Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-24 / 251. szám

2 Kedd, 1978. október 24 Brezsnyev fogadta Vance-t Befejeződtek a szovjet—amerikai tárgyalások e Moszkva (MTI) A hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozásáról megkötendő szovjet—ameri­kai megállapodással össze­függő kérdésekre fordították a fő figyelmet • Leonyid Brezsnyev és Cyrus Vance hétfői moszkvai tárgyalásán. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke a Kremlben fogadta az Egyesült Államok külügy­miniszterét. A megbeszélé­sen részt vett Andrei Gro­miko. az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­A felek megállaoitották, hogy a moszkvai tárgyalá­sok erről a kérdésről hasz­nosak és konstruktívak vol­tak, s kijelentették: készek minden erőfeszítést megten­ni véghez vinni ezt a fon­tos feladatot, hogy biztosít­sák a megállapodás mielőb­bi aláírását. Kinyilvánítot­ták a kölcsönös szándéku­kat, hogy hozzájáruljanak a haladáshoz a fegyverzet korlátozásáról és a leszere­lés más kérdéseiről tartott tárgyalásokon is, hogy konkrét megállapodásokat érjenek el ezen a téren. Leonyid Brezsnyev felhív­ta a figyelmet a szovjet­amerikai kapcsolatokban az utóbbi időben mutatkozó negatív jelenségekre, és alá­húzta: a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­tainak kiegyensúlyozása, felfelé ívelő fejlődésük biz­tosítása megfelelne mindkét ország népe érdekének. a nemzetközi enyhülési folya­mat elmélyítésének, s a vi­lágbéke megszilárdításának. A szovjet—amerikai tár­gyalások hétfőn befejeződ­tek. A megbeszélésekről közleményt adtak ki. Cyrus Vance ma, kedden elutazik a szovjet fővárosból. II béke forradalma 3. őszirózsás katonasapkák Tisza István elismerte a volt: a parlamenten kívüli lúzióihoz még mindig ragasz­háborús vereséget Ha ezek népkormány funkcióját töl- kodó. Károlyi hivatalos kirá­után valaki azt gondolja, tötte be. ha időnként csak lyi miniszterelnöki kinevezé­Beiktatták az új pápát II. János Pál, a Vatikán történetének 265. pápája, vasárnap elfoglalta a Szent Péter-bazilika előtt jelképe­sen felállított trónját. Az új egyházfő — elődjéhez, I. Já­nos Pálhoz hasonlóan — el­tekintett a nyilvános meg­koronázástól, a földi hatal­mat jelképező tiara viselé­sétől. II. János Pál ünnepélyes beiktatásán 125 ország kép­viseltette magát hivatalos küldöttséggel. Olaszország képviseletében megjelent Pertini köztársasági elnök és Andreotti kormányfő. A Lengyel Népköztársaságot Henryk Jablonski államfő képviselte. A Magyar Nép­köztársaság delegációlót Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács elnökhelyettese ve­zette. Tagjai voltak Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Palotás Rezső római ma­gyar nagykövet. Az egyházi küldöttséget dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek vezette. hogy ebből akár ő, akár a korabeli politikai vezető ré­tegek levonták a szükséges következtetéseket, hát na­gyot téved. A területi in­tegritás, sőt megnagyobbo­dás, s az ország feletti örö­költ és legalábbis istentől származtatott körében élve eszmeileg is. A tömegek ön- sére váró Nemzeti Tanács tevékenysége nagyon meg- azonban éjjelre hazaküldi a nőtt. Munkástanács és kato- tömeget. A tanács tagjai kö­natanács alakult, amelyek zül is ki hazamegy aludni, ki hasonlóan más, már létező marad — izgulni... A szét­Jegúlis" szervezetekhez, oszló tömeg katonatagjai út­csatlakoztak a Nemzeti Ta- közben még elfoglalják- avá­Hnácshoz. (Voltaképpen a ket- rosparancsnokságot A hely­uralom bűv- tűs hatalom intézménye jött zetet végül a régi rendszer az uralkodó létre Budapesten.) 29-én a gyűlölt exponensének, Lu­osztályok egyszerűen nem nép feltörte a soroksári fegy- kachich tábornoknak az As­vettek tudomást az elkerül- verraktárt és fegyverkezett, toria elleni utolsó, kétségbe­hetetlen végről. Csupán a katonatanács és a esett és eleven eredményte­A rezsim" demokratikus el- forradalmi érzelmű szociális- len támadása oldotta meg. A lenzékének meghatározó bizalmiak, mozgalmi ve- támadás visszaverése után a ereje a magyarországi szo- zetők mutattak határozottsá- felháborodott munkások és got, bár a felkelés megindí- katonák még az éjszaka fo­tását ők is november +re Iyamán. megszállták a tele­tűzték ki. fonkozporitokat, a palyáud­Igy érkezett e! október varókat. hidakat, élelmiszer­30-a, a döntés napja. Reggel raktárakat, az ügyészséget még semmisem jelezte a for- Hainalra a forradalom éj­dulatot. A hangulat ugyan iz- szakáját átaludt Nemzeti Ta­gatott volt, de az üzemek- n^cs arra ébredt, hogv az elő­kérdésből politikai kérdés ben rendben megindult a este szétszéledő tömeg új- h é , tt Vllniusból lett. Szervezte a munkássá- munka. S aztán megérkezett ra megjelent - immár fegy- J Y11^^1, — mint 1818-ban — a bécsi veresen — a Várban, és Jó­forradalom híre. Egyszeriben főherceg, a király meg­eltűntek a K-beiűs, Károlyi- bízott la nem tehetett egve­királvt jelképező sapkarózsák, helyükre Őszirózsa került, s áradatként vonultak az em­berek az Astoriába, a Nem­zeti Tanács főhadiszállására. A lojalitás és a legalitás il­ciáldemokrata párt volt. Bár söha -bem volt parla­menti "•párt. és így a hiva­talos és elismert politikai életben 1850-es megalakulá­sa óta nem vett részt, még­is tevékenysége folytán a munkásmozgalom rendőri TENG JAPÁNBAN Vasárnap délután nyolc­napos hivatalos látogatásra Japánba érkezett Teng Hsziao-ping kinai minisz­terelnök-helyettes. Tenget, Jelentette be vasárnap George Sherman, a delegá­ciók közös szóvivője. A szer­ződés szövegét jóváhagyás­ra az illetékes kormányok eié terjesztették, miközben a szerződés függelékében sze­aki a Kínai Népköztársaság replő még vitás kérdésekről got, komoly szocialista és osztályharcos nevelésben ré­szesített generációkat, tö­megeket és vezetőket kép­zett a forradalmaknak, a KMP-nek. A legfelsőbb vezetőség (Garami Ernő. Weltner Ja­' kab, Buchlnger Manó) koc­kázatokat kerülő opportu­nizmusa, a Peidl Gyula—?e­yer Károly—Propper Sán­dor-féle jobboldal szakszer­vezeti bürokráciásdija béke­időben, a kezdetek idején erőgyűjtésre megfelelt, ám a döntés idején, a társadalmi forradalom pillanatában már édeskevés, sőt hátráltató volt. Az .előzőeknél feltétlenül ma­gasabb és intellektuálisabb szintet jelentő centrum (Gar­bai Sándor. Böhm Vilmos Kuníi Zsigmond. Pogánv Jó­zsef. Landler Jenő és Varga Jenő) ts tovább differenciá­lódott 1910-ban: a kommunis­tákhoz. de a jobbszárnyhoz • is vezettek Innen utak. Az SZDP, a szocialista ta­nok befolyása a háború ide­jén egyre nőtt, bár a párt cloktrtnér és tétovázó veze­tói kezéből egyre inkább a tagság tömegei felé tolódott el a kezdeményezés. Megerő­, södött a párt baloldali ellen­"zéke is, a Vágó Béla, Szántó Béla, Rudas László és Hiros­sik János nevével fémjelzett csoport. Így nem csoda, hogy 1918 októberében a szociál­demokraták voltak képesek a leghatározottabb és legéret­tebb követelések megfogalma­zására. Október 23-án lemondott az immár senkit és semmit nem képviselő utolsó háborús ka­binet. a wekerle-kormány. Másnapra virradóra a három demokratikus áramlat Káro­lyi Mihály palotájában meg­alakította a Magyar Nemzeti Tanácsot. Miközben a kulisz­szók mögött folytak a reali­tásokhoz alig kapcsolódó al­kudozások az új kormányról, a lojális és határozatlan Nem­zeti Tanácsnak a léte mégis­csak forradalmi cselekedet bet. kinevezte Károlyi Mi­hályt, az utca óhajtottját miniszterelnökké. Dcrer Miklós Kővetkerik: A Népköztársaság 1949-ben történt kikiáltása óta a legmagasabb rangú pekingi látogató Japánban, államfőnek kijáró fogadta­tásban részesítették. BEFEJEZŐDÖTT AZ NKP KONGRESSZUSA Az új vezető testületek megválasztásával vasárnap véget ért a Német Kommu­nista Párt (DKP) mannh-eimi kongresszusa. Herbert Miest, a DKP elnökét, és Her­mán Gautlert, a párt el­nökhelyettesét megerősítet­ték tisztségében, s újravá­lasztották a DKP vezető­ségét és elnökségét is. csikóson AGY BÉLA HAZAÉRKEZETT VILNIUSBÓL Vasárnap Csikós-Nagy Bé­la államtitkárnak, a Ma­gyar Közgazdasági Társa­ság elnökének vezetésével magyar—szovjet közgazdász­szimpóziumon részt vett küldöttség. A KORMÁNYOK ELÉ TERJESZTIK A tárgyaló küldöttségek szintjén megállapodás jött létre az egyiptomi—izraeli különbéke-szerződésről —, Washingtonban folytatód­nak a tárgyalások. Meghalt Mikofan o Moszkva (MTI) A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központ! Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnök­sége és a Minisztertanács vasárnap délután kiadott közleménye mély fájdalom­mal tudatta, hogy szomba­ton, hosszú, súlyos betegség után, 83 éves korában ~ el­hunyt Anasztasz Ivanovics Mikoun. az SZKP egyik leg­régibb tagja. * Anasztasz Mikojan. aki 1895-ben született, 1915-tői volt tagja a Szovjetunió Komunista Pártjának. 1917 márciustól augusztusig Ba­kuban végzett pártmunkát. 1926—30. között Mikojan a Szovjetunió belkereskedelmi népbiztosa volt. A háború éveiben, 1942—45. között tagja volt a Szovjetunió Honvédelmi Bizottságának. 1946—55. között, maid 1957—58-ban a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök­helyettese. 1961—65. között a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke. Anasztasz Mikojan szá­mos alkalommal kaoott ma­gas kormánykitüntetést. Csongrád megyében Magyar— NDK baráti találkozók A magyar—NDK barátsági kalmából rendezett barátsági hét keretében többnapos lá- gyűléssel folytatódott a togatásra érkezett Csongrád program. Ezt követően fóru­megyébe Dieier fíenz, az möt rendeztek a Zrínyi ut­NDK Tájékoztatási és Kul> -cai tömegszervezeti székház­tun:U» Közppat -1ígazgatója.-baifti "' 'v>":' \ ib-ttfMáaa Tegnap, programjának első- német vendén títdeatása S^Jfftíf vetkezettén • baráti « ttésttlge­téssel ért véget Ezen reszt bizottság titxárnelyettese kí- yeU dr Szalöntai Jüzs>e£> a A vendéget délelőtt, a Ha- városi pártbizottság első titr zafias Népfront városi szék­házában Török István és Ke- Ma, Szegeden folytatódik a resztes Istvánné, a Hazafias program, délelőtt a Radnóti Népfront elnöke és titkára Miklós Gimnáziumban és a fogadták, majd a Bethlen városi népfrontbizottságon. Gábor Gimnáziumba látó- Délután 3 órától fórumon gattak, ahol rendhagyó né- vesz részt Dieter Hehz, ahol metórán vettek részt. A tömegsport szervezése-az Délután a HÖDGÉP Vál- NDK-ban címmel tart elő­lalatnál az NDK megalaku- adást Ezt követően Csong­lásának 29. évfordulója al- rádra látogat Sarló Sándor: Visszapergető '23. * ­• Kizárásunk után jogi képviselőnk javaslatára dr. Botika Sándor rendőrfőtanácsos, főkapitány egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett. Itt va­lóságos drámai kitörést rendeztem. Megmutat­tam rongyos ruházatomat, kabátom szertefoszlott bélését, nadrágom agyoníoltozott ülepét Részle­tesseggel elemeztem, mit jelent ha egy újságíró ilyen kopott állapotban jelenik meg a hivatalos helyeken. Ez a város szégyene, a polgármeste­ré. a főispáné, az országé, a lapé, melyet kép­visel. Ekkor Wimmer is bedobta a vitába goril­la alkatát, kifakult páviánábrázatát — Modortalanság, sértés, inzultus — kiabálta felém. — Nem vagyok hajlandó tovább tár­gyalni! Dr. Bottka azonban az újságírók mellé állt Szerinte a jelenlegi gazdasági adottságokban szembeszökően megfelelőtlen a Szeged munka­társainak fizetése. Javasolta, hogy az Igazgató­ság tekintse indokoltnak az újságírók elkesere­dett lépését, és hozzon megfelelő határozatot a fizetések kielégítő rendezésére. Az igazgató urak végül is kénytelenek voltak meghátrálni. Másnap Balla Jenő közölte velünk, hogy az igazgatóság fizetésünket ötven százalékkal megemelte. Ezt elfogadtuk, a munkát felvettük. Én azonban nemsokára, 1923. március elsején megkaptam a három hónapra szóló felmondólevelemet. Málus végén elhagytam a Szeged szerkesztőségét. Más baloldali lao hlánvában nem volt hely számomra Szegeden. Elért Pásztor bosszúja. A Szeged 1925-ben vette fel a régi Délma­gyarország nevet. X923. január 11-én. csütörtökön este 9 órakor, két nappal az újságírásztrájk befejezése után, ott állok a nyilvánosság előtt, a Tisza éttermének pódiumán. A szegedi újságírók Irodalmi Esték című rendezvényein, alig huszonkét évesen, sor­jában az ötödiknek, odakényszerültem az előadói asztalhoz. Témám: a modern költészet, az exp­resszionizmus. Ö, nem könnyű! Móra Ferenc, Ju­hász Gyula után sikerül-e elfogadhatóvá tartal­massá, érdekessé tenni magamat? Hetek óta, éjt nappallá téve készülök. A konyhaasztal mellett, konyhai világításnál koptatom szemem, könyö­köm. Darabka papirosokra rovom a sorokat a kilencven nehéz perc kitöltése végett. Elég-e eh­hez tudósom, tapasztalatom, tehetségem? Kétsé­gek között bolydulok, járok fel s alá. Elpihenni nem tudok, gondolataim szövődése tart ébren. Az a szándékom, hogy jegyzetek nélkül, fejből mon­dom el, amit akarok. Saiát gondolataim. Mir.él közelebb a kitűzött nap, annál jobban érzem: nir.es visszakozz! Előző éjjel alvás he­lyett az ágyban félhangon felmondtam a szöve­get, és újra, és még egyszer. Jól ment. Reggel álmatlanul is friss, éber vagyok. Anyám jön hoz­zám, újsággal a kezében. — Nem is mondtad, fiam. Az újságból tudom meg, hogy ma előadást tartasz. Elmegyek, meg­hallgatom. Kitör belőlem a tiltakozás: — Ne jöjjön, semmiképp ne jöjjön! Nem aka­rom! A világért se! Tetszik érteni? — De hát miért? Nem hallhatom a saját fiam előadását? Szégyenled talán? — Ne tessék jönni. Zavarni fog, ha ott lesz — mondom, de valójában úgy érzem, anyám fején találta a szöget. Igen, talán magát anyámat szé­gyenlem, az egyszerű asszonyt, a piacról piacra batyuzó rövidárust, aki maga elé teríti a gom­bok, cérnák, varrótűk, gumik, pertlik, pántlikák, csipkék, kis tükrök, kapcsok és minden egyéb apróságok tarka sokaságát, s arra vigyáz, hogy ezt vagy azt a terítékből a vásárlók el ne loplák. Szégyenlem talán ezt az alacsonyrendű munkát, melyet elvégezni korábban magam is kénytelen voltam? Nem szólok többet, anyám is hallgat Ma j-t cak később érzem szava'm kegyetlen vol­tát. Ridegen megyek el hazulról. Este. a Tisza étteremben, lehetnek vagy két­százan. akik meghallgatnak. Sok ismerős arc, akiket látni szoktam a szegedi utcán, a korzón, a boltokban, a kávéházakban, a városházán, a törvém-széken. a színházban és a mozikban. Nem látom Mórát, öt re érdekelné ez a téma? Vagy az én személyem? Nem. hiszen ő mások előadá­sára sem jött el. Ez mindenesetre könnyebbséget okoz. Móra szigorú kritikus, tekintély, félek tőle. Elnök nincs, aki az előadást bevezesse. Magam állok fel, hogy elkezdjem. Talán két percig vá­rok, várom, hogy elcsendesedjenek, mialatt za­katol a szívem, egyre jobban. Nem merem ki­nyitni a szám, félek, hogy nem jön ki hang a torkomon. Aztán mégis. Hölgyeim és Uraim! Mikor én a világra jöttem... Marinetti már közreadta a futurista kiáltványt... Whitman a sírjában pihen... Verhaeten viharos erőkkel birkózik ... Apollinaire szerelmi líráját szüli.., Kassák vasastanonc ... Ady újságot kezd írni:.. (Akadozom, hápogok, zavarban vagyok, az asz­talról felveszem a jegyzeteimet, belepillantok. Vér György súgja: olvasd ... olvasd!... Olva­som.) ... Én pedig lassan beletorkollok a-világ­háborúba. (Még nem tudhatom, hogy lesz egy második!) Háború! Front! Minden a feje tetejé­re áll. A rímek kimaradnak. A verssorok szét­futnak. Az értelem ablakai kivágódnak. Exnrgsz­szió. Képek halmozódnak. Mozgásáram. Vihar. Forradalmak. Verseket mondok. Elemzek. Sa­ját versek. Kassák-versek: „Máglyák Énekelnek... Viliganyim... [Márciusok... Szivünkön szeretettüzmáglyák [szenvednek Oroszországi... Oroszország! Oroszország!... Ö elsőszülött testvérünk..." Állok, mint egy kalitkában, körös-körül elborít, fogva tart a szemek pillantása. A percek soka­sodnak, a papírlapok ritkulnak, hangszálaim fá­radtak, vizet kortyolok. De mikor leteszem az utolsó lapot, belekábulok a tapsba, minden szo- • rongásom elmúlik, felolvadok. Reggel a konyhában újra találkozom anyám­mal. Üjsóg a kezében. — Azt írják rólad, olyan voltál, mint egy ki­rály. — Király? No. re! — mormogom. — De igen. Remek voltál. Hallottam. — Mégis eljött? — Elmentem'. Böske húgoddal. Megbújtunk egy sarokban. Szégyenszemre. Majd jó lenne még anyád, ha nem leszek. (Folytatjuk.) V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents