Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-05 / 209. szám

8 Kedd, 1978. szeptember 5.' Kulturális együttműködés Jugoszluvia népeinek, nemzetiségeinek sujátas kultúrája vonzó ét érdeke* máz világtájak népei számára. Ezt bizonyltja az ország kulturális kapcsolatainak a fejlődése. A Jugoszláviában született művészeti alkotások olyan távoli országokba ls eljutnak, mint Kuba — ahol nemrégiben jugoszláv filmhetet rendeztek —, vagy LatinAmerika, Azsla országaiba, ahol számos képzőművészeti kiállítás ismertette az elmúlt évben is Jugoszláv alkotók művészetét. Tapsoltak mexikóiak Jugoszláv színházi együtteseknek, s ünnepelték Párizsban, a Théatre des Natlona-ban a zágrábi és belgrádi színművészeket. Nevet, elismerést szereztek a jugoszláv filmek külföldön. Erről tanúskodik a moszkvai filmfesztiválon Radko Polli színművész sikere, oki a legjobb férfialakítás díját érdemelte ki, vagy többek között a kairól „Arany Nofretete" díj, amit Mice ldrizov|i! rendező nyert el. Nemcsak saját művészeit küldi külföldre, de hazájában is szívesen fogadja Jugoszlávia a külföld művészeit. Nagy erdeklödésre számot tartó esemény például minden évben a Dubrovniki Nyúrl Fesztivál, amelynek rendezvényeit a hazai és külföldi érdeklődök tízezrei tekintik meg. (BUDAPRESS — TANJUO) • Sorozatnézők A mindennaplein küszködő család egyetlen öröme volt a televízió. Mindig az éppen tartó sorozat hősei helyébe képzelték magukat, s így szebbek lettek az esték. Most éppen a kedd estét várták minden héten a bérkalítkában. A kicsi azért, mert Ilyenkor elodázhatja a lefekvést, az anya azért, mert a témában jártasságát Ismételten hangsúlyozhatja, az apa meg úgy érezte, neki mindegy, mit néz. Megszokta már, hogy magára kell Ismernie a negatív hősben, Ezt a sorozatot szerette, mert hátha egyszer valóban bekövetkezik, ami a filmben. Nem ls mulasztottak egy epizódot sem. Mert milyen is a családi hangulat a zenével búcsúzó képsorok után? Az anya ont'bibllal kifejezésekkel nekifog a munkának, a aztán kifejti véleményét: — Látod most már, miért nem futja nekünk, amire kellene. Helyesel rá az apa: — Igen, Igen. — Persze, te csak bólintasz, akár a filmben! alak, minthogy tennél valamit. — Igazad van — és a férj elmerengve fölkel a fotelból, odacsoszog a készülékhez és kikapcsolja. Erre a kiságyban hatalmas méltatlankodás kerekedik. Természetesen ez rosszallást vált ki a korán kelni szándékozó anyából. — Fekszel le mindJárt — adja kl a parancsot a picinek, majd odaszól az apának, aki már a hűtő tetejéről falatozik a tilalom ellenére. — C3fnálj múr valamit ezzel a gyerekkel, hogy ne ordítson. Az apa leteszi a recés kést, megtörli a kezét a szalonna zsírjától és kiveszi a gyereket a szőnyegpadlóra. Egyből oda a méltatlankodás, nyoma sincs az álmosságnak, az apró odaszalad a képernyőhöz, s elképzelését tettekre váltja, Csuvargatja a bekapcsolögopibot. Ezért megint a jószívű apa a hibás: — Ne engedd, elkapatod a gyereket. Fektesd le, tíz óra is elmúlt már. Megkockáztatja a kerékbe tört férj: — Hátha nem ts álmos! — Hogy-hogy nem álmos, Feküdjön le és kész. Ne most foglalkozzál vele. Láttad a tévében, mindig helyes a józan előrelátás és a megfontoltság. A leforrázott . apa szinte belebújik a fotelba. Most már nem védheti kl az iskoláztatást. Mondja is az asszonya: — A mostani rész után, remélem, világosan érted, miért nincs nekünk semmink... Azért, mert nem gazdálkodsz jól az Időddel, nem osztod be takarékosan a pénzt. Sokat herdálsz. — Mit osszak be még jobban... — nyílik kl hirtelen az elcsüggedt apa sóhaja. Abban bízott, hogyetHAZAMAO L kordlci Szöged t aitrbuly Mihály és biubó Máris Zsófia. Gábor Ferenc ás Kovács Eva, Marosi Attila ás Tóth Ágnes. Bánáti Sándor ás Pálly Ildikó, Kovács Lajos ás Joddi Hilda, Nagy clyorgy István ás Katona Judit Katalin, Tary Gábor és Lováss Márta, sskomér Oéza és Matyt Jolán Mária, Márki Imrt ás Rózsa Zsuzsanna. Kardos aábor ás Kónya Máris. Pumuk Oyórgy és Szűcs Gabriella Margit, Cserhalmi László ás Rutai Mária. Takó Tibor Sándor ás Szabó Erzsébet Julianna, Szoinmcr László Mihály ás MSndokl Julianna Márts, Fodor József ás Dóbán Magdolna. Nagy Szilárd ás Király Csilla Edli, Vlnc/.o László ás Saálpál Klára. Kanalas UyOrgy Kálmán ás Szilágyi Máris, Horváth László ás guvsds Aranka Anna. Ordóg Oéza és Gérgyén Mária. Gárgyán János és Germán Jolán. Oláh István és Mlktuka Erzsébet házasságot kötőitek. SZULKTflS 1. kcrUlet kiéged: Nemed! László Józsefnek ás HÍZÓ Júlia Klárának Szilvia írén. Hálnál Józsefnek és Rozsnyal Erzsébetnek atllvla, Horváth Gábornak és Kenéz Agnéznek Gábriel Pál, roth rershensá és Mzákasl Juliannának Ferenc. Hegyközi Ferencnek es bllle Zsuzsannának Zsuzsanna, Szabó József Hálának és Fábián Ibolyának Csaba. Kaposvári Péternek éá Vasa Katalin Juditnak Unbor, Mulatt Ferenc Pálnak ée Vlg Margitnak Ágnes, Nagy LaÍ

osnak ás Gomboa Gabriellának iabrlella. Huszka Sándornak ás Msjor Erzsébetnek Katalin, Kiss Lajosnak ós Hodó Viktória Magdolnának Gábor Tamás. Knrvaly Gellértnek ás Czérnn Katalin Mariának Gellért Halázs. Nagy Jánosnak es sandorri Ilona Juliannának Tibor, KöveskUII Zsolt Gábornak és Paragl Máriának Oábor Zsolt, Faragó imrt Konrádnak ás Pátsr Julianna Katalinnak Erika, Varga Józsefnek és Módra Klárának Melinda. Kls-Elék Imrének és Csonki Erzsébetnsk Mónika, Vsskvbs Györgynek és Szabó Erzsébst Máriának Erik, Zuoker Istvánnak és Rudas Ágnesnek Dánlel. Péter Zoltán Mihálynak és Verse Aranka Erzsébstnsk Emese Edit, Rutai Antalnak Sa Habi Franciska Magdolnának Klrtra Edit. Gulyás Józsefnek és Bárányt Erzsébetnsk János, CaáazárPutyi Lsszio imrántk ás Prttztavok Juditnak Pélér. Dobos Ferencnek és Nagy Magdolnának Ferenc, Tóth-Vss Istvánnak ég Tépai Hona Franciskának Kata, Mészáros Lajosnak és Tóth Klárának Szilvia. Rutai Bélának és Túrt Rozáliának Enikő. Tóth-Andor Lajosnak és Kiss Julianna Varonkának Latos, Kóhsgyl Gábornak és Egyelt! Anna Máriának Annamária, Kotroczó Andrásnak ás Borsi Évának András, Tenk László Istvánnak e« Hagyeshslml Eva Máriának Zsuzsanna Eva. Monostori Józssfnek ás Dudás Ágnesnek Edins. Nsgy Imrének és Tóth Anna Matildnak Pétsr, Rlnizsér Péternek és Vajda Sarolta Zsófiának oraolya, Bakoa Fsrencnek cs Palotás Erzsébet Juliannának Roland, ÜSsKovlcs Családi események Istvánnak áa Oaál Erzsébetneu Andrea, dr. Bzúca Józsefnek ás Heehauson Sylvls Moonnnk Aron Attila. Mocsári Jánosnak és Kádár Margitnak Ágnes, Psvllntes Milánnak éa Kenyeres Jolánnak Martin, Tanács Nándornak és Katona Ibolyának Nándor, Bódi Gyulának és Görbe Irénnek Mónika Irén, Keményvári Imrének és Jójárt Katalinnak Gábor Róbert. Bogdán Bétának és Kédér Magdolnának Petra Ágnes nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Görög Andrásnak és Bzspesl Katalinnak András, Kaudcrs Tamásnak és Madarász Zsuzsannának Gábor, Kolompár Lászlónak és Kolompár Maria Editnek Zauzsanna. Kolompár Lászlónak éa Kolompár Mária Editnek Ágnes. Kristó Istvánnak és Fnrkns Marin Ildikónak Zoltán István, rckllts Sándor Józsefnek és Kótl Margitnak Mónika Eszter, Darázs Józsefnek és Tóth Marta Editnek Gabriella, Báló Sándornak és Fodor Erzsébetnek Petra. Bánküti Barnabás Péternek és Nagy Ágnes Teréziának Hence, Nacsa Istvánnak és Sárkány Ágnesnek Gabriella, Fenyeres Jenőnek és Kiss Agncs Arankának Jenfl, Balázs Józsefnek és Joszt Erzsébetnek Zoltán. Bálint litvánnak és Abrahém Gizellának István, Magyar Józsefnek és Juhász-Vedres Márlánok Zsolt József. Vfgh Jánosnak és Kun-Szabó Irénnek János, Szeri Sándornak éa Kovács Zsuzsannának Róbert nevü gyermekük született. HALALOZAS L körűin Szeged: Vesztényl-Muntyén Anna, dr. Gergely .Mcnyliértné Lázár Mária, Papdl Ferenc, Molnár Károlyné Soós Borbála. Batki Istvánná Oltványi Rozália. Horváth Lajos, Nagy Fcrencné Bujdosó llona, Krivulev Ivanov tvan. Dani Imre. Lantos János, Huszka Lajos, Szabó János, Szabó Antal, Dobó Pálné Szabó Anna. Jankó József Árpád. Erdélyi Mihály, Eehér Imre, Treezker Miklós, Márta Istvánná Csongrádi Rozália, Csányl József. Tulkán István, Ural Edéné Öralf Márta, dr. Marton Lehelné Eszes Aranka, Juatln Ferenc. Földi István Rózaavölgyl István Sándor, Kálmán Illésné Kálmán Margit, Konezér Lás/lOné Tánezos Mária. Cservlk Ferenc. Borsi Ferencná Katona Anna meghalt. III. kerület Szeged: Klspétcr Pálné Szabó Anna, Tandnri Józsefné Kőszn Julianna, Szekeres Anna, Kis Balázané Krisztin Piroska, lványl Zsolt, szabó Imréné Botáki Etelka. Süveg Islvánné Sulik Julianna. Buknlcz Józsefné Patylk Julianna, Kemenesi József. Szabados József meghalt. tői annyira elmérgesedik köztük a helyzet, hogy szó nélkül duzzogva lefekszenek. Mellélőtt, mert az anyát földobta a tévésorozat. Sőt... — Ha figyelmesen nézted volna a filmet, mindent másképp csinálnál... — A tévé nem mindig egyezik a valósággal. — De most pont összevág. Akár a ml életünk. Sokban egyezik .., Csuk te még ezt nem érzed ... Jó ez a sorozat... Ja! Különben megkérdezem, miért csuk a Híradóra jöttél haza? — Dolgoztam. — Ml a fene. Érzem, pultos lettél, olyan kocsmaszagod van. — Bekaptam egy pohúr tröccsöt, HZ még nem iszákosság. — Igy kezdődik, egy pohár, két pohár, elmuradozás, meggondolatlanság. Láttad a tévében, nem Jó út az Ilyen. Az apát kiütötték, vérszemet kapott viszont az anya. — Legalább olvasnál. Olvasnál és nem járnál el Itthonról, de neked csak a meccs meg a barátok. Nem ls volt kezedben könyv, mióta megesküdtünk. — Erről ls én tehetek? Te is tudod, nincs időnk semmire. — Ezért kéne kitartóan, élénken figyelned a sorozatot. — Nem mondhatod, mindig nézem. — Nézed, de nem latod, nem érted az összefüggéseket — Már megbocsáss, de néha érthetetlen. Erre fölvlllanyozódlk az anya. — Majd én segítek. Mondd meg, mi az, amit netíi értesz. Elmagyarázom, csak figyelj jól. Az apa érzi, hogy elhibázta. — Ha kenhetnélek, inkább ne, én is-tudom, amit tudok. Közben a gyerek az intelem ellenére vigyorog, és rázza a fejét u lefekvés ellen. Az anya csöndre inti, mire megint bömbölde lesz a sarokban. Hiába vigasztalja, nem fog rajta. — Te ezt még nem érted, hogy aludnod kell, de hu nagyobb leszel, megmagyarázom, hogy Ilyenkor már nincs tévézés! — Már n gyereket is okítod — szólt oda az apa keaerüen. Nem vezet ez Jóra! — Miért ugyan? — Meglátod, a végén úgy jársz, mint u rajzfilmben a Rlcardo. Én leszek a Oomba úr, a kicsi meg az AJax, elkapunk, bekötjük a szádat és aztún arról beszélünk, amiről akarunk. Majoros Tibor A gyerekek is kövérebbek... A bolgár Iskolás korú gyerekek — a lakosság egynegyede — a következő két-három évben felülvizsgálatokon vesznek részt. Bár eddig is szokás volt a minden évben ismétlődő iskolaorvosi vlzsgúlut, a Jövőben azonban évente komplex szűrő- és sorozatvizsgálatokat végeznek az orvos-teumek. Az orvosok megállapíthatták: u most felnövekvő Ifjú nemzedéket nem sújtják a korábbi népbetegségek, Járványok, a tuberkulózis, a reuma stb. ŰJ Jelenség viszont az elhízás. A 10—14 éves gyerekek között növekszik a súlyfelesleget hordozók száma. A diákok ö—9 százaléka túlzottan Jó húsban van. Ezért emelkedik az Ifjúkort magasvérnyomás-betegiégben szenvedők aránya. Nem ritka a neurózis sem. Fokozódik, különösen az IpurvidékeKen az allergiás esetek száma. Megfigyelték, hogy u szakközépiskolákban. például matematika, nyelvi, zenei tagozatos osztályokban tanuló gyermekeknél gyakrabban előfordul tunkclonálls zavar: rövidlátás, hátgertncferdülés. A végkövetkeztetés: az orvosok javasolták az iskolai megterhelések revízióját, és a sport erőteljesebb népszerűsítését, a testnevelő órák számának növelését. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS) Jár-e átlagbér a terhességi vizsgálat idejére? L. I.-né szegedi olvasónk lakóhelyén a terhesgondozási vizsgálat időpontja egybeesik a munkaidejével. A .munkahelyről a vizsgálatra elengedték, de átlagkeresetét erre az időre nem fizették ki, igazolt távollétnek számolták el. Olvasónk kérdezi: a terhesgondozáson való részvétel Idejére jár-e a dolgozónak az átlagkeresete, Vagy csak Igazolt távollétnek Bsámít. E kérdést a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 23. számú állásfoglalása rendezte. Ugyanis tisztázatlan volt, hogy az átlagkereset megtérítése szempontjából kötelező orvosi vizsgálatnak mikor tekinthető a terhességi orvosi vizsgáiét A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló rendelet részletesen felsorolja, hogy milyen orvosi vizsgálatot kell olyan kötelező orvosi vizsgálatnak tekinteni, amelyen eltöltött szükséges Időtartam mentesíti a dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól. t a megjelölt időre a vállalat a dolgozó részére átlagkeresetet köteles fizetni. Ilyen kötelező orvost vizsgálatnak, amelynek Idejére a dolgozót átlagkereset megilleti, csak azokat az orvosi vizsgálatokat lehet tekinteni, amelyeken a dolgozó egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles részlvennl. Kötelező orvosi vizsgalatnak kell tekinteni a terhes nőnek a terhesség Ideje alatt a terhességi orvosi vizsgálaton való négyszeri, koraszülésnél egyszeri részvételét, ha az e vizsgálaton való megjelenésre csak a munkaidőn belül van lehetőség. A beteg dolgozó megvizsgálásához, Illetőleg rendszeres kezeléséhez szükséges vizsgálat viszont nem minősül kötelező orvosi vizsgálatnak még akkor sem, ha a vizsgálat folytatására csak a dolgozó munkaidejének terhére oldható meg. Az e címen történt távolmaradás igazolt távollétnek minősül ugyan, díjazás a mulasztott Időre azonban a vállalattól nem Jár. Abban az esetben, ha az orvosi vizsgálat idejére a dolgozót táppénzes állományba helyezik, akkor a társadalombiztosítástól táppénzre Jogosult. Olvasónk a terhesgondozést csak munkaideje alatt tudja intézni, ezért Jogosult a fentlek alapján a kiesett időre átlagbérre. Ha a vállalat lgényét elutasítaná, akkor forduljon panasszal a vállalat munkaügyi döntőblzottaágához és kérje az elmaradt bérének kiutalására kötelezni a vállalatot. Dr. V. M. Gémmm Emmtmr: Mindig magam 114. Papnak a legsúlyosabb, a legnehezebb kévét vúlusztottuk. hogy Jól nyomja meg a kévéket. Elődjeink úgy tartották, vagy így is volt, hogy az alsó kéve a kispap részére volt kötve, a felső kéve meg az öreg pap részére. Éjfél ls elmúlt, mire 16 keresztel összeraktam. Mert mondanom sem kell. a gazda nem Jött vissza. Lekötöztem őket, a farkukat északra hagyva, mert mindig arról Jött a vihar, nehogy szétszórja. A felső pap négy helyen meg volt kötve, a harmadik vállkévéhez. Nagy viharnak kellett lenni, amelyik széjjel tudta hányni. A tizenhat kereszt adótt 650 kilót. Gondoltam, hogy Jól fizet, mert mikor mér kézzel nem tudtam fellenni, a fejemre emeltem, úgy tettem fel, de csak úgy csapódolt a kalászos farka. Ezt mind vetni hordták el tőlem, 2 mázsa 30 kilót meghagytam. Hogy visszatérjek elbeszélésemben a varráshoz, sándorfalviak is felkerestek többen, Főleg azok a gyomorbetegek, akiknek fűrészporral töltött párnákat csináltam. Azt persze a doktor hagyta helyben, többször kellett mennem a beteggel hozzá, míg Jó lett. Aztán az elsőről már meg tudtam csinálni a többit. Akkoriban volt a kuláküldözés. Ha nem tudott adót fizetni, vitték a bútort, ruhát, gazdasági felszerelést, adóba mindent. Volt egy jobb módú gazda, említést tettem már róla a válóperemben, a lánya Tóth Juliska volt. Szüleik kulákok, öccse katona, határőr. Ennek a katonaflűnak volt egy nagyon szép ruhánokvalója. Minden kellék hozzá volt vásárolva, egy kendőbe kötve, meg a lánynak a finomabb ruháit, hogy a végrehajtók el ne vigyék, elhozták hozzám. A lánv ruhái be voltak aggatva a szekrénybe, az enyéim közé. A férfiruhát meg nem takargattam. Hogy ki Jelentett fel varrásért, vagy Dorozsmáról utasították u kisteleki pénzügyőröket, hogy ellenőrizzenek, nem tudom. Csak egyszer beállít két finánc. Éppen a testvéremnek varrtam egy inget. Beköszönnek: — Hét maga? Még mindig varr? — A testvéremnek varrom. Férfimunkával segíti vissza. — De imitt-amott hulladék, nyesedék. nem mondhattam, hogy magamnak varrom. — Uralmi Lássák, Itt folyik rám a víz, nincs otthonom, mint a vad remete élek ebben a bagolyvárban, egy kecskével, ami eltart. Idős vagyok, szeretnék egy kis otthont én ls. Segélyt államtól, községtől nem kapok. Magamnak kell kieszközölni, hogy létezzek. Tekintsenek el fölötte, hisz csak munkacsere Meglátták a batyut, kioldják: v — Hát ez ml? Még Ilyennel is foglalkozik? Es a legsúlyosabb vad maga ellen! — Az nem vurrni van Itt. — Hát miért? Hát kiért? Megátalkodjak? Mit mondjak? — Maga a legszigorúbban meg -lesz büntetve, Olyan bátorság vágódott belém, szigorúan mondom: * — Legyek! Egy katona, aki a határon őrködik mindnyájunk felett, nem érdemli meg, ha hazajön, legyen eg^ rendes ruhája? — Miért van Itt? — Hogy el ne vigyék a végrehajtók! Tóthné hozta Ide. — Hol laknak azok a Tóthék? — Átmennek a vasúton, a blokkház irányában, az első ház. — Ide figyeljen. Ml mosi elmegyünk oda, de ha mese, amit maga állít, jaj magának! Es a ruhái meg elvigyükl Maga tudta, hogy végrehajtók ellen van elhozva? — Tudtam. t — Maga az állam ellen dolgozott! — Én a hazajövő katona védelmét szolgáltam! Elmentek Tóthékhoz, azok meg nem akartak vállalni. — Az asszony mindent megmondott, úgy gondoljuk, de igazán, ha a ruhának nem lesz gazdája, el vigyük, az asszony meg szigorú büntetést kap. (FolytatjukJ