Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-18 / 246. szám

4 Szerda, 1978. október 18. 4 December 1—2.: magyar békekongresszus Megkezdődtek az előkészületek Kell-e beszélni a békéről — békeben? A válasz nem két­séges: nemcsak a puskaropo­gás adja meg az értékét a nyugalmas ünnepeknek, s a múmiával töltött hétközna­poknak. A minden emberi értéket megbénító háborúnak iz emléke, a tólünk sokezer kilométerre dúló ellenséges­kedés ls arra figyelmeztet bennünket: embert érdekünk, kötelességünk őrködni ma­gunk és az egész világ béké­je fölött Hazánkban 1973 szeptem­berében tartottuk meg a VIII. magyar békekongresszust. Az Országos Béketanács júniusi ülésén úgy döntött, hogy — a mozgalom alkotmánya ér­telmében — az idén decem­ber 1. és 2-án összehívja a IX. magyar békekongresszust. Mire hivatott ez a konfe­rencia? Visszapillant a moz, galom elmúlt öt évére, szám­ba veszi a tetteket amelyek­nek hatását nemcsak a mj népünk érezheti, hanem az egesz emberiség. A tanulsá­gok, tapasztalatok fölhaszná­lásával kidolgozza a magyar békemozgalom programját, amelynek összeállításában fi­gyelembe veszi a szocializ­mus építésével, a nemzetközi békemozgalom tennivalóival kapcsolatos feladatokat és a nemzetközi helyzet esemé­nyeit ls. Az idei tanácskozás külön figyelmet szentel arra, hogy híre, munkája az or­szág legtávolabbi csücskébe, legkisebb településébe is el­jusson, s eszméi, törekvései mindenhol követökre találja­nak. Nálunk nemzeti program a béke megőrzése, egy ember­ként kiáll emellett — a párt. a kormány, a szocialista kö­zösség békepolitikája mellett — egész népünk. Tömegek vesznek részt az európai biz­tonságért és együttműködé­sért, n fegyveres hajsza meg­fékezéséért, a leszerelésért kibontakozott társadalmi mozgalmakban. S eközben nemcsak a szocialista nem­zeti egység erősödik, nem­csak nemzetközi céljaink megvalósításához kerülünk közelebb, hanem szemléle­tünk ls formálódik: a köz­életben való helytállás és a pontos munka a béke védel­mének leghatásosabb módja Munkások, falusi dolgozók. tudósók, művészek, s egyál­talán az értelmiségiek — ki­ki a maga módján, szakértel­mével, megbízható, lelkiisme­retes, sőt kimagasló teljesít­ményével szolgálja a társa­dalmi haladást, a békés fej­lődést. S ez alól nem kivéte­lek a pártonkívüliek és a vallásos érzületű emberek sem. Békemozgalmunk az elmúlt őt évben — a VIII. kong­resszus irányelvei nyomán — gazdagabb és színesebb lett. A békegyfllések, nagyszabá­sú rendezvények mellett egy­re több a barát) találkozó, a bensőséges beszélget js és fó­rum. Megyénket összesen 22 kül­dött képvls :11 majd a decem­beri kongresszuson. Közülük öten az Országos Béketanács tagjai, hat aktivistát javasol a népfront, és elküldi képvi­selőit a KISZ, az SZMT, a TESZÖV és a MESZOV is. S hogy végül kikre esik a választás, az október 25-ig munkahelyi gyűléseken, bi­zottsági és testületi üléseken dől majd el. Kulturális élet Bulgáriában Bulgáriában 34 500 kultu­rális Intézmény működik, színházak, ' filmszínházak, könyvkiadók, rádió- és tele­Vízióállomások, képtárak, múzeumok, könyvtárak, kul­túrotthonok. Több mint 170 millióan látogatták évente az egymilliót meghaladó külön­féle rendezvényt; az érdeklő­dők az évente 50 millió pél­dányban kiadott 3700 új könyv, Illetve 470 játékfilm közül válogathatnak. 37 ezer rádióadás és négyezer órás évi tv-program műsorait hall­hatják, Illetve tekinthetik meg. A könyvtárak olvasói­nak rendelkezésére 60 millió kötet áll. Az egyik legnépszerűbb szórakozás a mozilátogatás. A felszabadulás előtti 155 film­színházzal szemben ma több mint, 3,5 ezer működik. A lá­togatók száma is megnőtt az­óta: 13 millióról 114 millió­ra. A játékfilmek mellett az ismeretterjesztő filmeknek szintén nagy a közönségük. A látni és tanulni vágyó bol­gárok szívesen látogatják a múzeumokat is. Ma 193 mú­zeum két és fél millió kiállí­tási tárgya várja őket. Az el­múlt évben több mint 15 mil­lióan éltek ezzel a lehetőség­gel, köztük csaknem 3 millió volt a külföldi látogatók szá­ma. A kulturális élet fejlődését mutatja a hivatásos művé­szek mellett az amatőr egvüt­tesek számának gyarapodása, tevékenységük színvonalának emelkedése. Jelenleg tizenkét és fél ezer amatőr művész­együttes működik az ország­ban, 376 856 taggal. ScensnI Ü€€B11? Híd a La-Manche fölött? Miután a La-Manche-csa­torna alatti alagút építésének terve kudarcba fulladt, egy újabb ötletet kezdtek reklá­mozni: a legfrissebb hírek szerint most híddal kívánják összekötni Angliát és Fran­ciaországot. A szakértők vé­leménye szerint az északi­tengeri olajkutak talapzatai­nak lerakásakor szerzett ta­pasztalatokat fel lehet hasz­nálni a híd építésénél, ezen­kívül a híd jóval kevesebbe kerül, mint az alagút Családi pótlék jflfe tanuló gyermek után^rf€* Családi pótlékra a biztosí­tott akkor jogosult, ha ház­tartásában két vagy több gyermek él. Egyes kivételes esetekben a családi pótlék a jogosultat egy gyermek eltar­tása esetén is megilleti. A családi pótlékra jogosult­ság szempontiából azt a gyer­meket kell figyelembe venni, aki 16 évesnél fla'alabb. vagy aki 16 évesnél Idősebb ugyan, de 19 évesnél fiatalabb és alsó- vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. Alsófokú oktatási Intéz­ménynek kell tekinteni az ál-, talános Iskolát, a gyógypeda­gógiai Intézményeket és a to­vábbképző iskolákat. Közép­fokú oktatási intézmény nap­pali tagozatán tanulmányokat folytatónak kell tekinteni a gimnáziumok, a szakközépis­kolák, a szakmunkásképző is­kolák, az egészségügyi szak­iskolák (ápolónőképző, -védő­nőképző) és a gép- és gyors­íróiskolák tanulóit Családi Pótlék jogosultság szemnonttából nem tekinthe­tő középfokú Iskolába já-ás­nak az olyan tanulmány, amelyet önképzés vagv gva­korlati Jártasság elsajátítása céljából folytatnak, például: könyvelési tanfolyamok, gyors- ós gépírói tanfolya­mok. Alsó- vagy középfokú ok­tatási intézmény nappali ta­gozatán tanulmányokat foly­tató 16 éven felüli gyermek után családi pótlék a tanul­mányok befejezesélg jár, leg­feljebb azonban a gyermek 19. életévének a betöltéséig. Felsőfokú oktatási intézmény­ben (egyetem főiskola) tanul­mányokat folytató gyermek után családi pótlék nem jár. Családi pótlék az iskolai ta­nulmányokat folytató gyer­mek után a nyári szünidő tar­tamára is jár. Nem illeti meg a biztosí­tottat a családi pótlék a har­madéves szakmunkástanuló gyermeke, valamint a szak­munkástanuló otthonban el­helyezett gyermek után. Te­kintettel arra. hogy a családi pótlék a 16 éven felüli gyer­mek után csak abban az e'et­ben jár, ha alsó- vagv zépfokú oktatási lntézrr v­ben tanul, ezért a tanu.má­nyok folytatását minden év .szeptember havában az Isko­la által kiá'lított igazolással iga'olnl kell. Szakmunkáite nuló cetében az igazolásnak azt ls kell tartalmaznia, hogv a gvermek részesül-e szak­munkástanuló otthoni ellá­tásban. Az iskolai tanulmá­nyok folytatására vonatkozó igazolásokat a biztosítottnak a családi pótlékot folyósító szervhez kell benyújtani Amennyiben az iskolai ta­nulmányokat folytató gyer­mek iskolai tanulmányalt év­közben abbahagyja, a szülő köteles 8 napon belül a csa­ládi pótlékot folyósító szerv­nek bejelenteni a jogtalan utalás megelőzése érdekében Ha a szőlő ezen jelentési kö­telezettségét elmulasztja, a jogtalanul felvett családi pót­lékot visszafizetni tartozik. Répásy Zoltánné Mindenféle megvesztege­tések sorában első helyre kerülhet, hogy néhány éve bíróság elé állt az egyik anyakönyvvezető, fejére ol­vasták vétkét, és el is Ítél­ték. Megfiatalított volna va­lakit az anyakönyvi kivo­naton? Jöttek az Ifjú pá­rck, törvény adta jogánál fogva házastársaknak nyil­vánította őket, és utána olyat is tett, amire törvény adta joga nem volt: pénzt ad­tak neki, és ő elfogad­ta. Szálljunk magunkba egy pár percre, és gondolkod­junk. Most az egyszer ne azon, fogadhat-e el pénzt va^gy bármiféle külön jut­tatást hivatalos személy, mi­után szépen durran a pezs­gősüveg, és mosolygósan koccintanak, mert ezen nem érdemes gondolkodni: nem fogadhat el akkor sem, ha a kedves ügyfélből kicsor­dul a boldogság. Azon töp­rengjünk inkább, miért ad­ták a pénzt? Azért talán, hogy tartó­sabb legyen a házasság? Vagy boldogabb? Ez a hiva­tal nem vállal garanciát, még az éretlenebb háza­sulók ls tudják. Vagy azért, hogy szebb legyen a cere­mónia? Szebben bú3jon a ..kedves ifjú pár" megszó­lítás? Szebb beszédet mond­jon, hadd sírja el magát a kérgesszí vű örömapa ls? Netán azért, hogy ne be­széljen sokat, essünk túl rajta minél hamarabb? Pénzről van szó, finan­ciálisán kell vizsgálnunk a dolgot. Kész leégés egy es­küvő, ezért föl kell készül­ni rá. Ha viszont együtt van a forint, és Itt van ez a szerencsétlen ember, aki velünk foglalkozik szombat este, pedig hivataltársai már délben kiülhetnek a horgászbot mellé, hát ak­kor nem lehet smucig az após. Nehogy elsóhajtsa ma­gát, amikor a nemzetiszínű szalagot leakasztja magá­ról. hogy ez is egy sóher banda, inkább adunk ne­ki. „Célprémium", hadd örül­'ör> velünk. Legven boldog ő is, ha őt a pénz boldo­gítja. Csak ilyesmire gon­dolhatunk. Tegyük hozzá bátran, megbotránkozás nélkül: kötni való bolondok vagyunk. Célprémiumot ajánlott föl az egyik termelőszövetkezet is, amikor építeni akart va­lami olyasmit, amire na­gyon nagy szüksége volt. őz építéshez terv kell, a tervek pedig lassan készül­nek. Sorba rakják a tervezők a munkát, várja ki minden­ki a sorát. Csakhogy egyet­len üzem sem él meg a várakozásból, azt mondták a tervezőknek, ennyi a ju­talom, hozzák előre a ha­Berezeli A. Károly - olaszul Gazdag évet zár Berezeli A. Károly, a szegedi születésű fró, költő és műfordító. Alig fejezte be a Délmagyarország tavaly decemberben Vándőr­ének című útirajzának a köz­lé-' -z év első felében kél i' ; is megjelent. Mind­k Szegeden játszódik: a na .ok alatt hiáo"ll*tára ke­rült Mcstcrhegodü és a g-o­'eszk elemekkel átszőtt, ér­zékeny társadalomrajzú Elő­játék. A minap Olaszországból hozott csomagot a posta. Az 1970-ben Indult olasz—ma­gyar füzetek ötödik kötete­ként Berezeli válogatott ver­sei jelentek meg Figlio del Sole (A Nap fia) címmel. A másfél száz oldalas kötet be­vezetőjében Carla Corradi is­merteti a köjtő életútját, majd külön fejezetekben tárgyalja színdarabjait, regényeit, for­dításait és versesköteteit. Az olasz összeállítás alap­jául Berezeli válogatott ver­seit tartalmazó Nyári é; (1971) című kötet szolgált Kár. hogy a fordítás több esetben elszakad az eredeti kötött formáktól, és így az átültetésekben nem mindig érvényesülnek Berezeli köny­nyen gördülő rímei. (Parma, 1978.) j A. F» I táridőt. Kapaszkodjunk meg: munkaidő után csinálták, mégis megbüntették őket. Miért szól bele a törvény, mit csinál egy tervező mun­kaidő után? Jogász biztosan máskép­pen mondaná, de azt hi­szem, nem Járok messze az igazságtól. A soron követ­kezőt is csinálhatná mun­kaidő után, túlórában, kü­lön pénzért. Lehet az is annyira fontos, mint emez. Ne verjen bennünk gyöke­ret az a gondolat, hogy te­nyérbe csúsztatott pénzért minden figura lóugrásban lep a sakktáblán. Nagy kérdés, honnan ve­szi a pénzt a szövetkezet a kerekek kenésére? Be nem írhatja a nagykönyvt>e, hogy ennyi meg ennyi ezer fo­rint azért ment el. hogy nyíljanak ki a kiskapuk. Azt sem tudja beírni, hogy megmondta az anyagbeszer­zőnek, haza ne jöjjön ad­dig, amíg motort nem kap a kombájnba. Végigjárhat­ta szegény ember az orszá­got, azt mondták neki, baj van. a teherautóba is az a motor jár, két hónapja el­vitték az utolsót. A jó anyagbeszerző mégis haza­jön, hozza a motort, ter­mészetesen nem szűzi tisz­ta számlával. Aratni mu­száj. nyilván úgy kalkulál a gazdaság, érdemesebb rá­tenni valamit az érára, mint elnézni, hogyan megy tönk­re lábon a gabona. Kockázatos a játék, mert a bújtatott számlák bármi­kor a fejére omolhatnak va­lakinek. Hallottam olyan esetet ls, hogy célprémiumot ajánlott fői a kisiparos az adóellen­őrnek, csukja be a fél sze­mét. Mindkettő jól járt, egészen addig, amíg a pa­ragrafus meg nem szorítot­ta őket. Pénzt ajánlott va­laki a lakásügyesnek is, hátha lesz olyan ügyes, hogy lakást ad neki. Az a dolog cifrája, ltogy lakáskérelme jogos volt. mindenképpen kapott volna, ha vár a so­rára, meg az, hogy a pénzt nem fogadta el az ille­tő. Fűzhetnénk tovább a pél­dák sorát, de álljunk meg egy pillanatra az utcasar­kon, és nézzük meg, mit rohangászik annyi ember fényes nappal az utcán?So­káig nézhetjük, nem talál­juk ki. Merjünk be eggyel a boltba, százas szöget kér az egyik, és százas szög ép­pen nincs. A harmadik bolt­ban sincs, és félcolos cső sincsen. Százas átmérőjű műanyag csövet idén még nem is látott a boltos, azt mondia. Megy a jámbor ve­vő, térdig járja a lábat, és vagy kap, vagy nem. Nad­rágot venne az egyik, ked­vére valót, de azt mondja a boltos, nincsen. Eseng a vevő, megesik rajta az el­adó szíve, és azt mondja: hacsak...! Van itt egy, a barátjának tette félre. Ér­telmes ember a vevő, rög­tön tudja, ezt a barátságot meg kell fizetni. Semmi olyan nem hang­zott él, ami támadható len­ne. mégis kinyílik a bicska az ember zsebében. Másé­ban meg a buksza. Józan számítással ugyanis el lehet oda jutni, hogy féf napig bcltba járni igen drága. Be­megyek az elsőbe, megmon­dom a boltosnak, nem le­szek hálátlan, és jól járok. Olyan egyszerű, csak rá keli jönni. Ha ennyire egyszerű, ak­kor viszont nem érti az ember, miért nem jön rá az úgynevezett belső ellenőre zés? Hogy a kombájnmotor­ból is pénzt lehet csinál­ni a százas szegből is, a pantallóból ls, sőt minden­ből. ami éppen nincsen. Gyanakodni kezd a tisztes­séges ember akkor ls. ha nem szeretne megsérteni senkit: nem direkt csinálják ezt a sok hiánycikket? Te­szem azt, ha minden lenne, amit abban a boltban árul­ni kellene, akkor egyrészt sokat kellene dolgozni, mert mindenkit ki kell szolgálni, aki csak betér. másrészt ezen a munkán külön ha­szon nem lenne. Dolgoz­zunk kevesebbet, jobb üz­let a csúszópénz, mint a bi­zonytalan vállalati prémi­um. Jogtalan haszon — mond­ja a jog, ml meg azt mond­juk, tisztességtelen dolog. Kár lenne itt megállnunk, mert van még egy pár té­ma. amit egészséges eszű ember meg nem érthet. Honnan tudja meg valaki napjainkban, minek megy töl legközelebb az ára? Ha hirtelen eltűnik a boltból, biztosra veheti. Számol az üzlet ls: minek törje ma­gát vele, amikor két hó­nap múlva uzvanazt drá­gábban adhatja? Ki kell éheztetni a vevőt, ma 1d leg­alább őrül. hogy egyáltalán kap. Államilag támogatott kereskedelem hogyan tehet iiyet? Azt mondja valaki. S nem futkos a portéka után. Oda­ad ia a borravalót a boltos­nak. az fölírja, és szól, ha lesz. Erre már nyugodtan mondhatnánk, külön mun­káért külön pénz jár, ha •nem vágódna "belénk "az a gondolat, hogy a maszek ke­reskedő rézebben fölhajtotta a vevőt. Abból élt. hogy ná­la vásároltak, nem a szom­szédnál. Mintha kiveszett volna a kereskedelemből az a gondolat, hogy ezt az em­bert jó lenne ide szoktat­ni. Minek? Csak baj van vele. Jött helyette a má­sik gondolat: hadd sétáljon a kedves vevő. Addig-addig tekergünk a témában, amíg föl nem fe­dezzük az okos embert. Aki a7.t mondja: ugyan kérem, csak egy szavamba kerül. Lakást akarsz? Ide a pénzt, én majd elintézem. Nem akarod, hogv egyetlen Macs­kád a családi melegből be­vonuljon katonának? Bízd ide, és a pénzt is add ide. Vigasztalhatjuk magunkat, hogy ez agyrém, mert eny­nyi mindent azért nem le­het elintézni, meg kide­rült. hogy az illető megsem próbá'ta, de valahol még­is irtó-atosan" veszélves e* a láték: miért ivódhatott belénk, hogy a kocsit ken­ni kell? A csúszópénz és a ..meg különböztetett kapcsolat" né­hol csúszómászóként teke­reg. és kitartóan szorít. A példák nem arra valók, hogy tisztességes em­berekre gyanús szemmel nézzünk, inkább arra, hogy olt kellene keresnünk a* egyik orvosságot a baj el­len, ahol legjobban tényé, szik. Bennünk, magunkban is persze. El kellene hin­nünk, hogy szívességből nem dolgozik nálunk sen­ki. Fizetése van. Amikoi előveszi a pantallót a puli alól. vagy kihozza a hinta­széket a hetedik raktárból akkor is a fizetéséért te­szi Kígyómarás ellen nem védekezhetünk úgy, hogy mi magunk is neveljük a férgek Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents