Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

99 Vasárnap, 1978. október 29." : -"/V j '-ti. • - éúJ-JÖAk.fC'^'• i • •* v ' O^TMOi Néhány méter mindenség , .. . wm ' -* í • ; ' 14 . , ; ff,••.1 úl A kár egy török dzsámi. Kör alakú építmény, a folyosó is körbefut. A kétszárnyú, csapóajtós bejáratokra zajongó gyermeksereg mered. A felnőttek karjukra vetett kabátjaikkal to­porognak. A bebocsáttatósra váró sokaság — háromszáznál is töb­ben vannak — körülözönli a „szentély"-t. Feltárulnak az ajtók. A félhomályból halk, finom Bach­orgonamuzsika szűrődik ki. Min­denki felfelé tekint Fölöttünk a kupola hófehérje lassan elsötéte­dik. Csak a zene szól tovább mél­tóságteljesen. fis feltűnik maga a nap is. Aprócska sárga tányér, lassan mozog a bejelölt keleti irányból nyugat felé, akár a valóságban. Azaz csak a felszíni valóságban. Hiszen ez is, ahogy a hang mond­ja, „csak látszatjelenség", akár az ég fölénk kupolaként borulni lát­szó képe, anút most itt-amott a naprendszer egyté _ rtygójának egyik pontján, Budapesten, a Népligetben, a Planetáriumban fölénk vetít a híres jénai Zeiss­gyár műszere, két gömbje közül az egyikbe a csillagokat gyűjtve (már azokat melyeket fölöttünk észlelhetünk: 8900 darabot), a másikba pedig kivetítve őket. fgy kerül erre a mindössze 23 méter átmérőjű kupolára a mindenség, amelyben élünk. Játszik velünk a planetárium. Előbb kirajzolódnak a csillagké­pek. Gyerekkorunkban meleg, nyári estéken, fűben hanyatt fek­ve hallhattuk talán először az ősi magyar hitvilág e mitológiai ne­veit a kis és nagy Göncölt, a Fiastyúkot, az Esthajnalt, a Ka­szásokat és a többit Most lát­hatóan, félreérthetetlenül és könnyen felismerhetően ragyog­nak fölöttünk. JVláshová kerülnek, ahogy változik az Idő, az évsza­kok és az évek. Később elindu­lunk Budapestről. Most még a Duna közepén ülünk, egy óriási csónakban. Körös-körül, a valódi irányoknak és égtájaknak megfe­lelően látható a Gellérthegy, a Lánchíd, a Parlament a Vár, még a Hilton is. Alkonyodik a fővá­ros felett lassan sötétbe vész a panoráma-délibáb. S újra felra­gyog a csillagos ég — 23 méter­nyi átmérővel. Délnek Indulunk, az Egyenlítőn állunk meg először. Másként fordultak a csillagok és a csillagképek, meg is magyaráz­zák. miért Végállomás: a Déli­sark, az Antarktisz. Féléves nap­pal van, újra kivilágosodik. Fe­hér fagy világ körös-körül, minden hófehér. A kép olyan plasztikus, hogy mellettem egy nő szoro­sabbra húzza össze magán a ka­bátot Odafönt a zeniten a Dél Keresztje, amit ki tudja, meg­láthatunk-e valaha ennél „élőb­ben"? Mert közben elrohant az idő, már éjjel van a sarkkörön és fél perc múlva Ismét Európa kö­zepén vagyunk. Igen, itt van mindenki újra, az a népes szegedi csoport is, amely a Juhász Gyula Tanárképző Főis­kola és a TIT szervezésében jött. Saját bevallásuk szerint, egy le­endő hagyomány megindítóiként is. A hang, amely a népligeti dél­előttre varázsolt ég megjelenése­kor kezdett beszélni, azzal kezd­te mondókáját: úgy látszik, ma különleges világlap van, hiszen általános iskolásoktól, tinédzsere­ken át, egyetemistákig és idős, őszes urakig a legkülönfélébb kor­osztályok képviseltetik magukat, így hát most meg kell próbálnia úgy beszélni, hogy mindenkihez szőlhissik. Olykor körü'pll'.antva, _ natást figyelve úgy tűnt: sike­rült Légoltalmi víztároló, betonká­vás kútmaradványok egyike-mási­ka ma is látható a városban. Al­sóvároson, a Mátyás téren is van egy... Egyszer Károst Csabának, a Tanárképző Főiskola földrajz tanszéke fiatal adjunktusának eszéoe ötlött: mi lenne, ha... A főiskola birtokba vette a terüle­tet megkezdődtek a tárgyalások. A betonkaréjt felhasználva, 11 méter átmérőjű planetáriumra gondoltak, a megyei és a városi tanács művelődésügyi osztályai­nak, a TIT-nek, a JATE-nak és a Tanárképző Főiskolának közös bábáskodásával felépítendő, fon­tos közművelődési-oktatási intéz­ményre. A Zeiss-művek ajánlatot tett a műszerre, ha a pénz meg­lenne, jövő év végén szállítanák. Két-két és fél millió forintról van szó. Eredeti — és viszonylag ol­csónak tűnő — elképzelés szüle­tett a kupolát illetően: a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat gra­boplast burkot készítenek, poli­észterből és pévécéfcől, s a KSZV­től is részt vettek néhányan a budapesti látogatáson... Időpon­tot, abszolút biztatót ugyan még korai lenne mondani, de ahogyan a földrajz tanszék egyik oktatója, Bagdi Sándor megfogalmazta: er­jedőben van a dolog... S a lé­tesítmény hasznát nem is kell különösebben ecsetelni manapság, amikor az űrhajózás ezreket tett amatőr csillagászokká. Egyszóval: talán... ...talán nemcsak Szegedről,ha­nem egész Dél-Alföldről sokan lá­togatnának ebbe a fura varázslat­építménybe. Talán — Jugoszlá­viából is... A hang a planetáriumban most a bolygók mozgásáról, a világ­egyetem jellegéről beszél. Ez az a pont, ahol a csillagászat átcsap filozófiába, gondolom. Tudja ezt a hang is. Ki tudja, ml történt ezzel az emt errel, talán maga sem veszi észre, hogy amiket mond, régen túl van már a szak­mai kérdéseken... „o mindenség szerelméről" beszél, arról, hogy a világegyetem tudományos vizsgá­latakor egy bizonyos apró boly­góig elérkezve, már nem is csak filozófiai, hanem etikai kérdéseket illenék megvizsgálni. Közben ott, a fénylő, sárga korong körül las­san mozog körbe a naprendszer kilenc bolygója. Köztük az is, amely körül egyetlen aprócska Hold ls kering... S lassan eltű­nik a többi bolygó, mind a lát­ható 8900. Semmi más nem ma­rad, csak az az egyetlen, kicsiny, forgó fénypont, ami önmaga kö­rül is fordul, mozog. Ahová most a hang invitál bennünket e szo­katlan planetáriumi látogatás be­fejezéseként, miközben halkan új­ra megszólal az orgona is. Arra a kis fénypontra, amin kívül vol­taképpen semmi más nem létezik. Nézem, egyre nézem csak az ap­ró. kicsi gömböt ott — itt a vég­telenségben. Igen. rajta kívül semmi más nem létezik. Nézem, s először nem is tudom, mi az oka hirtelen meghatottságomnak. DOMONKOS LÁSZLÓ Megyei utazások Lépésváltás után Jól emlékszem még nagy­anyám klára falvai házára. A ke­mence fölött a ritka szövésű fűz­farácson minden télen ott száradt a sok aoró hagyma, a zsikétől a piklezig. így nevezik a nagyság szerint szétválogatott dughagy­mák egyes csoportjait. Aztán ta­vasszal nagyanyám, összefogva néhány szomszéddal. térden csúszva dugdosta el a Maros-par­tl Ki-réten vagy a Nagyfüzesben. Azóta nagyot változott a világ. A hagvmakertészek nehéz kézi munkáját felváltotta a gén. Töb­bet is, jobbat is terem ma már a makói határ. A hagymások le­leményét a múzeumi tárgyakká lett hagymakaparó, földrosta, dughagyma-o-ztályozó. utalló, ke­rekeken gördülő tolikapa őrzi tovább. Tetszetős laboratórium- és iro­daépület, a hagymakutatás felleg­vára Makón. — Nagvon jól ismerem azt az időt. amikor sok munkával, nagy szorga'ómmal és hihetetlen kitar­tással termelték meg errefelé a hagymát — mondja Szalay Fe­renc, az állomás vezetője. — Makó és a hagyma. A város címerében is ott van. A króni­kások már az 1700-as években megemlítik a Maros-parti hagy­makertészeket — Kezdetben az árvizes terü­letekről kipusztult szőlők helyére ültették a hagymát Az első ter­me-zlők a jobbágyság alól felsza­badított zsellérek voltak, ök és leszármazottaik szereztek mesz­sze fö'dön hírnevet a városnak. — Ügv tudom, a makói hagv­ma minő-ége a második világhá­ború idején nagyon leromlott Nem volt elegendő szaporító­anyag. Így külföldről is került ide kevésbé értékes faita. Kuta­tóá'lomásunk elődje éppen azzal a céllal alakult 1918-ban, hogy a makói hagyma ismét visszanyerje régi jóhfrét. Legalább kétezer hagymakertész fajtaváltozata kö­zül választottuk ki a legjobb és a legkedvezőbb tulajdonságúakat Végül 1958-ban az általunk sze­lektált új makói fajtát államilag is elismerték. Tulajdonságai job­bak a háború előtt termesztett fajtiknál. Egyöntetűbb termésű, s a hagyma alakia megközelíti a gömb formát. Fűszerező értéke magas. Szárazanyag-tartalma jó, kitűnő konzervipari alapanvag. A tárolást még ma is ez a fajta tű­ri a legjobban. — A fajtákat, legven az zöld­ségféle vatv más szántóföldi nö­vény. általában 5—10 évenként váltják. A makói hagyma ezzel szemben már húsz éve „tartja magát". S5t, termesztése új len­dületet vett. — Ennek az a titka, hogv a fajtafenntartás során a kiváloga­tott egyedeket provokáljuk... — Provokálják? — ... szándékosan a legrosz­szabb körülmények közé visszük a töveket. Megfertőzzük pero­noszpórával, hagymaléggyel. Té­len meleg helyen tároljuk, s csak azokat gyűjtjük össze, amelyek nem eriráztak ki. Három-zor há­rom évig tart ez a munka. Mind­ezek után szütetik meg a ..szu­perelit" mag. Az állomás állítja elő az elit fokozatú vetőmagot is. — Nem vagvunk jelentős hagvmaterme~ztők, csak egy-két százalékát adjuk a világ hagy­matermésének — a makói hagy­ma mégis a legkeresettebb. — A makóinál jobbat nagyon A hatodik gyertya A máskor oly csendes, kihalt temető most életre kel. A gaz­verte sírokat megkapálták, a vázákba friss virágok kerül­tek. Köröskörül apró gyertyák égnek. A szél fojtott beszéd­foszlányokat sodor. A szomszédos sirhoz egy hajlott hátú, lógó bajuszú öregember lép. Kopott táská­jából öt formatervezett sárga gyertyát vesz ki. Leteszi a krizantémok közé, meggyújtja őket és némán imádkozik. A szertart ís befejeztével egy köznapi vékony fehér gyer­tyát helyez a sírkőre. Azt is meggyújtja, majd összekul­csolja a kezét. Az ima végez­tével könny szökik a szemébe. Oldalt fordul és szögletesen biccent — látásból Ismerjük egymást —. majd lassan cso­szogva felém lépdel ős nyújt­ja a kezét. A szorítása meglepően erős. — A felesége? — kérdem. — Onnan jövök, ő nem itt fekszik. Látja kíváncsi tekintetemet, hát folytatja. — A harmadik szomszédom volt. Tudja, a feleségem már nyolc éve halott, Ö is egyedül maradt... A fia már régen megnősült. Pestre került, so­kat jár külföldre, ritkán szo­kott hazajönni... — Szóval összemelegedtünk a Mariskával. Aztán egyik napról a másikra... Tudja, senki nem gondolt rá. Meg­ütötte a... szél... szegényt — mondja szaggatottan, s megtörli a szemét. — Jött a temetés és a Fe­rivel — a fiival — teszi hoz­zá kiegészítésként — megbe­széltük, hogy én gondozom majd az anyja sírját... Mivel én úgyis ráérek. Két éve tör­tént, azóta mindig megírja, hogy mit vegyek, s rendesen küldi hozzá a pénzt is. — A fehér gyertyát is ő..'. Egy mozdulattal elhárítja a kérdést. — Tudja, mi a feleségem­mel ötven évet éltünk le, neki ötöt szoktam vinni ilyenkor. ... de hatot veszek, hogy a Mariskának is jusson egy szál... HORVÁTH ISTVÁN nehéz produkálni. Sokan hiá­nyolták eddig az egyéves makói fajtát. Az ipar azt szeretné, ha fehér héjú lenne a hagyma uj, elismerésre bejelentett fajtáink, mint az egyéves, a nagy testű és a fehér héjú éopon ezeket az igényeket elégítik ki. Vannak már jó tulajdonságokkal rendel­kező hibridek is. Persze. nem elég csak előállítani ezeket, gon­doskodni kell arról is, hogy az üzemi elterjesztés után elegendő és jó m'nőségű szaporítóanyag legven. Aromásunkon termeszté­si kísérletek is folynak. Az újabb és régebbi, valamint a hazánkba kerülő külföldi fajtákat tenvész­kertünkben, valamint az or-zág több hagvmaterme3ztő gazdaságá­ban próbáljuk ki. Vizsgáljuk a faj'ák betegségekkel szembeni ellenál'ó képességét, tárolhatósá­gát. Értékellük. hogv az új ter­mesztéstechnológia mellett mi­lyen eredményekre képesek. — 1975-ben ismét a mélypon­ton ... — Belvizes év volt. a szaporí­tóanyag jó része tönkrement Emiatt aztán ismét sok külföldi fajta került erre a vidékre. A szaporítóanyag hiányát az el­múlt években kellett pótolni. — Azóta az egvéves termesz­tési módszer is terjedt ezen a vi­déken. — A makói hagymának tulaj­donképpen jót tett a külföldi konkurrencia. összehasonlíthatták a termesztők és feldolgozó ipari vállalatok a kétféle technológiá­val termesztett hagvma minősé­gét, értékét. Ismertekké váltak az előnyök és hátrányok mindkét eljárásnál. Az egyéves technoló­gia bevezetése új lendületet adott a kétéves módszer korszerűsödé­sének is. A makói hagyma 150— 200 mázsát terem hektáronként, az egyéves 300—100-at. Amíg azonban a makóinak 85—90 szá­zalékát, az egyévesnek csak 35— 40 száza'ékát tudták értékesíteni a termelőszövetkezetek. — Tíz éve már annak, hogv a makói kutatóá"omóson szabadal­mazták a Brúder—Kovács-fé­le hagymatermesztési gépsort — A fejlődést nem innen szá­mítjuk. A nagyüzemek kialaku­lásakor még megmaradtak a kis­üzemi techno'ógiák. Első lépés­nek a művelőutas, ágyrendszerű termesztési technológia bevezeté­se tek'nthető. Lehetővé vált. hogy a hazvmatáblában ta^osási kár né'kül közlekedjenek a gének. Találtunk megoldást az optimális tőszám kia'akítátéra is. Aztán jöttek a kísérleti gének. Később a táoanvagellátári, a vegyszeres gvomirtási. majd a növénwé­de'mi kísérletek jelentettek újabb megoldandó feladatokat — A szegedi ipari vásáron a HÓDGÉP teljes dughagymater­mesztő gépsort állított ki. — A legtöbb gazdaságban még mindig c-ak kézi munkával ter­mesztik a dug^ag/mát. Az állo­más kísérleti généit először a hagvmatérme-ztő gazdaságok al­kaimq®'ák itt. Makón. Kétébb a HÖDGÉP közreműködésünkkel megszerkesztette a gvári prototí­pust. Gyártását elkezdték. az üzemek igényeit teljesíteni tud­ják. — Valamikor a kezdetleges ag­rotechnika vetett gátat a fejlő­désnek, később a raktárhiány. Most a feldolgozásnál van baj. — Vitáznak a termesztők és az értékesítő váUa'atok. Kinek a fel­adata a válogatás és csomag s'ás? A döntéssel nem lehet sokáig várni, mert a makói techno'ógtá­val másutt Is 16 minőségű hagy­mát lehet termeszteni. Ha itt csökken a hagvmaterület. van újabb jelentkező Békésben, Ba­ranyában é6 másutt ls. — Ezek szerint megszűrhet a makóiak vezető szerepe? — Az élet törvénye. Ha valami gátat szab a további fejlődés­nek .... Kincset érő vidék a makói. Ku'atók, termesztők, gépészek évtizedes munkájának eredménye az idei jó hagvmatermés. Ilyen gyors lépésváltásra néhánv évvel ezelőtt még a legoptimistábbak sem gondoltak. Kár lenne. ha ezek után mégis helyben lárásra kényszerülnének a makói hagy­mások. RADICS FERENC <

Next

/
Thumbnails
Contents