Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-04 / 234. szám
tűnték. 1978. október 8. 25 Saját szerepben A párizsi, bécsi, római, isztambuli pályaudvarok után saját szerepét „játszotta el" hétfőn éjszaka a Keleti-pályaudvar: készültek az Orient-expressz című francia—olasz—NSZK—svájci koprodukciós film felvételei. Az 1914-től 1938-ig terjedő időszakot felölelő cselekmény megjelenítése során a pályaudvaron 12 európai nagyváros vasúti állomásainak hiteles mását kellett kialakítani. A négy tévétársaság megbízásából a „Telvétia" svájci filmgyár által Magyarországon forgatott hatrészes, egyegy órás folytatásokból álló sorozat felvételei előreláthatólag október közepén fejeződnek be. Kadosa Pál szerzői estje elé A napokban ünnepeltük a díjmentességet és ösztöndíjat magyar zenei élet kimagasló is garantált. Kadosa Pál képviselőjének, Kadosa Pál- 1928-ban több fiatal zenésznak 75. születésnapját Az szel együtt megalapította a új magyar zene, Bartók és Modern Magyar Muzsikusok Kodály nyomdokaiba lépett csoportját A csoport hamamásodik nemzedékének ki- rosan beolvadt az Oj Magyar magasló képviselője, előadó- Zene Egyesületbe (UMZE), művész, zeneszerző és peda- mely a 30-as években a mogógus: ezekkel a sorokkal dern zene terjesztésén munajánlja Breuer János az év- kálkodott Zeneszerzést mafordulóra megjelent Tizenhá- gánúton, Kodály Zoltánnál rom óra Kadosa Pállal című tanult. Mint zongorista, sok könyvét a művész tisztelői- hangversenyen játszotta sanek. jót műveit s vitte sikerre ha„ zai és külföldi kortársainak Kadosa 1903-ban született, alkotásait. Bartók műveinek Léván. Székely Arnold nö- külföldi megismertetésében vendékeként már gyermek- elévülhetetlenek az érdemei korában tehetséges pianistának indult Huszonnégy éves 1943-ban, tizenöt ott-töltött korában a Fodor-zeneiskola tanév után» kénytelen elhagy^„i-o R, „„ ÍXKK^I, ni a Fodor-zeneiskolát Akkor tanára. Ez az iskola többek az üldözött tanárok és növen. között arról is nevezetes volt, dékek számára létesített, hogy magániskola létére tan- Goldmark Zeneiskolában . folytatta pedagógiai tevéII „hé! bölcs" és a lázadé papok Megkezdődnek a szabadegyetemi előadások Nincs egy éve, hogy a me- téma egyetemen oktató szakgyei TIT-szervezet elnöksége értői tartanak. Az első holértékelte a szabadegyetemi nap, csütörtökön este 6 óraelőadássorozatokat Joggal kor kezdődik: dr. Boglár Lahasználtak akkor több dicsé- jos, a Magyar Néprajzi Múrő szót, hiszen mi lehetne a zeum tudományos munkatárminőség igazabb mércéje, sa „Indián kultúrák, indián mint a közönség érdeklődése; istenek a Kolumbusz előtti ez pedig —- néhány év ta- Amerikában" címmel vezeti pasztalata szerint — fokozó- be az érdeklődőket Latindik. A tudományos ismeret- Amerika múltjába. A továbterjesztésnek kétségkívül blakban szó lesz az afrikai egyik magas szintű, jól be- hagyományokból táplálkozó vált formája a tervezett te- mítoszokról, hiedelmekről, matikájú előadássorozat; al- vallásokról (a lázadó papokkalmas ugyanis arra, hogy ról is), szektákról, majd a segítsen a folyamatos műve- gazdasági fejlődésről, a polilődésben, tudományos gon- tikáról, puccsokról és Latindolkodásmód alakításában. És Amerika mai irodalmáróL arra is, hogy révén a TIT „A gondolat hősei" — a részt vállaljon általános köz- másik szabadegyetemi sorozat művelődési célok megvalósí- címe. Az alcím szerint a göjfcásábóL rög filozófia történetét hallA szabadegyetemek első- gathatják, akiket ez érdekel, sorban a közép- ós felsőfokú méghozzá négy félévben, a végzettsegűeknek nyújtanak sorozat 1980 márciusában fetudományos ismeretanyagot, jeződik be. Valójában többIlyenformán az értelmiség to- ről van szó, és főként: érdevábbképző fórumai, közvetve kesebb „tálalásban", mint a tehát a társulat tagjainak fel- címek ígérik. A TIT városi készültségét is emelik, akár szervezete és a JATE-klub az ismeretterjesztés műhe- szabadegyetemén olyan hősölyeinek tekinthetők. Különös ket ismerhet meg a hallgajelentőségük van Szegeden, tóság, akik az emberibb emhisz itt a hallgatók zöme bérért vívták harcukat, töbegyetemista, főiskolás, illetve ben az üldöztetést, az életveoktatóik, egyéb értelmiségi szélyt, a halált is vállalva, csoportok, akik egyszersmind, Elsősorban a szellemi halamás ismeretterjesztő alkal- dás legelső harcosairól lesz makkor — előadók is. Nyil- szó, az Athénban perbe fovánvalóan ezért esett sok szó gott Anaxagoraszról, a neazon a bizonyos értékelésen mes jelleme miatt kivégzett a minőségről, a szabadegyete- Szókratészről, a rabszolgának mek tartalmi kérdéseiről, a eladott Plafonról, az öngyiltervszerűségról. A szabad- kosságba kergetett Senecaról egyetemi ismeretterjesztés ak- és másokróL Az antik bölcsekor válhat még eredménye- létről, amelyet az antik törsebbé — mondták ki a szak- ténelem, a társadalmi-gazdaemterek —, ha a TIT együtt- sági fejlődés szerves részeműködik e cél érdekében az ként, és mint a korabeli műoktatási intézményekkel, ku- vészetekkel és tudománykeztatóhelyekkel, mindazokkal, detekkel kölcsönhatásban álakik tudományos ismeretek lót mutatnak be az előadábirtokában vannak. sok. A filozófia egyes műveÜgy tűnik, az eddiginél löit pedig eleven személyisészorosabb szövetség alakult gekként ábrázolják. A soroaz idén a társulat városi zat első előadásán a filozófia szervezete és az egyes tan- alapkérdéseiről, fő irányzaszékek, oktatók és kutatók-tairól, történetének legfontoközött — az új szabadegye- sabb törvényszerűségeiről temek sikere érdekében. Szól- kapnak tájékoztatást a halljunk most csak kettőről, hisz gatók — 9-én, hétfőn este 6 ezek hamarosan megkezdőd- órakor. A második alkalomnek. mai a görögség történett útA „Latin-Amerika múltja ja, a görög kultúrának a fiés jelene" címet kapta az lozófia kialakulása előtti jeegyik előadássorozat, amelyet lentős lépései rajzolódnak ki a téma iránti növekvő ér- (az úgynevezett „hét bölcs" deklódés hívott életre. Hivat- munkássága is), hogy aztán kőzzünk a napi hírekre? Rá- megkezdődhessen az ókori dióban, tévében, újságokban hellén és római bölcselet jesürűn szerepelnek a földrész lentős személyiségeinek „felországairól, népeiről, változó, vonulása" — a további előforrongó létükről szóló hír- adásokon. A sorozat előadóadások, és jelentkezik az ja: dr. Pais István kandidáigény: tisztábban látni, mi tus, az ELTE filozófiatörtétörténik a világnak ezen a nett tanszékének docense. Az napjainkban nem is olyan egyes előadások hetenként távoli részén. A tudomány- követik egymást; az érdeklőegyetem KISZ-klubjában ren- dók az egyetemeken és főisdezik az előadásokat, ame- kolákon kaphatnak bérletelyek közül nem is egyet a ket, kenységét. A háborút munkaszolgálatosként vészelte át. Kadosa Pál a felszabadulás pillanatától nagy energiával vett részt a magyar zenekultúra újjáépítésében, átalakításában, előkészítésében. 1945 őszén kézdett tanítani a Zeneművészeti Főiskolán. Rövidesen a zongoraszak tanszékvezetője lett. A Magyar Zeneművészek Szövetségének 1949 óta elnökségi tagja, egy ideig ügyvezető elnöke; a Szerzői Jogvédő hivatal elnöke. Zeneszerzői munkásságáért Kossuth-díjjal jutalmazták. Az utolsó 15 évben mint pedagógus igen látványos eredményeket mutatott fel: tanítványa volt többek között Szabó Csilla, Kiss Gyula, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Jandó Jenő, Schiff András, akik közül többen ma is asszisztensei, kollégái a főiskolán. • Kadosa Pál zeneszerzői művészetének szenteli évadnyitó koncertjét a szegedi filharmónia. Ma, október 4én, szerdán este fél 8-kor a Tisza Szállóban, a Korunk zenéje sorozatban hangzik el a müveiből összeállított hangverseny, melynek közreműködői: Bárdi Sándor (ének), Szabó Orsolya és Kerek Ferenc (zongora), Sin Katalin (gordonka), Szecsődy Ferenc (hegedű) és a szegedi fúvósötös. A koncert előtt este 6 órától a múzeum földszinti nagytermében Zsoldos Péter, a rádió zenei müsorszerkesztője beszélget Kadosa Pállal, Breuer János Tizenhárom óra Kadosa Pállal című könyvéről. Közreműködik Sin Katalin és Szabó Orsolya. T. P. L. Szőri, a „csöndes forradalmár" flffUM&l §| ISÉl • m ; : • ÍJ HÍ - M * t <& ' ifeljgltft w ^SSSfe A. B £ ' i,S- m 1 i * Szőri József: Interieur Gyakran felvetődik a kérdés, becsüljük-e eléggé és igaz módon múltunkat, hagyományainkat? Mert sokszor előfordul, hogy az örökséghez való makacs ragaszkodás korszerűtlenné teszi gondolkodásunkat, de az is gyakori jellemzőnk, hogy nem merjük kellően, értékükhöz méltón becsülni eleinket. Attól tartunk, ránk sütik a provincializmus nem éppen hízelgő bélyegét. Az évfordulók adnak leginkább alkalmat, hogy tisztázzuk viszonyunkat a hagyománnyal, hogy egy-egy művész pályája, alkotói munkássága az őt megillető helyre kerüljön. Így vagyunk ezzel Szeged képzőművészetének történetét, vizsgálva is. Nagy adósságot törlesztett nemrégiben megjelent tanulmánykötetével Szelesi Zoltán, s ehhez az adósságtörlesztéshez járul hozzá a Szőri József születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállítás a Közművelődési Palota kupolájában. _ _ „ . . reformátora, mint alkotó- Juhasz Gyula a Csönd clmü Szön József 1878. október TOűvész. A posztimpresszio- versében idézi alakját, Móra 4-én született Szegeden. A nista mesterek ésafauves-ok Ferenc pedig így írt. nekroközépiskola elvégzése után a^otásai hatottak rá légin- lógjában: „...a boldogitásBudapesten kezdte egyetemi fcább, jellemzői a tiszta szí- nak és a társadalomra való tanulmányait. A paragrafu- nek> 'a dekorativitásra való hasznosságnak nagyon sok soknál azonban jobban érde- törekvés, a világos szerkesz- energialehetösége múlt el vekelte a festészet, így tanul- tésmód, a friss előadás. Té- le, és a modern magyar fesmányait megszakítva 1900- mái között városi és falusi tészetnek egyik, külföldön is ban Münchenbe ment Hol- életképek, interieur-ök, táj- több ízben méltatott, nagy losy Simon festőiskolájába, ábrázolások, önarcképek ta- ígéretű tehetsége volt." í^jd^Pán Jf ^ újra sTfgTd Iálhatók- Szeged száz éve született voltak életének állomásai. Egyik szervezője és előadó- festőjét köszönti az oktober 1905-ben állított ki először, s Ja volt a Szegedi Munkás közepéig látható kiállítás — amikor 1909-ben Párizsból Szabadiskolának, barátja a gyűjtés és rendezés Apró visszatért, magával hozta a többek között Juhász Gyulá- Ferenc munkáját dicséri —, képzőművészeti forradalmak nak. Tornyai Jánosnak, Ba- melynek külön érdekessége a előszelét jelentő posztimp- lázs Bélának, Bölöni György- f.'^otó, bizonyí^nyok^leveresszionista piktúra eredmé- nek. A társadalmi változások iek> cikkek, fényképek, róla nyeit. Az emlékkiállításon iránti érzékenységét több ké- szóló munkák stb.). bemutatott 21 festmény — pe is jelzi, így a Sztrájk vagy Tjóllehet a főművek egész so- a szabadiskola esti előadását ra hiányzik a paravánokról ábrázoló vázlata. Összekötő — fölvillantja e „csöndes for- kapocs volt a századelőn újat radalmár" emberi és művé- kereső és a Tanácsköztársaszi karakterét. Haladó szel- ság idején kiteljesedő képzőlemiség volt, mint ember — művészet között. Fiatalon, 36 a művészi törekvések szerény évesen, Uzsoknái halt meg. Pályázat fiataloknak Száz a város történetébon év Stuttgarti kórus Szegeden A nemzetközi zenei vi- tatja meg hazája, Brazília, lágnap egyetemi hangver- Indonézia, Portugália, Fransenyén lépett föl Szege- ciaország, Anglia folklórden, a stuttgarti Gerd On- ját, sőt, a magyar népnen Folklorechor. A Manf- dalokat is. A zenei világred Onnen vezette népze- nap egyetemi ünnepségénei együttes, két évtizedes nek szónoka, dr. Halász múltja során, bejárta Euró- Előd, a József Attila Tupa jelentős városainak dományegyetem tanszékveszínpadát egyebek között a zető tanára, a német együtszegedi egyetemi kórussal tes föllépését megelőzően is együtt lépett pódiumra, nem véletlenül idézte ma1973-ban, a montreux-i nem- gyar és német nyelven Soszzetközi kórusversenyen. A takovics leveleit a zene nékét együttes tavaly ősszel peket összekötő erejéről. az NSZK-ban találkozott, . . ... _ .. a-,—.-. A stuttgartiak és a szegedi most pedig Magyarorszagon. t j s kó hétfőn és előbb Budapesten, majd Sze- ^alT u i^T^Jl tVk v- _ - kedden is koncertet adtak geden mutathatták be mu- c7„a~df>n a7 esvetem svasorukat Népek zenéje cím- Szeffden' 32 egyetem gyáméi. A német együttes sa- kor16 gimnáziumában és ját feldolgozásában szólal- KISZ-klubjában. A Hazafias Népfront Sze- ta a fiatalokkal mind jobban ged városi bizottsága és a megismertetni a szűkebb pátKISZ Szeged városi bizottsá- ria történetét. A vetélkedő ga az 1879. március 12-i nagy Szeged történetének egy évárviz centenáriuma emlékére századát öleli föl a nagy árSzaz év Szeged történetében víztől napjainkig. A tematicímmel vetélkedősorozatot ka három központi gondolat rendez. A vetélkedő célja a köré csoportosul: árvíz ós újhonismereti mozgalom széle- jáepités — az uj városrész sitese, népszerűsítése, felada- kialakitasa; a felszabadulás és a szocialista forradalom győzelmének hatása a város fejlődésére; az iparosodás Szegeiden. A vetélkedőn negyfős csapatokkal lehet nevezni. Középiskolás diákok és dolgozó fiatalok jelentkezését várják. A részvételi szándékot október 15-ig kell jelezni a Hazafias Népfront városi bizottságán. Az elődöntöket 1979 januárjában rendezik meg, a döntőre február második felében kerül sor. A döntőbe került legjobb hat csapat 2 ezer forinttól 400 forintos könyvutalványig díjazásban részesül. A jelentkezési lapon a csapatok tüntessék föl az iskola, vállalat vagy intézmény nevét, a résztvevők nevét, születési évét A vetélkedőt meghirdető szervek közzétették az ajánlott irodalom jegyzékét, mely többek között irodalmi művek címét, visszaemlékezések, dokumentumok, újságcikkek lelőhelyét tünteti föl. Mától a megyében Levéltári napok Első ízben rendeznek levéltári napokat Csongrád megyében. A ma, szerdán kezdődő háromnapos eseménysorozat nyílt levéltári nappal kezdődik. Ma a levéltár összes egysegében, Szegeden, Makón, Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Csongrádon, minden érdeklődőt szívesen fogadnak, bemutatják legértékesebb irataikat, okleveleiket, s a látogatók választ kapnak kérdéseikre. Holnap, csütörtökön, a TIT Kárász utcai klubjában tudományos ülésszakot rendez a Csongrád megyei Levéltár és a Hazaffas Népfront megyei honismereti bizottsága. Itt négy előadást tartanak, többek között az ellenforradalmi rendszer 1919—1931. közötti kultúrpolitikájáról és — a levéltárak egyre jelentősebb közművelődési tevékenységét bizonyítva — a tudományos ismeretterjesztés és a levéltár mai kapcsolatáról. Délután 3 órától a Móra Ferenc Múzeumban három előadás lesz, helytörténeti és honismereti témákról. Október 6-án, pénteken, Hódmezővásárhely ad otthont tudományos ülésszaknak. A városi tanácsházán tíz előadással zárulnak a levéltári napok. ízelítőnek néhány: A munkásmozgalom-tö -ténet levéltári forrásai; Szolgák és cseJídek Hódmezővásárhelyen a XIX. század első felében; A mezőgazdaság szocialista átszervezésének forrásai. Az előadásokat vita követi.