevesek áldoznak csak a szű­kös szabad idejükből vala­micskét arra, hogy aktivizál­ják magukat a KISZ-ben. váth Ferenccel együtt ma­Rózsa Imre A szolgálati időről N. S.-né szegedi olvasónk nyugdíjazás előtt áll. Olva­sónk arra kíváncsi, hogy a nyugdíjhoz szükséges szol­gálati idő kiszámításánál ér­vényben van-e még az a rendelkezés, hogy ötéves megszakítás esetén elvész a megszerzett szolgálati idő. A társadalombiztosítási ren­delkezés, amelyről érdek­lődik, érvényben van, s a k uvetkezőket tartalmazza: akinek a szolgálati idejé­ben egyhuzamban öt év­nél hosszabb megszakítás van, a megszakítást meg­előző szolgálati idejét ab­ban az esetben lehet figye­lembe venni, ha a megszakí­tás után ötévi újabb szol­gálati időt szerzett. E tel­tétel hiányában az öt évnél hosszabb megszakítást meg­előző szolgálati időt annál lehet figyelembe venni, aki u megszakítás előtt a nyug­díjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte, és az azt követő öt éven belül az öregségi nyugdíj­ra jogot adó életkort be­töltötte, vagy megrokkant, és rokkantsága a nyugdíj­igénylésig fennáll. Nem szá­mít megszakításnak az az idő, amely alatt az igénylő öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyug­díjban; 1952. január 1-ét megelőzően legalább 20 szá­zalékos, ezt követően pe­dig legalább 50 százalékos munkaképesség-csökkenés alapján baleseti járadékban; A 725 éves Hanza-város Az Odera menti Frankfurt, A várost 1253-ban alapították az NDK jelentős megyeszék- az Odera nagy forgalmi ke­helye ez évben ünnepli fenn- , . .... , , állásának 725. évfordulóját, reskedelmi útjainak kereszte­ződésében. Frankfurt 1318­ban a Hanza-szövetség tagja lett. A következő századok­ban áruvásárai tették híressé, majd a porosz fennhatóság idején mint garnizon vált hírhedtté. A második világ­háborúban katonai erődít­ménnyé alakult. Ennek a ténynek köszönhető, hogy a háború végére a város 7® százaléka megsemmisült. Az Odera—Neisse határ mentén fekvő, jelenleg 75 ezer lakosú Frankfurtot 1945 után újjáépítették. A városban 1953-ban elkészült az Oderát átívelő Barátság-híd, amely Frankfurt központját köti össze a lengyel Slubovicé­val. A város fontos szerepet játszik a KGST-országok kül­kereskedelmi áruszállításá­ban. A kereskedő- es iparváros az NDK kulturális életének egyik központja. átmeneti segélyben, rend­szeres szociális járadékban, vagy rendszeres szociális se­gélyben részesült; kórházi ápolás alatt állt; 1945. ja­nuár l-e és a tanácsok meg­alakulása között eltelt idő­ben községi bíró volt; dip­lomáciai mentességet élve­ző szervnél vagy személynél olyan munkaviszonyban állt, amelyet szolgálati időként figyelembe venni nem le­het; az 1952. január l-e előtt érvényben volt jog­szabályok alapján betegsé­ge esetére önkéntes, vagy továbbfizetéssel biztosított volt; mezőgazdasági terme­lőszövetkezet tagja volt. És végül az, aki elismerési dí­jat fizetett Dr. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents