Délmagyarország, 1978. szeptember (68. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-05 / 209. szám

8 Kedd, 1978. szeptember 5.' Óda a hanghoz A budapesti metrón utazni különös élmény. Felkapom a fejem a személytelen, sokszor unottan, sokszor „clklzve"­cífrázott mondatok hallatán: „Kérem, vigyázzanak, az aj­tók zéródnak. Kossuth tér következik." Most mindezt valahogyan nem úgy mond­ják, ahogy eddig megszok­tam. Nyugodtan, tárgyilago­san, egyféle meleg, félelme­tesen Ismerős orgánummal. A következő megállóig már csak erre figyelek, a hangot várom. ŰJra ugyanolyan. Ha­sit a felismerés: ez a rádiós hangok egyike, ha jól em­lékszem, dr. Bőzsöny Feren­cé. Mióta tudom, m! a rádió, nagyjából ő jelentette a Kos­suthot. Mindig ugyanaz a hangszín, ugyanaz a hang­hordozás, amint lágyan, szin­te dallamosan ajánlotta egy­szer a rádiójátékot, másszor a tánczenét vagy a Jó ebédhez szól a nótát. Vagy éppen — híreket mondott. Amíg a hang, a hangok konferálnak, ismertetnek, meghitt, bensőséges, mond­hatni minőségi lényegük szükségszerűen elsikkad a tartalmi fontosság következ­tében. Pláne, ha a napi leg­fontosabb külső-belső újsá­gokat közlik. Furcsa dolog: mégis éppen ekkor, a híreket hallgatva kerülni közelebbi fülismeretségbe velük. Meg­hallani és megszeretni őket néhány jó-rossz információ műve volt csupán. Annyit- hallani információ­robbanásról, telekommuniká­ciós hatalomátvételről, hogy szinte a legszínesebb híranyag sem vetekedhet velük. Akik mindezt közvetítik, idővel — a vizuális élmény hiánya el­lenére — otthonunk részesei­vé nőnek, akár a vlrágosvá­zák a rádiókészülékek tete­jén. Őszintén bevallva: tájé­kozódó. hírhallgató öt-tíz perceimben néha el ls mé­lázok a tárgyalásokat, láto­gatásokat, űrrepüléseket, földrengéseket taglaló han­rádiójigyelö | Országos oktatás­technológiai tanácskozás gokon, ahogyan az ember ze­nét hallgatva néha nem is a melódiára figyel, hanem mondjuk a rádió kereső­gombjára mered bambán, perceken keresztül. Így me­ditú Igatok olykor a hango­kon. S ha terrorról, ítéletek­ről, hatalomátvételről, gyar­matosításról beszélnek, gyak­ran rettenetesen szűksza­vúan, hiszen sem a műsor­időt. sem a híranyag közöl­hetőségének mértékét nem ők döntik el. csak személyte­lennek tűnő közvetítők révén — nos, akkor kénytelen va­gyok magam elé képzelni az embert, aki mikrofon előtt ült és gépelt szöveget olvas, megfelelően megtanult reto­rikai módszerek alapján. El­képzelem az arcát, felhúzódó szemöldökét, vagy lebiggyedő ajkát, felvillanó szemét vagy elfintorodó orrát. Adásban arca nyilván még rezzenéste­lenebb, mint a tévé házi­Isteneié. Am amíg hang­mlvoltáig eljut, addig lehet Igazán érdekes a hang. Ami­kor pedig halljuk (képzelő­dés lenne?), a flegmatikus­megnyugtató baritonok vagy altok felerősödnek, egyben elemeikre is esnek szét. Su­gallva, hogy a bemondó csu­pán hangjával is lehet — rá­diós személyiség. Halljuk a hangokat, akár Jeanne d'Arc az övéit Csak éppen valóságosakat, nem képzelteket. És általuk indu­lunk naponta a csatába, tő­lük tudva meg, mennyi a pontos idő az órán, Magyar­országon, Európában és a vi­lágon. S hogy mire érdemes figyelni, míg egy-egy perc elmúlik D. L, Ma nyílik Mérlegtechnikai konferencia Szegeden Bizonyára zavarba Jönne az utca embere, ha arra kel­lene felelnie, vajon hogyan mérne meg egy lfl—20 kilo­méteres sebességgel mozgó futószalagon áthaladó öm­lesztett árut, vagy esetleg hogyan tudná lemérni, hány tonna súlyú a hatalmas öntő­tégelyben fortyogó, folyékony acél. Természetesen azok, akik a hagyományos súly­mérő eszközökre gondolnak, tanácstalanok lennének. De hogy az Ilyen mérési felada­tokat ls meg kell és meg tud­ják oldani, arra hazánkban legjobb példát a hódmező­vásárhelyi METRIPOND gyár készítményei szolgáltat­nak. A kívülállóknak az új technikáról áruljunk el any­nylt: az előbb említett fel­adatok megoldásának kulcsa ar elektronlkában rejlik. Mindez Jelzi, hogy a mai élet követelményeinek mind modernebb és modernebb eszközök, méréstechnikai be­rendezések felelnek csak meg. Sajátos ellentmondást hordoz viszont magában a méréstechnika fejlődése, ugyanis a mérőeszközök hi­telesítésének rendszere szinte minden országban más és más. Gyakran előfordul, hogy míg a mérleget gyártó válla­lat és az azt felhasználó üaera mégegyezik, hogy a gyártott mérleget alkalmazza a termelésben, addig a mé­résügyi hivatal az adott mér­legtípust nem tartja elfogad­hatónak. Nem beszélve arról, hogy például egy Magyaror­szágon gyártott mérleget Csehszlovákiában nem fo­gadnak el, ugyanígy viszont nálunk sem a csehszlovák mérleget. Annak ellenére, hogy mindkettő a Sévresben őrzött súlymínta szerint mér. Ezekről a kérdésekről, problémákról, Illetve a mér­legtechnika egyes gyakorlati kérdéseiről, valamint a kor­szerű mérlegek alkalmazásá­nak gyakorlatáról tartanak Szegedem, a Technika Házá­ban, háromnapos konferen­ciát. amelyet a Méréstechni­ka! és Tudományos Techni­kai Egyesület, valamint a METRIPOND mérleggyár rendezett. A ma délelőtt megnyíló VI. mérlegtechni­kai kollokviumon több mint 180 szakember vesz részt, köztük 13 országból, így Franciaországból. Svédomzág­ból, az NSZK-ból, az NDK­ból, Hollandiából, Spanyol­országból, Bulgáriából. Ro­mániából, Csehszlovákiából, Lengyelországból és Jugo­szláviából is érkeztek vendé­gek a nemzetközivé szélesí­tett rendezvényre. A három nap alatt összesen 36 előadás hangzik el. Gogollal nyit a Kisszinház A jövő héten kezdődik a bérletezés Országos tanácskozás kez­dődik ma a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, a pe­dagógusképző intézmények oktatástechnológiát tanító tanárainak. A konferencián a tanárképző főiskolák, a ta­nítóképző főiskolák és az óvónőképző intézetek mint­egy 70 oktatója vesz részt. A rendezvénysorozatot dr. Moholi Károly, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója nyitja meg. Be­vezető előadásában dr. Koz­ma. Róbert, az Oktatástech­nológiai Szakbizottság elnö­ke, az oktatástechnológia tantárgy feladatáról, a peda­gógusképzésben betöltött funkciójáról, valamint a tárgy tízéves oktatásának ta­pasztalatairól szól. A résztvevők előadásokat és beszámojókat hallgatnak a szaktárgyi koncentrációról, a gyakorlatok szervezéséről és vezetéséről, a követel­ményrendszerről és értéke­lésről, az oktatás személyi és tárgyi feltételeiről, eddi­gi tapasztalatairól, valamint az oktatástechnológus, szak­emberképzésről és a téma nemzetközi fejlődéséről. A jövő héttől árusítják Szegeden a színházbérlete­ket. Mint Kozaróczy József, a szervező Iroda vezetője el­mondta, idén is a tavalyihoz hasonló bérletfajtákat hoznak forgalomba, a bemutatóra szólót, az opera- és a vegyes bérletet (melyek az elmúlt évihez képest valamivel drá­gábbért kaphatóak, csupán 10 százalékos kedvezmény­nyel), az egyetemi és főisko­lai bérletet, mely 30 száza­lékos, az ifjúságit, mely 50 százalékos, és a nyugdíjas­bérletet, melynek előadásait délelőttönként tartják, s 60 százalékos kedvezménnyel kapható. A tervek szerint a prózai bemutatók színhelye a Kis­szinház, s az újjáépített Sza­badság moziban tartják az opera-, illetve oporettelőadá­sokat.. Biztos programot egy­előre december végéig tud­nak. A Klsszínházban szep­tember 30-án kezdenek. Le­ne r Péter rendezésében, Go­gol Háztüznézö című drámá­jával. Csurka István Döglött aknák című vígjátékát ven­dégként rendezi Félix László, a bemutató időpontja októ­ber 28. December 2-án a len­gyel Ireneusz Iredynski Isten veled Júdás című színművét láthatják először a nézők, a szerző honfitársainak terve­zésében: a rendező Marék Okopinski, a díszlel- és jel­meztervező Andrzej Marko­wicz. Amennyiben elkészü a Sza­badság „moziszínház", no­vember 8-án a Bohémélettel kezdenek, november 13-án a Nebáncsvlrág, december 16­án pedig Verdi operája, a Giovanna Darco szerepel elő­ször műsoron. December 31-ig bemutat a szegedi színház egy gyermekdarabot is, való­színűleg Ufóra Ferenctől. Minthogy a Szabadság mo­zi átépítése folyamatban van, egyelőre csak a kisszmliázl 'oérleteket adják ki, viszont az egész évadra. Az elkészü­lő új helyiségben hétfőn és kedden filmeket vetítenek, s szerdátveszi birtokba a színház. Szerdán és pénteken operaelőadásoltat tartanak, az előbbin a Kodály-, az utób­bin a Bartók-bérleteseknek. Újdonságnak számít, hogy a Kisszínházban hétfőn is less bérletes előadás, a szünnap pedig: kedd és péntek. Bányásznapi randevú Mi tagadás, izgalmas mű­sor volt a Bányásznapi ran­devú. Nem annyira a tartal­ma miatt, bár azt sem Igen láthattuk eddig a tévében, hogyan ünnepelnek a bányá­szok. Most, a Pécsről és Sze­gedről közvetített képek ar­ról tudósítottak, hogy a ma­jálisokon mindenféle zenét (operettel, magyar nótát, In­dulót, népdalt) élvezhettek az ünnepekek, benézhettek kü­lönféle újságok sátraiba, mo­dellezők és szép lányok (amatőr manökenek) versen­gésének lehettek tanúi, heli­kopter meg postagalamb röp­tének — és nyilván ehettek, Ihattak, bár ennek felvételé­től. kt tudja miért, eltekin­tettek a körzeti stúdiók ope­ratőrei. És itt vagyunk az emiege­Tett Izgalom forrásánál: ha még nem tudná valaki, a va­sárnap kora délután sugárzott műsor a két vidéki stúdió, a pécsi és a szegedi közös mű­ve volt. Azért a megtisztelő szóhasználat (müve), mert mind a 70 perc — élőben ment. A még mindig fiatal­nak mondható stúdiók (a Jel­ző a szegedire — ismert okokból — különösen Illik) körülbelül olyasmire vállal­koztak, mint a Magyar Tele­vízió augusztus 25-én, a Bu­dapest—Belgrád című mű­sorral. Abban is fölvetették a nagy kérdést: lehet-e együtt muzsikálni, ha a muzsikáló­kat több száz kilométer vá­lasztja el. Majd meglátjuk, mondta Vitray Tamás a mű­sor elején; és úgy történt, láttuk, hogy lehet. Sót, ennél többet is lehet, a muzsikálá­son kívül számtalan egyéb tevékenység véghezvihető, így, közöeen, de egymástól távol. Bámulhattuk a techni­kát 1 A bányásznapi élő köz­vetítésben a szegedi—pécsi együttmuzsikálás ilyenformán nem hatott az újdonság ere­jével, mégis minden okunk megvolt az Izgalomra, amint belegondoltunk: a fiatal stú­dióknak ezen a téren semmi­lyen tapasztalatuk, ráadásul a technikai adottságaik sem vethetők össze a budapestiek­kel. És lám. sikerült Egy­két, kínos pillanattól elte­kintve (volt némafilmbe illő jelenet; láttuk a pécsi ripor­tert, azt ls, hogy beszél, csak a hang „nem jött át"; hallot­tunk kettőbe vágott riportot, észleltük, amikor rossz pilla­natban kapcsoltak át egyik helyszínről a másikra; né­hány — bizonyára fontos — Ínformációt meg is ismétel­tek), pergő, színes összeállí­tást nézhettünk. Talán nem Járunk messze az Igazságtői, ha azt mondjuk, ennek a műsornak az erényei is, a hi­bái is abból származtak, hogy élő közvetítés volt. Ez azt is Jelenti, hogy a stúdiók mun­katársai körülbelül úgy ol­dották meg feladataikat, ahogy ezt megszoktuk — bár­melyik más hasonló tévéköz­vetítésből. I^het. hogy en­nek örömére üdvözölték — nem az ünnepelt bányászo­kat, hanem egymást, a posta­galamb segítségével. E gesz­tus érthető, mindössze az nem; mire jó, ha ml. nézők ls tanúi vagyunk? S.E. Októberben indul a hangversenyévad Új tzínhely: a dóm — Négy bérlottípus Mint korábban beszámoltunk róla, a nagyszínház re. konstrukciója és a Szabadság mozinak egyelőre még befeje­zetlen átalakítási munkálatai miatt új színhelye lesz a sze­gedi hangversenyeknek. S miután a friss szezon program­jának tavaszi vitáján még nem lehetett tudni, mikor és ho­gyan számíthatnak a majdani zenés színház épületére, az Országos Filharmónia szokásos műsorelőkészitó értekezletén úgy döntöttek: csak fél évadra terveznek, s a nagyszinhizi épület helyébe a dóm lép. Így az úgynevezett téli bérlet öt szimfonikus koncertjét hol a dómban, hol a Tisza-szálló nagytermében tartják, a kamara. és a zongorabérlet ren­dezvényeit az utóbbiban, a főiskolai-egyetemi bérletét pe­dig a Tömörkény zeneművészeti szakközépiskola Lenin kör­úti nagytermében. A Korunk zenéje elnevezé­sű, országos szervezésű kon­certsorozat keretében rende­zik meg az új évad első kon­certjét, Kadosa Pál 75 éves címmel, október 4-én este fél 8-tól a Tisza-szállóban. Kadosa műveit Bárdi Sán­dor, Kerek Ferenc, Sin Ka­talin, Szabó Orsolya, Szecső­di Ferenc és a Szegedi Fú­vósötös szólaltatja meg. En­nek a kamarabérleti sorozat­nak másik hangversenyén, november 15-én, Pál Tamás és Sebestyén Sándor Bach­versenymúveket szólaltat meg a szegedi kamarazene­karral, ugyancsak a Tisza­szállóban. Itt bonyolítják le november 28-én a lengyel Élsbleta Stefanska Lukowicz Csembalóestjét, valamint feb­ruár 14-én a jugoszláv Dub­ravka Tomsics zongoraestjét. Bérleten kívüli koncert les/, október 11-én Rúnkl Dezső Beethoven és Stravinsky al­kotásaiból összeállított zon­goraestje. A főiskolai-egyete­mi bérletben egyetlen hang­versenyt hirdettek: október 23-án Pál Tamás vezényli a szegedi kamarazenekart a ze­neművészeti szakközépiskolá­ban. Közreműködik Onczay Á paprika hírnevéért Mennyiség és minőség! Ez­zel a célkitűzéssel szervező­dött 1975-ben a Szegedi Táj­egység Fűszerpaprika Ter­melő Társulás Termelési Rendszere. A magyar papri­kaőrlemény világviszonylat­ban is elismert tennék. Ah­hoz azonban, hogy továbbra is megmaradjon előnyös hely­zete. a fűszerpaprika terme­lésének növelése mellett a minőség Javítására ls töre­kedni kell. A továbbfejlesz­tés érdekében szükségessé vált, hogy a termelőszövetke­zetek általánosan alkalmaz­ható agrotechnikai eljárást "dolgozzanak ki Szeged kör­nyékén a fűszerpaprika­termelésre. A rendszer gesztorgazdasá­ga, a szeged-mihályteleki ÜJ Élet Termelőszövetkezet a kedvező technológiai folya­matok elterjesztésével, új módszerek kialakításával, a nagyüzemi feltételek és a hagyományos ismeretek egyeztetésével igyekezett a Jelenlegi termelési technoló­giát kialakítani. A szakszerű talaj-előkészí­tés, a gazdaságos tápanyag­visszapótlás, a jó fajtameg­választás, a hatékony nö­vényvédelem. a gondos ápo­lás, a vegyszeres érésgyorsí­tás. az idejében elvégzett szedés, mind-mind jelentősen hozzájárul a kedvező termés­eredmények eléréséhez. A technológiai folyamatokhoz ma már szorosan hozzátarto­zik a termés tárolása és fél­termékké való feldolgozása la. Több gazdaság rendelke­zik termálfűtéses szikkasztó­val, Blnder vagy egyéb tí­pusú szárítóberendezéssel. Jelenleg 22 gazdaség közel 4 ezer hektáron a társulás szervezésében termeli a fű­szerpaprikát Csaba és Török János, s a programban Vantus István, Sárközi István, Lendvay Ka­milló, valamint Jereb Ervin művei szerepelnek. A szimfonikus téli bérlet október 18-én este 8 órakor indul a . dómban, Verdi Uequiemjével. A szegedi szimfonikusokat és a Zena­barátok Kórusát Kobayashi Ken-Ichiro dirigálja, s az énekes szólisták: Tokody Ilo­na, Mészöly Katalin, Slmán­dy József, Gregor József. No­vember 18-én, vasárnap dél­előtt fél 11-kor az A-sorozat bérleteseinek, másnap, hétfón este fél 8-tól a B-bérletesek­nek tartják meg a Tisza­szállóban a téli bérlet követ­kező programját, ahol a sze­gedi szimfonikusokat a ro­mán Emil Simon vezényli. Mozart c-moll zongoraverse­nyét Bódá* Péter játssza, s a műsoron még a Kis éji zene. valamint Haydn Öra szimfó­niája szerepel. Hasonlókép­pen kétszer lép föl — de­cember 10-én délelőtt és li­án este, a Tisza-szállóban — a Sándor Frigyes vezetta Liszt Ferenc Kamarazenekar, melynek hangversenymestc re Kolla János. Vivaldi- ée Hiinuel-müveket játszanak, Vivaldi trombitaversenyének szólóját pedig az NDK-beli Ludvvlg Uüücr szólaltalja meg. Január 7-én és 8-án Llbor Pesek tér vissza Sze gödre. A csehszlovák karmea ter ezúttal Beethoven- és Mo zart-műveket dirigál a szer gedi szimfonikusoknak, Bee­thoven hegedűversenyének szólóját Kocsis Albert játssza. Végül a téli bérlet ötödik programjára február 12-én kerül sor a dómban. Schu­bert VIII. (Befejezetlen) szimfóniáját es Asz-dúr mi­séjét Vaszy Viktor dirigálja a szegedi szimfonikusoknak és a Zenebarátok Kórusának, valamint a szegedi szlnháa operaénekeseinek: Berdál Va­lériának, Lengyel Ildikónak, Réti Csabának és Gregor Jó­zsefnek. A szimfonikus téli bérlet öt zenekari hangversenyéhei tetszés szerint választhatnak a bérlők zongora- vagy ka­marabérletet. A hang erse­nyeken érkezési sorrendben foglalhatják el helyeiket aa érdeklődők, akik máris beje­lenthetik igényeiket a jövő év januárjában szervezendő új sorozatra, a tavaszi bér­letre.

Next

/
Thumbnails
Contents