Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-24 / 251. szám

Vasnrnan, 1978. október 29. II Versenyben az idővel Takarmány — télre Arról még nem készült statisztika, hogy mennyi mezőgazdasági hulladékot, illetve mellékterméket szántanak be vagy égetnek el évről évre betakarítás idején a mezőgazdasági üzemek. Pedig számtalan előadáson, tájékoztatón. értekezleten vagy bemutatón esik szó a melléktermékek felhasználásában rejlő felbecsülhetetlen tartalékokról. A kukoricaszár, a kalászosok szalmája, tt cukorrépafej és -szelet a jelenleginél sokkal jelentősebb szerepet játszhatna a takarmányozásban. Miért fő téma mindez? Azért, mert 6t mezőgazdasági üzemekben még mindig sok abrakot etetnek a szarvasmarhákkal. Bizonyított tény, hogy a szarvasmarha-hizlalásakor Belhasznált abraktakarmánynyal két és félszer több sertés- és három-négyszer anynyi baromfihúst lehetne előállítani. Ugyanakkora kérődző állatok táplálékigénye is inkább szálas és tömegtakarmáay felhasználását mdokolOsoügiál megyében a szántóterület jelentős részét foglalja el a kukorica. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a kukoricaszár kedvező beltartalmi értékei miatt kiválóan alkalmazható a takarmányozásban. Országosan — figyelembe véve a hektáronként betakarítható mennyiséget — mintegy 4,2—5,6 millió tonnát tudnának a mezőgazdasági üzemek évente feletetni a jószágokkal. — A melléktermékfelhasználása nem új dolog. A szakkönyvek is írták, hogy az októberben betakarított kukoricaszár közepes szénatermés minőségével egyenértékű — tájékoztat Kiss Miklós, a> Csongrád megyei Állattenyésztési Felügyelőség osztályvezetője. — Kézzel ma már elképzelhetetlen összegyűjteni as kukoricaszárat. — Éppen ez az. Gép kellene. A gondot tulajdonképpen az okozza, hogy inkább a főtermék betakarításának műszaki megoldására törekedtek a gépszerkesztők, s a visszamaradt szárat csak értéktelen hulladéknak vették. A szemes kukorica betakarítása már jól gépesített. Nyilván előbb vagy utóbb megszületik az a gép is. amelyik a szárat is összegyűjti. — De mi legyen addig, illetve van-e megoldás a kukoricaszár szecskázására? — Megyénkben a szöregi Tisza—Maros-szög Termelőszövetkezetben a múlt hét csütörtökén kezdtek a kukoricaszár silózásához. Hatalmas, szürke puttonyokkal felszerelt IFA-teherautók hordják silókazalba az összeszecskázott kukoricaszárat. Lánctalpasok tapossák, tömörítik. Időnként répaszeletet is terítenek rá. — A kukoricaszárból készített siló takarmányozási ériékét jól növeli a répaszelet — magyarázza Tóth István, a tiszaszigeti szakosított eza rvas marhatelep vezetője. A kukoricaszárító üzemből is ideszállítjuk az úgynevezett léha és összetöredezett, szemetes kukoricaszemeket. Ezt sem tudnánk külön feletetni, a silóban elkeverve viszont jól hasznosíthatjuk. — Az idén először használjuk fel a kukoricaszárat — mondja Molnár Imre, a termelőszövetkezet főagronómusa. — Körülbelül 200— 250 vagonnyit szeretnénk begyűjteni. Augusztusban e célra 1 millió 400 ezer forintért vásároltunk egy John Deere silózót. A kombájnok után a területről a kukoricaszárat és az értékesebb leveleket ezzel a géppel szedjük össze és szecskázzuk le. Hektáronként átlagosan 30— 40 mázsa gyűlik össze. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy 100—110 hektár fővetésű silókukorica termését helyettesitjük sokféle értéktelennek vélt melléktermékekkel. Tervünk, hogy jövőre már 300—400 mázsányit készítünk. A felszabaduló területen pedig szemes kukoricát termelünk. A ti6zaszigeti határban alig érjük utói a silózó traktort. — Húsz kilométeres sebességgel megy a gépem — mondja a vezetője, ifj. Dávid József. — Az adapter szinte a földön csúszik, így a lehullott levél jó részét is felszedi. Egy. tízórás műszakban 800—900 mázsát tud a gép betakarítani. De nagyobb teljesítményre is képes lenne, csak a teherautók nem tudnak gyorsabban követni. — Nagyon okos dolog, hogy azt a kukoricaszárat, amit régebben alászántottunk, most felhasználjuk — nyugtázza Halász Imre sofőr. Hazafelé indulunk Tiszaszigetről. Kiss Miklós megjegyzi: — Azokban a termelőszövetkezetekben járnak jól, ahol mielőbb „ráállnak* a szálas és tömegtakarmány felhasználására, ezen belül is a melléktermékek hasznosítására. A szépséghiba nagy: Csongrád megyében ugyanis néhány termelőszövetkezettől eltekintve még mindig nem hasznosítják a kukoricaszárat. R&dics Ferenc Bíró József A fegyver nélküli világért! O

któber 24-én világszerte, hazánkban is, megemlékeznek az ENSZ megalakulásának 33. évfordulójáról. Ez a nap, a világszervezet napja az embereket arra figyelmezteti már több mint három évtizede: a pusztító világégés után jött létre a Föld szuverén államait egyesítő szervezet. Ma már másfél száz tagja van az Egyesült Nemzetek Szervezetének — többségük a fejlődő országok közé tartozik. A leszerelés kérdése, a fegyverkezésre fordított milliárdok sorsa a Föld e legszegényebb régiói számára egyre égetőbb problémává válik. Egyszerű adat: a világ országai katonai célokra ma annyi pénzt fordítanak, mint amennyi bolygónk lakossága 45 százalékának évi jövedelme. Egy korszerű atom-tengeralattjáró árából a fejlődő világban 16 millió ember oktatását lehetne megoldani..., de még sokáig lehetne sorolni számokat. A leszerelés századunk harmadik harmadában a Föld minden lakója számára létkérdés. Az ENSZ az idén júniusban rendkívüli ülésszakon vitatta meg a leszerelés problémáit, s fontos munkaprogramot, nyilatkozatokat fogadott el. A Béke-világtanács javaslatára a világszervezet 1978. október 24—30. nemzetközi leszerelési hétnek nyilvánitatta. A döntés célja: minél több ember figyelmét felhívni korunk legégetőbb problémájára. A hazai békemozgalom nak ebből a szempontból nem kell nehézségeket legyőznie. Országunkban a békepolitika nem csupán lelkes társadalmi aktivisták szívügye. Szocialista hazánk külpolitikai tevékenységében alapfeladat a nemzetközi és az európai béke megőrzésére, a leszerelésre, az államok közötti együttműködésre való törekvés. Kifejezésre jutott ez az MSZMP KB október 12-i ülésén elfogadott határozatban: „Az enyhülés folytatásának, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának alapkérdése a leszerelés. Hazánk a szocialista közösség országaival együtt mindent megtesz a fegyverkezési verseny lefékezéséért, a nemzetközi fórumokon határozottan fellép a leszerelési in. tézkedéstít előmozdításáért. Ezen az úton döntő fontosságú, hogy mielőbb megegyezés szülessen a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról a Szovjetunió^ és az Egyesült Államok között. Európa békéjének és biztonságának megszilárdítását szolgálná, ha a NATO tagállamai a kölcsönös biztonság elvének megfelelő, konstruktív választ adnának a Varsói Szerződés országainak legutóbbi javaslatára a középeurópai haderők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalásokon." Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, leszerelési ülésszakán a küldöttek többsége is rámutatott: életbe vágó, hogy az emberiséget teljes megsemmisítéssel fenyegető nukleáris és rakétafegyverek korlátozásáról mielőbb megállapodások szülessenek, s hogy két világháború hadszínterén — Közép-Európában — csökkenjen a fegyveres erők veszélyes koncentrációja. A szocialista országok igen sok kezdeményező javaslatot tettek eddig is tárgyaló partnereiknek. A leszerelés ügyének természetesen százmilliók hívei a tőkésországokban is. Annak ellenére van ez így. hogy a burzsoá propagandagépezet minden erővel arra törekszik, hogy az állítólagos szovjet veszélyről költött kampánnyal a leszerelés; a feszültség csökkentése ellen hangolja a NATO-tagországok lakóit A neutronfegyver elleni tiltakozóu lapokon álló 700 millió aláírás bizonyítja — erőfeszítésük hiábavaló, a nyugati országok polgárai is belátják: fegyverkezési verseny nem biztonságot hanem pusztulással fenyegető bizonytalanságot szül, a hadiiparba áramló milliárdok nem prosperitást teremtenek, de az inflációt a válságot állandósítják. A

leszerelési világhét, rendezvényein országszerte nyílván sok szó esik minderről. A IX. kongresszusára készülő magyar békemozgalom aktivistái, előadói ezekre a problémákra, veszélyekre hívják fel a figyelmet. Az elmúlt évtizedek történelmi tapasztalata bebizonyította: korunkban a békeszerető nemzetközi közvéleménynek egyre nagyobb a súlya Az emberek békevágyát kifejező felelős szó nem a pusztába kiéit Mfkloe Gábor Jean Francois Derrlan francia külkereskedelmi miniszter meghívására hétfőn Párizsba érkezett Bírd József külkereskedelmi miniszter. Bíró József csütörtökön véget érő látogatása során több alkalommal is fSrgyal francia partnerével, valamint a Francia Nemzeti Bank és a Francia Gyárosok Országos Szövetsége vezetőivel a két ország közötti kereskedelmi forgalom bővítésének lehetőségeiről. Nemzetközi konténertanácskozás Szüret, kékfestőben — Ez a falu már Byen. Megvárja a zeneszót, aztán gyülekszik csak a nép — nyugtatja meg a művelődési ház aggódó igazgatóját, a mulatság lelke, Czékus József né. — Ha Panni azt mondja, jönnek a pávások, biztosan itt lesz mindenki. A forráskúti Páva-kör tagjai a farsangi tuskóhúzás, az aratóünnep, a szüreti mulatság, meg a lakodalmas játék főszereplői. Októberi dologidő ide vagy oda, egy vasárnap délutánja mindenkinek van, hogy ne felejtődjenek el a régi szokások, hagyományok. Népviseletbe öltöznek hát szőlőérés idején is, felpáritlii ázzak kosaraikat, csapatostul indulnak a szőlőskertbe, hogy próbára tegyék aztán a régi darálót, az öreg prést is, bírják-e még az iramot. Juhász Ignác nyugdíjas téesztag hagyta még néhány tőkén a fürtöket, hogy a játék azért inni való mustot is adjon. „Egészen édes" — ez volt a mustra eredménye. Csöppnyi fiúcska magyarázza öccsének, mit tesz a prés: ,Játod, abból folyik a szőlőlé." Ö már nagy tudós szüret-ügyben, emlékszik a tavalyi mulatságra. Mire a kóstolóra kerül sor, szépen összegyűlik a forrásfcüti nép, messze viszi az októberi szél szüreti dalaik csokrát. Igazán nem kell sokat gondolkodnia a rezesbandának sem, népdalkincsünkben bőven találni szőlődalt, szüreti éneket. Fekete Pista bácsi tavalyi borral kenegeti közben a torkokat, nem tartja ezt illetlenségnek senki. S mire a közös szalonnasütéshez parázzsá lesz a fa, a kultúrház nagytermében is felaggatják a lopnivalót Kis csomagokat, aknával, filléres apróságokkal, az esti bálon ezeket lophatják majd le a fiatalok a mennyezet alól, hogy aztán önként vállalják a bírók kiszabta bírságot. Játélv ez is, egy, a szürethez kapcsolódó sokfajta móka közül. Forráskúton még él ez a hagyomány; a szüret, kékfestőkben is. A Nemzetközi Közös Konténerhasználati (SZPK) Tanács kilenc tagországa tegnap Szegeden kezdte meg XIII. tanácskozását a MÁV Igazgatóság épületében. A munkában részt vesz a KGST-titkárság képviselője is. Az egyes országok küldöttségeiben a minisztériumok rein kívül a külkereskedelem képviselői is jelen vannak. Többek között megvitatják a fuvarozás egyeztetésének rendjét, a felelősség és a költségek viselésének módját, kidolgozzák az országok között konténerforgalom optimális rendszerét. Nagy jelentőségű a kombinált vasúti-vízi, valamint a közúti és a vízi konténerfuvarozás szabályainak elkészítése is. Az igazgatóság tanácstermében Juhász Miklós, a MÁV kereskedelmi igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Lovász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatóság vezetője üdvözölte a tanácskozás résztvevőit: — Megtiszteltetés számunkra. hogy ennek a tanácskozásnak Szeged város adhat otthont, éppen az a város, amelyik alig néhány hónapja — 1978. július 1-től — kapcsolódott be az SZPK forgalmába. Azóta Szegeden az SZPK-forgalomha feladott konténerek száma megközelíti az 500 darabot. A MÁV a szegedi Tisza-pályaudvaron konténerterminál létrehozását tervezi. Az előrejelzések szerint 1990-ig az összes export ténerhasználati Tanács délés import szállítási telje- utántól szekcióüléseken folyközlekedési sítmények megkétszereződ- tatta munkáját szakembe- nek, a tranzitforgalom pe- G. J. dig mintegy két és f&szereí sére nő. Ezzel a nemzetkőzi szállításoknak magyar közlekedésen belüli 50 százalékos részaránya csaknem 60 százalékra emelkedik. A Nemzetközi Közös KonJ végh László felvétele Sanegl — kekitstoben Utazik a kosár Az ötvenféle változatban A szövetkezet alkotó pályáfont, különböző rendeltetésű zatot hirdetett egy-egy ősi tiszaalpári kosarak a világ vesszőfonási forma megújíminden tájára eljutnak. A tására. Ennek eredményeként kézműves termékekből évente változatos alakú, fonatú be120 ezer készül, de jóval több vásárlókosarakat szállítanak is elkelne — csakhogy keve- többek között Franciaországsen foglalkoznak ezzel ames- ba, Svájcba, Svédországba és -bércessel* Angliába. Kongresszusra készülnek a hazánkban éiő szlovákok November 11-én összeül a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusa; a kongresszus előkészítéseként a Szövetség országos választmánya hétfőn a Fészek Klubban tartott ülésén megvitatta a küldöttválasztó gyűlések tapasztalatait. Amint Dankó János, a kongresszus-előkészítő bizottság elnöke elmondta: a hazai szlovák nemzetiségű lakosság képviseletében mintegy nyolcezren vették részt a tizenegy megye 74 helységében tartott küldöttválasztó gyűlésen, összesen 143 kongresszusi küldöttet választottak. Üdültetés, turizmus Nemzetközi megbeszélés Budapesten A szervezett kedvezményes nek és turizmusának fejlesztéséről tárgyal Budapesten — a IX. Szakszervezeti Világkongresszuson hozott határozatok alapján — a Szakszervezeti Világszövetség nemzetközi szociálturisztikai bizottsága (CSITSL), amely hétfőn kezdte meg kétnapos ülését a SZOT székházában. Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke, a SZOT főtitkára nyitotdolgozók lyen a bizottság húsz tagüdültetésé- szervezetének delegációja, illetve küldötte és több utazási szervezet megfigyelője vesz részt. A kétnapos ülésen megtárgyalják az idege galomban dolgozók oktat'sának és továbbképzé-ének. a bizottság nemzetközi kapcsolatainak helyzetét és a fejlesztés feladatait. A legfontosabb tennivalókat ajánlásokban foglalják öszta meg a tanácskozást, amc- tze. (MTI)