Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-07 / 211. szám

8 Csütörtök, 1978. szeptember 7. Falusi patikusok ezt. — Hogyan él a patikus £a- — Kötődik Zákányszékhez? front elnöke mondja lun? — Itt szeretném élni öreg- Nem szereti Csengelét? — Ügy, mint a többi em- koromat, de sajnos, nyugdíj ber. Dolgozik, örül, mérgelö- után már nem járok ki. dlk. — Ingázik? — Vállal-e társadalmi meg- — Szegeden van az állandó bízatást? lakásunk. v — Felneveltem két gyér- — Vágyik a nyugalomra? nek-> mcket. és elsősorban a mun- —- Nem hiszem, mert még Erzsi ke vagyok min kÖt le„ ,Öfl*5X7'tC*1~ a •zabadságomon * rengete- denkmek és ez nagy on jói­tok s emellett feleség is va- get utazom Minden évben ^ KontakU»t. köz­gyök. megyünk valahová külföldre. — Ráfoghatnánk, helyzeti Dr. Biarcsi Sándorné hu­előnyben van. könnyen klbú- szónkét éve gyógyszerésze a jik a közfeladatok elől? falunak. — Akik Itt élnek, tudják, * mennyi ember fordul meg nálunk. Sokan Itt hagyják — Már hogyne szeretném! — Mégis elvágyódik? — De csak munka után, és csak kikapcsolódni. — Azért csak'örül valami­vetlenségct ad. * — Ez a patika egyedülálló az országban, mert pusztán . , . . A , Hegedűs Erzsébet Csenge- van, és kétezer belecsapott gondjukat bajukat Amit le- léfl nőtt fel, most is ott dol- az istennyila is. Komolyra ™ * am' 2f'Ím X*hkl B**l~ **ik. fordítva a szót. úgy tudom, tek. Nevezhetném ezt U tar- _ Előny ez? nincs több gyógyszertár ta^ T^i ™U™nak" J^l? ~ 'í»n, máskor nyán, egy kilométerre a ía­.Jelkízesre külön embert ál- nem. Amikor közember va- luhoz. lítanak. gyok néha szeretném ha _ Jelent „ valami ki. — ugy erzi. egy Kicsit or- nem fennek falubeli, de ami- esést' vo* ,, kor átadom a gyógyszert, — Ha akarom, ha nem, kö- örülök, hogy a magamfajtán zal van hozzam a gyógyítás, segíthetek. A férjem itt rendel a kör- — Miért akadt föl a köz­zel? zetben. Egyszer 6 hívja fel a figyelmemet. másszor én mondom el az észleléseket. — Van-e házvezetőjük? — Amióta elvesztettem. — Erről szó sincs, de na­— Munkánk akad. tanyai létünkre nagy a forgalmunk. — Most ez bolt vagy pa­tika? — Üzleti rangra sorolnak gyon nehéz összefogni az em- bennünket, pedig mi is em­bereket. berekkel bánunk. Nem a be­— Ügy tudom, sikerült, vétel a célunk. Jól is néz­akivel megvoltunk, azóta ma- mert emlékplakettet kapott a nénk ki, ha mi is ott tarta­gam Játom el a konyhát — Ott Is mér a patikus szem? — Igyekszem összeválo­gatni a hasznosat a kelle­messel. Különben nekünk szakmai ártalmunk, hogy ha megemelünk valamit, azon­nal tudjuk a súlyát. Majd­nem dekára pontosan. A fel­vágottal is így vagyok. — Es a munkája eredmé­nyét hogyan ellenőrzi? — Nem is tudom. Gondo- lődési házat bezárták. A kó­lóm, ha rosszul csináltam esi se jött még, így haza­volna. nem kapnék nap mint megyek ét elvagyok a csa­nap virágot. Az is mond va- Iáddal. Bejárok Szegedre a lamlt, hogy nemcsak azok színházba, a kistelekiekkel, keresnek fel, akik a doboz Hétköznap nem tudok moz­színéről ismerik meg az or- dúlni autó nélkül. népfronttóil. nánk; adhatok tíz dekával — Tavaly volt. de mar ré- többet? gen volt. A patikában dup- _ van oka a keserűségé­Ián rádolgoztam a kiesett nek? időt. — Hosszú história. Több év alatt sok minden megtör­— Nem' Meohírtak é* uíi tént Volt' amikor azt vetet­Megbíztak es vál- ^ 8zemünkre hogy a kiszolgálás, volt, amikor azt, miért nem adok a hozzá­tartozónak is orvosságot, amikor neki is az a baja. Azt - is megkérdezték: ugye. te a Lajos bácsinál voltál inas? Hát patika, az ilyen ... — Bizonyára sok emberrel találkozott már élete során, ismeri az ópusztaszerieket ls? — Együtt nőttem fel velük, uradalmi gyerekek voltunk — Nyakába varrták a tár­sadalmi munkát? — K faltam — Elfoglalt? — Eleget teszek a köteles­ségemnek. — Jár szórakozni? — Nincs mozink Vásárlói kalauz Jótállás és szavatosság Az új polgári törvény* talában nem kérhetjük a toznak az egyéb iparcik­kör.yv — amely ez év már- termék kicserélését vagy a kek, vagyis a ruházati ter­ciusában lépett életbe — és vételár visszafizetését, ha- mékek, s minden olyan áru, a belkereskedelemről szóló nem kizárólag a kijavítását, amit jótállás nélkül adtak törvény, amelyet szintén az Ez azért van így, mert a el, s nem tartozik az előbb idén fogadott el az ország- termék javításakor — pél- részletezett első csoportba, gyűlés. számos tekintetben dául, ha kicserélik a gép- Ha ilyen termék hibás, ak­módosította a kereskedelem kocsi sebességváltóját, a te- kor árának leszállítását, az és a vásárlóközönség viszo- levízió képcsövét — a ter- áru kicserélését, megjaví­nyát, egymással szemben mék értéke és használható- tását. esetleg a vételár visz­fennálló jogait, Illetve kö- saga nem csökken. szatérltését kérhetjük. A telességeit. Sorozatunkban az Az egyéb, nem jótállás- hibás áru kijavításával csak új rendelkezések közül azo- sal értékesített terméke- akkor kell megelégednünk, kat ismertetjük, amelyeknek kért az eladó szavatosságot ha azt rövid határidő alatt, ismeretére viszonylag gyak- vállal. E termékek két cso- az áru értékének csökke­rabban van szükségünk. portba oszlanak. Az egyik nése, s a mi érdekeink sé­csoportot az élelmiszerek, a relme nélkül hajtják vég­kozmetikai cikkek és a ház- re. Különösen ez utóbbi fel­tartási vegyi áruk alkotják, tételeket ajánlatos megje­Mivel az ilyenfajta áruk ja- gyezni, mivel várható, hogy vitására nincs mód,, a szava- a jövőben — a módosítások tosság számunkra azt je- és a megváltozott érdekelt­Sajnos, egyáltalán nem ritka, hogy utólag döbbe­nünk rá: hibás árut vet­tünk. Ilyen esetben elő­ször is azt kell tudnunk, hogy teljesen mindegy, va- lenti hogy hibai rossz mi_ seg következtében — gyak­Vafy,+nős ég esetén követelhetjük a rabban ajánlják majd fel « cserét, vagy a vételár visz- hibás áru kijavítását, minta szatérltését. múltban. A másik csoportba tar- G. 568. voaságot. hanem azok is bíz- — Ha fenne, hova menne? majdnem mindnyájan. nak bennem, elmondják a — Azt csinálnám, mint a lelküket, akik ismerik az többiek, irány a város, összetételét Is. — Furcsa, hogy épp a nép­Turizmus a Szovjetunióban A Szovjetunió nemzetközi talatcseréie a szocialista or­turtsztikai kapcsolatai a kö- szagokba. Nemrégiben ma­zelmúltban nagymértékben gyar építők 500 személyes bővültek. Az idegenforgalom szálloda építését kezdték fejlesztéséről, Jelenlegi hely- Ungváron. Néhány Jugoszláv zetéröl adott nyilatkozatot az vállalat nyújt segítséget a APN tudósítójának Borisz jaltai, a moszkvai és szocsii Zezjulin, az INTURISZT el- szállodák építéséhez, nökhelyettese. Elmondotta, Természetesen az INTU­hogy a Szovjetunióba látó- RISZT az ország legkülön­gató turisták kétharmada a bözőbb területcin a helyi szocialista országokból érke- folklórnak, az ottani adott­zik. Az elmúlt évben több súgóknak megfelelő szép és mint 6 millió lengyel és 3 értékes, maradandó progra­millió NDK-állampolgár uta- makkal várja a turistákat, zott az orszagba. Magyaror­szágról, Bulgáriából. Cseh­szlovákiából és Romániából 7 millió turistát láttak ven­dégül. Az elnökhelyettes megala­pozott véleménye szerint a turizmus minden formája, de különösen az üdülő- és gyógy turizmus, a test vérme­gy ék és -városok közötti ide­genforgalom, valamint az if­júsági turizmus fejlődik ed­dig soha nem látott mérték­ben. A nemzetközi turizmus lolyamatosan gyors növeke­dése új feladatok elé állítot­ta a szakembereket. A szol­gáltatások fejlesztése mellett elsősorban az idegenforgal­mi szakemberek, a vendég­látók képzése elengedhetet­lenül fontos. — Nem velük volt a baj. — Értelmiséginek tartja magát? — Diplomám van. Gyalo­goltam elé körülbelül ötven­ezer kilométert. Szegedre vo­natoztam érte Kistelekről mindennap. Ide az állomás 15 kilométer. Azért mondom ekkora körítéssel, mert né­hány éve történt velem olyan dolog, ami egy kicsit bántott. Lemaradtam az értelmiségi ankét résztvevőinek névsorá­ról. Ügy gondolom, akiknek illene, nem tartják a gyógy­szerészt munkájának megfe­lelően. — Visel-e tisztséget a köz­ségben ? — Tanácstag vagyok. A falujában senki 6em le­het próféta. Amint tisztáz­tuk, öpusztaszeren Farkas Lászlóék nem is vágynak er­re, még nyulászkonak is, hogy anyagilag kijöjjenek. Majoros Tibor zeti boltban, netán kisipa­rostól vagy magánkereske­dőtől vásároltunk: szava­tassági vagy jótállási igény­nyel léphetünk fel. Mi a különbség e kettő között? A jótállás azt je­lenti, hogy az eladó (tehát vállalat, szövetkezet, kis­iparos vagy magánkereske­dő) a jótállás teljes idő­tartamára felelősséget vál­lal a termék vhibátlan mű­ködéséért. Szavatossági fe­lelősség viszont csak azért terheli az eladót, hogy az áru eladásakor hibátlan. Jótállással értékesíthetik általában a tartós haszna­latra készült, nagyobb ér­tékű, többnyire bonyolult szerkezetű, sok alkatrészből álló termékeket. Ha vala­mit jótállással adtak el, akkor az új polgári törvény­könyv értelmében rekla­mációnkat nem a szavatos­ságra, hanem a jótállásra vonatkozó szabályok szerint bírálják el. Ez a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy ál­Kutatás, fejlesztés A csehszlovák és szovjet zös erővel történő folyta­tudósok együttműködése szá- tása is. Olyan félkészítmé­mos területen gyümölcsöző, nyek termelésének a techno­Fóleg a vegyiparban ki- lógiáját dolgozták ki a szov­emelkedők az eredmények. A jet és a cseh kutatók, ame­kutatási és fejlesztési téma- lyek segítségével az antra­kat egyesített erővel oldják kinon színes anyagokát hi­meg. ganyvegyületek alkalmazása Az együttműködés során nélkül lehet előállítani. Az új fotóanyagokat sikerült új technológia igen fontos kikísérletezni. Ilyen az a a csehszlovák textilipar fej­különösen éles képet és lesztése szempontjából, mi­nagyfokú stabilitást nyújtó vei 1980 után a terv sze­színes fotópapír, amely az rint ezeknek a színes pa­automata berendezésekbe ke- mut- selyem- és vegyi riilve gyors feldolgozást tesz rostoknak a termelését az lehetővé. Jelentós eredményeket hoz eddigieknek a negyszeresere a textilipari kutatások kö- akarják emelni. Magyar—NDK gazdasági kapcsolatok Am két ország: a Német tén. Jelenleg 86 kétoldalú Demokratikus Köztársaság szerződés rögzíti az együtt­és a Magyar Népköztársaság működést, gazdasági és tudományos- Így többek között az NDK technikai együttműködése távolsági és városi autó­tervszerű és dinamikusan busz-közlekedése úgyszólván fejlődő. E kapcsolatok kitér- teljes egészében magyar jednek a népgazdaság min- IKARUS autóbuszokkal bó­dén ágára, az 1980-ig szóló, nyolódik le. Eddig több mint hosszú távú program szelle- húszezer buszt szállított a rrvében. A munkamegosztás magyar vállalat az NDK-ba. érvényesül a kutatásban, a Ugyanakkor a Német De­fejlesztésben és a termelés- mokratikus Köztársaság üze­ben egyaránt, mindenekelőtt mei a budapesti közlekedés a fémfeldolgozó ipar, avegy- céljára villamoskocsikat ké­, , ... .... szítenek. A mezőgazdasági ipar és a könnyűipar terule. gépgyártásban is jó az együttműködés, az NDK kor­szerű, nagy aratógépeket gyárt, amelyhez magyar vál­lalatok szállítanak egyes al­katrészeket, aminek fejében aratógépéket kapnak. NDK­üzemek terveztek és létesí­tettek szállító berendezéseket a magyar barnaszén külszí­ni fejtésekhez. Magyar üze­mek szállítanak atomerőmű berendezéseket az NDK-beli Boxbergbe. Különösen szo­ros és eredményes a kap­csolat a Schwedt-i kőolaj­kombinát és a Magyar Kő­olaj- és Földgáz Tröiszt kö­zött. Az olefin^rogram jobb megvalósítása érdekében magyar—NDK technológus kollektíva tevékenykedik. Kiterjedt a két ország ke­reskedelmi forgalma, árucse­réje. A Szovjetunió után ma Magyarország az NDK leg­jelentősebb kereskedelmi partnere. Gémes Eszter: Mindig A színvonalas ellátás biz­tosítása érdekében tavaly Moszkvában, Leningrádban és Taskentben Idegenforgal­mi, vendéglátóipari szakkö­zépiskolákat kezdtek építeni. A közeljövőben Riga. Ir­tottak és Lvov rendelkezik majd idegenforgalmi szak­középiskolákkal. Az iskolák évente 3500 hallgatót adnak az idegenforgalomnak. Éven­te néhány csoport szovjet szakembert küldenek tapasz­118. Ahol a tiszta búzám volt, még csak az a föl­den> nem volt megfordítva. Hogy kevesebbe ke­rüljön, megfogadtam Sutka Györgyöt hat lóval, 80 centi mélyre megszántani. Meg is szántotta az. de volt a szomszédomnak a határomon egy nagy sor akácfája, annak a gyökereitől még hat lónak, illetve három párnak nem akkora forgó kell, mint egy párnak. Szomszédom megértő volt, unokatestvérem. Gémes János, az ő földjéből lemért olyan területet, mint az én forgóm. Fo­gadtunk napszámosokat, 80 centi mélyre megfor­dították, és igy a fákat is kidöntötték. Felét fi­zettem én annak a munkának, másik felét meg a szomszédom. Éppen annyiba került, mint a szántás. Már akkor a jonatán alma arany valu­ta volt. Hozattam egy nagy kocsi trágyát, ki­mértem a földet, mindenfelől hat méter távol­ságra. A fák helyét mindenfelől méter mélyre kiástam. Hat rétegben megtrágyáztam, kiskussal hordtam a trágyát a mélyszántásba. Mikor elké­szültem. beültettem vad véralmacsemetével. Következő évben magam kerestem fel a leg­szebb jonatán almafajtákat. Amelyik körül szin­te meggypiros színű. Csumája olyan rövid, szin­te benne van az alma kerekségében. Irtóztam a hosszú csumájú, csíkos oldalú jonatántól. Még ez a piros van a piacon, addig a kereskedő más fajtát nem vesz. Még nagyobbra is nő az a sö­tétpiros, szedése is könnyű, roppanással el lehet venni. De azt a hosszú szárút forgathatja kétfe­lé, fe nem jön. Sokszor beleszakad, az pedig baj, mert a csumátlan alma hamarabb indul rotha­dásnak. Egyéves korában beszemeztem. Tanfo­lyamon nagyon ajánlták az emeletes almakoro­nát, nagyon kihangsúlyozták hasznosságát. Olyannak indítottam el fáimat. Már a második évben meghagytam az első ala­kítási ágakat, de a közepét nem vettem ki, mint a régi módszerrel. Másik évre emelkedett a ve­zérág. Egy méternél többet, ott megint alakí­tottam egy koronarészt, megint nőtt a vezér egy méterre, megint alakítottam egy koronát. Azután a vezériig átalakult oldalágnak, szépen lekonyult, beigazodott a harmadik korona ágai közé. Négy­éves korukban megmutatták az első termést. El­bizakodtam. Nekem van 32 jonatán almám, első­rendű. Egyformák a fák is. Mind megfogant, egy szálig. Igaz, hogy én mindig tettem biztosítékot, mindig, mindenhol két szemet tettem a fába. Mikor már letérdel a szemző a fa mellé, akkor már nem sok időt vesz igénybe, ha eggyel többet tesz. Én ebből a 32 iámból öregségemre dúsan megélek. Olyan, mint­ha nyugdíj fenne. Két mázsát a 10—12 éves fa lead, még ha telesbe adom is ki, akkor is elég. Termett is az már szépen, öt-hat mázsát mái­leadott az Összes fa. Hanem hogy mi érte? Bele­esett a fekete rothadás, hol egyik ágat, hol a máslkat kellett levágni, csonkák lettek, apróso­dott az alma, elkedvetlenedtem tőle. A gondozást sem kapta meg úgy, mint előzőleg. Elhatároztam, nem nyaggatom én magam, már rájuk sem sze­rettem nézni, mind kiástam. Utána megfordí­tottam úgy a földet, hogy én kapával előre, egy asszony meg utánam ásóval, a barázdát fordí­totta. Ahogy megfordította, ott is hagyta, benne a földet a barázdában. Beültettem földieperrel. Nagyon jól sikerült, gyönyörű nagy szem eprek voltak. A testvéremék vasutasok voltak, de a nem vasutas is vihetett 30 kilót személyenként. A többit feladva, de oda magához, azért kellett fizetni valami viteldíjat. Én csak magam szedtem, mert ha fogadtam valakit, elhagyogatták, nem vigyáztak, letaposták. Ügy csináltam, mikor vir­radt. kezdtem szedni, egész sötét estig. Négy darab, nagy, fehér fűzfából kötött 20 kilós kosaram volt, de volt, hogy egy mázsát is leszedtem. Ami a legolcsóbb anyag volt. nagyon olcsó pénzért vettem Kisteleken, a vásárban. Azokat feldaraboltam sarokra, úgy, hogy öt kiló ráférjen, akármilyen melegben szedhetem, mert az anyagokat leteritettem a melléképület köve­zetére, oda fordítottam szépen rá a kosárból az epret. Az ott kihűlt. Éjfélkor ment a vonat, a kosarakat körül ki­papíroztuk, de csak mikor indulni kellett a vo­natra, összefogtuk az anyag négy sarkát, úgy eregettük bele a kosarakba. Reggel ötre már a piacon volt Hiába volt 20 kilós a kosár, tömeg­ben volt az eper, ki volt hűlve, törve nem volt. Ismerős vette át tőlünk. # Egyszerre hoztak 1300 forintot, már a déli vo­nattal hazajöttek, az ezret elvettem, a háromszá­zat ott hagytam. Ez volt a főtermésem (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents