Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

8 Csütörtök, 1978. szeptember 7. R Gyulai A több mint egymilliárd forintos beruházással épült Gyulai Húskombinátban megkezdődött az üzemszerű termelés. Az idén húskészítményekből és szárazáruból az elmúlt évhez képest száz vagonnal többet termelnek. UlR í*Íf ARm1|IM!?Í$# Az export várhatóan huszonöt százalékkal növekszik és! Ibm SilOÍBBDlíi21I a ?zárazaru mellett egyéb húskészítményekkel is bővül. a szarazaru A képen: a korszerű tárolótér. Á rókusi tanácskozási központban A lakosság egészségügyi ellátása Attila sugárútiaknak is a Föltámadás utcai rendelőbe kell járni. Lencse János, aki a Lehel utcában lakik, a gyermekkocsi-tárolót hiányolta a gyermekrendelő mellől, és kérdezte, miért nem ellenőrzik alaposabban a betegállományban levőket, Solymosi Lajos tanácstag hangoztatta, hogy a körzeti orvosok méltáE héten ismét megkezdték ütemétől elmarad a körzemunkájukat a tanácskozási ti rendelők létesítése. Így központok a körzeti, kerüle- például az Északi városrész ti párt- és népfronthelyisé- lakóinak a Föltámadás utgekben. A négy év óta si- cába kell gyalogolni. Mindkeresen működő fórumokon ezek ellenére jobban is fel mindig számítani lehetett lehetne használni az üres a körzetek lakóinak véle- orvosi órákat. A rendelőményére a fontos közéleti intézetekben évente összekérdásekben. Ezúttal a la- sen egymillió ötvenezer bekosság egészségügyi ellátá- teg fordul meg, és 570 ezsát értékelték a választókés ren mennek el a fogászatoka tanácstagok. ra. Egy betegre 6 és fél perc nyosabban járnának el a beAz MSZMP rókusi szer- kezelési idő jut, a fogbete- tegekkel szemben, ha ponVe~etének helyiségében ked- gek ellátása két és fél percig tosan elkezdenék a rendeden este kezdődött a ta- tart. (Ez körülbelül annyi, lést Ábrahám Illés az üzeBácskozás. mintha a város egy lakója mi dolgozók táppénzre utaA kórházak a rendelőinté- hétszer járt volna orvos- lását sok esetben indokolatZetek 290 ezer embernek nak és legalább háromszor lannak tartotta és kérte, nyújtott gyógyító-megelőző fogorvosnál.) hogy az asszisztensek tapintevékenységét első alkalom- A kórház a Kossuth La- tatosabban bánjanak a keinai értékeli ilyen széles fő- -os sugarúti i50 év€s épü. zelésre várakozókkal. Larumon a lakosság — kezd- ° , x _ . . te az egészségügyi ellátás- tetben es a Tolbuhin su- katos Rudolfne a reumáról szóló tájékoztatót dr. gárúton működik. Mivel az szakrendelés kibővítését Bánfalvi Géza, a kórház- előbbiben nincs lift, ko- sürgette. Priszlinger István rendelőintézet igazgatóhe- j d a fekvőbetegek art kérdezte, hogy nem szárlyettese. Az egészségüggyel ' mindenki szinte nap mint szállítása az ott dolgozók- mazik-e hátrányuk a szegenap kapcsolatba kerül. Nem nak. 1980-ra megnő a férő- dieknek a külföldi betegek közömbös, hogy a betegek helyek száma, a Tolbuhin su- itteni kezeléséből. mennyi idő alatt gyógyul- garúü 2-es kórházat új, 200 Az előadó sorra válaszolt a nak fel, elegedettek-e az el- . ., , ...... , . , . ... látásukkal és milyen han- agyas pavilonnal bővítik kerdésekre, es feljegyezte a gulatban térnek vissza mun- k'. javaslatokat Elmondta, hogy kájukhoz. Szegeden az or- Az orvosi etikai bizottság az Északi városrészben szágos átlaghoz viszonyítva vizsgáiatai kirívó szabály- egyelőre nincs lehetőség ügy de °ein ^terüteteifte talanságot nem találtak az rendelő építésére, csak a több pénzre, modernebb épü- eimúlt időszakban. Megál- Felsővárosban. A külföldi beletekre lenne szükség. Az lapította, hogy a város la- tegek száma pedig nem haorvosi egyetem hatáskörébe kossága szíVesen keresi fel ladja meg az egész betegíűi üa 1 n ak* a" kck"h á zak ésren- Panaszaival az egészségügyi forgalom egy százalékát delőintézetek gyógyító-meg- dolgozókat, akik kötelessé- A rókusi tanácskozási közelőző munkájából. Az egye- gükhöz híven a magasabb pontban megjelentek őszinte tem és a városi tanács meg- szintlj ingyenes betegellá- véleményükkel, javaslataikállapodása például a rönt- szolgálják. kai hasznosan hozzájárulgenfelvetelek egyseges el- "" f. . , . , , , .. . ,,. fogadásával jobban kihasz- A beszamolo utan első- tak az egészsegugyi eUanólja a rendelkezésre álló nek Becsei Lászlóné kér- tásról alkotott reális képműszereket, költségeket dezte, mikor lesz körzeti ren- hez. Igazolva ezzel a demokMég mindig nem meg- de]d ^ Északi városrész- ratikus jellegű fórum életfelelő a szakorvosi ellátás ^ Kelemen Antalné azt képességét, létjogosultságát hely szerinti elosztása. Ket szakosított rendelőintézet kifogasolta, működik; az l-es számú a mraemu Lenin körúton, ehhez Szeged 42 körzete tartozik, a 2-es a Zöld Sándor utcában. ide a város 12 körzetéből és a szegedi járás 39 körzetéből érkeznek a betegek. A körzeti orvosok munkája különösen az újonnan épült városrészekben növekedett meg. Átlagosan évente 11 ezer beteget kezel egy körzeti orvos, közülük négyszázat a lakásán látogatott meg, és 36 személyt utalt be. Az ügyeleti szolgálatot. a kórházak, klinikák felosztják egymás között Számos körzeti rendelő korszerűsítésére került sor, sajnos, a lakásépítés hogy a József n

túlzott, aprólékos felügyelettel, az agyonellenőrzéssel a vállalatok, intézmények, üzemek úgy vannak, mint a sorscsapással. Az agyonellenőrzés bizalmatlanságot szül, bürokratikus jelenségeket okoz, jó közösségeket rombolhat szét, ha jól megy a munka, a termelés, kitűnő a munkahelyi légkör és nincs panasz az üzemi demokráciára sem. Sok helyen úgy gondolkoznak és tesznek, az a legjobb ellenőrzés, ha nagyobb önállóságot de ezzel együtt nagyobb felelősséget is adnak egy-egy üzemegység, gyár, műhely beosztottjainak. Kiiktatják a gyakori számonkérést s a munka megszokott eredményt produkáló folyamatából a felesleges szigorításokat Ha minden jól megy... Dé előfordul, hogy egy-egy üzemben, intézménynél, vállalatnál sűrűbben meg kell jelennie az állami ellenőrző szerveknek, a népi ellenőröknek. Az állami ellenőrzésre, s ezen belül a népi ellenőrzésre sok helyzetfeltáró, értékelő és feladatmeghatározó munka jut De sosem szigorú vizsgálóbíróként kopogtatnak a gyár, üzem, intézmény kapuján, hanem olyan társként akik a hibákból való kiútkeresésben is partnerei a vizsgált munkahelyeknek. A megyei, városi NEBek tevékenységében az operatív megelőző jelleg érvényesül egyre inkább. Mindez az MSZMP XI. kongresszusának határozatán alapul. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a megelőzést jól segítik az utóvizsgálatok is. Persze furcsán hangzik: megelőzés és utóvizsgálat Az elnevezésből arra lehet gondolni, hogy egy állapotot későn, talán túl későn regisztrálnak, amikor már semmit sem lehet tenni, csak jelentést írni, és azt dossziéba fűzni. Miről van szó? Mindinkább rendszeresebbé válik egyegy korábbi témavizsgálat utóellenőrzése. (A KNEB is egyre inkább azt szorgalmazza, minden megyében az utóvizsgálatok száma tovább gyarapodjon.) Ilyenkor az adott témában párt- és állami határozattá, vállalati intézkedéssé elfogadott népi ellenőrzési javaslat sorsát — végrehajtását, vagy a végrehajtásának elmaradását — nézik meg. Üjból napirendre tűzik, hogy egy-egy kérdésben, amire határozat, vagy tucatnyi okos gondolat született, változott-e a helyzet, milyen előrelépés történt. De arra is kíváncsiak, nem alakulnak-e esetleg úgy a körülmények, hogy ismételten előállhat olyan állapot, ami miatt először kellett a népi ellenőröknek felkeresni az intézményt, vagy vállalatot. Az igen hasznos eredményt hozó utóvizsgálatoknak hosszú a sora. Hivatkozni lehetne a legutóbbi időszak tapasztalataira, hiszen a Szegedi Járási Építőipari Szövetkezetnél, vagy a Gépjárműipari Szövetkezetnél folytatott utóellenőrzések azt bizonyítják, érdemes figyelemmel kísérni a korábban nehezebb időket átélő vállalatokat, intézményeket, szövetkezeteket. Manapság sem ritka, hogy a népi ellenőröknek nem egyszer, nem is kétszer, hanem négyszer is kopogtatni kell egy-egy üzemben, intézménynél. Ügy tűnik, fokozottabb a társadalmi igény, hogy jobban figyeljünk az ellátásra. Először a 60-as években, majd 1972-ben a KNEB országos vizsgálat keretében foglalkozott a lakosság bútorellátásával. 1972ben a KNEB azt javasolta, hogy az illetékesek összehangolt fejlesztésekkel teremtsék meg a bútoripar és a faipar közötti kooperációt, hozzák létre az értékesítéshez szükséges kereskedelmi hálózatot, gondoskodjanak a bútorok választékának bővítőiéről, a minőség javításáról, s nem utolsósorban a lakossági reklamációk elintézéséhez szükséges garanciális javítóhálózat létrehozásáról, és törődjenek többet a bútorok sérülésmentes szállításával. Az alapvizsgálat óta javult a bútorellátás. A minőség és a választék azonban még nem felel meg a keresletnek, s az ipari rekonstrukciók után elvárható színvonalnak. A bútorok 20—30 százaléka sérülten érkezik a vásárlókhoz. Akadozik a garanciális javítás, a szervizszolgáltatás. Most az ellenőrzés, az utóvizsgálat azt tárja fel, hogy az alapvizsgálat javaslatait hogyan valósították meg, és milyen további teendőkre, intézkedésekre van szükség. Az utóvizsgálat kiterjed a faiparra, a bútoriparra, a javítószolgálatra, a bútorszállítást végző vállalatokra és az értékesítéssel foglalkozó kereskedelmi vállalatokra. (Remélhetőleg a harmadszori vizsgálat után még kevesebb panasza lesz a lakosságnak a bútorellátásra Csongrád megyében is.) A szegedi népi ellenőrzési bizottság olyan tapasztalatokkal rendelkezik, hogy a sorozatos utóellenőrzések nem mindig áldásosak, s kevés a hasznuk. A vizsgált szervek korán napirendre térnek a felvetett gondok felett és nemigen törekszenek a korrekcióra. Így az utóellenőrzésnél hasonló problémákat fedeznek fel, olyanokat, amelyekkel az első alkalommal is találkoztak már. A vizsgált intézményeknek azonban mindig van felügyeleti szerve. Ogy látszik, itt is hamar elfelejtkeznek a szükséges intézkedések megtételéről, a határozatok végrehajtása, s ezzel együtt a felelősségre vonás elmarad. Hogy mennyire nem ritka jelenség, azt a mindennapi élet is igazolja. Az országgyűlés nyári ülésszakán Lázár György, a Minisztertanács elnöke mondotta: „Javítani kell a végrehajtás ellenőrzésének formáit és módszereit is... tömegesen készülnek a kimutatások, beszámoló jelentések, viszont a számonkérés mégis formális, bátortalan, vagy nem ritkán elmarad." F

élreértés ne esíék, az ellenőrző szervek, a népi ellenőrök nem a „fejek vételére" indulnak, amikor számonkérik, hogy a határozatokat intézkedési terveket milyen tettek követték. De a felelősség megállapítása nélkül az élet egyetlen területén sem képzelhető el fegyelem és fejlődés. Az utóvizsgálatok haszna a segítés. Útmutatás, támogatás a kiútkeresésben. Nem könnyű és nem lebecsülendő feladat Halász Miklós vizet tisztít Indiai iHúszezer köbméter delegáció hazánkban Indiai szövetkezeti csúcsszervek képviseletében szerdán hazánkba érkezett B. S. Vishwanathan, az Indiai Országos Szövetkezeti Szövetség elnöke és R. L. Jalappa, a szövetkezeti fejlesztési bank elnöke. Toxikológiai kollokvium A növényvédőszer-kutatás és gyártás szerves része a toxikológiai vizsgálat, amely egyszerre1 szolgálja a gyártás, és a felhasználás biztonságát valamint a termék exportképességét — hangoztatta Osztrovszki György akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bízottság elnökhelyetlese szerdán Balatonalmádiban az első növényvédőszer-toxikológiai kollokviumon, A Ma; gyar Farmakológiai Társaság és a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet szervezésében első alkalommal hívták össze azokat a szakembereket —biológusokat, orvosokat, vegyészeket, matematikusokat — akik e témakörben tevékenykednek. A kétnapos eszmecserén összegezik tapasztalataikat, s megbeszélik a további feladatokat. A szervezési és a kezdeti tudományos munka immár hároméves tapasztalatai is időszerűvé tették a kollokvium összehívását, hiszen ezek a tapasztalatok mar útmutatást adhatnak a növényvédőszer-fejlesztési tervek elkészítéséhez, a további kutatáshoz, gyártáshoz. Ma már egyértelmű, hogy a növényvédő szer toxikológiai vizsgálatához számos tudományág képviselőit és a legkorszerűbb technikát keli bevonni, Szombathelyen elkészült a szennyvíztisztító telep első üzeme, amely naponta húszezer köbméter vizet tisztit meg. A telep berendezései a mechanikai és biológiai tisztítás mellett az iszapkezelöben — vákuumdobszűrőben — víztelenítik az iszapot, és csőkemencében porrá égetik /