Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-14 / 217. szám

(Csütörtök, 1978. szeptember 14. 3 vízlépcsőben Uszályokat, hajógépeket, lakóhajókat is javítanak a ti­szalöki Vízlépcső és Hajójavító Üzemben. Az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazgatóság hajóparkjának karbantar­tását is ott végzik. Az idén egy kétszáz és egy háromszáz tonnás uszályt újítanak fel. Mit tud a zeolit? Tudósok nyilatkozatai Három napig tartott, s teg­nap ért véget a Szegeden rendezett nemzetközi zeolit­szimpózium, amelyen húsz ©rszág mintegy kétszáz ku­tató és gyakorlati szakem­bere vett részt A vendé­gek a tegnapi utolsó, szak- adatokra használhatók mai előadás és az összefog- nének a laló után sem búcsúztak: naa ugyanis Bugacra láto­gattak. A zeolitok kutatásáról és gyakorlati alkalmazásukról, valamint a szegedi rendez­vény tapasztalatairól kér­deztük a szimpózium két résztvevőjét, dr. Habib Mi­dani; igen. Dr. R. M. Mil­ton és dr. D. W. Breck ne­véhez fűződik a felfedezésük nacsov professzort, a Szov- és első előállításuk. Ezszin­— A kőolaj-finomításban alkalmazzák-e ezt a nagyobb hatásfokú módszert? — Természetesen. A Du­binyin akadémikus nevé­hez fűződő munka során . előállították nálunk is a i-i • t u • * szintetikus — és a célnak koolaj-feldolgozas- megfel€lő zeolitokat) s né_ sai kapcsolatban is. hány éve több helyütt nagy, — Végül is „készítettek"-e iparj méretekben állítunk a természetesnél „többet tu- elő katalitikus crack- és hid­Có" zeolitot? rocrack eljárással benzint. A — Ha nem Is volt olyan szükséglet mintegy 70 szá­egyszerű, mint így kimon- zalékát. A jövőben pedig a többi eljárást is bevezetik, így például a műanyaggyár­tásban hasznosítható alki­lezést. Ugyanakkor viszont a jet Tudományos Akadémia te forradalmi esemény volt szovjetunióbeli kutatások tagját, a Zelinszkij Szer- Azóta számos mesterséges veskémiai Kutatóintézet la- zeolit „született", s ma a boratóriuma vezetőjét és dr. kutatás és a gyakorlati al­júié Rabót, az Amerikai kalmazás is elsősorban ezek­Egyesült Államokban élő kel foglalkozik, magyar származású profesz- _ Most ^ iparban hoi szóit az Union Carbide Cor- alkalmazzák szintetikus pcration zeolitkutatasi igaz- ^utókat? utóját. _ Két 'fő területen, így Rabó professzor ismertet- adszorbciós eljárásoknál, te 1980-ban a párizsi Nem- például a földgázból kivá­zetközi Katalízis Kongresz- fesztják a szén-dioxidot, LT^' szuson a zeolitok katalízis- kénhidrogént. Ez utóbbi a hatom' hoSy rendkívul hasz" ben, tehát a kémiai folya- környezetvédelmet is szol­mstok meggyorsításában va- gálja, hisz nem kell ma­ló Ipari alkalmazási lehe- gyarázni, mit jelent, ha ez tőségeit. Az ő kutatócsoport- a7 elégett földgázzal a leve- J"™.?"* ja nevéhez fűződik az alap- gőbe kerül, és végül kén- * ÍS?1'^éftété vető munka (találmány!), ^wá alakúi.. mai kapcsolatok elmelyíté­amelynek nyomán kidolgoz- _ M&sik terület? téLf ameUvel m°amaz úsA: ~ A katalízis. Bonyolult egyT kitűnő volt a szerve­baí eÚóámSt bTnzto egy- eljárás' u ame!yr'ek ^^ ^ köszönet a szegediek­ban eioanitoit oenzm egy éyel többek közt a gáz. . , harmadát, a világ más or- olEjbó] elöállttott benzin szíjaival együttesen pedig oktánszámát és a kitermelt napi l milho tonna bennnt mennyiságét tudjuk nöVel­nyernek. Het százalékkal tób- nL De ez csak egy a S{)kfé. » korábbl le olajfinomítási eljárás kö- ^Í^CÍték '"Viv rással. Mindez a zeohtok zü, aJmelyben a]kaimatéat tisztázódhattam. Egy juk — nagy köszönhetően. — Az ön találmányán ala­puló eljárás évente 1 mii liárd dollár „termel" az más irányba is kiterjednek. Ez az ioncserélés téma­köre, amellyel újabb alkal­mazási lehetőségeket keres­hetünk. — Hogyan értékelik a sze­gedi szimpóziumot? Dr. Habib Minacsov: — Tizennégy tagú delegá­cióval érkeztünk, s vala­mennyiünk nevében mond­nos volt, mert lehetőséget adott a tudományágak leg­újabb eredményeinek meg­ismerésére, s nem utolsó­sére. Jó volt látni, hogy sok fiatal kutató jött el. S még Dr. len­nélkül elképzelhetetlen ne, — Mit „tudnak" a zeoli­tok? — kérdeztük dr. Jule Rabót, akit a téma nemzet­közi szaktekintélyének tar­tanak. — Nézzük először ls, mik azok? — válaszolt — Több mint száz éve ismeretesek a természetben előforduló pó­rusos kőzetek, amelyeknek apró lyukacsai pórusai cra(;k a hidpocrack> az al­egyenlő napságuak, s ezek kÜ€zés ^ az i70merizáció, megegyeznek bizonyos kis- amelyben használható. Je­TOUD 1 „ a Jule Rabó: — Legfontosabb ered­ménynek azt tartom, hogy egyes ismeretek, nézetek példát , ,, , említek: a zeolitok kristály­tel ületének kémiájának működése és annak lefolyása a kataliti­kus folyamatokba ... Játsz­szunk egy kicsit a sza­többletértéket vakkal. Katalizátor: külön­USA-ban. Mi féle anyagokat „hoz" ösz­ez a találmány? sxe Ez a zeolit a — Az egyik, mégpedig az ban. S az életben? y-zeolit alkalmazása az olaj- ez. A szegedi finomításban. Többféle el­járás — maradjunk csu­pán az elnevezésnél — a molekulák méreteivel. i»uu lenl€g a Crack-eljárások tucat ilyen ásványt isme- leg€lterjedtebbek. rünk Ezek alkalmasak vol- „ , „. tak arra. hogy felületükön , Dr- Hablb Mmacsov pro­gázokat kössenek meg, ad- fess"* atASz°viftu"I0ban fo­szorbeáljanak, s így alkal- JJ* kutatásokról így nyi­mazták is azokat. például latkozott: gáztisztitásra, szétvá'asztás- — A Szovjet Tudomá ra. Az ötvenes években vi- nyos Akadémia irányításával szont elindult a kutatás ar- a kaukázusi Groznijban le­ra vonatkozóan, hogy a ter- vő Olajipari Kutatóintézet mészetes zeolitásványoknál és a Leningrádi Szilikátké­nagyobb pórusméretű kris- miai Kutatóintézet foglal­tályokat állítsanak elő. kőzik a zeolitok adszorbciós — Miért volt szükség rá? és katalitikus célú fel­—• Mert adott volt a le- használásával, s azok ku­hetőség, hogy hasonló fel- tatásának irányításával. kémiá­Ugyan­zeolitszím­pózium a fél világ szakem­bereit „hozta össze". Ehhez még egy tényt: a közelmúlt­ban a zeolitkutatásról köny­vet adtak ki. A kiadó dr. J. Rabó, amerikai, a szer­zők közt ott van dr. Mina­csov, szovjet kutató is. Igriczi Zsigmond en panaszok N' Tem csökken a panaszok száma. KötetViyi levelek jogsértésről, hiá­nyosságról, a társadalmi tulajdon megkárosításáról, személyi ellentétekről, visszaélésekről, kiskirálykodásról számol­nak be. A címzettek köre széles, a vállalati vezetőktől kezdve, a tanácsok, a rendőrség, ügyészség, népi ellenőrzés. Jó, hogy az emberek érdeklődnek, nyi­tott szemmel járnak, nem közömbösek. De annak semmiképpen sem lehet örülni, hogy az észrevételeknek, a közérdekű be­jelentéseknek még mindig nagy hányada, sokszor a fele aláírás nélkül, névtelenül érkezik a címzettekhez. Ez a rejtőzködés több okból is bosszantó. Könnyen azt lehet hinni, hogv az illető nem veszi komolyan, amit írt, különben hírt adna magáról is. Vagy: olyan munkahelyek léteznek, ahol a demokrácia annyira fejletlen, s olyan lég­kör ura'kodik, hogv az emberek mukkanni se mernek, csak félénken, kilétüket megta­gadva adnak jelzést észrevételükről. A névtelenségnek sokszor az is követ­kezménye, hogy a vállalati igazgatók, vagy akik erre hivatottak, egv-egv üze­men. intézményen belül bepillantanak a levélbe, és hamar a papírkosárba dobják. Az ilyen mozzanatra abból is lehet követ­keztetni, hogy növekvő panaszáradat zú­dul a néni ellenőrzésre, tanácsokra, ügyészségre. Ugyanis aki egyszer papírt és tollat fogott, nem lesz rest másodszorra, harmadszorra ugyanezt tenni, ha sérelmét nem orvosolták helyben, rövid határidőn belül. Így nem ritka, hogy a különböző szervekhez érkező bejelentések tartalma egyforma. Többen úgy gondolkoznak a le­vélírók közül, biztos, ami biztos, és írásu­kat sokszorosítva adják postára, remélve, valahol úgy is elintézik. Előfordulhat te­hát, hogy a különböző szervek egy időben látnak a vizsgálathoz. Nyilvánvaló, vala­melyik fölöslegesen dolgozik, hiszen egy is képes az ügyet tisztázni. Hasonlít ez a kérdés a betegellátáshoz. Ha időben érkezik az orvos, nem súlyos­bodik a páciens állapota, nincs szövőd­mény. Egy gyakorlott vezető viszonylag hamar el tudja dönteni, érdemes-e foglal­kozni a névtelen bejelentéssel, nem rossz­indulatú rágalom-e, vagy intrika? Ugyan­is a törvény rábízza a mérlegelést, nem teszi kötelezővé, hogy vizsgálja a névtelen levélíró panaszát. Csak az emberi, társa­dalmi. s munkahelyi ismeretekre támasz­kodva tud egy igazgató, személyzeti osz­tályvezető határozni, indítson-e vizsgála­tot Gyakran kényelemből, hiúságból, hogy az üzemben ilyesmi nem történhet, nem veszik figyelembe a panaszt, pedig a na­gyobb visszaéléseket, hibákat Idejében, azonnal ki lehetne küszöbölni. Amikor már a fe'ügyelet, az ellenőrző intézmény veszi kézbe a vizsgálatot sokszor nehe­zebb a gyors orvoslást megtalálni. Időköz­ben súlyosbodik az eset, és a büntető el­járás következik. A névtelenek megkönnyítenék a hivata­los vizsgáló szervek munkáját ha anony­musi álarcukat letépnék. Ha az ellenőrzést végző intézmény a bejelentővel tisztázni tudja a körülményeket több információt kapna, munkája is eredményesebb lenne. Előfordul, hogy egy-egy apróbb mozzanat miatt nem tudnak a vizsgálattal haladni, pedig néhány mondattal segíthet-.c a be­jelentő, aki jól ismeri a körülményeket Sokan nem a rosszindulat miatt, hanem félelemből nem írják le nevüket. Mert a névtelen bejelentések közül kerül ki a leg­több olyan ügy, amely súlyos következmé­nyekkel jár, s a bíróságon fejeződik be. A felfedezésnél, a bejelentők az eset sú­lyossága miatt, joggal tarthatnak a bosz­szútól, retorziótól. Azonban tudni kell — és az állampolgárok, úgy látszik, nincsenek tisztában —, hogy a névtelenség miatt jo­gi védelmet a hatóság csak azért sem tud idejében biztosítani, mert kilétüket későn fedik fel. Másfél éve, hogy életben van egy olyan törvényünk — az 1977. I-es tör­vény, amely a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szól —, ami a korábbi jogszabályokhoz képest több ga­ranciát nyújt és hathatósabb védelmet a bejelentőnek. (A törvény megerősítette a közérdekű bejelentők jogi védelmét.) Illik azt is tudni, ha a panaszos a nevét alá­írja, jogi védelmet kérhet attól a szerv­től, ahová a közérdekű bejelentést elküld­te. Ha észrevétele jogos, a valóságnak megfelel, és emiatt bármilyen bántódás, sérelem éri, az illetékes szervnek köteles­sége vizsgálni: az elmarasztalás és a beje­lentés között van-e összefüggés? Ha igen, a jogtalan eljárást, az elmarasztalást ha­tálytalanítják. Különben is, ha nem rá­galmazásról van szó, a bejelentő nevét minden esetben titokban kell tartani. Amikor e témát körüljártam, megkér­deztem a szegedi NEB elnökét, hány eset* ben kért a bejelentő — nem névtelen pa­naszos — védelmet Két éve senki. Mégis sokan úgy érzik, hasznos, ha személyüket homály fedi, és a névtelen panaszok szá­ma tovább szaporodik. A szegedi NE® ta­valy megvizsgálta a névtelen bejelentések felét, és 75 százalék megalapozottnak bizo­nyult A KNEB-hez most az elsó félévben beérkezett közérdekű bejelentések 43 szá­zaléka névtelen volt! A figyelem egyre in­kább erre a jelenségre irányul, és a kor­mány is azt szorgalmazza, hogy a névte­len bejelentések okainak, összefüggéseinek elemzésével, feltárásával az illetékes szer­vek még többet foglalkozzanak. A z igaz ügyben protestáló mellett nem kevés a notórius panaszkodók szá­ma. Rosszindulatból, irigységből, vagy ki tudja, milyen okból küldik a fel­jegyzések sorát. Hogy milyen pehéz erköl­csileg tisztára mosni az ártatlanokat csak az tudja, akinek valamilyen ügye volt Az ismerősök, szomszédok évekig az esetét emlegetik, olyan megjegyzéssel, nem le­het rendes ember. „Valamilyen ügye volt." Felelősség nélkül nincs jó közérzet nem képzelhető el a szocialista demokrtl a. Nincs szégyellni, titkolni valója és oka lel­ni annak, aki tisztességes szándékkal. köz> érdekű észrevételeivel akarja a szebbet a jobbat Halász Miklós Szövetkezeti asszonyok tapasztalatcseréfe Nők a közös gazdaságokban A Csongrád megyei mező­gazdasági szövetkezetek szö­vetsége mellett működő nő­bizottság igen eredményesen, aktívan dolgozik. Nem ke­vesebb, mint 12 ezer nő ér­dekét gondját-baját képvi­seli, hiszen a Csongrád me­gyében működő mezőgazda­sági szöve'kezetekben ennyi nő dolgozik. A nőpolitikái határozat nyomán alapvető­en megváltozott a közös gazdaságokban dolgozó nők helyzete, nagyobb lett a szö­vetkezeti életben betöltött szerepük, s növekedett az pasztalatokat, jobban szol­Crossbar-központok Egy 15 ezer és egy 17 ezer vona'as crossbar tranzit telefonközpontot szállitott illetve szerelt föl a Budavox két csehszlovák vá -osban. A telefonközpontokat néhány hét múlva adják át. A be­rendezések értéke több min tízmillió rubel. A Budavox 1980-ig Olomoucban és Brnóban is felszerel nagy teljesítményű crossbar tele­fonközpontokat arányuk a közélet minden területén, fokozódott az ak­tivitásuk, a kezdeményező készségük. A nők arányának alakulá­sát a különböző szövetkezeti bizottságokban való részvéte­lüket kedvezőnek ítélhetjük meg. Az utóbbi két eszten­dőben 6,2 százalékkal emel­kedett a szövetkezetek tes­tületeiben a nők aránya, ezen belül a vezetőségekben 5,6, az ellenőrző bizottságok­ban 8,4, a döntőbizottságok­ban 8, a szociális (kulturá­lis) bizottságokban, ahol egyébként ls maeas volt a nők aránya, további 9,6 szá­zalékkal növekedett. A TE­SZÖV mellett működő nő­bizottság munkájára méltán felfigyeltek, nem véletlen, hogy tegnap, szerdán szövet­kezeti asszonyok küldöttsé­ge érkezett Veszprém me­gyéből, hngy tanulmányozzák a Csongrád megveiek mun­káját, s kicserélve a ta­gálják a termelőszövetkezeti mozgalmat. Tegnap délután a Tisza-száUó tükörtermében került sor a munkamegbe­szélésre, amelyen részt vett Kónya Sándorné. a Csong­rád megyei pártbizottság képv'se etében Horváth Miklósné, a Veszprém me­gyei pártbizottság képvise­letében. Dr. Farkas Miklós, a TESZÖV titkárhelyettese ismertette a Csongrád me­gyei szövetkezetek, szakszö­vetkezetek eredményeit, rész­letesen szólva a szövetkezet­politikai feladatokról, nem utolsó sorban a nők szere­péről. Ma, csütörtökön reggel Eoertesen. a közs 'g tanács­házán folytatódik a té-a«zta­latcsere ahol is a TESZÖV vezetői beszámolnak a dol­gozó nők k'izi'et' tevékeny­ségéről. a nőpolitikái hatá­rozat végrehajtásá-ó'. s nem utolsó so-ban az idő- kord­ákról való gondoskodásról

Next

/
Thumbnails
Contents