Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

99 Vasárnap, 1978. október 29." : -"/V j '-ti. • - éúJ-JÖAk.fC'^'• i • •* v ' O^TMOi Néhány méter mindenség , .. . wm ' -* í • ; ' 14 . , ; ff,••.1 úl A

kár egy török dzsámi. Kör alakú építmény, a folyosó is körbefut. A kétszárnyú, csapóajtós bejáratokra zajongó gyermeksereg mered. A felnőttek karjukra vetett kabátjaikkal toporognak. A bebocsáttatósra váró sokaság — háromszáznál is többen vannak — körülözönli a „szentély"-t. Feltárulnak az ajtók. A félhomályból halk, finom Bachorgonamuzsika szűrődik ki. Mindenki felfelé tekint Fölöttünk a kupola hófehérje lassan elsötétedik. Csak a zene szól tovább méltóságteljesen. fis feltűnik maga a nap is. Aprócska sárga tányér, lassan mozog a bejelölt keleti irányból nyugat felé, akár a valóságban. Azaz csak a felszíni valóságban. Hiszen ez is, ahogy a hang mondja, „csak látszatjelenség", akár az ég fölénk kupolaként borulni látszó képe, anút most itt-amott a naprendszer egyté _ rtygójának egyik pontján, Budapesten, a Népligetben, a Planetáriumban fölénk vetít a híres jénai Zeissgyár műszere, két gömbje közül az egyikbe a csillagokat gyűjtve (már azokat melyeket fölöttünk észlelhetünk: 8900 darabot), a másikba pedig kivetítve őket. fgy kerül erre a mindössze 23 méter átmérőjű kupolára a mindenség, amelyben élünk. Játszik velünk a planetárium. Előbb kirajzolódnak a csillagképek. Gyerekkorunkban meleg, nyári estéken, fűben hanyatt fekve hallhattuk talán először az ősi magyar hitvilág e mitológiai neveit a kis és nagy Göncölt, a Fiastyúkot, az Esthajnalt, a Kaszásokat és a többit Most láthatóan, félreérthetetlenül és könnyen felismerhetően ragyognak fölöttünk. JVláshová kerülnek, ahogy változik az Idő, az évszakok és az évek. Később elindulunk Budapestről. Most még a Duna közepén ülünk, egy óriási csónakban. Körös-körül, a valódi irányoknak és égtájaknak megfelelően látható a Gellérthegy, a Lánchíd, a Parlament a Vár, még a Hilton is. Alkonyodik a főváros felett lassan sötétbe vész a panoráma-délibáb. S újra felragyog a csillagos ég — 23 méternyi átmérővel. Délnek Indulunk, az Egyenlítőn állunk meg először. Másként fordultak a csillagok és a csillagképek, meg is magyarázzák. miért Végállomás: a Délisark, az Antarktisz. Féléves nappal van, újra kivilágosodik. Fehér fagy világ körös-körül, minden hófehér. A kép olyan plasztikus, hogy mellettem egy nő szorosabbra húzza össze magán a kabátot Odafönt a zeniten a Dél Keresztje, amit ki tudja, megláthatunk-e valaha ennél „élőbben"? Mert közben elrohant az idő, már éjjel van a sarkkörön és fél perc múlva Ismét Európa közepén vagyunk. Igen, itt van mindenki újra, az a népes szegedi csoport is, amely a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a TIT szervezésében jött. Saját bevallásuk szerint, egy leendő hagyomány megindítóiként is. A hang, amely a népligeti délelőttre varázsolt ég megjelenésekor kezdett beszélni, azzal kezdte mondókáját: úgy látszik, ma különleges világlap van, hiszen általános iskolásoktól, tinédzsereken át, egyetemistákig és idős, őszes urakig a legkülönfélébb korosztályok képviseltetik magukat, így hát most meg kell próbálnia úgy beszélni, hogy mindenkihez szőlhissik. Olykor körü'pll'.antva, _ natást figyelve úgy tűnt: sikerült Légoltalmi víztároló, betonkávás kútmaradványok egyike-másika ma is látható a városban. Alsóvároson, a Mátyás téren is van egy... Egyszer Károst Csabának, a Tanárképző Főiskola földrajz tanszéke fiatal adjunktusának eszéoe ötlött: mi lenne, ha... A főiskola birtokba vette a területet megkezdődtek a tárgyalások. A betonkaréjt felhasználva, 11 méter átmérőjű planetáriumra gondoltak, a megyei és a városi tanács művelődésügyi osztályainak, a TIT-nek, a JATE-nak és a Tanárképző Főiskolának közös bábáskodásával felépítendő, fontos közművelődési-oktatási intézményre. A Zeiss-művek ajánlatot tett a műszerre, ha a pénz meglenne, jövő év végén szállítanák. Két-két és fél millió forintról van szó. Eredeti — és viszonylag olcsónak tűnő — elképzelés született a kupolát illetően: a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat graboplast burkot készítenek, poliészterből és pévécéfcől, s a KSZVtől is részt vettek néhányan a budapesti látogatáson... Időpontot, abszolút biztatót ugyan még korai lenne mondani, de ahogyan a földrajz tanszék egyik oktatója, Bagdi Sándor megfogalmazta: erjedőben van a dolog... S a létesítmény hasznát nem is kell különösebben ecsetelni manapság, amikor az űrhajózás ezreket tett amatőr csillagászokká. Egyszóval: talán... ...talán nemcsak Szegedről,hanem egész Dél-Alföldről sokan látogatnának ebbe a fura varázslatépítménybe. Talán — Jugoszláviából is... A hang a planetáriumban most a bolygók mozgásáról, a világegyetem jellegéről beszél. Ez az a pont, ahol a csillagászat átcsap filozófiába, gondolom. Tudja ezt a hang is. Ki tudja, ml történt ezzel az emt errel, talán maga sem veszi észre, hogy amiket mond, régen túl van már a szakmai kérdéseken... „o mindenség szerelméről" beszél, arról, hogy a világegyetem tudományos vizsgálatakor egy bizonyos apró bolygóig elérkezve, már nem is csak filozófiai, hanem etikai kérdéseket illenék megvizsgálni. Közben ott, a fénylő, sárga korong körül lassan mozog körbe a naprendszer kilenc bolygója. Köztük az is, amely körül egyetlen aprócska Hold ls kering... S lassan eltűnik a többi bolygó, mind a látható 8900. Semmi más nem marad, csak az az egyetlen, kicsiny, forgó fénypont, ami önmaga körül is fordul, mozog. Ahová most a hang invitál bennünket e szokatlan planetáriumi látogatás befejezéseként, miközben halkan újra megszólal az orgona is. Arra a kis fénypontra, amin kívül voltaképpen semmi más nem létezik. Nézem, egyre nézem csak az apró. kicsi gömböt ott — itt a végtelenségben. Igen. rajta kívül semmi más nem létezik. Nézem, s először nem is tudom, mi az oka hirtelen meghatottságomnak. DOMONKOS LÁSZLÓ Megyei utazások Lépésváltás után Jól emlékszem még nagyanyám klára falvai házára. A kemence fölött a ritka szövésű fűzfarácson minden télen ott száradt a sok aoró hagyma, a zsikétől a piklezig. így nevezik a nagyság szerint szétválogatott dughagymák egyes csoportjait. Aztán tavasszal nagyanyám, összefogva néhány szomszéddal. térden csúszva dugdosta el a Maros-partl Ki-réten vagy a Nagyfüzesben. Azóta nagyot változott a világ. A hagvmakertészek nehéz kézi munkáját felváltotta a gén. Többet is, jobbat is terem ma már a makói határ. A hagymások leleményét a múzeumi tárgyakká lett hagymakaparó, földrosta, dughagyma-o-ztályozó. utalló, kerekeken gördülő tolikapa őrzi tovább. Tetszetős laboratórium- és irodaépület, a hagymakutatás fellegvára Makón. — Nagvon jól ismerem azt az időt. amikor sok munkával, nagy szorga'ómmal és hihetetlen kitartással termelték meg errefelé a hagymát — mondja Szalay Ferenc, az állomás vezetője. — Makó és a hagyma. A város címerében is ott van. A krónikások már az 1700-as években megemlítik a Maros-parti hagymakertészeket — Kezdetben az árvizes területekről kipusztult szőlők helyére ültették a hagymát Az első terme-zlők a jobbágyság alól felszabadított zsellérek voltak, ök és leszármazottaik szereztek meszsze fö'dön hírnevet a városnak. — Ügv tudom, a makói hagvma minő-ége a második világháború idején nagyon leromlott Nem volt elegendő szaporítóanyag. Így külföldről is került ide kevésbé értékes faita. Kutatóá'lomásunk elődje éppen azzal a céllal alakult 1918-ban, hogy a makói hagyma ismét visszanyerje régi jóhfrét. Legalább kétezer hagymakertész fajtaváltozata közül választottuk ki a legjobb és a legkedvezőbb tulajdonságúakat Végül 1958-ban az általunk szelektált új makói fajtát államilag is elismerték. Tulajdonságai jobbak a háború előtt termesztett fajtiknál. Egyöntetűbb termésű, s a hagyma alakia megközelíti a gömb formát. Fűszerező értéke magas. Szárazanyag-tartalma jó, kitűnő konzervipari alapanvag. A tárolást még ma is ez a fajta tűri a legjobban. — A fajtákat, legven az zöldségféle vatv más szántóföldi növény. általában 5—10 évenként váltják. A makói hagyma ezzel szemben már húsz éve „tartja magát". S5t, termesztése új lendületet vett. — Ennek az a titka, hogv a fajtafenntartás során a kiválogatott egyedeket provokáljuk... — Provokálják? — ... szándékosan a legroszszabb körülmények közé visszük a töveket. Megfertőzzük peronoszpórával, hagymaléggyel. Télen meleg helyen tároljuk, s csak azokat gyűjtjük össze, amelyek nem eriráztak ki. Három-zor három évig tart ez a munka. Mindezek után szütetik meg a ..szuperelit" mag. Az állomás állítja elő az elit fokozatú vetőmagot is. — Nem vagvunk jelentős hagvmaterme~ztők, csak egy-két százalékát adjuk a világ hagymatermésének — a makói hagyma mégis a legkeresettebb. — A makóinál jobbat nagyon A hatodik gyertya A máskor oly csendes, kihalt temető most életre kel. A gazverte sírokat megkapálták, a vázákba friss virágok kerültek. Köröskörül apró gyertyák égnek. A szél fojtott beszédfoszlányokat sodor. A szomszédos sirhoz egy hajlott hátú, lógó bajuszú öregember lép. Kopott táskájából öt formatervezett sárga gyertyát vesz ki. Leteszi a krizantémok közé, meggyújtja őket és némán imádkozik. A szertart ís befejeztével egy köznapi vékony fehér gyertyát helyez a sírkőre. Azt is meggyújtja, majd összekulcsolja a kezét. Az ima végeztével könny szökik a szemébe. Oldalt fordul és szögletesen biccent — látásból Ismerjük egymást —. majd lassan csoszogva felém lépdel ős nyújtja a kezét. A szorítása meglepően erős. — A felesége? — kérdem. — Onnan jövök, ő nem itt fekszik. Látja kíváncsi tekintetemet, hát folytatja. — A harmadik szomszédom volt. Tudja, a feleségem már nyolc éve halott, Ö is egyedül maradt... A fia már régen megnősült. Pestre került, sokat jár külföldre, ritkán szokott hazajönni... — Szóval összemelegedtünk a Mariskával. Aztán egyik napról a másikra... Tudja, senki nem gondolt rá. Megütötte a... szél... szegényt — mondja szaggatottan, s megtörli a szemét. — Jött a temetés és a Ferivel — a fiival — teszi hozzá kiegészítésként — megbeszéltük, hogy én gondozom majd az anyja sírját... Mivel én úgyis ráérek. Két éve történt, azóta mindig megírja, hogy mit vegyek, s rendesen küldi hozzá a pénzt is. — A fehér gyertyát is ő..'. Egy mozdulattal elhárítja a kérdést. — Tudja, mi a feleségemmel ötven évet éltünk le, neki ötöt szoktam vinni ilyenkor. ... de hatot veszek, hogy a Mariskának is jusson egy szál... HORVÁTH ISTVÁN nehéz produkálni. Sokan hiányolták eddig az egyéves makói fajtát. Az ipar azt szeretné, ha fehér héjú lenne a hagyma uj, elismerésre bejelentett fajtáink, mint az egyéves, a nagy testű és a fehér héjú éopon ezeket az igényeket elégítik ki. Vannak már jó tulajdonságokkal rendelkező hibridek is. Persze. nem elég csak előállítani ezeket, gondoskodni kell arról is, hogy az üzemi elterjesztés után elegendő és jó m'nőségű szaporítóanyag legven. Aromásunkon termesztési kísérletek is folynak. Az újabb és régebbi, valamint a hazánkba kerülő külföldi fajtákat tenvészkertünkben, valamint az or-zág több hagvmaterme3ztő gazdaságában próbáljuk ki. Vizsgáljuk a faj'ák betegségekkel szembeni ellenál'ó képességét, tárolhatóságát. Értékellük. hogv az új termesztéstechnológia mellett milyen eredményekre képesek. — 1975-ben ismét a mélyponton ... — Belvizes év volt. a szaporítóanyag jó része tönkrement Emiatt aztán ismét sok külföldi fajta került erre a vidékre. A szaporítóanyag hiányát az elmúlt években kellett pótolni. — Azóta az egvéves termesztési módszer is terjedt ezen a vidéken. — A makói hagymának tulajdonképpen jót tett a külföldi konkurrencia. összehasonlíthatták a termesztők és feldolgozó ipari vállalatok a kétféle technológiával termesztett hagvma minőségét, értékét. Ismertekké váltak az előnyök és hátrányok mindkét eljárásnál. Az egyéves technológia bevezetése új lendületet adott a kétéves módszer korszerűsödésének is. A makói hagyma 150— 200 mázsát terem hektáronként, az egyéves 300—100-at. Amíg azonban a makóinak 85—90 százalékát, az egyévesnek csak 35— 40 száza'ékát tudták értékesíteni a termelőszövetkezetek. — Tíz éve már annak, hogv a makói kutatóá"omóson szabadalmazták a Brúder—Kovács-féle hagymatermesztési gépsort — A fejlődést nem innen számítjuk. A nagyüzemek kialakulásakor még megmaradtak a kisüzemi techno'ógiák. Első lépésnek a művelőutas, ágyrendszerű termesztési technológia bevezetése tek'nthető. Lehetővé vált. hogy a hazvmatáblában ta^osási kár né'kül közlekedjenek a gének. Találtunk megoldást az optimális tőszám kia'akítátéra is. Aztán jöttek a kísérleti gének. Később a táoanvagellátári, a vegyszeres gvomirtási. majd a növénwéde'mi kísérletek jelentettek újabb megoldandó feladatokat — A szegedi ipari vásáron a HÓDGÉP teljes dughagymatermesztő gépsort állított ki. — A legtöbb gazdaságban még mindig c-ak kézi munkával termesztik a dug^ag/mát. Az állomás kísérleti généit először a hagvmatérme-ztő gazdaságok alkaimq®'ák itt. Makón. Kétébb a HÖDGÉP közreműködésünkkel megszerkesztette a gvári prototípust. Gyártását elkezdték. az üzemek igényeit teljesíteni tudják. — Valamikor a kezdetleges agrotechnika vetett gátat a fejlődésnek, később a raktárhiány. Most a feldolgozásnál van baj. — Vitáznak a termesztők és az értékesítő váUa'atok. Kinek a feladata a válogatás és csomag s'ás? A döntéssel nem lehet sokáig várni, mert a makói techno'ógtával másutt Is 16 minőségű hagymát lehet termeszteni. Ha itt csökken a hagvmaterület. van újabb jelentkező Békésben, Baranyában é6 másutt ls. — Ezek szerint megszűrhet a makóiak vezető szerepe? — Az élet törvénye. Ha valami gátat szab a további fejlődésnek .... Kincset érő vidék a makói. Ku'atók, termesztők, gépészek évtizedes munkájának eredménye az idei jó hagvmatermés. Ilyen gyors lépésváltásra néhánv évvel ezelőtt még a legoptimistábbak sem gondoltak. Kár lenne. ha ezek után mégis helyben lárásra kényszerülnének a makói hagymások. RADICS FERENC <