Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-31 / 257. szám

Ünnepség a takarékosság világnapján 'A világ takarékpénztárai szokások a lakosság minden 54 évvel ezelőtt határozták rétegében, de különösen a el. hogy évről évre megren­dezik a takarékosság világ­napját Nálunk is évente megemlékeznek erről a nap­ról, amikor is a takarékos­ság; egyéves eredményeit, tapasztalatait összegzik, ér­tékelik. A megyei ünnepsé­get tegnap, hétfőn Csanád­palotán, a művelődési ház­körében meghono­fiatalok sodik. Az OTP nemcsak ápolja, népszerűsíti a takarékosság kar<:k°sjla! n^mc„saL?J^ gondolatát, hanem azon bankja, nyitvatartási idő meghatározásánál is arra törekszik, hogy lehetőleg munkaidő után a dolgozók rendelkezésére álljon. A ta­ís fáradozik, hogy tökéletesítse az ügyfélszolgálatát, új be­tételhelyezési formákat ve­zessen be. Az ifjúsági taka­rékbetétek száma országosan ban tartották. Az ünnepség eléri a 370 ezret, állomá­elnökségében többek között helyet foglalt a megyei párt­bizottság képviseletében Bessenyei Zsolt munkatárs, a, megyei tanács képvisele­tében dr. Mayer János pénz­ügyi osztályvezető-helyettes, Bárdos Klára, az úttörőszö­vetség megyei titkára. Török László, az OTP megyei igaz­gatója, valamint képviseltet­ték magukat a Makó város és makói járás párt- és tár­sadalmi szerveinek vezetői, ott volt az ünnepségen dr. Varga Dezső, Makó város pártbizottságának első titká­ra, Kangyalka Antal, Makó országgyűlési képviselője. Molnár Sándor, a Haza­fias Népfront megyei bi­zottsága titkárának megnyitó szavai után Sarró Ferenc, a nyuk 2,8 milliárd forint, de rékpénztár és a betétgyűj­tésben közvetlenül részt ve­vő intézmények, hanem tár­sadalmi, népgazdasági ügy. A takarékosság világnap­ja alkalmából az OTP, az úttörőszövetség, a megyei művelődésügyi osztály és a még mindig sok .az olyan MÉH-vállalat megyei gyer­fiatal, aki nem használja ki mekrajzpályázatot hirdetett, a takarékoskodásnak ezt a A pályázat eredményeit Bar­formáját. Pedig ez a betét- d°s Klára a tegnapi unnep­fajta lehetőséget nyújt a ségen ismertette, es a he­családalapító fiatalok részé- lyezetteknek jutalmakat re külön lakásépítési, illetve adott át. A szegedi diákok -vásárlási, vagy kedvezmé- közül széP helyezést ért el nyes áruvásárlási kölcsön Benkóczi Zoltán, Tóth Jo­igénybevételéhez. Az erede- Szántó Hajnalka (aMo­tileg biztosított kedvezmé- ricz>. Kovács Andrea es Si­nyek egy részét a takarék- mon Gabriella (a tanam pénztár kiszélesítette, az öt- Szecfko Katáim (a ta­éves takarékossági időszak nárkepzo foiskola II. szamu lejárta után nem egy, ha- gyakorló iskolájának tanuló­A SZST elnöksége a munkavédelemről Hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. Meg­vitatta az egészségügyi hely­zetről és a munkavédelmi tevékenységről szóló előter­jesztéseket. Az elnökség je­lentése alapján mindkét té­máról legközelebbi ülésén, a Szakszervezetek Országos Tanácsa foglal állást. (MTI) nem két évig vehető igénybe a külön kölcsön. Az év elejétől kedvezőbb lett a nyereménybetét sor­solási feltétele. A nyeremény kiszámításának alapját ké­pező átlagbetét az 50 ezer ja), a szegedi járásból pedig Lesznyák Katalin és Fődi Zsolt, az ásotthalmi iskola, Juhász Zsuzsanna (a balás­tyai iskola diákja). <8 gyárban Az SZMT titkársága ülést tartott hétfőn a Szegedi Ruhagyárban. Mári Sándor­né, VSZT-titkár számolt be a szakszervezeti bizalmiak hatáskörének és jogkörének érvényesítéséről, gyakorlat­bani alkalmazásáról. A résztvevők véleményt mond­tak, hasznos javaslatokat adtak a ruhagyári szakszer­vezeti tisztségviselőknek. Az SZMT titkára elismeréssel szólt a ruhagyári bizalmiak munkájáról, érdemben vég­zett tevékenységükről. makói járási pártbizottság forintot is elérheti. Ez az megbízott titkára mondott összeg a legmagasabb, a 250 beszédet. Ismertette a pénz- százalékos nyeremény kihú­takarékosság területén elért zásánál 100 ezer forintot biz­eredményeket, számot adott tosíthat a belétkönyv tulaj­arról, hogy az OTP, mint a donosának. A KST tagiétszá­lakosság bankja, mit tesz az ma már meghaladja az egy­ügyfélszolgálat tökéletesíté- milliót, és ezen a területen Séért. is korszerűsít az QTP. Ösz­Néhány jellemző adat az tö1 kísérletképpen' néhány OTP eredményeiből: a múlt nagyobb vallalatnál, íntez­év hasonló időszakában a menynél kétéves KST-ket lakossági megtakarítások alakítanak, amelyek az eddi­összege 100 milliárd forint Slr>el nagyobb összegű kol­Volt, most pedig elérte a 120 milliárd forintot. Csongrád megyében a betétállomány 5,4 milliárd forint, az egy lakosra jutó betét összege 11 ezer 800 forint. Országosan tavaly a megtakarított pénz Ssszegének növekedése 11 milliárd forint volt, az idén közel 17 milliárd forint. Ta­valy ilyenkor 5 millió 800 csönt folyósíthatnak. A takarékbetét jelentős részét az OTP hitel formá­jában visszaadja a lakosság­nak. A kölcsönökből első­sorban lakások, szép, saját otthonok épülnek. Csongrád megyében a hitelállomány 4,0 milliárd forint. Emellett egyre többen veszik igénybe az áruvásárlási, lakáskorsze­ezer takarékbetétkönyv volt rűsítésí, tatgrozási hiteleket, forgalomban, most pedig 6 mezőgazdasági kölcsönt, va­millió 100 ezer. Évről évre lamint valuta- és egyéb terjed tehát a takarékosság pénzügyi szolgáltatásokat, gondolata. A takarékossági Az OTP, mint a lakosság ÉPÍTŐIPARI SZÁMÍTÓKÖZPONT. Az Építőipari Számítás­technikai és Ügyvitelgépesítési Vállalat XI. kerületi köz­pontjában átadták az építésügyi ágazat második nagy tel­jesítményű számítóközpontját. Az NDK-gyártmányú beren­dezés lehetővé teszi, hogy még több vállalatot bekapcsol­hassanak a számítógépes adatfeldolgozásba, munkaszerve­zésbe. A képen: az új számítóközpontban Több lakás épül, mint tawaEy Csongrád megye az élen A múlt év azonos idősza- lalatokkal és szövetkezetek­kához viszonyítva mintegy kel együtt több mint 19 ezer másfél ezerrel több, összesen új otthont epitenek fel az or­29 522 új otthont adtak át az szagban. első háromnegyed évben az Az építőipari kivitelező ÉVM és a tanácsok vállala- szervezetek az év első kilenc tai, az építőipari szövetkeze- hónapjában 5,8 százalékkal — tek és a termelőszövetkezeti tehát a népgazdasági tervnek közös vállalkozások. A múlt megfelelően — több építési évinél nagyobb építési ütem munkát végeztek, mint múlt elsősorban az ÉVM-vállalatok év azonos időszakában. Ezen dolgozóin múlott, akik az egy belül különösen lendületesen évvel' ezelőttinél majdnem növelték termelésüket az ál­2300 új otthonnal építettek iami nagyberuházásokon dol­többet, míg a tanácsi, a szö- gOZó vállalatok. Egyebek kö­vetkezeti és más kivitelezők zött 10 százaléknál nagyobb elmaradtak. ütemben bővítette termelé­A megyei ÉVM-vállalatok sét a 22-es, a 23-as, az észak­2 ezernél több lakást adtak magyarországi, és a Hőtech­át az első háromnegyed év- nika ÉVM-vállalat. Az épí­ben Borsod és Csongrád me- t.őipari kivitelezők munkájá­gyében, másfél ezernél töb- hoz jelentős segítséget nyúj­bet Győr-Sopron megyében, tot^ az építőanyag-ipar is, s ezernél többet Bács, Fejér, amely a múlt év hasonló Hajdú, Komárom és Veszp- időszakához viszonyítva • rém megyében. Az év utolsó százalékkal bővítette terme­három hónapjában az ÉVM- iaví+otta az anvag­vállalatok dolgozói még csak- lesét 05 Javította az anyag nem 12 ezer, s a tanácsi vál- ellátást. Hild­emlékérmek Az urbanisztikai világnap terén végzett több évtizedes alkalmából újabb két város- kiemelkedő oktató- és kutató­nak és két szakembernek munkásságáért, valamint Ér­ítélte oda a városfejlesztés- dély Sándor, Sopron város ben elért eredményekért ado- tanácselnöke, a várospolitika mányozott Hild János-emlék- és a városigazgatás terén érmet a Magyar Urbaniszti- végzett kiemelkedő közéleti kai Társaság — jelentette be munkásságáért kapja meg az hétfői sajtótájékoztatóján emlékérmet. A két kitünte­Bondor József, a társaság el- tett városban ünnepi tanács­noké és Barna Gábor fótit- ülésen veszik át a Hild Já­kár. Az építésben és telepü- nos-emlékérmet. lésfejlesztésben érdekelt 21 társadalmi szervezet, állami intézmény és főhatóság vé­leményének figyelembevéte­lével az idei Hild János-em­lékérmet Nyíregyháza és Kő­szeg város tanácsa kapja meg, a gyors ütemű és ará­nyos fejlesztésben, illetve a települési hagyományok meg­őrzésében elért kimagasló eredményei kért. Évente néhány szakembert is kitüntetnek Hild János­emlékéremmel. Az idén Ko­rompay György építészmér­nök, a műszaki tudományok kandidátusa, az urbanisztika amelyek a béke ügye és Szovjet-Oroszország melletti kiállást demonstrálták. Ekkor tettek kí­sérletet először a magyar munkások — baloldali szocialisták javaslatára — választott hatalmi szerveik, a munkástanácsok, létrehozására. A szegediek január 19—21. között léptek sztrájkba, 3 megalakították a 200 tagú munkástanácsot. A hatalmukhoz görcsösen ragaszkodó uralkodó körök a népirtó politika folytatásával, 1918. jú­nius elején a rögtönbíráskodás kihirdetésével igyekeztek, a rendet fenntartani. Ennek ellenére a katonaszökevények száma szaporodott, Vásár­helyen például egyetlen razzia alkalmával 101 katonaszökevényt fogtak el. 1918 júniusában az államapparátus brutalitásai ellen szervezett — szintén az egész Monarchiára kiterjedő — tömegsztrájkokhoz csatlakozva, a szegedi munkásság június 21—22-én 12 000 fős tömeget állított csatasorba. A június 21-i nagy­gyűlésen Landler Jenő a rendszer megdöntésére szólította fel a hallgatóságot. A háború elleni tiltakozás és a békevágy egy­értelműen egészült ki azzal a felismeréssel, hogy a nemzetvesztő úri osztályoknak pusztulniuk kell a nemzet éléről. Ennek ad hangot Móra Ferenc a Szegedi Napló hasábjain, 1918 nyarán. Juhász Gyula pedig a Délmagyarországban közzétett írá­saival, verseivel és a szegedi Munkásotthon gya­kori vendégeként tett hitet a munkások jövőt formáló ereje mellett, akik '„... a közelgő pro­letárforradalom viharát hangolták már.. Az 1918-as munkásmegmozdulásokban egyre határozottabban kezdtek kikristályosodni az új típusú, forradalmi párt létrehozására hivatott erők csoportjai: a baloldali szocialisták, a forra­dalmi szocialisták és az Oroszországból hazatérő volt hadifoglyok körül. E csoportok bírálták a munkásság spontán akcióit leszerelő szociálde­mokrata pártvezetést. Szervező és propaganda­tevékenységük, kapcsolatuk az 1918. október 25­én megalakult illegális Katonatanáccsal, majd kiállásuk a polgári demokratikus átalakulás programját október 26-án meghirdető Nemzeti Tanács mellett, döntően segítette elő a polgári demokratikus forradalom kibontakozását, az október 30—31-i népfelkelés gyors győzelmét Az azonnali változást sürgető mun­kásság, a ra­dikalizálódó értelmiség és kispolgárság lendüle­tétől bátorítva-sodorva, Károlyi Mihály vezeté­sével október 25-én végre Magyarországon is megalakult a Nemzeti Tanács, amely a Függet­lenségi Párt, a Polgári Radikális Párt és a Szo­ciáldemokrata Párt képviselőit tömörítő, a pol­gári demokratikus célkitűzéseket reprezentáló politikai szövetség volt. Az október 26-án közzé­tett 12 pontos kiáltványa követelte Magyaror­szág függetlenségét, a nemzetek önrendelkezési jogát, különbékét, a kormány lemondását, a kép­viselőház feloszlatását, új választásokat, demok­ratikus jogokat és a földreform végrehajtását. A programot magukénak érző tömegek október 30— 31-ére virradóra fegyveres felkeléssel, a főváros főbb stratégiai pontjainak megszállásával győze­lemre vitték a polgári demokratikus forradalmat, hatalomra juttatták a Nemzeti Tanácsot, amely­nek képviselőiből megalakult Károlyi Mihály ve­zetésével az új Magyarország kormánya. A Monarchia szétesésének, a kormányválsá­goknak, a katonalázadásoknak hírére megélén­kült a politikai élet Szegeden is 1918 októberé­ben. A helyi polgári ellenzéki erők a Radikális Pártba és a Károlyi-pártba tömörülve igyekeztek az események élére állni és a Szociáldemokrata Part vezetőit célkitűzéseik támogatására meg­nyerni. Jól látták, hogy a munkásság kiállása nélkül a demokratikus fordulat nem biztosítható. A szegedi Szociáldemokrata Párt, országos veze­tőségének példáját követve, az osztály-együttmű­ködés jegyében lépett a polgári pártokkal poli­tikai szövetségre. E szövetség a Radikális Párt kezdeményezésére október 22-én nyert szervezeti keretet, amelyet később Szegedi Nemzeti Ta­nácsnak neveztek el. A 9 tagú szervezetbe mind­három párt 3—3 tagot delegált, tekintélyének különös színt kölcsönzött Juhász Gyula és Móra Ferenc beválasztása. A fővárosi események hírére még erő­teljesebben len­dültek mozgásba Csongrád megye helységeinek tömegei. Tüntetésekkel, a gyűlölt közigazgatási tisztviselők félreállításával segítették a demok­ratikus változást ígérő politikai erőket. Idézzük a makói hangulatot jól érzékeltető al­ispáni jelentést: „...Mint gátat szakító ár ter­jedt szét a városban a forradalmi hangulat... Szegedről, Aradról, Békéscsabáról tódult haza a katonaság, jnegállították az utcán a katonatisz­teket, letépték a sapkarózsát, lehasították a rang­jelzést is..." Határtalan lelkesedés lázában égett az a 30 000 főnyi tömeg a szegedi Klauzál téren, amely a forradalom éltetésére október 31-én délután ösz­szegyűlt. A Szegedi Nemzeti Tanács tagjainak „nyugalmat" parancsoló fellépése ellenére a Kossuth-szobor előtt felsorakozott szervezett mun­kások, munkásnők, katonák, diákok csoportjából kivált egy kis csapat. Vörös zászló alatt elindul­tak a politikai foglyok kiszabadítására, kifejezés­re juttatva ezzel a „proletariátus önálló forra­dalmi fellépésének gondolatát". November 1-én Szegeden és Makón, november 2-án Csongrádon, Vásárhelyen és Szentesen is a nemzeti tanácsok váltak a polgári demokrácia további sorsának letéteményeseivé. 1918. október 31-ének őszirózsákkal jelképezett diadala egy mederbe terelte a múlt tagadásában egységes, de az új Magyarország megteremtésére különböző szándékokkal felsorakozó erőket. A forradalom vívmányai — a béke, a nemzeti füg­getlenség megteremtése, a köztársaság november 16-i kikiáltása, a demokratikus szabadságjogok törvénybe iktatása, a földkérdés megoldására tett erőfeszítések — óriási haladást jelentettek, és kedvezőbb lehetőségeket teremtettek a forrada­lom továbbvitelére törekvő erők, a munkásosz­tály szervezkedéséhez, élcsapatának, a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának megalakulásá­hoz. ft-j ÜQ7*rn7C9C forradalom 60. évfordulóján Hl liotif i!Lalid is igaznak érezzük Károlyi Mihály 11145 októberében elhangzott szavait: „Október 31-et ünnepelni kötelesség: kötelesség azzal a múlttal szemben, amely a haladó szelle­mű Magyarország hagyományát jelenti, amely­nek először sikerült legyűrni a feudális magyar világot, és amely először próbált egy modern, szabad országot teremteni..." Földváriné Kocsis Luca Magyar— japán energia­szimpózium A nap-, a szél- és a geo­termikus energia hasznosítá­sáról kezdődött kétnapos tu­dományos tanácskozás hétfőn a Budapesti Műszaki -Egyete­men, magyar és japán kuta­tók részvételével. A tanács­kozáson — amelyet a BMB és a Tokai egyetem közötti együttműködési megállapo­dás alapján rendez a mű­egyetem hő- és rendszertech­nikai intézete — a két egye­tem professzorai 12 előadá­son ismertetik meg kutatá­saik eredményeit és az úgy­nevezett különleges energia­források hasznosításának ta­pasztalatait A BME az egyik legna­gyobb japán egyetemmel há­rom éve kötött tudományos együttműködési megállapo­dást, s ennek keretében éven­kénti közös tanácskozásaikon egy-egy időszerű műszaki problémát vitatnak meg. A korábbi híradástechnikai, il­letve automatizálási szimpó­ziumot követi most az ener­giakutatási tanácskozás. Fogyóban vannak világ­szerte a klasszikus energia­források, ezért a különleges energiahordozók tanulmányo­zása napjaink fontos felada­ta. . Ismeretterjesztés és nemzetiségek A nemzetiségi anyanyelven folyó ismeretterjesztés gazda­gítását célzó együttműködési szerződést kötöttek hétfőn a TIT székházában a délszláv, a német, a román és a szlo­vák nemzetiségi szövetségek vezetői, valamint a TIT fő­titkára, *

Next

/
Thumbnails
Contents